Globalizáció és haladás

gyalogos témája a 'Vallás,szellemtan' fórumban , 2006 Március 21.

  1. rover961

    rover961 Állandó Tag

    nem mindig haladás/fejlődés a globalizáció.
     
  2. pikachu

    pikachu Új tag

    minek a fejlődés útjába állni?aknázzuk ki ezt a bolygót amennyire lehet,mert 20 éven belül úgy is képesek leszünk más bolygókon életet teremteni,akkor meg miért lassítsuk a fejlődést?De tudom aztán majd írnak az ún."zöldek" hogy a földi értékeket meg kell óvni,de kérdem én!vannak e zöldek a földön,mikor a green pease aktivisták elnöke 2.5 turbó diesel audival ment a legutóbbi konferenciára!Sztem az az igazi zöld ,aki füvet legel és szamárháton jár :)
     
  3. totati

    totati Állandó Tag

    Szerintem egyszerű a helyzet: az összes társadalmi ideológia egy irányba halad.
    Ezt egyenlőre még nehezen tudnám pontosan megnevezni, de egyértelműen
    valami globális szociáldemokrácia az amit az emberek többsége akar, akár tudja,
    hogy így hívják akár nem. Mindenki anyagi és személyes biztonságot, szabadidőt
    stb. kíván megfelelő (ez persze ezerféle lehet) életszínvonalon. Ezt úgy tűnik
    egyik eddigi rendszer sem képes hosszú távon mindenkinek biztosítani...
     
  4. RékaLilla24

    RékaLilla24 Állandó Tag

    a témában nemrég jelent meg a Figyelőben egy jó írás. Olvassátok el.
     
  5. totati

    totati Állandó Tag

    Pikachu! Azt hiszem csak részben van igazad. A Földnek hosszú távon mindegy,
    hogy mi emberek mit teszünk. De a gyermekeinknek, unokáinknak még nem!
    Sajnos 20 év múlva még nem megyünk más bolygókat "gyarmatosítani", tehát
    valamit tenni kéne a FENNTARTHATÓ fejlődés megtartása mellett
     
  6. kondorosycs

    kondorosycs Állandó Tag

    Szerintem a fenntartható fejlődés az, ami figyelembe veszi a fejlődés megengedhető mértékét, és mégis előre visz. Az a baj, hogy a multiknak semmi érdekük nem fűződik a környezet óvásához.
     
  7. kondorosycs

    kondorosycs Állandó Tag

    És még egy alapmű ehhez:
    http://video.google.com/videoplay?docid=-3739057535742805133#
     
  8. pikachu

    pikachu Új tag


    ilyen globalizáció mellett a földnek nem is 20 éve van hátra hanem tudosók megállapítása szerint több száz év!Az hogy kifogy a kőolaj ,földgáz és egyéb nyersanyagok,az csak jelentősen megnöveli a föld élettartamát.ugyanis akkor jönnek majd az alternatív energiaforrások,mint az elektromosság a sűrített levegő ,biodiesel és napelemek termál vizes fűtések,a szélenergia stb.ezeket már ma is használjuk csak pénz beszél elven ezek használata teljesen tiltott vagy korlátozott.Egyébként azt megcáfolnám hogy 20 éven belül nem indulhat meg közeli bolygók élhetővé tétele,ugyanis nagyon sok űrtudománnyal foglakozó szaklap ,amik nem a a fantázia szüleményeiből táplálkoznak hanem tudományosan alátámasztott tényekre alapuló dolgokat közöl,kész terveket közöl pl a mars élhetővé tételéről sőt,már nem csak tervek vannak,hanem 6 éve zajlik az első mars kolónia gépeinek épületei elemeinek és egyéb az élethez fontos dolgoknak az elkészítése.10-15 év múlva tervezik az első mars telepesek szállítását és 30 év alatt lakhatóvá tehető a mars bolygó!A globális felmelegedés az egyetlen cél a vörös bolygón és abban mint tudjuk nagyon jók vagyunk :)
     
  9. zlaco

    zlaco Állandó Tag

    A Földet szerintem nem kell félteni.
    Az emberiség 10.000 éve földi mértékkel nézve elenyésző. Ha ember nem lesz, élővilág attól még lesz.
    A kőolajkészletek miatt sem kell aggódni szerintem. 120 évvel ezelőtt is várták a világvégét, mert attól tartottak, hogy a városokat elönti a lótrágya, és nem lehet közlekedni. Aztán meg jött az autó korszaka...
     
  10. kiss111kiss111

    kiss111kiss111 Állandó Tag

    , mert úgyis találunk másikat, ahova költözhetünk.
     
  11. atus71

    atus71 Állandó Tag

    global... nem!!!...

    szóval, aki nem hajlandó tudomásul venni, hogy a saját kreatúráinkkal tettük (majdnem) faluvá a korábban bejárhatatlannak hitt glóbuszt, az a fejecskéjét vagy sürgősen húzza ki a homokból, vagy örökre süllyessze vissza oda, minnétmélyebbre, valamint fogja be a száját.
     
