Erdély világa...

hegyipatak

Állandó Tag
Állandó Tag
Vízakna
(románul Ocna Sibiului, németül Salzburg, latinul Salisburgum)

36vizakna_std.jpg


Nagyszebentől 10 kilométerre északra található Vízakna fürdőhelyiség, amely gyógyító, sós tavairól ismert.
Vízaknát először 1263-ban említik írásos feljegyzésben. A só feldolgozása ősi hagyomány ezen a vidéken, az utolsó sóbányát 1931-ben zárták be. A sóbányák aknáiban természetes tavak alakultak ki, ennek köszönhetően a 20. század elején már elkezdődött a település balneológiai üdülőhellyé való átalakítása. Az üdülőhely vonzereje az itt létező 52 gyógyhatású tónak, tavacskának köszönhető. A víz és az iszap reumatikus, neuromotorikus és nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas. A gyógyításban nagy szerepet játszik a sós víz, amelyet a nap felmelegít és amelynek a sűrűsége 180-310 g/l, az iszap, a gyógyvíz, amely a Horia forrásból ered, a medence mérsékelt légköre.
A városka melletti dombon római castrum romjai látszanak. Református temploma a 13. század első felében épült, a 16. században átalakították, erődített fal övezi. 1849. február 4-én itt volt a vízaknai csata, Bem erdélyi hadjáratának egyik legvéresebb vesztes csatája. A csata után itt írta Petőfi a „Négy nap dörgött az ágyú” című versét.
Részben vízaknai történéseket rögzít Mészöly Miklós Pontos történetek útközben című prózakötete. Mészöly felesége, Polcz Alaine rokonainál járt Vízaknán. Itt játszódik Polcz Alaine kisregénye, a Karácsonyi utazás is.
Nagyrészt itt játszódik Cseres Tibor Vízaknai csaták című regénye.

A legmélyebb tó a 130 méter mélységű Avram Iancu, a legsósabb tó pedig a Brancoveanu, ez utóbbi az ország legsósabb tava. Itt található a Feneketlen Tó is, amely mélysége csupán 150 méter. Ez utóbbi természetvédelmi terület, jelentős sórákpopuláció élőhelye.


Vízakna, a református templom
27vizakna_std.jpg



Sóstó
6413894.jpg




Modernizált hotel és medence
Ocna_Sibiului__apa_sarata_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 

hegyipatak

Állandó Tag
Állandó Tag
kihagyhatatlan hely a Szent Anna-to testvere a Mohos tozeglap :o)
szabad viztukorben tokrozodik a torpenyir
A hozzászólásod azért fontos, mert felhívta a figyelmet a Mohos tőzeglápra.

Mohos tőzegláp

A Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp európai szinten is természeti ritkaság. Hargita megyében, a Csomád hegység két vulkáni kúpján alakult ki a két természeti csoda. Az egyik kúp helyén 950 m tengerszint feletti magasságban a 464 m átmérőjű Szent Anna-tó, a másik kúp helyén 1050 m magasságon a Mohos-tőzegláp.
A Mohos-tőzegláp átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága 10 m, mennyisége 3 millió köbméter. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.
Az egykori vulkanikus kráterben a Szent Anna-tó közelében található ikerkráterben, a Mohos csúcs déli lábánál terül el. A tájvédelmi körzet tudományos és természeti ritkaságokat, egy havasi tőzeglápot őriz. A gyönyörű fenyvesek között elterülő kekete áfonyabokrokkal tarkított tőzegmoha rendkívül látványos. A valamikori Mohos-tó felszínét már szinte teljesen eltakarja az ingoványos mohatelep, amit a nép Kokojzásnak nevez. A hajdani tóból már csak néhány tószem maradt.


Mohos_toszem_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Tószem a Mohos tőzeglápban


Rendkívüli növényritkaságokat csodálhatunk itt meg, többféle húsevő növényt, például a kerek levelű harmatfüvet, több mint 20-féle mohafüvet. Megtalálható itt a tőzegáfonya, a kéttős erdeifenyő, a vörös áfonya, ritkaság a jégkorszakból maradt tőzegrozmaring. Az állatfajok közül említésre méltó a medveállatka, kerekesférgek, iszapamőba, zománcállatka, a különböző vízi bogarak, piócák, stb. A látogatók ma már csak a láp egy részét tekinthetik meg a természetvédelem miatt. A lápra épülő fapallókon eljuthatunk az egyik tószemhez is, és rengeteg növényritkaságot figyelhetünk meg egészen közelről.


Drosera-rotundifolia_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)



Mohos_t_zegl_p__t_zeg_fonya_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

tőzegáfonya
 

selmyo

Állandó Tag
Állandó Tag
hegyipatak, nagyon örülök, hogy megosztottad szülőfalunkat a világ magyarságaival. Gyönyörűek a képek és az ismertető a faluról. Te is Ditró-i vagy?
 

hegyipatak

Állandó Tag
Állandó Tag
Torjai Büdösbarlang<o>

budos2.jpg

</o>
<o></o>

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CANNAMA%7E1%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Verdana; panose-1:2 11 6 4 3 5 4 4 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:536871559 0 0 0 415 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026"/> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <o:shapelayout v:ext="edit"> <o:idmap v:ext="edit" data="1"/> </o:shapelayout></xml><![endif]--> A barlang 1052 méter magasságban található, Délkelet-Erdélyben, a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy oldalában.<o></o>
A Büdös-hegy vulkanikus tömegében több lyukon önti ki gázait. Több kisebb-nagyobb gázt „okádó” kőfülke, bemélyedés, bemélyített barlangot találunk, amelyeket többnyire emberkéz alkotott, melyek régen kénbányaként működtek. Még az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején is innen bányászták a puskapor gyártásához szükséges termésként. Ilyen a Timsós-barlang, a Madártemető és a nagyobb méretű Gyilkos-barlang. A hasadékok, lyukak és barlangok mind utóvulkáni jelenségekhez tartoznak. Ezeket, a borvizekkel együtt úgy foghatjuk fel, mint a geológiai tegnapban (felső-pliocén – alsó-pleisztocén) kialudt vulkánok utótevékenységeit. Ezek közül a legnagyobb a Torjai-büdösbarlang.<o></o>
<u1></u1> Korabeli dokumentumokból tudjuk, hogy a barlang bejáratát 1870-ben ajtóval zárták be, később, 1892-ben faragott andezitkockákból épített falakkal és boltozattal látták el, amiben ma is gyönyörködhetünk.<o></o>

Resize%20of%20Resize%20of%20belso.jpg


A barlangnyílás büdös kénhidrogén (H<sub>2</sub>S) szagot áraszt. Innen ered a „büdös” neve is.

