Elengedés, Sedona módszer, Release tecnique és társai

praetorianus témája a 'Ezoterika' fórumban , 2013 Április 24.

  1. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    Ezen a fórumon azokkal a technikákkal foglalkoznánk, amelyek alapja bizonyos dolgok elengedése. Többféle nevet viselnek ezek a módszerek, legismertebb az úgynevezett Sedona módszer, amely Lester Levenson művein alapszik, de van még számos más elengedés-jellegű technika is. Közös jellemzőjük, hogy első pillanatban meghökkentőek, de a gyakorlatban nagyon eredményesek.
     
  2. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    A témáról már összegyűjtöttem néhány dolgot, ezek a blogomban olvashatók: http://elengedes.blog.hu/
    Ami ott le van írva, azt itt nem szeretném megismételni. És előre bocsátom, hogy nem árulok semmit, úgyhogy ez nem a reklám helye. Nem tartok tanfolyamot, nem árulok ilyen-olyan anyagokat, nem azért foglalkozom a témával, mert ebből akarok megélni.
     
  3. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    Az elengedés nem:

    - pozitív gondolkodás
    - vizualizáció
    - megerősítés, mantra
    - érzelmek manipulációja, "titok"

    mindezektől élesen különbözik, bár vannak azért közös vonásaik is.

    A félreértések elkerülése végett: pár hónapja létezik egy magyar társaság, amely elengedés technika néven hirdet szolgáltatásokat, de hozzájuk semmi közöm, és véleményezni sem szeretném, amit csináltak, bár ha valaki rákérdez, akkor nem fogom eltitkolni a véleményemet.
     
    ducidedi kedveli ezt.
  4. togateam

    togateam Állandó Tag

    És mi a véleményed? :)
     
    tyutyukam kedveli ezt.
  5. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    Köszönöm a kérdést, a véleményem az, hogy a Sedona módszer (nevezzük most így, gyűjtőnéven az elengedés jellegű módszereket) magasabb szintű, mint a felsoroltak, tehát pozitív gondolkodás, mantra, stb. Ami nem jelenti azt, hogy ezek rosszak lennének, akár nagyon jók is lehetnek a maguk helyén, de az elengedést én jobbnak tartom. Egy egyszerű dalocska sem feltétlenül rosszabb mint egy zenekari szimfónia, de azért az utóbbi mégiscsak nagyobb teljesítmény.
     
    banyeszka kedveli ezt.
  6. evapatocs

    evapatocs Állandó Tag

    Akkor halljuk azt a szimfóniát!:p
     
  7. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    Rendben, akkor indításnak elmondom, hogy miben más, mint általában a többi technika.

    Azt szokták tanítani, hogy az érzelmek jók, fontosak - az elengedési technikák szerint nem jók semmire, hagyni kell őket távozni.
    Azt szokták tanítani, hogy ha valamit szeretnénk, akkor gondoljunk rá sokat, vizualizáljuk, úgymond adjunk neki energiát, örüljünk neki előre - az elengedési technikák szerint mindez szükségtelen, sőt inkább káros.
    Az agykontroll azt tanítja, hogy három dolog szükséges ahhoz, hogy elérjük a célunkat: vágy, hit, elvárás. Az elengedés technikák szerint a vágy káros, a hit lényegtelen, az elvárás jó ha van, de nem különösebben fontos.
     
