Hazaköltözöm – Egy kivándorolt őszinte vallomása

Olvasgatom a cikkeket és rá kellett jönnöm, az élete mindenkinek egyfelé tart. Mindenki ugyanazt akarja, és mindenki ugyan azt csinálja.

Mindenki létbiztonságot akar, ezért mindenki keményen dolgozik – utcát söpör, takarít, mérnök, stb. – , és mindenki ezt tanítja a gyermekének, gyermekeinek is.

Látod fiam, én minden reggel munkába megyek, keményen dolgozom a megélhetésért, mindenünk megvan – kocsi, ház, pénz, nyaralás, stb.-, ha majd Te is elég sokat tanulsz és dolgozol Te is meg tudsz majd mindent VENNI. Milyen érdekes, ugye? Venni és nem teremteni!

Elhagyjuk az országunkat, egy másik nemzet pénzén élünk, egy másik nemzet erkölcsei szerint, és a gyermekeinket is így neveljük. Hova vezet mindez? Talán oda, hogy a gyerekem sose fogja megtudni, milyen magyar földön élni, hogy milyen magyarnak lenni, hogy mit jelent a hazaszeretet!

Ahol most élsz, sosem lesz a hazád

Joggal merül fel mindenkiben a gondolat, hogy Magyarország mit adott nekem, hiszen csak nyomorogtunk, nem tudtunk megélni egyik hónapról a másikra sem. Hát igen, vannak rossz oldalai a dolgoknak, de felmerül bárkiben is, hogy Ő mit adott a földjének, mely születésétől a haláláig az övé lesz?

Ahol most élsz, mint határátkelő, sose lesz a hazád, sose fog befogadni, még ha TE most azt is hiszed. Mindig idegen leszel, de a szülőföldeden történjen bármi is, Te mindig Otthon vagy.

Odáig jutottam, hogy nap mint nap teszem fel akár többször is a kérdést magamnak, MIT KERESEK ÉN ITT? Van otthon házam, földem, barátaim, rokonaim, családom, mit csinálok még itt? Aztán jön a hirtelen felismerés, hogy az ég egy világon semmit.

A család hiánya

Keresem a pénzt, hogy haza tudjak látogatni a családomhoz, hogy segíthessem őket, hogy segíthessek magamon a gyerekemen, a szomszédon, stb. De valóban segítek nekik? Hisz nem vagyok velük, nem beszélek velük, nem találkozom velük, csak küldöm a pénzt, hogy vegyétek meg, amire csak szükségetek van.

Nem baj hogy én már fél éve vagy talán egy éve se beszéltem és láttam az anyámat, a mamámat, a gyerekemet is csak félévente. Meghalnak a rokonaim, a szüleim, a barátaim, és én hazaugrok a szertartásra, ha van rá lehetőségem.

Ha nincs rá mód, azt mindenki értse meg, mert nekem dolgoznom kell, hogy a temetési költségeket ki tudjátok fizetni. De egy szót nem váltottam velük az elmúlt időbe, nem simogattam anyám arcát, nem búcsúztam el a nagyitól és a legjobb barátom is úgy ment el, hogy nem tudtam vele beszélni.

Mindez MIÉRT? A pénzért, hogy a családom jól éljen. És valóban jól él? Van pénzük, kocsijuk, házuk, nincs adósságuk és jól élnek. Csak egy valamit nem tudnak megvenni, engem, az együttlétet, a családot, a szeretetet.


Rájövök arra, hogy én tettem ezt velük, az én hibám, hogy anyámtól nem tudtam elbúcsúzni, hogy nem tudom a nagyinak megköszönni a finom sütiket és az én hibám, hogy a fiam 18 évesen teng-leng a világban, mert fogalma nincs, mit csináljon, hisz én küldöm a pénzt, hogy vegye meg ezt is azt is.