  12. atus71

    atus71 Állandó Tag

    párhuzamosak...

    igen, párhuzamosak és majdnem kizárólag kompetitívek...
    a "versenyzés, a tülekedés szinte elsőrendű hajtóerő, az együttműködésre való hajlam pedig majdnem utópisztikus.
    ebben az esetben esély sincs a közös cél(ok) kijelölésére, lásd: terrorizmus elfolytása...
     
  13. atus71

    atus71 Állandó Tag

    minden elektronikusan?...

    praktikus a felvetés, de ebben az esetben is az "ezt neeeeem!!!" felhördülések szólama(i) erősöd(nének) fel, fülsiketítően, de hogy mit "igen", arra egyetlenül (l. art pour l.art) hőbörgő sem szokott választ adni.
    újabb "költői eszköz", a "nagy testvér" kezdene üvölteni: örök gyanakvás a mindenki megfigyelhetőségének félelme...
     
  14. csokirém

    csokirém Állandó Tag

    A globalizáció (és ha fáj is,de a demokrácia is) természetellenes.
    Úgy gondolom, hogy egyáltalán nem normális az, ha valaki munkájának más látja a hasznát, ráadásul a dolgozó az eltartott általi fenyegetettségében él.
    -Más alkalommal majd visszatérek néhány gyakorlati példával.
     
  15. recko

    recko Új tag

    Egyetértek pitti... igazából már nem lehet tudni mi lenne a jó, minden nézetben van valami kivetni való.
     
  16. marton01

    marton01 Kitiltott (BANned)

    Ez a témához:
    (..)


    Kedves fórumozó társak!

    Érdekes témát feszegettek, és mint sokakban meg van ami bennem is megvolt (és talán még mindig) a "tudni akarom, de nem tudom" szindróma. Egy alkalommal barátomnál jártam, és egy érdekes könyvet pillantottam meg nála, ami a kérdéskörötöket illeti, és valószínűleg választ is ad minden un. globalizációs kérdésre.
    Egy illető írta, aki velejéig benne volt egy gépezetben, és mert bár nem akarta megírni a könyvet, a lánya unszolására tette meg. Mondta a lánya, már úgy is felnőtt(mármint a lánya), nincs mitől tartania. És John Perkins akiről szó van megírta a Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai c. könyvet (Economic hit man).
    Olyan dolgokat árul el, amitől Nekem is leesett az állam, hogy példának mondjak egy abszurditásnak tűnő dolgot. pl.: Egy Dél- amerikai ország elnökjelöltje sok szépet ígér a választások idején, és ezt nagy bőszen figyelemmel is kísérték a nyugati sajtó képviselői. Nos az elnök barátunk (hasamra ütök) 120 polgár centrikus törvényt ígért, de mondjuk egy "cég" is figyeli az eseményeket, és a 120 ígéretből 118 jó, de az a fránya 2 az nem. Nos elnökünk, a polgárok jóvoltából sikert aratott, de az a 2 dolog még mindig csípi a szemét a "cég"-nek( ez egy amerikai, valójában senki sem tud róla cég), és felszólítja az elnök urat, hogy ne tegye, mert kivonja a befektetéseket az országból, hisz van befolyása. Azt mondja az uralkodó, hogy de igen, megígértem.Na erre a "cég" látván, h nem ért el célt, beszivárogtat, és megkísérel polgárháborút szítani. Tegyük fel ezt is elhárítja az elnök.Újra megkérdezi, hogy kötélnek áll-e, de a tiszteletre méltó, hazafias uralkodó beint nekik, és egyszer egy meghívást kap egy másik kontinens országába. De a repülőgép a tenger fölött lezuhan. És akkor egy új elnököt kap az ország, aki már bizony az ominózus 2 ígéretet kiveszi a többi közül. Hát ennyi. Érdemes elolvasni a könyvet.

    Egy kis ízelítő a könyvhöz:
    http://www.youtube.com/watch?v=LB39EWU-A-M&feature=player_embedded
     
  17. marton01

    marton01 Kitiltott (BANned)