Az innen kiömlő gázzal működött a századforduló éveiben az első magyar szénsavsűrítő gyár.
Napjainkban természetes mofettaként működik, falait sárga kénréteg borítja, ami egyben a gáz szintjét is jelzi.<o></o>


Mi a mofetta? Székelyföld egyik fő vonzerejét jelentik a mofetták. A rejtélyes szó olyan gázfürdőt takar, ahol a bőrön át felszívódó gázok bejutva a véráramba, gyógyhatást fejtenek ki. Ezek a gázok vulkáni utóműködés eredményeként törnek föl még ma is Székelyföldön, több helyen. A gázok között jellemző a széndioxid, a büdös kén. Különböző keringési, vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyíthatók több napos kúrákkal. A mofetta viszont rendkívül veszélyes lehet, a gázok belégzése esetén perceken belül beáll a halál. Éppen ezért rendkívül óvatosnak kell lennünk a használatával, vigyázzunk, ne hajoljunk a gázt jelző csík alá, és ne kavarjuk föl mozgással a gázt.<o></o>
<o></o>

picture.php


A barlang szájától nem messze található egy kis borvízforrás, melynek vízében szabad kénsav (H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>) található. Érdekes módon nagyon kevesen figyelnek fel erre a kis forrásra, annak ellenére, hogy az egész világon ehhez hasonló jelenség még csak két helyen van, s Európában ez az egyetlen. S tőlünk mindkettő nagyon messze esik. Alaszkában és Indonéziában van ehhez hasonló. Érdemes megkóstolni a kis forrást, a gyomorsavnál nem erősebb, viszont a fogzománcot, ha sokat tartjuk a szánkban, kikezdi.<o></o>
A Torjai-büdösbarlang és környéke, a rengeteg borvízforrással olyan természeti kincs, mely páratlan Európában.<o></o>
 

Arianwen

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagyon örülök, hogy bekukkantottam ide.
Szivet mellengető ez a topic....máris honvágyam támadt! ;)
 

ephorus

Állandó Tag
Állandó Tag
Balvanyoson tavasszal ujra megnyilt a BEST Western szalloda, igy most mar 4 csillaogos kornyzetben lehet megcsodalni a kornyeket :o))
 

cedy

Állandó Tag
Állandó Tag
Bencéd

Bencéd (románul Bentid, németül Bentzid) falu Romániában Hargita megyében.
A falu Alsó- és Felsőbencédből áll, a Szalon-patak bal oldalán, a
székelyszentmihályi főutca folytatásaként fekszik. 1910-ben még
346 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye
Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 189 lakosából
187 magyar és 2 román volt.
37027_20090714_214112.jpg

Alsóbencéd unitárius temploma 1857 és 1860 között épült, tornya 1993-ból való.
A felsőbencédi unitárius templom 1861-ben épült.
Itt született a 16. század első felében Benczédi Székely István ferences szerzetes, író.
Itt született 1839-ben Benczédi Gergely pedagógus, író.
Itt született 1883-ban Benczédi Pál történész.
Itt született 1880-ban Gyallay Pap Domokos író, szerkesztő. Meghalt 1970-ben.
Itt született 1927. július 14-én Vasas Samu tanár, néprajzkutató, népművelő. Meghalt 1997. december 17-én.
benced01.jpg



Köszönöm!!

Itt élek én.
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr> <td align="right">
5255_4.jpg
</td></tr> <tr> <td>
</td></tr></tbody></table>A város Dévától mindössze 22 kilométerre fekszik. Itt található Erdély talán legimpozánsabb várkastélya, Vajdahunyad vára.

A vár eredetileg a XIII. században épült, gótikus stílusban.
Az uradalmat a kastéllyal együtt Zsigmond király katonai érdemeiért adományozta Hunyadi János atyjának, Vajknak.
Hunyadi János az 1440-es években fogott a családi birtokközpont, Vajdahunyad kiépítéséhez. Az erődítményt két nagyobb ütemben alakították át. Az első szakasz munkálatainak célja a védelem korszerűsítése volt, a második szakasz során készültek a család megnövekedett hatalmához méltó lakóépületek.
Hunyadi halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet, majd később Bethlen Gábor is alakíttatott az épületen.

Az udvarra belépve és rögtön jobbra fordulva a lovagterembe jutunk, az udvar bal oldalán pedig a Szilágyi Erzsébet által épített, úgynevezett Mátyás-loggia található, mely onnan kapta a nevét, hogy a hagyomány szerint ebben az épületben lakott Mátyás király.
A Kisasszonyok szobáját a XVII. század elején Bethlen Gábor építtette a kastélyban megforduló úrhölgyek számára.
A Lovagterem fölött található az Országház, amelynek falait Bethlen Gábor-korabeli európai politikusok arcképei díszítik.



nem akarok "kis gonosz, kötözködő" stb lenni, de rátaláltam erre a topikra és ahogy nézegetem, vannak képek amik mellé még férne egy és más, vagy korrekciók. Olyan 2 éve jártam a vajdahunyadi várnál és ami a magyar embert meglepi és felháboritja, az, ami a fotókon nem látszik; történetesen amit a vár mellett lász (ez 2008-as fotó):
Remélem nem veszitek rossznéven a hozzászólásaimat:)
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
Köröstárkány

Sziasztok!
Miután átlapoztam a topikot, pár saját fotóval szeretném gazdagitani az anyagot; Pártiumba déli részébe hivlak, mely oly kedves nékem:)
BIHAR MEGYE



KÖRÖSTÁRKÁNY



„Egy darabka szülőföld, egy falu,
Mit oly sokszor áldott a sors keze...
Egy közösség, melyet annyiszor vert
A sors keze, gyepűt véd, egy utolsó
Végvárat a Fekete-Körös völgyében.
E falu neve:
Köröstárkány”



Köröstárkány (Tărcaia)a Fekete-Körös völgyének egyik legrégibb majdnem szinmagyar települése. A belényesi medencének katlanszerű völgyében a Bihari hegyek lábánál fekszik.
Első irásos feljegyzés 1332-ből való, Scolari püspök levelében, Tarkand, Tharkan néven emliti, mely török eredetű személy- és méltóságnév.
Köröstárkány lakossága székely eredetű gyepűőrök leszármazottai. Népviseletükben, népszokásaikban és nyelvezetükben régi korok jellegzetességeit őrizték meg. Messze földön hiresek szorgalmukról, rendszeretetükről és takarékosságukról. Valamikor hires kádárok, fazekasok és pálinkafőzők voltak, ma pedig kiváló zöldségtermesztők.
A falu régi katolikus temploma 1575-ben, gótikus stilusban épült. Freskói hasonlók lehettek a magyarremetei templomban látható freskókhoz. Az egyházközségnek értékes harangja is volt, amely 1520-ban készült.
A reformáció az 1500-as évek végén éri el a falut. 1606-ban Tárkány, mint az erdélyi fejedelem birtoka, már református volt.
Bethlen Gábor 1614-ben Nagytárkány néven várossá nyilvánitotta. Virágkorát a századélőn élte, amikor a tárkányi gazdáknak hét falu határában volt földjük.
Az 1738-as pestis a falu lakosságának több mint felét vitte el. 1836-ban a kolera 34 áldozatot szedett, mig az 1873-as járvány 133 lelket követelt.
Az első és második világháborúban összesen 48 lélek vesztette életét. A közösség legfájóbb sebe az 1919 április 19-i, nagyszombati vérontás, melyben 90 lakos vesztette életét. Utánuk 204 árva maradt.
A falu főterén, a templomtéren magasodik a márványlapokból kirakott emlékmű, amely az elhunytaknak és a mártirhalált halt személyeknek állit emléket.
1802-ben 377, 1822-ben pedig már 617 volt a gyülekezet lélekszáma. Gyorsan szaporodó és fejlödő gyülekezet volt a tárkányi.
1841-ben a gyülekezet tagjai a régi kicsi templom helyén új templomot kezdenek el épiteni.
1842-be az akkori lelkipásztor Sófalvy József meghylt s a templomépités munkáját utódja Gál Mihály folytatja 1843-ban. 1844-ben készül el a templom, amit nem sokáig használhatnak, ugyanis 13 év múlva, 1857-ben leégett. 1859-re újitják fel teljesen.
Ma a falu lakossága körülbelül 1200 lelket számlál, tulnyomó részük református vallású, de működik a baptista és evangélikus gyülekezet is.
A Tárkányban leggyakrabban előforduló vezetéknevek, személynévből vannak képezve. Például Lőrincz, Sebestyén, Gábor, Miklós, Antal, Illés, Benedek. E jellenség, mely székely eredetre vall, csak Tárkányra jellemző. A környék magyarlakta településein csak elvétve találkozhatunk e jellegzetességgel.
A gyakori névazonosság miatt sok családnak ragadványneve is van, például: Sós Bunta Feenc, Barka Bunta Ferenc, Keceg Gábor Ferenc, Kicsipali, Gábor Ferenc, Birta Miklós János, Puttya Mikló János.