Ha én otthon maradok, együtt nyomorgunk, akkor a fiam most tudná, hogy hogyan kell az állatokkal bánni, növényt termeszteni, az édesanyám tudná, hogy mennyire hálás vagyok neki, stb.

Hát igen, kell a pénz, de mire?

Gondoljuk csak végig! A gyerekemet ugyanerre nevelem, ugyan abba az életbe kényszerítem bele, amiben én élek jelenleg, és Ő is megtapasztalja majd, milyen sok pénzzel, de család nélkül, igazi szeretet nélkül élni.

Hány határátkelő élte már át azt, amikor az otthon maradt testvérének gyermeke született, vagy a barátja megnősült? Nagyon sokan ismerjük ezt az érzést és mindig elmondjuk, de kár, hogy nem tudtam ott lenni.

A pénz utáni hajsza, a jobblét elvesz tőlünk mindent, ami igazán fontos. Az lenne a fontos, hogy együtt legyünk jóban-rosszban, hogy egymást támogassuk, segítsük, oltalmazzuk.

Ne azt tanítsuk már a gyermekinknek, hogy milyen fontos pénzt keresned, mert ha apád beteg lesz, akkor tudod majd gyógykezeltetni, hanem azt, hogy apád előbb meggyógyul, ha Te vele vagy és szereted.

Ne menthetsz meg mindenkit, de ott vagy

Most jöhet az a rész, amikor azt mondjuk, hogy a családomat magammal viszem, stb., de mindig lesz valaki, aki ott marad, és mindig lesz valaki, akit sajnálni fogsz, és mindig lesz valaki, aki majd hazavár, és mindig lesz valaki, akinek nem az lesz a fontos, hogy Te pénzt keress, csak az, hogy vele légy.

Nem menthetsz meg mindenkit akkor sem, ha otthon vagy, nem segíthetsz mindenkinek, de ott vagy. A hiányérzeted megmarad, mindig hiányozni fog valaki vagy valami.

Hazalátogatsz, amilyen sűrűn csak tudsz, de ott lesz az a bizonyos érzés, hogy mennem kell, mert még be csekkolnom és a gép nem vár meg.

Én most hazaköltözöm, növényeket termesztek, állatokat tartok, kenyeret sütök, sajtot készítek, ellátom önmagam és a családomat egészséges friss finom ételekkel, érzésekkel szeretettel.

Storyvilag.

Hazakoltozom-Egy-kivandorolt-oszinte-vallomasa-669x445.jpg
 
Sok magyar megy haza ezert nem lehet limonadenak tartani az irasat.
Ugyan már... persze hogy sok magyar hazamegy, magam is tapasztaltam 10 kijövőből kb 9. Ez igaz. Hülyék mindenütt vannak, még sokan is. Vagy ha nem hülyék, akkor gyengék, lusták, érzelemvezéreltek, tudomisén... Vagy szimplán váratlanul nagyon megbetegedtek, ha így van részvétem.

Mégis ez igenis limonádé, indeed, amiatt mert egy dolog a hazamenetel, s a másik dolog ami UTÁNA KÖVETKEZIK. Na és az messze nem lesz olyan rózsás délibábos álomkép, ahogy a cikk végén lefestette...

Szóval igen, hazamenni lehet, könnyű is, sokan meg is teszik... És még abban is mélyen hiszek, utána egy-két hétig nagyon boldog lesz, mert jön az örömködés és a boldog puszilkodás.

De AZUTÁN...?!

Ez épp olyan, amiért a legtöbb szerelmes film is limonádé: mert ott végződik hogy a boldog pár kijön a templomból az esküvő után. És mindenki azt hiszi ez a lényeg, minden gond megoldódott ettől, most már csupa öröm és happy lesz minden... FRÁSZT! Az esküvő nem vég, hanem kezdet, mert akkor KEZDŐDIK a házasság, ami temérdek új problémát generál!
 
