Fölébredés az Ego álmából

hannah22

Állandó Tag
Állandó Tag
...
Az elme elcsendesítésére való törekvés,cselekedet, döntés (akarat) magában az elmében jelenik meg, ezért a "nehéz" címke. Az elme önmagát koncentrálttá, egyhegyűvé képes tenni, az elcsendesedés meditációban fedezhető fel. Az elme nem képes felfogni azt az állapotot, amikor nincs, nem képes önmaga mögé nézni, nem képes értelmezni az elme nélküli állapotot, csak folyamatként az oda vezető utat. Ami már nem az elme, ami kívül esek az elmén, annak lényegisége van, ami még nem az.
;)
 

GoPa

Állandó Tag
Állandó Tag
...
Az elme elcsendesítésére való törekvés,cselekedet, döntés (akarat) magában az elmében jelenik meg, ezért a "nehéz" címke. Az elme önmagát koncentrálttá, egyhegyűvé képes tenni, az elcsendesedés meditációban fedezhető fel. Az elme nem képes felfogni azt az állapotot, amikor nincs, nem képes önmaga mögé nézni, nem képes értelmezni az elme nélküli állapotot, csak folyamatként az oda vezető utat. Ami már nem az elme, ami kívül esek az elmén, annak lényegisége van, ami még nem az.
;)

Az elme nem a végső eszközünk. Irányítható, és lecsendesíthető magasabbrendű intelligenciával (ld. Bhagavad-gíta 6. fejezet), meghódolással (ld. Bhagavad-gíta 7.14.), és bhaktival (ld. Bhagavad-gíta 12. fejezet). Maga az elme a jóság (sattva-guna) minőségében jön létre, ezért hajlamos a nyugalomra, de ha a másik két kötőerő (rajas, tamas) hatása alá kerül, akkor válhat szétszórttá, illetve depresszióssá. De még a szenvedély minőségében (raja-guna) is egyhegyűvé tehető, csak ilyenkor nem áldásos eredményt lehet elérni vele (misztikus képességek, azaz természetfeletti hatalom).

De a "nehéz" valóban igaz rá, szanszkrit jellemzője a cancala, azaz a "csapongó". Azt mondják, nehezebb az elmét erővel fegyelmezni, mint a szelet megállítani.
 

hannah22

Állandó Tag
Állandó Tag
Az elme nem a végső eszközünk. Irányítható, és lecsendesíthető magasabbrendű intelligenciával (ld. Bhagavad-gíta 6. fejezet), meghódolással (ld. Bhagavad-gíta 7.14.), és bhaktival (ld. Bhagavad-gíta 12. fejezet). Maga az elme a jóság (sattva-guna) minőségében jön létre, ezért hajlamos a nyugalomra, de ha a másik két kötőerő (rajas, tamas) hatása alá kerül, akkor válhat szétszórttá, illetve depresszióssá. De még a szenvedély minőségében (raja-guna) is egyhegyűvé tehető, csak ilyenkor nem áldásos eredményt lehet elérni vele (misztikus képességek, azaz természetfeletti hatalom).

De a "nehéz" valóban igaz rá, szanszkrit jellemzője a cancala, azaz a "csapongó". Azt mondják, nehezebb az elmét erővel fegyelmezni, mint a szelet megállítani.


;)
Az elmében az elméről .... mindenfélét gyárthatunk
Az elmén túlról az elméről már nem "gyártunk", elveszünk...;)
 

szannyasz

Állandó Tag
Állandó Tag
ISTENI KIJÓZANODÁS

"A spirituális
tanulmányok egy másik nehézsége, amit ki kell bogozni és meg kell fejteni, az
igazság, a tökéletesség, vagy megvalósítás önmagunkon kívül keresésének a
szokása. Fontos, hogy megértsük, hogyan következik ez be, annak érdekében, hogy
kibogozzuk ezt a nagyon szoros csomót.

Teljesen megdöbbentő és fontos
momentuma életednek, mikor felismered a szokásokat, függőségeket, önzéseket, és
szenvedéseket, amelyekkel „önmagadként” azonosultál. A felismerésnek e
spirituális sokkja mellett gyakran felébred a vágy, hogy megtaláld azt, ami
igaz, tiszta, szent, és szabad. Mivel önmagadat a negativitással és borzalommal
azonosítottad, a tiszta és szent keresése „odakint” kezdődik.

Sok kitűnő
példánk van az „odakint”-re. Vannak különböző korokban élt bölcseink,
szentjeink, messiásaink, bölcs asszonyaink és bölcs férfijaink, akiknek az
életére ránézhetünk, és mondhatjuk, „Ah, ez igen. Ők megcsinálták. Hogy érhetem
el én is? Miért nem tartok ott?” Aztán sok mindennek megpróbálkozunk, hogy
kijavítsuk azt, amit most visszataszítónak és korlátoltnak látunk önmagunkban,
hogy tiszta és szent képünk keletkezzen. Küzdünk ezért a tiszta és szent képért,
dolgozunk érte, és hol úgy érezzük, hogy haladást érünk el, hol úgy, hogy
visszaesünk.

