Ezoterika

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A betegségek gyógyitása a következő 50 évben:

(mármint annak aki megéri :D )

Paul W. Ewald: A betegségek megzabolázása - részlet A következő 50 év c. könyvből (a Vince Kiadó engedélyével).

Mi okozza a betegségeket?

Mi okozza a betegségeket? A kérdés olyan alapvető, a modern technika olyan bonyolult és a szakértők ígéretei olyan magabiztosak, hogy a kívülálló nyugodtan feltételezheti, hogy a betegségek okát jól ismerjük. Ez azonban nem így van. Az orvostudomány továbbra is küzd számos, pusztító, krónikus betegség, például a szívroham, a szélütés, az Alzheimer-kór, a skizofrénia, a rák és a cukorbetegség okának megértéséért. Az elkövetkező ötven évben életünk minősége attól függ, milyen mértékben sikerül ellenőrzésünk alá vonni ezeket a krónikus megbetegedéseket.

Akárcsak az összes többi biológiai jelenségnél, az oksági viszonyok kérdését itt is megközelíthetjük tisztán mechanikus értelemben ("Melyek azok a közegek, amelyek ezeket a betegségeket hordozzák?"), vagy evolúciós szempontból ("Melyik szelektív nyomás vezet az adott betegség kialakulásához?"). A mechanikus felfogás szerint a mostani orvosi tankönyvekben szereplő betegségek csak mintegy fele esetében alakult ki konszenzus a betegségek okát illetően. A mechanikus okokat három csoportba sorolhatjuk, éspedig genetikai, parazitológiai (beleértve a fertőzéseket) és nem parazitákkal összefüggő környezeti behatások. Utóbbiak közé sorolhatjuk például a különféle sugárzásokat és azt, ha valamely kémiai anyagból túlságosan sok vagy túl kevés van jelen.

Az egészségtudományok legtöbb szakembere az oksági viszonyok építőkocka szemléletű megközelítésmódja mellett tör lándzsát. Ők a betegségek működését a sejtek és a biokémiai folyamatok szintjén próbálják megérteni abban a reményben, hogy egyszer csak felbukkan a megoldás. Az ötlet vonzó, ám ezzel a megközelítéssel mindeddig nem sikerült jelentősnek mondható sikert elérni az orvostudományban - ahol nagy sikernek a toldozás-foldozással szemben a döntő megoldás megtalálását értjük. Még ma is érvényes az, amit Lewis Thomas harminc évvel ezelőtt "The Technology of Medicine" című tanulmányában így fogalmazott meg: "Az orvosi gyakorlat legnagyobb része a szervátültetésektől az úgynevezett bypass szívműtéteken keresztül a rák kezelésének legtöbb módszeréig általában csak toldozás-foldozás, vagy csekély értékű segítő gondoskodás.

folyt.köv...
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A szakemberek erre azt válaszolják, hogy napjaink betegségei sokkal kevésbé engedelmeskednek a kezelésnek, mint a múltbeli kórok, ezért a toldozás-foldozás a legjobb, amire számíthatunk. A feljegyzések ennek ellenére másról tanúskodnak. Egyre-másra találunk végérvényes megoldásokat azon betegségek esetében is, amelyeket korábban gyógyíthatatlannak tekintettek. Ezek a megoldások általában annak köszönhetőek, hogy megértjük a fertőzés okát.

Az elmúlt két évtizedben például sok ezer májrákos és hepatitiszes megbetegedést sikerült megelőzni a vérátömlesztésre szánt vér hepatitisz B és C vírusra történő ellenőrzésének és a hepatitisz B elleni védőoltásnak köszönhetően. A gyomorfekély és a gyomorrák pedig ma már antibiotikumokkal kezelhető.

Mindamellett - még a fertőző betegségek körében is - az alapvető eredmények inkább a deduktív ugrások ellenőrzésének köszönhetők, mintsem a lépésenkénti levezetésnek. Edward Jennernek fogalma sem volt a vírusokról, amikor több mint kétszáz évvel ezelőtt rájött a védőoltások alkalmazására. John Snow és Semmelweis Ignác soha sem látott baktériumot, amikor fél évszázaddal később megalapozták a korszerű járványtant, kimutatva, miként terjednek a fertőző betegségek és hogyan lehet a kórokozó terjedését megakadályozva megelőzni a fertőzést. J

oseph Lister sem hallott a baktériumokról, amikor bebizonyította a sebészeti műszerek fertőtlenítésének a hatékonyságát. Paul Ehrlich és Alexander Fleming lényegében semmit sem tudott a baktériumok szaporodása kémiai gátlásának mechanizmusáról, amikor kidolgozták az antibiotikumos kezelések elméletét és gyakorlatát. Ezek a tudománytörténetből vett példák is rávilágítanak, milyen fontos túllépni a modern orvostudományt irányító építőkocka-szemléleten, ha olyan konceptuális látásmódra akarunk szert tenni, amely döntő jelentőségű megoldások egész sorozatát válthatja ki. Az egyik ilyen megközelítés az lehet, ha a betegségek okát evolúciós szemlélettel keressük

folyt.köv......
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Evolúciós magyarázatok