    mangeva kedveli ezt.
  8. katuskatus

    katuskatus Állandó Tag

    Végül is a lényeg, mindegy honnan indul ki az ember, teremtünk így vagy úgy mindennel.
    Ez az esernyős történet nagyon jó. Szeretem az ilyeneket. Ilyenek vagyunk. Annak idején az egészségügyben azt tanították, a vizelet nagyon veszélyes és mérgező. Én is elhittem és ezt adtam tovább. Aztán jött egy másik suli, ahol a gyógyító erejéről kezdtek el beszélni, majd beleástam magam az irodalmába és rájöttem, bizony az eü-ben rosszul tanítottak bennünket. Innentől fogva elkezdtem mindent több oldalról szemlélni, akármennyire is úgy látszott, csak egyféle igazsága van X dolognak, a többes tapasztalatok, többes információk lettek azok, amik eldöntötték, melyik mellett állok ki. Azt is tanították, hogy a magas C-vit bevitel vesekövességet okoz sok esetben. Ezt is így adtam tovább. Aztán kezembe került egy irodalom, amiben leírták, ez egyáltalán nem bizonyított dolog. (Ez az irodalom valszeg nálam van, meg tudom keresni.) Szóval már a tapasztalatok azok, amik már inkább befolyásolnak és ahogyan azt már sokan leírták, nem egy igazság létezik. Mindenki és sok mindent másképpen lát. Azért vagyunk, hogy mindannyian alternatívát adjunk a másiknak is és hagyjuk, ő válasszon az utak közül. Meg persze érdemes azért eszméket cserélni, mert mindig tanulunk a másoktól is.
    Nagyon szívesen az imát :)
    Szerintem nem nyitok fórumot. :) Időnként megragadnak hozzászólások és elfog az írás :) , de sokszor csak olvasgatok inkább.
    Régebben naponta rengeteg levelem érkezett és kezelhetetlenné vált számomra. Többen sértődékennyé is váltak, mert sokszor heteket vett igénybe, amire valakire rákerült a sor és válaszoltam neki. Így elhatároztam mindenkinek jelzem, nem tudok több privit fogadni semmilyen helyen. Ezért is tiltottam le itt is. Szeretem ezt a szabadságot :) : ha van időm, kedvem, hangulatom, akkor írok a közösben. Ha nincs, akkor csak olvasgatok, meg persze dolgozom :)
    Nagyon sokaknál az anyázás után a lila köd megmarad, aztán düh, önvád, esetleg ordítás és hasonlóak is lehetnek. A roló azért megy le vagy marad lent, mert az embereknek kevés az infójuk, milyen hatékony módszerek vannak, hogyan lehet, hogyan érdemes alkalmazni őket. Vagy azért nem jön fel a roló, mert valaki elkezd alkalmazni egy jó technikát és idő előtt feladja. Ha a szóbeli vagy tettbeli agresszió marad meg egy konfliktusos helyzetben, akkor tudni érdemes, nem jó a módszerünk. Ez gondolom, sokaknak kiderült. Ha ezt megértjük, akkor már tovább tudunk lépni és megkereshetjük a személyiségünkhöz közel álló hatékonyabb technikákat. Érdemes körbenézni, mert nem mindegy, hogyan telnek a napjaink, nyugodtan vagy feszkósan dolgozunk és ezek a feszkók kapcsolatokat tehetnek tönkre.
    Szóval gyógyszertár! Amit most írok, az EGY lehetőség, és annak is CSAK az egyik része, de még ugyebár sok megoldás is létezik.
    Első lépések között: konkrétan fogalmazzam meg magamban, mi zavar a másikban. Az pl., hogy a gyógyszerész lajhár, igen lassan dolgozik. Tehát az első lépés már megvan. Jó. Érdemes várakozás közben átgondolnom, ha már a lajhárság megfogalmazódott bennem, akkor én miben és kivel szemben (ez lehetek önmagam is) vagyok lassú. Mibe/kibe fásultam bele. Kivel szemben volt/voltak övön aluli megjegyzéseim. Érdekes módon, ha jó úton járok, átalakítom hatékonnyá a történéseket, akkor sok esetben megszűnhet a feszkó az eredeti helyzettel/személlyel kapcsolatosan.
