Erdély világa...

szanté

Állandó Tag
~~~~~Erdély világa a világ Erdélye~~~~~~
ErdelyTerkep.gif

Üdvözlök Mindenkit határon innen és határon túl. Ezt a topicot azért nyitottam, mert szeretném
ha szólnátok Erdélyről és szólnátok Erdélynek. Várom írásaitokat, képeiteket, történeteiteket.
Kezdetnek énekeljük el együtt a Székely himnuszt
Himnusz.jpg

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag ösvényén.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Amedig élünk magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha
Szülessünk bárhol, világ bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Keserves múltunk, évezredes balsors
Tatár, s török dúlt, labanc rabigált
Jussunk e honban, Magyar Székelyföldön
Szabad hazában élni boldogan.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Már másfélezer év óta Csaba népe
Sok vihart élt át, sorsa mostoha
Külső ellenség jaj, de gyakran tépte
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Hős szabadságát elveszti Segesvár
Mádéfalvára fájón kell tekints
Földed dús kincsét népek élik s dúlják
Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi nézi táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünkön égi öröm lángol át.
Hiába dúlt már gyűlöletnek árja,
Megáll a szikla, nem porlik tovább,
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!
Szép estét Nektek!
 

szanté

Állandó Tag
Barangoljunk egy kicsit Erdélyben, biztos sokan hallottak már róla,
de látni még nem látták. Nézzük meg együtt.

Gyilkostó (vagy Gyilkosvölgyi telep, románul Lacu Roşu, németül
Mördersee): üdülőtelepülés a mai Romániában Hargita megyében.
Klimatikus üdülőhely közigazgatási központjától Gyergyószentmiklóstól
28 km-re keletre a Békás-patak völgyében a Kis-, a Nagycohárd és a
Gyilkoskő között. Nevezetessége a Gyilkos-tó, melyből még ma is
kiállnak a völgy elöntött fenyőcsonkjai. Neve a felette emelkedő Gyilkos
hegy nevéből való, amely talán egy egykori gyilkosságra utal, de utalhat
a hegyre vezető ösvények veszélyes voltára is. Román neve Lacu Roşu
(= Vörös-tó, Vereskő-tó) onnan ered, hogy a Vereskő-patak vasokkeres
hordaléka sokszor rozsdavörösre színezi a tó vízét. A tó 1837-ben
hegycsuszamlással keletkezett, amikor a sziklaomlás elzárta a Békás- és
a Vereskő-patak útját. A tó 983 m magasan fekszik,legnagyobb mélysége
10 m. A tó a Kárpátok egyik legfestőibb tava, melyet 1000 m feletti
sziklacsúcsok öveznek.
2569-Erdely_Gyilkos-To.jpg

Szép napot Nektek!
 

szanté

Állandó Tag
Az erdélyi rengetegben a régi időkben rablók bujkáltak, szerencsére
ma már csak egy finom étel maradt utánuk. Készítsük el közösen.
Erdélyi zsiványpecsenye

Hozzávalók:
80 deka megpihent hízott vesepecsenye,
10 deka tűzdelni való füstölt szalonna,
2 deka szegedi piros paprika,
1 deka törött bors,
20 deka kukoricadara,
6 deka sertészsír.
Elkészítése:
A 80 deka vesepecsenyét úgy vágjuk hosszába, hogy azután húsverő
kalapáccsal kiverhessük. Ennek megtörténte után 10 deka füstölt
szalonnával megtuzdeljük, 2 deka szegedi piros paprikával, 2 deka sóval
és 1 deka borssal beszórjuk, szorosan összegöngyöljük, mint egy roládot,
spárgával összekötjük, hogy sütés alatt egy darabban maradjon.
40 percig meleg sütőben sütjük, mert nem baj, ha belül egy kicsit angolos
(véres) marad. Kukoricapolentával, vagy burgonyával, főzelékkel,
savanyúságokkal, vagy salátával szolgáljuk fel.
erdelyi_zsivanypecsenye.jpg

Jó étvágyat kívánok!
 

depechemode

Állandó Tag
Nagyon szép!
Kár hogy ide senki nem akar vagy tud írni...
Megjegyzem még Szeged is nagyon szép város.
Erről egy nóta jut eszembe:
A szegedi csikós


A szegedi csikós lent itat a Tiszán.
Tizenhárom arany csengő cseng a csikó nyakán.
Babája a Kati künn lakik a tanyán.
Tizenhárom fodros szoknya ring a oldalán.
/:Tizenhárom fodros szoknya, kerek akár a káposzta.
A szegedi csikós lent itat a Tiszán.
Tizenhárom ezüst csengő cseng a csikó nyakán.:/

A szegedi csikós lent itat a Tiszán
Tizenhárom csengő cseng a csikaja nyakán
Babája a Kati künn lakik a tanyán
harminchárom fodros szoknya ring a derekán
/:harminchárom fodros szoknya,
mért is lettem a bolondja
A szegedi csikós lent itat a Tiszán
Tizenhárom csengő cseng a csikaja nyakán:/
 

0spamme0

Új tag
Én pedig barátosnémmal tettem egy nagyobb körutazást Erdélyben (Nagyvárad-Kolozsvár-Torda-Marosvásárhely-Korond-Székelyudvarhely-Gyergyószentmiklós-Tusnádfürdő-Brassó-Segesvár), de lebilincselő a táj. ÉS Székelyföld szívében nagyon kedvesek az emberek...
