A pubertárs kor
Kis áttekintés
KIVONAT:
A serdülőkor (pubertás) (Cole M., Cole S.: Fejlődéslélektan. Osiris, 1998).
Átmenet a gyermekkor és felnőttkor között biológiai, pszichológia, társadalmi vonatkozásban. A stabil felnőtt személyiség alapjának kialakulása.
Biológiai változások: biológiailag érett, szaporodásra alkalmas lesz az egyén.
A hipotalamusz aktiválja a csatlakozó agyalapi mirigyet. Ez fokozza a növekedési hormontermelést. Testi
növekedés felgyorsul, felnőtt testmagasság 98%-át elérik a pubertás végére. Növekedési ütem: először láb hosszúsága, majd törzs megnyúlása, váll, mellkas kiszélesedése. Fej kis növekedése. Testforma változása, fiú-lány látható testalkati különbségeinek megjelenése; fiúk testi ereje nagyobb lesz.
a nemi (gonadotróp) hormonok termelését.
Ezek az ivarmirigyekre (petefészek, herék) hatnak. Nőknél a petefészket ösztrogén és progeszteron hormon termelésre serkentik (peteérés), férfiakban a herék és mellékherék által termelt tesztoszteront kiválasztódását serkentik, ezzel a spermium termelődését eredményezi.
Elsődleges nemi jelleg: szaporodás szerveinek növekedése és érése. Herék hímivarsejteket, prosztata ondót termel, ondóvezetékben találkoznak. Éjszakai magömlések fiúknál. Lányoknál peteérés, menstruáció.
Másodlagos nemi jelleg: külsőleg megjelenő változások: pl. mellek, szőrzet, hang fiúknál mélyül stb.
Nemi érés korábbra került: pl. menstruáció 1840-es években 14-15 év körül volt az ipari társadalmakban.
Test hirtelen változása- testkép változása. Hirtelen bekövetkező testi változások okozta zavarok serdülőknél.
Serdülőkor a kulturális különbségek tükrében: Pl. Kalahári sivatag egy népénél pl. a nemi érés és házasságkötés, utódnevelésre, munkára való képesség időben egybeesik. Fejlett ipari társadalmakban oktatás, eltartott, szülőtől függő gyermeki élethelyzet még sokáig tart, miközben a biológiai érés megtörténik. Szexuális életre alkalmas, ugyanakkor a felnőtt jogok és kötelességek vállalása a pubertás utánra tolódik. Képzési idő növekszik, a serdülőkor (függő helyzet miatt) meghosszabbodik. Oktatás (tanulás) és munka elválik, így felnőttek-serdülők eltávolodnak. Generációs különbségek nőnek, a kortársak szerepe nő. Emiatt a pszichés, társas és biológiai fejlődés közti eltolódások keletkeznek.
Gondolkodásbeli változások a kisiskolásokhoz képest (Keating, 1980)
Gondolkodás a lehetőségekről, alternatívák keresésének képessége előre gondolkodás, tervezés rendszeresen (pl. jövő nyárra) hipotézisek használata a gondolkodásban (mely döntésnek mi lesz a várható következménye) gondolkodás a saját gondolkodásról, mások gondolkodásáról
a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás (erkölcs, politika, társas kapcsolat, élet nagy kérdései)
Piaget: formális műveleti gondolkodás: 12-19 év. Problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondol. Lelkes érdeklődés az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a folyamata iránt.
Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt, birálják a felnőttek képmutató viselkedését.
További jellegzetességek:
Vágy megmutatni a függetlenséget, önállóságra való képességet (lázadások a függőség ellen).
Felnőtt világ tökéletlenségeinek kritikája, és új alternatíva keresése.
Rádöbbenés a szülők tökéletlenségére. Eddig szülők a modellek, akikkel azonosultak kisgyerekkortól. Mivel lehet őket helyettesíteni? Egy ideálként szolgáló személlyel vagy eszmerendszerrel lehet azonosulni. De a választott ideál vagy eszme általában utópiszikus.
Kohlberg erkölcsi gondolkodási szakaszai közül a „Posztkonvencionális szakasz”.
Az identitás alakulása, az identitáskrizis és a krizis lezárulása
Lezárulás: ha elkötelezte magát nemében, foglalkozásában, idológiájában, céljaiban, összefüggő, konzisztens énkép, belső normák kialakulása. Folyamatában egyik területen kialakulhat, más területen nem. Pl. ideológiában igen, pályaválasztásban nem.
Biológiai érés, gondolkodás változása, ismeretek, tapasztalatok bővülése, a felnőttség közeledésének tudatosulása: új identitás kialakítását teszi szükségessé. „Ki vagyok én? Milyen vagyok? Merre tartok?” –jellegű kérdésekben fogalmazódik meg.
Erikson: serdülőkor fő feladata az identitásképzés. Társadalom új életfeladatokkal, új megmérettetésekkel szembesiti. Serdülőkorban 4 korábbi, újraéledő fejlődési krízist kell újra feldolgozni.
