Elindultak a cigányok

N

Naska

Vendég
Cigány holocaust

Részlet Donald Kenrick és Grattan Puxon <o></o>„Bibaxtale Berśa" - Szerencsétlen évek című könyvéből




roma3.gif

<o></o>

<o></o>Még ma sem lehet pontosan tudni, mennyi cigányt öltek meg a fasiszták. Az igazságot a holtakkal együtt eltemették. Becslésünk szerint kb. 500 ezerre tehető az áldozatok száma. Mások szerint még többre. A lágerekből megőrzött dokumentumok, amelyeket nem semmisítettek meg a fasiszták, csak töredékét mutatják a tényleges számnak. A cigányok vétlenül raboskodtak a táborokban. Nem álltak szemben Németországgal, nem voltak ellenségeik. Sokaknak Németország jelentette az otthont. Meghaltak éhínségben, betegségekben, és megfulladtak a gázkamrákban. Rengeteg fájdalmat kellett elszenvedniük az „orvosoktól'; akik sót injekcióztak a vérükbe és sós vízzel itatták őket. Sokan tífusz, kolera és más betegségek áldozatai lettek. Sok asszonyt és fiatal lányt egész életére terméketlenné tettek. A fogolytáborokon kívül az SS-katonák és a Wermacht sok-sok cigány embert gyilkolt meg az utakon, a falvakban, az erdőkben, és ahol érték őket Akiknek sikerült megszökniük, távol szeretteiktől, szomszédaiktól és a városoktól élték túl a háború éveit.Mindaz, ami a cigányokkal történt, nem merülhet feledésbe. Ezek a fekete esztendők bizonyítják, milyen kegyetlenül bántak egymással az emberek. Az erősek a gyengékkel.<o></o>


<o></o>

<o></o>A „Szerencsétlen évek" 1972-ben jelent meg angol nyelven:<o></o>

<o></o>A magyar kormány nyilvánosságra hozta azt a rendeletét, amely szerint be kell börtönözni a munkanélküli cigányokat. A „volk und Rasse" 1941 februárjában szintén közölte a hírt. Berlin szorgalmazta a törvény végrehajtását, de 1943-ig csak kevesen estek áldozatául.<o></o>

Sárközi Ferenc családjával együtt jutott fogságba a város cigánytelepén. Három évig a rendőrség korlátozta mozgásukat, nem volt szabad elhagyniuk a települést. Egy napon a németek puskákkal támadtak rá. Félholtra verték és bedobták egy fedetlen sírgödörbe. Egy cigány talált rá, még életben volt, a fogait kiverték, de túlélte a borzalmakat. Sok helyen a cigányok és a zsidók összefogtak. Számukat nem tudjuk. Sok magyarországi cigány élt Németországban, sokuknak magyar irataik voltak. Így amikor 1943 márciusában a cigányokat Auschwitzba hurcolták, ott magyarországi cigányként regisztrálták őket, de feltehetőleg Ausztriából jöttek.<o></o><o></o>

<o></o>
<o></o>Sok hivatalos okmányt elégettek, ezért nem bizonyítható sok magyarországi cigány áldozat neve. Ismert Magyarországon egy dal, amely szerint a fekete ruhások elszakítottak egy asszonyt a férjétől, és elküldték a fiával együtt Auschwitzba. A fiú, akit a dalban Vesónak hívtak, meghalt a táborban.<o></o>

<o></o>Többen az Esti Újságból értesültek arról, hogy a kormány kötelességének érezte a cigányok munkatáborokba gyűjtését. Egy másik újság arról számolt be, hogy az ország minden évben 75 millió pengőt fizet a csendőröknek, hogy figyeljék a cigányokat. A hatalom emberei elmondták, hogy mennyire veszélyesnek tartják a cigány-magyar vegyes házasságokat, mert emiatt csak növekszik a félcigány lakosok száma. Az ország érdekeit szem előtt tartva azt a javaslatot tették, hogy sterilizálják a cigány férfiakat. 1941 telén a magyar fasiszták a következőt hangoztatták: „A zsidók után a cigányok!"<o></o>


<o></o>Sok cigány életét oltották ki ezek az emberek. 1944 márciusától, miután Magyarország német uralom alá került, a cigányokat a zsidókkal együtt kivégezték. Októberben a német katonák egyeztettek a megyei csendőrséggel, és összegyűjtötték a cigányokat, hogy fogolytáborba szállítsák őket. Akadt olyan település, ahonnan csak a férfiakat szedték össze, más helyről a férfiakat a nőkkel és a gyerekekkel együtt hurcolták el. Mint korábban a szintik, most a magyarországi cigányok szembesültek a láger borzalmaival. A német és lengyel területre elhurcolt cigányok számát nem ismerjük, de csak kevesen tértek haza közülük.<o></o>

