Fiatal magyar nő vezeti a világ legintelligensebb embereit

Egy átlagember IQ-értéke 100, a Mensa tagjaié 130 felett van, ez csupán az emberek két százalékára jellemző. Ez persze nem mindig előny. A Mensa tagság egyébként éppen olyan sokszínű, mint a társadalom.

– Mikor derült ki, hogy intelligensebb az átlagnál?

– Mindig szerettem a tesztfeladatokat, a szellemi vetélkedőket, szívesen foglalkoztam ilyesmivel kisdiák korom óta. Egyetemre jártam Pécsett, amikor egy barátnőmmel láttuk a felhívást, hogy ki lehet tölteni egy IQ-tesztet. Csupán a kíváncsiság hajtott, de örültem az eredménynek. Igaz akkor még én is azt gondoltam, hogy csupa komoly, vastag szemüveges és magának való emberrel találkozom majd.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– És valóban sok volt közöttük a vastag szemüveges?
– Nem, épp ugyanannyi hasonlóságot vagy különbséget fedezhetünk fel harminc Mensás között, mintha a buszon választanánk ki találomra harminc embert. Egy vonásuk közös: intelligensek. Máskülönben beállítottságra, személyiségre, vérmérsékletre, műveltségre, érdeklődésre, végzettségre vagy foglalkozásra tekintettel igen különbözőek. Ezért is választottuk jelmondatunknak: A legszínesebb szürkeállomány.

– De azért csodabogarak?

– Valamennyire igen. Azt szoktuk mondani viccesen, hogy a Mensában az a normális, ami nem normális. Sokaknak van az az érzése, amikor felvételt nyernek, hogy valahova megérkeztek. Addig azt szokták meg, hogy kilógnak a családjukból, az iskolából, a munkahelyükről, a barátaik közül, itt viszont a helyükre kerülnek. Innen senki nem lóg ki.

– Most ön lett a Mensa, a világ legokosabb embereit tömörítő szervezet elnöke.

– Nem a legokosabbak, „csak” kiváló vagy inkább magas intelligenciahányadossal rendelkező emberek. A köznyelv gyakran összemossa az okos, a művelt és az intelligens fogalmát, pedig ezek nem egymás szinonimái. Más kérdés, hogy akinek magas az intelligenciája, legtöbbször művelt is, ami főként a személyiségéből adódhat, hiszen nyilván egy eleve nyitott és az átlagnál nagyobb kíváncsisággal, tudásvággyal rendelkező ember.

– Ön eddigi legfiatalabb vezető, s csak a harmadik nő, aki elnyerte a tisztséget. Meglepte?

– Igen, erre nem lehetett számítani. A világszervezetnek eddig főként amerikai és angol, idősebb férfiak voltak a vezetői. A két említett országban együttvéve 80 ezer tagja van a szervezetnek, holott a Mensa közel 80 országban van jelen, tehát ők komoly lobbi erőt képviselnek. Ráadásul egy másik magyar, Kovács Kristóf, felügyelő pszichológusként fogja segíteni az elnökség munkáját, ami ugyancsak hatalmas elismerés.

– Jelent ez valamit?

– Egyrészt fiatalodik a tagság, és egyre több a nő a vezetők között. Másrészt talán elismerése a munkánknak: az elmúlt három évben megduplázódott a magyar Mensa tagok száma. De komoly elismerést vívtunk ki azzal is, hogy főként Kovács Kristófnak és Nagy Lantos Balázsnak köszönhetően elkészült egy adaptív, teljesen személyre szabott IQ-teszt, amely egyedülálló, mert folyamatosan elemzi a jó és a rossz válaszokat és azok alapján válogatja a kérdéseket.

– Ön hogyan szokta az intelligenciát megfogalmazni?

– A legegyszerűbb, hogy az intelligencia az, amit IQ-teszttel mérni tudunk. Amúgy csak meghatározni nehéz, de jól mérhető. A mai értelemben vett intelligenciatesztet Alfred Binet, egy francia pszichológus alkotta meg, és főként oktatási célt szolgált, objektíven tudták vele mérni a gyerekek iskolaalkalmasságát. Binet számítási módja a mentális kor és az életkor hányadosára épült. A felnőtteknél már nem igaz, hogy az idősebbek mentálisan fejlettebbek, ezért számukra másfajta számítás kellett. A felnőtt IQ-tesztet bizonyos Wechsler alkotta meg, ő a mentális képességek normális eloszlásából indult ki. Az IQ egy relatív mutató, azt fejezi ki, hogy valaki milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest. Tehát mondjuk egy japán és egy magyar ember eredményét értelmetlen összehasonlítani, pedig például a Nobel-díjasok miatt szokták kérdezni, hogy mi magyarok intelligensebbek vagyunk-e, mint a többi nemzet?

