Erdély világa...

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Siménfalva

Siménfalva (1899-ig Alsó-Siménfalva, románul Şimoneşti) falu Romániában
Hargita megyében. Az Alsó-Nyikómente legnagyobb települése és
községközpontja. 430-450 tszf. magasságban fekszik, belterülete 99 hektár.
Székelykeresztúrtól 7 km-re északkeletre fekszik,Székelyudvarhelytől pedig
21 km-re fekszik.
Nevét onnan kapta, hogy régi templomának Szent Simon volt a
védőszentje, eredetileg Semjénfalva volt a neve.

31arugonfalva1.jpg

1333-ban említi először oklevél, de már ősidők óta lakott hely. A falutól
nyugatra a Csereháton bronzkori leletek kerültek elő. Határában a 880 m
magas Várhegyen ismeretlen korú földvár sáncai látszanak, melyet
Orbán Balázs Kadicsa várának nevezett el. A romok akkor Nagykadács
határába estek – innen a neve. Orbán Balázs az észkanyugatra
emelkedő Pothárd-tető is talált sáncnyomokat 1910-ben 915 lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri
járásához tartozott. 1992-ben 1057 lakosából, 1033 magyar, 18 román,
6 cigány.

250px-Simenunit.jpg

* Egykori középkori temploma a többszöri átépítések során teljesen
eltűnt. Unitárius temploma 1808 és 1811 között épült, déli bejáratán az
1586-os évszám olvasható. Tornya 1818-ból való, a középkori torony
magasításával készült.
* Református temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán.
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Hargitafürdő

Hargitafürdő (románul Harghita-Băi) település Romániában Hargita megyében.
Csíkszeredához tartozik, de 1898 és 1914 között Csíkcsicsó része volt.
1250-1400 m magasan helyezkedik el a Csicsói-Hargita dél-keleti oldalán,
a várossal a 23 km hosszú Hargita utca köti össze, amely egész Románia
leghosszabb utcája.

pic17.jpg

Látnivalók
* Ásványvizeiről és mofettáiról híres alpesi jellegű üdülőtelep.
Borvizes melegfürdője 1920-ban létesült, de 1950-ben felszámolták
csak mofettája maradt meg. Környékén kaolint bányásznak.
* Határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol három nagy kereszt
áll 896, 1896 és 1567-es évszámokkal a honfoglalásra, Márton Áron
születésére és a János Zsigmond seregén itt aratott győzelemre
emlékeztetve. A Tolvajos-tetői 1567-es ütközet, azonban nagyon
kétséges, hogy egyáltalán megtörtént-e, hiszen 1567-től 1727-ig
egyáltalán senki nem emlegeti, egyetlen krónikás sem említi. A Habsburg
uralom 1711-es berendezkedése után 16 évvel, 1727-ben történik meg
az első említése ennek a "csatának". A Habsburgok igyekeztek átformálni
a magyar történelmet, a maguk politikai célja szerint.
* Római katolikus kápolnája közelében 1996-ban új templom épült.
* Számos közkedvelt sípályája van.

Bence.jpg

Hargitafürdő régebbi nevein Csicsófürdő, Büdösfürdő, a Csicsói-Hargita
( 1769 m ) keleti meredek lejtői alatt a kiszélesedő laposabb részen,
1300-1400 m magasságban fekvő üdülőhely. Hírnevét nagyszámú
borvizes forrásának köszönheti. Már Apafi Mihály erdélyi fejedelem is
kúrálta itt magát. A Tolvajos-tető felől 1891-ben vágtak utat. Az 1920-as
években a kéngödrök fölé épületeket emeltek, s néhány villa is épült.
1941-ben a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató központtá
fejlesztette. Ekkor emelték a szép tájba illő kő és fa épületeket, s autóval
járhatóvá tették a bekötőutat Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1942-ben
építette az Úz Bence menedékházat.

img05.max.jpg
 

Esztyke84

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne haragudj, de te osztan szepen osszekeverted Felsosofalvat Parajddal!!! Az osszes kep Parajdrol keszult! Es a leirtak is elegge pontatlanok...
 

vani82

Állandó Tag
Állandó Tag
szisztok!