    Gyógyszerész oldaláról: lehet, nagyon fáradt már, sok a gondja, nem úgy törődnek vele, ahogyan az neki jó lenne, éppen mostanság tudott meg valamit az egészségéről, nemrég összekevert valamit és most még elég feszült, így inkább mindent kétszer ellenőriz, a számgépes rendszer lassú inkább…stb. Mindegy melyik, várakozás közben ezt is tehetem: bármi jót eszembe juttatok és azt gondolatban kiküldöm a gyógyszerész felé: pl. kiküldöm neki az imámat, hogy szeretem az egész világot és ezt küldöm neki is szeretettel vagy nyugalmat, kitartást, békességet, vidámságot, szeretetet, figyelmet, kedvességet stb. kívánok neki magamban. Karma törvénye alapján, amit teszünk, gondolunk, cselekszünk, a sokszorosa áramlik vissza ránk is. Ha jót közvetítünk, jó fog visszajönni, ha nem jót, akkor nem jó. Tehát miért ne tennénk meg, hogy nyugalmat adunk önmagunknak és nyugalmat gondolatban a gyógyszerésznek és szívből persze.
    Várakozók feszkója: én megfordulnék és valami ilyesmit mondanék totál nyugalommal a dühös nőnek. Attól, hogy itt kelti a feszültséget, attól még valszeg semmi sem lesz gyorsabb. Sőt! Ettől csak én is dühösebb leszek. Erre senkinek nincs szüksége. Az ön helyében odamennék az ablakhoz és megkérném a gyógyszerészt, hívja ide a másik ablakhoz a kolléganőjét, így a sor is gyorsabb lesz és már nem is leszünk feszültek. Adok neki megoldást. Ha tovább perpatvarozik, akkor a szemébe nézek és nyugodtan, nem kapkodva ezt is mondhatom neki: Asszonyom: megértem, hogy dühös. Megértem, amiért aggódik, mert biztosan van egy szerető családja otthon, aki várja Önt és sietne. Az a tapasztalatom, ha egy eladó érzi a vevők türelmét, pozitív hozzáállását, akkor ő is nyugodtabb és gyorsabb is lesz. Próbáljuk ezt ki. Ha tovább feszkózik, akkor továbbra is jó játéknak fognám fel: közbeszólok és azt mondom, örülnék, ha ezeket a megjegyzéseket, dühöt befejezné. Hálás lennék ezért. Köszönöm.
    Én oldalamról: egész nap rohantam. Most legalább van időm itt a sorban átgondolni a dolgaimat. Akár relaxálhatok is. Tovább „taníthatom” a népet, hogy váljanak nyugodtabbá.
    A céltábla érzést érdemes próbatételnek és jó játéknak felfogni. Kérdés az, melyiket „szeretném”, akarom erősíteni: feszültségeket vagy a megoldásokat. Ha a feszültségeket, akkor miért van erre szükségem? Milyen figyelmet, szeretetet nem kapok meg és kitől, ahogyan ezt szeretném pl.
    Pár éve bementem egy kisboltba. Csak egy nő állt előttem a pénztárnál, de négyszer ment vissza valamiért. A pénztáros már az első visszamenetele után olyan grimaszt vágott, hogy biztosan felment a vérnyomása 220-ra. Két dolog közül választhattam: 1. beállok én is a pénztáros mellé és kigúnyoljuk őt és tartjuk a feszkót önmagunkban és a másikban. De! Ettől nem lesz gyorsabban a vásárlásom és egyre rosszabbul érezhetjük magunkat. Nem ezt választottam. 2. A pénztáros szemébe néztem és teljesen nyugodtam, higgadtan, mosolygósan ezt mondtam neki: valamiért ő ilyen. Valamiért feledékeny. Mi itt türelmesen megvárjuk, akárhányszor is megy vissza. Minden rendben van. A pénztáros helyett beszéltem: mi itt türelmesek vagyunk. A nő aztán elment. Én következtem. A pénztáros ezeket mondta: ha maga nincs, akkor lehet, a mentő vitt volna el, mert biztosan agyvérzést kaptam volna. Köszönöm magának és megsimogatta a kezem. Olyan szeretetet éreztem, hogy nocsak. Megérte ott, akkor ez a helyzet.
    Anyósom mesélte: a rosszindulatú megbetegedése miatt járt be a kórházba kezelésekre. Várakozás közben csak ezeket hallotta a többi várakozótól: jaj istenem, meg fogok halni; de rossz ez így, de rossz az így; sajnos így , sajnos úgy. Aztán érezte, ahogy felmegy a vérnyomása. Aztán egyszer csak azt mondta, ebből elég legyen! Mindenki fejezze ezt be. Ha arról beszélgetnek, mi rossz, akkor minden azzá válik. Ezen kívül nyugtalanná tehetik a többi betegeket is. Senkinek nincs joga tönkretenni a másikat. Aki itt sajnálkozik, az biztosan a családját is lefárasztja. Vagy fejezzék be az önsajnálatot és a sajnálkozásokat és helyette meséljenek vidám történeteket, vicceket, vagy addig fogok itt hangoskodni, amíg be nem fejezik a feszültségek gyártását. A többiek ledöbbentek, aztán egyre többen álltak mellé és adtak neki igazat. Aztán jött az első viccmesélés is. Aztán azt vették észre, már vidáman fogadják egymást legközelebb. Anyósom úgy jött haza, hogy megérte, hogy rákos, mert sokaknak tudott hasznos dolgokat mondani és sokak hozzáállását tudta megváltoztatni, méghozzá heteken keresztül, amíg együtt ültek a váróteremben. (Anyósom jól van, ennek már 7 éve kb.)