Az evolúciós magyarázatok végső soron genetikai okokon alapulnak. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy az evolúciós orvostudomány az emberi betegségek magyarázatát legnagyobbrészt a humángenetikai összefüggésekben keresi. Az evolúciós orvostudomány valóban efféle magyarázatokat kínál. A krónikus betegségeket például mind ez idáig az öregedés elméletével magyaráztuk: a test azért esik szét, mert a természetes kiválasztódás azokat a tulajdonságokat részesíti előnyben, amelyek az egyed számára fiatal korban előnyösek, ám amikor az egyed megöregszik, és a természetes kiválasztódás hatása gyengül, ugyanezek a hatások már tehertételt jelentenek. Ezzel szemben az is lehetséges, hogy a krónikus megbetegedéseket a modern környezet és az emberi gének kialakulásáért leginkább felelős egykori környezet közötti különbség okozza. A harmadik lehetőség, hogy a fertőzés az ok: a krónikus betegségeket talán valamilyen fertőző tényező váltja ki, amely valamilyen rejtett módon károsítja a szöveteket, hogy azután ezek a károk végül is olyan súlyos betegségek formájában nyilvánuljanak meg, mint a szívroham, a rák vagy az Alzheimer-kór. Ez utóbbi alternatíva nem hatálytalanítja az evolúciós magyarázatot végső soron a génekkel kapcsolatba hozó elképzelések értékét, ám hangsúlyozza, hogy nem szabad az emberi génekre szorítkoznunk, amikor a krónikus betegségek okára vonatkozó hipotézist akarunk felállítani. Ezek mellett a paraziták génjeit is figyelembe kell vennünk.

Kollégámmal, Gregory Cochrannel együtt hangsúlyoztuk, hogy ha a szervezet általános károsodását okozó krónikus betegségek esetében a bizonyítékokat az evolúciós elvek fényében vizsgáljuk, akkor a fertőzéses eredetre kell következtetnünk. Ha a betegségek torzult allélek következtében lépnének fel, akkor a mutációk előfordulási valószínűsége általában alacsony lenne ahhoz, hogy fenntartsák a betegségek megfigyelt gyakoriságát.

A betegségek túlélésének szabályszerűségei és a kórok előfordulási gyakoriságai nem illeszkednek az öregedés elfogadott modelljéhez. Bár elvben nyilvánvalónak és sok esetben fontosnak tűnik az új környezeti tényezők hatása, mint például a dohányzás által kiváltott tüdőrák esetén, a felvetett nem fertőző környezeti tényezők önmagukban általában nem elegendőek a betegségek előfordulási szabályszerűségeinek a magyarázatához. A dokumentált járványtani összefüggésekre akkor tudjuk a legjobb magyarázatot adni, ha a fertőzéses okok figyelembevételével árnyaljuk a képet. Az evolúciós elvekkel összhangban azért van ez így, mert a kórokozó és a gazdaszervezet közötti genetikai érdekellentét korlátlanul hosszú időre állandósítani tudja a kóros állapotot. Rövid távon az adott kórokozóval szembeni genetikai sérülékenységet a természetes kiválasztódás sokkal erőteljesebben szorítja háttérbe, mint amennyire ugyanerre egyetlen gén képes lenne. A hibás génekkel ellentétben azonban a fertőző betegségekkel szemben mutatott genetikai sérülékenység hosszú távon folytonosan változik az együttes evolúció sakkjátszmájában. A kórokozóra való érzékenységgel szembeni szelekciós hatás egy olyan gazdapopulációt hagy örökül, amely képes a kórokozóval szembeni ellenlépésekre. Ezek az ellenintézkedések viszont elősegítik a kórokozó populációjában az ellen-ellenlépések kifejlődését és így tovább, a végtelenségig.

folyt.köv....
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Az evolúciós biológia legtöbb problémáját csak lassan sikerült megoldani, mert a problémák összetettek, az ellenőrzés körülményes, a finanszírozás pedig nem kielégítő. Ezzel szemben a krónikus betegségek okát valószínűleg viszonylag gyorsan fel fogják tárni - nem azért, mert az orvostudományok tradicionálisan egymástól elhatárolt területein a kutatók mindenáron az evolúció fényében akarják vizsgálni saját szakterületüket, hanem azért, mert jelenleg vitatják, és mohón kutatják a krónikus betegségek fertőzéses eredetét.