 

szanté

Állandó Tag
FEBRUÁR 1. – AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATÁNAK MEGJELENÉSE – 1874
Az Erdélyi Múzeum Egyesület 150 éve 1859-ben alakult meg,
gróf Mikó Imre kezdeményezésére, a magyar nyelv tudományos
művelését, a tudományos élet szervezését vállalta fel Erdélyben.
Megalakulása óta gazdag gyűjteményeket hozott létre (könyvtárat,
levél- és irattárat, ásványtárat, állatgyűjteményt, történelmi-régészeti
anyagot, botanikai gyűjteményt stb.). Ez képezte a Kolozsvárott
1872-ben létrehozott Tudományegyetem egyik alapját. Az 1918-as
hatalomváltozás után is folytatta tudományos tevékenységét.
Tudományos közleményeket, folyóiratokat bocsátott ki. 1950-ben hatalmi
szóval megszünteték, vagyonát, gyűjteményeit elkobozták. 1990-ben
újraalakult, az első megalakuláskor elkezdett program folytatását vállalta fel.
2095341029_bc318c4d2c_m.jpg
 

evicske

Állandó Tag


Békás szoros és Gyilkos tó
A Békás patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza cca. 5 km. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja. A bazársoron természetesen a korondi székelyek árulják portékáikat. A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő Gyilkos tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó földcsuszamlás, völgyelzáródás révén keletkezett 1837-ben. A tóban konzerválódtak a fenyőfák. A Gyilkos nevet onnan kapta, hogy a néphagyomány szerint a hirtelen feltöltődő tóban nyájak és pásztorok lelték halálukat.
target1.html
 

evicske

Állandó Tag
Elnézést a képeket a Békás szoros és Gyilkos tó környékéről elsőből nem sikerült feltennem, így másodszorra megpróbálom talán most sikerül.
 

szanté

Állandó Tag
Február 2. a népnyelvben Gyertyaszentelő napja.
Szerte Európában sok néphit kapcsolódik hozzá. Például ha ezen a napon derült, enyhe idő volt, úgy tartották - még sokáig tart a tél, de a "medve napi" borult időtől korai tavaszt vártak. Elterjedt mondás, "ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízeket (hulladék tüzelőanyag) vedd elő". Ugyancsak ekkor mondták, "ha e nap előtt megszólal a pacsirta, azután még sokáig hallgat. A medve pedig, ha téli álomból előjön és meglátja saját árnyékát, visszabújik, "mert hosszú lesz a tél". Az adatsorok vizsgálatából kiderül, kisebb eséllyel következik az e nap környéki derűs időből, hogy valóban későn jönne a tavasz, mint a borult "medve napból" az enyhe, korai tavasz lehetősége. Tudnunk kell, hogy ez a néphit Erdély-ből ered.
a14_medve.jpg


Gyertyaszentelő Boldogasszony

Kevés Erdélyben a templom, melynek titulusa Gyertyaszentelő Boldogasszony. Csíkszentimre 1500-as szárnyas oltárán Jézusnak templomban való bemutatása látható.
Ez a Mária-ünnep már a legrégibb időkben a kötelező ünnepek közé tartozott. A szentelt gyertya az ókeresztény korban Krisztus jelképe volt, mert hitte a hívő ember, hogy az égő gyertya a jó cselekedetekkel ékeskedő hitet jelképezi, mert amint a gyertya láng nélkül nem világíthat, éppen úgy a hit is jó cselekedetek nélkül halott! A viaszgyertya egyike a legrégibb szentelményeknek. A középkorban ezen a napon előbb a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.
templom.gif
Csíkszentimre
 

szanté

Állandó Tag
Február 3 SZENT BALÁZS napja
Legendáinak minden mozzanata – de kultusza és a nevéhez fűződő
szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek.
Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje
(keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától
megmentett gyermek legendája. A gyermekhalandóság okai közt régen az
élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent
Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket,
akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és
összekötött gyertyát tartott, miközben a balázsáldás szavait mormolta.
Ez volt a balázsolás. Ezért szokták a szent püspököt keresztbe tett
gyertyákkal is ábrázolni. A legenda azonban halszálkát említ, nem
betegséget, és ez arra utal, hogy Balázs már a nagyböjt szentje, a hal
ugyanis böjti étel. Való igaz, hogy a böjt kezdőnapjának,
hamvazószerdának legkorábbi időpontja Balázs napjára következik.
Balázs.jpg

Főként diákoknak, diákokról szóló ünnep a Balázsolás. Az ezen a napon
templomba menő diákoknak a pap két összekötött égő gyertyát tart a
nyakukhoz, és arra kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök esedezésére
óvja meg az áldást kérőt a torokbajtól.
 
Oldal tetejére