Alább közöljük, hogy hozzávetőlegesen mennyi lehetett az elhurcoltak száma Heves megyében:<o></o>
<o></o>
Kerecsend<o></o>
Huszonkét férfit küldtek a mezőkövesdi gyűjtőtáborba. Csak a fele tért vissza.<o></o>
<o></o>
Andornaktálya-Felsó<o></o>
Nagyon sokan kerestek menedéket az erdőkben. Húsz fiút kényszerítettek Mezőkövesdre és egy sem tért vissza.<o></o>
<o></o>
Eger (Veroszala telep)<o></o>
Háromszázan megszöktek. A németeknek csak egyet sikerült elkapniuk, aki a lágerben vesztette életét.<o></o>
<o></o>
Tiszaigar<o></o>
Sokan estek fogságba és kerültek Mezőkövesdre innen.<o></o>
Mezőkövesdről a foglyok tovább meneteltek Lengyelországba vagy Németországba. Mezőkövesden kívül voltak más gyűjtőtáborok is az országban, de még nem tudjuk pontosan, hogy hol. Natzweilerből származó iratok igazolják, hogy öt magyarországi cigány vesztette életét 1945. január 7-én. Név szerint: Sas Géza Balog, Bogdán Sándor, Sztojka Iván, Raffael László és Gazsi József. Nyári Jóskát a budapesti Vízmellék telepről elküldték Berga Elsterbe. Betegségben halt meg 1944-45 telén. A Gross-Rosen nevű táborban is sok magyarországi cigány raboskodott.<o>:p</o>

<o></o>

<o></o>Kállai Jánosnak sikerült megszöknie a fasiszták rabságából: <o></o>
„Heves megyéből 700 férfit vittek Mezőkövesdre. Nagyobbrészt városi cigányok voltak valamint három faluból Bogácsról, Kálról és Andornaktálya-Felsőről. A férfiakat a László iskolában tartották fogva, a nőket a gyerekekkel együtt egy másik helyre vitték. Mindannyian dolgoztak. Az első héten a mezőkön dolgoztunk, aztán a katonák parancsára egy széles árkot ástunk. A németek a magyar nyilaskeresztesekkel felügyeltek ránk. Ketten közülük, Tóth Károly és Újlaki Dezső, nagyon sokszor bántalmazták a cigányokat. Négy hét alatt, amíg ott tartózkodtunk a táborban háromszázan szöktek meg. A katonák mindent megpróbáltak elszedni tőlünk. Azzal fenyegetőztek, hogy megölik azokat, akik nem adják át nekik az útlevelüket és a katonakönyvüket. Én semmit sem adtam át nekik. Két évig voltam katona Oroszországban.<o></o>
<o></o>
Mezőkövesdről gyalog mentünk Tiszapolgárig. A férfiak mentek elöl, és a nők a gyerekekkel mögöttük. Viszont ennél a falunál az oroszok tüzet nyitottak ránk, és a katonák Egerszalók felé irányítottak minket. Onnan tovább gyalogoltunk. Áthaladtunk Egervisontán, Gyöngyösön és Nagyvároson. Elhagytuk a Dunát és Komárom irányába mentünk, aztán Győrbe. A katonák, akik autókkal közlekedtek, azt mondták, hogy egy hetünk van arra, hogy Németországba érjünk... A németek megölték azokat, akik megbetegedtek.<o></o>
<o></o>
Amikor Győr mellé értünk, sikerült megszöknöm a barátommal, Paczok Ádámmal együtt. A németek megengedték, hogy gondozzam a lovakat. Amikor az egyiket patkoltatni kellett, akkor beküldtek a faluba, hogy javíttassam meg a patkóját. Azt mondták: „Ha nem jössz vissza, megölünk, mint egy kutyát. A faluban találtam egy személyt, aki értett a patkoláshoz, és ott hagytam nála a lovat. Azt mondtam neki, hogy el kell mennem szénát venni a lónak. És onnan futottam, ahogy csak bírtam. Az erdőben találtam menedékre, ahol más cigányokkal is találkoztam."<o></o><o></o>

Kállai elbeszélése szerint a 400 cigányból, aki Mezőkövesdet elhagyta, csak 10-15-nek sikerült megszöknie. Hogy pontosan hová vitték Németország területén belül a cigányokat, nem tudta, de egy sem tért vissza.<o></o>

