Hírek Eldőlt: gigantikus adósságot vett ma fel a magyar állam

A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a mai nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Ez a Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint.


Íme a kibocsátás számadatai​


Az IFR egész nap során végigkövette, hogy hogyan hízott az ajánlati könyv (erről délelőtt itt, délután pedig itt írtunk), és végül úgy tudja, hogy több mint 15,5 milliárd dollárnyi vételi ajánlatot tettek a befektetők világszerte. Tekintettel arra, hogy az ÁKK a tegnap módosított finanszírozási tervében azt vázolta, hogy akár 4,5 milliárd eurónyi, 5,3 milliárd dollárnyi forrást is hajlandó bevonni, így ehhez az elméleti kerethez képest a 15,5 milliárdos ajánlat mintegy háromszoros lefedettséget jelent.

Fontos hangsúlyozni, hogy ebből a minden eddiginél nagyobb (5,3 milliárd dollár) rövid távú forrásbevonási tervből következően két további rekord is született. Egyrészt maga a 15,5 milliárd dollár elképesztően nagy összeg, nominálisan a legnagyobb egynapi befektetői felajánlás magyar államkötvényekre, és ebből is következően az ezekből elfogadott 4,25 milliárd dollárnyi ajánlat is a legnagyobb egynapi adósságkibocsátás a magyar államtól.

Varga Mihály pénzügyminiszter is ott lesz a Portfolio október 19-i Budapest Economic Forum konferenciáján, így a mai rekord mértékű adósságkibocsátás, illetve annak háttere és a tervezett költségvetési politikai lépések is bizonyára szóba kerülnek majd előadásában.


INFÓJELENTKEZÉS

Az IFR azt is tudja, hogy végül az erőteljes vételi érdeklődés miatt a két papír hozamfelára tovább szűkült. A 10 éves kötvénynél végül 100 bázispontra szűkült a felár (délelőtt még 130 bp volt az indikatív felár, ami délutánra 105 bp-ra szűkült), a 30 évesnél 150 bp-ra szűkült a felár (délelőtt még 180 bp volt, délutánra ez 155 bp-ra szűkült).

Mivel a 10 éves amerikai államkötvény hozama jelenleg 1,29%, így a 100 bázispontos felár azt jelenti, hogy ebből a papírból 2,29%-os hozam mellett vont be 10 évre forrást a magyar állam. A 30 éves amerikai kötvény hozama jelenleg 1,855%-os, így 150 bázispontos felárral számolva 3,355%-os hozam mellett tudott 30 évre forrást bevonni az állam.

Az ÁKK oldalán elérhető adatok szerint 2011-ben egy nap alatt 3 milliárd dollárnyi, 2013-ban 3,25 milliárd dollárnyi, 2014-ben szintén 3 milliárd dollárnyi egynapi devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az adósságkezelő, így tehát ezekhez képest a mai 4,25 milliárdos csomag új rekord. Eurókötvényekből korábban jellemzően 1 milliárd eurónyi forrást vont be egy-egy nap a magyar állam, aztán tavaly novemberben az EU-s költségvetési vitákra való felkészülés jegyében és idén lejáró devizakötvények előfinanszírozása érdekében hirtelen 2,5 milliárd eurónyi forrást bevont a magyar állam.

Mire kell a pénz?​


Az IFR News kedd délelőtti EMEA kötvénykibocsátási körképe arra hívta fel a figyelmet, hogy a maiak lesznek 7 év után az első dolláralapú kibocsátások (utoljára 2014 márciusában volt 1, illetve 2 milliárd dolláros kibocsátás) és ami még érdekesebb, hogy névtelen források alapján azt is tudni vélik, hogy mire fog elmenni az akár 4,5 milliárd eurónyi friss magyar állami forrásbevonás:

  • Úgy tudják, hogy ebből csak kicsit több, mint 500 millió euró az a tétel, amit az EU-tól várt, de elmaradó helyreállítási források miatt kellene bevonni (ez helytelen feltételezés, mert a helyreállítási programunk elfogadása esetén rögtön megnyílna 13%-nyi, 326 milliárd forintnyi előleg folyósításának lehetősége, ami 0,93 milliárd euró a mai árfolyamon).
  • További 2,86 milliárd eurónyi tétel 2022-ben lejáró adósságelemek előfinanszírozását szolgálja. Ez a buzgó adósság előfinanszírozás abból is eredhet, hogy az MNB a minap jelezte: lassítani fogja a forintalapú kötvényvásárlási programját és majd le is állítja, így tehát a forintalapú kötvénypiac tehermentesítésére egyfajta előremenekülés ez.
  • A fennmaradó kb. 0,7 milliárd eurónyi forrás pedig „különböző költségvetési kiadási célokat finanszírozna, mint például infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás céljára megy el.