Köröstárkányi népviselet, néptánc, nyelvjárás.
Kisebb, nagyobb eltéréssel a Fekete-Körös völgyének magyarsága szinte ugyanazt a népviseletet használja, amely úgy rögződött be a köztudatba, mint „tárkányi népviselet”.
Legszebb darabjait a nők viselik még ma is, például konfirmáláskor vagy szinpadi előadásokon. Szinte minden darabja régmúlt időket idéz: /lásd mellékelt 1. kép/
- felső ing: a tárkányi fodros ing (lékri)
- mellényke: a lábri az egyik legdiszesebb darabja az öltözetnek
- a szoknya: a tárkányi rakalya, szines anyagból és rávarrt különböző szinű pántlikával
- alsószoknya: a pendely
A férfiak viselete kisebb eltéréssel megegyezik az általános magyar népviselettel. A bőgatya kevéssel rövidebb.
Egyedi darab az úgynevezett zsiroskalap, az öregek által viselt posztóból készült daróc és a mindkét nem által viselt bőrbekecs, a kuzsi vagy kuzsók.

Néptánc /2. kép/
Ősi motivumokat sejtető, máshol nem ismert tány a „tárkányi ugrós”, amit a Három csomó petrezselyem dallamára táncolnak. A sajátos tárkányi népdalokból sajnos mára már sok elveszett, de szerencsére még fellelhetőek Bartók Béla és Kallós Zoltán gyűjteményében.


Nyelvjárás
Úgy a Fekete-Körös völgyi, mint a tárkányi magyarság elszigetelésének köszönhetően megőrizte sajátos nyelvjárását és hanghordozását. A beszéd sajátossága az i-zés, a-zás, ami valószinű jele annak, hogy e népcsoport a kora Árpád-korban telepedett meg a mai helyén. Kedvelt szóhasználat a kicsinyités: csupirkó (kis bögre), csirkücce (kiscsirke) és szokatlan múlt idejű igék használata: valék (voltam), evék (ettem), jüvék (jöttem) stb.
Beszédmodoruk kissé hangos, sűrűn használt a felszolitó mód. Az idősebb tárkányiak ma sem használják a tessék és kérem szavakat. Mindez azt bizonyitja, hogy mindig a maguk urai voltak, nem ismervén sem grófot, sem földesurat.

Népszokások
A népszokások közül még mindig él az újévi köszöntés; éjfélkor sok tárkányi a templom toronyban búcsúztatja az óévet és köszönti az új évet és a falut a „Te benned biztunk” cimű zsoltárral és a himnusszal.
Húsvétkor a fiúk „illatos vizzel” keresik fel a lányos házakat. Jutalmuk a jellegzetes tárkányi pulitéros tojás.
Áldozócsütörtökön illatos viz helyett hideg viz zúdul a lányokra és a lányukat féltő anyukákra.
A konfirmáló ifjak tárkányi népviseletben tesznek vallást hitükről. /3. kép: Református templom/

Épitkezési sajátosságok
A faluban az U-alakú épületek szabadon hagyott szárnyát a szomszéd melléképülete zárja be. Biztonságot tükröz az úgynevezett tárkányi szárazkapú is, melynek jellegzetessége, hogy a deszkát bádoggal vonják be, különboző diszitő motivumokat használva. Jellemző a csűrkapú, amely fadiszitéses és némelynek csak az alja bádogozott. /4. kép: csűrkapú/

Intézményei
A 3-6 év közötti gyerekek szépen felújitott óvodába járhatnak. A nagyobb gyerekek számára két iskolaépület is van /5. kép/. A felnőttek a községházán intézhetik ügyes-bajos dolgaikat. Az orvosi rendelő az elemi iskola szomszédságában van. A kulturotthonban évente többször tartunk előadást a gyerekekkel.
Meg kell emlitenünk a faluházat is, amely kis múzeumként működik. Falunk régmúltját idézi: a vetett ágy /6 kép/, fodros szélű párnáival és dunyháival, régi jellegzetes bútoraival és használati eszközeivel.
Testvérkapcsolatok
Sok azonos nevű telepűlés létezik nem csak az országhatáron belül, de a határon túl is. Igy van ez a Tárkány nevet viselő településekkel is.
A „Tárkányok találkozója” megszervezésének ötlete 2002-ben született. A magyarországi Felsőtárkány-ban lett megtartva az 1. találkozó.
Hat település találkozik: Magyarországról: Tárkány, Felsőtárkány, Mezőtárkány; Szlovákiából: Kistárkány és Nagytárkány és Erdélyből: Köröstárkány.
A találkozók célja, hogy a nagy távolságok ellenére közelebb kerüljünk egymáshoz, baráti kapcsolatot alakitsunk ki a Tárkányok lakosaival.
A találkozókon bemutatjuk dalainkat, táncainkat, népviseletünket és gyönyörű vidékünket.

Turisztikai lehetőségek a környéken
A Fekete-Körös felső folyásának völgyét festői hegyek ölelik körül. Közöttük tör utat magának a folyó számtalan, völgyekből lezúdoló patakból táplálkozva.
Ameddig a szem ellát, mindenhol emberi települések, folyóparton, völgyekben, dombtetőkön, jele annak, hogy a belényesi medence sok embernek nyújt megélhetést és hajlékot.
Régmúlt idők tanúja a várasfenesi Béla vára, melyet a hiedelemmel ellentétben nem Béla király hanem Vince váradi püspök épittetett a tatárjárás után 1244 körül. A rákóczi szabadságharc után, az osztrákok a várat felrobbasztották, igy most csak a romjai láthatók.
Európa egyik legszebb cseppkőbarlangja a Kiskoh-i Medvék barlangja, Tárkánytól 33 km-re, a Bihari havasok nyugati lábánál.
A Mézgedi barlang, mely a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, hossza 4750m, Tárkánytól 27 km-re, a Királyerdő déli oldalán található.
A vidék talán legszebb helye a Pádis karsztvidék, 1100-1300 méter tengerszint feletti magasságban, a Bihar hegység közepén, a falutól 47 km-re.
Biharfüred, 1100 méteres tengerszint feletti magasságával, ózondús levegőjével az egyik legkeresettebb klimatikus gyógyhely. Ugyancsak a gyógyulást, üdülést szolgálja, igaz már Arad megyéhez tartozó Menyháza, de Tárkányhoz viszonylag közel, 23 km-re fekvő termálvizes üdülőhely.
Mind nagyobb népszerűségnek őrvend Aranyoslápos az utóbbi időben, turista paradicsommá nőtte ki magát, különösen sizési lehetőségei miatt. Nyáron kiváló hegyitúrák szervezhetőek: Rozsdaszakadék, Nagy-Bihar csúcs (1849m), Fekete-Körös forrása, Aranyosfői jégbarlang stb., Tárkánytól 55 km-re.
A dalútól 4 km-re található a Belényes-i termálfürdő, melynek vize 86 fokos.
A természet ezen zsebkendőnyi területen, annyi szépet és kellemeset hozott létre, hogy érdemes eljönni és csodálni, lelkünkkel, szellemünkkel, szemeinken keresztül, tulajdonba venni, ha ideig-óráig is, azt ami közös tulajdonunk volt, lesz és reméljük marad is.


