Gyermeklélektan

smuku

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Szülők, Pedagógusok, s Mindenki, aki a gyermeki lélek rejtelmeire kíváncsi és akik formálják azokat.

Szeretném ha ide kerülnének azok az anyagok, amelyek segítenek kicsit jobban belelátni a gyermeki lélek világba, hiszen nagyon sokan szülők és édesanyák is vagyunk, apukák és pedagógusok.

Gyermeklélektan, pszichológia, pszichés zavarok felismerése, iskolai-óvodai stressz, szorongás, a szülők félelmei, hiszti, dackorszak, minden ami a gyermek LELKE, és minden amit a szülő és a pedagógus tehet, és tennie kell!!!! :p


"A tanításhoz tudni kell valamit, a neveléshez lenni kell valakinek!";)




Canadahun will not allow the display of content protected by copyright law, unless they have the necessary legal rights to display or direct traffic to that content.

A Canadahun nem nem járul hozzá bemutatni - vagy a megtaláláshoz iranymutatást adni - olyan tartalmú anyagot ami a copyright (szerzői jog) által védett, csak akkor ha van szükséges legális engedély van rá.
 

smuku

Állandó Tag
Állandó Tag
Zsubrits Attila A gyermekkori kötődések motívumai, cikk

Zsubrits Attila [FONT=&quot]A gyermekkori kötődések motívumai[/FONT]

A szociális kompetencia fejlődésének kiindulópontját a családban átélt élmények adják, és sorsdöntő szerepe van az anya-gyermek kapcsolat minőségének. A szakirodalomban gyakran használt kifejezés, az „attachment” utal az újszülött örökletes ragaszkodási képességére. Az elsődleges kötődés megszilárdulási időpontja eltérő lehet: négy hónapos kortól egyéves korig is eltarthat. Szakemberek szerint a primer kötődés kialakulásában a prenatális időszak tapasztalatai ugyancsak meghatározó jelentőségűek (Hidas–Raffai–Vollner 2002). Bowlby (1969) definíciójában a kötődés egy másik személy közelségének keresését, valamint a kapcsolat fenntartásának szándékát jelenti. Az anya vagy az elsődleges gondozó iránti érzelmi ragaszkodás legfontosabb funkciója a distresszel való megküzdés, valamint a környezet explorálását lehetővé tevő biztonságos helyzet megteremtése.
 

Csatolások

  • Zsubrits Attila.doc
    89 KB · Olvasás: 484

smuku

Állandó Tag
Állandó Tag
Szorongás és félelem

Gyermekeink mindennapi életében elég gyakran megjelenik a szorongás és a félelem. Ezek természetes velejárói a fejlődésnek. Itt egy vázlat szerű sémát láthattok, melyben össze van foglalva ezeknek a jellemző tulajdonságai.
Ha viszont ezek megjelenése és gyakorisága a gyermeket leterhelik, súlyos következményekkel járó megbetegedéseket is okoznak.

SZORONGÁS ÉS FÉLELEM
Szorongás: érzelmi folyamat
Félelem: kognitív folyamat
Félelem: a fenyegető inger intellektuális értékelése
Szorongás: az értékelésre adott érzelmi reakció
Fél valamitől ami nincs jelen, de bekövetkezhet.
Szorong: kellemetlen érzelmi állapotba kerül.
§ A félelem akkor aktiválódik, ha az egyén fizikailag vagy pszichológiailag fenyegetőnek tartott szituációnak van kitéve. Külső vagy belső ingerekre egyaránt vonatkozhat a félelem.
§ Ha a félelem aktiválódik, szorongást érez. Egyidejűleg a vegetatív és szomatikus idegrendszer tünetei is jelentkezhetnek.

A SZORONGÁS TÜNETEI
Szervezet: pszichobiológiai egység, integrált rendszerekkel.
A szorongás tünetei megfelelnek a rendszerek funkcióinak:
§ kognitív
§ affektív
§ viselkedési
§ fiziológiai
Működésük az adott követelmények függvényében változik.
Az integrált válaszok a helyzet tükrében kapnak értelmet.
A rendszert az érzékelő-kognitív komponens irányítja.
Szorongásos zavar tünetei
- a külső veszély túlértékelésén
- saját belső képességek alul értékelésén
alapuló anakronisztikus és alkalmatlan válaszok.

A SZORONGÁS KOGNITÍV TÜNETEI
1. Szenzoros-perceptuális tünetek
§ Zavaros, ködös, kába „agy”
§ A tárgyak távolinak, elmosódottnak tűnnek
§ A környezet különösnek tűnik

2. Gondolkodási nehézségek
§ A fontos dolgok felidézésének képtelensége
§ Zavarodottság
§ A gondolkodás feletti kontroll képtelensége
§ Összpontosítási nehézségek
§ Gátoltság

3. Fogalmi tünetek

§ Kognitív torzítás
§ A kontroll elvesztésétől való félelem
§ A megküzdési képtelenségtől való félelem
§ Fizikai sérüléstől/haláltól való félelem
§ Mentális zavaroktól való félelem
§ negatív értékeléstől való félelem
§ Ijesztő képzetek, ideáció

A SZORONGÁS AFFEKTÍV TÜNETEI
Izgatottság, feszültség, nyugtalanság, idegesség, ijedtség, aggódás, rémület

A SZORONGÁS VISELKEDÉSES TÜNETEI

§ Gátlás, tónusos immobilitás
§ Menekülés, elkerülés
§ Akadozó beszéd, rossz koordináció
§ Nyugtalanság
§ Poszturális kollapszus

A SZORONGÁS SZOMATIKUS TÜNETEI (testi)
Vegetatív tünetek
Szív-érrendszeri
§ szapora szívverés
§ emelkedett vérnyomás
§ ájulás (P)

Légzőszervi
§ szapora légzés
§ nehézlégzés
§ légszomj, fulladásérzés
§ mellkasi nyomás
§ gombóc-érzés a torokban

Gasztrointesztinális
§ hasi fájdalom (P)
§ étvágytalanság
§ hányinger, hányás (P)
§ hasi diszkomfort érzése
§ hasmenés (P)

Vizeletkiválasztás
§ vizelési inger (P), gyakori vizelés (P)

Bőr
§ kipirult arc
§ sápadt arc
§ lokális v. általános izzadás
§ hőhullámok (hideg v. meleg)
§ bőrviszketés
§ foltokban jelentkező bőrpír, márványozott bőr

Neuromuszkuláris tünetek
§ fokozott reflexek
§ remegés, merevség, görcs
§ bizonytalanság, gyengeség
 

tul2

Állandó Tag
Állandó Tag
"Minden nevelő munkája olyan kertészhez hasonlatos, aki különféle növényeket ápol.
Az egyik növény a tűző napsugarakat kedveli, a másik a hűvös árnyékot,
az egyik a patakpartot, a másik a kopár hegycsúcsot.
Ez a homokos talajon nő a legjobban, az a kövér agyagban.
Valamennyit a neki megfelelő módon kell ápolni, különben sohasem fejlődik ki teljesen."
Ennek megfelelően dolgozik a pedagógus, úgy gondolom.
 

smuku

Állandó Tag
Állandó Tag
Tételek

Főiskolai tételek:D

1, Az óvodáskor (3-6 év) fontos testi és pszichés változásai. Az észlelés, emlékezet, irányított vizuális figyelem fejlődése, a társas kapcsolatok alakulása.

2, A képzelet fejlődése és sajátos sémáinak megfelelései a mesében. A mese gyógyító, lelki egészséget és fantáziát befolyásoló hatásai.

3, A gyermeki gondolkodás fejlődése, legfontosabb elméletei, szakaszai. A gyermeki világkép jellemzői. A fogalmi fejlődés és kategorizáció alakulása.

4, A gyermeki ábrázolás fejlődése, elméletei. A projekció és elaboráció. A gyermekrajzok esztétikuma.
5, Az érzelmi fejlődés és differenciálódás. Az alapérzelmek fejlődése. Az önkontroll folyamatok alakulása, idegrendszeri alapjai.

6, Az óvoda-iskola átmenet pszichológiai problémái. Az iskolaérettség kritériumai.

7, A kisiskoláskor. Kognitív folyamatok, társas kapcsolatok változásai. A szabálytudat virágzása.


8, A prepubertás-kor fontos jellemzői.

9, A pszichoszexuális fejlődés elméletei.

10, A pubertáskor testi és pszichés változásai, a társas kapcsolatok újjászervezése, a szülőkről való érzelmi leválás, önállósodás. Az identitásért vívott harc, identitáskrízis, moratórium.

11, Az identitás megszilárdulása, integrációja: Erikson elmélete. A fejlődés, mint élethosszig tartó folyamat.



 

Csatolások

  • fejlődés pszichológia.doc
    240 KB · Olvasás: 681

Pannili

Állandó Tag
Állandó Tag
A gyermek bölcsődébe, óvodába helyezése káros a gyermek lelkivilágára, szüleihez való kötődésére nézve.

Minden felelős személynek azon kellene lennie, hogy a gyermekek legalább hatéves korukig az édesanyjuk közvetlen közelében lehessenek - ez nem kell, hogy kizárja a közösségi életben való részvételt;

a legmegfelelőbb közeg a gyermek számára a természeti népeknél ma is fellelhető, 'civilizált falvakban' már nem, de a régi falusi életben igen:
a kisközösségi létforma, melyben mindegyik korosztály tagjai együtt vannak, a megfelelő minták így átadódnak a fiatalabbaknak.

Minden anya, az óvónéni, a tanárnéni is, gondozhassa a saját gyermekét!

És felejtsük végre el, hogy a karrierépítés és a családanyaság jól megfér egy nő életén belül!
 

smuku

Állandó Tag
Állandó Tag
A pubertárs kor

Kis áttekintés:D
KIVONAT:

A serdülőkor (pubertás) (Cole M., Cole S.: Fejlődéslélektan. Osiris, 1998).

Átmenet a gyermekkor és felnőttkor között biológiai, pszichológia, társadalmi vonatkozásban. A stabil felnőtt személyiség alapjának kialakulása.
Biológiai változások: biológiailag érett, szaporodásra alkalmas lesz az egyén.
A hipotalamusz aktiválja a csatlakozó agyalapi mirigyet. Ez fokozza a növekedési hormontermelést. Testi
növekedés felgyorsul, felnőtt testmagasság 98%-át elérik a pubertás végére. Növekedési ütem: először láb hosszúsága, majd törzs megnyúlása, váll, mellkas kiszélesedése. Fej kis növekedése. Testforma változása, fiú-lány látható testalkati különbségeinek megjelenése; fiúk testi ereje nagyobb lesz.
a nemi (gonadotróp) hormonok termelését.
Ezek az ivarmirigyekre (petefészek, herék) hatnak. Nőknél a petefészket ösztrogén és progeszteron hormon termelésre serkentik (peteérés), férfiakban a herék és mellékherék által termelt tesztoszteront kiválasztódását serkentik, ezzel a spermium termelődését eredményezi.
Elsődleges nemi jelleg: szaporodás szerveinek növekedése és érése. Herék hímivarsejteket, prosztata ondót termel, ondóvezetékben találkoznak. Éjszakai magömlések fiúknál. Lányoknál peteérés, menstruáció.
Másodlagos nemi jelleg: külsőleg megjelenő változások: pl. mellek, szőrzet, hang fiúknál mélyül stb.
Nemi érés korábbra került: pl. menstruáció 1840-es években 14-15 év körül volt az ipari társadalmakban.
Test hirtelen változása- testkép változása. Hirtelen bekövetkező testi változások okozta zavarok serdülőknél.
Serdülőkor a kulturális különbségek tükrében: Pl. Kalahári sivatag egy népénél pl. a nemi érés és házasságkötés, utódnevelésre, munkára való képesség időben egybeesik. Fejlett ipari társadalmakban oktatás, eltartott, szülőtől függő gyermeki élethelyzet még sokáig tart, miközben a biológiai érés megtörténik. Szexuális életre alkalmas, ugyanakkor a felnőtt jogok és kötelességek vállalása a pubertás utánra tolódik. Képzési idő növekszik, a serdülőkor (függő helyzet miatt) meghosszabbodik. Oktatás (tanulás) és munka elválik, így felnőttek-serdülők eltávolodnak. Generációs különbségek nőnek, a kortársak szerepe nő. Emiatt a pszichés, társas és biológiai fejlődés közti eltolódások keletkeznek.

