Eutanázia

charlos04 témája a 'Kritikus szemmel' fórumban , 2012 Július 8.

  1. kicsicsiga1

    kicsicsiga1 Állandó Tag

    Az eutanázia meglehetősen elgondolkodtató és nagyon fontos etikai kérdés... Mit tegyünk akkor, ha szenvedni látunk egy hozzánk nagyon közel álló személyt, akit nagyon szeretünk? Nézzük, hogy szenved? Vagy vegyük el a szenvedését? Hála Istennek, ilyen helyzetbe még nem kerültem, és remélem nem is fogok...
     
    GadMar kedveli ezt.
  2. notaprisoner

    notaprisoner Állandó Tag

    Vannak dolgok, amikben egyetértek Puzsérral... Hogy félelemként tekintünk a halálra...
    De közben az is eszembe jutott, hogy azért nagyon a (nem politikai értelemben vett) szélsőségek felé hajlik. Nem lehet szélsőségként tekinteni egyvalamire és a másik oldal szélsőségére átesve kardoskodni amellett. Ez nem fekete és fehér ellentéte... (Holott nekem így jött le a videóból.)
    Jogunk van-e egy magatehetetlen ember élete felett dönteni? Joga van-e egy halálos betegnek azt kérni tőlünk, hogy mi fejezzük be az ő életét, és éljünk tovább ezzel a tudattal? Kegyelmesek vagyunk-e akkor, ha egy élete végén járó ember szenvedéseit megrövidítjük? (Jó, erre így önmagában persze, hogy igent lehet mondani...) Vagy akkor vagyunk kegyelmesek, ha az élete végén járó ember szenvedéseit enyhítjük, és próbálunk még neki olyan dolgokat adni, amelyekre még ha csak kevés ideig is, de jó szívvel gondol.
    Nagyon nem egyszerű kérdések ezek.
     
  3. j1920

    j1920 Állandó Tag

    ...személy szerint én támogaom a kegyes halált (nem szeretem az eutanázia megnevezést). Következő indokból...alapjáraton nem tudom megérteni sokszor az állambácsit sem, mikor a különböző oltásokat is ráerölteti az emberre-gyerekre. Miért kell azokat beadatni? Nem más miatt, mint, h PÉNZérdeke van benne...mind több eset van, h az oltástól különböző betegségeket elkap a gyere, v roham éri. De visszatérve a kegyes halálra, miért mások akarják megmondani, h az a személy meddig éljen?! Nem úgy van, h mindenki a saját sorsának a kovácsa...és ha neki a betegség miatt gyötrelem csak az Élet, miért ne távozzon el?! Hisz ez a földi élet csak átmenet...
     
    Kicsi Fecske kedveli ezt.
  4. Borostyánkő

    Borostyánkő Állandó Tag

    Szerintem is meg kellene engedni, legalább azoknak akik nagy fájdalmaik vannak vagy csak kín nekik az élet (szélsőséges eset: megbénult és nem tud mozogni vagy nagyon beteg és "csak a halált várja") és tényleg szeretnének véget vetni a szenvedéseiknek.
     
  5. zsistvan

    zsistvan Állandó Tag

    Szerintem az embernek joga van dönteni az életéről. De az orvostudomány folyamatosan fejlődik, és úgy gondolom amíg csak lehet reménykedni kell. Persze lehet, hogy ezt egy magatehetetlen, kiszolgáltatott ember nem igy gondolja.
     
  6. Aeren

    Aeren Kitiltott (BANned)

    Én személy szerint nem tudom milyen az amikor az ember életében minden annyira jó, hogy félnie kellene a haláltól, így jószerint nehezemre esik megérteni az eutanázia körüli hisztériát is. Az élethez jogunk van, de a halálhoz nincs? Miért? Ki formál jogot az életünkre a saját nevében? Ki tiltja meg nekünk a halált?

    A temető nem a halottaknak van fenntartva... a temetőre az élőknek van szüksége.
    Azoknak akik hátramaradtak és elvesztettek valamit, azoknak akiknek meg kell birkóznia a magárahagyatottság magányával...
    S had kérdezzem meg én: Mi értelme az emberi élet meghosszabbításának az emberségünk árán? Elpusztított fetuszokból kinyert őssejtekkel lőni magunkat? Mások szerveivel helyettesíteni a sajátunkat? Műtétileg toldozni foltozni a szervezetünket mint ha valami elcseszett rongybaba lenne?

