[FONT="]Lányunk nagy gondban van. Sürgősen és mindenáron férjhez akar menni. Elvégre már betöltötte hatodik évét is.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Képzeljék, pár hónappal ezelőtt a lány hálószobájából jövő rémes sírásra lettem figyelmes. Ez az a fajta sírás volt, aminek hallatára egy anya szíve egy pillanatra megszűnik dobogni, aztán pedig hármasával szeli a lépcsőt, hogy minél hamarabb megtudja milyen rémes tragédia érte az imádott gyermeket.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]"Jaj, édes jó istenem! Mi történt veled Évikém?" kérdeztem lihegve. <o
></o>[/FONT]
[FONT="]Gyermekem a földön feküdt arccal lefelé, és szívszaggatóan zokogott; "Lacika nem akar engem feleségüüüüül venni!" aztán felállt és hirtelen haraggal, csípőre tett kézzel felelőségre vonta Lacikát, lányunk két évvel idősebb bátyját, aki a meglepetéstől szinte lemerevedve állt a szobában; "Tényleg miért nem akarsz feleségül venni?" Erre persze kitört mindkettőnkből a nevetés, amitől is a lány duzzogva félrevonult.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Pár nappal később éppen a hálószobában takarítottam, amikor megint hallom Évikét, "Laci, miért nem akarsz feleségül venni?"<o
></o>[/FONT]
[FONT="](Makacs egy gyermek, nem nyugszik bele egykönnyen.)<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Most már én is kíváncsi vagyok a válaszra, így felegyenesedve hallgatok.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"A törvény tiltja, hogy testvérek összeházasodjanak." feleli okos fiam.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"De miért?"<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Tudod, miután testvérek vagyunk, az azt jelenti, hogy azonosak a szüleink, akiktől mindketten azonos fajta géneket örököltünk. Na most, ha mi összeházasodnánk, és gyermekeink lennének, azok duplán örökölhetnének az esetleges rossz, vagy beteg génekből. Ez azt jelenthetné, hogy nagy esélyük lenne, hogy szörnyszülöttek legyenek."<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Nahát, gondolom, ennél jobban én sem magyarázhattam volna el nekik. És mindezt az én nyolc éves fiam honnan tudja? Az biztos, hogy tőlem nem. Alig vártam, hogy életem párja este megjöjjön a munkából, hogy eldicsekedhessek neki, milyen okos fiam van.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Van fogalmad róla, hogy honnan vette az információt ez a gyerek? Nem is hiszed milyen büszke, vagyok rá, alig tudtam lélegzethez jutni egész nap az izgalomtól." meséltem nagy lelkesedéssel este Péternek.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Ö először is apámat idézte felvágósan, "A hosszú élet titka, tudod jól, hogy a lélegzést nem kell abba hagyni," aztán huncutul hozzá tette, "Oh az információ? Egyik esti mese téma volt."<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Ki nem állhatom a zseniket!" morogtam durcásan az orom alatt.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Pedig legalább kettővel számolnod kell házon belül, tudod-e?" feleselt vissza a szerény kedves. <o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Pár héttel később, éppen mosogatás közben, mialatt a lány segített törölgetni a nedves tányérokat, Évám hirtelen kibökte:<o
></o>[/FONT]
[FONT="]"Anyu, ha meghalsz, akkor majd én feleségül megyek Apuhoz, és ellátom Öt. Jó lesz?" <o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Ezzel a lélegzéssel nekem problémáim vannak. Most már legalább tudom, kinek áll érdekében, hogy minél hamarabb abbahagyjam. Amint szóhoz tudtam jutni, mondtam:<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Nagyon kedves tőled, de egyelőre nincs szándékomban meghalni. De engedd meg nekem, hogy mint neked igen jót akaró szülő anyád ellássalak egy jó tanáccsal. Én sem vártam meg, hogy az én anyukám meghalljon, mielőtt férjhez mentem. És egy idegent, nem pedig az apukámat választottam. Talán te is jobban tennéd, ha hasonlóan cselekednél, ha megjön annak az ideje."<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Azt hittem, ezzel az okos tanáccsal le is zártuk a témát, de pár hónap múlva lányom újabb házassági ötlettel lepett meg minket.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Ifjú Papához megyek férjhez."<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Ifjú Papának szólítják gyermekeim az én apámat, lévén, hogy párom édesapja jóval idősebb. Ezek szerint ebben a családban már egyetlen férfi sincs biztonságban. <o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Ez nagyon jól hangzik, de mit fog ehhez szólni az ifjú nagymama?" Igen reménykedtem, hogy lányomnak nincs szándékában anyámat eltenni láb alól, hogy házassági szándékait megvalósítsa. Bár ki tudja?<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Szerintem már éppen eleget élt vele, most már keressen magának egy másik férjet. Ha engem szeret, ezt a csekélységet megteszi nekem, nem gondolod?" <o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Anyám nagyon szereti a lányomat. De valahogy kételkedtem benne, hogy hajlandó lenne érte ekkora áldozatra. Persze azért kíváncsi lettem volna a hatásra, amikor a lányom személyesen kéri föl nagyanyját, adja át neki az imádott nagypapát örökre.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Te, gondoltál már arra, hogy Ifjú Nagymama annyira szereti Ifjú Nagypapát, hogy nem akarna élni nélküle, és nem is óhajtana egy másik férjet?" kérdeztem lelkes gyermekemtől. Ez egy pillanatra gondolkodóba ejtette a lányt. Aztán mérgesen csípőre tette a kezét, toppantott lábaival és azt mondta felháborodva:<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]"Tényleg? Én ezt nem tudtam! Rémes, hogy velem nem közöl senki semmit!" és duzzogva kirohant a konyhából.<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Akárhogy is nézzük, probléma van. Ez a gyerek férjhez akar menni. A családból már nem maradt senki, és nagy bánatára a környékbeli kisfiúk sem óhajtanak még házasodni. Mamájuk túl fiatalnak tartja még Őket. Aztán meg azon aggódott, hogy hallotta valahol, a férfiak hamarabb halnak, mint a nők. Mi lesz, ha mind meghal mire O felnő? Hát hogy tud akkor Ö apát szerezni gyermekeinek?<o
></o>[/FONT]
[FONT="]<o
> </o>[/FONT]
[FONT="]Az ünnepekre vettünk neki egy babakocsit, no meg jó néhány babát is. De férjet nem tudunk neki venni. Most abban reménykedik, hátha hoz neki egyet a nyuszika. Mit lehet tudni ebben a mai világban. Nem igaz? <o
></o>[/FONT]