Elfogadva az evolúciós elmélet következményeit, az orvosi kutatások előrehaladását és a felgyülemlett bizonyítékokat, arra számítok, hogy a gyakori és különösen súlyos károkat okozó betegségek esetében - ide sorolom az ízületek elmeszesedését, a cukorbajt, az Alzheimer-kórt, a rák legtöbb fajtáját és a legtöbb termékenységi problémát - az elkövetkező ötven évben elfogadottá válik, hogy ezeket fertőzés okozza.

Ez az előrejelzés azonban meglehetősen kockázatmentes; mire eldönthetővé válik a helyessége, addigra én már minden bizonnyal nem leszek olyan helyzetben, hogy a szememre lehessen vetni esetleges tévedésemet. Ha a betegségek okának evolúciós megközelítése helytálló, akkor megkockáztathatjuk felsorolni azokat a betegségeket, amelyeknek fertőzéses eredete az elkövetkező néhány évtized folyamán elfogadottá válik. A táblázatban felsorolok néhányat a legfontosabb krónikus betegségek közül, és feltüntetem, hogy véleményem szerint mikorra várható az adott betegség fertőzéses eredetének elfogadása. Az előrejelzés ellenőrizhetősége érdekében a következőt javaslom az "elfogadás" kritériumának: ha a megelőző öt évben publikált orvosi szakcikkek legalább háromnegyede fertőzőként hivatkozik az illető betegségre.

folyt.köv..... :D
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A fertőzéses eredet bizonyítékairól

Ha úgy gondoljuk, hogy a fertőzéses eredet elfogadása nagyrészt a bizonyítékok minőségétől függ, akkor túlságosan nagy súlyt helyezünk az objektív értékítéletre. A fokozatosan összegyűlő bizonyítékok sokat segítenek, amíg a hipotézisek megfelelő körének ellenőrzéséről van szó. Ám valószínűleg soha sem sikerül olyasféle bizonyítékot szerezni a fertőzéses eredet mellett, amilyent az ellenzők kívánnak, mert a legtöbb, még megmaradt, fertőzéses eredetű betegség esetében valószínűleg egyáltalán nem lehet sziklaszilárd bizonyítékokkal szolgálni.

Az elmúlt negyed században például az orvosi közösség széles körben elfogadta, hogy a Kaposi-szarkómát a herpesz-8 vírus, a felnőttkori T-sejtes leukémiát pedig a HTLV-1 vírus okozza. Az ízületek elmeszesedése esetében azonban nem lehet elfogadni egy hasonló minőségű, korrelációs bizonyítékot, elsősorban azért nem, mert a több évtizede tartó kutatás és a betegségről alkotott szakértői vélemények számos eltérő érdeket generáltak, ami fékezőleg hatott az elfogadtatás sebességére. Időbe telik, mire meg tudunk szabadulni ettől a visszahúzó erőtől.

Ebben az esetben is érvényes Charles Darwin, Max Planck és Thomas Kuhn meglátása, miszerint az idős generáció jelentős hányadának nyugdíjba kell vonulnia vagy meg kell halnia, és jelentős számú, ezen hagyományos érdekek által nem befolyásolt fiatal kutatónak kell bekapcsolódnia a területen folyó munkába, és éretté válnia a befolyásos pozíciók elfoglalására, hogy a szakértői vélemények egyensúlyát maguk felé billenthessék. Sejtésem szerint az ízületi meszesedés és az Alzheimer-kór esetében 2015-re sikerül elérni ezt az állapotot.

Van mindebben valamilyen mély irónia: az alkalmi szervezetek azzal járulnak hozzá ehhez a folyamathoz, hogy detronizálják azokat, akik feloszlatják őket.