Ha igazak a fenti információk, akkor az ÁKK tegnapi közleményében elnagyoltan közölt forrásbevonási célok mögött egészen konkrétan tudjuk a valós okokat. Így tehát nagyrészt jövőre lejáró adósságelemekre von most be előre forrást az állam, de

figyelemre méltó költségvetési költekezésre (0,7 milliárd euró, kb. 240 milliárd forint) is megteremtené a fedezetet.

Ez lehet például a nyugdíjkiegészítéssel, nyugdíjprémiummal kapcsolatos őszi kiadás is, amelyek a gyors gazdasági növekedés és magas infláció miatt váltak szükségessé.

Mindez azért is érdekes, mert az első 8 havi államháztartási hiány az egész éves megemelt hiánycélnak csak a 47%-a volt, így tehát látszólag még mindig hatalmas a mozgástér az év végi költekezésre. Esélyes azonban, hogy nem ez a helyzet, mert korábbi kormánydöntésekkel/ígéretekkel idénre még „beégetett” csomó kiadási tételt a kormány, de ez még nem realizálódott, így tehát az 53%-nyinál valójában sokkal kisebb a költségvetési deficitnövelési mozgástér. Erre utal az is, amit a napokban megírtunk, miszerint a gyors növekedés mellett keletkező adóbevételeket szintén gyors ütemben el is költi a kormány.

Így tehát azért válhatott szükségessé a két könnyen érthető/elfogadható forrásbevonási tétel (EU-s helyreállítási források elmaradása az elhúzódó brüsszeli viták miatt, 2022-es tételek előfinanszírozása) mellett még egy elnagyoltan közölt harmadik célra is forrást bevonni, mert

a látszólag nagy költségvetési mozgástér mellett a valós mozgástér idénre már kicsebb, viszont bizonyos kiadásokat (infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás) még meg akar finanszírozni a kormány.


kotvenyallampapirsajat-20170320-402158.jpg
 
Van egy nagyon lényeges dolog amirol ez qa cikk sem emlit semmit!
Egy hitelfelvétel nem mindegy, hogy forintban, vagy valutaban tortenik.
Nem minegy, hogy rovid-kozep vagy hosszuloejaratu.
A kamatterheket sem emliti, és hiaba probaltam utana nézni eeknek az adatoknak egyellore nem publikusak.
Az annak idején visszafizetett IMF hitelek azert voltak veszelyesek, mert egyreszt valutaban voltak, magasak voltak a kamatterhei, és egy nagyon lényeges dolog: az IMF a hitelnyu7jtas feltételeként szabta azt, hogy a gazdasag az ő iranymutatásuk szerint mukodjon!
(az IMF -rol annyit erdemes tudni, hogy a háboru utani8 monetaris politika rendezésére létre hozott Bretton-Woddsi konferencia dontáéseként jott létre, elsősorban a tagorszáágok nemzeti valutajanaki árfolyama biztositására. Az ido9ki folyamén ez teljesen megváltozott! Az eredeti 1944-es elképzelés helyébe egy elég kemény had ne mondjam vilagallami berendezkedest szerettek volna megvalositani! Az 1970-es évek olajválsága teljesen átalakitotta a nemzetkozi valutaalapot is, és az össz7es bretton woddsi szerevezetet. Nixon 3elnok dontése, mai alapjan 1971-ben felfuggesztette a dollár aranyhoz kotését egy teljesen uj helyzetet teremtett)

Bocs a kicsit hossz6 penzugy politikai fejtegetésért, de önmagaban egy hitelfelvételt nem lehet sem birali sem tamogatni!
El lehet egy orszag adosodva, de messze nem mindegy, hogy milyen hitelekkel!
 
