Gyógypedagógusoknak, logopédusoknak, szülőknek... 2014
- Téma inditó Esperantisto
- Kezdés dátuma
- Státusza
Sziasztok!
Az érdeklődőknek ajánlom ezt a lehetőséget:
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Továbbképző Központja 2017 szeptemberében 2 új szakirányú továbbképzést tervez indítani:
"Továbbképzésekről az érdeklődők számára tájékoztatást tartunk a 2017. március 25-én 10-14 óráig tartandó nyílt nap keretében. A nyílt napon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kari honlapon lehet. "
http://barczi.elte.hu/content/uj-sz...rf-extra-lesson-fejleszto-szakpedagogus.t.979
Az érdeklődőknek ajánlom ezt a lehetőséget:
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Továbbképző Központja 2017 szeptemberében 2 új szakirányú továbbképzést tervez indítani:
- Waldorf-osztálytanító és
- Waldorf Extra Lesson fejlesztő szakpedagógus
"Továbbképzésekről az érdeklődők számára tájékoztatást tartunk a 2017. március 25-én 10-14 óráig tartandó nyílt nap keretében. A nyílt napon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kari honlapon lehet. "
http://barczi.elte.hu/content/uj-sz...rf-extra-lesson-fejleszto-szakpedagogus.t.979
Sziasztok! Szükségem lenne Szabó Ottília Dyscalculine számolólapok (képességfejlesztő/számkörös) anyagaira. Esetleg ha van valakinek...
Köszönöm!
Köszönöm!
Nekem is jól jönne! De szerinted vki mind a 38-at megcsinálja és felteszi???
Szia Tüte !
Gondolkodok a lapok megrendelésén, előtte viszont szeretném látni és kipróbálni. És ehhez nem kell feltétlenül 38.
Köszönöm liamilla, nagyon aranyos vagy, de ez nem az, amit én keresek.
Ez nincs meg véletlenül?
Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításában (Gósy Mária szerk.)
Bata Sarolta
Nikol Kkt., Budapest, 2007. 335 lap.
2007 õszén jelent meg Gósy Mária szerkesztésében a kötet, amely a beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok zavart mûködésének eseteit mutatja be és elemzi óvodás és iskolás gyermekeknél (egy tanulmány esetében fiatal felnõtteknél). Az anyanyelv-elsajátítás során az artikulációs problémák könnyen feltûnnek, a beszédészlelés zavaraira azonban gyakran nem derül fény, hiszen ezek a folyamatok rejtve mûködnek. A kötet jelentõsége, hogy több szempontú megközelítéssel foglalkozik az észlelés zavaraival sokféle gyermekcsoport (beszédhibások, hallássérültek, diszlexiások stb.) esetében, és hogy a tanulmányok friss kutatások eredményei. Jól tagolt, igényesen szerkesztett kiadvány, ábrái szemléletesek; fejezetekre bontása, irodalomjegyzékei, szakkifejezés-magyarázata az olvasó tájékozódását segítik.
A kötet tematikus csoportosításban nyolc fejezetben tartalmaz huszonkét tanulmányt, amelyek elején rövid összefoglalók olvashatók.
A Bevezetésben Gósy Mária írása ismerteti az anyanyelv-elsajátítás folyamatainak egészséges mûködését csecsemõkortól egészen iskolás korig, ehhez képest értelmezhetõ minden zavar, amely a beszédprodukcióban, illetve a beszédpercepcióban elõfordul.
A következõ fejezet a Beszédfeldolgozás fiziológiai hátterét és diagnosztikáját mutatja be. Csépe Valéria neuropszichológiai szempontból sorba veszi a percepció fejlõdésében a kritikus összetevõket. Fent Zoltán fül-orr-gégész ismerteti a hallószerv anatómiáját, működését, a hallás folyamatát, a hallásvizsgálat fajtáit, valamint a hallásrehabilitáció lehetõségeit. Nemcsak a hallás, hanem az anyanyelv-elsajátítás folyamatának zavarait is fel lehet mérni különbözõ tesztek segítségével, Imre Angéla ezen tesztek fajtáit mutatja be, és felsorolja a jól alkalmazható teszt kritériumait.