    John Perkins:
    EGY GAZDASÁGI BÉRGYILKOS VALLOMÁSAI

    A „globalizáció” legalább olyan sokat használt divatszó, mint a „posztmodern”, s ha az általa takart jelenségek és tendenciák jóval kevésbé széttartóak is, megítélésük hasonlóképpen ellentmondásos. De tekintsük bár valamiféle evilági üdvtörténet végső állomásának, vagy ellenkezőleg, magának a nagybetűs Rossznak (a helyes „megoldás”, mint általában, nyilván ezúttal is a két véglet között található), azt az egyet senki sem vitatja, hogy a globalizáció hatásai alól egyre kevésbé vonhatjuk ki magunkat. Ha pedig ez így van, nem árt tisztába jönnünk annak természetével; ehhez járulhat hozzá John Perkins könyve, mely vérbeli bestsellerként sokakhoz eljuttathatja a külsőségek alapján vártnál jóval összetettebb és elgondolkodtatóbb üzenetét.
    A vallomás egzotikus helyszínekre repíti olvasóját: Indonéziába, Panamába, Szaúd-Arábiába, ahol Perkins egy nemzetközi nagyvállalat alkalmazottjaként teljesít szolgálatot. Feladata, hogy ügyesen manipulált közgazdasági előrejelzések segítségével jelentős hitelek felvételére sarkallja az adott országok döntéshozóit, s ezen összegeket amerikai érdekeltségű cégek beruházásaiba kanalizálja. Mivel a hitelek gyakorlatilag visszafizethetetlenek, a kiszemelt térségek végletesen kiszolgáltatottá válnak nagylelkű támogatóik (ízlés szerint: a „globális tőke”) mohóságának. A „gazdasági bérgyilkosok” így egyetlen puskalövés nélkül érik el céljukat, a nemzetállami korlátok lebontását a korporatokrácia (a multinacionális vállalatok és pénzintézetek) gyarmatosító törekvései előtt – kell-e ennél több egy jó kis összeesküvés-elmélethez?
    A „megtért” Perkins azonban (nézőpont kérdése, hogy sajnos vagy szerencsére) határozottan nem összeesküvés-elméletekben utazik: „az előttünk tornyosuló problémák nem rosszindulatú intézmények működéséből erednek, hanem a gazdasági fejlődésről alkotott hibás nézeteinkből”. A nemzetközi nagyvállalatok mindent bekebelező működési mechanizmusa mögött egy szűk csoport tudatos szándékait keresni olyan, mintha egy színházi előadás végén azt próbálnánk meg leleplezni, melyik páholy mélyéről irányítják a vastapsot. A Perkins által belülről megtapasztalt, sőt tevőlegesen is alakított folyamat inkább lokális érdekek szinkronizációjának eredménye, melyek közös nevezője „egy elmélet, amelyet szentírásként fogadunk el: hogy a gazdasági növekedés az emberiség hasznára van, és minél nagyobb a növekedés, annál szélesebb körben érezhetőek az előnyei. Ebből a felfogásból az is következik, hogy […] a peremvidékeken élők […] felhasználhatók, kizsákmányolhatók a növekedés érdekében.”
    A könyv e végzetesen téves felfogás hatásos kritikája; erejét, szemben bármiféle teoretikus kifejtéssel, a vallomás személyességéből meríti. Az önigazolás, önfelmentés igénye fel-felbukkan ugyan a kötet lapjain, de voltaképpen ez is része a történetnek: a szerzőnek ugyanis nemcsak a gazdasági növekedés mindenhatóságába vetett hitével kell leszámolnia, hanem saját cinizmusával is (egyúttal pedig lemondania a munkája által kínált anyagi előnyökről). Ebben a nagyvállalatok tevékenysége által veszélyeztetett ősi kultúrák képviselői vannak segítségére: az ő elbeszéléseiken keresztül feltárul az a mérhetetlen pusztítás, amellyel a harmadik világ nyersanyag- és munkaerőforrásainak kiaknázása jár. A „rendszerből” való kilépés története már önmagában is fordulatokban gazdag olvasmány – jó lenne, ha puszta fikcióként olvashatnánk.
    Persze mindenki maga dönti el, hajlandó-e hinni Perkinsnek. A magyar olvasó mindenesetre sajnálatosan sok ismerős részletre bukkanhat a kötetet forgatva. S ha valaki eddig nem érzett volna némi gyanakvást a mainstream közgazdaságtan és annak legelkötelezettebb hívei iránt, az Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai elolvasása után garantáltan fog. Ami gyaníthatóan nem kizárólag a szerző hibája.

    Pápay György

    (Fordította Deák Éva, Ráció Kiadó, Budapest, 2006, 264 oldal)
     
  18. marton01

    marton01 Kitiltott (BANned)

    Remélem sikerült felkeltenem érdeklődéseteket e mű iránt.
     
  19. belanyul

    belanyul Tag

    Legfrankóbb topik
     
  20. Nyati

    Nyati Állandó Tag

    Tetszik vagy nem,a nagyobb felfalja a kisebbet.Azután,hogy mi lesz nem tudni,de nem ártana a természetre figyelni.Mit tett a hatalmas dinókkal,akiket néhány kis emlős túlélt,majd birtokba vette a földet.Lehet,hogy a mai hatalmasságok írmag nélkül kipusztulnak,és olyanok törnek csúcsra,akik ma teljesen jelentéktelenek még ma.
     
    cat34 kedveli ezt.

Megosztás