Bizalom problémája újraéled serdülőkorban: olyan személyek keresése, akiknek hihet és akiknek saját megbizhatóságát bizonyíthatja. Barátok, eszmék, ideológiák keresése. Sokszor bizalmatlanság alakul a felnőtt világgal szemben, vagy cinikus közöny.
Autonómia igénye újra megjelenik, saját életéről maga kíván dönteni.
A kezdeményezés igénye újraéled: milyenné váljak, célok, nagy álmok
Teljesítmény igénye új változatban: nem korlátozódik a tanár által kijelölt feladatokra, saját érdeklődési körök, saját munka minőségéért vállalt felelősség megjelenése.
Önértékelés változása
14-15 év: Problémát jelent serdülőknek, hogy különbözőnek mutatják magukat helyzettől, csoporttól függően, szerep-próbálgatások. Tényleges viselkedést és elvárt viselkedésük közti eltéréseket észlelik, ideális énjüknek nem felelnek meg, ezért egyre több önmegfigyelést végez saját tulajdonásagit illetően. Mennyire vagyok elégedett önmagammal? Fontos: megnyerő külső, társas elfogadottság, népszerűség. Önértékelés bizonytalan, szélsőségek között ingadozhat. Melyik az igazi én? Serdülőkor végére az eltérő „én-ek” összebékítése meg kell történjen, fő feladat a felnőtté válásban az identitáskrízis megoldása és a nemi identitás megszilárdítása. Testkép fontossága.
A pszichoszexuális identitás alakulása
Freud elméletében: genitális szakasz. Azonos nemű szülővel való azonosulás megszilárdul. Szexuális vágy, de vérfertőzés tabujának megértése, társadalmi korlátozások révén családon kívüli partner keresése. Tapasztalat hiányában új viselkedésformákat kell elsajátítania. Másrészt a szülőkről kell érzelmileg leszakadnia, leválnia, ami addig az élete során az érzelmi biztonság alapja volt, „érzelmeit át kell helyeznie”, a kortársak felé kell fordulnia. Erős szülői függés fennmaradása későbben a házastársi kapcsolatot veszélyezteti. A szülőkről való érzelmi leválás a serdülőkor alapvető konfliktusa.
Megfigyelés és önmegfigyelés intenzív, mások megítélésének, önmegítélésnek, társadalmi megítélésnek integrálása kell bekövetkezzen. Elköteleződések, saját álláspontok, célok kialakulása serdülőkor végére, ifjúkorra. Önmagáról következetes képet igyekszik kialakítani, ami sok feszültséggel jár, sokszor önmagán és másokon vezeti le.
Identitáskrizisnek sokféle tünete lehet: iskolából kimarad, éjszakai kimaradozások, antiszociális magatartás, bizarr életformák, szexuális zavarok, öngyilkosság, veszélykeresés.
A serdülő-szülő konfliktusok oka és tartalma
Kritikus gondolkodás, önállóság iránti igény: szülőkétől eltérő értékelések és célkövetések, önállóság állandó hangsúlyozásának igénye. Ugyanakkor tudja függő helyzetét. Szülő követelése: függetlenség és felelősség összhangja ( ha független, akkor takarítson ki, mossa ki zokniját, ne költekezzen, tudjon felelősséget vállalni önmagáért stb.) Konfliktusok látszólag lényegtelen dolgok sora körül jelenik meg: dac, önérvényesítés: saját identitás keresése (frizura, pontosság, öltözködés, rendtartás stb.)
Másrészt a szülők kritizálása, „lefokozása” a leválást segíti.
Típusos konfliktusforrás: Ha a serdülő az önállóságnak csak a kellemes vonatkozásait igényli. Ha a szülő a leválási törekvést sérelemként fogja fel és minden vonatkozásban akadályozza. Ilyenkor túl heves lázadás következik be, vagy a későbbi kapcsolatokat, családalapítást gátló önállótlanság.
Probléma, ha „kitör” és teljes mértékben családon kívüli kapcsolatokat épít ki, ha a kortáscsoportok egyedüli fontossága, ami elmozdítja a szülők fizikai és érzelmi közelségétől. Kontrollálhatatlanná válik életvezetése. Általában azonban a kölcsönös függés új formája alakul ki a serdülő és családja között, ami a serdülőnek egyenlőbb szerepet és egyenlőbb kötelességeket szab ki. Szülőkkel: közös étkezések, vásárlás, otthoni munka. Kortársakkal közös tevékenységek, pihenés, játék.
Kortársak jelentőségének növekedése: a biztonság, intimitás, önértékelés új forrása.
Serdülés kezdetén általában azonos nemű csoportok alakulnak:
Tevékenységek, érdeklődési körök szerveződnek (pl. sport, zene stb.)
Ezek önkéntesen szerveződő csoportok, szabad választás alapján, hasonló emberek.
Később különböző nemű kortárscsoportok is alakulnak (korcsolypályán, uszodában, fagyizóban, lakótelepen)
Később: fiúk-lányok csoportosan járnak házibuliba, moziba- de főleg azonos neműekkel töltik az időt.