    Ha valaki nem tud nyugodt lenni egy helyzetben vagy valami úgy feldühíti, hogy nem nagyon tudja lecsillapítania magát, akkor érdemes megnézni, éppenséggel miben szenved hiányt, miben van hiányérzete, mit nem ér el, milyen célokat nem tud megvalósítani, milyen elfojtásai vannak, milyen gondolkodási hibái vannak stb. szóval érdemes egy önvizsgálatot tartani. Ha sikerül megfejteni a zavar, a feszültség, az ingerlékenység okát és a megoldásokon kezdünk el gondolkozni és meglépjük a megoldásokat, akkor egyre nyugodtabbakká válhatunk.
    Volt egy tanárom. Őt szinte mindenki utálta. Nem könnyű személyiség, ez tuti. Mit mondjak, én is beleestem a csapdába és szinte nem is vettem észre, hogy egyre dühösebb, idegesebb vagyok az óráin. Amikor már hetek múlva azon gondolkodtam, az ő óráira nem fogok bemenni, akkor jutott eszembe (ebből is látszik, mennyire hatással volt rám és akkoriban bizony heteket vett igénybe a hatékony megoldás alkalmazása), milyen hülyeséget csinálok. Csak növelem a feszültségeimet ahelyett, hogy megoldanám. Nem véletlenül vagyok itt. A tanáromon begyakorolhatom, hogyan tudom az összes ingerlékenységemet átalakítani. A tükör-tanítást alkalmaztam, tehát azt, mindenki tükör a másiknak. Első lépésben megnéztem, mi zavar, milyen ő. Zavar, hogy akkora az egója, mint az állat. Magamtól is megkérdeztem, nekem mi újság az egómmal. A saját válaszom az volt, hogy ezzel nincs gondom, mert jó úton vagyok, tehát ez a tükör-effektus most nem állja meg a helyét és úgy látszik ezzel kapcsolatban is vannak kivételek, amikor a tükör-effektus nem működik. Aztán csak folytattam: nekem mégis miben, kivel szemben, hogyan lehet akkora az egóm, ami nem szerencsés. A kutakodásom közben rájöttem és megtaláltam a saját egó-helyzeteimet. Mikor rájöttem, nekem is van, méghozzá nem is kevés, nagyon ledöbbentem. Viszont attól a pillanattól kezdve a tanárom egója már nem zavart. Aztán ami feldühített még vele kapcsolatosan: ugyanazt elmondja órákon keresztül, pedig annyi mindent tanulhatnánk még. Aztán megnéztem önmagamat, én is tudok-e sokat beszélni ugyanarról. Megnyugtattam magam, nálam ezt szakmailag így kell tenni, hiszen pl. egy csoportban is elég sok diagnózisú emberke fordul meg egyszerre sokszor: értelmi fogyatékos, depressziós, skizofrén, mániás….stb. Még jó, hogy többféleképpen kell elmondanom nekik az instrukciókat. Tehát a tükör-effektus kivételesen nem igaz. Aztán elhatároztam, az egyik csoporton, ahol éppen autogén tréninget tanítottam, hogy egy mondatban fogom csak elmondani a gyakorlat menetét. Aztán csöndben maradtam. Egyre nagyobb zavartságot láttam és megkérdeztem, mindenki értette-e. Azt mondták, igen. Aztán egyesével megkérdeztem, mit értett meg belőle. Mindenki úgy mondta el, ahogyan én értettem. Aztán megkérdeztem, mi volt a zavartság oka? Aztán az egyik beteg közölte: annyira megszoktuk már, hogy olyan sokféleképpen mondja el a gyakorlat menetét, hogy furcsa volt Öntől az egy mondatos tájékoztatás. Akkor jöttem rá, ami zavart a tanáromban, az bennem is megvan. Én is tudok sokat dumálni ugyanarról és ez nem mindig szerencsés. Innentől kezdve folyton azt lestem, mi zavar még a tanáromban, mit lenne jó megoldanom magamban. Egyébként ezt a tanárt valamennyire képes lettem megszeretni. Tehát a tükör helyzet mindenre vonatkozik. Ha nem találjuk meg, akkor nem jó helyen keresünk önmagunkban.
    Dühösek vagyunk? Akkor átgondolni még: a kisebb-nagyobb környezetemben miben és hol nem érzem jól magam.
    Ez csak egy lehetőségnek az egy szeletkéje.
     