Gyakorlatilag az egyetlen ami összeköt azzal a területtel, néhány szentimentális emlék, de minél több ideje élek itt, annál több itteni emlékem lesz, tehát nem opció hogy visszaköltözzek ezen emlékek miatt mert akkor meg azokért bánkódnék amiket itt hagyok értesz?
Ezt az érzelmi részt kiemelem.Mert tipikus szülőföldet elhagyó sorsnak gondolom.
A folyamatos távolodás érzelmileg is.
Ez beleérzéssel is felfogható és józan ésszel is.
Érzelmi a szentimentális emlék,ez a hazalátogatásokkal józanná válik.
a túl szentimentálist tette: Az otthon temessenek el.De haza nem költözök esetek.(Gábor Zsazsa(?)
Józan rész az: azt érzi hazájának az ember ahol jól érzi magát, hagyják élni.
A többi meg a kétlakiság fájdalma, azoknál akik itt is ott is.
Nevezzük egy idő után gyökértelenségnek.
Ez megint előfordulhat.
--------------
A cikk limonádé épp ezért:
rózsás délibábos álomkép, ahogy a cikk végén lefestette...
 
En csak annyit mondtam sokan haza mennek. Tudom ,hogy majdnem mindegyik meg is banja, sokan vissza is jonnek. Foleg aki evtizedeket leelt egy masik vilagba a csalodas adva van hisz otthon is minden valtozott es azt amit ano elhagyott azt mar nem talalja .
Keresik az ifjusagukat, es rajonnek az evek nem csak nala mentek el hanem , az erettsegi talalkozon a fel osztaly mar a temetobe , fogynak a rokonok baratok es mar nincs kiert miert otthon maradni.
 
Ezt az érzelmi részt kiemelem.Mert tipikus szülőföldet elhagyó sorsnak gondolom.
A folyamatos távolodás érzelmileg is.
Ez beleérzéssel is felfogható és józan ésszel is.
Érzelmi a szentimentális emlék,ez a hazalátogatásokkal józanná válik.
a túl szentimentálist tette: Az otthon temessenek el.De haza nem költözök esetek.(Gábor Zsazsa(?)
Józan rész az: azt érzi hazájának az ember ahol jól érzi magát, hagyják élni.
A többi meg a kétlakiság fájdalma, azoknál akik itt is ott is.
Nevezzük egy idő után gyökértelenségnek.
Ez megint előfordulhat.
--------------
A cikk limonádé épp ezért:

Nagyon valószínűnek tartom hogy én vissza fogok menni majd. EGYSZER. Azaz egy alkalommal. Látogatóba... Mondjuk hogy búcsúzkodni. Én igazából meglehetősen hirtelen kellett eljöjjek, nem mintha szöknöm kellett volna, de jött egy lehetőség, sokkal előbb mint számítottam rá... Gyakorlatilag tehát nem volt időm ELBÚCSÚZNI. Nem az emberektől, hanem egyes... tájaktól... elmenni a Duna partjának azon részére ahol gyermekkoromban sokat fürödtem, meg ilyesmi... Nem részletezem, felesleges, minden embernek van rengeteg ilyen emléke ami CSAK NEKI fontos, más számára meg akkora hülyeség hogy csak a szemét mereszti és őrültséget keres miatta a fickóban. Holott ő maga is teli van ilyesmikkel, csak nem pont ugyanazokkal...

Én ezt elterveztem, mert bár eredetileg én is úgy képzeltem hogy majd egyszer HAZAjövök a sok pénzzel a zsebemben, de ezt csak az agyam tervezte, a „szívemben” éreztem már akkor hogy abból semmi se lesz. De nem volt erre időm.

Szóval majd megteszem, ha élek még akkor, de megfogadtam hogy szó sem lehet róla addig amíg nincs a zsebemben a papír hogy én már nem magyar állampolgár vagyok, hanem... hanem a sokkal józanabbak népéhez tartozom! Ez önvédelem a számomra. Egészen más szemmel néznék akkor körül Magyarországon ugyanis. Én addig egyszerűen nem vagyok hajlandó visszautazni, semmiféle áron és indokkal se. Ha megtenném, önmagam gyengeségének jelét látnám benne.