Uj vagok ebben a topikban! nagy almom hogy egyszer eljussak Erdelybe. lattam az uj eldorado cimu filmet es az a taj fantasztikus! jut eszembe tudja vki hogy hol tart most ez az egesz balhe verespatakon?

remelem sikerul megmenteni azt a gyonyoru videket!
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Borszék

Borszék (románul Borsec, németül Bad Borseck): város Romániában
Hargita megyében. A település Erdély egyik leghíresebb fürdő- és üdülővárosa,
turistaközpont. Alsó- és Felsőborszékből áll, melyből utóbbi a fürdőtelep.
A Székelyföld legészakibb települése Gyergyószentmiklóstól 40 km-re
északra a Bor-patak völgyében fekszik, a Gyergyói-havasok, a Kelemen-
havasok és a Besztercei-havasok tálálkozásánál.

BEJ_borszek_DSC04242.JPG

Borszék kései település, 1896-ig Szárhegy és Ditró birtoka volt, az innen
kirajzó székelyek alapították. Erdős hegyekkel övezett, kellemes klímájú,
tiszta levegőjű, gyönyörű völgyben fekszik 900 m tengerszint feletti
magasságban. Mintegy 30 borvizes, ásványvizes forrása van, melyek
gyógyhatásait már XVI. századtól ismerték, és a XVIII. századtól
agyagkorsókban távoli helyekre is szállítottak borvizeit. Ma is
palackozzák, Erdély szerte és Magyarországon is kapható a világhírű
borszéki ásványvíz. ( Borsec.) Trianon előtt már híres, kiépített
üdülőhely, gyógyfürdőhely volt. Az elcsatolással a fejlődés megakadt,
a szocialista időszakban pedig szinte teljesen leépült. A fürdőváros
befektetőkre vár, már nyitott néhány panzió, két étterem. A közel 3000
lakos 78 %-a magyar. A közelben kellemes gyalogtúrák tehetők a
környék természeti látnivalóihoz, barlangokhoz, forrásokhoz.

Borsec.jpg

Látnivalók
* A Kerekszék travertin-dombjáról nevezetes, a meszes-szénsavas
vízből kicsapódott mészkövet épületek díszítésére használják.
* Jégbarlangja és több kisebb barlangja valamint gyógyvizes lápja is van.
* Első kis római katolikus kápolnája 1745-ben már állott, ezt
pásztorok rombolták le helyébe 1847-ben épült új kápolna, melyet az új
templom elkészülte után 1926-ban a görög katolikus egyház kapott meg,
ma ortodox templom.
* Az új római katolikus templomot 1910-ben építették és 1911-ben
szentelték fel, ma is a város katolikus hitközösségét szolgálja. Felújítása
jelenleg is (2009) készülye a a templom állásának 100 éves jubileumára,
remélhetőleg a templom búcsújára (aug.20 elkészül)
* 2006 decemberében szentelték fel az új ortodox templomot

borszek1.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne haragudj, de te osztan szepen osszekeverted Felsosofalvat Parajddal!!! Az osszes kep Parajdrol keszult! Es a leirtak is elegge pontatlanok...

Esztyke Kedves!

Köszönöm a kritikát, én ezeket az információkat és képeket találtam
a neten. Mivel én sosem jártam Erdélyben így csak ezekre hagyatkozhatok.
Ha esetleg Te másként tudod, a kritika mellett szívesen látjuk a kiigazítást
és hozzá a képeket is.
Szép napot Neked!
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
Verespatak




verespatak_Cristian_Dragici_530.jpg


Van egy meseszép falu.
Verespatak.
Sokszáz éves házak.
Földjükhöz, házaikhoz, templomukhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek.​


