A Die Welt című német konzervatív lap Soros Györggyel, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap pedig a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.
A Die Welt George Soros védekezik Orbán hecckampánya ellen címmel közölte az online kiadásában Claudia Wanner írását, aki kiemelte, hogy Soros a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül évtizedek óta támogatja a demokratikus és emberi jogi mozgalmakat, és emiatt összetűzésbe keveredett "a szabadon választott, de egyre inkább tekintélyuralmi módon kormányzó" magyar kormányfővel, Orbán Viktorral, aki hónapok óta az Európába irányuló "menekültáradatot a háttérből irányító", és a menekültek révén az "európai kultúra felvizezésére" törekvő személyiségként láttatja őt.
Hozzátette: sok megfigyelő szerint Orbán a jövő évi választások miatt támadja erőteljesebben "ellenségeit és az ellenzéket".
A kormányfő az EU-val is konfliktusba került, és "megkérdőjelezi a jogi alapelveket és a sajtószabadságot". Számos megfigyelő szerint a "liberális Soros elleni kampány a harmincas évek propagandájára emlékeztet", és "antiszemita gondolkodásmóddal" vádolják Orbánt - írta a Die Welt szerzője.
A FAZ a szerdai számában Martin Schulze Wessel, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kelet-, és délkelet-európai történelemmel foglalkozó tanszéke professzorának írását közölte Támadás az egyetem európai eszméje ellen címmel, amelyben a szerző a CEU-val kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása "összetéveszthetetlenül a CEU léte ellen irányult", és a kormány csak nemzetközi nyomásra igyekezett "azt a látszatot kelteni, hogy fontos neki a probléma megoldása". Hozzátette, hogy "módszeresen elbizonytalanítják a diákokat, a tanárokat és a támogatókat", akadályozzák az egyetem működését, és az is lehet, hogy bezárják.
Az okokról sok a találgatás, a CEU esetében "sok minden szól amellett, hogy személyes leszámolás" van a háttérben
- írta a FAZ szerzője, kiemelve, hogy az egyetem alapítója, Soros György "egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat felmutató kampány céltáblája", és "démonizálásában" kormánypárti parlamenti képviselők és miniszterek is részt vesznek.
Mint írta, a CEU-val szembeni fellépés "eleme egy szélesebb kampánynak, amely a +kozmopolitizmus+ jelképeként beállított Soros ellen irányul" , és attól kell tartani, hogy Orbán így megy tovább "Magyarország autoriter átalakításának útján".
A Politico című brüsszeli hírportál a Paks II. beruházással foglalkozott. A portál megjegyezte, az Európai Bizottság 2016-os feljegyzéseit, levélváltásait és megbeszéléseit kitevő több mint 200 oldalas dokumentáció azt mutatja, hogy a bizottság tisztviselőinek komoly kétségei vannak Magyarország számos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy indokolttá tegye az orosz Roszatommal kötött kizárólagos szerződés alapján megvalósuló beruházást.
Mint írták, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek birtokába jutott iratok azt mutatják, hogy
az uniós bizottság politikai okokból adta be a derekát, amikor tavaly novemberben felhagyott a kötelezettségszegési eljárással, amelyet azért indított, mert Magyarország két évvel korábban nem indított közbeszerzési eljárást, noha az uniós jog előírja az ilyen beruházások versenyeztetését.
Jávor Benedek szerint a dokumentumok azt mutatják, hogy az ügyben politikai döntés született, és az indokokat utólag találták ki hozzá. A döntés elfogadása, amely szembemegy Brüsszel prioritásaival, kivételes volt - idézte a képviselőt a hírportál.