    Sokan azt válaszolták ezekre a kérdésekre (s talán ez a legtalálóbb válasz a félelmen túl) hogy az ember élete nem csak a sajátja hanem a szeretteié is.
    Sokat gondolkoztam ezen ami, leginkább Saint-Exupéry kis hercegében a róka és a kis herceg fejezetére hasonlít: "Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."
    Nem lehet azt mondani hogy ez nem egy helyes meglátás... még akkor sem ha ugyan itt található az ellenérv is: "Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele."
    Tulajdonképpen A kis herceg nagyon sok érdekes gondolatra rávilágít ebben a témában, még úgy is hogy semmi köze az eutanáziához...

    Számomra a halál kérdése mindig is tömeghisztéria marad, különösen az európai kultúrában... sok olyan hely van a világon ahol a halál ünnep. Annak a keserédes ünnepe hogy egy szerettünk tovább lépett ebből a világból, s még ha nem is igaz (mert hiszen nem tudhatjuk míg magunk is meg nem halunk) akkor is hisszük hogy egy jobb helyre került és talán egy nap újra találkozhatunk vele.
     
    cat34 és Kicsi Fecske kedveli ezt.
  7. csucsa

    csucsa Állandó Tag

    Sok a vélemény pro et contra..
    De aki elutasítja...
    Látott már igazi szociális otthont, vagy elfekvőt?
    Látta azokat a dementálódott öregeket, akik , s ez sajnos nem vicc, a tulajdonképpeni mesterséges életben tartás következményeként, gyakorlatilag öntudatlanul tengetik napjaikat?
    Nyálcsorgatva mászkálnak a folyosókon, vagy magatehetetlenül feküdve fekszenek éveken keresztül ágyhoz kötve? Akár órákon keresztül saját piszkukban , mig végül egy / nyugatabbra nem tudom mi a helyzet, de kis magyarországunkban sajnos ez / túlterhelt nővér észreveszi?
    Esetleg láttak e már egy súlyosabban decubizálódott öreget?
    Esetleg átgondolja e valaki mit érezhetnek közülük akik tudatuknál vannak?
    Érdekel-e valakit, akarják e ezt...Ugyanis ez az emberséges bánásmód a civilizált világban, eutanázia , az gyilkosság, bűn, de életben tartani az nemes cselekedet..?
    Vagy egy végstádiumos rákos beteget, akibe öntik az infúziót, s akinek tényleg nem maradt más csak a remény?
    Sajnos a remény mindent csinál, de nem gyógyit, nem csillapítja a fájdalmat...
    Hol vajon a határ a gyógyítás, és az emberkínzás között?
     
    Jaszladany és Aeren kedveli ezt.
  8. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Csucsa kérdése jogos...
    Én csak azt tudom, hogy amikor az öreg kutyám már a rák végső stádiumában volt, és már nemcsak az ételt, de a vizet is kihányta, és kezdett kiszáradni, amikor már egész éjjel ugatott fájdalmában, akkor reggel elvittem, és a szívem szakadt meg, de elaltattam. Pedig ugyanúgy szerettem, mint egy kétlábú családtagot. Mindez könnyebb lett volna, ha tud beszélni, és ő maga kéri az eutanáziát, de a szemébe nézve szavak nélkül is tudtam, hogy ezt akarja: Csak legyen már vége! Nehéz döntés. De a helyzet az, hogy amúgy is már csak órái voltak hátra. És ezt szerintem könyörületesség volt megrövidíteni.
    De ember esetében mégsem tudok véleményt alkotni... Ez rettenetesen nehéz kérdés.
     
    Kicsi Fecske kedveli ezt.
  9. Globalmind

    Globalmind Állandó Tag

    Szerintem az egyén joga eldönteni, hogy szeretne-e élni vagy sem. Ezért én támogatom az eutanáziát, de csak azok esetében, akik tényleg komolyan szenvednek, és nincs esély a felépülésükre. Az élet minősége számít, nem a hossza.
     
    Kicsi Fecske és Jaszladany kedveli ezt.
  10. cat34

    cat34 Állandó Tag


    Nos én már voltam ilyen helyzetben....kétszer is. Hogy mit tehetünk, ha szenvedni látunk egy hozzánk közel álló személyt?
    "Engedd el" szeretted.
    Ez is az eutanázia egyik módja, és abszolút nem könnyebb, mint ha az orvosnak mondanád: szabadítsa meg a szenvedéstől.
     
    Márta0320 és Kicsi Fecske kedveli ezt.
  11. philippagregory

    philippagregory Állandó Tag

    Megfelelő jogi keretek között működő képes lehetne.
     
