A kormányoknak és az adófizetőknek gyakran ráfizetéses üzlet elvállalni egy olimpia megrendezését. Csak a legfejlettebb infrastruktúrával, több korszerű sportcsarnokkal és stadionnal rendelkező országoknak van esélyük, hogy nyereséggel jönnek ki az ügyből. Infografikán mutatjuk a részleteket!
A nyári olimpiák 1939, a téliek 1932 óta nem voltak profitábilisak, egészen 1984-ig, amikor a Los Angeles-i nyári olimpia és a szarajevói téli olimpia megtörte a sort. Azóta is Los Angeles az egyetlen az ötkarikás játékok sorában, amely tényleges profitot – 232 millió dollárt – hozott a rendezőknek. Ezenkívül a barcelonai és a Salt Lake Cityben rendezett játékokat szokták jó példaként emlegetni, már ami a rendező ország gazdaságára gyakorolt hatást illeti. Előbbi esetben a turizmus, utóbbi esetben az infrastruktúra fejlődött egyértelműen a sportesemény megrendezésének köszönhetően.
A görög gazdasági válság gyökere viszont nemcsak a számlaadásra képtelen lakosság miatt nagy szürke- és feketegazdaság, valamint az így okozott adóbevétel-kiesés volt, hanem az is, hogy a 2004-es athéni olimpia 14-15 milliárd dollárral növelte az államadósságot. Az eseményre épített 22 létesítmény közül 21 ma üresen áll, és a szó szoros értelmében rohad. A pekingi Madárfészek Stadion is kihasználatlan az év nagy részében, mert túl nagy a helyi csapatoknak.
Amikor egy kormány bejelenti, hogy ringbe száll az olimpia megrendezéséért, az ehhez szükséges anyagi áldozatot igyekszik minél kisebbnek feltüntetni. Ám az 1968 óta rendezett nyári olimpiák átlag 167 százalékkal lépték túl a meghirdetett rendezési költséget, vagyis végül több mint két és félszer annyiba kerültek a tervezetthez képest.
Grafika
P
4 dolog, amit a riói olimpiából tanulhatunk
A vállalkozások – különösen az induló vállalkozások – számos dologba bukhatnak bele könnyedén. A sales gondoktól a rossz menedzsment döntésekig, vagy a rosszul számított költségeik még áttekinteni is nehéz mindazt, ami gondot okozhat. Jó pár dolog végiggondolását segíti, ha megnézzük, mit tanulhatunk az olimpiából.
Adófizetőkre hárítva
PP grafika
A hőség kinyírja az olimpiát
A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió a 2020-as játékok helyszíne – állapították meg amerikai tudósok.
Riói mínuszok
PP grafika
Londoni pluszok
A nyári olimpiák 1939, a téliek 1932 óta nem voltak profitábilisak, egészen 1984-ig, amikor a Los Angeles-i nyári olimpia és a szarajevói téli olimpia megtörte a sort. Azóta is Los Angeles az egyetlen az ötkarikás játékok sorában, amely tényleges profitot – 232 millió dollárt – hozott a rendezőknek. Ezenkívül a barcelonai és a Salt Lake Cityben rendezett játékokat szokták jó példaként emlegetni, már ami a rendező ország gazdaságára gyakorolt hatást illeti. Előbbi esetben a turizmus, utóbbi esetben az infrastruktúra fejlődött egyértelműen a sportesemény megrendezésének köszönhetően.
A görög gazdasági válság gyökere viszont nemcsak a számlaadásra képtelen lakosság miatt nagy szürke- és feketegazdaság, valamint az így okozott adóbevétel-kiesés volt, hanem az is, hogy a 2004-es athéni olimpia 14-15 milliárd dollárral növelte az államadósságot. Az eseményre épített 22 létesítmény közül 21 ma üresen áll, és a szó szoros értelmében rohad. A pekingi Madárfészek Stadion is kihasználatlan az év nagy részében, mert túl nagy a helyi csapatoknak.
Amikor egy kormány bejelenti, hogy ringbe száll az olimpia megrendezéséért, az ehhez szükséges anyagi áldozatot igyekszik minél kisebbnek feltüntetni. Ám az 1968 óta rendezett nyári olimpiák átlag 167 százalékkal lépték túl a meghirdetett rendezési költséget, vagyis végül több mint két és félszer annyiba kerültek a tervezetthez képest.
Grafika
P4 dolog, amit a riói olimpiából tanulhatunk
A vállalkozások – különösen az induló vállalkozások – számos dologba bukhatnak bele könnyedén. A sales gondoktól a rossz menedzsment döntésekig, vagy a rosszul számított költségeik még áttekinteni is nehéz mindazt, ami gondot okozhat. Jó pár dolog végiggondolását segíti, ha megnézzük, mit tanulhatunk az olimpiából.
Adófizetőkre hárítva
- Barcelona 1,7 Mrd $ olimpiai költséget hárított a városlakókra adó formájában.
- Az olasz kormány lottóadót vezetett be az olimpiai büdzsé finanszírozására.
- Montreal 176 M $ extra helyi adót + 480 M $ québeci tartományi adót szedett be.
- Japánban 2017-re tervezik az áfa emelését.
- Albertville-ben 4%-kal növelték a lakóingatlan-adót az olimpiai szervezőbizottság 60 M $-os deficitje miatt.
- A görög adófizetők legalább 2030-ig nyögik az olimpia költségeit.
PP grafika
A hőség kinyírja az olimpiát
A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió a 2020-as játékok helyszíne – állapították meg amerikai tudósok.
Riói mínuszok
- 2015-ben a 27 tervezett legacy projekt közül csak 3 volt kész, az 56 beruházásból 14 nem indult el.
- Az olimpia dacára Brazília gazdasága idén 3,7%-kal csökkenhet. Hiányzik a költségvetésből a nyugdíjak, a mentők és a rendőrök fizetésére.
- A biztonsági büdzsét 35%-kal, azaz 500 millió dollárral csökkentették. 85 000 rendőr és katona fog vigyázni a rendre az olimpia alatt.
- Alulfinanszírozott az egészségügy, és a Zika-vírus is veszélyt jelent.
- Az Associated Press vizsgálata 2015-ben emberi ürüléket és más szennyező anyagokat talált az uszodák és az evezős sporthelyszínek vizeiben. Egy másik vizsgálat szuperrezisztens vírusokat mutatott ki 5 nagy tengerparti strandon, beleértve a híres Copacabanát, ahol triatlonúszás volt.
PP grafika
Londoni pluszok
- Már az olimpia idején a megugró kereskedelmi aktivitás és külföldi tőkebeáramlás elérte a 9,9 Mrd £-t.
- 1,2%-kal csökkent Londonban a munkanélküliségi ráta. Az Olimpiai Parkban és Faluban alkalmazott 46 000 ember 10%-a volt munkanélküli, az olimpiai szervezőbizottság alkalmazottainak 39%-a.
- 1,5 Mrd £ új megbízást kaptak brit cégek külföldön főleg olimpiák megrendezéséhez alvállalkozóként.
- Boldogsághatás: az olimpiára látogatók fejenként átlag 1290 £-ot költöttek, dupla annyit, mint a nem e célból érkező külföldiek. A turistaköltések összesen 600 millió £-tal nőttek 2012-ben 2011-hez képest.
- Tőkebeáramlás & GDP-növekedés az olimpiát követő 5 évben: 165 £/brit lakosság