Később: párkapcsolatok alakulnak, szerelem, majd a csoportok széthullanak: út a felnőtté válás felé.
Az identitás szintjei: James Marcia
1. Identitásdiffúzió: Nem rendelkezik a serdülő integrált énképpel. Célt megfogalmaznak (pl.ilyen vagy olyan foglalkozást akarok stb.), de nem tesznek lépéseket a megfogalmazott cél felé. Érdektelenség, cinizmusjellemző.
2. Moratórium: E szinten azok állnak azok a serdülők, akik éppen identitáskrízisüket élik. Aktiv válaszkeresés, de az ellentmondások megoldását még nem találják, döntésképtelennek tűnnek.
3. Korai zárás: Elkötelezik magukat foglalkozási, ideológiai téren, de nem mentek át identitáskrízisen, passzívan elfogadják, átveszik a család álláspontját; átgondolás nélküli szabálykövetés, elvárások követése.
4. Az identitás elérése: krízisen átestek, elkötelezettség alakult ki több vonatkozásban, felülvizsgálták családjuk nézeteit, és elvetették, ami identitásukhoz nem illeszkedik.
Fejlett országokban az iskoláztatás elhúzódása a gazdasági függetlenség elérésének hosszú késését eredményezi, felnőtt élet kezdete kitolódik magasabb életkor felé. Elvárás, hogy a fiatalok az iskolás évek befejezéséig, de legalább 18 éves korig ne alapítsanak családot. A társadalom bizonyos változásokat adott időszakban nem enged meg a fejlődési átmenetek időszakában. Így a serdülőkornak, mint fejlődési szakasznak nem pusztán biológiai, mentális, hanem társadalmilag meghatározott vonatkozásai is vannak. Várhatóan az oktatásban töltött növekedni fognak a jövőben, így a gazdasági függetlenség, munkavállalás még későbbi időszakra tevődik majd. Így a felnőttségre jellemző teljes felelősségvállalás is kitolódik.
Gyermekkorból a felnőttkorba való átmenetet konfliktusok terhelik, a személy szexuális érésének és a felnőtt szerep iránti igényének következtében, de ennek lefolyását, megélését társadalmi-kulturális tényezők is meghatározzák.
Iskoláskor
Biológiai érés: Testi fejlődés, agy méretének növekedése, 6-7 év: agykéreg mielinizációja majdnem befejeződik (kérgi idegsejtek körül szigetelő hüvely képződik, ami felgyorsítja az ingerület terjedését az idegsejtek mentén.) Homloklebeny minőségileg magasabb szintű tevékenységének is tulajdonítható a kognitív fejlődés. Ok-okozati viszony kérdéses.
Minőségileg új gondolkodás:
Felnőtt jelenléte nélkül is végrehajt sok utasítást a gyerek önállóan: apróbb vásárlások, házimunkák, ló behajtása a legelőről stb. Kisgyermekek elfelejtik az utasításokat. Ok:
Emlékezet terjedelme nő, több információt képesek tárolni, rövid és hosszú távú emlékezet kapacitása egyaránt fokozódik.
Több ismerettel rendelkeznek, felhalmozódik sok tapasztalat a világról, nagyobb tudásalappal rendelkeznek.
1.Konkrét műveleti gondolkodás megjelenése (Piaget): mentális műveletek elvégzésére képes: gondolatban összekapcsolni, sorba rendezni, átalakítani, következtetni. Azért
konkrét, mert
tárgyak jelenléte nélkül még minderre nem képesek az iskoláskor kezdetén, tárgyak fizikai jelenléte szükséges.
Konzerváció: Tárgyak fizikai vonásai ugyanazok maradnak, ha külső megjelenésében meg is változnak (mennyiség, méret, számosság). Pl. folyadék mennyisége ugyanaz, akkor is, ha a pohár keresztmetszete változik. Agyaggolyók átformálásával súlyuk ugyanaz.
Számkonzerváció: pl. 6 kártya szorosan egymás mellett és széthúzva ugyanannyi (hossztól, átcsoportosítástól el tud tekinteni) Több-kevesebb, nagyobb-kisebb, ma-holnap.
Tárgyak egynél több tulajdonságát képesek figyelembe venni, és
kategóriákat képezni (pl. egyidejűleg szín és forma szerint osztályozni tárgyakat) Gondolkodás rugalmasabb lesz. Összefüggő logikai struktúra alakul ki. Gondolkodás fejlődése az élet minden
területére hatással van.