Végül, eljön a következő nagy spirituális sokk, amelyet úgy
nevezünk, hogy „a nagy kijózanodás”. Ez annak felismerése, hogy minden elvégzett
munka dacára – minden próbálkozás dacára, hogy kijavítsd a jellemedet,
személyiségedet, szokásaidat és függőségeidet – még nem érintetted az
elkülönültség látszólagos szakadékát aközött, aminek hiszed önmagad, és aközött,
ahogy elképzeled a tökéletességet. Ez a kijózanodás idézi elő a spirituális
vágyakozást, amelyet időnként Isten utáni vágyakozásnak nevezünk. Ez a megértés
kulcsfontosságú: felismered, hogy soha nem leszel képes egymagad megcsinálni,
mert nem rendelkezel az erővel, és nem rendelkezel a tudással, hogy mit kell
tenni.

Útkeresésed során sok-sok lehetséges út tárul eléd, amelyek a
jelen pillanattól a látszólagos különbség szakadékának általad keresett
feltöltéséig vezetnek. A bármelyikre való rálépés helyett azonban arra
ösztönözlek, hogy hulljon le a kijózanodás és vágyakozás kétélű kardja. Hagyd,
hogy a kard keresztül vágja elkülönültség érzésedet. Utasíts el a kényelem, a
remény vagy a hit mindenféle útját. Fogadd a kardot, hasításával hadd nyissa meg
szívedet.

Akármikor ez a vágyódás felbukkan, merülj közvetlenül bele: ne
a belőle kivezető úttal kapcsolatos valamilyen történetbe, hanem magának a
vágyódásnak pontosan a közepébe. Ez a kijózanodás őszinte meghívás arra, amire
vágyódsz. Ritkán fogadják el az ilyen meghívást. Ez a szerződés nem arra
vonatkozik, hogy kimenekülj a kijózanodás kényelmetlenségéből, nem is a vágyódás
dramatizálására vagy tagadására, hanem egyszerűen annak megtapasztalására, végig
az egész út során. Ebben a radikális megtapasztalásban a nyitottság a
leglényegesebb. Jottányit sem távolodva ettől a szívet tépő spirituális
fájdalomtól, végre valahára megpillanthatod, ami valójában van, aki valójában
vagy.

A hajlandóság, hogy elfogadd ami már ott van lényed magjában azzal
a hajlandósággal azonos, hogy ne fuss el saját vágyódásodtól, hogy azonnal
felfedezd önmagadban ennek a vágyódásnak a forrását. Felfedezed majd, hogy maga
a vágyódás az, ami bevisz téged önmagad középpontjába, ahol valódi béke és
tökéletesség van, amely soha nem volt különálló annak igazságától, aki te vag"y
(Gangaji)
 

gasparm

Állandó Tag
Állandó Tag
2010.okt.07.Villás Béla-Megvilágosodás.mp3
www.4shared.com/audio/oRzHTRr1/2010okt07Vills_Bla-Megvilagoso.html
2010.09.16.Válj Szabad-emberré-Villás Bela.MP3.mp3
www.4shared.com/audio/eKaac6PA/20100916Vlj_szabad-emberr-Vill.html
Villás Béla-ima és meditáció
www.4shared.com/file/rdnGkPLm/vills_Bla-ima_s_meditci.html
Villás Béla-szerelem
www.4shared.com/file/-qBuxZzW/vills_bla-szerelem.html
Villás Béla-A Magyarok szerepe
www.4shared.com/file/Nx2j47R4/vills_bla-_A_Magyarok_szerepe.html
Villás Béla-Bűn.rar
www.4shared.com/file/oOyoMGde/vills_Bla-Bn.html
villás Béla-Karma.rar
www.4shared.com/file/W-WLsBjV/vills_Bla-Karma.html
Villás Béla-Beavatás
www.4shared.com/file/hAcp8Daz/Vills_Bla-Beavats.html
Villás Béla-Betegség
www.4shared.com/file/O6oMDmwb/Vills_Bla-Betegsg.html

nemtudtam hova tegyem ha nincs jó helyen tegyék át a helyére!
 