09-verespatak.jpg


A környező hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek.
Egy kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation aranybányát akar nyitni itt. Világszínvonalú technológia. Külszíni fejtés.
Az embereket új, modern házakba költöztetik. Régi házaikat le akarják rombolni.
Lesz arany. Lesz ezüst. Lesz Új Eldorádó. Az ajánlat csábító.
Lesz egy 800 hektáros cianidtározó is, 180 m magas gáttal.
Csak a meseszép falu, Verespatak tűnik el a föld színéről.
Verespatak az Erdélyi Szigethegység déli részén található az Erdélyi Érchegység, a híres "aranysokszög", Aranyosbánya, Nagyság, Zalatna, Körösbánya és Abrudbánya által határolt 2500 km²-es területen. Jelentős arany-ezüst, réz, ólom-cink lelőhelyek találhatók itt.​

A verespataki arany 16-17 karátos, világos színű, fajsúlya tiszta állapotban 19.0. Szép kristályalakjáról híres.​

A Hérodotosz görög történetíró által említett agathürszoszok - Erdély elsőként ismert népe - is bányásztak itt aranyat, Kr. e. 550–450 között. Ezt folytatták a dákok, majd a rómaiak, Verespatakon (Alburnus Maior), Abrudbányán (Abrutus) és Zalatnán (Ampelum).
Erről tanúskodik az a 25 viasztábla, amelyekre Verespatakon bukkantak rá 1786 és 1855 között. A viasszal bevont, eredetileg kettesével, hármasával egymáshoz kapcsolt fatáblákon adásvételi szerződéseket és egyéb jogi ügyleteket rögzítettek. A táblákat keltezéssel is ellátták, így megállapítható, hogy 131–167-ből származnak, és az 167-ben kitört markomann háború idején rejtették el őket Alburnus Maior bányatelepülés lakosai.
A II. században a rómaiak Dalmáciából hoztak bányászokat és jelentősen fejlesztették a környéken az aranybányászatot, vágataik ma is láthatóak. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak. Az EUROGOLD nevű kanadai-román vegyes vállalat hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák "eltüntetése" szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít.​

Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska.​


verespatak_to.jpg

verespatak.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Bikfalva

Bikfalva (románul Bicfalău) falu Romániában Kovászna megyében.
Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik.
Sepsiszentgyörgytől 19 km-re délkeletre a Bodzai-hegyek lábánál fekszik.
1334-ben villa Bicha néven említik először. Eredeti neve Bikafalva volt. A
településnek már a 13. században volt temploma. 1764-ben ide tették a
székely határőrezred 5.századának parancsnoki székhelyét. 1910-ben 1854
lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi
járásához tartozott. 1992-ben 429 lakosából 411 magyar és 18 román volt.

2080410_nagy.jpg

Bikfalva kedves, csendes kisfalu a Bodzafordulói hegyek előterében.
Eredetileg Bikafalva volt, 1334-ben villa Bicha néven említik. Református
vártemploma XIII. századi eredetű, de 1863-ban elbontották, s
nagyobbat építettek, melyet összekötöttek a XV. századi toronnyal.
Lőréses várfala középkori. A falucska egykori gazdagságát a számos
ódon udvarház, kúria jelzi. A falu mögötti hegycsúcson van egy kora
középkori őrtorony, a Csigavár romja.

vegyes.gif

Látnivalók
* Református vártemploma 1863-ban épült a régi 13. századi eredetű,
a 15. században gótikus stílusban átépített templom helyére. Lőréses
védőfala középkori. 1937-ben új toronysisakot kapott.
* A falu mögött a Csigavár és a Csuklyan patak összefolyása feletti
hegycsúcson egy kora középkori őrtorony maradványai láthatók, melyet
Csigavárnak neveznek. A hagyomány szerint azért, mert az egykori
várpincébe csigalépcső vezetett le.
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Szentegyháza

Szentegyháza (1899-ig Szentegyházas-Oláhfalu, románul Vlăhiţa) város
Romániában Hargita megyében. 1876-ig Kápolnásfaluval együtt alkotta
Oláhfalva városát, majd Szentegyházasfalu néven újra falu. 1968 óta,
Szentkeresztbányával való egyesülése után város. 1990-ben a
Szentegyháza nevet vette fel.
A városka Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Központi-
Hargita déli előterében a Szentegyházasfalvi-Láz közepén fekszik. 860
m-es magasságával ez Hargita megye legmagasabban fekvő városa.
Homoródfürdő és Lövétebánya tartozik hozzá.
Északi része az Oláhfalu, az itt legelőbb letelepedett Oláh János nevű
pásztor után kapta a nevét.
Déli része az egykori Szentkeresztbánya Rókavárossal együtt. 1848-ban
az agyagfalvi gyűlésen a Székelyváros nevet kapta.