Arra számítok, hogy a fej és a nyak egyes rákos megbetegedéseinek fertőző eredetét hamarabb fogják elfogadni, mint az ízületi meszesedését, bár az előbbi esetében a fertőző eredet mellett szóló bizonyítékok sokkal kevésbé teljesek. Ennek fő oka az elsőbbségben keresendő. A gyanúsított kórokozó az emberi papillómavírus, amelyet már elfogadtak a méhnyakrák okozójaként, sőt ezen rákfajták (mint például a felnőttkori T-sejtes leukémia vagy a Kaposi-szarkóma) okának kiegyensúlyozott mérlegelését nem annyira akadályozzák az erős, hagyományos érdekek.

Hasonlóképpen, ha és amikor a Chlamydia pneumoniae baktériumot elfogadják valamelyik vele kapcsolatban álló krónikus betegség - az ízületi meszesedés, a szélütés, az Alzheimer-kór és a szklerózis multiplex - kórokozójaként, akkor a többi betegség okaként történő elfogadásával szembeni ellenállás érvrendszere kártyavárként omlik össze. Ebben az esetben azonban a közös vonás nem szövet típusú, hanem egy közös genetikai fogékonyság - nevezetesen az epszilon-4 allél, amely a C. pneumoniae iránti fokozott érzékenységgel áll összefüggésben.


folyt.köv...

UI: lehet, hogy túl tudományos? :D
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Különösen mélyen gyökerezőnek tűnik a rák fertőző eredetével szembeni általános ellenállás. A tényleges bizonyítékok alapján vizsgálva a kérdést az ellenkezés meglepő, mert a kutatóorvosok az emberi rákfajták 15-20 százaléka esetében már elfogadják a fertőzéses eredetet (szemben a huszonöt évvel ezelőtti nem egészen 1 százalékkal), miközben alig ismerünk arra példát, amikor a fertőzéses eredet bizonyosan kizárható (kevesebb mint 5 százalék). Az emberi rák fertőzéses eredetéről dúló háború már 1910 óta tart, amikor Peyton Rous kimutatta, hogy bizonyos vírusok csirkéken rákot válthatnak ki.

A legharcosabb fertőzésellenesek az 1970-es évek végén győztesnek kiáltották ki magukat, amikor kimutatták az onkogének és a nem fertőző karcinogének hatását, és ezáltal elfogadható mechanizmust tudtak felmutatni a betegség kiváltó okaként. Miközben továbbra is saját diadalukat harsogták, évről évre fokozatosan visszavonultak. Logikai csúsztatásaik egyike, amikor az egyik tényező mellett szóló bizonyítékot úgy értelmezik, mintha az cáfolná a másik tényező szerepét (azaz mintha a két tényező kölcsönösen kizárná egymást). Pedig a betegségek okának mindhárom kategóriája általában együttesen lép fel.

Akárcsak az ízületi meszesedés vagy a rák esetében, a szakemberek hagyományos érdekei sok lelki betegségnél, például a skizofréniánál és a bipoláris betegségnél (mániás depresszió) is késleltetik a fertőzéses eredet elfogadtatását. Ezen visszatartó hatás mellett arra is tekintettel kell lennünk, hogy a lelki betegségek sajátosan emberi jellege megnehezíti a fertőzéses eredet kísérleti igazolását. Miként győződhetünk meg például arról, hogy a kísérleti egérnek hallucinációi vannak, paranoiás, depressziós vagy mániás?

Ezen érveléssel szembehelyezkedve valaki felhozhatja példaként a szifilisz okozta elmebaj korai felismerését. Igen ám, de a szifilisz okozta elmezavar fertőzéses eredetét könnyen elfogadták, mert a kutatók korábban már megállapították a szifiliszes elmezavar és a szifilisz közötti kapcsolatot. Amikor elfogadottá vált, hogy magát a szifiliszt fertőzés okozza, akkor ez hozzásegítette a szakembereket annak felismeréséhez, hogy a szifiliszes eredetű elmebaj oka is a fertőzésben keresendő. Ettől kezdve azonban a szifiliszes elmebajt az okát tekintve magától értetődően elszeparálták az elmebetegségek között.

folyt.köv.....
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Napjainkban az ismeretlen eredetű elmebetegségeket nem lehet egyértelműen kapcsolatba hozni egyértelműen azonosítható, akut betegségekkel; ilyen értelemben ezek sokkal inkább a felnőttkori T-sejt leukémiára és a Kaposi-szarkómára hasonlítanak, mintsem a szifiliszes elmebajra. Miért vagyok mégis optimista a skizofrénia fertőzéses eredetének elfogadtatását illetően? A járványtani összefüggések nagyon határozottan a fertőzéses okra engednek következtetni. Felismerhető például az a tendencia, hogy a skizofréniások többnyire tél végén vagy kora tavasszal születnek, ami esetleg arra utaló nyomként értelmezhető, hogy a skizofréniát valamilyen születés előtti vagy újszülöttkori fertőzés okozhatja, ami télen vagy kora tavasszal éri el tetőpontját.