<o></o>
Egy magyarországi cigány asszony, Raffael Ilona volt a egyik a néhány közül, akinek sikerült élve kikerülnie a dachaui lágerbó1. A következőket mondta:<o></o>
„1944 telén történt, amikor a csendőrök Adacsra jöttek, hogy összeírják a nevünket; a férfiakét 16 évestől egészen 60 éves korig, a nőkét 16-tól 40-ig. Elmentünk Hatvanig, és ott egy zsidó templomba zártak minket. Onnan Komáromba mentünk. Itt a város börtönébe zártak minket.<o></o><o></o>
A férfiakat elkülönítették a nőktől, és elvitték őket valahová Németországba. Az asszonyok és a lányok előbb Ravensbrückbe, majd Dachauba kerültek. A táborokban egész nap dolgoztunk. Ravensbrückben a holtak hamvait gereblyéztük.<o></o>
Mi a zsidókkal laktunk együtt, lengyel, német, magyar és orosz zsidókkal. Ahogyan nekik, nekünk is tábori öltözékünk volt és facipőben jártunk. A németek levágták a hajunkat. A ruha ujjába be kellett varrni annak a barakknak a számát, ahol laktunk. Az enyém a 19-es volt. Sok nő és fiatal lány meghalt Ravensbrückben. Azt, hogy mennyien, nem tudom pontosan megmondani. A katonák végeztek azokkal, akik nem bírtak dolgozni.<o></o>
<o></o>
Amikor az oroszok már közelebb voltak, akkor a németek arra kényszerítettek, hogy gyalog menjünk Dachauba. Az úton mindenkit megöltek, akik nem bírták a fárasztó gyaloglást. A dachaui táborból az oroszok szabadítottak meg.<o></o>
Az enyéim közül meghalt Ferenc, ő 60 éves volt, István 46, Ferenc 21 és László 19.<o></o>
<o></o>
Ahogy a Vörös Hadsereg elérte Magyarországot, keserű gyász érte a lajoskomáromi cigányokat. Az egyik napon az orosz katonák megpróbálták kivonulásra kényszeríteni a németeket. Miután a németek meghátráltak, nagy öröm támadt, és a cigányok a gádzsókkal együtt ünnepeltek. Minden nagyon jól ment, de másnap reggelre a németek visszatértek. Most az oroszok voltak azok, akik menekülni kényszerültek. Bosszúból mindenkit megöltek a németek. Hatszáz cigányt gyilkoltak meg ebben a faluban.<o></o><o></o>
Magyar szöveg: Rézműves Melinda
 

hoppalele

Új tag
A tanc, a zene, az enekek mind mind azok a dolgok, melyekkel tobbek kozt ki lehet fejezni az elet erzeseit. Mindez melle meg hozzakerul az ontudat es akkor azt hiszem beszelhetunk mar kulturalol, mellyel ki fejezhessuk magunkat es eletformankat egyarant. Csak ugye manapsag minden fakul el korulottunk es meg kell tanuljunk nem elfeledni a dolgainkat. Mindig is erdekelt a ciganyok mentalitasa es foleg a cigany tanc es muzsika az, ami elragadtat es kifejezo szamomra.
Koszonom az infokat
 

Acapulco

Állandó Tag
Állandó Tag
Szintók Magyarországon

Szintó eredet

Egy elmélet szerint a romák abban különböznek a szintóktől, hogy előbbiek a Szeldzsuk török birodalom (1037-1194) idején felvették a muzulmán vallást, így megkapták a török állampolgárságot, és megszabadultak a rabszolgaságtól. A szintók viszont megtagadták a váltást, és megmaradtak rabszolgasorban.
A szintók a középkorban érkeztek Németországba és Ausztriába, majd később két csoportra váltak. Az egyiket Hét Karavánnak (Eftavagarja), a másikat Ausztriabelinek (Estraxarja) hívták. Ez a két csoport aztán kibővült, s a Hét Karaván Franciaországba vette útját. Itt manouche-nak nevezik őket. Az Ausztriában élők viszont Olaszországba és Kelet-Európába vándoroltak: Horvátországba, Magyarországra, Romániába, Csehországba és Szlovákiába.
Mai szintók