szentegyh%C3%A1za.jpg

Látnivalók
* Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma 1760-ban épült,
1822-ben átalakították.
* Egykori vashámora muzeális érték, itt dolgozták fel az 1838-ban
nyitott vasércbánya anyagát.
* A vashámorok közelében tör fel a borvizes Dobogó-forrás, melynek
vizére épült az egykori Dobogófürdő, Ugron Gábor fürdőtelepe a 20.
század elején virágzott. 1952-ben egy fúrás következtében 20 °C-os,
eddig hasznosítatlan ásványvízforrás is tör fel itt.
* 1975-ben határában a Majzosi kőbánya közelében 26°C-os
melegvizet találtak, melyre 1976-ban épült fel Majzos-termálfürdőtelepe.
* A várostól 3,5 km-re a Vargyas völgyében fekszik Székely-Seltersz
üdülőhely, mely sósborvizes forrásairól nevezetes. A nádasszéki
borvízforrás vizében fürödni is lehet.
* A város központjában található a Múzeumszálló, amely eredeti,
népművészeti értékű tárgyakkal rendeztek be, és az idelátogatók meg
is szállhatnak a rendkívül hangulatos és igényesen kialakított szobáiban.

005-pict00751189405549.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Zetelaka

Zetelaka a közeli Székelyvarságnál eredő Nagy-küküllő völgyében fekvő
színmagyar, székely lakosságú községközpont. Hozzátartoznak a
Zetelakáról kirajzók által alapított Zeteváralja, Ivó, Deság, Síkaszó,
Zsigmondtelep és Küküllőmező. Első fennmaradt írásos említése 1332-ből
való, a pápai tizedjegyzékben Zathalaka. A név személynévi eredetű, talán
bolgár szláv. A néphagyomány Cselleháza nevet is őriz, amely település a
maitól északabbra feküdt, s a tatárok pusztították el. A Küküllő patak, folyó
neve viszont török eredetű, jelentése: kökényes, tüskés, tövises. Az egykori
telegdi székelyek a 11. század végén, a 12. század első felében
népesítették be az akkor lakatlan, erdős Felső-Küküllő vidékét, valószínűleg
erre utal a templomkertben álló kereszten az 1092-es évszám.

5514_20070703_001957.jpg

Zetelaka 1622-ben szabad székely község kiváltságjogot kapott Bethlen
Gábor fejedelemtől. A településen számos régi tornácos székely ház és
székelykapu található. A közeli Ivóról közelíthető meg a Hargita
legmagasabb csúcsa, az 1801 m magas Madarasi-Hargita. Zeteváraljánál
duzzasztógát épült, s így jött létre a Zetelaki-víztározó.
A helyiek még őrzik a tavaszi határkerülés hagyományát. Ilyenkor
ellenőrizték a települések lakói a határjelek meglétét, hogy elkerüljék
a vitákat a szomszédos falvakkal. 2008 húsvét vasárnapján sikerült
lencsevégre kapnom a határkerülésből visszatérő székelyeket.
1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és
4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye
Udvarhelyi járásához tartozott.

Zetelaka.jpg

Látnivalók
* A vár csekély romjai a falutól félórányira a Deság patakának a
Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg
földrengés döntötte romba.
* Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a
Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi
Hargitát ( a székelyek „Szent Hegyét”).
* A faluban sok 19–20. századi székelykapu megcsodálható.

