Ez az öt hivatalos atomhatalom, de vannak országok amelyek atomfegyverek birtokában vannak.
Először is szögezzük le, mi az, hogy atomhatalom. Atomhatalom elsősorban a sajtóban használt kifejezés azokra az országokra, amelyek rendelkeznek olyan bombával, mely a lökést okozó hőenergiát nem kémiai reakcióból, hanem atomfizikai folyamatból nyeri. Ez lehet az atomok szétesése vagy egyesülése.
A második világháborúban egy Amerikai Egyesült Államok, azóta további kilenc ország Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság, Izrael, Dél-afrikai Köztársaság, Pakisztán, India és Észak-Korea fejlesztett ki nukleáris fegyvereket.
Dél-Afrika még az 1970-es és 1980-as években kezdte meg saját nukleáris fegyvereinek kifejlesztését, a program azonban az 1990-es évek elején kudarcba fulladt, így a dél-afrikaiak ezidáig az egyedüliek, akik felhagytak a nukleáris fegyverek fejlesztésével.
Azonban a Szovjetunió 1991-es széthullását követően Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna is hozzájutott nukleáris fegyverekhez, hiszen az akkor megalakult 14 új ország magáénak tekintette a saját területekre eső szovjet katonai létesítményeket a meglévő felszerelésekkel együtt. Oroszország azonban a későbbiekben nyugati nemzetek pénzügyi és diplomáciai segítségével megvásárolta a három ország nukleáris fegyvereit, melyeket aztán megsemmisített. Tehát, jelenleg hivatalosan ők nem rendelkeznek vele.
A kísérletező országok például Argentína, Brazília, Líbia, Dél-Korea, Svédország, Svájc és Tajvan is rendelkezett olyan programokkal, melyek a nukleáris fegyverek gyártását szorgalmazták volna, ezek azonban kudarcba fulladtak. Hasonlóan történek a dolgok Iránban és Szíriában is, ahol a jelenleg még érvényben lévő fejlesztési programok sem tűnnek hosszú életűnek. Japán egy esetleges háborús fenyegetés esetén azonban rövid időn belül képes lenne nukleáris fegyverek előállítására. Észak-Koreának jelentős lemaradása van ezen a téren, hiszen ezidáig csupán egy kezdetleges nukleáris töltetet tudott felmutatni.
nuus
Először is szögezzük le, mi az, hogy atomhatalom. Atomhatalom elsősorban a sajtóban használt kifejezés azokra az országokra, amelyek rendelkeznek olyan bombával, mely a lökést okozó hőenergiát nem kémiai reakcióból, hanem atomfizikai folyamatból nyeri. Ez lehet az atomok szétesése vagy egyesülése.
A második világháborúban egy Amerikai Egyesült Államok, azóta további kilenc ország Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság, Izrael, Dél-afrikai Köztársaság, Pakisztán, India és Észak-Korea fejlesztett ki nukleáris fegyvereket.
Dél-Afrika még az 1970-es és 1980-as években kezdte meg saját nukleáris fegyvereinek kifejlesztését, a program azonban az 1990-es évek elején kudarcba fulladt, így a dél-afrikaiak ezidáig az egyedüliek, akik felhagytak a nukleáris fegyverek fejlesztésével.
Azonban a Szovjetunió 1991-es széthullását követően Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna is hozzájutott nukleáris fegyverekhez, hiszen az akkor megalakult 14 új ország magáénak tekintette a saját területekre eső szovjet katonai létesítményeket a meglévő felszerelésekkel együtt. Oroszország azonban a későbbiekben nyugati nemzetek pénzügyi és diplomáciai segítségével megvásárolta a három ország nukleáris fegyvereit, melyeket aztán megsemmisített. Tehát, jelenleg hivatalosan ők nem rendelkeznek vele.
A kísérletező országok például Argentína, Brazília, Líbia, Dél-Korea, Svédország, Svájc és Tajvan is rendelkezett olyan programokkal, melyek a nukleáris fegyverek gyártását szorgalmazták volna, ezek azonban kudarcba fulladtak. Hasonlóan történek a dolgok Iránban és Szíriában is, ahol a jelenleg még érvényben lévő fejlesztési programok sem tűnnek hosszú életűnek. Japán egy esetleges háborús fenyegetés esetén azonban rövid időn belül képes lenne nukleáris fegyverek előállítására. Észak-Koreának jelentős lemaradása van ezen a téren, hiszen ezidáig csupán egy kezdetleges nukleáris töltetet tudott felmutatni.
nuus