Ma különböző országokban körülbelül 320 ezer szintó él. Nyelvük jellegzetessége, hogy a horvát, szlovén és szerb romák egymást megértik, de a szintóket nem. Őket az oláh roma nyelven értekezők sem értik.
Ausztriában a 2001-es népszámláláskor 4350 szintó beszélőt számoltak. Csehországban 5100-an a lallere nyelvjárást beszélték.
A csehországi szintók kis számának oka az, hogy a cseh-és morvaországi szintók ugyanarra a sorsra jutottak a náci uralom idején, mint a csehországi romák. Ma a legtöbben a Cseh Köztársaságban élnek, s néhányan Szlovákiában. Sok szintó családnak van rokonsága Németországban, mivel onnan érkeztek Csehországba. A szintó nyelv még mindig a csoportidentitásukat jelöli, de inkább szimbólumként, mint kommunikációs eszközként. Az idős generáció szintó nyelvtudása aktív, bár a nyelvet ők sem használják gyakran. A fiatalok nyelvi készsége ezzel szemben passzív, vagy egyáltalán nem is beszélik felmenőik nyelvét. Szükségük csak azért van a szintóre valamilyen szinten, hogy a Németországbeli kuzinokkal érintkezni tudjanak.
A szlovák, oláh vagy magyar romák nyitottak, ha egy gádzsó (nem-cigány) érdeklődik nyelvük és kultúrájuk iránt. A szintók viszont nem látják szívesen az idegent. Noha a múltban szigorúan csak egymás közt házasodtak, ma már vannak házasságok szintók és oláh romák, szintók és cseh romák közt. Az ok az, hogy nincs elég nagy választék a szintók között.
Olaszországban Piemont vidékén és Veneto környékén 14 ezer szintó lakik: ők piemonti szintót, szlovén-horvátot és „manouche” nyelvjárásokat beszélnek.
Hollandiában a szintó hivatalos nyelv. Az ottaniak a „manouche” nyelvjárást beszélik: 2000-ben 1220-at talált a népszámlálás.
Németországban félnomád körülmények között élnek a szintók, számukat 10 éve 200 ezerre becsülték. Hamburg környékén és Dél-Németországban kolóniákban élnek. Nyelvjárásaik a következők: gadschkene, estracharia, krantiki, kranaria, eftawagaria és praistiki. A németországi szintók körében virágzik a szintó nyelv; minden korcsoport beszéli.


Kisebb létszámban élnek még Magyarországon szintó (más néven vend vagy német) cigányok, zömmel mutatványosok, körhintások, cirkuszi akrobaták, zenészek akik a romaninak egy német nyelvi közegben kialakult változatát beszélik.



A magyarországi hagyományos szintó zene különös jellegzetessége a hárfa használata. A hárfa, mint népi hangszer Magyarországon csak náluk fordul elő. Repertoárjuk magyaros csárdásokból, nótákból, oláhcigány szövegű cigány dalokból, és néhány, nagyon archaikus dallamú, szintó nyelvjárású hallgatóból áll.
<object width="250" height="200"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/mWLajvxkoZw?fs=1&amp;hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/mWLajvxkoZw?fs=1&amp;hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="250" height="200"></embed></object>


A leghíresebb magyarországi szintó származású zenész ma a Németországban élő Snétberger Ferenc gitárművész, a roma dzsessz egyik legsokoldalúbb egyénisége.


<object width="250" height="200"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/BX-NmxQlv1g?fs=1&amp;hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/BX-NmxQlv1g?fs=1&amp;hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="250" height="200"></embed></object>



Forrás: Internet
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Felsőörs, Európai Roma Zenei Szakkollégium



Európai Roma Zenei Szakkollégium


Felsőörsön a képzési központ 2011. április 30-án nyílik meg. A Felsőörsön most épülő Európai Zenei Szakkollégium 12-20 éves, zeneileg tehetséges roma fiatalok jelentkezését várja.

A 60 legtehetségesebb fiú és lány Felsőörsön tanulhat 2011 nyarán 6 héten át, majd ősszel és tavasszal 3 hétig. A Szakkollégiumban tizenkét héten át zenei, művészeti órákat, angol nyelvi, számítógépes ismereteket, és munkavállalással kapcsolatos képzéseket és roma kultúrismereti órákat kapnak. Tanáraik lesznek olyan hazai világhírű művészek, mint: Snétberger Ferenc, László Attila, Oláh Kálmán, Szakcsi Lakatos Béla, és olyan kiváló nemzetközi vendégelőadók, mint Paolo Vinaccia, Tony Lakatos vagy Roby Lakatos.
A Szakkollégium a „normál” általános vagy középiskolai tanulmányok mellett is elvégezhető, tehát nem kell évet halasztani. Minden tanulónk iskolájával, családjával kapcsolatot fogunk tartani, és amiben szükséges, segítünk.
A Szakkollégium tanulói havonta ösztöndíjat kapnak. A képzés a tanulók számára ingyenes, mivel a költségeket az iskola fenntartója, a Camp Europe Felsőörs Közhasznú Kft. vállalja. Napi teljes ellátást, azaz étkezést és szállást, 2-4 fős fürdőszobás szobákban biztosítunk minden tanulónknak.
Hétköznapokon 8-15 óráig tart a tanítás, utána szabadidős programokon vehetnek részt a diákok szintén ingyenesen.
Az iskola Felsőörsön, a Malomvölgyben található. Korszerű tantermek, hangszerekkel felszerelt próbatermek, számítástechnikai oktatóterem, 130 fős koncertterem és sportpályák biztosítják azt, hogy a legjobb körülmények között tanulhassanak.