A kórokozó-jelöltekkel fennálló szignifikáns kapcsolat ugyancsak a fertőzéses eredet mellett szól. Egy közelmúltban napvilágot látott tanulmány szerint például a skizofréniás betegek 42 százalékában sikerült kimutatni a Toxoplasma gondii agyparazita jelenlétét, míg az egészséges emberekből álló kontrollcsoportban ugyanez az arány csak 11 százalék volt. A skizofrénia fertőzéses eredetének kérdését ma már komolyan mérlegelik azok a szakemberek is, akik egy évtizeddel ezelőtt még elvetették volna az ötletet, miközben jó néhány kutatólaboratórium is intenzíven vizsgálja ezt a lehetőséget. Mindez számomra arra utal, hogy a skizofrénia fertőzéses eredetének elfogadása jórészt a nyugdíjazásos-kihalásos tényezőnek lesz köszönhető, ami az előttünk álló 10-15 év során képes lesz helyreállítani a vélemények közötti egyensúlyt.

folyt.köv..... :(
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Apámnak egy ilyen gyönyörű kutyája volt, amikor elvállt anyámtól akkor a házba költözött az új felesége, megörökölve a kutyust is.

Aztán öregem találkozott egy vonattal és a vonat győzőtt, így eltemettem. (itt lép be a szellemtan, higy utána sokat beszélgettem vele)

Amikor a házat el kelltt adni a szemét (már bocs, hogy ilyen csúnyán beszélek) szuka volt feleség megmérgezte a gyönyörű hatalmas kutyát, mert nem tudoitt vele mit csinálni!!

Remélem egyszer ezt visszakapja valahol valakitől..

Azóta, ha ilyen gyönyörű kutyát látok összeszorul a szívem, és mindig ez jut eszembe!! :656:
 

pastoral

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!


Szia István!


Együttérzek Veled, és biztos valahol, valamikor a "hölgy" visszakapja a "dolgot"....Ebben biztos lehetsz.

Szerintem a kutyákban a legnagyszerübb, hogy nagyon tudnak ragaszkodni, az én nagypapámnak is volt egy vizslája, és amikor meghalt a nagypapám, a kutyus hetetig nem evett, annyira lesoványodott, hogy már szinte ö is kívánkozott a halálba, és nagyon nehezen jött rendbe.

:..:
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Mi az, ami nem fog megtörténni a következő ötven évben?

A következő öt évtizedben a fertőzés által kiváltott krónikus betegségek elleni vakcinák fejlődése szorosan követni fogja a megfelelő kórokozók felfedezését. Ha valamely kórokozó nem különösen hajlamos a mutációkra, akkor a vakcina különösen hatékony lehet. Éppen ezért arra számítunk, hogy a DNS vírusok, mint például a papillómavírus, sokkal könnyebben lesznek oltóanyagokkal kezelhetők, mint az RNS-vírusok, például a HIV. A betegségek jövőbeni megfékezéséhez tehát nem lesz szükség alapvetően új technológiai fejlődésre.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a megfelelő vakcina segít megelőzni a betegséget, a megfelelő fertőzésellenes szerek pedig kigyógyítanak a betegségből és megakadályozzák, hogy a betegség súlyos károkat okozó állapotáig fejlődhessen. Azt is tudjuk, hogy ha megszakítjuk a betegség átadásának láncolatát, akkor először az egyénekre, majd ezen keresztül az egész népességre nézve megállítható a fertőzés tovaterjedése. Az orvosi feljegyzések tanúsága szerint az újonnan felfedezett fertőzések esetében nagyon jó eredménnyel sikerült az ilyen megoldások kidolgozása.

A fertőző betegségek esetében az evolúciós okok legfontosabb jellegzetessége a fertőzőképesség evolúciója. Mi okozza egyes paraziták jóindulatúvá, mások halálos veszélyt jelentővé fejlődését, míg a legtöbb valahol a két szélsőség között marad? Az erre a kérdésre adott válasz a fertőző betegségek ellenőrzésünk alá vonásának harmadik jelentős stratégiáját ígéri. Eszerint a fertőzés gyógyítása és tovaterjedésének megakadályozása mellett arra is képesek lehetünk, hogy irányítani tudjuk a kórokozó evolúcióját, ily módon az életveszélyes változatokat jóindulatúakká alakítsuk át.