– Mit mutat meg az IQ egy emberről?

– Azt, hogy mennyire rugalmas és gyors a gondolkodása.

– Hogyan lesz valaki intelligens?

– Fele-fele arányban genetikailag meghatározott és szociálisan szerzett képességről van, amely 17-19 éves korunkra alakul ki, s onnantól állandónak tekinthető, nem változik.

– A tesztekkel sem fejleszthető?

– Érdemi intelligenciaváltozást gyakorlással sem lehet elérni. Rutint lehet szerezni a tesztekhez és az is előny, ha az ember pihent és motivált, amikor kitölt egy tesztet, de nem fejleszthető képességről van szó.

– Azt tudják, hogy ki a legintelligensebb a Mensa HungarIQa klubban?

– Nem, de nem is annyira érdekes ez. Azt tudjuk, hogy minden tagunk az emberiség legintelligensebb két százalékához tartozik. A többi a Mensa-tagság szempontjából mellékes. Persze vannak tesztek, amelyekkel pontosítani lehet az eredményt, de nem úgy kell elképzelni a Mensát, hogy mást sem csinálunk, mint megszállottan tesztelünk és méricskélünk. A közösség a fontos, nem a versengés.

– Több sikeres ember van önök között, mint nagy átlagban?

– A magas intelligencia még nem garancia a sikerre, abban rengeteg más tulajdonság, a személyiség, de még akár a szerencse is szerepet játszhat. A siker relatív. De, ha feltétlenül valamilyen azonosságot keresünk, akkor a humorérzék, a maximalizmus elég jellemző, mint ahogyan a szakmahalmozás és a szerteágazó érdeklődés.

– Önnek mennyire szerteágazó?

– A munkámon kívül komolyan foglalkozom fotózással, érdekel csillagászat, a fizika, az egyiptológia és a biológia. Szeretek táncolni, régi könyveket gyűjtök, imádok főzni és szívesen gondozom az orchideáimat. Ahogy a Mensások többségére, rám is jellemző, hogy amit csinálok, abban igyekszem jól teljesíteni, nem elégszem meg pusztán azzal, hogy csinálom.

– Mióta létezik ez a szervezet?

– 1946-ban két angol és egy ausztrál ember hozta létre. Ma több mint 130 ezer tagja van. Magyarországon 1700-an vagyunk.

– Miért éppen Mensa?

– Mensa latinul azt jelenti: asztal. Az alapítók koncepciójának értelmében az intelligens embereket kerek asztalhoz kell ültetni, hogy ott egyenlő partnerekként érintkezve, az emberiség javára fordíthassák a bennük rejlő képességeket. A magyarban kevéssé szerencsés a névválasztás, hiszen első hallásra mindenki valamiféle közétkeztetési intézményre, gondol. Most már azonban eléggé ismernek bennünket ahhoz, hogy tudják, másról van szó.

– És kérnek is tanácsot a szervezettől cégek, kormányok?

– Alapításkor volt ilyen cél, de ma már tiltja az alapszabályunk. Nem állunk ki egyetlen vallás, ideológia, politikai irányzat vagy eszmerendszer mellett sem, és nem is segítünk ilyesmit. A Mensa egyes tagjai, csoportjai azonban foglalkoznak tanácsadással, tehetséggondozással. Nem törekszünk valamilyen zárt elit kinevelésére, inkább minél szélesebb körben szeretnénk elfogadtatni az intelligenciát, mint értéket. Azt remélem, hogy a jövőben tovább szélesedik a társadalom számára is hasznos tevékenységeink sora.

– Miért lett ön a Mensa „arca”?

– Amikor megválasztottak a Mensa hazai elnökének 26 éves voltam, s mert a legtöbben egy ilyen szervezet élén komoly, vastag szemüveges emberre számítanak, önmagában az hírérték lett, hogy fiatal vagyok és nő. Már ettől a ténytől megnőtt az érdeklődés a szervezet iránt, és elég sokat szerepeltem.

– Ha már említi, nő vagy férfi van több a tagjaik között.