<TABLE width="100%"><TBODY><TR><TD class=cell-head colSpan=2>

</TD><TD class=cell-separate rowSpan=9 align=right>

</TD></TR></TBODY></TABLE>Forrás: Internet

Nem én neveztem roma szakkollégiumnak....

Jótékonysági koncert a felsőörsi Roma Zenei Szakkollégiumért

<ABBR class=published title=2011-01-03T10:03:13+01:00></ABBR>
timthumb.php


<ABBR class=published title=2011-01-03T10:03:13+01:00></ABBR>Az autentikus cigányzenétől a világzenét át a klasszikus és modern jazzig ível az est műsora. Amelyben a zongora-, a hegedű-, a cimbalom-, a nagybögő-, a gitármuzsika, illetve a jazzéneklés legkiválóbb művészeinek előadását egy idehaza talán kevésbé ismert, de nemzetközileg rendkívül sikeres roma zenekar, a Parno Graszt fogja keretbe.
Ez az együttes tavaly, illetve az idén az USA nagyvárosaiban koncertezett, Koppenhágában pedig a World Music Expon szerepelt. Őket és a többi művészt a szolidaritás gondolata vezérelte, amikor elfogadták a Globális Tudás Alapítvány felkérését erre a jótékonysági koncertre. Ifj. Balázs János, Bíró Eszter és Fodo, az ideje nagy részét a New York-i Juilliard School-on töltő Kállai Ernő, a mai fiatal énekesek közül az egyik legsokoldalúbb művész, Palya Bea és a Lukács Miklós Kvintett ily módon nyújtanak támogatást a Felsőörsön létesülő Roma Zenei Kollégiumnak, amelynek művészeti vezetője a Barcza Horváth Józseffel duóban fellépő Snétberger Ferenc. A jegyeladásból befolyt összeget, a felsőörsi Roma Zenei Szakkollégium hallgatóinak ösztöndíjazására fordítják.
2011 nyarán kezdi meg működését az intézmény a Balaton-felvidéken. Alapítója és művészeti vezetője a Liszt-díjas gitárművész és zeneszerző Snétberger Ferenc. Az iskola arra a zenei tudásra alapozza az oktatást, amit a gyermekek a családból hoznak. A zenei, művészeti órák mellett többek között roma kultúra ismereti órákon, angol, informatika és menedzsment képzéseken vesznek részt a diákok. Támogatók: a norvég és a magyar állam, valamint a Nyílt Társadalom Intézet

Forrás: Internet
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Latcho Drom (A Train Stop in Hungary)

Tony Gatlif Franciaországban élő roma származású filmrendező, színész és producer. Filmes pályafutása rögösen indult, de az 1993-ban készült Latcho Drom (Világos út)
című filmjével berobbant a köztudatba, számos díjat elnyerve alkotásával.
A film az európai cigányság életét, kultúráját mutatja be Indiától, az őshazától egészen Spanyolországig, kiemelve az asszimilálódás és az önállóság jegyeit a különböző kultúrákban.
Magyarországról egy nagyon szép, megható filmrészletet szeretnék bemutatni, amelynek érdekessége, szimbolikája a vasúti sín, amelyen mindkét nép átlépi a "küszöböt", de hogy hogyan, azt tekintsétek meg a felvételen. Gondolatébresztő látásmód.

<object width="250" height="200"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/MLnZhJxAyoo?fs=1&amp;hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/MLnZhJxAyoo?fs=1&amp;hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="250" height="200"></embed></object>
 

Csatolások

  • 200px-Tony_Gatlif.jpg
    200px-Tony_Gatlif.jpg
    19.6 KB · Olvasás: 0

Böbis

Állandó Tag
Állandó Tag
Tiszteletem jeléül...

<?XML:NAMESPACE PREFIX = E /><E:ADZONE size="468x60,468x140" name="top">
</E:ADZONE>Choli Daróczi József: Fáj

Férfiként: halálraítélt.
Megfogni neszeit az éjszakának.
Zuhanni, zuhanni mint a kő
!
Arcom csontján a rés,
Hiányod miatt tátong.
Szememet feléd fordítom,
Lepergett húsomból kikelt
Szirmokat szórok nyomodba,
Mert most tudom,
Most már tudom,
Hogy múltamba belevesztél.
Befagy a szám,
Megpüffedt ajkaim között
Holdarcod ívét hordom,
Magamba beépítelek.
Sírgödör szélébe kapaszkodó
Fű hajad selyme fáj

 

bodoc

Állandó Tag
Állandó Tag
cigányság, összetartás

Sziasztok!
Végre egy olyan fórum a cigányságról, ahol nincs sérelmezés, és gyűlölet.
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Romani Divat Studio, divattal a kultúrák közeledéséért

A Romani Design szociális szövetkezetként (social corporate) pályázati támogatással 2009-ben indult tíz fővel, akik közül öten tartósan munkanélküli sorból, illetve halmozottan hátrányos helyzetből indulva jutottak munkához. A Romani Divat Stúdió a divaton keresztül egyszerre kívánja segíteni a roma kultúrával szembeni előítéletesség mérséklését és ápolni a roma viseleti kultúra hagyományait, a Romani Design márkanév népszerűsítésével.