Az elmélet és a rendelkezésre álló bizonyítékok a betegségek minden nagy csoportja esetében arra utalnak, hogy létezik a beavatkozásoknak legalább egy olyan módja, amellyel ez a cél elérhető. Arra számítok, hogy az elkövetkező negyed században már rátalálunk az első ilyen evolúciós sikertörténetre, méghozzá valószínűleg vagy a vakcinák okos felhasználásának köszönhetően, vagy pedig azért, mert meg tudjuk akadályozni a hasmenést kiváltó kórokozók vízzel történő terjedését a szegény országokban. Ugyancsak eldöntetlen még az antibiotikumokkal szemben mutatott ellenálló képesség kérdése. Minél inkább jóindulatú a kórokozó, annál kevésbé elterjedt az antibiotikumok használata, és ennek következtében annál kevésbé fejlődik ki az antibiotikummal szembeni ellenállása. Ha szabályozni tudjuk a fertőzőképesség evolúcióját, akkor az antibiotikummal szembeni ellenálló képességet is szabályozni tudjuk.

folyt.köv.... :D
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Ha az orvostudomány történetéből le lehet vonni valamilyen következtetéseket, akkor az első sikertörténet arra fog ösztönözni, hogy más betegségekhez is ugyanígy közelítsünk - amint korábban az oltóanyagok, az antibiotikumok vagy higiéniai intézkedések felismerése esetén. Minthogy azonban az első sikertörténet létrejöttének időpontját nehéz megjósolni, ennek az egész láncreakciónak az időzítése is bizonytalan. A század közepére valószínűleg néhány betegség esetében megvalósítjuk a fertőzőképes kórokozó evolúciós átalakítását jóindulatúvá.

Ezek közé tartozhatnak például a súlyos egészségkárosodást okozó hasmenéssel járó betegségek, bár a legtöbb betegség esetén még bizonyára csak a tesztelés fázisában fogunk tartani.
Mi az, ami nem fog megtörténni a következő ötven évben? Kénytelenek vagyunk belebotlani néhány olyan ágensbe, amelyek megakadályozzák a határozott ellenőrzés érdekében tett erőfeszítéseinket. Hacsak nem sikerül például valamilyen alapvetően új intézkedéssel hatást gyakorolni a HIV-re, akkor az még fél évszázad múltán is problémát fog okozni, amit sikerül ugyan féken tartani, de a különféle részeredmények ellenére sem sikerül véglegesen megoldani. Ezt azt jelenti, hogy a vírusellenes szerek és az oltóanyagok korlátok közé szorítják ugyan a vírust, ám azt ennek ellenére nem sikerül végérvényesen ellenőrzésünk alá vonni. Ezért a kevéssé biztató helyzetért a HIV genetikai rugalmassága a felelős: ez a vírus könnyen ki tudja fejleszteni saját ellenálló képességét a vírusellenes szerekkel szemben, ezért várhatóan kimenekül az oltóanyagok kényszerzubbonyából. A különféle vírusellenes szerek kombinációinak okos alkalmazása lépéselőnyhöz juttathatja az orvostudományt, amint az az elmúlt néhány évben is történt, ám a gyógyulás így sem lesz elérhető.

Egyetlen reményünk az lehet, ha időt nyerünk - talán egy évtizednyire lehetünk a vírusellenes szereknek köszönhető AIDS-mentes élettől, talán egy évtizednyire a közvetlenül a fertőzés után gyógyszerként alkalmazható oltóanyag kifejlesztésétől, és talán körülbelül egy évtizednyire a fertőzőképesség evolúciójának szabályozásától. Ezek az évtizedek egyértelmű eredményt fognak hozni, ennek ellenére nem leszünk képesek a betegséget olyan egyértelmű és hatásos orvosi ellenőrzés alá vonni, amint az például a diftéria, a himlő, a szamárköhögés, a kanyaró és a gyermekbénulás esetében történt - különösen akkor nem, ha a vírusellenes vegyületek tartós alkalmazásával járó mellékhatásokat is figyelembe vesszük.

Az újonnan felbukkanó és a egész Földön végigsöprő, borzalmasan pusztító, új betegségek felbukkanása feletti jelenlegi aggodalmaink ellenére meglehetősen bizonyosak lehetünk abban, hogy a következő fél évszázadban az AIDS-hez hasonló, világméretű, pusztító járványok száma nulla, vagy legfeljebb egy lesz - de valószínűleg inkább nulla.

