Mert kérem, a bevándorlással ellentétben az, biza, létezik. Mivelhogy mennek a népek, és nem csak a lyukasülepűek, hanem az is, akinek van valamije.
Különben is, ha nincs semmije – lásd a nemzet nagy gondolkodójának, Lázár elvtársnak kijelentését – az annyit is ér. Persze van, akinek a tudásán kívül semmije sincs. Lehet, hogy keveselli, amije van? Mert Orbanisztánban a tudást, biza, semmire sem tartják, mi több, nem kívánatos. Akarjon hát itthon többet? Miből is? Igaz, szerezni itthon is lehet. Mondom: szerezni. Aminek a módja is ismert: csak a megfelelő segget kell nyalni. Tkp. az se baj, hogy a Lajtán túl más, kevésbé megalázkodó módja is van ennek a szerzésnek. Mindenki saját tehetsége szerint boldogul, saját szerencséjének kovácsa. Orbanisztánban ez nem annyira így van.
Ráadásul a szerencsének ehhez semmi köze.
A helyezkedésnek annál több. A kurzus nem bánja, ha elmegy a tót, az oláh, a sváb vagy a többi idegen elem, hanem, ha a magyar, aki amúgy is fogy! Igaz, hogy rohadtul nehéz meghatározni manapság, ki a magyar, de aki külhonban keresi a boldogulását, az hót ziher, nem az! Nem is kell sírni utánuk, legalább tisztul a nemzet, nem hígul tovább Árpád vére. Ja, hogy elvész az értékteremtő munkaerő java? Na, und? Majd pótoljuk ukránokkal. Azok is könnyen betaníthatók.
Ille István
Különben is, ha nincs semmije – lásd a nemzet nagy gondolkodójának, Lázár elvtársnak kijelentését – az annyit is ér. Persze van, akinek a tudásán kívül semmije sincs. Lehet, hogy keveselli, amije van? Mert Orbanisztánban a tudást, biza, semmire sem tartják, mi több, nem kívánatos. Akarjon hát itthon többet? Miből is? Igaz, szerezni itthon is lehet. Mondom: szerezni. Aminek a módja is ismert: csak a megfelelő segget kell nyalni. Tkp. az se baj, hogy a Lajtán túl más, kevésbé megalázkodó módja is van ennek a szerzésnek. Mindenki saját tehetsége szerint boldogul, saját szerencséjének kovácsa. Orbanisztánban ez nem annyira így van.
Ráadásul a szerencsének ehhez semmi köze.
A helyezkedésnek annál több. A kurzus nem bánja, ha elmegy a tót, az oláh, a sváb vagy a többi idegen elem, hanem, ha a magyar, aki amúgy is fogy! Igaz, hogy rohadtul nehéz meghatározni manapság, ki a magyar, de aki külhonban keresi a boldogulását, az hót ziher, nem az! Nem is kell sírni utánuk, legalább tisztul a nemzet, nem hígul tovább Árpád vére. Ja, hogy elvész az értékteremtő munkaerő java? Na, und? Majd pótoljuk ukránokkal. Azok is könnyen betaníthatók.
Ille István