Szerencsére, nincsenek is erős késztetéseim erre, szóval ezen fogadalmam betartása számomra könnyű. El tudom azonban képzelni, hogy másoknak jóval nehezebb. És főleg az első időben. Azt tapasztaltam, aki 1 teljes évig kihúzza „idegenben” úgy, hogy közben nem látogat vissza, az jóeséllyel maradni tud akármeddig is. Nem biztos akkor se persze, de 1 év után ennek valószínűsége eszméletlen mértékben megnő. Addig viszont rohadtul nagy a „lemorzsolódás”.
 
En csak annyit mondtam sokan haza mennek. Tudom ,hogy majdnem mindegyik meg is banja, sokan vissza is jonnek. Foleg aki evtizedeket leelt egy masik vilagba a csalodas adva van hisz otthon is minden valtozott es azt amit ano elhagyott azt mar nem talalja .
Keresik az ifjusagukat, es rajonnek az evek nem csak nala mentek el hanem , az erettsegi talalkozon a fel osztaly mar a temetobe , fogynak a rokonok baratok es mar nincs kiert miert otthon maradni.

Így igaz. Régen, amikor még eszembe se jutott hogy az USA-ba menjek, úgy adódott hogy alkalmam nyílt útba ejteni a szülőfalumat, márpedig sok-sok éve már nem jártam arra. Elmentem oda ahol laktam, meg más ismerős helyekre... Az egykori iskolámat utáltam mint a bűnt, ENNEK ELLENÉRE mély csalódást éreztem hogy szinte meg se találtam, felismerhetetlenségig megváltozott, óvoda lett belőle. A tulaj akinek a szüleim eladták a házat ahol a gyermekkorom telt, teljesen kicserélte a kerítést, és ki lett vágva az óriási cseresznyefa a kertből, ami kedvencem volt. Azt a helyet a közeli patakban ahol piócákat fogtam, lebetonozták. A közeli rétet ahol játszottam és szegfűgömbát szedtem, bekerítették és golfpálya lett belőle... De még az is zavart hogy leaszfaltozták az utcát. Holott magam is elismerem hogy az jó, hiszen ki szeret pocsolyában mászkálni és kátyúkon autózni! Ha ez gyermekkoromban történik, nagyon örvendtem volna neki.

Most azonban csak zavart, hogy MEGVÁLTOZOTT, hogy nem PONT OLYAN amilyennek emlékeimben élt...

Hamar elmentem onnan, s az lett a véleményem, jobb lett volna ha oda se látogatok.

Na emiatt is van az hogy nem sietek a visszalátogatással se... él bennem egy olyan gyanú, hogy úgyis magammal cseszek ki akkor is majd ha megteszem, még ha sokára teszem is meg, s bár tudom hogy meg fogom tenni mégis, de nem ér meg annyit hogy sürgősnek tartsam...
 
10-ből 9 hazamegy? Honnan?

Kimennek az USA-ba nagy reményekkel, aztán mégse maradnak ott, hanem visszamennek Magyarországra. Sokan 1 hétig se bírják. Leggyakrabban a 3. hónap körül mennek haza (akkor szinte tömegével), de sokan vannak azért akik tovább maradnak mint 3 hónap, ám ők is majdnem mind „hazatántorognak” úgy kb fél év után.