– Férfi, de ez leginkább amiatt van, hogy a tesztfeladatok túlnyomórészt inkább a férfiasabb, reál gondolkodásra mennek rá. De az is nagymértékben közrejátszik, hogy a nők félénkebbek, nem hiszik, hogy meg tudják csinálni. Pedig rosszul teszik, ugyanis a nők ugyanannyian teljesítenek jól, mint a férfiak. Mindössze kevesebben jönnek el kipróbálni.

– Hátránya is van, ha valaki ennyire intelligens?

– Vannak előítéletek. Meglepő, de például álláskeresésnél sokszor hátrány – ezt saját példából is mondhatom. Van olyan főnök, aki fél, hogy egy deklaráltan átlag feletti intelligenciával rendelkező ember a pozíciójára tör, okoskodni fog. Aki elég intelligens, az felméri, milyen előnnyel járhat egy kivételesen magas IQ-val rendelkező alkalmazott, és persze örül.

– A magyarról azt mondják, hogy macsó-társadalom. Nőként előnyét vagy hátrányát tapasztalja annak, hogy okosabb az átlagnál?

– Nem könnyű, az egyszer biztos, de a tapasztalat az, hogy feleségnek, tartós kapcsolatra inkább szeretnek okosabb nőket választani a férfiak.

– Szóval akkor férjhez ment.

– Igen, a férjem is Mensa-tag.

– Mi haszna abból, hogy a felesége Mensás?

– Gyors vagyok, pontos, lapra szerelt bútorok összerakásában verhetetlen, a váratlan helyzetek sem borítanak ki, és a Mensások maximalizmusával állok a háztartáshoz is. Mondjuk a térképet ugyanúgy forgatom, mint bármelyik nő, és ha indulni kell, gyors probléma megoldás ide vagy oda, néha azért ott kell toporognia szegénynek az előszobában, mert én „mindjárt” kész vagyok.

– Akkor nemcsak az ész, a haj is fontos.

– De még mennyire, persze.

– Egyet még áruljon el, mi a története a különleges nevének?

– Az édesapám még gyermekkorában olvasta egy kalendáriumban és elhatározta, hogy ha lánya születik, így fogja hívni. Márpedig az édesapám egy precíz és tudatos ember, úgyhogy így is lett. Megjegyezhető, ez biztos. Amúgy latin eredetű, a jelentése az, hogy eleven. A francia változata, a Vivien, ismertebb. Szeretem. Egy fordítóhoz még illik is, legtöbbször rögtön a nevemet is „lefordíttatják” velem.

Névjegy
1972. szeptember 17-én született Pápán. Német–angol szakos bölcsészként végzett a pécsi Janus Pannonius egyetemen. Fordítóként dolgozik, főként gazdasági, informatikai dokumentumokat, marketinganyagokat, Európai Unióval kapcsolatos szakanyagokat és dokumentumokat fordít. Tíz évig a Mensa HungarIQa elnöke, 4 évig a nemzetközi Mensa fejlesztési igazgatója. 2015 július 1-től a nemzetközi Mensa elnökének választották.
Fábos Erika

38446_bibianaWEB.jpg
 
Én is kerestem ezt a fránya nevet.... köszi! ;)
Nem vagyok oda a Mensáért (nem léptem be, de hívtak), bár állítólag már nem olyan, mint régen. Persze, minden változik, de pl. az intelligencia=IQ meghatározásukkal nem tudok továbbra sem egyetérteni.
A hölgynek ettől függetlenül gratulálok.
 
Utoljára módosítva:
Szervusztok ,
köszönöm , hogy kisegitettek e kérdésben , mert magam is szerettem volna tudni a hölgy nevét .Lehet mindenki ismeri otthon mint a TV bemondokat ;) . Inkább lelépek nem akarok tovább cikkizni , de az újságiró hölgy biztosan még nem volt ébren kérdései feltevésénél .
 
Csak gratulálni tudok. Intelligens emberek nem kérkednek az intelligenciájukkal. Nem az IQ pontszám a mérvadó hogy egy ember olyan döntéseket hozzon akár magas pozícióban is hogy a társadalomra, vagy akár a saját könyezetére nézve az katasztofálisan hasson.
 
B
A Mensa alsó határértéke IQ 190.
A többi stimmel.
A Mensa egyetlen tagsági kritériuma az emberiség legfeljebb két százalékára jellemző eredmény elérése valamely – a Mensa felügyelő pszichológusa által elfogadott – intelligenciateszten. Ez 15-ös szórású, standard eloszlású értékelésnél 131 pont, 16-os szórásúnál 133 pont. Magyarországon korábban a 24-es szórásút használták, amelynél 149 pont a bekerülés alsó határa, jelenleg (2006-ban) 15-ös szórású értékelést használnak. (Wikipédia)

Mennyi az annyi?