Befejező része következik..... :D
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Na végre, már elvonási tüneteim voltak!

Na, nézzük a folytatást:


Immár jóval több, mint fél évszázada folyik az emberiség világméretű keveredése, ami napjainkban egyre gyorsul, és a keveredésbe egyre távolabbi vidékek népessége is bekapcsolódik. Ennek a keveredésnek mostanra napvilágra kellett volna hoznia a gyakorlatilag a világ bármely részén rejtőző kórokozókat. Mégis, a keveredés ellenére (tudomásunk szerint) csak egyetlenegy olyan új kórokozó bukkant fel, amelyik egy földrajzilag jól körülhatárolható területről kiindulva világméretű pusztítást volt képes okozni, nevezetesen a HIV-1. A világméretű AIDS-járványt példaként felhasználva a kutatók és a laikusok egyaránt arra figyelmeztettek, hogy esetleg más kórokozók is hasonló fenyegetést jelenthetnek. A jól ismert jelöltek között olyan egzotikus, vérzéses megbetegedést okozó vírusok találhatók, mint az ebola vagy a marburg, a moszkitók által terjesztett nyugat-nílusi vírus, a hantavírus (amely az Egyesült Államok délnyugati vidékén az újabban "Four Corner" néven ismert betegséget okozza). Ide tartozik a prion is, a kergemarhakór okozója, továbbá emberre is veszélyes megfelelője, a Creutzfeld-Jakob szindróma új variánsát okozó vírus.

Ezek az aggodalmak azonban nem helyénvalóak. Ezek a kórokozók, bár borzalmas betegséget okoznak a megfertőzötteknek, mégsem hordozzák a világméretű járvány fenyegetését. Ehhez egészen egyszerűen nincsenek meg a megfelelő tulajdonságaik. A nyugat-nílusi vírus például nem tud az emberről a moszkitóra átadódni. Az ebolavírus a külső környezetben nem tud elég tartósan fennmaradni, és nem tudja fenntartani az emberre nézve halálos fertőzési ciklusát. A prionok emberről emberre csak rendkívüli vagy szigorúan ellenőrzött körülmények között adódhatnak át, például kannibalizmus vagy szaruhártya-átültetés esetén.

A valós fenyegetést azok a kórokozók jelentik, amelyek már most is közöttünk léteznek, és gyilkolnak bennünket, vagy legalábbis már kifejlődtek ez irányú képességeik. Ha a krónikus betegségek fertőzéses eredetére vonatkozó bizonyítékok jelenlegi helyzetét vesszük alapul, akkor már most is elmondhatjuk, hogy szörnyű, világméretű fertőzések pusztítják az emberiséget: a szívroham, a szélütés, az Alzheimer-kór és a rák. Fertőzések, amelyeket fertőző kórokozók terjesztenek, és amelyek halálosak, mégis mindeddig ügyet sem vetettünk rájuk. Néhány kóbor macskától rettegünk, miközben leopárdok falnak fel bennünket. A következő fél évszázadban végre észre fogjuk venni a ránk leselkedő leopárdokat, és meg fogjuk tenni a megfelelő intézkedéseket, hogy közülük legalább néhányat ártalmatlanná tegyünk.
***
PAUL W. EWALD az Amherst College biológiaprofesszora és az evolúciós orvoslás specialistája. Ez utóbbi tudományterületet ő segített azonosítani, a témáról számos előadást tartott, szemináriumot vezetett és szimpóziumot rendezett az egyetemen és szerte a világon. Ő a szerzője az Evolution of Infectious Disease című könyvnek (amelyet a tudományterület kialakulása szempontjából vízválasztónak tekintenek), továbbá az ő műve a Plague Time: How Stealth Infections Are Causing Cancers, Heart Disease, and Other Deadly Ailments (Járványok kora. Fertőzés okozza a rákot, a szívbetegséget és más halálos kórokat? Budapest, Vince Kiadó, 2002).
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A zene hatalma



A zene hat a lélegzésre, a vérnyomásra, az immunrendszerre, a hangulatra, befolyásolja az emésztést. Gyógyító erejét sokféleképpen felhasználják az orvosok.

Az egyik hamburgi klinikán nehéz műtét előtt Chopin zongoraszonátáinak segítségével oldják a feszültségét. Máshol Dvorákra esküsznek. A jól megválasztott muzsika az aneszteziológusok szerint is sokat javíthat a beteg állapotán. Hatására rendeződik a szív ritmusa, csökken a vérnyomás, lassul az anyagcsere, gyengül az izomtónus. Mindez csökkenti a félelem- és fájdalomérzetet.