A Beszédfeldolgozás és halláscsökkenés témakörével foglalkozik a harmadik rész. Bombolya Mónika hallássérült gyermekek beszédfeldolgozását vizsgáló kísérlete alapján megállapítja, hogy a nagyothallók beszédpercepciója a kezdetektõl sérült, az elmaradás mértéke az iskolába lépés idejére olyan jelentõs, hogy a beszédfejlõdési és a tanulási folyamatokat erõsen hátráltatja. A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy a hallókészülékes hallásmérés jó eredményébõl nem következik a beszédpercepció és a beszédmegértés megfelelõ mûködése. Gósy Mária és Horváth Viktória tanulmánya óvodások és olvasási nehézséggel küzdõ kisiskolások beszédhallásával, valamint a beszédhallás és a beszédészlelés egyes folyamatainak összefüggésével foglalkozik. Schneider Júlia és Simon Ferenc óvodások beszédhallását vizsgálja a GOH-eljárással. A vizsgálatban részt vett gyermekek esetében hurutoldást követõen a GOH-eredmények jelentõsen javultak.
A Beszédfeldolgozás beszédprodukciós zavarban című fejezetben beszédhibával küzdõ gyermekek beszédpercepciós folyamatainak vizsgálata kapott helyet. A kísérletek azt vizsgálják, hogyan függnek össze a hibás arti- kulációs mozgások a beszédfeldolgozási mechanizmusokkal. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a súlyosan beszédhibás, illetve a megkésett beszédfejlõdésű gyermekeknél egyaránt jelentõs az elmaradás a beszédpercepciós mûködések tekintetében. Minél idõsebb a gyermek, annál nagyobb az elmaradás az ép beszédűek beszédpercepciós szintjéhez képest, ezért a te- rápiát minél hamarabb meg kell kezdeni, és a fejlesztésnek mind az artikulációra, mind az észlelésre, sõt a megértésre is ki kell terjednie. Acélzott terápia szükségességét tapasztalatok is bizonyítják: Rosta Katalin és Schuchné Rumpli Henrietta logopédiai óvodába járó gyermekek fejlesztésének eredményét követték nyomon több éven keresztül, és azt találták, hogy a komplex terápia hatására igen jelentõs és egyenletes javulás következett be az óvodások beszédészlelésében és beszédmegértésében.
Külön fejezet vizsgálja az olvasási nehézség és a diszlexia esetén a percepciós mûködéseket (Beszédfeldolgozás olvasási nehézség, diszlexia esetén). Csépe Valéria tanulmánya a diszlexiával és a specifikus nyelvi károsodással (SLI) foglalkozik. Imre Angéla a beszédmegértés és az olvasás összefüggését elemzi két különbözõ életkori csoportban, a tanulmányt módszertani ötletek, javaslatok zárják. Gráczi Tekla Etelka diszlexiás és tipikus fejlõdésû gyermekek beszédfeldolgozását hasonlítja össze. A diszlexiás csoportnál az észlelési és megértési folyamatok szignifikánsan gyengébbek, és a működések kevésbé stabilak, az egyes részfolyamatok jobban függnek egymástól, mint az ép fejlõdésûeknél. Gráczi Tekla Etelka, Gósy Mária és Imre Angéla olvasási nehézséggel és diszlexiával küzdõ csoportok beszédfeldolgozási folyamatait hasonlítja össze.
A következõ fejezet (Beszédfeldolgozás és mentális érintettség) az értelmi képesség és beszédpercepciós folyamatok összefüggését vizsgálja tanulásba akadályozott gyermekeknél. A tanulmányok felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy egyéni különbségek adódhatnak a gyermekeknél, és ezt a fejlesztés során feltétlenül figyelembe kell venni.