A Roszatommal kötött kizárólagos megállapodás miatt emelt bizottsági panasz ejtése nem vonható vissza. De az idézett dokumentumok erősítést adhatnak egy várható jogi támadásnak az Európai Bizottságnak a Paks II. beruházásra adott engedélye ellen - fejeződik be a cikk.
atv/MTI
A Die Welt George Soros védekezik Orbán hecckampánya ellen címmel közölte az online kiadásában Claudia Wanner írását, aki kiemelte, hogy Soros a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül évtizedek óta támogatja a demokratikus és emberi jogi mozgalmakat, és emiatt összetűzésbe keveredett "a szabadon választott, de egyre inkább tekintélyuralmi módon kormányzó" magyar kormányfővel, Orbán Viktorral, aki hónapok óta az Európába irányuló "menekültáradatot a háttérből irányító", és a menekültek révén az "európai kultúra felvizezésére" törekvő személyiségként láttatja őt.
Hozzátette: sok megfigyelő szerint Orbán a jövő évi választások miatt támadja erőteljesebben "ellenségeit és az ellenzéket".
A kormányfő az EU-val is konfliktusba került, és "megkérdőjelezi a jogi alapelveket és a sajtószabadságot". Számos megfigyelő szerint a "liberális Soros elleni kampány a harmincas évek propagandájára emlékeztet", és "antiszemita gondolkodásmóddal" vádolják Orbánt - írta a Die Welt szerzője.
A FAZ a szerdai számában Martin Schulze Wessel, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kelet-, és délkelet-európai történelemmel foglalkozó tanszéke professzorának írását közölte Támadás az egyetem európai eszméje ellen címmel, amelyben a szerző a CEU-val kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása "összetéveszthetetlenül a CEU léte ellen irányult", és a kormány csak nemzetközi nyomásra igyekezett "azt a látszatot kelteni, hogy fontos neki a probléma megoldása". Hozzátette, hogy "módszeresen elbizonytalanítják a diákokat, a tanárokat és a támogatókat", akadályozzák az egyetem működését, és az is lehet, hogy bezárják.
Az okokról sok a találgatás, a CEU esetében "sok minden szól amellett, hogy személyes leszámolás" van a háttérben
- írta a FAZ szerzője, kiemelve, hogy az egyetem alapítója, Soros György "egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat felmutató kampány céltáblája", és "démonizálásában" kormánypárti parlamenti képviselők és miniszterek is részt vesznek.
Mint írta, a CEU-val szembeni fellépés "eleme egy szélesebb kampánynak, amely a +kozmopolitizmus+ jelképeként beállított Soros ellen irányul" , és attól kell tartani, hogy Orbán így megy tovább "Magyarország autoriter átalakításának útján".
A Politico című brüsszeli hírportál a Paks II. beruházással foglalkozott. A portál megjegyezte, az Európai Bizottság 2016-os feljegyzéseit, levélváltásait és megbeszéléseit kitevő több mint 200 oldalas dokumentáció azt mutatja, hogy a bizottság tisztviselőinek komoly kétségei vannak Magyarország számos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy indokolttá tegye az orosz Roszatommal kötött kizárólagos szerződés alapján megvalósuló beruházást.
Mint írták, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek birtokába jutott iratok azt mutatják, hogy
az uniós bizottság politikai okokból adta be a derekát, amikor tavaly novemberben felhagyott a kötelezettségszegési eljárással, amelyet azért indított, mert Magyarország két évvel korábban nem indított közbeszerzési eljárást, noha az uniós jog előírja az ilyen beruházások versenyeztetését.
Jávor Benedek szerint a dokumentumok azt mutatják, hogy az ügyben politikai döntés született, és az indokokat utólag találták ki hozzá. A döntés elfogadása, amely szembemegy Brüsszel prioritásaival, kivételes volt - idézte a képviselőt a hírportál.
A Roszatommal kötött kizárólagos megállapodás miatt emelt bizottsági panasz ejtése nem vonható vissza. De az idézett dokumentumok erősítést adhatnak egy várható jogi támadásnak az Európai Bizottságnak a Paks II. beruházásra adott engedélye ellen - fejeződik be a cikk.
atv/MTI