Gondolkodásbeli változások a kisiskolásokhoz képest (Keating, 1980)

Gondolkodás a lehetőségekről, alternatívák keresésének képessége előre gondolkodás, tervezés rendszeresen (pl. jövő nyárra) hipotézisek használata a gondolkodásban (mely döntésnek mi lesz a várható következménye) gondolkodás a saját gondolkodásról, mások gondolkodásáról
a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás (erkölcs, politika, társas kapcsolat, élet nagy kérdései)
Piaget: formális műveleti gondolkodás: 12-19 év. Problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondol. Lelkes érdeklődés az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a folyamata iránt.
Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt, birálják a felnőttek képmutató viselkedését.
További jellegzetességek:
Vágy megmutatni a függetlenséget, önállóságra való képességet (lázadások a függőség ellen).
Felnőtt világ tökéletlenségeinek kritikája, és új alternatíva keresése.
Rádöbbenés a szülők tökéletlenségére. Eddig szülők a modellek, akikkel azonosultak kisgyerekkortól. Mivel lehet őket helyettesíteni? Egy ideálként szolgáló személlyel vagy eszmerendszerrel lehet azonosulni. De a választott ideál vagy eszme általában utópiszikus.
Kohlberg erkölcsi gondolkodási szakaszai közül a „Posztkonvencionális szakasz”.

Az identitás alakulása, az identitáskrizis és a krizis lezárulása
Lezárulás: ha elkötelezte magát nemében, foglalkozásában, idológiájában, céljaiban, összefüggő, konzisztens énkép, belső normák kialakulása. Folyamatában egyik területen kialakulhat, más területen nem. Pl. ideológiában igen, pályaválasztásban nem.
Biológiai érés, gondolkodás változása, ismeretek, tapasztalatok bővülése, a felnőttség közeledésének tudatosulása: új identitás kialakítását teszi szükségessé. „Ki vagyok én? Milyen vagyok? Merre tartok?” –jellegű kérdésekben fogalmazódik meg.
Erikson: serdülőkor fő feladata az identitásképzés. Társadalom új életfeladatokkal, új megmérettetésekkel szembesiti. Serdülőkorban 4 korábbi, újraéledő fejlődési krízist kell újra feldolgozni.
Bizalom problémája újraéled serdülőkorban: olyan személyek keresése, akiknek hihet és akiknek saját megbizhatóságát bizonyíthatja. Barátok, eszmék, ideológiák keresése. Sokszor bizalmatlanság alakul a felnőtt világgal szemben, vagy cinikus közöny.
Autonómia igénye újra megjelenik, saját életéről maga kíván dönteni.
A kezdeményezés igénye újraéled: milyenné váljak, célok, nagy álmok
Teljesítmény igénye új változatban: nem korlátozódik a tanár által kijelölt feladatokra, saját érdeklődési körök, saját munka minőségéért vállalt felelősség megjelenése.

Önértékelés változása
14-15 év: Problémát jelent serdülőknek, hogy különbözőnek mutatják magukat helyzettől, csoporttól függően, szerep-próbálgatások. Tényleges viselkedést és elvárt viselkedésük közti eltéréseket észlelik, ideális énjüknek nem felelnek meg, ezért egyre több önmegfigyelést végez saját tulajdonásagit illetően. Mennyire vagyok elégedett önmagammal? Fontos: megnyerő külső, társas elfogadottság, népszerűség. Önértékelés bizonytalan, szélsőségek között ingadozhat. Melyik az igazi én? Serdülőkor végére az eltérő „én-ek” összebékítése meg kell történjen, fő feladat a felnőtté válásban az identitáskrízis megoldása és a nemi identitás megszilárdítása. Testkép fontossága.
A pszichoszexuális identitás alakulása
Freud elméletében: genitális szakasz. Azonos nemű szülővel való azonosulás megszilárdul. Szexuális vágy, de vérfertőzés tabujának megértése, társadalmi korlátozások révén családon kívüli partner keresése. Tapasztalat hiányában új viselkedésformákat kell elsajátítania. Másrészt a szülőkről kell érzelmileg leszakadnia, leválnia, ami addig az élete során az érzelmi biztonság alapja volt, „érzelmeit át kell helyeznie”, a kortársak felé kell fordulnia. Erős szülői függés fennmaradása későbben a házastársi kapcsolatot veszélyezteti. A szülőkről való érzelmi leválás a serdülőkor alapvető konfliktusa.

Megfigyelés és önmegfigyelés intenzív, mások megítélésének, önmegítélésnek, társadalmi megítélésnek integrálása kell bekövetkezzen. Elköteleződések, saját álláspontok, célok kialakulása serdülőkor végére, ifjúkorra. Önmagáról következetes képet igyekszik kialakítani, ami sok feszültséggel jár, sokszor önmagán és másokon vezeti le.
Identitáskrizisnek sokféle tünete lehet: iskolából kimarad, éjszakai kimaradozások, antiszociális magatartás, bizarr életformák, szexuális zavarok, öngyilkosság, veszélykeresés.
A serdülő-szülő konfliktusok oka és tartalma
Kritikus gondolkodás, önállóság iránti igény: szülőkétől eltérő értékelések és célkövetések, önállóság állandó hangsúlyozásának igénye. Ugyanakkor tudja függő helyzetét. Szülő követelése: függetlenség és felelősség összhangja ( ha független, akkor takarítson ki, mossa ki zokniját, ne költekezzen, tudjon felelősséget vállalni önmagáért stb.) Konfliktusok látszólag lényegtelen dolgok sora körül jelenik meg: dac, önérvényesítés: saját identitás keresése (frizura, pontosság, öltözködés, rendtartás stb.)
Másrészt a szülők kritizálása, „lefokozása” a leválást segíti.
Típusos konfliktusforrás: Ha a serdülő az önállóságnak csak a kellemes vonatkozásait igényli. Ha a szülő a leválási törekvést sérelemként fogja fel és minden vonatkozásban akadályozza. Ilyenkor túl heves lázadás következik be, vagy a későbbi kapcsolatokat, családalapítást gátló önállótlanság.
Probléma, ha „kitör” és teljes mértékben családon kívüli kapcsolatokat épít ki, ha a kortáscsoportok egyedüli fontossága, ami elmozdítja a szülők fizikai és érzelmi közelségétől. Kontrollálhatatlanná válik életvezetése. Általában azonban a kölcsönös függés új formája alakul ki a serdülő és családja között, ami a serdülőnek egyenlőbb szerepet és egyenlőbb kötelességeket szab ki. Szülőkkel: közös étkezések, vásárlás, otthoni munka. Kortársakkal közös tevékenységek, pihenés, játék.
Kortársak jelentőségének növekedése: a biztonság, intimitás, önértékelés új forrása.
Serdülés kezdetén általában azonos nemű csoportok alakulnak:
Tevékenységek, érdeklődési körök szerveződnek (pl. sport, zene stb.)
Ezek önkéntesen szerveződő csoportok, szabad választás alapján, hasonló emberek.
Később különböző nemű kortárscsoportok is alakulnak (korcsolypályán, uszodában, fagyizóban, lakótelepen)
Később: fiúk-lányok csoportosan járnak házibuliba, moziba- de főleg azonos neműekkel töltik az időt.
Később: párkapcsolatok alakulnak, szerelem, majd a csoportok széthullanak: út a felnőtté válás felé.

Az identitás szintjei: James Marcia
1. Identitásdiffúzió: Nem rendelkezik a serdülő integrált énképpel. Célt megfogalmaznak (pl.ilyen vagy olyan foglalkozást akarok stb.), de nem tesznek lépéseket a megfogalmazott cél felé. Érdektelenség, cinizmusjellemző.
2. Moratórium: E szinten azok állnak azok a serdülők, akik éppen identitáskrízisüket élik. Aktiv válaszkeresés, de az ellentmondások megoldását még nem találják, döntésképtelennek tűnnek.
3. Korai zárás: Elkötelezik magukat foglalkozási, ideológiai téren, de nem mentek át identitáskrízisen, passzívan elfogadják, átveszik a család álláspontját; átgondolás nélküli szabálykövetés, elvárások követése.
4. Az identitás elérése: krízisen átestek, elkötelezettség alakult ki több vonatkozásban, felülvizsgálták családjuk nézeteit, és elvetették, ami identitásukhoz nem illeszkedik.

Fejlett országokban az iskoláztatás elhúzódása a gazdasági függetlenség elérésének hosszú késését eredményezi, felnőtt élet kezdete kitolódik magasabb életkor felé. Elvárás, hogy a fiatalok az iskolás évek befejezéséig, de legalább 18 éves korig ne alapítsanak családot. A társadalom bizonyos változásokat adott időszakban nem enged meg a fejlődési átmenetek időszakában. Így a serdülőkornak, mint fejlődési szakasznak nem pusztán biológiai, mentális, hanem társadalmilag meghatározott vonatkozásai is vannak. Várhatóan az oktatásban töltött növekedni fognak a jövőben, így a gazdasági függetlenség, munkavállalás még későbbi időszakra tevődik majd. Így a felnőttségre jellemző teljes felelősségvállalás is kitolódik.
Gyermekkorból a felnőttkorba való átmenetet konfliktusok terhelik, a személy szexuális érésének és a felnőtt szerep iránti igényének következtében, de ennek lefolyását, megélését társadalmi-kulturális tényezők is meghatározzák.

Iskoláskor

Biológiai érés: Testi fejlődés, agy méretének növekedése, 6-7 év: agykéreg mielinizációja majdnem befejeződik (kérgi idegsejtek körül szigetelő hüvely képződik, ami felgyorsítja az ingerület terjedését az idegsejtek mentén.) Homloklebeny minőségileg magasabb szintű tevékenységének is tulajdonítható a kognitív fejlődés. Ok-okozati viszony kérdéses.

Minőségileg új gondolkodás:
Felnőtt jelenléte nélkül is végrehajt sok utasítást a gyerek önállóan: apróbb vásárlások, házimunkák, ló behajtása a legelőről stb. Kisgyermekek elfelejtik az utasításokat. Ok:
Emlékezet terjedelme nő, több információt képesek tárolni, rövid és hosszú távú emlékezet kapacitása egyaránt fokozódik.
Több ismerettel rendelkeznek, felhalmozódik sok tapasztalat a világról, nagyobb tudásalappal rendelkeznek.
1.Konkrét műveleti gondolkodás megjelenése (Piaget): mentális műveletek elvégzésére képes: gondolatban összekapcsolni, sorba rendezni, átalakítani, következtetni. Azért konkrét, mert tárgyak jelenléte nélkül még minderre nem képesek az iskoláskor kezdetén, tárgyak fizikai jelenléte szükséges.
Konzerváció: Tárgyak fizikai vonásai ugyanazok maradnak, ha külső megjelenésében meg is változnak (mennyiség, méret, számosság). Pl. folyadék mennyisége ugyanaz, akkor is, ha a pohár keresztmetszete változik. Agyaggolyók átformálásával súlyuk ugyanaz.
Számkonzerváció: pl. 6 kártya szorosan egymás mellett és széthúzva ugyanannyi (hossztól, átcsoportosítástól el tud tekinteni) Több-kevesebb, nagyobb-kisebb, ma-holnap.
Tárgyak egynél több tulajdonságát képesek figyelembe venni, és kategóriákat képezni (pl. egyidejűleg szín és forma szerint osztályozni tárgyakat) Gondolkodás rugalmasabb lesz. Összefüggő logikai struktúra alakul ki. Gondolkodás fejlődése az élet minden területére hatással van.

2. Egocentrizmus
csökkenése a gondolkodásban- pl. ernyő mögött elhelyezett tárgyak kikeresésében sikeresebbek (egyik gyerek adja az információt)
3. Szociális nézőpontváltás: mások hogyan észlelik cselekedeteiket, elképzeléseiket- mások gondolatainak, érzéseinek jobb megértése

Iskolai környezet: szocializáció fontos része, cél az adott felnőtt társadalomban megkövetelt képességek fejlesztése. Szülők és iskola teljesítményelvárásai növekednek (addig szülők a napirenddel, önálló öltözés stb. szokások kialakításával foglalkoznak főleg). Írott nyelv elsajátítása (olvasás, írás) Számtantanulás Oktatási célú párbeszéd folyik: információk és értékelés nyújtása: kezdeményezés (tanári kérdés)- válaszadás-értékelés (tanár) ciklus
Kognitiv hatásai: (összehasonlítva iskolázatlan gyerekekkel)
Ismeretgazdagodás, gyakorlat az emlékezeti előhívás területén, módszeres problémamegoldásra tanít. Metakognitiv készségek javulása: Képesség arra, hogy saját gondolkodásunkról gondolkodjunk (pl. feladatmegoldás stratégiáját, elmagyarázza- iskolázatlan, kevésbé tudja gondolati lépéseit elmagyarázni) Nyelvhasználat tudatossága: iskolázott-iskolázatlan felismeri a nyelvtanilag hibás mondatokat, de iskolázott gyerek el is tudja magyarázni.