140-es IQ-val a géniuszok rendelkeznek, ide az emberek mindössze 0,2 százaléka tartozik. Ide tartozik például Bill Gates vagy Stephen Hawking.

A 131 és 140 közötti érték kivételes intelligenciának minősül, az emberek 3 százaléka éri el ezt a szintet. Ők kiváló menedzserek, vagy szakértők, kutatók, tudósok lehetnek.

A 121 és 130-as értéket még mindig átlagon felülinek tartják. Alkotó területen kiváló eredmények érhetők el vele. A népesség 6 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

111 és 120 pont közötti sáv átlagon felüli intelligenciát jelent, ide az emberek 12 százaléka sorolható.

A 91 és 110 közötti IQ átlagosnak számít, ide sorolható az emberek fele.

90-es érték alatt átlagon aluli intelligenciáról beszélünk, azok pedig, akik nem érik el a 80-as szintet, általában enyhébb vagy súlyosabb mentális zavarban szenvednek.
 
Utoljára módosítva a moderátor által:
A Mensa egyetlen tagsági kritériuma az emberiség legfeljebb két százalékára jellemző eredmény elérése valamely – a Mensa felügyelő pszichológusa által elfogadott – intelligenciateszten. Ez 15-ös szórású, standard eloszlású értékelésnél 131 pont, 16-os szórásúnál 133 pont. Magyarországon korábban a 24-es szórásút használták, amelynél 149 pont a bekerülés alsó határa, jelenleg (2006-ban) 15-ös szórású értékelést használnak. (Wikipédia)

Mennyi az annyi?


140-es IQ-val a géniuszok rendelkeznek, ide az emberek mindössze 0,2 százaléka tartozik. Ide tartozik például Bill Gates vagy Stephen Hawking.

A 131 és 140 közötti érték kivételes intelligenciának minősül, az emberek 3 százaléka éri el ezt a szintet. Ők kiváló menedzserek, vagy szakértők, kutatók, tudósok lehetnek.

A 121 és 130-as értéket még mindig átlagon felülinek tartják. Alkotó területen kiváló eredmények érhetők el vele. A népesség 6 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

111 és 120 pont közötti sáv átlagon felüli intelligenciát jelent, ide az emberek 12 százaléka sorolható.

A 91 és 110 közötti IQ átlagosnak számít, ide sorolható az emberek fele.

90-es érték alatt átlagon aluli intelligenciáról beszélünk, azok pedig, akik nem érik el a 80-as szintet, általában enyhébb vagy súlyosabb mentális zavarban szenvednek.
Köszi a részletes választ.
Régebben csináltak nálam egy tesztet. Az eredményt most inkább nem mondom meg, mert a géniuszok szerény emberek. :hurra:
 
Ahogy írtam, régen kifejezetten unszimpatikus volt a Mensa, és látom, az akkori (dez)információk nem csak hozzám jutottak el. A 190 azért már akkor is rémhír volt, borzalmasan megírt tesztekkel lehetett csak ilyen magas értéket produkálni.
15-ös standard nem kis engedmény a régihez képest. El lehet képzelni milyen klub volt régen, ha 24-es súlyozott volt a régi határ... :rolleyes2:
 
A Mensa egyetlen tagsági kritériuma az emberiség legfeljebb két százalékára jellemző eredmény elérése valamely – a Mensa felügyelő pszichológusa által elfogadott – intelligenciateszten. Ez 15-ös szórású, standard eloszlású értékelésnél 131 pont, 16-os szórásúnál 133 pont. Magyarországon korábban a 24-es szórásút használták, amelynél 149 pont a bekerülés alsó határa, jelenleg (2006-ban) 15-ös szórású értékelést használnak. (Wikipédia)

Mennyi az annyi?


140-es IQ-val a géniuszok rendelkeznek, ide az emberek mindössze 0,2 százaléka tartozik. Ide tartozik például Bill Gates vagy Stephen Hawking.

A 131 és 140 közötti érték kivételes intelligenciának minősül, az emberek 3 százaléka éri el ezt a szintet. Ők kiváló menedzserek, vagy szakértők, kutatók, tudósok lehetnek.

A 121 és 130-as értéket még mindig átlagon felülinek tartják. Alkotó területen kiváló eredmények érhetők el vele. A népesség 6 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

111 és 120 pont közötti sáv átlagon felüli intelligenciát jelent, ide az emberek 12 százaléka sorolható.