IMF 4% a kamat.

Az annak idején visszafizetett IMF hitelek azert voltak veszelyesek, mert egyreszt valutaban voltak, magasak voltak a kamatterhei, és egy nagyon lényeges dolog: az IMF a hitelnyu7jtas feltételeként szabta azt, hogy a gazdasag az ő iranymutatásuk szerint mukodjon!

Jobb helyen van a penz pl a 3000 Milliard Orban retyerutyanjanal? /magyar magannyugdij/
Ha te felveszel pl szaz milliard hitelt a banktol , nyilvan el kell meseld mire is fogod kolteni, hazat epitesz vagy csak tetot cserelsz es meg szamlat is ker a bank na mit szolsz hozza? az IMF kolcsonnel is meg kell mondani hogy metrot vagy utakat epitesz vagy a Meszaros Lolonek akarod gyarapitai a szefjet ,hogy mielobb megteljen.
VAloszinu Tibrockanak se adtak volna hitelt a lampa uzlethez es az egyre szaporodo kastelyaihoz. Talan kapott volna hitelet csak nem 4% ert hanem sokkal tobbert.

MInden egyes magyar jobban jart volna ha az IMF penzet bektettek volna be mert HAtvanpusztai birtokot lehet nem finanszeroztak volna, A Fudam egyetem a belgradi vasuthoz se jarultak volna hozza, hisz haszon az orszagnak nincs de meg adobevetel se.
Matekol eleg rosszul alltok, ha mindegy nektek ki fizet az adofizeto vagy az Eu vagy a Norveg alap ami ugyan nem kell 77 milliard.
Keresztet lehet vetni a 3000milliard magannyugdijra is .
Lehet GYurcsanyozni de egyet nem kell elfelejtei ano vilagvalsag volt, ma duborog a gazdasag, es az eladosodottsag naprol napra tobb es tobb.
 
Utoljára módosítva:

Gréczy Zsolt Pontokba szedte miért retteg Orbán Gyurcsánytól​




HA MÁR ORBÁN NEM ÉRTI, HOGY LEHET MÉG JELEN GYURCSÁNY FERENC A POLITIKÁBAN, ÍME EGY LEHETSÉGES VÁLASZ:

A Gyurcsány-kormány
– vezette be a babakötvényt
– emelte a családi pótlékot
– épített több száz kilométer autópályát, több hidat
– felújított több száz óvodát és iskolát
– épített 6 új egyetemi központot
– létrehozta az első magyarországi szélerőműveket
– emelte a nyugdíjakat, 13. havit is adott
– emelte az özvegyi nyugdíjat
– hozta be a Mercedes-gyárat
– teljes lefedettségűvé tette a légimentést
– megőrizte az egyetemi autonómiát, nem zavart el egyetemet

– megvalósította a szabad tankönyv választást
– idején nem volt ekkora egyetemi tandíj
– nem ültetett pártkatonákat független intézmények élére
– nem foglalta el a közszolgálati médiumokat
– nem fosztotta ki az önkormányzatokat
– megbecsült szövetséges volt az EU-ban és a NATO-ban
– csatlakozott a schengeni egyezményhez, szabaddá téve a határokat, az utazást
– úgy emelte határon túli magyar iskolák, könyvtárak, színházak támogatását, hogy ezért cserébe nem várt el politikai támogatást
– emelkedtek a reálbérek
– erősebb volt a forint
– olcsóbb volt a benzin és az élelmiszer
– kisebb volt a hiány és az államadósság
– nem menekült el 500 ezer magyar
– nem küldték haza a meg nem gyógyult betegeket a kórházból
– nem foglalta el a színházakat
– nem gyűlöletet, hanem toleranciát hirdetett
– nem üldözött civil szervezeteket
– több gyermek született
– kisebb volt a halálozás
– többen jártak egyetemre

– több uniós támogatást hozott, mint az Orbán-kormány
– a miniszterelnök családja, baráti köre nem hogy nem lehetett volna milliárdos, de nem is pályázhatott volna uniós pénzekre
– nem mondták meg, ki a magyar és hogy ki hogyan éljen
Gréczy Zsolt
 
Oldal tetejére