A tanulási képességekben, iskolai sikerességben: öröklés, intelligencia, családi hatás, kortárs csoportok, iskola hatása
Az intelligencia fogalma, mérése (Binet-Simon)
Család: Kíváncsiság serkentése, figyelmes magyarázatok, környezet alakítása a gyermekek képességeihez és érdeklődéséhez igazítva, érzelmi támogatás: jobb iskolai előmenetel
Kortársak hatása pozitív és negatív is lehet: iskolai feladatok közös, együttműködésen alapuló megoldása fejlesztette a gyerekek problémamegoldó képességét, ha meg tudtak egyezni az együttműködő viselkedésmódban. (Kísérlet: csoport részeket tanul meg és ad át).
Iskolai légkör: Összehasonlító vizsgálatok, ahol a tanárok képzettsége, fizetése, gyerekek IQ-ja, anyagi helyzete ugyanaz. Pozitív légkör az alábbiak kombinációiból adódik.
Fontos a jó tanulási teljesítményben:
- A tanulásra helyezett hangsúly: ha a tanulási sikeresség elvárása erős, házi feladat minősége fontos, ott a tanulmányi átlag magasabb
- Tanári viselkedés: ahol a tanárok az egész osztály egyidejű bevonásával tudtak foglalkozni (sokszor csöndes, önálló munkát is kívántak)
- Jutalmazás és büntetés: Ahol a jutalmazás a jellemzőbb, jobb teljesítmények
-A tanulók környezete: A szünetekben nagyobb szabadság, saját osztályterem rendben tartása, iskolai élet szervezése (jobb, mint ahol mindent a felnőttek látnak el).
-A tanári elvárások szerepe: Rosenthal és Jacobsen kisérlete: 1-6. osztályosoknál teljesítménytesztet végeztetnek, tanároknak azt mondják, hogy a gyerek teljesítményét előrejelzi. „Zsenik”- „Nem zsenik” (véletlenszerűen kiválasztott neveket adnak meg a tanároknak). Az év végén újabb teljesítményteszt: a „zseniknél” óriási fejlődés volt. Tanári elvárás megszabja a tanár viselkedését, ezáltal a gyerek teljesítményét. Jobban figyel rá, türelmesebb stb.
Kortárs csoport szerepe, kortársakkal töltött idő mennyisége nő, felnőtt kontrollja csökken. Addig felnőtt minden lépést számon tart, irányit, rászól, vitákat elrendez. Közös programok barátokkal. Új élmények, új szociális készségek elsajátítása. Önmagáról és másokról alkotott kép változik. Családban kialakult énkép már nem elegendő. Nagyobb önállóság- szülő nem tudja minden veszélyforrástól távoltartani, kontrollálni- megbeszélés, magyarázat fontossága nő.
A gyerekek közötti kapcsolatok alakulása
Kölcsönös vonzódás, elköteleződés jellemzi a barátságot. A másik szempontjainak, érzéseinek, nézőpontjának figyelembevétele szükséges.
Barátság funkciói:
Kommunikáció, együttműködési képesség fejlődését segíti Információk forrása (világra, másokra, az egyénre vonatkozóan) Érzelmi forrás a jó közérzethez, problémák kezeléséhez Későbbi intim kapcsolatok modelljeként szolgálnak. Társas kompetenciát fejleszti (sikeres együttműködés a kortársakkal). Kicsiknél esetleges. Később (6-7 év): akikkel játszanak, de tevékenységeiket, dolgaikat is megosztják. „Akik együtt játszanak”, „Akik odaadják egymásnak a dolgaikat”. 9-10 év: akikkel sok időt tölt együtt és jól ismerik egymást, azonos érdeklődés, ugyanazt szeretik csinálni, törődnek egymással, segít. Barátválasztás elemzéseiből: azonos életkor, azonos nem, azonos bőrszín, azonos kedvtelés, iskolához való hasonló viszony. Visszautasítás, osztályban elfoglalt rang, elismertség fontossá válik. Nemek elkülönülése. Fiúk csapatokban, lányok 2-3 fős csoportokban játszanak szívesen. Lányok barátsága intimebb. Fiúk: mozgás, versengő játékok szívesebben. A társas rangsor vizsgálata: szociogram. Grafikus megjelenítése a többi csoporttaghoz fűződő érzelemnek. Népszerűségben fontos: vonzó külső, csoport tevékenységéhez való alkotó hozzájárulás, csoportnormák, csoportszabályok elfogadása.
Játékok és szabályok
Szabályokon alapuló játékok előtérbe kerülnek (szabályjátékok): Ki nevet a végén, dáma, bújócska, csapatjátékok stb. Bár a szabályok nem egészen hiányoznak a kisgyermekkori fantáziajátékokból, szerepjátékokból sem. Szabályokat alkalmaznak a szerepek kiosztásában. Pl. a papának nyakkendő kell. Szabályok állandóan változnak a szerepjátékokban. Idősebb: pontosan rögzítik a szabályt, meg kell egyezni, aki nem tartja be, az „csal”. Emlékezetben kell tartani, pillanatnyi vágy és helyzet nem terelheti el, szociális nézőpontváltás is kell (ha én így lépek, akkor ő majd leüti a bábumat): többi játékos gondolataira figyelnie kell. Fantáziajáték, mintha-játék: lényeg a játék. Szabályjáték: lényeg a győzelem, vetélkedés. Szabályjáték: több gyerek játszhat együtt, csoport növekedhet, időtartam jóval hosszabb lesz, bonyolultabb lesz. Fontossága: gyakorlatoztatja a saját vágyak és társadalmi szabályok szembesítését. Előzetes szabályrendszert kell megalkotni, elfogadni, nézetkülönbségeket föladni, alkalmazkodni, alárendelődni: társas együttműködés csak így lehetséges. (pl. kisgyerek golyóval csak gurigázik, nincs szabály, nincs versengés. Iskolás: szabályok közé rendelik a golyózást, és nyerni akarnak.) Kisebb gyerek: szabály abszolút, szent és megváltoztathatatlan, . Pl. Gyerekek játszanak, és a szabályt meg akarják változtatni. Gyerek: Így ezt nem lehet játszani, mert az csalás lenne. Piaget: De minden társad szeretné, hogy igy legyen. Gyerek: Igen, mind szeretnék. P.: Akkor miért lenne csalás? Mert ők találták ki, és az nem egy szabály. Ez rossz szabály, mert nincs a szabályok között. Az igazi szabály benne van a játékban”. 9-11 év: változtathatóak, ha mindenki egyetért vele, a szabályok társas konvenciók, és változtathatóak, ha mindenki egyetért vele.
Szabályok fajtáinak megkülönböztetése, az erkölcsi fejlődés hat szakasza Kohlberg szerint (Comer536-540.o.) Kisiskoláskorban erkölcsi szabályok, társadalmi konvenciók, személyes szabályok, megkülönböztetése kialakul. Erkölcsi szabályokból főleg a tilalmak: testi sértés, lelki bántás, becsület (ígéret megtartása), lopás.
Társadalmi konvenciók: Iskolai ( feleselés a tanárral, rágózás az órán), megszólítási formák, öltözködés és megjelenés, etikett (pl. hogyan egyen).Személyes szabályok, amelyek körülirt eseményeket irányítanak (pl. első a házi feladat, utána TV, fogmosás este stb. )
Kohlberg (540. oldal, Comer és 16. fejezetben folytatás): erkölcsi gondolkodás fejlődésének 3 szintjét különíti el = Piaget kognitív fejlődési szakaszai. (Ezen belül is 2-2 fejlődési alszakasz) Szükséges a felső szint eléréséhez a rendszerezett, logikus gondolkodás és mások szempontjainak megértése. Ennek hiányában alacsony szinten reked meg az ember. Módszere: Történeteket talált ki, majd klinikai interjú: az élet és tulajdonhoz való viszony, kötelességek egymás iránt, törvényekhez és szabályokhoz kapcsolódó döntések. Gyerekek véleményét megkérdezte, és azok okait. Pl. a Heinz-dilemma: Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasította. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek? Miért?

I. Prekonvencionális szint (műveletek előtti gondolkodásnak felel meg, óvodáskor vége-iskoláskor kezdete): az erkölcsi itéletek alapja az adott cselekedett közvetlen következménye és a gyermek saját vágya. Orvosságot nem szabad ellopni, mert börtönbe csukják. Ellophatja, mert senki se lesz nagyon szomorú.
II. Konvencionális szint (konkrét műveleti gondolkodás, 7-8 éves kortól): az erkölcsi itéleket attól függnek, hogy mit gondolnak mások. A társas normákat megsértő cselekvések minősülnek rossznak. Ellophatja a gyógyszert, mert ha ő lenne majd rákos, jól fog eseni neki, hogy számára is ellopja valaki az orvosságot. Egocentrikus nézőpont, de mások másféle szempontját is felismerik már. Az igazságosság cserealapon működik: annyit kapsz, amennyit adsz. Én nem mondalak meg az anyukádnak, ha te sem mondasz meg az én anyukámnak.
Mások kihasználása saját célra teljesen elfogadható.
III. Posztkonvencionális szint (formális műveleti szakasz, iskoláskor vége, serdülőkor): az erkölcsi ítéletek elvont etikai elveken alapulnak, társas szempontok alapján ítélkeznek. Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát.

I.szint: Prekonvencionális
Mi helyes? Mi az indok?

Engedelmeskedés a szabályoknak indok nélkül, mert büntetés várható. Cél a fizikai károsodás elkerülése. Indok a tekintély, a büntetés elkerülése.
Szabályok csak akkor követendőek, ha közvetlenül az egyén érdekében állnak, és ez másoknak is megengedhető. Saját érdeket, szükségletet szabad követni. Méltányos csere, üzlet, megegyezés megengedhető.
II. Konvencionális szint
Úgy élni, ahogy a közelálló emberek elvárják (szülő, testvér, barát stb.). „Legyen jó”, törődjön másokkal, szabályok követése, tekintély elismerése, tisztelet, szeretet mások iránti szabályok betartása.
III. szint: Posztkonvencionális (elvi)
Emberek véleményei, értékei eltérőek, a legtöbb érték és szabály viszonylagos, és a csoportra jellemző. Törvények szükségességének fölismerése. Saját etikai elvek követése, a törvények alapelveinek megértése, jogok egyenlőségének, személyek méltóságának tisztelete.

Az új énkép alakulása
7 éves kor után egyre inkább különbséget tesznek testi, pszichológiai, mentális, társas én-jük között. Önjellemzések egyre bonyolultabbak, egyre több szempont („Én egy olyan fiú vagyok, aki…”) Egyes kategóriák helyett ( pl….aki jól tud focizni) egyre több egyéb szempont, társas összehasonlítás (..butább vagyok, mint…)Társas összehasonlítás fontossága nő: kortársaikhoz viszonyítva határozzák meg önmagukat egyre inkább. Önértékelés fontossága (képes és érdemes vagyok mások szeretetére). Egészségben fontos- alacsony önértékelés, kisebbségi érzés később depesszióra, szorongásra hajlamosít. Kognitív és testi képességek, elfogadottság kortársak és szülők, tanárok részéről döntő. Kisiskolás: önértékelés és tanári értékelés, kortárs megítélés erősen eltérhet. Később (8 éves kor körül) növekedik az összhang.

Az erkölcsi fejlődés szakaszai Piaget szerint

A műveletek előtti szakasz kezdetén
1. erkölcsi szint: Elkezdenek szimbolikus játékokat játszani, azonban ezek párhuzamos játékok együttesen, de szervezettség nélkül, minden gyerek a saját szabályait követi. A szabályszerűség feltűnhet, de minden gyerek gyakran és önkényesen váltogatja a szabályt. Nem szolgál a közös játék olyan kollektív célokat, mint az együttműködés vagy versengés.

2. erkölcsi szint: kb. 5 éves korban, követendő szabályok kifejlesztése, de ezek kötelező erkölcsi szabályok, felnőtt vagy Isten szabta meg, állandó, szent, módosíthatatlan.
Az „erkölcsi realizmus” időszaka: erkölcsi szabályok előre meghatározottak és állandóak a világon, mint a gravitáció törvénye. Megítélésükben egy tett következményei számítanak és nem a szándékok: pl. az a gyerek a rosszabb, aki nagyobb kárt okoz, és ez független attól, hogy szándékos vagy véletlen cselekedet-e.
Nincs különbség az ártalmatlan túlzás, tévedés és szándékos hazugság között.

Műveleti szakaszokban minőségileg új gondolkodás. Emlékezet terjedelme nő, több ismerettel, tapasztalatok felhalmozódása a világról, nagyobb tudásalap.