szannyasz

Állandó Tag
Állandó Tag
VAGYOK gyakorlása<o:p></o:p>hallgató:A koncentrációról akartam kérdezni. Mi az? Hogyan használjuk? Mooji: Kell hogylegyen valami konkrét kérdésed, nem lehet általánosan csak koncentráció...<o:p></o:p>hallgató:arra gondoltam, hogy az ÉN-hez való kötődés, az ÉN-re való koncentrálás, nemvagyok benne biztos hogy értem...Mooji: ah, értem ...igen, igen... ez valójában nagyon egyszerű, semmiről nem tudok, ami ennélegyszerűbb lenne. Ha úgy érzed, hogy ez a rengeteg spirituális gyakorlat túlfárasztó, túl nehéz, egy csomó gyakorlást és időt igényel, és mostanság azemberek nem akarnak túl sok energiát fektetni ilyesmibe, akkor van valaminagyon egyszerű. Ez az érzet, hogy "én vagyok", az ott van benned,senki nem tette oda, még a szüleid sem plántálták beléd ezt az érzetet, hogy"létezek", "vagyok". Ez egy egyszerű érzet, hogy egyszerűencsak tudod, hogy vagy. <o:p></o:p>Amikor azt mondod"én", az én azt jelenti, "én vagyok". És a"vagyok" igazi értelmezése a tudatosság. Az Isteni alapelvmindenkiben ott van, az mondja, hogy "én vagyok". De az "énvagyok" érzet amint testben nyilvánul meg.. hm?.. szüksége van a testre,mert a 'vagyok" a testben tud tapasztalásokat szerezni, de valahogy azénkép azonososítása a testhez párosul, pedig az csak eszköz és megszületik azérzet, hogy van testem. <o:p></o:p>Amikor az az érzet,hogy "én vagyok a test" bevésődik a tudatosságba, akkor továbbigondolatok, asszociációk jöhetnek vele ... van testem, ez vagyok én, egy nővagyok, zsidó vagyok, angol vagyok, ez vagyok, az vagyok, mindezek a továbbidolgok jöhetnek, abból az alapgondolatból, hogy ez a test vagyok. És akkor énvagyok a cselekvő, én vagyok az, aki élem az életem, és ez mind bekerül ajátékba és ezt nevezzük tudatlanságnak.. érted? ...<o:p></o:p>Tehát a"vagyok" önmagában egy nagyon titokzatos alapelv, mert úgy jelenikmeg, mintha Isten mondaná "vagyok" és az ördög is azt mondja"vagyok". Érted? Úgy szoktam ezt nevezni, hogy kaméleon elv, változika háttérnek megfelelően. Úgyhogy lehetek nagyon személyeskedő, amikor aztmondom "tudok nagyon személyeskedő lenni!", és ez folymatosanváltozik alakjában és méretében. Abból, hogy nagyon egyéni vagyok, ez vagyok énstb, stb. egyetlen pillanat múlva lehetek abban a pozícióban, hogy egyszerűencsak megfigyelek, ez a megfigyelő nem személy, hanem személytelen, csendes,egész, békés. <o:p></o:p>Van egy kép, amitIndiában láttam régebben. Két madár van rajta egy fán. Az egyik buzgón fészketépít, meg ilyesmit csinál, a másik meg csak ül, és nézi. Ez a fészket építőizgő-mozgó madár az a kép, ahogy magunkról gondolkodunk, ahogy az életünkrőlgondolkodunk - ki vagyok, mit kezdjek az életemmel, mi a célom?; a másik pedig,amelyik csak ül, az a tényleges érzet, hogy "vagyok". Egyszerűen csakmegfigyel. <o:p></o:p>Úgyhogy a"vagyok", az intuitív értelmezése a "vagyok"-nak,amelyiknek nincs szülinapja, nincs formája, nincsenek jó napjai, vagy rossznapjai, nincs lélektani kortörténete, a puszta jelenlétében figyel meg. Az"én" érzet, melynek határozott összefüggései vannak, mely egymeghatározott személy, meghatározott személyiséggel, határozott célokkal,ambíciókkal, ragaszkodással, kapcsolatokkal, és mindennel, azzalfoglalatoskodik, hogy elfoglalja a helyét. Ez utóbbi abból emelkedik ki,amelyik csak megfigyel .. valahogy .. valahogy egyek, de mégis van köztükkülönbség.<o:p></o:p>Úgyhogy a"vagyok" érzetének meg kellene engedni, hogy megmaradjon önmaga,próbáljátok meg! Ne hagyjátok, hogy a "vagyok" érzet kapcsolódjon,vagy érintkezzen más fogalmakkal, hogy aztán valahogy belesodródjon valamitörténetbe, vagy képbe. Hagyjátok meg a "vagyok" érzetet önmagának.Mindenféle gondolat fog jönni, hogy játszadozzanak, mondd nekik " gyertek,csak gyertek!" Néha, ez elején, amikor kirpóbálod ezt, döbbeneteskizökkenésekkel találkozol, jönnek hogy húúúú, mint a hullámok, de közbentudatában vagy, hogy ott vannak, nem kell velük harcolnod. Próbáld megtalálni acsendet, a "vagyok" csendjét és maradj benne. Ne aggódj amiatt mijön-megy, csak a "vagyok" érzetben legyél. Ne minősíts, ne értelmezz!Maradj az intuitív "vagyok"-ban. <o:p></o:p>Fokozatosan az összeszaj el fog tűnni a messzeségbe. És a "vagyok" érzet, az intuícióvégre egyedül fogja magát érezni, erőfeszítések nélkül. Nincs széle, nincshatára, nincs szándéka, nem ragaszkodik, nincsenek vágyai, és tiszta békeként,természetes örömként sugárzik; maga a tér, és intuitív érzet, hogy itt nincskezdet és nincs vég. Szokj hozzá ehhez a kontempláláshoz! Így.