A Romani Divat Stúdió a roma tradicionális öltözködés 21. századi újraértelmezésével szeretné közelíteni a roma és nem roma kultúrát, megmutatva ezzel, hogy a divattal (is) új lehetőségek nyithatóak meg a többség-kisebbség közötti párbeszédben. A divat világán keresztül minden roma fiatal élénkebben ápolhatja a roma hagyományokat, a nem romák pedig elfogadóbbakká, nyitottabbá válhatnak. A bemutatókon a ruhákat és kiegészítőket roma és nem roma modellek viselik. A ruhákat Varga Erika, a kiegészítőket pedig Varga Helena alkotja. Ők ketten Romani Desingn megálmodói.

2010-ben A Gödörben tartott első – a nyári kollekció egy részét felvonultató - bemutató után az Iparművészeti Múzeumban láthattuk a Romani Design teljes őszi/téli kollekcióját. A Divattal az elfogadásért nevet viselő eseményen ezen felül bepillanthattunk a roma kultúra más szegleteibe is a Kortárs Romani tárlat keretében.

cfhzhHPu_462x296.jpg


JfftittI_462x296.jpg
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Tony Gatlif, TranSylvania c.filmje

Romantikus történet, mely Erdélyben játszódik. Tony Gatlif újabb roma filmjét 2006-ban mutatták be, amely több komoly elismerést kapott Cannes-ban.

Magyar vonatkozása, hogy Palya Bea elbűvölő énekhangja kíséri az egyik jelenetet.

<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/iPsiIb4UlFo" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
 
:) Szép tőletek, hogy foglalkoztok ezzel a kérdéssel.Én cigány nemzetiségű gyerekekkel dolgozom, és érdekel minden , ami velük kapcsolatos.
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Orsós Feri és az egyenlőtlenség, egyetemre a cigánysorról

Orsós Feri és az egyenlőtlenség, egyetemre a cigánysorról

Egy mai tinédzser, akinek a Muirhead-egyenlőtlenség bizonyítása semmivel össze nem hasonlítható gyönyörűség: Orsós Ferenc a fonyódi Bacsákból, vagy ha úgy tetszik, a siófok-kiliti romasorról

Szerény, de tiszta porta a kiliti Máté utcában. Hatan élnek a házban, fűteni csak a nagyszobát tudják. Itt eleveníti fel idősebb Orsós Ferenc:
– Mire iskolába ment a két ikerfiú, Feri és Patrik, megtanítottam őket, írni, olvasni, számolni. Előfordult, hogy amikor értük mentem, a folyosón voltak; külön feladatot kaptak, mert zavarták a többit. Azután, negyedik osztályban egyszer egy matekverseny előtt valamelyik osztálytársa lebetegedett és Feri ugrott be helyette.

– Kilencvennyolc százalékkal akkor meg is nyertem a városi alapműveletit – emlékszik első sikerére ifjabb Orsós Ferenc, aki most, a fonyódi Bacsák György szakképző iskola tizenkettedikeseként megnyerte a megyei Zrínyi/Gordiusz matematika-versenyt a szakközépiskolások kategóriájában. – Egyik évben sem tudtak a megyei fordulón „legyőzni”, de most először hívtak be az országos versenyre, a pontszámom alapján. Az Kecskeméten lesz és három napos, de előtte még a Kenguru tesztverseny, ezen szintén első lettem eddig mindig a megyében és tavaly országos harmadik. Nemrég voltam az OKTV-döntőn, meg az olimpiai válogatón, ezeknek még nem tudom az eredményét, csak reménykedem.
Nem csoda, hiszen Amszterdamban tartják az idei nemzetközi matematika-olimpiát.


146212_orsosferi2.jpg
Feri az ELTE-re készül


De hogyan jut egy fiatalember a romasorról idáig?
– Nem tudom, kitől örökölte a tehetségét, tőlem biztosan nem – morfondírozik az édesapa. Ifjabbik Orsós közbevág: – Felfigyeltek rám a siófok-kiliti általános iskolában, támogatott a városi Lions-csoport, egyszer egy roma-szervezettől is kaptam ösztöndíjat. Fonyódon, tizedikben azt mondta a matektanárom: neked már nincs mit tanítanom. De persze sokat segítettek a pedagógusok, nélkülük nem jutottam volna el matektáborokba, majd a veszprémi Pannon Egyetem tehetséggondozó iskolájának olimpiai szakkörébe, ahová havi rendszerességgel járok és az ország legjobb tanáraitól tanulhatok.