2. Egocentrizmus csökkenése a gondolkodásban- pl. ernyő mögött elhelyezett tárgyak kikeresésében sikeresebbek (egyik gyerek adja az információt)
3. Szociális nézőpontváltás: mások hogyan észlelik cselekedeteiket, elképzeléseiket- mások gondolatainak, érzéseinek jobb megértése
Iskolai környezet: szocializáció fontos része, cél az adott felnőtt társadalomban megkövetelt képességek fejlesztése. Szülők és iskola teljesítményelvárásai növekednek (addig szülők a napirenddel, önálló öltözés stb. szokások kialakításával foglalkoznak főleg). Írott nyelv elsajátítása (olvasás, írás) Számtantanulás Oktatási célú párbeszéd folyik: információk és értékelés nyújtása: kezdeményezés (tanári kérdés)- válaszadás-értékelés (tanár) ciklus
Kognitiv hatásai: (összehasonlítva iskolázatlan gyerekekkel)
Ismeretgazdagodás, gyakorlat az emlékezeti előhívás területén, módszeres problémamegoldásra tanít. Metakognitiv készségek javulása: Képesség arra, hogy saját gondolkodásunkról gondolkodjunk (pl. feladatmegoldás stratégiáját, elmagyarázza- iskolázatlan, kevésbé tudja gondolati lépéseit elmagyarázni) Nyelvhasználat tudatossága: iskolázott-iskolázatlan felismeri a nyelvtanilag hibás mondatokat, de iskolázott gyerek el is tudja magyarázni.
A tanulási képességekben, iskolai sikerességben:
öröklés, intelligencia, családi hatás, kortárs csoportok, iskola hatása
Az intelligencia fogalma, mérése (Binet-Simon)
Család: Kíváncsiság serkentése, figyelmes magyarázatok, környezet alakítása a gyermekek képességeihez és érdeklődéséhez igazítva, érzelmi támogatás: jobb iskolai előmenetel
Kortársak hatása pozitív és negatív is lehet: iskolai feladatok közös, együttműködésen alapuló megoldása fejlesztette a gyerekek problémamegoldó képességét, ha meg tudtak egyezni az együttműködő viselkedésmódban. (Kísérlet: csoport részeket tanul meg és ad át).
Iskolai légkör: Összehasonlító vizsgálatok, ahol a tanárok képzettsége, fizetése, gyerekek IQ-ja, anyagi helyzete ugyanaz. Pozitív légkör az alábbiak kombinációiból adódik.
Fontos a jó tanulási teljesítményben:
- A tanulásra helyezett hangsúly: ha a tanulási sikeresség elvárása erős, házi feladat minősége fontos, ott a tanulmányi átlag magasabb
- Tanári viselkedés: ahol a tanárok az egész osztály egyidejű bevonásával tudtak foglalkozni (sokszor csöndes, önálló munkát is kívántak)
- Jutalmazás és büntetés: Ahol a jutalmazás a jellemzőbb, jobb teljesítmények
-A tanulók környezete: A szünetekben nagyobb szabadság, saját osztályterem rendben tartása, iskolai élet szervezése (jobb, mint ahol mindent a felnőttek látnak el).
-A tanári elvárások szerepe: Rosenthal és Jacobsen kisérlete: 1-6. osztályosoknál teljesítménytesztet végeztetnek, tanároknak azt mondják, hogy a gyerek teljesítményét előrejelzi. „Zsenik”- „Nem zsenik” (véletlenszerűen kiválasztott neveket adnak meg a tanároknak). Az év végén újabb teljesítményteszt: a „zseniknél” óriási fejlődés volt. Tanári elvárás megszabja a tanár viselkedését, ezáltal a gyerek teljesítményét. Jobban figyel rá, türelmesebb stb.
Kortárs csoport szerepe, kortársakkal töltött idő mennyisége nő, felnőtt kontrollja csökken. Addig felnőtt minden lépést számon tart, irányit, rászól, vitákat elrendez. Közös programok barátokkal. Új élmények, új szociális készségek elsajátítása. Önmagáról és másokról alkotott kép változik. Családban kialakult énkép már nem elegendő. Nagyobb önállóság- szülő nem tudja minden veszélyforrástól távoltartani, kontrollálni- megbeszélés, magyarázat fontossága nő.
A gyerekek közötti kapcsolatok alakulása
Kölcsönös vonzódás, elköteleződés jellemzi a barátságot. A másik szempontjainak, érzéseinek, nézőpontjának figyelembevétele szükséges.
Barátság funkciói:
Kommunikáció, együttműködési képesség fejlődését segíti Információk forrása (világra, másokra, az egyénre vonatkozóan) Érzelmi forrás a jó közérzethez, problémák kezeléséhez Későbbi intim kapcsolatok modelljeként szolgálnak. Társas kompetenciát fejleszti (sikeres együttműködés a kortársakkal). Kicsiknél esetleges. Később (6-7 év): akikkel játszanak, de tevékenységeiket, dolgaikat is megosztják. „Akik együtt játszanak”, „Akik odaadják egymásnak a dolgaikat”. 9-10 év: akikkel sok időt tölt együtt és jól ismerik egymást, azonos érdeklődés, ugyanazt szeretik csinálni, törődnek egymással, segít. Barátválasztás elemzéseiből: azonos életkor, azonos nem, azonos bőrszín, azonos kedvtelés, iskolához való hasonló viszony. Visszautasítás, osztályban elfoglalt rang, elismertség fontossá válik. Nemek elkülönülése. Fiúk csapatokban, lányok 2-3 fős csoportokban játszanak szívesen. Lányok barátsága intimebb. Fiúk: mozgás, versengő játékok szívesebben. A társas rangsor vizsgálata:
szociogram. Grafikus megjelenítése a többi csoporttaghoz fűződő érzelemnek. Népszerűségben fontos: vonzó külső, csoport tevékenységéhez való alkotó hozzájárulás, csoportnormák, csoportszabályok elfogadása.