Konkrét műveleti gondolkodás megjelenése, kb. 10 éves korig: mentális műveletek elvégzésére képes: gondolatban összekapcsolni, sorba rendezni, átalakítani, következtetni. Egocentrizmus csökkenése a gondolkodásban, szociális nézőpontváltás: mások hogyan észlelik cselekedeteiket, elképzeléseiket, és mások gondolatainak, érzéseinek jobb megértése. Ekkor:
Erkölcsi szabályok megértésének új, 3. szakasza: szabályok megváltoztathatóak, ha mindenki egyetért. Erkölcsi realizmus időszakának vége: szándékokat figyelembe veszik már, és a büntetés emberi döntés, és nem elkerülhetetlen isteni megtorlás.

Formális műveleti gondolkodás szakasza: kb. 12 évtől. Képessé válik a tisztán szimbolikus gondolkodásra. Ekkor:
Erkölcsi szabályok megértésének utolsó (4.) szintje: Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt, a személyes helyzetek helyett a tágabb társadalmi kérdések foglalkoztatják.

Kohlberg (lsd. in Cole):

Az erkölcsi gondolkodás fejlődésének 3 szintjét és ezen belül 6 szakaszát különíti el.
A felső szint eléréséhez a rendszerezett, logikus gondolkodás és mások szempontjainak megértése szükséges. Ennek hiányában alacsony szinten reked meg az ember.

Módszere: Történeteket talált ki, majd klinikai interjút végzett az élet és tulajdonhoz való viszony, egymás iránti kötelességek, törvényekhez és szabályokhoz kapcsolódó döntések vizsgálatára. Gyerekek véleményét megkérdezte, és azok okait.

Pl. a Heinz-dilemma:
Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasította. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek? Ha igen, miért?

I. Prekonvencionális szint

Első szakasza: (heteronom erkölcs, kivülről, külső hatalom által meghatározott) óvodáskor vége-iskoláskor kezdete. Az erkölcsi ítéletek alapja az adott cselekedet közvetlen következménye és a gyermek saját vágya.

A lényeg a cselekedet objektív következménye.
(Az orvosságot nem szabad ellopnia Heinznek, mert börtönbe csukhatják. Ellophatja, mert mert nem kerül sokba a gyógyszer.)

Második szakasz (7-8 éves kor táján jelenik meg). Továbbra is önérdekű, egocentrikus szempont a döntő, de felismerik, hogy másoknak más szempontjaik vannak. Az igazságosságot csererendszernek tekintik: annyit adj, amennyit kapsz. Mások kihasználása saját céljaikra teljesen elfogadható. (Heinz ellophatja a gyógyszert, mert ő is lehet rákos, és neki is szüksége lehet rá, hogy valaki neki lopjon gyógyszert.)

II. Konvencionális szinten belül

Harmadik szakasz: Az erkölcsi itéleket attól is függnek, hogy mit gondolnak, éreznek mások. A társas normákat megsértő cselekvések minősülnek rossznak. „Ne tégy olyat másokkal, amit nem szeretnél, hogy ők is veled tegyenek.” „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal”.
(Én nem mondalak meg az anyukádnak, ha te sem mondasz meg az én anyukámnak.)

4. szakasz: társadalom működése szempontjából fontos szabályok betartása. „Mi lenne, ha mindenki ezt csinálná?”
III. Posztkonvencionális, elvi szint

Formális műveleti szakasz, iskoláskor vége, serdülőkortól.
Az erkölcsi ítéletek elvont etikai elveken alapulnak, társas szempontok alapján ítélkeznek.
(Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát stb.)

5. és 6. szakasz: érett felnőtt
Mi helyes? Mi az indok?
I. Prekonvencioná-lis szint
Műveletek előtti szint/Piaget
1.szakasz:
heteronóm erkölcs
(óvodáskor vége felé)

2.szakasz:
individualiz-mus,csereelv
(kb. 7-8 évtől)
Engedelmeskedés a szabályok-
nak indok nélkül, mert büntetés várható. Cél a fizikai károsodás elkerülése. Indok a tekintély, a büntetés elkerülése.

Szabályok csak akkor követendőek, ha közvetlenül az egyén érdekében állnak, de ez másoknak is megengedhető. Saját érdeket, szükségletet szabad követni. Méltányos csere, üzlet,megegyezés megengedhe-


II. Konvencionális szint
Konkrét műveleti szint/Piaget

3.szakasz:
kölcsönös személyközi elvárások

4.szakasz: társadalmi rendszer
és lelkiismeret
Úgy élni, ahogy a közelálló emberek elvárják (szülő, testvér, barát stb.) „Legyen jó” önmaga és mások szemében, törődjön másokkal, szabályok követése, tekintély elismerése, tisztelet, szeretet mások iránt fontos. Szabályok betartása, mások érdeke is fontos, mások helyzetébe képzelni magunkat!

Szabályok betartása, társadalom, csoport, intézmények jóllétét szolgáló viselkedés a helyes. Cél a társadalom egésze működésének fenntartása, „mi lenne, ha mindenki ezt csinálná” alapon.

III. Posztkon-vencionális (elvi) szint
Formális műveletek/ Piaget
Iskoláskor vége,serdülőkortól

5.szakasz: társadalmi szerződés (hasznosság és egyéni jogok)

6.szakasz: egyetemes etikai elvek
Belátása annak, hogy az emberek véleményei, értékei eltérőek, a legtöbb érték és szabály viszonylagos, és a csoportra jellemző. Törvények szükségességének fölismerése. Saját etikai elvek követése, de a törvények alapelveinek megértése, jogok egyenlőségének, személyek méltóságának, szabadságnak és az életnek feltétlen tisztelete.
Figyelembe veszi az erkölcsi és a jogi nézőpontokat, ezek esetleges konfliktusait fölismeri.
Saját maga által választott etikai elvek követése. A törvények vagy társadalmi szerződések többnyire azért érvényesek, mert ilyen elvekre támaszkodnak. Ha a törvény megsérti ezeket az elveket, az egyén az elvekkel összhangban cselekszik. Az elvek az igazságosság egyetemes elvei: jogok egyenlősége,egyén méltóságá-nak tisztelete.

A mese és játék

Az ember születésétől fogva keresi élete értelmét. Ennek segítségére legjelentősebb hatással a szülők és egyéb gondviselők és a gyermeknek megfelelően átadott kulturális örökség vannak. Ezt az örökséget az irodalom közvetíti a legjobban. A gyermek figyelmét az a történet köti le a legjobban, amely szórakoztatja és felkelti kíváncsiságát. Életét azonban csak akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét, fejleszti intellektusát, ha eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, ha elismeri nehézségeit, ugyanakkor megoldásokat javasol problémáira.
A népmese a „gyermekirodalomban” a leggazdagabb és tartalmasabb, ami gyermekek és felnőttek számára egyaránt kielégítő olvasmány. Segítséget nyújtanak az ember belső problémáinak megértéséhez, megoldásához, bármilyen társadalomban éljen is. A készségek megszerzése, beleértve az olvasást is, értékét veszti, ha annak, amit olvasunk, nincs jelentősége életünkben.
A gyermek gyakran érzi életét kuszának, ezért van rászorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a világban, ahol neki boldogulnia kell. A mese segíti, hogy eligazodjon érzései között, rendet tegyen lelkében. Erkölcsi nevelést ad olyan eszközökkel, amelyek e gyermek számára is jelent valamit.
A szájhagyomány a meséket addig finomította, míg egyaránt alkalmassá váltak nyilvánvaló és rejtett jelentések közlésére. Fontos mondanivalót hordoznak a tudatos és tudatelőttes valamint a tudattalan tartalmak számára. Egyetemes emberi problémánkat vetnek fel, amelyek a gyermeket foglalkoztatják, énjéhez szólnak, bátorítják a fejlődésében és enyhítik feszültségeit.
A mese minden más olvasmánynál mélyebbre hatolva, mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. Úgy tud beszélni a súlyos belső feszültségekről, hogy a gyermek öntudatlanul is megérti, példákat is felsorakoztat a nyomasztó gondok átmeneti vagy végleges megoldására.
A mesék jelentősége felbecsülhetetlen: olyan új területeket nyitnak meg a gyermeki képzeleterő előtt, melyeket magától nem fedezhetett volna fel. A mesék formálja és szerkezete mintául szolgálhat a gyermek álmodozásához, segítségével végül életét is jobb irányba terelheti.
A mesék a gyermeknek közvetítik, hogy az életben a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni, a harc hozzátartozik az emberi léthez, csak így juthat túl az akadályokon, és kerülhet ki végül győztesen a harcból.
A gyermekekkel legjobban szimbolikus formában lehet közölni, hogyan birkózzon meg a nehézségekkel, hogyan juthat el biztosan a felnőttkorba. A mesék az egzisztenciális problémákat tömören és egyértelműen tálalják, így a gyermek a kérdés lényegével szembesül. A mese minden szituációt leegyszerűsít. Alakjait határozott vonalakkal rajzolja meg, kevés bennük az egyéni vonás, inkább típusokat képviselnek. A gonoszság éppen úgy jelen van, ahogyan az erény. A mesében, akárcsak az életben, nem a büntetés vagy az attól való félelem riasztja el a leghathatósabban az embert a bűntől, hanem a meggyőződés, hogy nem éri meg. Nem is a jó végső győzelme fejleszti ki az erkölcsi tudatot, hanem a hős személyes vonzereje, akivel a gyermek azonosulni tud. Az azonosulást a gyermek maga kezdeményezi, a hős külső és belső harcai vésik bele az erkölcsi törvényeket. A mesékben szélsőség uralkodik, minden ember vagy jó, vagy rossz, vagy okos, vagy buta. Így a gyermek könnyebben megérti a szélsőségek közötti különbségeket.
Az amorális mesékben nincs meg a jó és a rossz, ezeknek a meséknek más a céljuk. Reményt keltenek a gyermekben, hogy a leggyengébbek is boldogulhatnak az életben. Itt nem a morális kérdések a fontosak, hanem a boldogulás lehetőségének hangsúlyozása.
A mese nagyon komolyan veszi az egzisztenciális problémákat és dilemmákat, néven nevezi őket, nyíltan kimondja, hogy az ember igényli a szeretetet, fél attól, hogy semmibe veszik, szereti életét és fél a haláltól.
A mese gyermeki szinten nyújt megoldást a problémákra. Nem áltatja a gyermeket azzal, hogy örökké élni lehetséges. A mese azt is kimondja, hogy annak, aki megtalálta felnőttkori szerelmét, már nem ell vágyakoznia az örök élet után.
A mese jövőre orientált és rávezeti a gyermeket, hogy lemondjon infantilis függőségi vágyaitól, független életet alakítson ki.
A me gyermekek már nem a nagy család és a jól integrált közösség biztonságos közegében nőnek fel. Ezért fontos, hogy vannak mesék, melyekben a hős egy ideig magányosan halad útján, ahogy a mai gyermekek is gyakran magányosnak érzik magukat. A hős sorsa példa a gyereknek, hiszen ma sokkal inkább szüksége van a magányos hős példájára, aki elszigeteltsége ellenére is értelmes és hasznos kapcsolatokat alakít ki a környező világgal.
 

Pannili

Állandó Tag
Állandó Tag
Emlékezzünk meg arról is, hogy a gyermek foganása pillanatától mindent érez, érzékel, lát, hall, akkor is, ha az érzékszervei még nincsenek kifejlődve.

Pontosan azért, mert Lelke van. És, ahogy a szerző is írja: jól csak a szívével lát az ember.

Tudtátok, hogy a magzat szíve már az agy kifejlődése előtt elkezd dobogni?
És azt, hogy tudósok agysejteket találtak a szív egy bizonyos pontjában? Bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk egy másfajta tudatosságra, mint amivel manapság él az emberiség!

Szóval, a fogantatása pillanatától mindent... a szülei viszonyát őhozzá, környezete minden érzelmi rezdülését...

Születése körülményei is ugyanígy bevésődnek emlékezetébe. Ebből fakadnak első körben a későbbi, szüléssel, gyermekvállalással kapcsolódó félelmei.
Ezért rendkívül fontos, hogy az anya legyen őszinte saját magához, majd gyermekéhez, aki már magzatkorában érti, ha anyja megbán valamit a hozzá való addigi viszonyulásával kapcsolatban.
 

csipkebogyo

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Fórumozó Társaim.

Szeretném felhivni a figyelmeteket a CH módositott Szabályzatára, melyet itt, a Gyereksarokban is megtaláltok.

Sokunkat érintő legfőbb változás:

"A topicokban linkelni egyáltalán nem lehet, kivételt képez a Ha filmet keresel és a Hangoskönyv c. topicok ill. a CanadaHun fórumára mutató linkek."