Forrásmunka:
- Gyorffi Istvan - A Fekete-Körös völgyi magyarság
- Kun József – A tárkányi sudár torony
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
Várasfenes

Várasfenes

Várasfenes (1899-ig Fenes, románul Finiş) falu Romániában, Bihar megyében. Községközpont, amelyhez Belényessonkolyos, Papkútfürdő, Füzegy és Körösjánosfalva tartozik. Belényestől 3 km-re délnyugatra a Fekete-Körös túlpartján fekszik. Dombok közt terül el.

Története
A hagyomány szerint IV. Béla még hercegként kezdte építeni, de valószínűbb, hogy 1244 és 1258 közt a váradi püspök emeltette. 1294-ben az erdélyi vajda ostromolta és kiéheztetéssel elfoglalta. 1711-ben a fellázadt parasztoktól foglalták el a császáriak, majd a 18. században lerombolták. A falunak 1910-ben 1949, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3683 lakosából 1977 román, 1579 magyar, 125 cigány és 2 német volt.

Látnivalók
A falu feletti várhegyen láthatók Bélavár romjai (XIII. század), a hutai kolostor és ortodox fatemplom, pisztrángnevelde ugyanitt.

Bélavár (románul Cetatea Finis)

A vár a falutól dél-nyugatra húzódik, 5 kilométeres távolságban, a patak völgyén felfele.

Topográfiai szempontból egy elszigetelt fekvésű erdős magaslaton helyezkedik, ahova szerpentin út vezet fel. A romok egy viszonylag nagykiterjedésű vár létezésére utalnak, amelynek szabálytalan négyzet alaprajza volt. Három (?) koncentrikus szárazárok vette körül, ezek közül az egyik 15 m széles és 8 m mély. A vár belsejében néhány nagyon romos faltöredék maradt meg. Amióta Bunyitai Vince közölte az első és egyetlen alaprajzot, a vár még jobban elpusztult.

Északon, ahol a várfal ékszerűen találkozik, egy masszív kerek (lakó?) torony található (átmérője kb. 13-14 m lehetett). Legkevesebb négy szintből állt. A földszint valószínűleg boltozva volt. Felette két deszkamennyezet nyomát lehet megfigyelni. Az első emeleten (második szint?) úgy tűnik, hogy egy széles ülőfülkés ablak helyezkedett. A 19. századi rajzokon itt egy nagy kőtömbökből kialakított négyszögletes ablakot ábrázoltak.

A déli várfal közepe táján egy kapu (kaputorony?) helyezkedett. Egyik oldala hozzávetőlegesen 7,5 m volt, két sarkán külső támpillérrel. A 19. században még látható volt, a ma álló falakból már nem lehet következtetni korábbi alakjára.

A tizenötéves háború alatt Basta tábornok hosszabb ideig tartózkodott a környéken, 1602-ben Almás várát is megostromolta. A védőknek a vár feladása ellenében szabad elvonulást ígért, viszont a kivonulókat Basta katonái mégis lemészárolták. A vár átmenetileg kincstári tulajdonba került, Csáki Istvánnak alig 1634-ben sikerült visszaszerezni. 1658-ban szenvedte meg a vár az utolsó ostromot: a Kolozsvár felől a Meszes felé haladó tatárok foglalták el, a környék idemenekült lakosságát rabságra fogták, a várat felgyújtották. Többé nem hozták rendbe. A 19. század elején a Csáki család Nagyalmáson udvarház építésébe kezdett, amihez a vár köveit is felhasználták. Mindezen pusztítások és rendszeres bontások következtében a várnak ma már mindössze néhány fala áll.

Egy valamivel tisztábban körvonalazódó építmény falait lehet megfigyelni a várfal dél-keleti sarkában. Külső falsíkját (10 m) a két sarok közelében egy-egy támpillér (lizéna?) tagolja. Az emeleten megfigyelhető két faltörés esetleg két ablak egykori létezésére utalhat.

A dél-nyugati sarokban, a várfal vonala esetleg egy nagyobb méretű, 27 m hosszú, emeletes palotaszárny létezésére utalhat.

A falak különböző vastagsága (az észak-keleti torony 3,5 m; a kaputorony 1,5 m; a dél-keleti torony 1 m és 1,5 m között, a palota 1,5 m) arra utal, hogy több építkezési periódussal lehet számolni. Az építkezésénél a helyben megtalált sziklakövet használták, a keretek faragott kőből készültek (egyeseket újra felhasználtak). A faragott kövek egy része gótikus.

A vár a váradi püspökség birtokában volt. 1291 előtt építették, a bányák, az Erdélybe vezető út és a szomszédos Borsa nemzetség birtokainak közelében. A vár lakóit a püspök szomszédos falvaiból látták el élelemmel (sóval, búzával, liszttel). 1294-ben a Borsák ostromolták meg sikertelenül. Ekkor a várnagy a váradi püspök testvére volt. Az ostromot követően a várról hosszú ideig hallgatnak a források. Legközelebb 1451-ben említik várnagyait, de nevük nem ismert. Feltételezhetjük, hogy a vár a körülötte elterülő nagykiterjedésű püspöki birtok központja volt, hadászati szempontból pedig az egyház alá rendelt kisnemesség teljesített itt katonai szolgálatot. Figyelembe véve egyes építészeti elemek kvalitásos jellegét nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a váradi püspökök nyári rezidenciájaként is szolgált.

A 17. század közepén foglalták el a törökök. Mivel nem volt semmilyen különösebb stratégiai jelentősége, az újkorban betöltött szerepe nem ismert. Többnyire természeti okokból kifolyólag vált rommá. Később az a legenda született róla miszerint IV. Béla alapítása lett volna és ezért Bélavárnak is nevezték.


Bibliográfia:

Kiss Gábor. Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1987, 80-81.
Bunyitay Vince. A váradi püspökség története. 2. köt. Nagyvárad, 1883. 309-314.
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
Magyarremete

Magyarremete

Fekvése
Bihar megyében, Belényestől 8 km-re északra, a Belényesi medencében, a meziádi patak mellett fekszik.