  9. ildiko0524

    ildiko0524 Állandó Tag

    Hol lehet olvasi ezekről az elengedési technikákról többet?
    A blogon irod meg, vagy itt?
     
  10. katuskatus

    katuskatus Állandó Tag

    Kedves Praetorianus!
    Elolvastam a blogot is. Lennének kérdéseim:

    Ezt írod: "Azt szokták tanítani, hogy az érzelmek jók, fontosak - az elengedési technikák szerint nem jók semmire, hagyni kell őket távozni."
    Kérdésem, e módszer szerint az elengedés hogyan is történik? Egyszerűen nem veszem figyelembe, elfelejtem, hogyan is?

    "Azt szokták tanítani, hogy ha valamit szeretnénk, akkor gondoljunk rá sokat, vizualizáljuk, úgymond adjunk neki energiát, örüljünk neki előre - az elengedési technikák szerint mindez szükségtelen, sőt inkább káros. "
    Kérdésem, ez a módszer miért tartja károsnak ezt a vizualizációs technikát? A vágy miatt? Pontosabban...

    Az agykontroll azt tanítja, hogy három dolog szükséges ahhoz, hogy elérjük a célunkat: vágy, hit, elvárás. Az elengedés technikák szerint a vágy káros, a hit lényegtelen, az elvárás jó ha van, de nem különösebben fontos."
    Kérdésem, akkor mi is a fontos még, Minden vágyat károsnak tart ez a módszer vagy csak bizonyosakat?

    Köszike előre is a válaszokat.
     
  11. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    Kedves Katuskatus!

    Köszömöm a kérdéseket, mindegyikre pontosan fogok válaszolni (tehát nem megkerülve a kérdést), csak először elolvasom, amit fentebb írtál, ami egy kis időt vesz igénybe, de biztosan sok érdekes és hasznos dolgot tartalmaznak, úgyhogy rá kell szánnom az időt.
     
  12. Damsel8

    Damsel8 Állandó Tag

    Ez kicsit hasonlít a Ho'oponopono-ra.
    Dr. Hew Len azt mondja: Ne tervezz! Jobban fogod érezni magad, ha az Istenire bízod, hogy elrendezze a dolgokat (Isten mégis csak jobban tudja mire van szükségünk :) ). Az elvárások és szándékok semmiféle hatást sem gyakorolnak az Istenire. Az Isteni azt és akkor tesz, amit és amikor jónak lát. Arra kell koncentrálni, hogy visszatérjünk a zéróállapotba (a koncepció a megosztott energia - közös emlékek, programok tisztogatása). Zérópontban semmi sem létezik, problémák sem, és ott nincs arra szükség, hogy valamilyen szándékunk legyen. Amikor zéró vagy, minden a rendelkezésedre áll, mert egy isteni lény vagy.
    Nem az a lényeg, hogy eredményt érj el, hanem, hogy békét teremts. Ha ez sikerül, akkor azt az eredményt is megkapod, amire eredetileg törekedtél.
     
    elliza kedveli ezt.
  13. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    Úgy terveztem, hogy a rövidebb dolgokat itt, a hosszabbakat a blogon. Tartok tőle, hogy ezekről bővebbet olvasni csak nálam lehet, legalábbis amennyire tudom, nincs róla magyar nyelvű forrás. Akik pedig tanítják itthon, azok érdemben egy mukkot sem szólnak addig, amíg egy tanfolyamra be nem fizetsz. Ami szerintem nem a legjobb hozzáállás: pl. az agykontrollról több könyv is van, mégis elmennek az emberek a tanfolyamra is.
     
  14. Damsel8

    Damsel8 Állandó Tag

    Na, pont most néztem fel a blogodra. :) Látom ott is szó esik a ho'oponopono-ról.
     
  15. Tivrola

    Tivrola Állandó Tag

    Kedves Praetorianus!
    Idéznék a blogodról (gratulálok hozzá):
    Hogyan jött létre a Sedona módszer - folytatás

    2010.05.25.

    "Azzal kezdte, hogy megvizsgálta az életét, mikor érezte boldognak magát. Arra jutott, hogy ha nagyritkán boldognak érezte magát, az mindig olyankor volt, amikor szeretett valakit. Ez volt tehát a kiindulópont. Később azt is felfedezte, hogy a szereteten kívül minden más érzelmet el lehet engedni. Nekiállt tehát elengedni minden olyan múltbeli érzelmet, amely nem szeretet volt: dühöt, tehetetlenséget, büszkeséget és minden mást is. Nagyjából három hónapig végezte ezt a munkát. Lényegében egész nap nem csinált mást."