Játékok és szabályok
Szabályokon alapuló játékok előtérbe kerülnek (szabályjátékok): Ki nevet a végén, dáma, bújócska, csapatjátékok stb. Bár a szabályok nem egészen hiányoznak a kisgyermekkori fantáziajátékokból, szerepjátékokból sem. Szabályokat alkalmaznak a szerepek kiosztásában. Pl. a papának nyakkendő kell. Szabályok állandóan változnak a szerepjátékokban. Idősebb: pontosan rögzítik a szabályt, meg kell egyezni, aki nem tartja be, az „csal”. Emlékezetben kell tartani, pillanatnyi vágy és helyzet nem terelheti el, szociális nézőpontváltás is kell (ha én így lépek, akkor ő majd leüti a bábumat): többi játékos gondolataira figyelnie kell. Fantáziajáték, mintha-játék: lényeg a játék. Szabályjáték: lényeg a győzelem, vetélkedés. Szabályjáték: több gyerek játszhat együtt, csoport növekedhet, időtartam jóval hosszabb lesz, bonyolultabb lesz. Fontossága: gyakorlatoztatja a saját vágyak és társadalmi szabályok szembesítését. Előzetes szabályrendszert kell megalkotni, elfogadni, nézetkülönbségeket föladni, alkalmazkodni, alárendelődni: társas együttműködés csak így lehetséges. (pl. kisgyerek golyóval csak gurigázik, nincs szabály, nincs versengés. Iskolás: szabályok közé rendelik a golyózást, és nyerni akarnak.) Kisebb gyerek: szabály abszolút, szent és megváltoztathatatlan, . Pl. Gyerekek játszanak, és a szabályt meg akarják változtatni. Gyerek: Így ezt nem lehet játszani, mert az csalás lenne. Piaget: De minden társad szeretné, hogy igy legyen. Gyerek: Igen, mind szeretnék. P.: Akkor miért lenne csalás? Mert ők találták ki, és az nem egy szabály. Ez rossz szabály, mert nincs a szabályok között. Az igazi szabály benne van a játékban”. 9-11 év: változtathatóak, ha mindenki egyetért vele, a szabályok társas konvenciók, és változtathatóak, ha mindenki egyetért vele.
Szabályok fajtáinak megkülönböztetése, az erkölcsi fejlődés hat szakasza Kohlberg szerint (Comer536-540.o.) Kisiskoláskorban erkölcsi szabályok, társadalmi konvenciók, személyes szabályok, megkülönböztetése kialakul. Erkölcsi szabályokból főleg a tilalmak: testi sértés, lelki bántás, becsület (ígéret megtartása), lopás.
Társadalmi konvenciók: Iskolai ( feleselés a tanárral, rágózás az órán), megszólítási formák, öltözködés és megjelenés, etikett (pl. hogyan egyen).Személyes szabályok, amelyek körülirt eseményeket irányítanak (pl. első a házi feladat, utána TV, fogmosás este stb. )
Kohlberg (540. oldal, Comer és 16. fejezetben folytatás): erkölcsi gondolkodás fejlődésének 3 szintjét különíti el = Piaget kognitív fejlődési szakaszai. (Ezen belül is 2-2 fejlődési alszakasz) Szükséges a felső szint eléréséhez a rendszerezett, logikus gondolkodás és mások szempontjainak megértése. Ennek hiányában alacsony szinten reked meg az ember. Módszere: Történeteket talált ki, majd klinikai interjú: az élet és tulajdonhoz való viszony, kötelességek egymás iránt, törvényekhez és szabályokhoz kapcsolódó döntések. Gyerekek véleményét megkérdezte, és azok okait. Pl. a Heinz-dilemma: Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasította. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek? Miért?
I. Prekonvencionális szint (műveletek előtti gondolkodásnak felel meg, óvodáskor vége-iskoláskor kezdete): az erkölcsi itéletek alapja az adott cselekedett közvetlen következménye és a gyermek saját vágya. Orvosságot nem szabad ellopni, mert börtönbe csukják. Ellophatja, mert senki se lesz nagyon szomorú.
II. Konvencionális szint (konkrét műveleti gondolkodás, 7-8 éves kortól): az erkölcsi itéleket attól függnek, hogy mit gondolnak mások. A társas normákat megsértő cselekvések minősülnek rossznak. Ellophatja a gyógyszert, mert ha ő lenne majd rákos, jól fog eseni neki, hogy számára is ellopja valaki az orvosságot. Egocentrikus nézőpont, de mások másféle szempontját is felismerik már. Az igazságosság cserealapon működik: annyit kapsz, amennyit adsz. Én nem mondalak meg az anyukádnak, ha te sem mondasz meg az én anyukámnak.