Története
A Bihar-hegység egyik legszebb völgyében fekvő kisközség a trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Régen a püspökségi nemesek birtoka volt.
1520-ban nevét a vámszedőhely-ek között tartották nyilván.
1562-ben a Cséffy és Vizessy család kapott itt egy birtokrészre királyi adományt.
Az 1600-as években Vajda Miklós és Vajda Zsigmond voltak a település földesurai, később pedig a görögkatolikus püspökségé lett.
A falu ősi román kori templomának falaiból egyes máig meglévő részei már az Árpád-kor végén álltak. Remete falu magyarsága a 16. század második felében tért át a protestáns hitre, ekkor meszelték le a templom freskóit, közülük a Szent Istvánt, Szent Lászlót, és Szent Imrét ábrázolókat, melyek azonban mára már feltárásra kerültek, s újra láthatók.
1992-ben társközségeivel együtt 3392 lakosából 2788 román, 542 magyar és 61 roma volt. 2002-ben 3143 lakosból 2530 (80,49%) román, 524 (16,67%) magyar, 86 (2,73%) roma.

Nevezetességek
Református templom
A falu református temploma a 13. században, román stílusban épült, a 14. században átépítették, és egy csúcsíves szentélyt kapott, melynek falára több freskó került. A 19. században a templomot többször is renoválták, eközben a freskók eltűntek, és csak 1927-ben találták meg őket ismét, de a falképeket újból eltüntették. A freskókon többek között Szent László, Szent István és Szent Imre látható, töredékekben Mihály arkangyal, több apostol, valamint Jézus ostorozása. A falképek rekonstruálása és restaurálása jelenleg is folyik. Az Árpád-kori templom a tágabb régió egyik legjelentősebb műemléke.

Vízimalom
A faluban egy 1642-ből származó, felújított vízimalom működik.

Természeti értékei
Meziádi cseppkőbarlang - Remetétől 9 km-re keletre.
Egy 400 évesnél idősebb tölgy.


A faluturizmus nagyszerűen működik, érdemes ide is ellátogatni:)
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
Belényes

Ami a már korábban feltöltött Belényesről szóló anyagból kimaradt:
Belényes a nevét adó fennsík közepén terűl el. A város környéke bebarangolásával a régió bihari jellegzetességekben gazdag vidékével találkozunk, ahol az embereknek sikerűlt megőrizniűk hagyományaikat és történelműket eredeti valoságban. Attól függetlenől, hogy a környező falvakat vagy a távolabbi hegyvidékieket látogatják meg, a helybéliek vendégszeretete és nyitottsága fogadja önöket.


Városi nevezetességek:
Római katolikus templom - a Samuil Vulcan tér közepén áll, gróf Forgách Pál váradi püspök építtette, egyidőben a váradi székesegyházzal, 1752-ben; értékes festményei közül a legrégebbi a Mária kegyképe, melyet Forgách püspök kapott Mária Teréziától
Református templom - (1780–82-ben épült)
Forgách-ház (ma római katolikus plébánia, Forgách Pál váradi püspök építtette 1751-ben, barokk stílusban)
Görög katolikus templom - 1800 körül épült.
görög katolikus püspöki nyaraló (Samuil Vulcan püspök építtette 1816-ban a város főterén, klasszicista stílusban - ma itt van a Városi Könyvtár).
Görög keleti templom - 1784-ben készült.
A középkori (1413) római-katolikus katedrális romjai.
A belényesi (Beius) városi múzeum, gazdag etnográfiai és történelmi kiállításokkal.
- A belényesi (Beius) vásár-minden csütörtökön, a környék termelői és mesterei itt árulják és cserélik portékáikat.

Az oktatás: Samuil-Vulcan Líceum, alapítva 1828-ban, a második román nyelvű liceum Erdélyben; jelenleg „Samuil Vulcan” Nemzeti Liceúm.
A Pedagógiai Líceum, alapítva 1922-ben; A 19. század elején, négy osztállyal és egy tanítóval rendelkező református iskola működött; majd 1827-ben a helyi református templom 5 osztályos elemi magyar nyelvű iskolát működtetett.
A már említett 2 líceumon kivül, egy általános és egy szakközépiskola van, valamint 3 ovóda.
Így érthető, hogy miért nevezik Belényest az iskolák városának.

Az itteni magyarság egyre kisebb, a wikipédián található 2002 népszámlálás idején 917 főt tartottak számon, ami azóta sajnos csökkent.

A város tökéletes kiindulópont a turisták részére:
- karszt fennsík: Vaskóh-Calugari (Vascau-Calugari);
- városok: Vaskóh, Vaskóhsziklás, Belényes (Vascau, Ştei, Beius);
- karszt vidék: Magyarremete-Meziád- Rosia (Remetea-Meziad-Rosia);
- a Fenes (Finis) völgye;
- karszt fennsík: Dobrosd-Vida (Dobresti-Vida);
- a Fekete Körös (Crisul Negru) völgye;
- karszt fennsík: Havasdombró (Dumbravita de Codru);
- a fatemplomok és népi műhelyek a Belényes (Beius) vidékéről.
Mézgedi barlang, Biharfüred, Drágán völgye, Kiskóhi medvebarlang, Lesi tó, Pádis vidéke, Szkerisórai barlang, Boga völgye, Magyarremete, Köröstárkány,....mondhatni a teljes Bihar hegységet be lehet járni.

A vaskó-kalugyeri (Vascau - Calugari) karszt fennsík, számos lélekzetelállító karsztjellenség található itt:
- A kalugyeri (Calugari) kanyon-egyedűlálló a víz mennyiségének váltakozása miatt.
- Vaskhói Campeneasca Barlang, lenyűgőző vízeséssel a bejáratnál, dolinák és egyébb más karsztikus formák jellemzőek erre a vidékre.

Város: Vaskóh, Vaskóhsziklás, Belényes:
- A Carpinet melletti Izbuc Kolostor.
- „Sf. Maria Mica” templom – 1780-ban épűlt, Baitan.

Remetea - Meziad - Rosia karsztvidék:
- Meziádi Barlang (4750 m) cseppkőképződményekben és barlangi faunában gazdag természetvédelmi terület, számos paleontológiai leletet is találtak itt a kutatók.
- A XIII-ik századbeli református templom Magyarremetén (Remetea).
- Az Albioarei Szoros, az azonos nevű völgy közepén helyezkedik el, mintegy 2 kilométer hosszan, helyenként 100 méter mély szakadékokkal.
- Barlangok: Ciur-Izbuc barlang, amelyet ősi emberi lábnyomok tettek nevezetessé, melyek a barlang alapzatában kövesedtek meg.
- A Cutilor, Lazurilor és Stramturii szorosok még szebbé teszik a vadregényes tájat.

A Fenes (Finis) völgye, festői vidéke alkalmas pihenésre, halászatra és sétákra. Ebben a völgyben található az azonos nevű vár is amelyet a XIII-ik században építettek. Mára már csak néhány bástya és a várfalak romja maradt meg.

Dobrosd-Vida (Dobresti-Vida) karsztfennsík:
- Különlegeségét a források és szakadékok sokasága adja, ahol a Nyugati Hegység (Apuseni) leghosszabb szorosa a Vidai szoros találhatók. A 10 kilométer hosszú szorosban számos barlang van: Cubles barlang és Giloasa Zsomboly. A Vida gyűjtőtó tovább növeli a térség vonzerejét, halászatra és vizisportok űzésére alkalmas.

