„Minden élettelen fizikai rendszer a használatban megy tönkre, viszont az élő rendszereket a tétlenség teszi tönkre, míg a használatban fejlődnek.” (Szent-Györgyi Albert)
*- De nagy a képernyőd! - mosolyogtam rá. Kettőt pislogott. - Mi van? - Tudod, van az a mondás. Olyan vagy, mint a tévé: nagyképű és homályos.
"A lelkiismeret-furdalás olyan, mint az elolthatatlan szülinapi gyertya. Bosszantó."
"Szerelmes vagy. Ettől gyakorlatilag unalmas vagy mindenkinek, aki nem az. Tudod, az épelméjűeknek."
"Keress értelmet ott, ahol találni is lehet."
"Azokkal a kártyákkal kell játszanod, amit leosztottak neked, mint mindenki másnak ebben a rohadt világban."
"Első randevú! Az már valami, nem igaz? Vagy parfüm, vagy méreg, nincs középút."
"Csak akkor légy jó, ha a rosszalkodás nem szórakoztatóbb!"
"Nincs annál rosszabb, mint várni, anélkül, hogy tudná az ember, mi fog történni. A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál."
Azt kell eldöntened , hogy milyennekszeretnéd az életedet. Ha holnap itt lenne a vége, elégedett lennél azzal, ahogy eltöltötted?
Nem tudom, megfigyelték-e már ezt a zűrös aranyszabályt az élettel kapcsolatban? Abban a pillanatban, mikor nagy általánosságban minden a lehető legszebben klappol, valami mindig jön és nyakon vág.*
"Azt mondják szívtelen vagyok. Ez nem igaz. Gyermeki szívem van. Egy üvegben az asztalomon."
,,Néha normálisnak tettetem magam, aztán megunom és újra önmagam vagyok.''
,, Senki sem lehet tökéletes... belőlem is hiányzik a hiba.''
Tájékoztatunk, hogy oldalunk a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket használ.
A CanadaHun.com további használatával ezt elfogadod. Az adatvédelmi (GDPR) törvény értelmében, valamit kötelező megjelenítenünk. Valószínű, hogy már 100+ másik ilyet elfogadtál...rajta hát.