A 91 és 110 közötti IQ átlagosnak számít, ide sorolható az emberek fele.

90-es érték alatt átlagon aluli intelligenciáról beszélünk, azok pedig, akik nem érik el a 80-as szintet, általában enyhébb vagy súlyosabb mentális zavarban szenvednek.

emberiség legfeljebb két százalékára jellemző eredmény

az emberiség 2/3 nem tud olvasni, de van h enni se

kek elitklubb
 
B
emberiség legfeljebb két százalékára jellemző eredmény
az emberiség 2/3 nem tud olvasni, de van h enni se kek elitklubb
Én a Wikipédiából idéztem. Ami azt illeti, az egyetemekre már tíz évvel ezelőtt is funkcionális analfabéták kerültek a középiskolákból. Egyetemi tanár ismerőstől tudom. Viszont ez nem tudom hogy jön ide? Egész másról szól.
 
Szervusztok ,
már elnézést a kifejezésért , de jot rötyögtem az utolsó irásokon !:rohog::rohog: igen pont igy . A multkoriban mivel még mindig könyv moly vagyok igy egy közeli kis városi könyvesboltba boklásztam , aztán mivel már iskola köteles hozzátartozom sajnos nincs igy bele kukkantottam egy Német 12. osztályos iskolai olvasó könyvbe ! Igaz már elfelejtettem , hogy ezelött jó 40 éve milyen volt a miénk otthon a Gimmiben vagy a szakközépben , de nem hiszem hogy mondat ellemzésel foglakoztunk volna ! Sajnos a tendencia arra felé vezet , hogy lassan nem hogy irni , de értelmezni az irott szöveget sem tudjuk ! Most nem például a Hivatali nyelvet emlitem ! Az más , azt ök sem értik akik irják ! Aztán szerintem meg vigyázzni kell ezzekkel az IQ-kal , nekem tudom a két fa és három tánciskolámmal más a mértékem ! Aztán lehet mondom csak lehet , hogy mint "ember" egy fabatkát sem érnek , na ezzek a tesztek !
 
Ahogy írtam, régen kifejezetten unszimpatikus volt a Mensa, és látom, az akkori (dez)információk nem csak hozzám jutottak el. A 190 azért már akkor is rémhír volt, borzalmasan megírt tesztekkel lehetett csak ilyen magas értéket produkálni.
15-ös standard nem kis engedmény a régihez képest. El lehet képzelni milyen klub volt régen, ha 24-es súlyozott volt a régi határ... :rolleyes2:
Azt tekinted eredménynek, hogy egy olyan klub, amely az intelligens embereket tömöríti, már a kevésbé intelligenseket is befogadja?

Hm...

Írtad, hívtak korábban, hogy lépj be Te is a Mensa-ba, azaz az előzetes teszten elérted a szigorúbb teszten a minimum-Mensa-szint IQ-t. Akkor nem akartál tag lenni, de most, hogy lejjebb engedték a belépési limitet, már nem zárkózol el a belépéstől. :confused:

Ezzel a logikával valóban jól tetted, hogy nem léptél be.
 
Azt tekinted eredménynek, hogy egy olyan klub, amely az intelligens embereket tömöríti, már a kevésbé intelligenseket is befogadja?

Hm...

Írtad, hívtak korábban, hogy lépj be Te is a Mensa-ba, azaz az előzetes teszten elérted a szigorúbb teszten a minimum-Mensa-szint IQ-t. Akkor nem akartál tag lenni, de most, hogy lejjebb engedték a belépési limitet, már nem zárkózol el a belépéstől. :confused:

Ezzel a logikával valóban jól tetted, hogy nem léptél be.

Talán elkerülte a figyelmedet egy előző hozzászólás, amiben említve van, hogy mi az emberiség átlaga, legalább is azon országok alapján, ahol mérnek IQ-t és tevékenykedik MENSA. Csakhogy a MENSA NEM(!) számolt ily módon, országonként eltérő volt a belépési feltétel, ami állampolgárság alapján történt. Ezt én súlyos megkülönböztetésnek tartottam.

Jelenleg tehát nem történt más, mint alkalmazták azt a szemléletet, amit amúgy mindenhol hirdetnek is (az a bizonyos 2%). Te ebben hol látsz kivetnivalót?
Persze egy IQ sznob számára lehet, hogy tragikus a történet. Na, ez se szimpatikus!

