Golgota-ügy: Pákh Imre pert nyert az állammal szemben

Megismételt eljárásban hatályon kívül helyezte a Munkácsy Mihály Golgota című festményét védetté nyilvánító közigazgatási határozatot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Pákh Imre műgyűjtő így megnyerte a hosszú évek óta zajló pert, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellen indított.

Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre, aki amerikai állampolgár.

A felperes és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított,

miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.
Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.

A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Azt írták, az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve, melyre vonatkozóan visszaviteli kötelezettség – mint a védetté nyilvánítást kizáró ok – nem áll fenn.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította.

A Kúria 2017. június 21-én meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alapos, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új elsőfokú eljárás 2018. februárig a felek közös kérelmére szünetelt.

A Kúria a határozatában kifejtette, hogy a per meghatározó kérdése az, hogy a Golgota-festménnyel kapcsolatban mit kell érteni a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt visszaviteli kötelezettség alatt és ez fennáll-e a festményre vonatkozóan. Megállapította, hogy ez a jogszabályi kötelezettség a fogadó államot – jelen esetben Magyarországot – elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.

Az új eljárás eredményeként hozandó ítélettel kapcsolatban előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy a visszaviteli kötelezettség fennállását elsődlegesen a képnek az országba behozatalkori időpontjában, azaz 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell vizsgálnia. Szükség esetén pedig el kell végeznie a festménynek a felperes általi megszerzésekor (2003 vége), illetve a közigazgatási hatósági eljárás megindításának (2015. június 8.) időpontjában hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok értékelését is.

Felhívta továbbá az elsőfokú bíróságot, hogy döntésének meghozatala során legyen figyelemmel az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való jog és a tulajdonhoz való jog védelmére, illetve a jogbiztonság, valamint a hatóságok indokolási kötelezettségének a követelményére. A bíróság az ítélet szóbeli indokolása során kiemelte, hogy a Kúria iránymutatása alapján megvizsgálva a jogszabályokat megállapította, hogy a visszaviteli kötelezettség nem törvényi előírás alapján áll fenn, hanem ezt minden esetben valamilyen dokumentummal igazolni szükséges. Ezzel kapcsolatban azonban a bíróság az ügy iratai között nem talált semmilyen okiratot.

A bíróság álláspontja szerint a hatósági eljárás megindulása és a hatósági határozat meghozatala összefüggésben volt a felek közötti tárgyalási folyamat alakulásával. Megállapította, hogy a hatóság az eljárása során megsértette a jogállamiság elvét, a jogbiztonsághoz való és a tisztességes eljáráshoz való jog védelmét, illetve a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalmát, erre tekintettel a közigazgatási hatóság határozatát hatályon kívül helyezte.

Az ítélet jogerős, fellebbezéssel nem támadható, a felek a Kúriához fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel.

zoom.

images
 
Fideszes barataink milyen orommel fogjak kifizetni a perkoltseget ami gondolom igazodik valamenyire a per targyat kepezo ertekhez.
 
Gratulálok! Ezt

Persze, már történik is. Visszakapja az ellopott képet.
Nono!
Az ítélet jogerős, fellebbezéssel nem támadható, a felek a Kúriához fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel.
A Hatóság szerintem már meg is tette. És mivel hogy sőt de aztán igazán a Kúria úgy gazsulál, ahogy nagy vezetőnk fújja a szelet, várható, hogy a jogerős ítélet hamarosan visszavonásra fog kerülni.
 
Nem tudom de ha mar jogeros akkor mit csinal a Kuria, de ha valamiert ez megtortenik akkor jon a nemzetkozi birosag ahol 100% nyerni fog.
 
döntésének meghozatala során legyen figyelemmel az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való jog és a tulajdonhoz való jog védelmére, illetve a jogbiztonság, valamint a hatóságok indokolási kötelezettségének a követelményére

A hírekből már egy héttel ezelőtt értesülhettünk arról, hogy át fogják írni az Alaptörvényt. Már megint.
Valószínűleg úgy, hogy még több magántulajdont tudjanak ellopni.
 
Arra lennék kíváncsi, hogy a felső vezetőség ismeri-e azt a kifejezést, hogy "adott szó"? S ha igen, jelent-e náluk valamit?
 
NEm hiszem ,hogy ezek utan meg okoskodnanak es kifogasokat talalnanak a kep nem visszaadasara.
NEmzetkozi hirnevuket nagyon megtepazna az ilyen cselekmeny. Nem szabad elfelejteni hogy Mo-ra is ertekes gyujtemenyek mennek kiallitasra es az nem jelenti azt hogy le lehet nyulni. Olyan biztositasi riziko lesz hogy a biztositast se fogjak tudni kifizetni egy egy hires muvesz kiallitsara.
Sok sok ervet lehetne meg felsorolni mekkorat lehet ilyen allamositason bukni a kormanynak.
Jogasz kormany majd minden tagja jogot vegzett es ennyire nem lehetnek pancser jogaszok , hogy nem tudjak, nem lehet lenyulni mas tulajdonat meg akkor se ha van magyar vonatkozasa.
 
Kedves Melitta és a többiek, akik abban a hitben éltek, hogy értik a világot!
Egy darabig én is ilyen volt. De jött a zseni OV és egy kicsit átirta ezt a hitet,
Volt a Magyar Köztársaság. Volt egy mindenki által elfogadott Alkotmány. Aztán jött az első kétharmad és menesztették a Magyar Köztársaságot az Alkotmányával együtt és bejelentették, hogy ezentúl van Magyarország (csak így), van Preambulum és Alaptörvény. Pont. (Az Alaptörvény formailag sem azonos a világon bárhol elfogadott jogászi formával: nincs benne egyetlen § sem, csak hivatkozás.) S mivel és minthogy ezt (puccs-szerűen csak a 2/3 fogadta el, ellenzéki hozzájárulás nélkül) szabadon lehet módosítható, meg is teszik. Ott van elszúrva, hogy kikötötték a módosítás jogát a 2/3-hoz, nehogy már valaki beliszkáljon. Na ezért fontos a 2/3 megléte a Kormányban.
Tehát őket semmi nem köti semmihez. Ha tehát valami anti-morális dolgot akarnak, akkor beleírják az Alaptörvénybe, mert az olyan a többi hülyén becsületes politikus számára, mintha törvény lenne Mo-on.
Így lehet antedatálni a CEU "törvényt", beleírni a Lex.... eket, visszamenőleges törvényt hozni a "pofátlan" fizetések ellen és jogosan megadóztstni 90%-ra.. majd egy tollvonással megszüntetés, mikor nekik szükséges.
Ezek után mit vártok, hogy köti őket az adott szó? Majd 5 évre visszamenőleg hoznak egy "törvényt", hogy a magyar szellemiséget jelképező anyagok Magyarország örökös tulajdona.
És ennyi.... mindenki más kapja be!
 
Sokáig (több évig) én is azt hittem, hogy van egy határ OV és bandája tevékenykedésében.
Nyolc év után minden reményem és hitem elszállt, hogy van fék ezeknél.
Egyetértek Életkéssel. Nekem sincs semmilyen kétségem afelől, hogy amit Pártunk és Kormányunk vezére meg akar szerezni, azt meg is szerzi.
Így vagy úgy.
 
Egyébként a tulaj nem akarja a képet kivinni az országból, csak Debrecenben a másik két képpel együtt kiállítani.
Mindössze el akarja adni a tulajdonát képező képet a Magyar Államnak.
A Magyar Állam meg úgy gondolja, hogy miért fizessen azért, ami úgyis az övé? S ha az övé, ott állítja ki, ahol akarja. Például az otthoni kápolnájában, vagy a hálószobájában.
Nekünk is ott lóg a hálószoba falán egy Van Gogh kép. Igaz, hogy az eredeti fele mérete és 3d-s másolat és csak 13eFt volt, de nekünk így jó. Másnak egy 6m2-es eredeti kép kell, mert neki meg úgy jó. És ingyen, vagy kölcsönbe (soha vissza nem adva), vagy államilag kiutalva. Azt hiszem, érthető.
 
"Hétfőn Pákh Imre levelet kapott arról, hogy újra eljárást indítanak, ismét megpróbálkoznak a védetté nyilvánítással."
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,713
Tagok
615,330
Legújabb tagunk
AYN123
Oldal tetejére