Mások kihasználása saját célra teljesen elfogadható.
III. Posztkonvencionális szint (formális műveleti szakasz, iskoláskor vége, serdülőkor): az erkölcsi ítéletek elvont etikai elveken alapulnak, társas szempontok alapján ítélkeznek. Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát.
I.szint: Prekonvencionális
Mi helyes? Mi az indok?
Engedelmeskedés a szabályoknak indok nélkül, mert büntetés várható. Cél a fizikai károsodás elkerülése. Indok a tekintély, a büntetés elkerülése.
Szabályok csak akkor követendőek, ha közvetlenül az egyén érdekében állnak, és ez másoknak is megengedhető. Saját érdeket, szükségletet szabad követni. Méltányos csere, üzlet, megegyezés megengedhető.
II. Konvencionális szint
Úgy élni, ahogy a közelálló emberek elvárják (szülő, testvér, barát stb.). „Legyen jó”, törődjön másokkal, szabályok követése, tekintély elismerése, tisztelet, szeretet mások iránti szabályok betartása.
III. szint: Posztkonvencionális (elvi)
Emberek véleményei, értékei eltérőek, a legtöbb érték és szabály viszonylagos, és a csoportra jellemző. Törvények szükségességének fölismerése. Saját etikai elvek követése, a törvények alapelveinek megértése, jogok egyenlőségének, személyek méltóságának tisztelete.
Az új énkép alakulása
7 éves kor után egyre inkább különbséget tesznek testi, pszichológiai, mentális, társas én-jük között. Önjellemzések egyre bonyolultabbak, egyre több szempont („Én egy olyan fiú vagyok, aki…”) Egyes kategóriák helyett ( pl….aki jól tud focizni) egyre több egyéb szempont, társas összehasonlítás (..butább vagyok, mint…)Társas összehasonlítás fontossága nő: kortársaikhoz viszonyítva határozzák meg önmagukat egyre inkább. Önértékelés fontossága (képes és érdemes vagyok mások szeretetére). Egészségben fontos- alacsony önértékelés, kisebbségi érzés később depesszióra, szorongásra hajlamosít. Kognitív és testi képességek, elfogadottság kortársak és szülők, tanárok részéről döntő. Kisiskolás: önértékelés és tanári értékelés, kortárs megítélés erősen eltérhet. Később (8 éves kor körül) növekedik az összhang.
Az erkölcsi fejlődés szakaszai Piaget szerint
A műveletek előtti szakasz kezdetén
1. erkölcsi szint: Elkezdenek szimbolikus játékokat játszani, azonban ezek párhuzamos játékok együttesen, de szervezettség nélkül, minden gyerek a saját szabályait követi. A szabályszerűség feltűnhet, de minden gyerek gyakran és önkényesen váltogatja a szabályt. Nem szolgál a közös játék olyan kollektív célokat, mint az együttműködés vagy versengés.
2. erkölcsi szint: kb. 5 éves korban, követendő szabályok kifejlesztése, de ezek kötelező erkölcsi szabályok, felnőtt vagy Isten szabta meg, állandó, szent, módosíthatatlan.
Az „
erkölcsi realizmus” időszaka: erkölcsi szabályok előre meghatározottak és állandóak a világon, mint a gravitáció törvénye. Megítélésükben egy tett következményei számítanak és nem a szándékok: pl. az a gyerek a rosszabb, aki nagyobb kárt okoz, és ez független attól, hogy szándékos vagy véletlen cselekedet-e.
Nincs különbség az ártalmatlan túlzás, tévedés és szándékos hazugság között.
Műveleti szakaszokban minőségileg új gondolkodás. Emlékezet terjedelme nő, több ismerettel, tapasztalatok felhalmozódása a világról, nagyobb tudásalap.
Konkrét műveleti gondolkodás megjelenése, kb. 10 éves korig: mentális műveletek elvégzésére képes: gondolatban összekapcsolni, sorba rendezni, átalakítani, következtetni. Egocentrizmus csökkenése a gondolkodásban, szociális nézőpontváltás: mások hogyan észlelik cselekedeteiket, elképzeléseiket, és mások gondolatainak, érzéseinek jobb megértése. Ekkor:
Erkölcsi szabályok megértésének új, 3. szakasza: szabályok megváltoztathatóak, ha mindenki egyetért. Erkölcsi realizmus időszakának vége: szándékokat figyelembe veszik már, és a büntetés emberi döntés, és nem elkerülhetetlen isteni megtorlás.
Formális műveleti gondolkodás szakasza: kb. 12 évtől. Képessé válik a tisztán szimbolikus gondolkodásra. Ekkor:
Erkölcsi szabályok megértésének utolsó (4.) szintje: Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt, a személyes helyzetek helyett a tágabb társadalmi kérdések foglalkoztatják.
Kohlberg (lsd. in Cole):
Az erkölcsi gondolkodás fejlődésének 3 szintjét és ezen belül 6 szakaszát különíti el.
A felső szint eléréséhez a rendszerezett, logikus gondolkodás és mások szempontjainak megértése szükséges. Ennek hiányában alacsony szinten
reked meg az ember.