A zene erejét nem csak gyógyításra, hanem tanulásra és sok minden másra is fel lehet használni. Washington államban az ázsiai bevándorlók észrevehetően gyorsabban tanulják meg az angol nyelvet, ha tanítás közben Mozart zenéje szól. A kanadai Edmonton városában a nyilvános tereken Mozart vonósnégyesei szólnak a hangosbeszélőből a zaklatott járókelők megnyugtatására. Kiderült: még a kábítószer-kereskedelem is lanyhult a zene hatására.
A japán Ohara szeszfőzdében Mozart melódiái mellett készül a rizspálinkához az élesztő. A szakértők szerint különlegesen jó a minősége.

Az ideális zenék

Álmatlanság ellen: Szimfóniák lassú tételei, Beethoven Holdfény szonátája, Bach csembalódarabjai, Schumann Álmodozása, Gershwin Nyáridőben című darabja.

Baleset, sokk ellen: Feszültségoldásra olyan zenét lehet ajánlani, amelyet jól ismer és szeret a beteg. Ravel Bolerója, Mendelssohn e-moll hegedűversenye vagy a Hair című musicalből a Let the Sunshine In című szám segíthet abban, hogy ismét talpra álljon, maga is akarja a gyógyulást.

Depresszió ellen: Minden barokk zenének hangulatjavító hatása van.
Felhasználható még Vivaldi Négy évszaka, Bach I. brandenburgi ersenye,
Beethoven VIII. szimfóniája és Gershwin Fascinating Rhytm című munkája.

Feltöltődéshez energiaforrásként: Beethoven IX. szimfóniája (különösen az Örömóda), Bach d-moll toccata és fúgája, valamint az V. brandenburgi versenyének első tétele, Leonard Bernstein West Side Storyjából az I Feel Pretty című dal.

Fáradtság ellen: Vivaldi: C-dúr versenymű két trombitára, vonósokra és
csembalóra, Purcell: Versenymű két trombitára, Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio, indulók.

Fejfájás, migrén esetén: Mozart 39. (Esz-dúr) szimfóniája és A-dúr
zongoraversenye.

Éles fájdalom ellen Hacsaturjan Kardtáncát javasoljuk.

Gátlás leküzdésére: Ravel Bolerója, Csajkovszkij VI. (Patetikus) szimfóniája, Dukas A bűvészinasa, dzsessz-, blues- és dixieland-darabok, Simon és Garfunkel The Boxer című száma.

Gutaütés esetén: Az utókezelést megkönnyítheti minden ritmikus, könnyen érthető zene, továbbá a metronóm ritmusa, rap, népdal vagy bármely kedvenc zeneszám közben.

Gyermek sérülése esetén: Csajkovszkij Diótörő című szvitje, egyszerű
gyerekdalok. A lényeg, hogy a gyerek is ismerje a dallamot, és együtt dúdolja a zenével. A dúdolás felszárítja a könnyet.

Koncentrációs zavar esetén: Mozart D-dúr szonáta két zongorára, halk barokk háttérzene, hangos felolvasás Händel Vízizenéjének lassú tételeire.

Magas vérnyomás ellen
: Gregorián énekek, Mozart: Versenymű fuvolára és hárfára, Simon és Garfunkel: Bridge Over Troubled Water című száma.

Meghűlés esetén: Mozart Varázsfuvolája, a Rolling Stones Honky Tonk Womanje, Rod Stewarttól a You Are the Star.

Torokfájásra legjobb az "m" hangot zümmögni.

Stressz ellen: Halk, kellemes háttérzene. Lionel Ritchie My Destinyje,
romantikus zene: Schubert Pisztrángötöse és Heidenrösleinje, Schumann Álmodozása, Smetana A Moldvája, gregorián énekek, esetleg népdalok.

A szívműködés és a vérkeringés erősítésére: Bach d-moll concerto csembalóra és vonósokra, Adagio tétele, Beethoven 4. (G-dúr) zongoraversenye, Mendelssohn e-moll hegedűversenye, gregorián énekek, country- és westerndalok, popzene (Whitney Houston: Where Do Broken Hearts Go, Tina Turner: On Silent Wings).

Terhesség esetén: Mozart D-dúr szimfóniája, Kis éji zenéje, Vivaldi Négy évszaka, gyermek- és altatódalok.

Forrás: http://www.gyongy.hu
 
Oldal tetejére