Folytasd tovább!

Már a nap is lemenőben,
Tüzet rakott a felhőben;
Ők a szarvast egyre űzik,-
Alkonyatkor ím eltűnik.

Értek vala éjtszakára
Kur vizénk a partjára;
Folyóvíznek partja mellett
Paripájok jól legelhet.

Szólt egy bajnok: én ugy nézem,
Hogy lement az déli részen.
Szólt egy másik: nem gondolnám:
Ott vöröslik észak ormán.

Előttem van észak,
hátam mögött dél,
balra a nap nyugszik,
jobbra pedig kél.

Hogyha nincsen iránytűd, segít a természet
Alaposan figyeld meg a környező vidéket
Ha találsz egy magányos fát, járd körül a törzset
Csak észak felé mohás a törzs, mondhatod a verset

Hajni 11w idézetének folytatása:

Folyamparton ők leszálltak,
Megitattak,meg is háltak,
Hogy majd reggel vírradattal
Hazatérnek a csapattal.

Szellő támad hűs hajnalra,
Bíborodik az ég alja;
Hát a szarvas nagy merészen
Ott szökdécsel, túl a vizen.

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.


Nosza rajta, gyors legények!
Érjük utól azt a gímet.
És – akarva, akaratlan -
Űzik ismét szakadatlan.

A föld háta fölomolván,
Sziksót izzad csupasz ormán,
Forrás vize nem iható,
Kénköves bűzt lehel a tó.

Minden este bánva bánják.
Hogy e vadat mér' kivánják,
Mért is űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba.

Száll a madár,száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.

Mivel már régóta nem folytatta senki, új verset kezdek.
Békés, boldog új esztendőt!

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,

Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.