714_9_1335_1.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Külsőrekecsin

Külsőrekecsin Bákótól délre a Szeret folyó mellékvölgyében, dombok
között, a Rekecsin patak forrásánál fekszik, a román lakosságú Rekecsin
községközponttól 12 km-re. Az egyik legkésőbbi csángó-magyar település a
XIX. század elején keletkezett másodlagos betelepüléssel. Lakói jellemzően
székelyes csángók. Az erős katolikus hittel rendelkező lakosság a mai napig
az archaikus csángómagyar nyelvet használja. A mintegy 2500 lakosú
települést úgy 500 család alkotja, igen gyakori a családokban a 6-8-10
gyermek. Külsőrekecsin kimaradt a kolhozosításból, de cserében elvesztette
legjobb termőföldjeit és legelőit. A lakosok a kevéske földet művelik, jószágokat tartanak.

tajkep.jpg

Külsőrekecsin egy Moldvai csángó falu Romániában, Bákó megyében,
Rekecsin (Racaciuni) településtől kicsit északnyugatra, Klézsétől (Cleja)
délre. Külsőrekecsin román neve: Fundu Racaciuni. A falu lakossága a
moldvai csángó nyelvet beszéli, bár főleg a fiatalok között, egyre többen
akadnak csak románul tudók. A helyiek nagy részben földművelésből
élnek, anyagi helyzetük igen szerény. Külsőrekecsint személygépkocsival
Rekecsin felől lehet megközelíteni. A település nem rendelkezik
aszfaltúttal, az utak földutak, (ezért eső esetén nagy sár alakul ki). A főút
jól járható személygépkocsival, de a többi úton csak nehézkesen,
szekérrel vagy terepjáróval lehet közlekedni. A faluban a helyiek lovakat
nem tartanak, a szekér elé teheneket fognak.

UAD_3062_.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Kalotaszentkirály

Kalotaszentkirály (románul Sâncraiu, németül Heilkönig/Sehngrall) falu, az
azonos nevű község központja a mai Romániában Kolozs megyében. Egyike
annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.
Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai
és dombjai (Bogdán-csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő- domb 917 m és
Magura 754 m) által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázó-
hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település
elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található
Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu,
ma 1167 lélekszámú település.
Honfoglaláskor a Kalota nemzetség telepedett le itt, melyről a patakot
elnevezték. A Szenkirály nevet István király szentté avatása (1083) után
vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta.

churchfall.jpg

Látnivalók
* A lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet,
a hagyományos állattartás (bivaly).
* Református templom. A kőépület a 13. században épült csúcsíves
stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. A tornyot
1762-ben építették, három harang található benne. Az orgonát Kolonics
István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy
Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika
Sámuelné. Mennyezete 1848-ban leégett, újáépítéskor csupán fehérre
meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés
Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi
motívumokkal díszítve festették.
* Ady emlékmű a Kalota partján az óvoda mellett állították annak
emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt.
* A falu 1991-óta megrendezett nyári tánctáborairól is nevezetes.
* Szent István-szobor (Dienes Attila alkotása)

1180444748_57668b993b.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Bözöd
Az eltemetett falu

Bözöd (románul Bezid, németül Besendorf) falu Romániában Maros
megyében. Egykor járási székhely volt.
A falu a Bözöd-patak völgyében fekszik Marosvásárhelytől 32 km-re
délkeletre, központjától, Erdőszentgyörgytől 7 km-re keletre.
Északi szélessege 46°24′0’’, keleti hosszúsága 24°55′0’’.
Neve a magyar Beze személynév –d helynévképzős származéka
Területe ősidők óta lakott. Határában őskori edénytöredékek kerültek elő.
A hagyomány szerint eredetileg a Lóc-patak völgyében feküdt, majd lakói
áttelepültek a hegyen látván, hogy a terület „be zöld”. A falut 1566-ban
Beozeod néven említik. 1910-ben 1279, 1941-ben 1359 lakosa volt. A
trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához
tartozott. 1992-ben 780 lakosából 745 magyar, 33 cigány és 2 román.

0621%20026.jpg

Látnivalók
* Református temploma késő középkori eredetű, a 16. század elején
átépítették. Tornya 1821-ben épült, 1870-ben és 1929-ben renoválták.
* Unitárius temploma 1810-ben épült a korábbi fatemplom helyett.
* Bözödi György szülőháza, emlékház (Jakab György szobrász).
Az író 1913. március 9-én született, 1989. november 25-én halt meg.
* Az író kopjafája a régi temetőben.
* Szalmadíszekkel telített emlékház.
* Bözödi-tó, amely egy egész falut temetett el örökre magába.
Bözödújfalu híres falu volt a vallási felekezetek sokszínűségének
köszönhetően, illetve az ott élő emberek rendkívüli összetartozásnak erejével.