    Bent a szobámban én pár perc alatt mindent el tudok engedni, csak a béke és a nyugalom marad, nekem nem kellenek hónapok. :p

    A gyerekek és ha kimegyünk a házból már "CSODÁKAT" vonzanak be.
    Mai sztori, ovi utáni séta... szomszéd kislány... és a két gyerek egymásnak esik. Természetesen erre is vannak konzervbölcsességek. Amikor vísít a lányod és a másik gyerek (6 éves) szülői felügyelet nélkül támad...\\m/

    Részletek és konkrétumok érdekelnének, hogyan segíthetek magamon?

    Előre is köszönöm!
     
  16. Tivrola

    Tivrola Állandó Tag

    Tyűha!

    Nagyon tetszett minden amit írtál!

    A vezetés, megvezetés és félrevezetés nagyon népszerű nálunk (magyaroknál) is.

    Hála az égieknek, hogy most elfogott az írás. :wink: Ha becsavarodok (két gyerekem van) hozzád kérem majd magam! :razz:

    A személyiségemhez közel álló, leghatékonyabb technikát KERESEM. Napjaim feszkósak, tehát tényleg tenni akarok a nyugalmamért.

    A gyógyszertári rész oltári, így még nem gondoltam végig. Zseniális: "a lajhárság megfogalmazódott bennem". Tudod mi jut ilyenkor az eszembe elősször? Basszus miért nem mentem gyógyszerésznek, ezek....

    Ami igazán jó, hogy a másik helyébe képzeljem magam:
    "Gyógyszerész oldaláról: lehet, nagyon fáradt már, sok a gondja, nem úgy törődnek vele, ahogyan az neki jó lenne, éppen mostanság tudott meg valamit az egészségéről, nemrég összekevert valamit és most még elég feszült, így inkább mindent kétszer ellenőriz, a számgépes rendszer lassú inkább…stb."
    Erről még nem olvastam, vagy szelektív a memóriám. :smile:

    Holnaptól csinálom: "kiküldöm neki az imámat, hogy szeretem az egész világot és ezt küldöm neki is szeretettel vagy nyugalmat, kitartást, békességet, vidámságot, szeretetet, figyelmet, kedvességet stb."
    Szerintem az óvónővel kezdem, mindig van egy "kedves szava", nagyot néz majd. :grin: Éva néni megértem, hogy dühös, hogy kiégett és még meg sem fizetik a munkáját, de magának is van fia, legyen emberséges! :cool: Még dolgozom rajta.

    A kisboltos sztori a kedvencem, sajnos én az ilyen csapdákba eddig belefutottam, a pénztáros mellé álltam volna ma. Holnaptól résen leszek!

    Tudod még mi ugrott be, tisztára mint a filmekben: Vagy 9-10 éves lehettem és nyaralni akart vinni a keresztanyám, aminek nagyon örültem. Az indulás előtt két nappal lebetegedtem. Akkor sokáig azt hittem, ha örülök tiszta szívből valaminek, azt nem fogom megkapni...

    Írtad:
    "Ha valaki nem tud nyugodt lenni egy helyzetben vagy valami úgy feldühíti, hogy nem nagyon tudja lecsillapítania magát, akkor érdemes megnézni, éppenséggel miben szenved hiányt, miben van hiányérzete, mit nem ér el, milyen célokat nem tud megvalósítani, milyen elfojtásai vannak, milyen gondolkodási hibái vannak stb. szóval érdemes egy önvizsgálatot tartani."

    Ezt csinálom már egy ideje, de minthe körbe-körbe menetelnék.

    Mára "csak" ennyi a reakcióm. Már előre örülök a holnapnak, hogy mik fognak történni velem és élményekkel számolok be.

    EGYRE JOBBAN!
    Hohó!
     