A következõ rész a tipikus fejlõdésű gyermekek beszédfeldolgozási problémáival foglalkozik (Beszédfeldolgozási nehézségek). Bóna Judit tipikus fejlõdésű, ép beszédû 4–10 éves gyermekek fonológiai és szeriális észlelésének fejlõdését vizsgálja. Mindegyik életkori csoportban találhatóak voltak az elvárhatónál jobban teljesítõk, azonban igen jelentõs volt azoknak az aránya, akiknél (akár több éves) elmaradást tapasztaltak. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy minden óvodás esetében szükség lenne percepciós tesztelésre, akkor is, ha nem "gyanúsak", azaz a beszédprodukciójukban nem mutatkozik zavar, hiszen a rejtve mûködõ feldolgozási folyamatok még lehetnek hibásak. Horváth Viktória 6–10 évesek beszédészlelési folyamatainak tipológiáját ismerteti. A GMP-diagnosztika altesztjei alapján az akusztikai, a fonetikai és a fonológiai észlelés szintjének elemzésével felrajzolható a gyermek percepciós küszöbgörbéje. A kilencféle görbe további alkategóriákra bontható, egyes alakzatok elmaradásra, mások zavarra utalnak, bizonyos görbék inkább az iskolásokra jellemzõk, míg mások inkább az óvodásokra. A különbözõ rajzolatok más és más iskolai problémákkal járnak együtt: míg egyiknél a vezetõ tünet az olvasási és tanulási probléma, a másiknál a gyenge helyesírás. Az iskolai problémák megoldását minden esetben az esetleges percepciós zavarok feltárásával és rendezésével kell kezdeni. Markó Alexandra tanulmánya tipikus fejlõdésű 6–9 éves gyermekek mondat- és szövegértési jellemzõit, illetve azok összefüggéseit tárja fel. A vizsgált gyermekeknél az életkor elõrehaladtával tapasztalható fejlõdés, azonban ennek mértéke csekély, az elvárható szintet még a 9 évesek eredménye sem közelíti meg. A mondatértés tekintetében jelentõsebb a javuló tendencia, a szövegértéshez szükséges egyéb készségek-képességek (összefüggések felismerése, jó emlékezeti mûködések stb.) nem fejlõdnek olyan ütemben, mint a mondatértés. Gerliczkiné Schéder Veronika írása alapján megállapítható, hogy ha a beszédfeldolgozási nehézségekre nem derül idejében fény, és nem kezelik õket óvodás-kisiskolás korban, akkor megmaradhatnak felnõtt korban is. A vizsgálatban részt vevõ fõiskolások órai jegyzeteinek elemzése azt igazolta, hogy többségük beszédészlelési és megértési problémákkal küzd.
A kötet zárófejezete a korábbiakban feltárt problémákra kínál célzott fejlesztést (A beszédfeldolgozás fejlesztési lehetõségei). Sósné Pintye Mária és Melegné Steiner Ildikó a percepciós készségek korai fejlesztésének terápiáját mutatja be. A fejlesztés több érzékelési csatornán, rendkívül változatos feladatokkal történik a zsigeri érzékelés, a taktilis rendszer, a mozgás, a szaglás, az ízérzékelés, a hõérzékelés, a vizuális észlelés és a beszédészlelés javításával. Csabay Katalin a Lexi tankönyvcsaládot ismerteti, amely a verbális és vizuális percepciós készségeket fejleszti az olvasás és az írás alapozásához.
A tanulmányok végén található gazdag bibliográfia segíti a további tájékozódást a hazai és a nemzetközi szakirodalomban egyaránt. A kötetet záró szakkifejezés-magyarázatok nagy segítséget jelentenek az olvasónak.