Ezen utóbbi ténynek szerintem nem kis részben oka lehez az is, hogy majdnem mind tavasszal mennek ki, azaz fél év után már a tél jön ami nem kellemes, sőt többe is kerül a fűtés miatt. Munka ellenben sokkal kevesebb van, pláne nyelvtudás nélkül végezhető munka, mert olyasmi mégis több van nyáron. Ha semmi másért nem is, de amiatt mert az az idegenforgalmi szezon. És nagyon de nagyon kevés az olyanok száma, akik erre már előre felkészülnek, azzal, hogy tudják valamennyire a nyelvet, ami kell ahhoz hogy találjanak mégis munkát, vagy legalábbis legyen elég kitartásuk ahhoz hogy legkésőbb amikor kijönnek elkezdjék azt tanulni munka mellett (tényleg nem könnyű, kihajtják a szart is az emberből a magyar főnökök... Kinek van kedve amellett még tanulni is...).

Szóval aki 1 évet végigcsinál, annak meredeken megnőnek az esélyei a maradásra. Az már igazi sokatpróbált veteránnak tarthatja magát. Annak is tekintik... Az olyannal még a mindenféle magyar kontzraktorok is másként tárgyalnak, ha felkeresi hogy kéne neki egy új munkahely... Bár az efféle veterán erre ritkán szorul rá, többnyire talál már munkát magának önerejéből is. Ha mégis kontraktor mellett dönt, többnyire rögvest valami „vezetői” beosztásba kerül az „új húsok” fölé, s ezt még ő maga ki se kell kösse, felajánlják neki anélkül is önként! Akkora hiány van ezekből.
 
Kimennek az USA-ba nagy reményekkel, aztán mégse maradnak ott, hanem visszamennek Magyarországra. Sokan 1 hétig se bírják. Leggyakrabban a 3. hónap körül mennek haza (akkor szinte tömegével), de sokan vannak azért akik tovább maradnak mint 3 hónap, ám ők is majdnem mind „hazatántorognak” úgy kb fél év után.

Ezen utóbbi ténynek szerintem nem kis részben oka lehez az is, hogy majdnem mind tavasszal mennek ki, azaz fél év után már a tél jön ami nem kellemes, sőt többe is kerül a fűtés miatt. Munka ellenben sokkal kevesebb van, pláne nyelvtudás nélkül végezhető munka, mert olyasmi mégis több van nyáron. Ha semmi másért nem is, de amiatt mert az az idegenforgalmi szezon. És nagyon de nagyon kevés az olyanok száma, akik erre már előre felkészülnek, azzal, hogy tudják valamennyire a nyelvet, ami kell ahhoz hogy találjanak mégis munkát, vagy legalábbis legyen elég kitartásuk ahhoz hogy legkésőbb amikor kijönnek elkezdjék azt tanulni munka mellett (tényleg nem könnyű, kihajtják a szart is az emberből a magyar főnökök... Kinek van kedve amellett még tanulni is...).

Szóval aki 1 évet végigcsinál, annak meredeken megnőnek az esélyei a maradásra. Az már igazi sokatpróbált veteránnak tarthatja magát. Annak is tekintik... Az olyannal még a mindenféle magyar kontzraktorok is másként tárgyalnak, ha felkeresi hogy kéne neki egy új munkahely... Bár az efféle veterán erre ritkán szorul rá, többnyire talál már munkát magának önerejéből is. Ha mégis kontraktor mellett dönt, többnyire rögvest valami „vezetői” beosztásba kerül az „új húsok” fölé, s ezt még ő maga ki se kell kösse, felajánlják neki anélkül is önként! Akkora hiány van ezekből.
Meglepődtem, nem tagadom. 10-ből 9, az bizony sok. Ennyire nem tájékozódnak kiutazás előtt?
(a 3 hónap elteltével nem azért mennek haza sokan, mert lejár a turistavízum?)
A nyelvi problémát meg végképp nem értem. Az angol szerintem százszor könnyebb, mint a német. Olyan, mint a kosz. Arra is ragad, aki nem akarja. :)
 
Utoljára módosítva:
Meglepődtem, nem tagadom. 10-ből 9, az bizony sok. Ennyire nem tájékozódnak kiutazás előtt?
(a 3 hónap elteltével nem azért mennek haza sokan, mert lejár a turistavízum?)
A nyelvi problémát meg végképp nem értem. Az angol szerintem százszor könnyebb, mint a német. Olyan, mint a kosz. Arra is ragad, aki nem akarja. :)