Ezen felül nem írtam sehol, hogy most belépnék. Ahhoz nem tudok eleget a jelenlegi állapotokról.
Logikát felemlegetni pedig a fenti szöveg fényében... én nem tettem volna a helyedben.
 
Láttam a Tv-ben vele egy beszélgetést(talán az M1-esti kiadás)-nagyon cuki volt amikor a hölgy úgy válaszolt a műsorvezető kérdésére: "hogyhát..."!

Ennyit a nagy műveltségről.
 
A műveltség ismerethalmaz. Nem kell nagy intelligencia hozzá. Az intelligencia az ismeretek alkalmazásának képessége, nem kapcsolódik szorosan a műveltséghez.
 
Talán elkerülte a figyelmedet egy előző hozzászólás, amiben említve van, hogy mi az emberiség átlaga, legalább is azon országok alapján, ahol mérnek IQ-t és tevékenykedik MENSA. Csakhogy a MENSA NEM(!) számolt ily módon, országonként eltérő volt a belépési feltétel, ami állampolgárság alapján történt. Ezt én súlyos megkülönböztetésnek tartottam.

Jelenleg tehát nem történt más, mint alkalmazták azt a szemléletet, amit amúgy mindenhol hirdetnek is (az a bizonyos 2%). Te ebben hol látsz kivetnivalót?
Persze egy IQ sznob számára lehet, hogy tragikus a történet. Na, ez se szimpatikus!

Ezen felül nem írtam sehol, hogy most belépnék. Ahhoz nem tudok eleget a jelenlegi állapotokról.
Logikát felemlegetni pedig a fenti szöveg fényében... én nem tettem volna a helyedben.
Az emberiség IQ-átlaga a 100-as érték körül szóródik, nem is lehetne más, az IQ illetve a szórás definíciójából adódóan. Ha mindenki zseni lenne, máshol lenne az átlag, mint most, de attól a MENSA belépési határa még maradna ugyanaz, mint ami most: a legintelligensebb 2% lehetne a tagja, országtól függően. Ez olyan, mint egy sportverseny: ha futás helyett sétálnának 100 métert, akkor is lenne első és utolsó, mert a versenyzők teljesítményét egymáshoz viszonyítják.
A magyarországi MENSA nem a limitet változtatta, hanem a kiértékelés során elfogadott értéktartományt definiálta másképpen, a szórás változtatásával. Valóban nem emlegetek logikát, esetedben.
;)
 
Az emberiség IQ-átlaga a 100-as érték körül szóródik, nem is lehetne más, az IQ illetve a szórás definíciójából adódóan. Ha mindenki zseni lenne, máshol lenne az átlag, mint most, de attól a MENSA belépési határa még maradna ugyanaz, mint ami most: a legintelligensebb 2% lehetne a tagja, országtól függően. Ez olyan, mint egy sportverseny: ha futás helyett sétálnának 100 métert, akkor is lenne első és utolsó, mert a versenyzők teljesítményét egymáshoz viszonyítják.
A magyarországi MENSA nem a limitet változtatta, hanem a kiértékelés során elfogadott értéktartományt definiálta másképpen, a szórás változtatásával. Valóban nem emlegetek logikát, esetedben.

Szentséges Jézus! Érted te, amit leírtam?! Ha igen, félek, hogy a szintednek egy kicsit túl magas volt. Elnézést érte.
Jó hír viszont, hogy a továbbiakban kiérdemelted, hogy azt írj nekem, amit akarsz, mert nem fogok rá válaszolni. A troll külön állatfaj, és én félek tőlük. Te nyertél. Értelmezd ahogy akarod, egészségedre.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Szoboszlai Béla wrote on bejelentkezés's profile.
Heló! Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehetek rendes tag?
sancsa wrote on Ajuda67's profile.
Nagyon köszönöm a fordításaid, kedvencem az Ősi fajok.
Szeretnék teljes jogú tag lenni. Mit kell tennem?
Heló!
Lenne egy kérdésem, nem tudom, hova írjam, ezért itt kérdezem meg:
Fordítok egy történelmi romantikus könyvet (persze majd többet is szeretnék), és ha elkészülök vele, akkor azt hogyan osszam meg?
Mondjuk lesz egy blogom, és ott mondjuk fejezetenként lesz a történet. Akkor azt itt is kiírhatom, hogy https://ittleszablogomneve.hu blogra felkerült egy újabb fejezet?
Köszönöm előre is a segítséget! :)

Statisztikák

Témák
36,873
Üzenet
4,490,338
Tagok
595,942
Legújabb tagunk
Anna5479
Oldal tetejére