Kiknek ajánljuk e kötetet? Pszichológusoknak, nyelvészeknek, egyetemi hallgatóknak ismereteik bõvítésére. Pedagógusoknak, hogy a különbözõ problé- mákkal (tanulási nehézség, magatartászavar stb.) küzdõ gyermekek esetében feltételezzék, hogy esetleg beszédészlelési zavar áll a háttérben. Gyógy- pedagógusoknak segítségül a nem tipikus fejlõdésű gyermekek terápiájához. Szülõknek, hogy minél elõbb észrevegyék, ha valamilyen probléma merül fel gyermekük fejlõdésében, így idõben meg lehet kezdeni a kivizsgálást, a terápiát. Végül pedig minden érdeklõdõnek, aki látókörét kívánja szélesíteni a pszicholingvisztika legfrissebb tudományos ismereteivel ezen a területen.
Ez nincs meg véletlenül?
Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításában (Gósy Mária szerk.)
Bata Sarolta
Nikol Kkt., Budapest, 2007. 335 lap.
2007 õszén jelent meg Gósy Mária szerkesztésében a kötet, amely a beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok zavart mûködésének eseteit mutatja be és elemzi óvodás és iskolás gyermekeknél (egy tanulmány esetében fiatal felnõtteknél). Az anyanyelv-elsajátítás során az artikulációs problémák könnyen feltûnnek, a beszédészlelés zavaraira azonban gyakran nem derül fény, hiszen ezek a folyamatok rejtve mûködnek. A kötet jelentõsége, hogy több szempontú megközelítéssel foglalkozik az észlelés zavaraival sokféle gyermekcsoport (beszédhibások, hallássérültek, diszlexiások stb.) esetében, és hogy a tanulmányok friss kutatások eredményei. Jól tagolt, igényesen szerkesztett kiadvány, ábrái szemléletesek; fejezetekre bontása, irodalomjegyzékei, szakkifejezés-magyarázata az olvasó tájékozódását segítik.
A kötet tematikus csoportosításban nyolc fejezetben tartalmaz huszonkét tanulmányt, amelyek elején rövid összefoglalók olvashatók.
A Bevezetésben Gósy Mária írása ismerteti az anyanyelv-elsajátítás folyamatainak egészséges mûködését csecsemõkortól egészen iskolás korig, ehhez képest értelmezhetõ minden zavar, amely a beszédprodukcióban, illetve a beszédpercepcióban elõfordul.
A következõ fejezet a Beszédfeldolgozás fiziológiai hátterét és diagnosztikáját mutatja be. Csépe Valéria neuropszichológiai szempontból sorba veszi a percepció fejlõdésében a kritikus összetevõket. Fent Zoltán fül-orr-gégész ismerteti a hallószerv anatómiáját, működését, a hallás folyamatát, a hallásvizsgálat fajtáit, valamint a hallásrehabilitáció lehetõségeit. Nemcsak a hallás, hanem az anyanyelv-elsajátítás folyamatának zavarait is fel lehet mérni különbözõ tesztek segítségével, Imre Angéla ezen tesztek fajtáit mutatja be, és felsorolja a jól alkalmazható teszt kritériumait.
A Beszédfeldolgozás és halláscsökkenés témakörével foglalkozik a harmadik rész. Bombolya Mónika hallássérült gyermekek beszédfeldolgozását vizsgáló kísérlete alapján megállapítja, hogy a nagyothallók beszédpercepciója a kezdetektõl sérült, az elmaradás mértéke az iskolába lépés idejére olyan jelentõs, hogy a beszédfejlõdési és a tanulási folyamatokat erõsen hátráltatja. A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy a hallókészülékes hallásmérés jó eredményébõl nem következik a beszédpercepció és a beszédmegértés megfelelõ mûködése. Gósy Mária és Horváth Viktória tanulmánya óvodások és olvasási nehézséggel küzdõ kisiskolások beszédhallásával, valamint a beszédhallás és a beszédészlelés egyes folyamatainak összefüggésével foglalkozik. Schneider Júlia és Simon Ferenc óvodások beszédhallását vizsgálja a GOH-eljárással. A vizsgálatban részt vett gyermekek esetében hurutoldást követõen a GOH-eredmények jelentõsen javultak.