– A fizetés meg egy kis pluszmunka, már ha van mit dolgozni, mert per pillanat nincs állásom, padlón van az építőipar – válaszolja az egyébként ácsnak tanult idősebbik Orsós arra a kérdésre, hogy miből. – De a neheze alighanem csak most jön, az egyetem...

Merthogy Feri, miközben ikertestvére, Patrik már megnősült, az ELTE-re készül. – Már tavaly leérettségiztem matekból és fizikából is, ötösre – említi csak úgy „mellékesen”. – De nem emelt szinten, azt majd idén, az is jelenthet nyolc pluszpontot. Matematikus szeretnék lenni, de beadtam a jelentkezésemet a villamosmérnöki karra is.

Ifjabb Orsós Ferenc elárulja, hogy voltaképpen ha nem alszik mélyen, akkor is egy analízis-példán jár az agya és a matematikán kívül legfeljebb a barátnője létezik még számára a külvilágból, majd azt is készséggel megvilágítja, mi lehet szép ebben a tudományban:
– Például a Muirhead-egyenlőtlenség háromoldalas bizonyítása. No, ha azt valaki megérti és használni is tudja, akkor megérti a matematika szépségét. Mert ez nem egy ismeretlen x keresése, nem egy tantárgy, hanem látásmód, életszemlélet, stílus. Az emberi élet minden pillanatában ott van. A matematikafilozófia alapja, hogy ez maga az élet. Ha megismerjük, az életet értjük meg. Ezért akarom tanulni, amíg csak lehet.

Forrás: SIOLINE, internet
 

marton01

Kitiltott (BANned)
Magyarok és cigányok harcban együtt?
Engedelmetekkel pár anekdota az I. (nagy) háború idejéről:
A szöveget az eredeti helyesírás szerint közlöm:



"Mocsár Jóska meg Kukori Gyuri be voltak már osztva egy indulásrakész menetszázadba, Jászberényben. Már levették a kiképzésnél viselt "vacakot" ott pompázott rajtuk a magazinból frissen kikerült mondur.
A két nagyszerű kolléga a menetindulás előtt persze kereket oldott. De mert nem lévén hivatásos geográfusok, sem világutazók, Jászberényből a nyíri homok helyett valahol Pusztaszer környékére kódorogtak el. Ott fogták meg őket a kakastollasok.
-Nem szégyellítek magatokat, Jóska? Csúfságot hoztatok a falunkra! Tőlünk még nem szökött meg soha senki s épp nektek kellett beléesni a gyalázatba?
Jóska ijedt mosollyal igyekezett kivágni magát:
-Hejháj, nem ákártuk mink megsekni, tekintetes úr, mink csák a sép ruhát ákártuk megmutátni otthon ázs aszonyoknák... Hágy biskélkedtek vóna!"
(Keéky István dr. közlése, Nyíregyháza)
----------------

"B-y K-n volt 13-as honvéd főhadnagy írja nekem a következőket:

"1927 februárjában Dornavatra környékén feküdt vonalban a 13-ik gyalogezred.
Magam századparancsnokhadnagy voltam akkoriban.
Szigorú parancs volt, hogy a konzervet nem szabad megenni!...
A rendkívül nehéz terep és a szakadatlan tűzharc miatt ugyanis igen körülményesek és súlyosak voltak az élelmezési lehetőségek. Ellenőritük gyakran a legénységet.
Egy ilyen ellenőrzés alkalmával mindenki komoly döbbenetére kiderült, hogy a század cigányának hiányzik a konzervája. Amikor elővette a szolgálatvezető őrmester, hová lett a konzerva, ijedtében vigyorogni próbált a more:
-Megettem mer á névnápom volt tennáp...
-Ezért meghalsz, - szólt rá az őrmester.
S szemével intvén két kemény szakaszvezetőnek, odasúgta nekik titokban, hogy fogjanak két töltetlen puskát s ijesszék meg a haszontalan morét. Aztán szigorú hangon folytatta:
-Mars fel a drótakadály elé, more!
A cigány kikapaszkodott keserves nyögéssel a lövészárokból, utána puskástul a két szakaszvezető. A cigány megállt falfehéren a dótakadály előtt és a sipkájával takarta el az arcát. Az őrmester ugyanakkor vezényelt:
-Tüzelni!
A cigány (a sapka megett) csuklott egyet a feltartott fegyverek előtt s ugyanakkor másodszor is vezényelt az őrmester:
-Cél! Tűz!
A két fegyver elkattant... Az árokból mindenki szorongva nézettföl , maga a more pedig citerázó lábbal várt. De mert nem történt semmi, a roma hirtelen kikukkantott a sapka alól... A jelenet annyira komikus volt, hogy egyszerre hahotában tört ki valamennyi ember, mire az őrmester felszólt a lövészárokból a morénak:
-No, gyere vissza te vacok!"
(Komáromi János közlése, Budapest)