13837243_4_F.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Kalotaszeg

A kalotaszegi varrotas nevét Kalotaszeg tájegységről kapta, amely Erdélyben
a Kalota patak patak mentén és a Körös szegletében mintegy 34 falut
egyesít. Itt készültek a másként írásosnak is nevezett lendületes
vonalvezetésű kalotaszegi hímzések.
Írásos hímzéssel először a konfirmálásra készült női vállfűs ingeket
díszítették, a rajtuk található régi minták tanúsága szerint. Az írásos
hagyományos színei – a funkciónak és használójának kora szerint - a
piros, fekete, valamint sötétkék. Egy munkadarabot egy színnel varrtak ki.

kalota.jpg

Írásos hímzéssel először a konfirmálásra készült női vállfűs ingeket
díszítették, a rajtuk található régi minták tanúsága szerint. Az írásos
hagyományos színei – a funkciónak és használójának kora szerint - a
piros, fekete, valamint sötétkék. Egy munkadarabot egy színnel varrtak ki.
A második világháborút követően a vállfűs ingek használata és emiatt a
készítése is szinte megszűnt. Az írásos hímzés fokozatosan átkerült a
párnákra, lepedőkre, terítőkre, kendőkre, de díszítettek írásossal
falvédőt, ágyterítőt és szinte mindent. Az elnevezés onnan ered, hogy az
íróasszonyok előrajzolták, írták a hímezni való mintát a vászonra. A 6-9
mm szélességű zsinórokból álló kalotaszegi nagyírásos (a keskenyebb
kisírásos napjainkra már eltűnt), színeiben, motívumaiban hasonlóságot
mutat a mezőségi, a torockói és az udvarhelyi hímzésekkel, mégis
különbözik tőlük, szakértők szerint Ázsiában találhatóak hasonló
technikával készült hímzések.

bogartelke3.kalotaszeg.jpg

1221214522_kalotaszegi.jpg
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Uzon

Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában Kovászna megyében.
Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik.
1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A
Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a
szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették,
1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között
pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre
a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóaljparancsnoki
székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot
földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben
lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben
épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották,
1902-ben a templomot is teljesen átépítették. Az uzoni csatában esett el
1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség
parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig
Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714
lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. 2002-ben az
egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025
(88%) magyar, 529 (11,5%) román.

040-kep-k.jpg

Látnivalók
* Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel.
* Római katolikus temploma a korábbi kápolna helyett 1819-ben épült.
* Ortodox temploma 1830-ban épült.
* A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már
1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították.
* A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll.

ff-693.jpg
Mikes kastély
 

lilla64

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezt az oldalt is sűrűn fogom látogatni. Először kb tíz éve voltam Erdélyben, s aztán úgy hozta sors, hogy 2005 óta folyamatosan, évi 5-6 alkalommal is eljutok oda. Korond azóta testvértelepülésünk, s szépen virul is ez a kapcsolat. Nagyon sok szép helyet bejártunk már a környéken. Fantasztikus ott az emberek vendégszeretete, a gyerekeket családoknál szoktuk elszállásolni a Korondi Középiskola jóvoltából. S természetesen nálunk is így van ez. A gyerekek, és a családok folyamatosan tartják a kapcsolatot. Fogok majd élménybeszámolókat küldeni, s fotókat ezekről a találkozókról.
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Kisgalambfalva