A Beszédfeldolgozás beszédprodukciós zavarban című fejezetben beszédhibával küzdõ gyermekek beszédpercepciós folyamatainak vizsgálata kapott helyet. A kísérletek azt vizsgálják, hogyan függnek össze a hibás arti- kulációs mozgások a beszédfeldolgozási mechanizmusokkal. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a súlyosan beszédhibás, illetve a megkésett beszédfejlõdésű gyermekeknél egyaránt jelentõs az elmaradás a beszédpercepciós mûködések tekintetében. Minél idõsebb a gyermek, annál nagyobb az elmaradás az ép beszédűek beszédpercepciós szintjéhez képest, ezért a te- rápiát minél hamarabb meg kell kezdeni, és a fejlesztésnek mind az artikulációra, mind az észlelésre, sõt a megértésre is ki kell terjednie. Acélzott terápia szükségességét tapasztalatok is bizonyítják: Rosta Katalin és Schuchné Rumpli Henrietta logopédiai óvodába járó gyermekek fejlesztésének eredményét követték nyomon több éven keresztül, és azt találták, hogy a komplex terápia hatására igen jelentõs és egyenletes javulás következett be az óvodások beszédészlelésében és beszédmegértésében.
Külön fejezet vizsgálja az olvasási nehézség és a diszlexia esetén a percepciós mûködéseket (Beszédfeldolgozás olvasási nehézség, diszlexia esetén). Csépe Valéria tanulmánya a diszlexiával és a specifikus nyelvi károsodással (SLI) foglalkozik. Imre Angéla a beszédmegértés és az olvasás összefüggését elemzi két különbözõ életkori csoportban, a tanulmányt módszertani ötletek, javaslatok zárják. Gráczi Tekla Etelka diszlexiás és tipikus fejlõdésû gyermekek beszédfeldolgozását hasonlítja össze. A diszlexiás csoportnál az észlelési és megértési folyamatok szignifikánsan gyengébbek, és a működések kevésbé stabilak, az egyes részfolyamatok jobban függnek egymástól, mint az ép fejlõdésûeknél. Gráczi Tekla Etelka, Gósy Mária és Imre Angéla olvasási nehézséggel és diszlexiával küzdõ csoportok beszédfeldolgozási folyamatait hasonlítja össze.
A következõ fejezet (Beszédfeldolgozás és mentális érintettség) az értelmi képesség és beszédpercepciós folyamatok összefüggését vizsgálja tanulásba akadályozott gyermekeknél. A tanulmányok felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy egyéni különbségek adódhatnak a gyermekeknél, és ezt a fejlesztés során feltétlenül figyelembe kell venni.