  17. katuskatus

    katuskatus Állandó Tag

    Örülök neki kedves Tivrola
    :)
    Tökjó, hogy keresed azokat a lehetőségeket, amik számodra jók lehetnek.
    Nem mindenkinek szükséges gyógyszerésznek lennie :) Nem véletlenül vagy ott és ahogy, ahol éppen vagy :) Ebből érdemes a legjobban kihozni :)
    Egyszer bejött a csoportterápiára egy izgő-mozgó férfi. Ezzel eléggé zavarta a többieket, akik egy idő után ellene fordultak és rázúdították, miért jött be, ha nem tud megmaradni egy helyben és milyen jogon teszi tönkre a csoportot a sok mozgásával. A betegek aztán egymásra licitáltak, ki tudja még jobban megbántani őt. Megvártam, míg mindenki kimondja a dühét a férfi felé. Aztán közöltem nyugodtan, mielőtt bárkit is megbántanánk, érdemes megtudakolnunk, mi lehet a háttérben. Ne ítélkezzünk, hanem kérdezzünk. Aztán az egyik csoporttag megkérdezte a férfit, miért jött be, ha nem tud nyugodtan megmaradni a helyén. A férfi még feszengett egy kicsit, aztán azt mondta, ezek a csoportos beszélgetések mindig is segítettek neki abban, hogyan tudja jobban érezni magát, hogyan tudja jobban kezelni a depresszióját. Viszont kiújult az aranyere és borzasztóan fáj neki, ezért nem tud megülni nyugodtan a helyén. Ettől függetlenül ez az egy órás csoportterápia olyan erőt ad neki mindig, hogy ezt nem akarta elszalasztani és bocsánatot kért a többiektől. Aztán pedig, a többiek kértek tőle elnézést és már nem zavart senkit a ficánkolása. Pár hónappal később az egyik beteg mesélte, aki akkor azon a csoporton ott volt, hogy a gyereke panaszkodott az egyik iskolatársára. Míg korábban azt mondta volna neki, szemet szemért…., most azt mondta neki, beszélgessen vele, kérdezzen rá, mit és miért tesz? Törődjön a társával. Érdeklődjön a véleménye felől és ne a bomlasztó, agresszív támadó, undorító, helytelen viselkedésére reagáljon. Miért van szüksége arra, hogy megbántsa őt? A bántalmazó gyerek meglepődött, hogy most nem vitát kap vissza, hanem figyelmet, majd elmondta, tetszik neki a kislány. Otthon olyan sokat veszekednek, aztán puszival békülnek ki a szülei, hogy ő is erre számított. A kislány közölte vele, többet ne bántsa őt és ezentúl időnként rá fog mosolyogni a kisfiúra, és ha jól viselkedik, puszit fog neki dobni. Szóval ezért sem érdemes abbahagyni a pozitív dolgokkal kapcsolatos tanításokat, mert egyáltalán nem mindegy, milyenek lesznek a gyermekeink, milyen lesz a környezetünk hangulata. Ebben a világban élünk és szükséges dolgok ezek.
    Én köszi, ha kiküldöd a gyógyszerésznek a jó gondolataidat. Te is nyugodtabb leszel tőle és ő is érezheti a törődésedet és még jobb lehet a napja.
    Az óvónő felé nem ezt javaslom. Igaz, nem tudom a konkrét helyzetet, de amint az emberséges szót használod, támadhat, védekezhet… Esetleg így: Éva néni megértem, hogy dühös és fáradt vagy és még otthon is helytállsz. Szeretném elmondani, valami zavar engem és szükségem van a segítségedre. Amikor beszélgetünk, mindig felemeled a hangod és úgy érzem, mintha haragudnál rám. Jól érzem? Hogyan lehetne ezen változtatni? Engem ez nagyon zavar és nem tudok ezzel a helyzettel mit kezdeni. Hogyan változtassunk ezen? Miért van ez? Miben tudok neked segíteni? Pl.
    Ha az önvizsgálat során úgy érzi az ember, csak körbe és körbe megy, akkor érdemes segítséget kérni egy barátnőtől, védőnőtől, X Fórumokon :) , más szakembertől. Egy alkalmas beszélgetés is csodákat eredményezhet.
    Élményeket pedig tényleg érdemes megosztani.
    Engem nem zavar, ha valaki nem szereti a bölcs idézeteket. Én nagyon szeretem őket. A beszélgetéseim során is szoktam őket alkalmazni és amikor évek múlva azt hallom vissza, annak idején X bölcsesség segített neki túllépni ezen-azon, akkor örülni szoktam.
    Így most nektek egy kis ajándék :), ami az egyik kedvencem és anno is sokat segített nekem.
    Utazó: Milyen időnk lesz ma?
    Juhász: Olyan, amilyet én szeretek.
    Utazó: Honnan tudod, hogy olyan időnk lesz, amilyet szeretsz?
    Juhász: Miután rájöttem, uram, hogy nem lesz mindig olyan idő, amilyet szeretek, megtanultam szeretni azt, amit kapok. Így aztán biztos vagyok benne, hogy olyan időnk lesz, amilyet szeretek. (Anthony de Mello)
     