Módszere: Történeteket talált ki, majd klinikai interjút végzett az élet és tulajdonhoz való viszony, egymás iránti kötelességek, törvényekhez és szabályokhoz kapcsolódó döntések vizsgálatára. Gyerekek véleményét megkérdezte, és azok okait.
Pl. a
Heinz-dilemma:
Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasította. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek? Ha igen, miért?
I.
Prekonvencionális szint
Első szakasza: (heteronom erkölcs, kivülről, külső hatalom által meghatározott) óvodáskor vége-iskoláskor kezdete. Az erkölcsi ítéletek alapja az adott cselekedet közvetlen következménye és a gyermek saját vágya.
A lényeg a cselekedet objektív következménye.
(Az orvosságot nem szabad ellopnia Heinznek, mert börtönbe csukhatják. Ellophatja, mert mert nem kerül sokba a gyógyszer.)
Második szakasz (7-8 éves kor táján jelenik meg). Továbbra is önérdekű, egocentrikus szempont a döntő, de felismerik, hogy másoknak más szempontjaik vannak. Az igazságosságot csererendszernek tekintik: annyit adj, amennyit kapsz. Mások kihasználása saját céljaikra teljesen elfogadható. (Heinz ellophatja a gyógyszert, mert ő is lehet rákos, és neki is szüksége lehet rá, hogy valaki neki lopjon gyógyszert.)
II. Konvencionális szinten belül
Harmadik szakasz: Az erkölcsi itéleket attól is függnek, hogy mit gondolnak, éreznek mások. A társas normákat megsértő cselekvések minősülnek rossznak. „Ne tégy olyat másokkal, amit nem szeretnél, hogy ők is veled tegyenek.” „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal”.
(Én nem mondalak meg az anyukádnak, ha te sem mondasz meg az én anyukámnak.)
4. szakasz: társadalom működése szempontjából fontos szabályok betartása. „Mi lenne, ha mindenki ezt csinálná?”
III.
Posztkonvencionális, elvi szint
Formális műveleti szakasz, iskoláskor vége, serdülőkortól.
Az erkölcsi ítéletek elvont etikai elveken alapulnak, társas szempontok alapján ítélkeznek.
(Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát stb.)
5. és 6. szakasz: érett felnőtt
Mi helyes? Mi az indok?
I. Prekonvencioná-lis szint
Műveletek előtti szint/Piaget
1.szakasz:
heteronóm erkölcs
(óvodáskor vége felé)
2.szakasz:
individualiz-mus,csereelv
(kb. 7-8 évtől)
Engedelmeskedés a szabályok-
nak indok nélkül, mert büntetés várható. Cél a fizikai károsodás elkerülése. Indok a tekintély, a büntetés elkerülése.
Szabályok csak akkor követendőek, ha közvetlenül az egyén érdekében állnak, de ez másoknak is megengedhető. Saját érdeket, szükségletet szabad követni. Méltányos csere, üzlet,megegyezés megengedhe-
tő
II. Konvencionális szint
Konkrét műveleti szint/Piaget
3.szakasz:
kölcsönös személyközi elvárások
4.szakasz: társadalmi rendszer
és lelkiismeret
Úgy élni, ahogy a közelálló emberek elvárják (szülő, testvér, barát stb.) „Legyen jó” önmaga és mások szemében, törődjön másokkal, szabályok követése, tekintély elismerése, tisztelet, szeretet mások iránt fontos. Szabályok betartása, mások érdeke is fontos, mások helyzetébe képzelni magunkat!
Szabályok betartása, társadalom, csoport, intézmények jóllétét szolgáló viselkedés a helyes. Cél a társadalom egésze működésének fenntartása, „mi lenne, ha mindenki ezt csinálná” alapon.
III. Posztkon-vencionális (elvi) szint
Formális műveletek/ Piaget
Iskoláskor vége,serdülőkortól
5.szakasz: társadalmi szerződés (hasznosság és egyéni jogok)
6.szakasz: egyetemes etikai elvek
Belátása annak, hogy az emberek véleményei, értékei eltérőek, a legtöbb érték és szabály viszonylagos, és a csoportra jellemző. Törvények szükségességének fölismerése. Saját etikai elvek követése, de a törvények alapelveinek megértése, jogok egyenlőségének, személyek méltóságának, szabadságnak és az életnek feltétlen tisztelete.
Figyelembe veszi az erkölcsi és a jogi nézőpontokat, ezek esetleges konfliktusait fölismeri.
Saját maga által választott etikai elvek követése. A törvények vagy társadalmi szerződések többnyire azért érvényesek, mert ilyen elvekre támaszkodnak. Ha a törvény megsérti ezeket az elveket, az egyén az elvekkel összhangban cselekszik. Az elvek az igazságosság egyetemes elvei: jogok egyenlősége,egyén méltóságá-nak tisztelete.