<o:p></o:p>Valahányszor afigyelmed elkalandozik, kapcsolatba akar lépni más gondolatokkal, játszadozniakar, meg akar nyilvánulni minél több történetben, hozd vissza a"vagyok"-ba, tartsd a figyelmed ebben a "vagyok"állapotban. Szokj hozzá ehhez a öröm, derü folyamhoz, a nem-kiszakadáshoz,hiszen ott van veled. Nem olyan nehéz. Eleinte tűnhet zötyögésnek, defokozatosan könyebb és könnyebb lesz és aztán nemsokára elegendő lesz a csak figyelmetáthelyezni és megint ott az űr. Hozzászoktok ehhez az érzethez, hogy ebben atestben űr, semmi van. Még ha ilyen nagy testetek van is, mint az enyém, ez isolyan mint az űr, a semmi. Olyan mintha az űr haladna keresztül az űrön. Alétetek érzete olyan mint az űr. <o:p></o:p>hallgató:és a kérdés?Mooji: a kérdés, hogyki vagyok?<o:p></o:p>hallgató:igen, hogyan kapcsolom össze a kettőt? a koncentrációt és a kérdést? Mooji: kezdd azzal,amit épp most mondtam el. A természetes érzet, hogy "vagyok" az ottvan magától. A parfüm ebből a "vagyok"-ból árad, ahogy mondtam, melybéke, öröm, ez a tapasztalás. Lehet, hogy abban az állapotban nem is jön elő akérdés, hogy ki vagyok? Csak öröm van és űr (semmi). Aztán egyszercsak feléledaz "én" érzet. Erős reakció, ítélkezések, félelmek .. ezek belépnek.Ha jönnek, ne harcolj azzal, hogy legyőzöd őket, vagy hogy ne zavarjanak.Engedd, hogy teljességükben megtörténjenek a testben. Ne keress semmilyen"gyógyszert" rájuk. Engedd, hogy megtörténjen. Tartsd a szemed nyitva.Érezd a jelenlétüket energetikailag a testedben. Milyen érzet a félelem? Milyenérzet a féltékenység? az elutasítástól való félelem? hadd jönnenek! Ez az"én" érzet a testben ha összerándulással jár, hagyd. Először csakfigyeld meg, ahelyett hogy rögtön orvosolni szeretnéd. <o:p></o:p>Két dolgot tehetsz: harádtör, hagyd, hogy megtörténjen, és tegyél meg mindent, hogy csendes tudjmaradni. Ne ítélkezz, ne vedd magadra, ne merülj bele, csak hagyd hogymegtörténjen. Lehet hogy kényszerítve vagy, hogy végig nézd, de arra nem kényszeríthetnek,hogy részt is vegyél benne. És akkor fokozatosan találni fogsz magadban egyűrt, amelyik csendes mindennek a mozgásnak, feszültségnek a közepén. Van bentegy csend érzet. És intuitívan érezni fogod, hogy 'itt vagyok". Ha ez azérzés megérkezik, addigra a forróság alábbhagy, a remegés meg nem fontos. Mégha jelen is van, valahogy az is a békévé válik. Ez a felfedezés fantasztikus! <o:p></o:p>És még valamit tehetsz.Amikor a felfordulás állapotában vagy, fokozatosan kérdezgesd: ki szenvedimindezt el? ki a szenvedés alanya itt? Nem cinikus kérdés. És nem ítélkezés.Találd meg a szenvedőt! Mert valami történik "ó, ezt nem bírom tovább, eztúl sok" "úgy érzem ez elpusztít" " ez megsemmisítő"gyere rá ki mondja ezeket a dolgokat, csendesen ... ki mondja ezeket aszavakat? ki mondja ezeket a dolgokat? hiszen eddig ez nem volt kérdés.Elfogadtad, hogy ez te vagy, azonosítottad magad szilárdan vele. Így olyan,mintha ez lennél te. Tehát ekkor kell megnézned ki szenvedi el mindezt. Nézdmeg fellelhető-e. Mert úgy tűnik, hogy ennek az elszenvedője valami megfogható.Rengeteg identitás van egy ilyen megtapasztalásban. Tele van identitásokkal. Ésahol identitás van, ott "én" identitás is van a háttérben. Vizsgáldmeg, hogy ez az "én" identitás megtalálható-e. <o:p></o:p>Mooji: tehát mégegyszer,kezdetben a zavarok nagyon erősek, érzed ahogy mindez a sok zaj feltör, ésmondok nektek valamit, néha megmagyarázhatatlanul jönnek az érzetek a testben,félelmek, nagyon erős remegés, pánik, akár pánik roham is megjelenhet, mindezönmagában, ha magára van hagyva elviselhető, csak ott van. De mi történik?Amint megjelenik ez az érzet, azonnal valamiféle értelmezése is bekúszik mellé.És ettől az értelmezéstől, ezektől a minősítésektől lesz olyan büdös az egész.És ez már szokásunk. Mert amint ezek az érzések megnyilvánulnak, el kezdjükértelmezni őket, hogy ez azt jelenti, hogy nem vagyok elég jó, emez aztjelenti, hogy többet kell koncentrálnom, valamiből többet kell csinálnom, és ezegyre jobban leköt bennünket belülről az izgalom, a minősítés, mindez és akörnyezet felforrósodik és meg lesz zavarva az addigi édes környezet. Érted?<o:p></o:p>Tehát ha jön egy érzés, nagyon erősen,remegünk kívül-belül, néha még a benne rejlő üzenetet sem tudod felismerni, amibármi lehet bármiről, néha az az igazság, de csak a csendben jöhetsz rá, hogymi van a hátterében, mi a történet ebben az érzésben, érted? Lehet, hogy valamielvárja, hogy történjen valami. Úgyhogy először egyszerűen csak csendesedj el!