-----------------------------



"Szibériai hadifogságom alatt már a háború vége felé, a verchniudinszki Juchvidov-féle sörgyár egyik apró munkás szobájában laktam két önkéntestársammal. Mindhárman betegek voltunk. Ketten maláriában feküdtünk, S. Dezső azonban fenntjárt.

Egyik napon egy borzas szakállú, toprongyos alak köszön be s valami alamizsnát kért orosz nyelven. nem valami türelmes hangulatban voltunk, így hát jó S. Dezső barátom kereken kiutasította a roma külsejű alakot. Ránéztem barátomra:
-Ugyan már, adjunk valamit a boldogtalannak, hiszen úgyis elromlik a megmaradt étel!
-Ázs hát!- szólt közbe váratlanul magyar nyelven a kéregető. - Rossább vágy á muskánál: nem sajnálod a segíny embert...
A meglepetéstől elállt bennünk a lélegzet... Hanem egykettőre megoldódott a rejtély.
Megtudtuk a morétól (mert az volt!), hogy igazság szerint magyarországi születésű, a dánosi országos cigányrazzia alkalmával azonban többedmagával megugrott a csendőrök elől. meg sem állt Szibéria mongolországi széléig s ezidőszerint az a napifoglalkozásuk, hogy burját parasztok lovait "kötik el".
Elmondta még, hogy baranyaszentlőrinci illetőségű és így földim volt félig-meddig. Majd tovább érdeklődött kiváncsian a hazai viszonyok felől:
-Ost íl-e még Ferencs Jóská?
Mi bizony sajnálttal adtuk tudomására, hogy öreg királyunk már meghalt. A more tovább faggatózott:
-Ost vánnák-e míg zsándárok síp Mágyárorságon?
Vannak, vannak- nyugtattuk meg mind a hárman.
A vénülő roma hosszasan vakargatta a fülét:
-Ákkor nem megyek vissá!"
(Szucsich István közlése,?)

-------------------------------



" A volt cs. és kir. 44-ik gyalogezred Szapanov mellett "feküdt" állásban 1915 november elején. Lehettek úgy száz-százhúsz lépésre az orosztól.

A vonal elé- negyven-ötven lépésnyire - még a tábori őrsöt is állítottak. Ugyanez volt a helyzet az oroszoknál is.
Ez az előretolt állás olyan közeledett egymáshoz, hogy nappal át lehetett látni egyikből a másikba, éjszaka pedig hallani lehetett a kulacs csörgést. A szembenállt ellenfelek szóval mindent tudtak egymásról.
Éppen Szegedy József káplár volt tábori őrsön (ma Szekszárd város pénztári ellenőre), s őrségre egy cigánybakát vezetett föl, névszerint Rácz Andrást.
Setét volt. Mély csend volt. A cigány félt.
-Nem jávállom káplár úr - kezdte a válás pillanatában- hogy itt márádják ebbe á nágy közelségbe...
Szegedy József káplár meglepődött:
-Miért, more?
-Teccik tudni, nágyon kehegős vágyok s árrul megtuggyák ázs oroszok, hogy itt mágyárok vannak..."
(P. Horváth Sándor közlése, Szekszárd)



Szóval humoros ugyan, de ezek némileg elgondolkodtató dolgok.
Nem saját anyag, egy site-ról másoltam.
 

Sch.E.

Állandó Silver Tag
Állandó Tag
Felsőörs, Európai Roma Zenei Szakkollégium

Felsőörs, Európai Roma Zenei Szakkollégium

Snétberger Ferenc a szakkollégiumról:

<iframe width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/-kC4mv66T68" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/xyf_smNkJgs" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
 

Szeevee

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia!

Annak akit érdekel a téma ajánlok 2 könyvet:
Lakatos Menyhért Füstös képek
Lakatos Menyhért Akik élni akartak
Mindkét kötetből sokat megtudhatunk a cigányság, a cigánytelep életéről, és mivel regény - gyanítom életrajzi, de ennek nem néztem utána - nagyon olvasmányos izgalmas könyv.

Kerestem e-könyvként, de nem találtam. Valaki tudna segíteni egy linkkel? Kötelező olvasmány lenne...
 
Oldal tetejére