A Kína és Oroszország vezetésével megvalósuló nemzetközi holdkutatási program (International Lunar Research Station, ILRS) előzetes elképzelései között szerepel egy atomreaktor telepítése a Holdra – jelentette be Pej Csao-jü, a Csang-o-8 misszió vezető mérnöke egy sanghaji sajtótájékoztatón.
A fejlesztési tervek szerint a bázis elsődleges energiaforrását nagy teljesítményű napelemes rendszerek biztosítanák, amelyeket közvetlenül a Hold felszínére telepítenének.
A Csang-o-8 küldetés célja az állandó kutatóbázis megalapozása a Hold déli pólusán, amely idővel akár emberi tartózkodásra is alkalmas lehet.
A projekt szerves részét képezi annak a háromlépcsős holdkutatási programnak, amelyet a kínai űrkutatási hatóság hirdetett meg.
A kínai és orosz űrügynökségek 2021 márciusában írtak alá megállapodást az ILRS létrehozásáról. Oroszország ekkor hivatalosan is bejelentette kilépését az Egyesült Államok vezette, hasonló célokat követő Gateway programból, arra hivatkozva, hogy a partnerségi lehetőségek korlátozottak a nyugati fél részéről.
Kína az elmúlt években több jelentős holdmissziót is végrehajtott: 2013-ban kínai űreszköz először szállt le a Holdra, 2019-ben a Csang-o-4 pedig az égitest túlsó, vagyis „sötét” oldalán landolt sikeresen. 2020 végén az ország – az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként – holdkőzetmintákat juttatott vissza a Földre, amire 1976 óta nem volt példa.
A fejlesztési tervek szerint a bázis elsődleges energiaforrását nagy teljesítményű napelemes rendszerek biztosítanák, amelyeket közvetlenül a Hold felszínére telepítenének.
A Csang-o-8 küldetés célja az állandó kutatóbázis megalapozása a Hold déli pólusán, amely idővel akár emberi tartózkodásra is alkalmas lehet.
A projekt szerves részét képezi annak a háromlépcsős holdkutatási programnak, amelyet a kínai űrkutatási hatóság hirdetett meg.
- Az első szakasz (2021–2025) a holdfelszín részletes feltérképezésére és a leszálláshoz szükséges technológiák fejlesztésére fókuszál.
- A második periódusban (2026–2035) az irányító és működtető rendszerek – köztük az energiaellátás és kommunikáció – kiépítése történik meg. A harmadik szakaszban kerülne sor az emberes küldetések előkészítésére, a Holdra irányuló emberi missziók beindításával.
A kínai és orosz űrügynökségek 2021 márciusában írtak alá megállapodást az ILRS létrehozásáról. Oroszország ekkor hivatalosan is bejelentette kilépését az Egyesült Államok vezette, hasonló célokat követő Gateway programból, arra hivatkozva, hogy a partnerségi lehetőségek korlátozottak a nyugati fél részéről.
Kína az elmúlt években több jelentős holdmissziót is végrehajtott: 2013-ban kínai űreszköz először szállt le a Holdra, 2019-ben a Csang-o-4 pedig az égitest túlsó, vagyis „sötét” oldalán landolt sikeresen. 2020 végén az ország – az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként – holdkőzetmintákat juttatott vissza a Földre, amire 1976 óta nem volt példa.