És gyere rá, ki? Ki szenved itt? kinek vannak elvárásai és mire irányulnak azelvárások? Legyél csendben! Nem kell sok kérdést feltenned, de ezeknek akérdéseknek erejük lesz önmagukban. <o:p></o:p>Néha mikor megkérdezed, hogy "kiszenved ettől?" hirtelen olyan érzésed lehet, mint valami hatalmasösszeomlás. És az is lesz, mert van valami erő, amelyik nem akarja, hogyfelfedezd. Nem akarja, hogy tisztán láss. Így jelenik meg. Fel fogod fedezni,hogy ki a tolvaj a házban, rá fogsz jönni. És hirtelen az ajtón csöngetnek ésjön valami árus. "helló, hogy s mint,", jön valami, ami kizökkent.Akkor megint vissza kell térni. Térj vissza a kérdésre. meg fogod látni, még hajön is valami erős összeomlás, sokszor, ha ilyen jellegű kérdést teszünk fel,rá fogsz jönni, hogy milyen rengeteg féle dolog van egy müzliben, minthaegyszerűen nem tudnál koncentrálni. "Ideje új kézitáskát venni", megilyesmik jutnak eszedbe. Akkor hirtelen le kell állítsd "hé, mi folyikitt?" Mert ha mindenféle másra gondolunk, az összeomlás nem tudmegtörténni. Ez már jel, hogy valami nyomában vagy. Ki szenvedi ezt el? Nézdmeg ténylegesen meg tudod-e találni, hogy a szenvedő megfogható-e, mertmostanáig olyan érzés volt, hogy "én vagyok az" (aki szenved),magammal azonosítottam, mint egy gócot. Bézd meg le tudod-e leplezni. <o:p></o:p>És amikor mindezt keresed, óriási erő,energia szabadul fel a vizsgálódás közben, és rá fogsz jönni, hogy nincs ottsemmi. Nem tudtam mit mondjak, így inkább ezt mondtam, mivel az emberi lényekaz elmúlt évszázadok során, a világ minden táján számos ilyen kutatástfuttattak le, és mind ugyanarra jöttek rá: nincs megfogható szenvedő, csakgondolatok. A szenvedő egy gondolat. De nagyon kitartó gondolat. Nagyonbensőséges gondolat. Nagyon erősen támogatott gondolat, mely a létezéstszétcincálja, félelemben tartja, meg ilyesmi. Az emberek így gondolkodnak.<o:p></o:p>Néha vizsgálódsz és rájössz, hogy nincsott semmi és mi jön? egy hatalmas megkönnyebbülés érzet.. huuuhhh.. köszönöm,köszönöm, köszönöm ... de ne hagyd abba a kutatást túl korán! Amegkönnyebbülésről is találd ki, hogy ki érzi azt. Azok, akik tényleg ilyenmegfigyeléseket végeztek, nem adták fel. Nem hagyták magukat eltéríteni ettől akérdéstől. És így olyan sok erő jön a létezésbe! <o:p></o:p>Merthogy nem arról van szó, hogy csak aztgondolod "nincs is ott senki", hanem valóban felfedezed, hogy nincsott senki. A testedben minden egyes sejt, az egész lényed felfedezi, hogy nincsott semmi. Nem mások mondják ezt neked, te magad fedezed fel önmagad számára.Érted? Ez a kutatás (önvizsgálat) ereje. És minél többet foglalkozolvele, annál kegyetlenebb lesz, nagymértékben reflektorfénybe helyezi az egót,hogy te nem ez vagy, félrelökheted.<o:p></o:p>A sikeres kutatás (önvizsgálat)űrben (a semmiben) végződik. Megintcsak a semmi, az űr, a béke van ott,és öröm. A kutatás (önvizsgálat) lesz a valós lényünk testőre. Senkineksem kell szólnia, hogy "gyere játszani", beindul automatikusan,fokozatosan. Többféle kutatási mód van, most csak néhányat emeltem ki közülük.Néha a természet egyszerű, nyitott elfogadás arra, hogy bármi történik, rendbenvan. Már beszéltem nektek erről, mikor elmondtam, hogy a jó hozzáállás azamikor úgy állok hozzá, hogy "nem bánom". "Nem bánom mit hoz azélet, rendben van". Nem arról van szó, hogy nem érdekel, hanem hogy nemellenzem, nem loholok tapasztalokat vásárolni, semleges megfigyelő maradok.Ennél nagyobb dolog nincs.<o:p></o:p>Ha ez tetszik, akkor a bölcsek területérelépsz. Ők nem aggódnak amitt, hogy mi fog történni, nem tartják számon, hogyegyáltalán történik-e valami. Ha valami jelentős dolog, az spontán fog megtörténni,hogy feldolgozzuk, hogy átlássunk rajta, és minden összeáll. Nemszemélyiségként cselekednek, így jönnek ki belőle ebből a kábulatból, atudatlan azonosulás okozta kómából és térnek vissza eredeti lényükhöz. Ami ittvan. Itt van. Nem kell utána menni sehova. Ez a valós igazságotok magja. És azegész folyamat nem más, mint lehámozása az azonosulás okozta hallucináció"szürkehályog" rétegeinek a puszta megfigyeléssel, akár csak azüldögéléssel, igen, anélkül az érzet nélkül, hogy bármit is csinálnál. <o:p></o:p>És vannak pillanatok, amikor nincskutatás, még ha akarod sem történik meg, akkor ezt is tiszteletben kelltartani. Ezt is. Egyszerűen csak tanulsz táncolni önmagaddal, mindezekkel amozdulatokkal, melyek maguktól jönnek, maguktól jelennek meg a jelenlétben,melyben benne vagy. A kegy jelen van, higyjétek el! <o:p></o:p>Néha úgy mentek el egy satsangról (elvonulásról),hogy "semmire nem emlékszem ebből a satsangból", mert mélyebben,másként hallgatjátok. És bár a hallgatáshoz az átjáró az elme, néha amithallgatunk eljut egészen a szívig. A szívnek nem kell emlékeznie. Az elménekemlékeznie kell, hogy fel tudja hasznosítani a dolgokat. A szívnek nem kellhasznosítania semmit. Az egyszerűen csak ragyog. Az elme dolgozik, a szív ragyog. <o:p></o:p>hallgató: köszönöm<o:p></o:p><o:p> </o:p>
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy szürke hétköznap, stresszel és kudarcokkal teli munkanapja után hazaérve fáradtan nyitod ki a postaládádat, amely szokás szerint tele van reklámprospektusokkal. Már indulsz a szemetes felé, hogy kidobd őket, amikor a legfelső lapon lévő írás felkelti a figyelmedet. A következőket olvasod rajta:

A pozitív gondolkodás boldoggá tesz! Boldoggá, mert úgy nézhetsz majd magadra mindig, ahogy csodára nézni illik. A pozitív gondolkodás a boldogság mágnese. Ha valamire gondolsz, azt vonzani kezded. Ha gondolataid szépek, akkor szép dolgokat vonzol, míg ha pesszimistán látod a világot, akkor a tragédia lesz maga az életed. Változtasd meg, és boldog leszel!

Igen ez hiányzik a te életedből is, boldogság! Érdeklődve olvasod tovább a lapon lévő szöveget:

A pozitív gondolkodás öt fő pontja

Azért vagyok a világon, hogy beteljesítsem küldetésem
Elérem, amit igazán akarok – olyasmit akarok, ami előnyömre válik, és előre visz.
A fejődésem során gyakorlásra, tapasztalásra és belátásra van szükségem.
Képes vagyok a negatív érzéseimet, gondolataimat pozitívvá változtatni
Hibáimmal és gyengeségeimmel együtt szeretem magam


Ha ezt az öt pontot élni akarod, akkor életed boldogabbá, teljesebbé és harmonikusabbá válik.

Egészen felvillanyozz, amit olvastál, napok óta először érzed, hogy élsz, hogy szép a világ körülötted. Elhatározod, hogy mától te is pozitívan fogsz gondolkodni, mert a pozitív gondolkodás erejével megváltoztathatod az életed.

Vajon valóban így van ez?

Azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk ezeket a pozitív gondolatokat meg együtt tüzetesebben.

(folytatás itt):


http://canadahun.com/xfa-blogs/shaw61.309838/
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Vámpírok alkonya

Manapság nagyon divatosak a vámpírtörténetek, amelynek emberfeletti képességekkel rendelkező főhősei csak emberi vérrel táplálkozva tudnak életben maradni. Mi lehet ennek a népszerűségnek az oka?

Ha a pszichológiai szemszögből nézzük ezt a jelenséget, akkor tény, hogy az emberekben eleve élnek olyan szorongások, félelmek, melyeket nem tudnak konkrét tárgyhoz kötni, s így nem is tudnak mit kezdeni velük. Ha viszont ezeket a szorongásokat sikerül hozzákapcsolni valamilyen megfogható dologhoz, lényhez (pl. vámpírhoz), akkor mindjárt harcba is lehet szállni velük és le is lehet győzni őket.