Bocs, te most épp az USA-ban élsz vagy Magyarországon? Tudniillik, amit leírtál inkább tűnik a szememben olyasminek, amit a Magyarországon élők hisznek az angol nyelvről. Valóban általánosan elterjedt az a tévhit, hogy az angol sokkal könnyebb. Ezt általában azok hiszik és terjesztik, akik az angolt nem ismerik, nem is tanulták, legfeljebb a „haudujudu”-ig jutottak benne, ellenben foglalkoztak sokat a némettel, az iskolás éveik alatt. És emiatt azt hiszik, az angol baromi könnyű, mert abban nem kell nyelvtani nemekkel kínlódni mint a németben, s nincs benne ragozás se, mint a németben!

Ez még igaz is, a baj az hogy ettől semmivel se lesz könnyebb, sőt! És ezt bátran állíthatom, tapasztalatból, mert egykor meglehetősen jól ismertem a német nyelvet is, szereztem belőle nyelvvizsgát is. Nagyjából középfokú szinten ismertem, most már persze talán megszólalni se bírnék belőle, de feltehetőleg 1-2 hónap után ha olyan környezetbe kerülnék, ismét „beugorna”.

Számomra a német igenis sokkal könnyebb volt! Piszok nehéz az is persze. De ennek ellenére könnyebb mint az angol...

Számomra az angol kiejtés például valami olyasmi mint a macskanyávogás. Még most is alig tudom benne elkülöníteni a hangokat, holott fényévekkel jobb vagyok már benne mint amikor kijöttem ide!

Azt se felejtsd el, a német helyesírás meglehetősen fonetikus. magyar ember könnyen megtanulja. Az angol esetén ez nem áll. A leírt szó képéből alig valamicskét könnyebb csak a kiejtésre következtetned, mint a kínai hieroglifákból! Kis rosszindulattal úgy fogalmazhatok, ha látsz egy írott angol szót, akkor egyvalamiben lehetsz csak biztos, de abban teljesen: hogy ÚGY biztosan nem szabad kiejtened, ahogyan leírva van!

Mindez irtóra megnehezíti az otthon tanulást, mert ha elég szorgalmas vagy, németül tanulhatsz otthon úgy, hogy veszel egy német könyvet, aztán nekiállsz és kész. Akár német regényt is ha már picit tudsz azon a nyelven, s apránként kitotózod az összefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentését. (Én annak idején Karl May indiános könyveit egész jól megértettem így eredeti németben...).

Angolnál ezt NEM teheted meg. Amiatt nem, mert ha így teszel, önkéntelenül is úgy tanulod meg az újabb, még ismeretlen szavakat, ahogy azt a te magyaros kiejtési logikád diktálná! Amiből máris következik, hogy nem tudod majd őket a beszélt nyelvben használni, mert:

1. Nem fogod megérteni ha neked mondják, hiába ismered az írott változatát a szónak perfektül
2. Te hiába szövöd bele a szót a mondatba, a beszélgetőpartnered nem fogja felismerni.

Azaz, angolul tanulni csak úgy lehet, ha igenis előbb megtanulod az élőbeszédet valamennyire, majd utána kezded el az írott szöveget tanulni! Mint a született angol gyerekek: azok is előbb tanulnak meg beszélni, aztán írni és olvasni...

Na de hol teheti meg ezt egy magyar ember... Pláne felnőtt korban... hol tud évekre szert tenni egy türelmes anyanyelvi oktatóra aki órákon át társalog vele azon a nyelven... Tapasztalatból mondom, ez kb akkor is lehetetlen ha idekint élsz!