"Az aláírásban saját honlap linkje feltehető abban az esetben, ha a honlap jellege nincs ellentétben a CH szellemiségével és szabályzatával, valamint nem szolgál kereskedelmi tevékenységet, fórum részt nem tartalmaz."

"Saját vagy mások e-mail címét a TOPIC-ban nem lehet közzétenni"

A feltett linkek TÖRÖLVE lesznek!!


Természetesen a CH tárhelyére a továbbiakban is fel lehet tölteni.

Kérlek olvassátok el, és tartsátok be a Szabályokat

csipkebogyó
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
4. Figyelemzavar

Hiperkinetikus zavarok (szindrómák)
Európában, így a magyarországi gyermekpszichiátriai és szakértői bizottsági gyakorlatban, valamint a nevelési tanácsadókban a BNO-l0 (Betegségek Nem­zetközi Osztályozása) nómenklatúra" használatos, mely a következő kategóriá­kat tartalmazza a nehezen beilleszkedő, magatartászavaros gyermekekre:
Hiperkinetikus zavarok (szindrómák):

- az aktivitás" és a figyelem zavarai;
- hiperkinetikus magatartászavar;
- egyéb hiperkinetikus zavar;
- nem meghatározott hiperkinetikus zavar.

A HKZ diagnózisának felállításához szükséges vizsgálatok

1. Mozgáskoordináció (Schilling-féle mozgáskoordinációs teszt 5 és 12 éves gyermekek számára, valamint az Ossetzky-skála).
2. A vizuális észlelés vizsgálata (Frostig-teszt).
3. A lateralitás (oldaliság) vizsgálata (Oseretzky-skála vagy a Harris-féle laterá­lis dominancia teszt)
4. A figyelem és emlékezet vizsgálata (az intelligencia- és percepciós" vizsgála­tok, valamint a pszichológus személyes megfigyelései).
5 A beszéd alaki és tartalmi szempontú vizsgálata, ehhez társulva a hallási figye­lem, az akusztikus differenciálás- és életkortól függően az írás-olvasás, a tér­beli és időbeli tájékozódás, ritmuskövetés vizsgálata.
6. A matematikai készség vizsgálata, ebben hangsúlyos a helyi érték ismeretének megfigyelése.
7. A gyermek emocionális zavarainak feltérképezése, amelyek megfigyelés, va­lamint a szülővel folytatott beszélgetés során derülnek ki.
8. Az intelligenciaprofil vizsgálata, különös tekintettel a gondolkodásra és a problémamegoldó képességre;

A HKZ okai


Genetikai hatások

- a figyelemzavaros gyermekek édestestvérei között kétszer olyan gyakori a figyelemzavar, mint a nem vér szerinti testvérek esetében;
- a speciális fejlődési zavarok közül számos genetikai eredetű, különösen a fiúk­nál (például a tanulási zavar);
- a figyelemzavar néha egyéb olyan rendellenességekkel is társul (például alkoholizmus), amelyek kialakulásában a genetikai tényezőknek is szerepük van

Organikus okok
Jelenlegi mérési-vizsgálati eljárásokkal nem kimutat­ható. A genetikai, valamint a fiziológiai" indíttatású elméletek a szimptóma orga­nikus eredetét, az idegrendszer érési retardációját valószínűsít.



A hiperaktivitás mint jobbféltekei funkciózavar következménye

Több szerző a figyelemzavart tünteti fel a hiperaktivitás elsődleges okának. A figyelemzavar ténye jobb féltekei funkció­zavarra utal. Igen lényeges, hogy a hiperaktivitás az agyi mechanizmusok szintjéről tekintve valójában az érintett gyermek nem tudatos öngyógyítási kísér­lete, azaz a hiperaktivitás a figyelemzavart előidéző központi idegrendszeri fo­lyamatok kompenzációja, mely a jobb féltekei funkciózavart ellensúlyozza. Számos kutató szerint a hiperaktív gyermekeknél az agy aktivációs szintje (arousalszint)" alacsonyabb a szükségesnél. Az előbbiek alapján érthető, hogy miért bizonyul a kezelés során jó hatású­nak a pszichostimuláns amphetamin: a serkentőszer az agyi éberségi szint (arousal) emelésével tulajdonképpen a motoros nyugtalanságot teszi feleslegessé. A hiperaktív gyermekeket a mozgatható játékszerek, valamint a mozgókép (televí­zió, videó), az autón, illetve a különböző járműveken való utazás, valamint a mai szerzők,szerint a komputeres játékok hossza­san lekötik. Ha belegondolunk, hogy mindezek a gyermek számára az agyi egyensúlyi rendszer öningerlését biztosítják, érthetővé válik az is, hogy miért ül­nek olyan örömmel ezek a gyermekek a gyorsan forgó játékokon, illetve miért pörögnek olyan szédítő gyorsasággal a forgószéken.
HKZ-s gyerme­kekben feltehetően hiányosak vagy csökkentek a megfelelő agyi működéshez szükséges kémiai összekötő anyagok, a neurotranszmitterek.

Az anya által a terhesség során bevett, belélegzett mérgező anyagok

Ezek közül különösen jelentősek:
- alkohol és drog,
- napi két adagnál több kávé,
- dohány,
- gyógyszer - beleértve a pszichofarmakonokat, a fenyegető vetélések ellen al­kalmazott görcsoldókat, a vérzések esetén alkalmazott hormonkezelést -,
- környezetszennyező anyagok - például szén-monoxid, ólom, a mérgezett táp­lálékból a szervezetbe jutó higany és más nehézfémek -,
- növényvédőszerek.
Az említett anyagok felhalmozódnak az anyai szerve­zetben és a magzat agyában; hatásukra az agysejtek nem jutnak el genetikailag programozott helyükre, az idegsejtek között hibás érintkezések keletkeznek.
A terhesség vagy a szülés során fellépő oxigénhiányos állapotok szerepe

Tudományos vizsgálatok eredményei szerint ún. sza­bad gyökök jelennek meg, melyek bizonyos körülmények között a magzat vagy az éppen világra jött csecsemő agyában is kisfokú sérüléshez vezethetnek.

Oxigénhiány lép fel

A terhesség során: vérzések, nagyobb pszichés megterhelések, altatással és vérveszteséggel járó műtétek, magas láz, toxoplazmózis, anyagcserezavarok, hormonzavarok, magasvérnyomás- ödémabetegségek következtében.
A szülés során: rizikószülés (kora-rohamos vagy elhúzódó szülés során), az anyánál vagy a gyermeknél fellépő vérkeringési elégtelenség következtében, vérveszteség, vákumos szülés esetén, valamint akkor, ha a köldökzsinór ráteke­redik a magzat nyakára.
A szülés után: ha nem indul meg az újszülött saját légzése (kék vagy fehér tetszhalál esetén), ha a légzőközpont funkciógyengesége (koraszülötteknél), vagy légúti elzáródás (magzatvíz-félrenyelésnél vagy a tüdő fejletlensége követ­keztében), vagy az újszülött súlyosabb fokú sárgasága (például vércsoport-össze­férhetetlenség esetén) áll fenn.

Pszichoszociális faktorok

. CampbeIl azt találta, hogy a családi tényező nagymértékben hozzájárul a problémák súlyosságához és tartósságához.
A HKZ-szindrómával érintett családokban a szülők válása, időhiánya, túlhaj­szoltsága, a gyermekek túlzott médiafogyasztása tovább fokozza az idegességi, fáradékonysági, nyugtalansági tüneteket. Teljesítmény-központú társadalmunk­ban egy gyermek sorozatos iskolai kudarcai és sikertelensége stressz helyzet for­rásai a szülők számára, amely rányomja bélyegét a család atmoszférájára, ezért a gyermek másodlagosan is sérülhet.
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
A hiperkinetikus szindróma alapsajátosságai

Hiperaktivitás és hypoaktivitás


Hiperaktivitásról csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek minden élethelyze­tére egyaránt jellemző, tehát nemcsak az óvodai vagy iskolai foglalkozásokon mutat motoros nyugtalanságot, hanem szabadidős tevékenységében is (Porko­lábnéJ1992]).
A valódi hiperaktivitás olyasfajta nyughatatlan, figyelemre képtelen, kiszámíthatat­lan viselkedési mód, amikor a gyermek képtelen nyugton ülni, huzamosabb ideig figyelni bármire. Képtelen oly módon részt venni a játékban, foglakozáso­kon, ahogy a vele egykorú gyermekek szoktak.
Jellemző még az örökös nyugtalanság, az egy helyben ülni maradás képtelen­sége, ami zárt térre is vonatkozik. Nyitott térben, ha lehetősége nyílik a szabad mozgásra, nagy energiával rohangál, kedveli a kifulladásig tartó játékokat. A test­helyzet állandó változtatása és az ülőhely gyakori és engedély nélküli elhagyása különösen az oktatási intézményekben erősen zavaró tényezők.
Lépcsőn vagy egyéb mozgásbiztonságot igénylő helyen túlzott óvatosság, fé­lénkség, vagy ennek ellenkezője, vakmerő mozgás a tipikus. Az akadályok fi­gyelmen kívül hagyása miatt gyakoriak az elesések, a tökéletlen támasztóreflex miatti arc- és fejsérülések.
A hiperaktivitás nemcsak az egész test folytonos helyváltoztatásaiban, ha­nem egyes végtagok vagy egyes izomcsoportok célszerűtlenül sok mozgásában is megnyilvánul. Mindezek következménye a kapkodás, a tárgyak eltörése, leveré­se, illetve az azokon való gyakori átesés.
A játéktárgyak állandó váltogatása, rombolása, a játékban való nyugodt el­merülés hiánya már fontos figyelmeztető jelenség (Porkolábné [1985] 15). A mértéktelen, hangos beszéd, a környezet által elvárt szabályoknak (a játékszabá­lyokat is beleértve) való megfelelési képtelenség, a felfokozott mozgás, mely stresszt okozó helyzetek esetén erősödik, a csekély alvásszükséglet, az elalvási problémák, a nyugtalan alvás (esetenként alvajárás) a hiperaktivitás tipikus tü­netei. Ezek a jellemzők kevésbé nyilvánulnak meg a felnőttekkel való kétszemé­lyes kapcsolatban, valamint érdekes feladatok esetén.
A hiperaktivitás tünetei az életkorral csökkennek, illetve idősebb korban a nyílt viselkedésben kevésbé érhetők tetten.
A nagymozgásos túlzott aktivitás helyett a folytonos felfokozott idegállapot, melyet a várakozási feszültség ingerültséggé fokoz, tü­relmetlenség esetén a kezekkel vagy lábfejjel való dobolás, a törzs himbálása, az ülő helyzet viszonylag rövid ideig tartó elviselése, céltalan fel-alá járkálás jellem­ző a korábban hiperaktivitásban szenvedő felnőttekre.

Hypoaktivitás

Létezik a hiperkinetikus gyermekeknek egy olyan kisebb csoportja, ahol a motoros nyugtalanság alig feltűnő, mivel a figyelemzavar a domináns tényező.
Az újabb forrásmunkákban ezeket a hypoaktív kifejezéssel illetik
Ezeket az átlagosnál kevésbé aktív, letargikusnak" tűnő gyermekeket gyak­ran nem hiperkinetikus szindrómában szenvedőként definiálják, és egyáltalán nem vagy tévesen kezelik, aminek tanulási vagy teljesítményzavar lehet a követ­kezménye. A külső szemlélő számára butuskának, álmatagnak tűnnek, emiatt az osztályban gyakran peremhelyzetbe kerülnek. A hypoaktív gyermekek környe­zetük értetlenségére depresszióval reagálhatnak.
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
Figyelemzavar

Itt olyan figyelemproblémáról van szó, amely nem tekinthető normál életko­ri sajátosságnak.
A gyermek figyelmének elterelődéséért felelős ingereknek Goetze 1996-ban négy típusát különbözteti meg: vizuális:" auditív:" szomatikus" ingerek és a gyermek saját fantáziája.
A vizuális eltérések arról ismerhetők fel, hogy a gyermek látó terébe olyan in­ger" érkezik, amely a megkezdett feladattal nincsen összefüggésben, ennek elle­nére úgy reagál rá, mintha az a feladathoz tartozna.
Az auditív elterelődésnéla gyermek egy olyan akusztikus inger" felé fordul, amely a feladattal nincs közvetlen összefüggésben.
A belső elterelőkhöz tartoznak a fantázia által indukált elterelő ingerek, ame­lyek leggyakrabban nappali álmodozásban nyilvánulnak meg, valamint a szoma­tikus vonatkozású ingerek, melyek a figyelmet például viszketési ingerrel, éhség vagy szomjúságérzettel nehezítik meg (Paveszka [1998]).