A Fekete Körös (Crisul Negru) Völgye:
- a havasdombrói (Dumbravita de Codru) karsztfennsík külőnálló térséget képez a Fekete Körös (Crisul Negru) középső folyása és Gyepüsolymos-Borz (Şoimi-Borz) telepűlése között. A völgyet erek törik meg, amely összhangban van a csendes erdős tájjal és a festői falvakkal.
- A havasdombrói karsztfennsík méretét tekintve kicsi (19 km), de a felszíni és föld alatti karsztformák sokasága fellelhető itt. A Morilor völgy és a Luncii völgybeli barlangok szemet gyönyörködtetőek. A Pacau Domb (415 m), botanikai védett terűlet, ahol a bánáti bazsarózsa honos. A térség történelmi nevezeteségei tükrözik a környék középkori hangulatát: a Soimii Vár romjai, amelyet a XIII-ik században építették vagy a Sannicolau de Beius-ban található Torony, szintén a XIII-ik századból.

Fateplomok, népi mesterműhelyek és Belényes vidéki szokások:

Vízimalmok: tárkánykai, biharrósai, biharkabai, kalugyeri, cseszvári, gurányi, belényesirtási (Tarcaita, Rosia, Cabesti, Calugari, Ceisoara, Gurani, Lazuri de Beius), a Borz-i Morilor völgy
Lazuri de Rosia: kürtöshegedű-készítő mester műhelye.
a dragottyai (Dragoteni) tojásfestő műhelyben megcsodálható a tojásfestés művészete.
a bondorasszói (Budureasa): ládakészítő műhely, egy régi fafeldolgozási hagyományokkal rendelkező falu.
a tatárfalvi (Totoreni) vesszőfonó műhelyek.
a belényesi (Beius): Argicris üzletben megtalálhatók a lehecsényi (Lehecen) kerámiák és az üveg ikonok.
a rényi, koppándi, kolafalvi, bondorasszói, biharfenyvesi, dombroványi, kisbékafalvi, kápolnai, tárkánykai, fonóházi, cseszvári, dusafalvi, lankási, hutai, gyepüsolymosi, körösszáldobágyi és tatárfalvi (Rieni, Copaceni, Sebis, Petreasa, Huta, Colesti, Ceisoara, Dusesti, Luncasprie, Şoimus, Tarcaita, Totoreni, Budureasa, Bradet, Dumbraveni, Stancesti, Capalna, Saldabagiu Mic, Fanete) fatemplomok.
a kiskói (Chiscau) Flutur néprajzi múzeum, ahol megtekinthető Aurel Flutur magángyűjteménye (ingyenes látogatás).
a lehecsenyi (Leheceni) legfiatalabb fazekas, Raul Bocse, műhelye.
dobrosdi, dragottyai, biharrósai (Dobresti, Dragoteni, Rosia) szővőműhelyek.
Şusti-Lunca: házmúzeum.
a dragottyai (Dragoteni) hímestojást készítő verseny.



Szerintem ez mindent elmond a városról:
Köszönöm, Uram, azt hogy életem
én itt élhetem le, a végeken.
Jobbról hegyek, a Bél-zerindi fal,
átellenben a hókucsmás Bihar.
Belső égésre itt, ha nagy tüzed,
jeges priznicet rak Biharfüred.
Csütörtökön bezsong az utcazaj,
itt móc beszéddel vegyül a magyar.
Míg hangosulnak ott kint a szavak,
A Vers kiömlik, mint búvópatak,
hogy vigasztalja a szétszórtakat.
(Zsiskú János: Ez itt, Belényes)

Aki szereti az irodalmat, annak figyelmébe ajánlom Kun József: "Belényes, te drága" és "A tárkányi sudártorony" c. könyvét.
Figyelmedbe ajánlom még: http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho010437.htm
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
Biharfüred

Biharfüred (Stana de Vale)

A Kárpátok ölelésében magasodó Erdélyi-szigethegység turisztikailag legérdekesebb részére, a Bihar-hegységbe utazunk, ahol a hegységcsoport legnagyobb csúcsai (Vigyázó/Vlegyásza 1836 m, Nagy-Bihar 1849 m), leghatalmasabb vízesései (a Szentháromság és a Nagy-Phaeton, mindkettő 90 méter körüli eséssel), különleges karsztjelenségei (Csodavár) és vadregényes szurdokai (Galbena, Szamos-bazár) találhatóak. A Bihar vagy pontosabban a Bihar–Vlegyásza-hegység a természetjárók számára talán a legváltozatosabb és legszebb kirándulásokat biztosítja a Szigethegységben, amit erdélyi túratársaink egy része (bocsássuk előre, hogy tévesen) Nyugati-Kárpátok néven ismer.

A Bihar-hegységben négy nevezetesebb turisztikai régió különböztethető meg: a Vlegyásza (Vigyázó)-csúcs környéke északon, a hegység középső részén Biharfüred környéke, a Pádis-fennsík, a déli részén pedig a Nagy-Bihar térsége.

Biharfüred kezdetei, névadója és turisztikai feltárója: Czárán Gyula

A Pallas Nagy Lexikona hajdanán – még magyar időkben – röviden ekképpen ismertette Biharfüred üdülőhelyet: „Stina de vale, klimatikus gyógyhely Bihar vármegye belényesi járásában 1069 m magasságban, a Vurou custurilor aljában, gyönyörű vidéken és egészséges helyen, Belényestől 5 órányira. Csak újabban felkapott üdülőhely, mely fekvésénél fogva a Biharhegység meglátogatására alkalmas kiindulópont. Tulajdonosa Pável Mihály, a nagyváradi gör. kat. püspök.”

Biharfüred román elnevezése ugyanis Stîna de Vale (vagy más írásmódban Stâna de Vale) és csak a sokat ott időző Czárán Gyula (1847–1906), a szervezett bihari turizmus megteremtője adta az üdülőtelepnek ezt a szép magyar nevet. A valójában 1102 méter t.sz. feletti magasságban található, a levegő magas ózontartalmának köszönhetően klimatikus gyógyhelyként számon tartott Bihar megyei üdülőtelep története a XIX. század végére vezethető vissza. A Belényes környéki erdőket még Mária Terézia adományozta hűbérbirtokként a görög katolikus püspöknek, 1882-ben pedig birtokjárása során Mihai Pavel püspök „tévedt” erre, ahol jobb szálláshely híján egy juhász adott neki éjjeli szállást esztenájában (stîna = magyarul esztena, azaz pásztorlak). A püspöknek megtetszett a Jád-patak völgyében fekvő, ősfenyvesekkel sűrűn benőtt, minden oldalról védett, szélcsendes völgykatlan és saját üdülőt építtetett, ami Biharfüred (Stîna de Vale – azaz a „völgyben lévő esztena” vagy „völgyi karám”) üdülőhely kezdetét jelentette. A hely egyébként addig is ismert volt a környékbeli hegyi népek körében, mert az itt fakadó Jád vizét, a „Csodaforrást” a nyavalyáikra gyógyulást remélő hegylakók üdítő hatású fenyőfürdőként használták. Az akkoriban csak szekérúton megközelíthető telepen hamarosan szálloda, étterem nyílt és 1892-ben a belényesi medencéből, Bondoraszótól kövezett utat is építettek. Ekkor járt először itt Czárán Gyula is (fürdővendégként került Biharfüredre légúti betegségei miatt), akit megkapott a környék szépsége és – mai fogalommal élve – komplex turizmusfejlesztő tevékenységbe kezdett. Bejárta (gyalog vagy lóháton) és feltérképezte a környező hegyek, völgyek legszebb látnivalóit, nem kis anyagi áldozatok árán szép körtúra útvonalakat építtetett ki, túraleírásokat, könyveket jelentetett meg, előadásokat tartott, bevonta a környék parasztságát a turisták ellátásába, vezetőket képzett ki és sokszor saját maga kalauzolta az úri közönséget. Jó kapcsolatokat ápolt esetenkénti túratársával, magával Pavel püspökkel is, aki értékelte és támogatta Czáránnak az üdülőhely fejlesztésére irányuló tevékenységét.