A mese és játék
Az ember születésétől fogva keresi élete értelmét. Ennek segítségére legjelentősebb hatással a szülők és egyéb gondviselők és a gyermeknek megfelelően átadott kulturális örökség vannak. Ezt az örökséget az irodalom közvetíti a legjobban. A gyermek figyelmét az a történet köti le a legjobban, amely szórakoztatja és felkelti kíváncsiságát. Életét azonban csak akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét, fejleszti intellektusát, ha eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, ha elismeri nehézségeit, ugyanakkor megoldásokat javasol problémáira.
A népmese a „gyermekirodalomban” a leggazdagabb és tartalmasabb, ami gyermekek és felnőttek számára egyaránt kielégítő olvasmány. Segítséget nyújtanak az ember belső problémáinak megértéséhez, megoldásához, bármilyen társadalomban éljen is. A készségek megszerzése, beleértve az olvasást is, értékét veszti, ha annak, amit olvasunk, nincs jelentősége életünkben.
A gyermek gyakran érzi életét kuszának, ezért van rászorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a világban, ahol neki boldogulnia kell. A mese segíti, hogy eligazodjon érzései között, rendet tegyen lelkében. Erkölcsi nevelést ad olyan eszközökkel, amelyek e gyermek számára is jelent valamit.
A szájhagyomány a meséket addig finomította, míg egyaránt alkalmassá váltak nyilvánvaló és rejtett jelentések közlésére. Fontos mondanivalót hordoznak a tudatos és tudatelőttes valamint a tudattalan tartalmak számára. Egyetemes emberi problémánkat vetnek fel, amelyek a gyermeket foglalkoztatják, énjéhez szólnak, bátorítják a fejlődésében és enyhítik feszültségeit.
A mese minden más olvasmánynál mélyebbre hatolva, mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. Úgy tud beszélni a súlyos belső feszültségekről, hogy a gyermek öntudatlanul is megérti, példákat is felsorakoztat a nyomasztó gondok átmeneti vagy végleges megoldására.
A mesék jelentősége felbecsülhetetlen: olyan új területeket nyitnak meg a gyermeki képzeleterő előtt, melyeket magától nem fedezhetett volna fel. A mesék formálja és szerkezete mintául szolgálhat a gyermek álmodozásához, segítségével végül életét is jobb irányba terelheti.
A mesék a gyermeknek közvetítik, hogy az életben a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni, a harc hozzátartozik az emberi léthez, csak így juthat túl az akadályokon, és kerülhet ki végül győztesen a harcból.
A gyermekekkel legjobban szimbolikus formában lehet közölni, hogyan birkózzon meg a nehézségekkel, hogyan juthat el biztosan a felnőttkorba. A mesék az egzisztenciális problémákat tömören és egyértelműen tálalják, így a gyermek a kérdés lényegével szembesül. A mese minden szituációt leegyszerűsít. Alakjait határozott vonalakkal rajzolja meg, kevés bennük az egyéni vonás, inkább típusokat képviselnek. A gonoszság éppen úgy jelen van, ahogyan az erény. A mesében, akárcsak az életben, nem a büntetés vagy az attól való félelem riasztja el a leghathatósabban az embert a bűntől, hanem a meggyőződés, hogy nem éri meg. Nem is a jó végső győzelme fejleszti ki az erkölcsi tudatot, hanem a hős személyes vonzereje, akivel a gyermek azonosulni tud. Az azonosulást a gyermek maga kezdeményezi, a hős külső és belső harcai vésik bele az erkölcsi törvényeket. A mesékben szélsőség uralkodik, minden ember vagy jó, vagy rossz, vagy okos, vagy buta. Így a gyermek könnyebben megérti a szélsőségek közötti különbségeket.
Az amorális mesékben nincs meg a jó és a rossz, ezeknek a meséknek más a céljuk. Reményt keltenek a gyermekben, hogy a leggyengébbek is boldogulhatnak az életben. Itt nem a morális kérdések a fontosak, hanem a boldogulás lehetőségének hangsúlyozása.
A mese nagyon komolyan veszi az egzisztenciális problémákat és dilemmákat, néven nevezi őket, nyíltan kimondja, hogy az ember igényli a szeretetet, fél attól, hogy semmibe veszik, szereti életét és fél a haláltól.
A mese gyermeki szinten nyújt megoldást a problémákra. Nem áltatja a gyermeket azzal, hogy örökké élni lehetséges. A mese azt is kimondja, hogy annak, aki megtalálta felnőttkori szerelmét, már nem ell vágyakoznia az örök élet után.
A mese jövőre orientált és rávezeti a gyermeket, hogy lemondjon infantilis függőségi vágyaitól, független életet alakítson ki.
A me gyermekek már nem a nagy család és a jól integrált közösség biztonságos közegében nőnek fel. Ezért fontos, hogy vannak mesék, melyekben a hős egy ideig magányosan halad útján, ahogy a mai gyermekek is gyakran magányosnak érzik magukat. A hős sorsa példa a gyereknek, hiszen ma sokkal inkább szüksége van a magányos hős példájára, aki elszigeteltsége ellenére is értelmes és hasznos kapcsolatokat alakít ki a környező világgal.