A figyelem hiánya, a koncentrációs nehézség, dekoncentráltság a DSM-IV [1994] szerint a következő tünetekben nyilvánul meg:
- nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat követ el iskolai és egyéb munkában, más tevékenységben;
- nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül
- Úgy tűnik, mintha nem hallaná, amikor beszélnek, szólnak hozzá;
- nem követi az utasításokat, vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb feladatait;
- nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megtervezésében;
- elkerüli vagy, nem szereti, ellenáll az olyan feladatoknak, amelyek tartós értel­mi erőfeszítést igényelnek;
- elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat;
- külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét;
- a napi tevékenységekben feledékeny.

A forrásmunkák mindezek mellett még a figyelemzavar következő jellemzőit hangsúlyozzák: úgy tűnik, hogy ezek a gyermekek érdeklődnek minden iránt, de ez az érdeklődés felszínes, csapongó, hosszabb ideig semmi nem köti le a fi­gyelmüket, nem képesek elmerülni sem a játékszituációban, sem a feladathely­zetben (Fodorné [1997]).
Ha az imént felsorolt tünetekből 6 legalább ½ éven át jellemző a gyerekre, akkor valószínűsíthető a figyelemzavar.

A figyelemzavar nemcsak a serdülőkorra húzódik át, hanem felnőttkorban is tar­tósan fennáll.
Bármely korú, figyelemzavarban szenvedő személyre érvényesek az alábbiak:
- Csak olyan célokért hajlandó dolgozni, amelyek számára szubjektív fontos­sággal bírnak (például közvetlen dicséret).
- Ha nehézségekbe ütközik a feladat megértése, a feldolgozandó anyag érzelmi­leg semleges vagy negatív töltésű, a figyelem azonnal alább hanyatlik, az észle­lés és a feladat végrehajtása felületes és dezorganizált.
- Az érintett személyek gyakran óriási lexikális tudással rendelkeznek, hosszú távú memóriájukban megdöbbentően nagy emlékezetanyaggal. Megnyilvá­nulásaik alapján úgy tűnik, hogy "csak úgy mellékesen" nagyon sokat regiszt­rálnak és megtanulnak a körülöttük zajló eseményekből.
- Alapvetően minden iránt nyitottak és befogadásra készek, különösen vonat­kozik ez az új ingerekre.

A mindennapi, konkrét kihívást jelentő helyzetekben, a be­fogadás és a feldolgozás agyukban nem egymásra épülően zajlik, hanem pont­szerűen és ugrálva. "Az agy az inputot és az outputot nem képes helyesen és automatikus módon egyensúlyba hozni. Náluk minden észlelés egyformán fon­tosnak tűnik. A tanár a katedrán ugyanolyan fontos, mint a légy a falon.

Dr. László Zsuzsa a fimota kifejezést használja
- fi = figyelemzavar
- mo = mozgászavar
- ta = tanulászavar
A fimota gyerek iskolai teljesítménye elmarad attól, amit életkora és értelmi képességi alapján elvárhatunk. Gondjai az impulzivitásból és a figyelemzavarból fakadnak.

Milyen helyzetben teljesítenek jól a fimóta gyerekek?
- kétszemélyes helyzetben
- amikor a partner határozott és elfogadó
- ahol kevés és egyértelmű a szabály
- ha számukra új és érdekes a környezet
- amikor egyszerű dolgot kérünk tőlük, és az utasítás világos
- azokban a tevékenységekben, amelyek rutinná váltak
- amikor munka közben gyakori, és azonnali megerősítést kapnak és a problémát is azonnal visszajelzik számukra
- ha kevés kritikát, és sok biztatást kapnak

Mit jelentenek ezek?
Elfogadás: nem jelent fásultságot, beletörődést. Az elfogadás valódi, belső elfogadást jelent: ebbe az is beletartozik, hogy a tüneteket valóságosnak tekintjük, tudomásul vesszük, és ennek megfelelően viselkedünk. Tisztában vagyunk vele, hogy a gyereknek speciális segítségre van szüksége. Figyeljünk oda, értékeljük eredetiségét, humorát, kreativitását. Tudnunk kell, hogy amit tesz nem gonoszságból teszi. Meg kell értenünk, hogy nem tehet a tüneteiről. Ő is szened és szeretne úgy viselkedni, hogy szeressék.

Szabályrendszer: Olyan viselkedési szabályokat kell felállítani, amit a fimota gyerek teljesítni tud: Kevés és egyszerű szabály.
Cél: a gyerek külső segítséget kapjon ahhoz, hogy megtanulja viselkedését kontrollálni.

Rutin: nagy szükség van rá! A fimota gyerek rosszul tűri a hirtelen változásokat, a zsúfolt programokat, a kapkodást – ilyenkor teljesen szétesnek.

Jutalmazás – büntetés: A fimota gyerek nem igazán reagál a büntetésre. Folyamatosan, pontosan, röviden visszajelzést kell adni a viselkedéséről, teljesítményéről. Igazából csak a jutalmazással lehet rá hatni.
Természetesen büntetni is kell, de ennek csak akkor van súlya, ha egyébként „jó a hangulat”. Ha valaki ugyanolyan dühvel reagál ha kiborul a kakaó, mint egy lopásra, az nem képes érzékeltetni a dolgok súlyossága közti különbséget.

 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
Impulzivitás


Tanuláselméleti megközelítésben az impulzivitás nem más, mint egy felelet ­mindenekelőtt verbális felelet - visszatartásának képtelensége.
A mindennapokban ez a gyermek nyugtalanságában, valamint a következők­ben nyilvánul meg:
- pillanatnyi felindulásában, a következmények mérlegelése nélkül cselekszik,
- az instrukciók befejezése előtt kezdi meg a feladat végrehajtását;
- a kérdés befejezése előtt meggondolatlanul kimondja a választ;
- gyakran félbeszakítja más személyek beszélgetéseit, előadását
- a gondolkodás előtt cselekszik, feladatának megnevezése nehézségekbe ütközik;
- munkája általában rendetlenül és hanyagul kivitelezett;
- nem tudja vagy csak nehezen kivárni sorát a játékban vagy a csoportos helyze­tekben;
- meggondolatlanul, azonban nem rosszakaratból teszi tönkre ruháját és rombolja össze játékait;
- gyorsan felindul, ha az események vagy az emberek cselekedetei, reakciói nem elvárásainak megfelelően alakulnak;
- gyermekkorban ez a játékok és a tárgyak rombolásában, összetörésében, a testvérek és a környezetében levő gyermekek (osztálytársak) ütlegelésében nyilvánul meg;
- az impulzivitás a helytelen tervezésben és ítélkezésben is megmutatkozik.
- Ezen sze­mélyeknél nemcsak a cselekedeteket, hanem a gondolkodást is impulzivitás uralja. -A HKZ-s gyerme­kek vagy mindent, vagy semmit sem fogadnak be.
Több kutatás is igazolta, hogy ugyancsak az impulzivitással függnek össze a hólyag- és bélműködés szabályozásának nehézségei, azaz az érintett gyermek nem tudja - napközben sem! ­vizelet- vagy székletürítését tökéletesen szabályozni.
Az éjszakai ágyba vizelés 10-12 éves korban a fiúk 6-1O%-ánál fordul elő, de több vizsgálat szerint a HKZ-s gyermekek esetében ez gyakoribb jelenség.
Nagy gondot okoz a HKZ-s személyek társas kapcsolataiban a szociális ösztön hiánya, nem tartják be a "három lépéstávolság" ide­genekkel szembeni természetes magatartásmódját, társadalmilag elvárt határokat, valamint nincsenek tekintettel a kommunikációs partner esetleg jelentősen magasabb társadalmi po­zíciójára sem.





Szekunder tünetek

1. Elhúzódó pszichikus érés
Jellemző rájuk:

- az alacsony frusztrációtolerancia;
- a szociális alkalmazkodóképesség hiányosságai;
- a rendkívül erős rugalmatlanság;
- a változások elviselésének képtelensége;
- az erős ellenkezés, dac mindennel szemben, ami nem elvárásaiknak megfele­lően alakul; a társas helyzetekben és játékokban;
- a tanítási szituációkban megnyilvánuló éretlen viselkedés (gyakran vállalják magukra az osztály bohócának szerepét)
- az erős egoizmus;
- az archaikus magatartásmintákra - mint például a támadásra és menekülésre való erős hajlam;
- a megszokott életritmushoz és tárgyi környezethez való merev ragaszkodás,
Összességében megállapítható, hogy emocionális, szociális szempontból leg­alább 4-5 éves elmaradás mutatható ki kortársaikhoz képest.

2. Szófogadatlanság, renitencia
Ez azt jelenti, hogy jelentős ellenállást tanúsítanak a direkt utasításokkal, a szabályokkal, a felnőtt környezet tiltásaival szemben.
A befolyásolás különösen nehéznek tűnik ezen a téren, mivel a gyermekre látszólag semmilyen hagyományos, fegyelmezési eszközzel nem lehet hatni.

3. Figyelmet követelő magatartás
A hiperkinetikus gyermekek fokozottan igénylik szociális környezetük odafi­gyelését, néhányuk állandó jelleggel.
Hasonlóan a kisgyermekekhez, mindig a középpontban akarnak lenni, szünet nélkül panaszkodnak, nyűgösek, másokat zaklatnak, ingerelnek, idegesítenek. Ezek a megnyilvánulások a korral változnak.

4. Emocionális problémák
megnyilvánulásai a következők:
- érzelmi labilitás;
-erős hangulatingadozás;
- a magatartás kiszámíthatatlansága;
- könnyen ingerelhetőség;
- irányíthatatlan érzelemkitörések, melyek heves sírásokban, dührohamokban vagy túláradó örömben nyilvánulnak meg.
Ezek az érzelmi állapotok gyakran minden átmenet nélkül követik egymást.


5. Szociális problémák
Mivel kortárs kapcsolataikban vezető szerepre, törekednek, vala­mint annak következtében, hogy nem tűrik a többiek ellenállását, képtelenek a kompromisszumokra, és konfliktusaikat leginkább erőszakkal (verekedéssel) oldják meg, általában peremhelyzetűvé válnak az adott közösségben. Kellemet­len, negatív viselkedésük, kötekedő, másokat zavaró magatartásuk pontosan a vágyottal ellentétes irányba sodorja őket: a szociális izolációba."
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
6. A nyelv-, a beszédfejlődés zavarai
- Több szakember szerint a HKZ-s gyerme­kek 30-50%-ánál áll fenn megkésett beszédfejlődés.
- Gyakran birkóznak kiejtési hibákkal.
- a súlyosabb esetnek számító gyermekeknél előfordulhat, hogy nem képesek a nyelvtani szabályokat megfelelően elsajátítani.
-Vannak, akik nyelvtanilag helyesen beszélnek, de hosszabb vagy nehezebb szavakat nem tudnak spontán használni,
- nehézségekbe ütközik a be­széd megértése és valóban helyes észlelése.

7. Koordinációs nehézségek
A hiperkinetikus gyermekek mintegy felénél találkozunk ilyen jellegű problémákkal (Wender [1993]).
A motoros koordináció zavara esetén a gyermek mozgása féktelen (hypoakti­vitás esetén erősen lelassult), de mindkét csoportra a diszharmonikus, darabos, némely helyzetben merev, ügyetlennek tűnő mozgás a jellemző. Gyakori a moz­gásfejlődési elmaradás, a mozgásfejlődés egyes szakaszainak kimaradása vagy felcserélődése.
A finommotorika korlátozottságának következménye az ügyetlen eszköz­ használat, (ezek a felnőttkorra is áthúzódnak!), a labda­játékokban megmutatkozó ügyetlenség. Lehetnek enyhe egyensúlyzavaraik is.

8. Észlelési zavar

Hogyan károsodhat a HKZ-s gyerme­keknél:
- a tapintás és mozgásészlelés;
- a hallási észlelés.
- a látási ingerek feldolgozása.
A tapintás és a mozgás észlelése mindig hiányos. Ha a gyermek valamit meg­érint, egyaránt hibás a mozgásfolyamatokat vezérlő impulzus, valamint a moz­gásról az agyba érkező visszajelzés.
Ha gyorsan mozog, egyidejűen izomereje is növekszik.
A gyermeknek fáradságos kiválasztani a hallási vagy látási érzékelési területről származó sok ingerből a lényegest.
Az optikus információk agyi szinten történő kiértékelése a következő zavaro­kat mutathatja:
- hiányos a formák felismerése, hibás a különbségekre és a sebességre vonatko­zó becslés;
- zavarok mutatkoznak az irányészleléskor, a tájékozódásban, a térbeli helyzet észlelésében (mindez fokozott balesetveszélynek teszi ki őket, önálló közleke­désüket is jelentősen megnehezíti);
- gyakori a jobb-bal oldalak megkülönböztetésének nehézsége is.