Ez önmagában is kurvára megnehezíti az angol nyelv tanulását, holott erre rájön még a nyelvtan is. Hiába nincs ragozás, inkább lenne azt kívánom, mert amit más nyelv a ragokkal old meg, azt az angol a szórend variálásával, ami számomra nagyjából addig követhető amíg a mondatban nincs több szó mint talán 5 vagy 6, de még jobb ha csak 3. Addig valahogy még ki tudom következtetni a szükséges szórendet elfogadható gyorsasággal. Amint azonban valami bonyolultabb összetett mondatról van szó, vége mindennek, fogalmam sincs hogyan kéne mondani helyesen!

De még erre is rátesz egy lapáttal, az az izé, hogy az angol teli van holmi „phrase word”-ökkel, azaz ami nekem egy fogalom, ami nekem 1 szó lenne az értelmezéseim szerint, azt az angol 2, 3, 4, vagy még több szó összetételével mondja, azaz kissé hasonló a helyzet a magyar igekötős igékhez, épp csak sokkal rosszabb mert több szóelemről van szó, s ezek se egymás után következnek okvetlenül, hanem a szórend miatt ezeket ide-oda pakolássza a mondatban, más szavak is közéjük kerülnek, aztán totózzam ki, mik tartoznak egymás mellé...

Egyetlen elrettentő példa egy dalból:

"I'll get by with your love to make me strong"

Ne tudd meg milyen nehezen értettem meg e fenti mondatot... Fel nem fogtam miként kerülhet egymás mellé két olyan igekötő, hogy "by" és "with"! Végre aztán kiderült hogy ja, a "by" itt nem igazi igekötő, vagy prepozíció vagy a fene se tudja mi a pontos neve, egyszerűen a "get by" egyetlen kifejezés, egyetlen szó, s persze tök mást jelent mint az egyedül álló "get"...

Bár még ennek ismeretében is ez a sor nekem minden csak nem könnyen érthető, egymerő nyelvtani kacifántosság, amitől tótágast áll minden logikai érzékem!

Holott még csak nem is mondható egy rémségesen összetett mondatnak, nem is hosszú...

Nem, az angol aztán nem egyszerű!

Ami a 3 hónapos távozást illeti, benne van az is amit említettél, de nem annyira mint véled. A legtöbben ugyanis akik kijönnek, magasan tesznek rá, kijöhetnek-e később újra vagy ki lesznek tiltva. Többnyire úgysincs pénzük mégegyszer kijönni, ezt maguk is tudják, nem is akarnak... Mit se veszítenek a kitiltással! Aki ez előtt hazamegy, úgyse akar kijönni többet, elege van mindenből, csalódott Amerikában... 3 hónap alatt különben többnyire tényleg nem jön össze az útiköltség se amit az útra költött, szóval aki ekkor visszamegy, nagy eséllyel veszteségesnek tarthatja a kalandját. Többnyire épp fél év alatt sikerül kifutniuk nullszaldósra, ez is oka annak hogy akkor sokan visszamennek. Addig tűrtek, kibírtak mindent, azután legalább amiatt nem kell szégyenkezniük odahaza hogy buktak egy rakás pénzt a kalandon.
 
Azoknak akik a kimenetellel kacérkodnak, íme egy elég pontos és konkrét számokat tartalmazó ismertető:

Nyelvtudás nélkül amit megkaphat, 7 illetve 8 dollár közt van óránként, általában 7.5$.
Napi 8-10 órát dolgozva általában, beleértve a hétvégéket is, eszerint megkereshet havonta nagyjából 2000 dollárt. (valójában ez sokkal kevesebb, de erre majd kitérek még).

3 hónap alatt ez tehát 6000$.

A kiutazásra a retúr repülőjegy (muszáj returt venni különben be se engednek...) nagy átlagban 1000 dollár. Legalább 1000 dollárt levesz tőled az a közvetítő is aki még Magyarországon megszervezi neked a munkát. (ezzel nem akarom szídni, a maga módján tulajdonképpen megdolgozik e pénzért).

Eszerint amit keresel a 3 hónap alatt, annak egyharmada máris elúszott.