Czárán egyik kedvenc túraközpontja tehát Biharfüred volt, ’mert aki Biharfüredet teszi kirándulásai központjává, honnan a hegység egy nagy részének szépségeit, a Jád eséseket, az Ördögmalmot, sőt még a Szamosbazárt is meglátogathatja anélkül, hogy kint kellene valahol hálni: azt fogja látni, hogy egyszerű, de ízléses jó étkezést s az igénytelen faházakban tűrhető hajlékot lehet kapni” (Czárán Gyula).

1896-ban jelentette meg a – ma már interneten is olvasható – „Stîna de Vale-i regék” című munkáját, melyben a vidék regéit, mondáit gyűjtötte össze. 1901-ben már egy turisztikailag fontosabb könyvet (Kalauz a biharfüredi kirándulásokra) adott ki Belényesen, Biharfüredet ezúttal magyar néven említve.

Czárán korai halála (1906), majd a háború miatt háttérbe szorult a turistaélet a Biharfüred környéki hegyekben is, de a húszas évek végén lelkes és tehetséges követői akadtak Czárán tevékenységének. A nagyváradi BTC klub alapítója, Papp Lajos (1899–1959) és az akkoriban még Aradon élő Mátyás Vilmos (1911–1986) számos értékes leírást közölt Biharfüred környékéről. „És ott, ahol hetekig elbolyonghatunk anélkül, hogy csak emberi nyomokat is találnánk, 1600 méteres, ősfenyvesekkel borított hegyek „völgyi karám”-jában egyszerre a legpazarabb fényűzéssel épített üdülőhelyre bukkanunk. Gőzfűtéses, villanyvilágításos emeletes szállók és villák, nagyvilági fürdőélet, ahová – 1120 méter tengerszinti – magasságban – szédítő szakadékok fölött kiépített pályán karcsú sínautóbusz röpíti a vendégeket. Ez Biharfüred” – jellemezte így az üdülőtelep megváltozott viszonyait 1939-ben Papp Lajos „A Bihar-hegység meghódítása” című könyvében.

Biharfüred fekvésénél fogva egyébként az ország legcsapadékosabb területe (1800 mm/év). A telep aktuális időjárási adatait a http://www.inmh.ro/ index.php?id_oras_curent=15118 honlapon láthatjuk, térségi előrejelzést pedig a http://apps.erdon.ro/
idojaras/Belenyes.asp oldalon találhatunk. Az üdülőtelepet időjárástól függően novembertől májusig hótakaró fedi, az aktuális hóréteg-vastagsági adatokat a http://www.kovizig.hu/index.php honlapon (a napi hidrometeorológiai tájékoztató részen) tudhatjuk meg.

A főtértől aszfaltozott út vezet a közeli, legendás hírű Csodaforráshoz, azaz a Jád kiépített forrásához. A tízperces, kényelmes sétával elérhető forrásnál érdemes megtölteni kulacsainkat annak hűs vizével. Ezt a vizet csöveken vezetik le a Belényesi-medencébe, ahol aztán az egész Erdélyben forgalmazott ásványvizet, az Izvorul Minunilor-t óriási mennyiségekben palackozzák. A forrástól egy néhány évvel ezelőtt épített, tömörített köves út a Papok-feredője érintésével a Cserepes erdészházhoz, azaz a Dregán (Nagy-Sebes)-völgybe vezet. Egykoron a Dregán völgyében is működött kisvasút és a Biharfüredre látogatók egy része a vasút végállomását, a Cserepes erdészházat elérve a Kishavas-réten át gyalog jutott az üdülőtelepre.

A Csodaforrásig számos turistaút vezet a központból, amelyek itt válnak szét a Kis-havas rét, illetve a Papok feredője / Mezőhavas / Pádis irányába.


(A fotók sajátok:))
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
Mézgedi cseppkőbarlang

Bihar megyében vagyunk:)

Mézgedi cseppkőbarlang

A Mézgedi cseppkőbarlang (Pestera Meziad) a Királyerdő-hegységben, Belényestől 22 kilométerre található. Legkönnyebben a Belényes-Magyarremete-Mézged útvonalon közelíthetjük meg. Az oda vezető út a város központjából indul, ahonnan az Élesd és Borod településekre vezető utat kell követni. Magyarremete (Remetea) településnél letérünk a főútról. Innen a Mézged (Meziad) 6 km jelzésű táblát kell követni. A barlanghoz egy másik úton is el lehet jutni. Ehhez el kell menni a Meziad turistaházig. A mézgedi menedékháztól (ahol a barlang gondnoka tartozkódik) egy negyedórás erdei sétával meg is érkezünk a barlang impozáns bejáratához.
A cseppkőbarlangot először gróf Czárán Gyula (1847-1906) természetbarát tárta és térképezte fel, és ő készítette az első leírást is róla. Neki köszönhetően a XX. század elején a Mézgedi barlangot Európa legnagyobb barlangjai között tartották számon. Az Előcsarnok falán van a nagyváradiak által sziklába vésett Czárán Gyula emléktábla, melyet 1930 pünkösdjén avatták fel a nagyváradi, kolozsvári és aradi turisták. Ez volt a legnagyobb "meziádi bál", ekkor keresztelték el a barlangot Czárán nevére, aki azt útjelzésekkel, lépcsőkkel, beásott járatokkal látta el, melyek nagyrésze ma is használható.
Turistaszempontból Czárán hat emeletre osztotta a barlangot, azonban barlangtanilag csak 2 szint létezik, ahogyan azt dr. Balogh Ernő geológus megállapította.
1921-ben egy Emil Racoviţă vezette barlangász csoport új alagutak felfedezésével 3,5 kilométerre növelte a barlang hosszát. Mára már a teljes hossza 4774 m.
A barlang nem csak morfogenetikai és endokarszt jelenségeiről híres, hanem őslénytani szempontból is érdekes. A századeleji kutatások során több lelet is a felszínre a került. A legtöbb csontlelet melyet a Csontteremben tártak fel, az Ursus spelaeus (barlangi medve) mára már kihalt példányaitól származik. Az intenzív fosszília kereskedelem miatt a mézgedi barlangból kitermeltek mindent. A csontok nagy része az európai természettudományi múzeumokban lelt otthonra. Pedig a maga 4750 méteres hosszával és tudományos érétke miatt már rég felkerült a romániai védett barlangok listájára. A Mézgedi-barlang az ország első kiépített barlangjainak egyike volt. A csodálatos cseppkőképződmények, igazi mesevilágba röpítik a látogatót.
 

marcsi78

Állandó Tag
Állandó Tag
Erdélyi szigethegység

Az Erdélyi-hegység természetvédelmi területet a csodálatos karsztalakzatok jellemzik: barlangok, szorosok, hágók és karsztfennsikok. Ennek a helynek a varázslatához az itt él&otilde; emberek életmódja is hozzájárul. Ide könnyen el lehet jútni, télen sizésre, túrázásra, szánkozásra, az év többi részében pedig túrázásra, biciklizésre, hegymászásra alkalmas. Az Erdélyi-hegység természetvédelmi területe lehet&otilde;séget ad egy kellemes vakáció eltöltésére baráti- vagy családikörben.