Tehát a vámpírokkal való harcba belevetíthetjük a saját szorongásainkkal vívott harcunk reménytelenségét és hősiességét egyaránt, attól függően, hogy melyik oldallal azonosultunk.

A vámpírizmusnak egy másik formája az energiavámpír, aki más lényektől nyer valamilyen formában energiát. Ő nem vérrel, hanem mások energiáival, jókedvével táplálkozik. Tudatosan, de legtöbbször tudat alatt, olyan helyzeteket teremt, mely során egy másik személy életerőiből merítenek. Erre azért van szükségük, mert az övék jelentősen megcsappant, tele vannak negatív érzésekkel. Az energiavámpírnak tekinthető emberek sok problémával küzdenek, de ahelyett, hogy magukba néznének, a külvilágot tekintik minden gondjuk okozójának, és csak másokban látják a megmentőt, akinek pátyolgatásával, vagy azzal, hogy a másik embert is szenvedni látják, ideiglenesen energetizálva érzik magukat.

A következőkben a vámpírizmus jelenségét egy teljesen más szemszögből, a tudatosság szemszögéből próbáljuk meg föltárni. Ebből a szempontból a vámpírizmus jelenségét leginkább a gondolatok vámpírtermészetén keresztül közelíthetjük meg.

folytatás itt

http://canadahun.com/blogbejegyzes/vámpírok-alkonya.14356/
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Shaw!
Lehet hogy teneked érdekes a vámpír dolog, de szerintem nekünk nem az. Ráadásul sok topikba berakod, minek?
Akit érdekel, az egyben is megtalálja.
Kérlek ne boldogíts bennünket az ilyen témával!
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.
 

szannyasz

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Erzsi, te el is olvasod a cikkeket, vagy csak a címe alapján ítélsz.
Az igazi mondanivaló a folytatás itt után következik!!!
Ez az írás igenis ide tartozik és még sok ilyet várunk tőled Shaw!!!!!
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Erzsi, te el is olvasod a cikkeket, vagy csak a címe alapján ítélsz.
Az igazi mondanivaló a folytatás itt után következik!!!
Ez az írás igenis ide tartozik és még sok ilyet várunk tőled Shaw!!!!!
Kedves Szannyasz!
Igen, elolvastam végig a cikket, még a blogot is.
Nekem mégis az a véleményem, hogy az angyalokhoz semmi közük a vámpíroknak. Vannak energia vámpírok is, régtől tudom, tapasztalatból. Angyalok között is vannak bukott angyalok, csak hogy azokat nem szoktuk mégsem az angyalok közé sorolni, számítani.
Én sem cím alapján, sem másféle képpen igyekszem egyáltalán nem ítélni senkit, és semmit.
Azért hivatkoztam az angyalokra, mert oda is fel lett rakva ez a cikk......
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Mindannyian vándorúton vagyunk. Ez a vándorút mindenkinél a születéssel kezdődik és a halállal érvéget.
A két végpont között íródik személyes történetünk könyve, amely ennek a vándorútnak a krónikája. A vándorút nyomvonalát gondolataink, elképzeléseink, vágyaink és az elvárásoknak való megfelelni akarásunk jelöli ki.
Így ez a vándorút, ez a személyes történet egyénenként végtelenül változatos lehet. A formavilág magaslatain és mélységes sötét völgyein törve keresztül végtelen örömmel és mérhetetlen bánattal töltheti el az úton járó vándort. Így a formavilágban íródó személyes történetünkkel azonosulva elkülönült egóként, egy mindenki mástól különböző egyéniségként éljük meg önmagunkat.
Az emberiség egy kis hányada azonban egyre kevésbé tud már azonosulni a személyes történetével. Bizonyos körülmények hatására látja és megérti, hogy ez a vándorút céltalan, csak körbe-körbe vezeti őt a formavilág különböző területein. Életről életre körbe-körbe járva ugyanazokat az elképzeléseket, ugyanazokat a vágyakat kergetjük.
Ennek a megértése az igazi VÁNDORÚT kezdete. Ez a Vándorút vezet ki bennünket a formák világából vissza a Tudat, a tudatosság formákkal való azonosulásoktól mentes állapotához. Ez a blog erről a Vándorútról szól.

itt olvashatod a folytatást

http://canadahun.com/blogbejegyzes/vándorúton.14368/
 

hannah22

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Shaw61!
Kis hasonlattal élve, mintha időnként szőnyegbombázást hajtanának végre itt a CH-n.
Szinte mozdul a test, menekülni igyekszik ... légó-pince ...

Sok időt, energiát felemésztő gyakorlati felismerés után, bizton ki merem jelenteni, hogy egy tanító jellegű megnyilvánulás akkor lesz életképessé (ütőssé a felismeréshez), amennyiben valódi kérdés (elkötelezett kérdező) áll mögötte ...
 