  12. Márta0320

    Márta0320 Állandó Tag

    Ez a lelkiismereti , bioetikai kérdés rendkívül nehéz, súlyos lelki traumát előidézhető kérdés !!! Ezért is számít tabunak hazánkban !!
    Számos aspektusból vizsgálni kell a kérdés felvetését , mert ebben a fázisban még van visszaút !!
    Sajnos nagyon fájó , összetört a szívem , mivel drága ÉDESANYÁM augusztusban rohammentővel kórházba került !! Reggel vitte el a mentő a drágát , este 10 óra után kapott ágyat !!! Addig várakoztatták ( gyógyszereit sem tudta reggel már bevenni !! ) egy külön szobában ( mint ahogy az összes mentővel szállított beteget a sürgősségi ambulancián !! ) , mire órák múlva (amikor már azt reméltük , hogy orvos látta és viszik az adott osztályra ! ) kitolták és átvitték egy másik helyre , ahol az orvos volt .... Ott is a hosszú idő , a CT vizsgálatra órákat kellett várni , közel újabb 1 óra , mire kiértékelték a látott képet .... A diagnózis : agyi infarktus !!! ( Ilyen betegségeknél az időfaktor rendkívül fontos !!! Maximum 4 órán belül a betegnél meg kell az infúziós beavatkozást kezdeni !!!! Kérem szépen , hol van betartva ez a szabály ???! Hányszor 4 óra volt , mire bekötötték a drágának az éltető infúziót ??! Hiába a szirénázó mentő , ha ott étlen - szomjan , gyógyszer nélkül váratják a súlyos , életveszélyben lévő betegeket ???!!
    Hála Istennek , eleinte bizonyos idő elteltével ( kb. 1,5 - 2 hét ! ) után javulás volt tapasztalható a drágánál , tudatánál volt , kommunikálni lehetett Vele , nagyon hálásak voltunk !! Azonban egyik napról a másikra hatalmas rosszabbodás állt be , amit a beszállítás estélyén elmondott az orvos , hogy javulhat is , de sajnos rosszabbodhat is !!! ( Hosszú idő után került orvosi kezekbe - mondta Ő .....)
    Nagyon nagy odafigyelést , hivatástudatot , empátiát kell az orvosnak nap nap után " bevetni " a drágánál , hogy segíteni tudjon !!! A fekvés kockázata rendkívül nagy !!! Felfekvések , tüdőgyulladás stb . nagyon könnyen felléphet , ami sajnos nagyon könnyen végzetes is lehet !!
    Rettegve megyünk Hozzá (mi is betegen , gyógyíthatatlan gerinc - és csontbetegséggel , komoly infarktus után ) ,
    vajon mit tapasztalunk ??!!

    Magam is sokat gondolkodtam az eutanázia kérdésén ( nem ÉDESANYA esetén !! ) , tanultam is erről , a lelkiismeretem nagy harcot vív , amikor erről beszélek !!!
    A tanulmányaim szerint TILOS !! Egyenlő a gyilkossággal .... Azonban vannak olyan kritikus esetek , amikor a beteg nagyon szenved , rettenetes fájdalmai vannak , szinte csak vegetál , gépek tartják életben ..... Ez emberhez MÉLTATLAN , önző megnyilvánulás , hogy szenvedni hagyjuk !!! Ilyen esetben szépen , békében elköszönve Tőle , a kezét fogva elengedjük Őt !! (Szörnyű , még belegondolni is ! )
    De vigyázat !!! Ezzel visszaélni is lehet !!! Az már valóban bűncselekmény , megengedhetetlen !!! Nem hiába van szigorú protokollhoz kötve , ahol engedélyezett , hogy hiába kéri a beteg , maga , hogy el szeretne menni , segítsék Őt ebben !!! Több orvos , tanú jelenlétében kell kinyilvánítani ezen szándékát , több alkalommal , és ilyen esetekben felállítanak egy etikai bizottságot , aki mérlegeli , hogy a betegség abban a fázisban van - e valójában , hogy már nem lehetséges a gyógyulás !! Ha döntöttek , még utolsó alkalommal is kimondja a beteg ( tekintettel arra , hogy netán meggondolta magát ) , és ekkor történik meg a beavatkozás .....
    Aktív - passzív eutanázia ?! Rendkívül bonyolult , lelkiismereti kérdés !! Valóban , jól kidolgozott törvényi protokollra van szükség , ahol nem ártana több szakterület képviselőinek véleménye !!!
     

Megosztás