A következõ rész a tipikus fejlõdésű gyermekek beszédfeldolgozási problémáival foglalkozik (Beszédfeldolgozási nehézségek). Bóna Judit tipikus fejlõdésű, ép beszédû 4–10 éves gyermekek fonológiai és szeriális észlelésének fejlõdését vizsgálja. Mindegyik életkori csoportban találhatóak voltak az elvárhatónál jobban teljesítõk, azonban igen jelentõs volt azoknak az aránya, akiknél (akár több éves) elmaradást tapasztaltak. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy minden óvodás esetében szükség lenne percepciós tesztelésre, akkor is, ha nem "gyanúsak", azaz a beszédprodukciójukban nem mutatkozik zavar, hiszen a rejtve mûködõ feldolgozási folyamatok még lehetnek hibásak. Horváth Viktória 6–10 évesek beszédészlelési folyamatainak tipológiáját ismerteti. A GMP-diagnosztika altesztjei alapján az akusztikai, a fonetikai és a fonológiai észlelés szintjének elemzésével felrajzolható a gyermek percepciós küszöbgörbéje. A kilencféle görbe további alkategóriákra bontható, egyes alakzatok elmaradásra, mások zavarra utalnak, bizonyos görbék inkább az iskolásokra jellemzõk, míg mások inkább az óvodásokra. A különbözõ rajzolatok más és más iskolai problémákkal járnak együtt: míg egyiknél a vezetõ tünet az olvasási és tanulási probléma, a másiknál a gyenge helyesírás. Az iskolai problémák megoldását minden esetben az esetleges percepciós zavarok feltárásával és rendezésével kell kezdeni. Markó Alexandra tanulmánya tipikus fejlõdésű 6–9 éves gyermekek mondat- és szövegértési jellemzõit, illetve azok összefüggéseit tárja fel. A vizsgált gyermekeknél az életkor elõrehaladtával tapasztalható fejlõdés, azonban ennek mértéke csekély, az elvárható szintet még a 9 évesek eredménye sem közelíti meg. A mondatértés tekintetében jelentõsebb a javuló tendencia, a szövegértéshez szükséges egyéb készségek-képességek (összefüggések felismerése, jó emlékezeti mûködések stb.) nem fejlõdnek olyan ütemben, mint a mondatértés. Gerliczkiné Schéder Veronika írása alapján megállapítható, hogy ha a beszédfeldolgozási nehézségekre nem derül idejében fény, és nem kezelik õket óvodás-kisiskolás korban, akkor megmaradhatnak felnõtt korban is. A vizsgálatban részt vevõ fõiskolások órai jegyzeteinek elemzése azt igazolta, hogy többségük beszédészlelési és megértési problémákkal küzd.
A kötet zárófejezete a korábbiakban feltárt problémákra kínál célzott fejlesztést (A beszédfeldolgozás fejlesztési lehetõségei). Sósné Pintye Mária és Melegné Steiner Ildikó a percepciós készségek korai fejlesztésének terápiáját mutatja be. A fejlesztés több érzékelési csatornán, rendkívül változatos feladatokkal történik a zsigeri érzékelés, a taktilis rendszer, a mozgás, a szaglás, az ízérzékelés, a hõérzékelés, a vizuális észlelés és a beszédészlelés javításával. Csabay Katalin a Lexi tankönyvcsaládot ismerteti, amely a verbális és vizuális percepciós készségeket fejleszti az olvasás és az írás alapozásához.
A tanulmányok végén található gazdag bibliográfia segíti a további tájékozódást a hazai és a nemzetközi szakirodalomban egyaránt. A kötetet záró szakkifejezés-magyarázatok nagy segítséget jelentenek az olvasónak.
Kiknek ajánljuk e kötetet? Pszichológusoknak, nyelvészeknek, egyetemi hallgatóknak ismereteik bõvítésére. Pedagógusoknak, hogy a különbözõ problé- mákkal (tanulási nehézség, magatartászavar stb.) küzdõ gyermekek esetében feltételezzék, hogy esetleg beszédészlelési zavar áll a háttérben. Gyógy- pedagógusoknak segítségül a nem tipikus fejlõdésű gyermekek terápiájához. Szülõknek, hogy minél elõbb észrevegyék, ha valamilyen probléma merül fel gyermekük fejlõdésében, így idõben meg lehet kezdeni a kivizsgálást, a terápiát. Végül pedig minden érdeklõdõnek, aki látókörét kívánja szélesíteni a pszicholingvisztika legfrissebb tudományos ismereteivel ezen a területen.
Szia Palma76! A könyvet itt tudod megrendelni a szerzőtől: www.szilvia-logopedia.hu ,segítőkészek.
A könyv 151 teljesen színes oldal. Ha fekete fehérbe nyomtatod akkor élvezhetetelen, sok részlet elveszik, a színes nyomtatás meg drága.