Az idetartozó legvonzóbb tájak:

Sighistel (Szegyesd) - Chisc&atilde;u (Kiskoh)
Szegyesd-völgy több mint 160 barlangot foglal magába, alig 15 négyzetkilométeren. A legismertebbek: Pestera M&atilde;gura (József-f&otilde;herceg barlang) és Pestera Coliboaia (Semsey barlang). Ezek látogatásához megfelel&otilde; felszerel ésre és megvilágitásra van szükség; a József-f&otilde;herceg barlang egyike a legszebb Erdélyi-középhegység barlangjainak. Ez egy sztalagmitokkal és sztalaktitokkal diszitett fosszilis barlang; a Semsey-barlang egy 750 m hosszú vizszintes barlang, egyetlen aktiv tárnával és egy kis háromszög alakú bejárattal; a Kiskoh térségben találhatjuk a legszebb turisztikai célokra kiválóan alkalmas, nemzetközi elvárásoknak megfelel&otilde;en kialakított Pestera Ursilor (Medve Barlangot). Ugyanitt található a "La Fluturi" nev&ucirc; néprajzi múzeum, Aurel Flutur tulajdona.

Padis (Pádis)
A Pádis fennsik 1250-1280 m szakaszon fekszik, ami egy hegyekkel körülvett medence formájában jelenik meg. A legérdekesebb karszt jelenség a Csodavár-barlang. A viz, a folyó medrében lév&otilde; homokkal eltakart sz&ucirc;k nyilásokon át folyik el. Nagy folyók esetében, ezek a nyilások nem tudják alagcs&otilde;vezni a teljes mennyiség&ucirc; vizet, ez egy tó keletkezését hozza létre; platoul carstic Lumea Pierdut&atilde; (az
Elveszett Világ fennsik) két völgy között fekszik, teljesen elkülönitve a környez&otilde; településekt&otilde;l. Néhány csodálatos karsztikus jelenséget rejt magába, itt megemlitünk 3 zsombolyt: Avenul Gem&atilde;nata (Iker-zsomboly), Avenul Negru (Fekete-zsomboly) és Avenul Acoperit (Fedettzsomboly).
A Csodavár-barlang 4,5 km-es hosszúságú, a legfigyelemre méltóbb karsztikus kébzödmény Romániában, a felszinre 70 m-es nyilás vezet, amelyett 3 szikla vesz körül. A barlang számos földalatti teremb&otilde;l és tavakból áll.
Groapa de la Barsa (Bársza-katlan) ovális alakú, a hosszabbik tengely 2 km-es, a kisebbik pedig 1 km-es. Itt több érdekes formájú karszt alakzat található: egy nagy méret&ucirc; beesett szakadék, egy másik amely természetes hiddal rendelkezik, egy kis függ&otilde; tó és 11 barlang.
Pestera Focul Viu (az Eszkimó-jégbarlang) a Bárszakatlan és a Galbéna-völgy vizválasztónál található. Méretét tekintve, a III. legnagyobb jégbarlang Rómániában. Dél tájban ajánlatos megtekinteni amikor a nap besüt a mennyezeten, elb&ucirc;völ&otilde; látványt nyújtva. Valea Galbenei (a Galbénavölgy) egy néhany száz méteres függöleges mészk&otilde; fal lábánál kezd&otilde;dik. A Galbéna-völgy mélyen belevág a mészk&otilde;be, a legcsodálatosabb szorost alkotva a Kárpátokban. Több száz méteres szakadékok, természetes boltivek,
barlangok, vizesések és néhány földalatti alagút, ennek a vidéknek egy páratlan vadon képet nyújt.

Vârtop (Vértop)
A Vârtop (Vértop) térség, a Körös és Bazinul V&atilde;ii Ariesului (az Aranyos-völgyi Medence) közelében helyezkedik el, és a téli sportok szerel-meseinek egyik kedvenc kirándulóhelye. Itt számos panzió és szálloda áll a turisták rendelkezésére. A vidék turisztikai szempontból
kielégít&otilde; kínálattal rendelkezik, hiszen gyalog - és kerékpár-turákra, sárkányrep&ucirc;lésre és barlangászásra alkalmas a nyári id&otilde;szakban. A téli hónapokban síelésre, sí-turára és lesiklásra, jégmászásra, szánkózásra vagy akár kutyaszánnos kirándulásra ideális úticél. Sétaként ellátogathatunk Groapa Ruginoas&atilde; (Rozsda-szakadékhoz) a természet erozióját meg-örökít&otilde; alakzathoz vagy a Cascada Vârciorog (Vércsorog vizeséshez), amely 15 méter magas-ságból lezuhanó víz&otilde;zönével egy óriási marmitot hozott létre. Itt található Vârful Cucurb&atilde;ta Mare is (Biharcsúcs), amely a Bihar-hegység legmagasabb csúcsa (1849 m). A hegy lábánál ered: Ariesul (Aranyos), Crisul Negru (Fekete-Körös) és Crisul B&atilde;itei (Rézbányai-Körös). Itt több csodálatos barlang van, a legjellegzetesebb Portile Bihorului (Biharkapu).

Stâna de Vale (Biharfüred)
Biharfüred, erösen ionizált leveg&otilde;jével, ideális egy kellemes vakáció eltöltésére. A turisták meglátogathatják Izvorul Minunilor (a Csodaforrást), 16 kijelölt útvonalon túrázhatnak, ahol Románia legnagyobb vizesését csodálhatják meg, "S&atilde;ritoarea Bohodei" (Phaeton vizesés) amely 96 m magas, kirándulás a Medve-barlanghoz, a Mézged-barlanghoz, a Les-i és a Dregán völgyi
duzzasztógátakhoz és a Jád-völgyi vizesésekhez. Itt különböz&otilde; szimpozionokat és diszvacsorákat lehet szervezni. Télen sielni, szánkózni és snowboardozni lehet.

"A földalatti vizek nyomán" nev&ucirc; útvonal - a Pádis-i karsztvidék
Az Erdélyi-szigethegység látványossága. Itt számos
karsztfennsik, szoros, de f&otilde;leg barlang csodálható meg. Az útvonal megtételének id&otilde;tartama: 2 nap.
Látványosságok: Cet&atilde;tile Ponorului (Csodavár), Poiana Ponor (Ponor-völgy), Pietrele Galbenei (Galbéna-k&otilde;köz), Cheile si Izbucul Galbenei (Galbéna-szoros és Galbénakitörés), Poiana Florilor (Flóra-rét), Ghe&thorn;arul Focul Viu(Eszkimó-jégbarlang), Avenul Bortig (Porcika-zsomboly).
Ajánlott túraid&otilde;szak: június-szeptember.
Nehézségi fok: közepes, jó fizikai felkészültséget igényel.
 
Oldal tetejére