  18. katuskatus

    katuskatus Állandó Tag

    Az egyik mondatodra szeretnék reagálni kedves Praetorianus: "Egy egyszerű dalocska sem feltétlenül rosszabb mint egy zenekari szimfónia, de azért az utóbbi mégiscsak nagyobb teljesítmény."
    Nálam ez másképpen van. Nekem minden egyformán fontos. Igaz, valamire nem olyan intenzíven figyelek fel, mint másra, de igazándiból nálam a minden tanít vagy tanít elv van. Figyelek arra, ne diszkrimináljak embereket, helyeket, történéseket stb, mert mindennek értelme van. Valakinek egy dalocska eldúdolása is óriási teljesítmény pl. mert autista. Önmagához képest nagyot teljesíthet az ember. Nekem nem több vagy kevesebb egy hang egy zeneműhöz képest, hanem másabb. Egyszer egy autogén tréning órán a tanár a gyakorlat közben olyan kazettát játszott le nekünk, amiben csak egy-egy ilyen-olyan hang volt. Viszont gyönyörű volt. Egyikőnk sem mondta, a zenekari művek jobbak, hanem egységesen azt képviseltük, nem jobb az egyik a másikhoz képest, hanem másabb. Valamikor ez a jobb, valamikor az a jobb, hangulatfüggő.
    Évekkel korábban "kaptam" egy 19 éves pácienst a kollégáimtól, akik már lemondtak erről a fiúról. Azt mondták, fejleszthetetlen, nem tanítható és szó szerint: hülye fog maradni. Nem kevés időmbe telt a vele való foglalatosság. Egy idő után a terápiába bevontam egy kis humán és reál tantárgyakat is. Sokat számoltunk együtt és megszerette. Aztán indult egy számítógépes képzés és beírattam őt. Pár hét után mutatta, kapott egy négyest a számítási feladatokra. Akkortól kezdte el jobban elhinni, hogy jobban is érezheti magát és őt már senki nem nyomhatja el. Azóta levizsgázott, valaki lett és még barátnője is van. Ő tényleg nagyon-nagyon alulról kezdett mindent. A mostani környezete erről mit sem tud. Csak azt látják benne, ő egy csodálatos szimfónia és sokan jobban figyelnek rá, mint a mellette dolgozó diplomás emberkére. Aztán tanítottam ötöd-hatodéves medikusokat is. Értelmes dolgokról is sokat beszélgettünk. Élveztem ezeket a helyzeteket, mert tudtam, sokat tudok segíteni. De! Nekem a medikusok és a fiú (meg még a többiek is persze) egyformán fontosak voltak.
    Egyszer valaki mondta valakire: ő csak egy ......munkás. Amikor mondtam neki, hogy nélküle ezt és ezt nem tudnád megtenni, akkor csöndben maradt és rájött, mindenki fontos. Nekem egy alkoholista, egy csövi, egy diplomás házaspár, akiknek "csak" szexgondjuk van, egyformán fontos. Hangok nélkül sincs szimfónia. Ép hangok nélkül a zenekar sem jó zenekar. Most ennyi jutott erről eszembe, de kíváncsian várok akár más véleményeket, hozzáállásokat is.
     
  19. xyzZsó

    xyzZsó Állandó Tag

    Szervusz Katuskatus!

    Köszönöm ezt a reggeli ébresztőt, jólesett és a helyére került!
    Üdvözlettel

    Zsó
     
  20. praetorianus

    praetorianus Állandó Tag

    OK, lehet, hogy nem jól fogalmaztam meg, hogy mit akartam mondani. Szóval a következőt szerettem volna: amikor az ember tanul valamit - bármit, nyelvet, tudományt, technikákat - akkor a korai fázisban megtanul bizonyos dolgokat. Aztán amikor fejlődik a tudásszintje, akkor új dolgokat tanul, és a régieket esetleg már nem is használja. Ez nem azt jelenti, hogy a régi dolgok érvénytelenné váltak, hanem azt, hogy feljebb került a tudásszintje, és már tud mást, jobbat, hatékonyabbat.

    Mondjuk ha egy nyelvet tanulsz, akkor az elején csak nagyon egyszerűen tudod kifejezni magad az idegen nyelven. Aztán később már tudsz árnyaltabban is fogalmazni. Ami nem azt jelenti, hogy az egyszerű fogalmazás, amit az elején tanultál, rossz volt, vagy érvénytelenné vált, csak azt, hogy most már tudsz helyette jobbat. Így már világosabb, hogy mire gondoltam?
     

Megosztás