Shaw61

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Shaw61!
Kis hasonlattal élve, mintha időnként szőnyegbombázást hajtanának végre itt a CH-n.
Szinte mozdul a test, menekülni igyekszik ... légó-pince ...

Sok időt, energiát felemésztő gyakorlati felismerés után, bizton ki merem jelenteni, hogy egy tanító jellegű megnyilvánulás akkor lesz életképessé (ütőssé a felismeréshez), amennyiben valódi kérdés (elkötelezett kérdező) áll mögötte ...

Miért jelent ez gondot számodra, ha időnként az általam inditott témákhoz (is) hsz-ket fűzök?
 

szannyasz

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Shaw61!
Kis hasonlattal élve, mintha időnként szőnyegbombázást hajtanának végre itt a CH-n.
Szinte mozdul a test, menekülni igyekszik ... légó-pince ...

Sok időt, energiát felemésztő gyakorlati felismerés után, bizton ki merem jelenteni, hogy egy tanító jellegű megnyilvánulás akkor lesz életképessé (ütőssé a felismeréshez), amennyiben valódi kérdés (elkötelezett kérdező) áll mögötte ...

Ez nekem inkább üditő változatosságot jelent kedves Shaw.
Hannah életképességét már ismerjük :)
 

hannah22

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez nekem inkább üditő változatosságot jelent kedves Shaw.
Hannah életképességét már ismerjük :)

.... ha ismerősnek tűnik a hannika életképessége, akkor az legyen az ismerő dolga , így, vagy úgy ...
A hanni jelen pillanatban leginkább léte tudatának szorgoskodik teret engedni ... ami felől ismeretek állnak rendelkezésre , nah az az, ami nem az....

A változatosság gyönyörködtet, ám ugyanaz a hsz minden topicban és egy-időben? - a változatosság létjogosultságát igen erősen kérdőjelezi a hanninál....
ezt dobta a gép ...
 

ionon

Kitiltott (BANned)
Mindannyian vándorúton vagyunk. Ez a vándorút mindenkinél a születéssel kezdődik és a halállal érvéget.
A két végpont között íródik személyes történetünk könyve, amely ennek a vándorútnak a krónikája. A vándorút nyomvonalát gondolataink, elképzeléseink, vágyaink és az elvárásoknak való megfelelni akarásunk jelöli ki.
Így ez a vándorút, ez a személyes történet egyénenként végtelenül változatos lehet. A formavilág magaslatain és mélységes sötét völgyein törve keresztül végtelen örömmel és mérhetetlen bánattal töltheti el az úton járó vándort. Így a formavilágban íródó személyes történetünkkel azonosulva elkülönült egóként, egy mindenki mástól különböző egyéniségként éljük meg önmagunkat.
Az emberiség egy kis hányada azonban egyre kevésbé tud már azonosulni a személyes történetével. Bizonyos körülmények hatására látja és megérti, hogy ez a vándorút céltalan, csak körbe-körbe vezeti őt a formavilág különböző területein. Életről életre körbe-körbe járva ugyanazokat az elképzeléseket, ugyanazokat a vágyakat kergetjük.
Ennek a megértése az igazi VÁNDORÚT kezdete. Ez a Vándorút vezet ki bennünket a formák világából vissza a Tudat, a tudatosság formákkal való azonosulásoktól mentes állapotához. Ez a blog erről a Vándorútról szól.

itt olvashatod a folytatást

http://canadahun.com/blogbejegyzes/vándorúton.14368/
Elolvastam Orosz gyógyítók könyvét igen érdekes energia gömb gyakorlatokat írnak le ajánlani tudom számotokra is igen érdekes szavakat olvastam benne: Ahhoz hogy a lélek valóban isteni részével dolgozhassunk, szükségünk van az örökkévalóságból a végtelenségbe és a végtelenségből az örökkévalóságba irányuló kapcsolatra. Közben le kell győznünk a negyedik dimenziót, az időt. Ez a negyedik dimenzió választja el az örökkévalóságot a végtelenségtől. Az örökkévalóság alá van rendelve az időnek: az idővel együtt lineárisan, előrefelé kell haladnia. A végtelenség viszont felette áll az időnek: hatást gyakorol rá, szabadon alakítja, és minden látószögből rálátása van.

Egyet tudok érteni miért is kell legyőzni az időt mindenki számára igen fontos esemény lesz. A tudatosságot használatba veszed a mindennapjaidban is nem körbe-körbe fogsz haladni és nem a vágy fogja leszel örökösen, hanem teljesíted az életfeladatodat miért is vagy itt e létezésben. Amikor ráébredsz hogy nem az idő fogja vagy hanem a végtelenségbe bepillantást tudsz gyakorolni, és túl lépsz az öntudatosság álcáján (ego) megérkezel oda ahol mindig is létezel (csak valamiért (ego) fontosabbnak ítél meg, hogy ne legyél akarásban) a megértésre. :)
 
Oldal tetejére