Az egész könyv nem kerül többe mint egy családi meki menü amit egyszer megeszel, aztán elveszik(és jól se lakik vele az ember). A szülők szívesen megveszik gyermekeik számára, mert a gyerekek szeretik, élvezik a munkát, sőt büszkék a saját könyvükre!
A könyv - ez igaz a jó szakkönyvekre - befektetés. A szakembernek ugye nem kell magyarázni. A szülőknek pedig azért jó,mert most ezt a kiadás elhanyagolható ahhoz képest ha nem kezdi időben a terápiát, nem veszi meg az eszközt, stb.,stb.
Hosszú évekig használható könyv, a teljes terápiás időszakot lefedi, a használat során nem hullanak ki a lapok, strapabíró. Ahhoz képest, hogy egymesés 40 oldalas könyvekért kérnek 2000 ftokat és ahhoz képest, hogy mit lehet nyerni a használatával, ahhoz képest nagyon olcsó, érdemes kiadni a kért összeget érte.
A reklám mellé egy kis kritika is: Sajnos nem mindig egyértelműek a képei, pl. ez egy róka kinézetű farkas
egy érdekes ananász
szamár is ló is
de a közeli környezet ritkán használt tárgyai között található madártoll meg robot is érdekes.
Nekem nem jön be a színes háttér sem, meg a rajzok stílusa sem. Tartalmilag ok. Szóval érdemes megnézegetni, mielőtt megveszed.
Utoljára módosítva:
Ilyesmire gondolsz?
Károly áll.
Károly a király előtt áll.
Károly a király előtt leverten áll.
Károly a király előtt elverve, leverten áll.
Károly a király előtt elverve, leverten áll rollerrel.
Károly a király előtt elverve, leverten áll az új rollerrel.
Károly, a leopárd, a király előtt elverve, leverten áll az új rollerrel.
Szia!
Gósy Mária: Beszédpercepciós fejlesztő modulok c. könyvében is van sok!
És ha minden igaz itt is megtalálod:
http://www.canadahun.com/temak/gyóg...dusoknak-szülőknek.23215/page-49#post-3742144
Igen, máris nem olyan drága az a 151 teljesen végigillusztrált (kb. 25 kép/lap) 100-as vastagságú papírra nyomott, ultraerős ragasztóval kötött 5-7 évet lefedő Látogatás könyv
40-50 oldalas fekete fehér, pár hangot tanító anyag 2000-2500 ft...
De itt is köszönöm, hogy a színes eredetit választotta és abból tett be képeket! (A gyerekek a robot imádják, jó témát is kínál, igyekeztünk 21.sz.-i lenni.)
Udvari Zoltán vagyok, a könyv kiadója és Szilviával együtt a közös "gyermekünk", ezért fontos számunkra. Azt hiszem az árazásából világosan látható, hogy nem fogunk a bevételből a Rózsadombra költözni.
A fenti Kincsestár tematikai könyv nagyon jó Szilvia szerint, különösen pályakezdőknek lehet hasznos és nagy segítség.
De ahogy a Látogatás könyvet se vette mindenki a netről, a boltban meg kell nézni ezt is és ha tetszik, megvenni. Lesz akinek nagyon nagy segítség lesz, másoknak meg egyáltalán nem.
Sziasztok!
Ha esetleg valakinek megvan és feltudná valamilyen formában tölteni nagyon megköszönném Gósy Mária (szerk): A logopédiai munka módszertani kérdései (Tanítási tervezetek gyűjteménye) című 1982es könyvét, 1-2 kurzusom teljesítési feltétele a könyv ismerete. Köszi!
Ha esetleg valakinek megvan és feltudná valamilyen formában tölteni nagyon megköszönném Gósy Mária (szerk): A logopédiai munka módszertani kérdései (Tanítási tervezetek gyűjteménye) című 1982es könyvét, 1-2 kurzusom teljesítési feltétele a könyv ismerete. Köszi!
- Státusza