Kisgalambfalva (románul Porumbenii Mici, korábban Golumba Mică) falu Romániában Hargita megyében.
Székelyudvarhelytől 22 km-re délnyugatra a Nagy-Küküllő bal partján, a Kisgalambfalvi-szoros bejáratánál fekszik, Nagygalambfalához tartozik.
Területe ősidők óta lakott. Határában számos őskori, római és népvándorláskori emlék került elő. A Küküllő jobbpartján emelkedő Várkapuszádán a hagyomány egykori erődöt tart számon. A falutól délnyugatra a Galathtető nevű magas hegycsúcson állt egykor Galath vára, népvándorláskori földvár, melynek kövei a hegyoldalon még megtalálhatók. A viszonylag nagy alapterületű vár a székelyek egyik határvára volt. A legenda szerint a tatárok elfoglalták és ide hordták össze rablott kincseiket melyet a vár beomlott pincéi őriznek. A falu a 13. században népesülhetett be. Régi református temploma a 17. században épülhetett, az 1661-es török pusztításkor megrongálódott, de kijavították. 1790-ben ez a templom leégett. Mai református temploma 1798-ban épült. A falu 1790-ben és 1830-ban teljesen leégett, de újraépült. 1910-ben 664, 1992-ben 471 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

megszent-mszk01384.jpg

F%C3%A1jl:Sz%C3%BCretib%C3%A1loz%C3%B3_fiatalok_2008.JPG

F%C3%A1jl:Sz%C3%BCretib%C3%A1loz%C3%B3_fiatalok_2008.JPG
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Magyarfenes

Magyarfenes (1889-ig Oláhfenes, románul Vlaha) falu Romániában, Kolozs megyében. Tordaszentlászló községhez tartozik.
Magyarfenes kb. 20 km-re található Kolozsvártól, a Gyalui-havasok lábánál.
Első említése 1285-ből való, Fenes néven, majd az 1332-es pápai tizedjegyzés említi, ekkor Oláhfenes néven, de katolikus egyháza révén magyar jellegűnek lehet tekinteni a települést.
Nevét az oklevelek 1285-ben említették először Fenos néven.
A település nevét a Fenes patak-ról kapta, melynek felső szakasza Imre király óta magánbirtokban volt Szentlászló, s ezt 1285-ben elválasztották az erdélyi püspök fenesi birtokától. A püspök Fenes alsó szakasza melletti birtokán két falu alakult ki: egyik a Szamos völgyében, másik a hegyen.
V. István király korában kezdődő telepítések során a völgyi falu lakóit szász, a hegyi falu lakóit román telepesekkel növelték, így kapott a két falu megkülönböztető Szász- és Oláh- előnevet.
1299-ben a püspök, hogy fenesi népei jobban gyarapodjanak megszerzi cserébe a monostori apáttól Leske (Apáthavasa) birtokot is.
Szászfenes-t e nevén 1297-től nevezik. Határában épült az erdélyi püspök vára.
1312-ben említik a fenesi várnagyot, a kolozsi ispánt két szolgabíróval együtt.
1334-ben papja 48 régi báni pápai tizedet fizetett.
A falu középkori lakossága előbb református, majd unitárius lesz. 1615-ben Bethlen Gábor visszaadja a templomot a katolikusoknak, majd újra a reformátusoké és 1630-as években a reformátusoké lesz. 1749-ben a templom patrónusai, gróf Haller György és Csáki Zsigmond özvegye ismét a katolikusoknak juttatják. 1992-ben 909 magyar és 4 román lakosából 772 fő református és 129 fő katolikus (5 fő ortodox).

Vlaha_02.jpg

Látnivalók
Az eredetilag a XIII. században épült római katolikus templom jelenlegi épülete XIX. századi. 1285-ben már állt a Szent Lászlónak szentelt templom, ebben az időben püspöki tulajdonban volt. A templomkertben magyar feliratú sírköveket találunk:
UTAZÓ!,
AZT MONDOM HA HÍN…,
POR VAGY ÉS A PORBA,
VISSZA MÉGY,
MIDŐN NEM IS VÉLNÉD,
IDE ..ÖSZ A SORBA,
KÉSZEN LÉGY!
Nagyon értékes a templom XIV. századi freskója, melyek feltárása a mai napig tart. A freskókat feltételezések szerint a Kolozsvári testvérek, Márton és György - a híres sárkányölő Szent György szobor alkotóinak - apja, Miklós készítette.

Magyarfenes.jpg
 
Oldal tetejére