A 3 hónap alatt kell neked szállás. Tapasztalatból mondom, ha megúszod hogy ez havonta a rezsivel együtt csak 500$ legyen, már a feneked a földhöz verheted örömödben milyen olcsót fogtál ki! Mindegy micsoda tömegnyomorban, hány illetővel együtt fogsz lakni, ennél olcsóbbat nem találsz, akkor se ha minden tele lesz ágyi poloskával ott ahol alszol. (nekem kijutott ez az öröm is). LEHET hogy lenne jobb és olcsóbb szállás is a környéken, de nyelvtudás nélkül te azt soha a büdös életben meg nem fogod találni, más meg nem mondja majd meg neked mert vagy ő se tudja, vagy tudja, de nyerészkedni akar rajtad, azaz érdeke hogy épp ott lakj és sokat fizess.

Máris 3500$ kiadásnál tartunk.

A repülőtérről el kell jutnod a munkahelyig. Nyelvet nem tudsz, még jegyet se tudsz venni, a környéket se ismered... persze hogy autóval visznek el a szállásodra! Mérget vehetsz rá, 100 dollárnál olcsóbban nem úszod meg, emellé a sofőrnek még ki kell fizetned azt, amit ő amúgy aznap keresett volna a munkahelyén ha nem téged fuvarozna. Azaz ezt simán számíthatjuk 200 dollárnak. Épp 3700$ -nál járunk...

A szállásról naponta be kell menj a munkahelyedre. Nyilván oda is autóval visz téged valaki. Ez nem kerül sokba mert egyszerre többeket visz, de alkalmanként pár dollárt azért elkér tőled. És oda-vissza! A 3 hónap alatt ez is bele fog kerülni neked simán 500 dollárba. Már 4200 dollárnál járunk...

Ideje foglalkozni a kajával. Havi 200 dollárból egész szépen meg lehet már élni az USA-ban. Ebbe már egy kis luxus is belefér néha. Ez a 3 hónapra 600 dollár lenne. Elvileg ennél sokkal olcsóbban is ki lehet jönni, de ez egy újoncnak lehetetlen, mert nem ismeri mit hol vehet meg olcsón, de még azt se egyáltalán mi az ami kapható, mi számít épp olcsónak, sőt, sok élelmiszerről még azt se tudja miként fogyasztható, mire jó! Nem fog tehát kijönni ennél olcsóbban. Később igen, de eleinte nem. Emellé biztosra vehető, nem fog tudni örökké ellenállni a csábításnak, s igenis néha kiélvezi hogy végre olyasmit is megvehet amiről eddig csak álmodott... Reálisan nézve tehát ez a 600 dollár a 3 hónapra sokkal közelebb van az 1000 dollárhoz! Összesen tehát 5200 dollárnál tartanánk a kiadásokban, de tételezzük fel hogy egy spórolós valakiről van szó, ezért vegyünk csak 5000 dollárt.

Ez azt jelenti, elvileg a 3 hónap után lenne neki 1000 dollár tiszta haszna e kalandból. Ha ezt hazahozza, s elosztja 3-mal, kiderül hogy a 3 hónap alatt ő, jelentős kockázatokat vállalva, keresett havi körülbelül 90 ezer forintot!

Nos, ennyit talán kereshetett volna simán egy magyarországi állással is, s akkor nincs távol a családjától közben... Érdemes hát?!

És a fenti számítás csak a nemdohányzókra érvényes! Aki dohányzik, ezt odakint nagyon megemlegeti majd, mert a dohány arrafelé minden csak nem olcsó! Annak tehát ennyi haszna se lesz.

Ez azonban még mindig egy rém optimista becslés. Ugyanis abból indultam ki, az ipse megkeres havi 2000 dollárt ott. Ehhez az kell, minden hónapban minden nap tudjon napi 8-10 órát dolgozni átlagban. Nos előre tudható, ez NEM FOG ