A Vatikán Anima Mundi Etnológiai Múzeumában több tízezer, a világ minden tájáról származó őslakosok által készített tárgyak és műalkotások találhatók, amelyek nagy részét katolikus misszionáriusok küldték Rómába egy 1925-ös, a Vatikán kertjeiben rendezett kiállításra. A Vatikán szerint a tárgyakat XI. Piusz pápának ajándékozták, de az őslakosok visszakövetelik azokat.
A Vatikáni Múzeumok adnak otthont a világ legcsodálatosabb műkincseinek, Michelangelo Sixtus-kápolnájától kezdve az ókori egyiptomi régiségeken át a pápai szekerekkel teli pavilonig. Ferenc pápa kanadai útja előtt azonban a múzeum egyik legkevésbé látogatott gyűjteménye a legvitatottabbá válik.
A Vatikán Anima Mundi Etnológiai Múzeuma őrzi a több tízezer őslakos kézimunkát, amelyet a misszionáriusok Rómába küldtek egy vatikáni kiállításra. A Vatikán szerint a tollas fejdíszeket, faragott rozmárfogakat, maszkokat és hímzett állatbőröket XI. Piusz pápának ajándékozták, aki az egyház globális hatásait, misszionáriusait és az általuk evangelizált őslakosok életét akarta ünnepelni.
Visszakérik a tárgyakat
Kanadai őslakos csoportok azonban, akiknek megmutatták a gyűjtemény néhány darabját, amikor tavaly tavasszal a Vatikánba utaztak, hogy találkozzanak Ferenc pápával, megkérdőjelezték, hogy a Vatikán hogyan jutott hozzá a művek egy részéhez, és kíváncsiak arra, hogy mi minden lehet még a raktárban, amit évtizedekig nem állítottak ki.
Néhányan a Bloomberg szerint azt mondják, hogy vissza akarják kapni a tárgyakat.
– mondta Cassidy Caron, a Metisz Nemzeti Tanács elnöke, aki a metiszek küldöttségét vezette, amely arra kérte Ferenc pápát, hogy adja vissza a tárgyakat.
Az őslakos és a gyarmati időkből származó műtárgyak visszaszolgáltatása, amely a múzeumok és nemzeti gyűjtemények számára Európa-szerte sürgető vita, egyike a számos napirendi pontnak, amely Ferenc pápára vár vasárnap kezdődő kanadai útja során.
Az utazás célja elsősorban az, hogy a pápa személyesen, kanadai földön kérjen bocsánatot az őslakosok és őseik által a katolikus misszionáriusok által a hírhedt bentlakásos iskolákban elszenvedett visszaélésekért.
Kanadában több mint 150 ezer őslakos gyermeket kényszerítettek arra, hogy a 19. századtól az 1970-es évekig államilag finanszírozott keresztény iskolákba járjon, hogy elszigeteljék őket otthonuk és kultúrájuk befolyásától. A cél az volt, hogy kereszténnyé tegyék és asszimilálják őket a többségi társadalomba.
A hivatalos kanadai politika a 19. század végén és a 20. század elején szintén az őslakosok spirituális és kulturális hagyományainak elnyomására törekedett, beleértve az 1885-ös potlatchtilalmat, amely megtiltotta az első, őslakos nemzetek alapvető szertartását.
A kormány ügynökei elkobozták a szertartáshoz és más rituálékhoz használt tárgyakat, amelyek egy része kanadai, amerikai és európai múzeumokba, valamint magángyűjteményekbe került.
vcsv -
A Vatikáni Múzeumok adnak otthont a világ legcsodálatosabb műkincseinek, Michelangelo Sixtus-kápolnájától kezdve az ókori egyiptomi régiségeken át a pápai szekerekkel teli pavilonig. Ferenc pápa kanadai útja előtt azonban a múzeum egyik legkevésbé látogatott gyűjteménye a legvitatottabbá válik.
A Vatikán Anima Mundi Etnológiai Múzeuma őrzi a több tízezer őslakos kézimunkát, amelyet a misszionáriusok Rómába küldtek egy vatikáni kiállításra. A Vatikán szerint a tollas fejdíszeket, faragott rozmárfogakat, maszkokat és hímzett állatbőröket XI. Piusz pápának ajándékozták, aki az egyház globális hatásait, misszionáriusait és az általuk evangelizált őslakosok életét akarta ünnepelni.
Visszakérik a tárgyakat
Kanadai őslakos csoportok azonban, akiknek megmutatták a gyűjtemény néhány darabját, amikor tavaly tavasszal a Vatikánba utaztak, hogy találkozzanak Ferenc pápával, megkérdőjelezték, hogy a Vatikán hogyan jutott hozzá a művek egy részéhez, és kíváncsiak arra, hogy mi minden lehet még a raktárban, amit évtizedekig nem állítottak ki.
Néhányan a Bloomberg szerint azt mondják, hogy vissza akarják kapni a tárgyakat.
– mondta Cassidy Caron, a Metisz Nemzeti Tanács elnöke, aki a metiszek küldöttségét vezette, amely arra kérte Ferenc pápát, hogy adja vissza a tárgyakat.
Az őslakos és a gyarmati időkből származó műtárgyak visszaszolgáltatása, amely a múzeumok és nemzeti gyűjtemények számára Európa-szerte sürgető vita, egyike a számos napirendi pontnak, amely Ferenc pápára vár vasárnap kezdődő kanadai útja során.
Kanadába utazik bocsánatot kérni
Az utazás célja elsősorban az, hogy a pápa személyesen, kanadai földön kérjen bocsánatot az őslakosok és őseik által a katolikus misszionáriusok által a hírhedt bentlakásos iskolákban elszenvedett visszaélésekért.
Kanadában több mint 150 ezer őslakos gyermeket kényszerítettek arra, hogy a 19. századtól az 1970-es évekig államilag finanszírozott keresztény iskolákba járjon, hogy elszigeteljék őket otthonuk és kultúrájuk befolyásától. A cél az volt, hogy kereszténnyé tegyék és asszimilálják őket a többségi társadalomba.
A hivatalos kanadai politika a 19. század végén és a 20. század elején szintén az őslakosok spirituális és kulturális hagyományainak elnyomására törekedett, beleértve az 1885-ös potlatchtilalmat, amely megtiltotta az első, őslakos nemzetek alapvető szertartását.
A kormány ügynökei elkobozták a szertartáshoz és más rituálékhoz használt tárgyakat, amelyek egy része kanadai, amerikai és európai múzeumokba, valamint magángyűjteményekbe került.
vcsv -
)