9. Sorozatmegjegyzési (szeriális) gyengeség

Az érintett személy a látott, hallott, tapintott szavakat, számokat, tárgyakat vagy mozgásfolyamatokat nem tudja a megadott sorrendben megjegyezni, mivel agya az információkat csak szűk, 1-2 másodperc időtartamú megőrző tartomá­nyon belül tudja tárolni.
Ennek a mindennapi élet és a tanulás szempontjából nehézséget okozó követ­kezményei:
- nem tudja a szünet nélküli közlést figyelemmel követni;
- a matematikában nem képes a részeredményeket megjegyezni, így a végered­mény is hibás lesz;
- ha képes is a folyamatos olvasásra, nem tudja visszaadni az olvasott szöveg tartalmát;
- gondot jelent a napok, napszakok, évszakok, a hónapok, az ábécé betűi helyes sorrendjének megtanulása;
- nehézségeket okoz például egy összefüggő szöveg reprodukálása, vagy a mon­daton belül a szavak helyes sorrendjének megtalálása.

10. Iskolai nehézségek, tanulási zavarok

A tanulási zavaroknál elsődlegesek a működésbeli problémák, a vizuális, au­ditív, mozgásos (kinesztéziás) információ feldolgozás nehézségei.
A tanulási nehézségek oka több kutató szerint a figyelem zavarában rejlik. Specifikus figyelemkomponensek ­zavartak, mint a gondolkodás, felfogás, figyelmi feszültség.
A tanítási órán egy új feladat gyorsan elveszti a HKZ-s gyermekek számára az újdonság erejét.
. Ezek a gyermekek tehát a tanítás normál feltételei mellett nem tudnak éberek maradni a változatlan vagy gyengülő inge­rek hatására, és elvesztik a dolog iránti érdeklődésüket a csökkenő figyelem problémájá­nak fatális következményei lehetnek: sokszoros hibázás, végül zavaró motoros aktivitás és impulzív viselkedés.
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
A hiperkinetikus szindrómás gyermekek kevéssé ismert tulajdonságai

Az intézményes minősítés, azt közvetí­tik a hiperkinetikus zavaros gyermekek számára, hogy kizárólag negatív tulaj­donságaik vannak.
Általános­ságban elmondható, hogy mire túljutnak a serdülőkoron, önbizalmuk és önbe­csülésük teljesen leépül.
Pedig bárki, aki más fókuszból közelít ezen fiatalok felé, és valódi énjüket próbálja megismerni, arra a követ­keztetésre jut, hogy olyan tulajdonságok jellemzik őket, amelyek hiányoznak korunk eltorzult értékrendű, anyagias, egyoldalúan cél-, siker- és munkaorientált szemléletű többségi társadalmából.


Empátia:

Kora gyermekkoruktól kezdve környezetük felnőtt tagjait is megszégyenítő empatikus készséggel rendelkeznek. Mélyen együttéreznek minden szenvedő élőlénnyel, állatokkal és emberekkel egyaránt.
Ugyancsak elsőként ismerik fel és reagálják le családtagjaik érzelmeit, hangulatait, fáradtságát.



Segítőkészség, gondoskodás

Mindegyik hiperkinetikus zavaros gyermek esetében megfigyelhető a spon­tánul megnyilvánuló segítőkészség, valamint a rászorulókról való gondoskodás, mely humánus attitűd már szintén egész korai gyermekkorban megnyilvánul.

Lelkesedés

Környezetük számára is magával ragadó lelkesedni tudásuk, amellyel testes­tül-lelkestül belevetik magukat bizonyos helyzetekbe, kiváltképp akkor, ha erő­sen motiváltak az adott dologgal kapcsolatosan.

Önzetlenség

Példaértékű jóindulatuk és önzetlenségük, amellyel saját személyükre és csa­ládjukra való következmények mérlegelése nélkül készek mindenüket - akár a legkedvesebb tárgyaikat is - viszonzást nem várva felkínálni, illetve odaadni má­soknak.
Jó szociális érzék

Ha környezetük tagjai nem váltanak ki feszültséget, ingerültséget bennük, kora gyermekkoruktól kezdve mindenkihez szívélyesen viszonyulnak. Igen jó a szociális érzékük.

Jó intuíciós képesség

Gyakori, hogy szinte teljes pontossággal megéreznek jövőbeli eseményeket. Szinte olvasnak a környezetükben élők gondolataiban. Rövid időn belül felisme­rik a mások viselkedése mögötti rejtett, köztük a manipulációs szándékot is, Ilyenkor kategorikusan visszautasítják az illető közeledését.
Zavaró tényezőként élik meg a környezetükben élők embertelenségét, sport­szerűtlenségét, rosszindulatát, butaságát.


Önállóságigény


Néhány éves kortól jellemző rájuk, hogy a környezetben élők szándékait gyakran teljesen figyelmen kívül hagyva "öntörvényűen", szinte önállóan cselekednek.

Átlag feletti memória

Meglepően jól emlékeznek minden apró részletre, akár két-három éves korukig visszamenően is. Képesek arra, hogy filmszerűen visszaadják egy-egy hallott, látott, átélt esemény legapróbb részleteit is.

Mentális érettség


Már három-négy éves kortól gyakori náluk, hogy igen találó, lényegkiemelő megjegyzéseket tesznek emberekre és különböző szituációkra.

Morális érzék

Elutasítják az őszintétlenséget, és hazugságot, minden tettükért vállalják a fele­lősséget. Szilárd, következetes, erős szemé­lyiséggel rendelkeznek. Lenyűgöző akaraterő, kitartás, szívósság jellemzi őket, különösen a maguk által választott célok véghezvitelével kapcsolatosan.
Kreativitás

Gyakori, hogy olyan érdeklődési területük, hobbijuk van, amely terén kima­gasló teljesítményt érnek el. Kiemelkedően jó problémamegoldó képességüket, fantáziagazdagságukat, önálló és produktív gondolkodásmódjuk, feltűnő mértékű kreativitásuk és ta­lálékonyságuk teszi lehetővé.

Fejlett humorérzék

Gyakran néhány éves korukban feltűnik ez a tulajdonságuk. Többüknél meg­figyelhető, hogy már két és fél, három éves korukban hang- és szókombinációk révén szóvicceket, rövid, sorvégi rímeket tartalmazó versikéket, szokatlan hang­zású új névszókat alkotnak, valamint az egyes szavak toldalékait szándékosan megváltoztatva használják azokat.
Verbális intelligencia

Ugyancsak gyakori jelenség a hiperkinetikus gyermekeknél a feltűnően magas verbális intelligencia. Általában igen jó nyelvérzékkel rendelkeznek. Többségükre jellemző a megkésett beszédfejlődés: kettő, kettő és fél, éves korukban szólalnak csak meg, azonban fokozatok nélkül azonnal egész mondatok, a nyelvtani struktúrák helyes használata jellemzi beszédüket.


Felhasznált irodalom:
  • Szűcs Marianna: Esély vagy sorcsapás?
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó 2003.
  • Dr. László Zsuzsa: Az örökmozgó gyerek
Kiadó: FI-MO-TA Bt. És a SALVE Alapítvány közös kiadványa 1997.
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
A hiperaktivitás gyermekkorban kezdődő pszichiátriai tünetegyüttes, amely különböző súlyossággal a gyermekek 4-10%-át érinti. A hiperaktivitás a felnőttkorra is jelentős mértékben kihat. A legújabb vizsgálatok szerint a felnőtt populáció 3-6%-ánál jelentkezik, a hiperaktív gyerekeknek nagyjából a fele hiperaktív felnőtté válik.

Mind a szakirodalomban, mind az ismeretterjesztő írásokban egyre többet tudhatunk meg a hiperaktív gyermekről, problémáiról és kezeléséről. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogy mi lesz a hiperaktív gyermekkel, ha felnő? Pedig minthogy a hiperaktivitás idegrendszeri eltérő működés eredménye, ez az eltérő működés a korábbi környezeti hatások függvényében különböző szinten és módon, de befolyásolja az egyént egész életén keresztül.

Mi lesz az örökké izgő-mozgó, fészkelődő, babráló, megülni nem tudó gyermekből felnőttkorára? Az alapképlet nem sokat változik. A túlmozgás és impulzivitás az esetek nagyobb részében enyhül, de örökké nyüzsgő, fáradhatatlan marad felnőttként is, és továbbra is hajlamos hirtelenül, meggondolatlanul dönteni, cselekedni.

A legjobb és legproblémásabb jellemzője a hiperaktív felnőttnek a megállás nélkül mozgó agy. Gondolatok, ötletek pörgetik, forgatják. Gyakran igen kreatív, de sokszor egyszerűen nem tud elég ideig kitartani egy gondolatkörben ahhoz, hogy abból megszülethessen valami használható. Ha gyermekkorában megtanulta impulzusait többé-kevésbé kontrollálni, igen jó teljesítményeket érhet el. Sok híres vezető ember hiperaktív felnőtt.

A belső fáradhatatlanság kívül is megmutatkozik, így nem könnyű egy hiperaktív egyén közelében élni. Amellett, hogy nehéz energiával bírni a tempóját, a hiperaktív egyénnek folyamatosan újdonságra van szüksége. Akkor érzi jól magát, amikor forrong körülötte minden. Ha véletlenül nem lenne semmi probléma, biztosan gerjeszt valamilyen drámát maga körül. (Az egyik gyakran emlegetett klasszikus példája a hiperaktív felnőttnek Winston Churchill, aki háború idején az állandó kihívások, stressz, izgalom közepette érezte igazán elemében magát, majd a béke nyugalmától való iszonya depresszióba sodorta.)

Kezelhetőek a zavarok

A hiperaktív felnőttnek számos természetéből adódó nehézséggel kell megküzdenie. Ha ez sikerül, igen kiemelkedő teljesítményekre lehet képes. A siker kulcsa, hogy tudjon önmagára és környezetére figyelni. Jó esetben ezt már gyermekkorban megtanulja, de ha nem, felnőttkorban se késő.

A hiperaktivitás önmagában nem okoz zavarokat, csak ha diszharmónikus fejlődés miatt az egyén önértékelése sérül, és nem képes önmagát és/vagy környezetét elfogadni, nem tanulja meg kontrollálni impulzusait önmagára való odafigyelés és a környezet visszajelzéseinek értékelése által. A diszharmónia konfliktusokhoz, kudarcokhoz vezet, súlyos életvezetési, családi és munkahelyi problémák sora után pszichiátria kezelés is szükségessé válhat.

Az alábbiakban a hiperaktív felnőtt életében legkomolyabb gondot okozó jelenségeket abból a szempontból elemzem, hogy azok miképp kezelhetők illetve változtathatóak esetleg előnnyé.

Impulzivitás
A hiperaktivitás gyermekkori tünetei közül az impulzivitás okozza a legtöbb zavart. Ez felnőttkorra mérséklődik, mégis sok problémához vezethet. Meggondolatlan költekezés, hirtelen üzleti döntések, kiszámíthatatlanság, ok nélküli kitörések gyakran forrásai mindenféle bajnak.

Az impulzivitást is tudatos kontrollal, a helyzetek akár utólagos értékelésével lehet csökkenteni. Szokássá kell tenni, az „előbb tízig számolok” illetve „alszom rá egyet” késleltetési technikákat. Ki lehet dolgozni a döntésekhez egy algoritmust, ami szerint a kisebb-nagyobb ügyekben való eljárást fel lehet építeni. (Például egy kérdéssor: Mi az előnye, mi a hátránya, milyen alternatív lehetőségek vannak, mi kell hozzá, mi lesz a következménye?)

Nyughatatlan elme
Nagyon zavaró a hiperaktív egyének számára, hogy a fejükben özönével jelennek meg a gondolatok. Egyik a másikat éri. Tele vannak ötletekkel. Hatalmas kreatív potenciál áll rendelkezésükre, csak be kell tudni fogni a megvalósítás fogatába. Erre nagyon jó, ha gyorsan lejegyzik, ami az eszükbe jut, megtanulják egymásután fűzni a gondolatokat, és a párhuzamosan megjelenő, egymástól függetlennek látszó gondolatokat igyekeznek összekötni.

Fáradhatatlan test
A hiperaktív egyének rengeteg energiával rendelkeznek. Ez akkor okoz problémát, ha nem tudnak megfelelő tevékenységet találni. Ezért már a pályaválasztásban fontos ezt figyelembe venni. Megfelelően aktív munka és életmód mellett is gyakran kerül az ember olyan helyzetbe, amikor huzamosabb ideig egy helyben kell ülni. Ezekre a helyzetekre érdemes kidolgozni olyan cselekvéseket, amelyek nem okoznak zavart. Előadáson, megbeszélésen, tanulás közben a jegyzetelés aktív figyelmet jelent, de lehet firkálás, kötögetés, faricsgálás is ami leköti az energiát. A dobolás, lábrázás, széken hintázás, stb. már inkább feszültséglevezetést jeleznek.

Figyelmi problémák
A hiperaktív egyének figyelme nagyon könnyen elkalandozik. Gyorsan elunnak dolgokat, nem tudnak követni hosszú instrukciókat, elvesztik az olvasás fonalát. Bármilyen inger elterelheti őket. A figyelmi teljesítmény akkor javul, ha a helyzet feszültségteli, érdekes, mozgalmas. Érdeklődési területükön nagyon el tudnak mélyedni, számítógép és tévé hosszan le tudja kötni a hiperaktív egyént is.

A másik oldala a figyelmi problémáknak a hiperfókuszálás. A hiperaktív személyek hajlamosak elveszni valamilyen tevékenységben, vagy könnyen megszállottjává válnak egy gondolatkörnek. Ez megintcsak kiemelkedő teljesítményekhez vezethet, de sok veszélyt és konfliktust is jelenthet.

Emlékezeti problémák
Inkább csak a rövidtávú emlékezet gyengesége okoz nehézségeket, a hosszútávú megjegyzéssel nem szokott probléma lenni. Legtöbbször a figyelemzavar miatt nem tudja az információt eltárolni az agy. A sok gondolat elárasztja a fejet. Az írásos feljegyzések és a dolgok fontosságának tudatos meghatározása segít a jobb megjegyzésben. Naptár, listák a teendőkről, és egyéb emlékeztetők használatával csökkenthető az elfelejtésekből származó konfliktusok száma.

Tanulási zavarok
A hiperaktivitás gyakran társul diszlexiával, diszkalkúliával és más tanulási zavarokkal. Ezek az iskolai nehézségek megsokszorozzák az önértékelési zavar kialakulásának valószínűségét. Pedig jó tudni, hogy a hiba elsősorban a nem megfelelő oktatásban és a rosszul megírt tankönyvekben van. A tanulási zavarok nem jelentik az értelmi képességek gyengeségét, csak eltérő gondolkodásmódot. Ha ezt tudja magáról valaki, akkor ennek megfelelően tud segíteni magán.
 

nadasibea

Állandó Tag
Állandó Tag
A mindennapi életvezetés

A hiperaktivitás tehát magában hordoz számos olyan tényezőt, amely potenciális konfliktusforrás. Ezért gyakoriak a hiperaktív egyéneknél az életvezetési problémák, magánéleti és munkahelyi konfliktusok. Ezek nyomán gyakran sérülnek a kapcsolataik, aminek következménye a pszichés zavarok kialakulása lehet.

Nincsen királyi út és varázspálca, ami megszüntetné a problémákat. Az élet nem tündérmese, nincs egyszer és mindenkorra érvényes megoldás, hogy jöhessen az „…. azután éltek boldogan.” Ha ismerjük a nehézségeket, amelyek gondokat okozhatnak, nagyobb lehetőségünk van megelőzni azokat. Ez viszont folyamatos életviteli, életmódbeli és viselkedésbeli tudatos kontrollt, odafigyelést jelent.

Szervezetlenség
Figyelmetlenség, feledékenység, impulzivitás és az idő kezelésének nehézségei biztos recept a káoszhoz. A hiperaktív egyén élete folyamatos közlekedési dugó, állandó forrongás és tűzoltás. Ez lehetetlenné teszi a hatékony tevékenységet és a másokkal való együttműködést. Azok, akik sikeresekké váltak, szinte kényszeresen ragaszkodnak a kialakított rendszerükhöz, mert tudják, hogyha nem tartják be, akkor minden dől. Másoknak egy odaadó, gondoskodó partner vagy egy jó titkárnő szervezi meg az életet, hogy elkerüljék a szervezetlenség miatt menetrendszerűen bekövetkező konfliktusoknak legalább egy részét.

Társas kapcsolatok
A hiperaktív egyéneknek a társas kapcsolatok rendkívül fontosak. Mégis igen sok nehézséggel küzdenek ezen a téren. Nehezen tudnak odafigyelni másokra. Ez megmutatkozik az úgynevezett cirkuláris beszédben is. A legtöbben ugyanis jó beszédkészséggel rendelkeznek, de beszédükben nincs rendszer. Körbe-körbejárják többször is a témát, hogy már alig lehet elviselni a beszédfolyamot, és nem alakul ki a mondanivaló.

Gyakran belevágnak mások beszédébe, már előre válaszolnak, mielőtt a kérdés elhangzott volna.

Ahhoz, hogy mások szívesen legyenek velük kapcsolatban, szükséges, hogy lassítsanak. Egyrészt jobban követhetőek lesznek, másrészt maguk is alaposabban át tudják gondolni a helyzeteket.

A hiperaktív egyének gyakran mondanak ki olyasmit, ami adott helyzetben helytelen, és amivel akaratlanul is igen sok nézeteltérést okoznak. Impulzivitásuk hirtelen kitörésekben is megjelenhet, amit a környezet értetlenül fogad. Sokan elmenekülnek a kiszámíthatatlan természetű társuktól.

Magánélet
A hiperaktív felnőtt társkapcsolatai legtöbbször igen felületesek és viharosak. Jellemzően sok házasság és válás tarkítja életüket, ami mutatja, hogy valahol nagyszerű partnerek lehetnének, hiszen színes mellettük az élet, de huzamosabban igen nehéz elviselni a pörgésüket. Társas készségeik fejlesztésével a partnerkapcsolatokban is jobban meg tudnak maradni. Természetesen a hiperaktív egyén társának tudnia kell, hogy lobogó tűz a partnere, aki ha nem ég, akkor nem is önmaga.

A hiperaktív személyek nem tudnak koncentrálni. Ez gyakran problémát okoz a szexuális életben is. Igazán örömteli együttléthez odafigyelésre van szükség. Tapasztalat szerint hiperaktív nőknek segítenek a hiperaktivitást kezelő stimulánsok, amelyek koncentrátabbá tesznek. Férfiaknál viszont nem egyértelmű ez. Az összeszedettség néha inkább a gondolkodást erősíti, és az érdeklődést más témák kötik le.

Sok feszültséget okoz a családi életben a hiperaktív egyének rendezetlen életvitele, a túlköltekezések, hirtelen rossz gazdasági döntések és az idő szervezésének szinte teljes hiánya. Ha családi életét elfogadhatóbbá akarja tenni, ezekre mindenképpen oda kell figyelni.

A hiperaktív felnőttek mint szülők igen komoly tényezők lehetnek a gyermekek hiperaktivitása vagy egyéb pszichés problémák kialakulásában. Nemcsak az átörökítésben, hanem mint környezeti rizikó tényezők is jelentős szerepet játszanak gyemekeik életében. A kiszámíthatatlanság, a gyors tempó, a tolakodó viselkedés a gyerekek számára sokkalta nagyobb veszélyt jelent, mint a felnőtteknek. Ezért a hiperaktív szülőnek kötelessége kontrollálni saját viselkedését, elkerülni a gyermek elnyomását, elárasztását, túlóvását, a kiszámíthatatlanságot és főleg a kitöréseket.

Munkahely
A hiperaktív felnőtt életében a munkahely veszi át az iskola szerepét az alulteljesítés helyszíneként. Ami korábban az iskolában probléma volt, hasonlóan probléma a munkahelyen. A szervezetlenség és figyelmetlenség miatt nem tudnak képeségeiknek megfelelően teljesíteni. Tanulási zavaraik is gondot okozhatnak, például a helyesírás gyengesége miatt. Alacsony szintű társas készségeik, impulzivitásuk sokszor konfliktushoz vezetnek. Ezeknek a problémáknak a kezelése segítheti hatékonyabb teljesítményhez a hiperaktív személyt.

Segít, ha másoknak információkat nyújt, pl. „a helyesírásom mindig rossz volt” vagy „könnyen felpörgök, de nem kell túl komolyan venni” vagy „az idővel mindig hadilábon állok”. Ezzel nem menti fel magát senki, de mások jobban elfogadják, ha tudják, hogy nem nekik szól mindez a viselkedés. Természetesen egyéb jó tulajdonságok, amelyek a munkában fontosak lehetnek kell, hogy ellensúlyozzák mindezt.

Összefoglalva

A hiperaktív felnőttek nagy energiái megfelelő kontroll mellett igen kiemelkedő teljesítményekre vezethetnek. Ugyanakkor, ha nem sikerül harmónikus működést kifejleszteni, a szenvedélybetegségek, pszichés zavarok és pszichiátriai betegségek kialakulásának veszélye igen nagy.

A hiperaktivitás tehát önmagában inkább csak lehetőség, de kétirányú lehetőség. Ezért fontos, hogy minél jobban tisztában legyen önmagával a hiperaktív személy, és ha szükséges, keressen szakmai segítséget problémáinak kezeléséhez.
 

5a501

Állandó Tag
Állandó Tag
Segítsetek!

Január 30-án balesetben elvesztettük mindkét fiunkat. 5 és 6 éves kislányok maradtak árván. Tudják, hogy az édesapjuk meghalt, és a csillagok közül nézik őket, vigyáznak rájuk. A temetésre is elvittük őket. Az egyik 6 éves kislány az, akinek a viselkedésében is megjelenik a tragédia. Segítsetek, hogyan tudjuk könnyebbé tenni számukra ezeket a nehéz időket.
 

zamat

Állandó Tag
Állandó Tag
A gyermek bölcsődébe, óvodába helyezése káros a gyermek lelkivilágára, szüleihez való kötődésére nézve.

Minden felelős személynek azon kellene lennie, hogy a gyermekek legalább hatéves korukig az édesanyjuk közvetlen közelében lehessenek - ez nem kell, hogy kizárja a közösségi életben való részvételt;

a legmegfelelőbb közeg a gyermek számára a természeti népeknél ma is fellelhető, 'civilizált falvakban' már nem, de a régi falusi életben igen:
a kisközösségi létforma, melyben mindegyik korosztály tagjai együtt vannak, a megfelelő minták így átadódnak a fiatalabbaknak.

Minden anya, az óvónéni, a tanárnéni is, gondozhassa a saját gyermekét!

És felejtsük végre el, hogy a karrierépítés és a családanyaság jól megfér egy nő életén belül!

Többnyire egyetértek veled, azaz DE JÓ IS VOLNA HA ÍGY LENNE. Sajnos van néhány probléma:
generációk maradtak ki belőle, mit tud olyan anya tanítani, aki maga sem tanulta, tapasztalta, élte meg? A könyvet, a próbálkozásait talán. Szerintem nagy szükség volna anyaképzésre ebben a világban (a kimaradt lehetőségek pótlására.)
A másik problémám az, hogy ma már a családok annyira szétestek, (generációk külön élnek, sokszor a szülők is- csonkacsalád-), és a gyermekes szülőkre akkora teher hárul (kötetlen munkaidő=dolgozz látástól mikulásig), egy kereset meg több gyerek eltartására sokszor kevés...
Mi 4-en voltunk testvérek, édesanyám az öcsém (ő a legkisebb) 6 éves koráig velünk élt, anyai nagymamám is, utána viszont vissza kellett mennie dolgozni napi túl sok órában. Fizikailag, idegileg összeroppant, de még nem 62 éves és a sok otthonmaradással nem érte el a korkedvezményes nyugdíjkort, most 4 évig (míg 62 éves nem lesz) nincs se nyugdíja, se fizetése, még munkanélküli sem lehet...
Ilyen perspektívák mellett hogy merjen belevágni az ember? Nekem 3 kicsi gyerekem van (egy 3 éves és két 10 hónapos) Az ikrek miatt, jogszabályilag a kicsik iskolakezdéséig itthon lehetek, és álmodom is róla, de hogy fogok majd tudni visszatérni a munkámba ilyen hosszú (közel 10 év) kimaradás után a mai rohamosan változó világban?
Én inkább azt hiszem a nőknek otthon és a családban volna a helyük, tanulhassanak persze, dolgozhassanak is ha van idejük és kedvük, de ne legyenek rákényszerítve. egyen elég a férj jövedelme!

Harmadik problémám vele, hogy mi van azokkal a családokkal, ahol az anya nem tud és nem is akar foglalkozni a gyerekkel. Ott lehet hogy jobb egy állami nevelés, mint az elkallódott gyerekből hagyni hogy betörő, rabló, gyilkos stb legyen.
 
Oldal tetejére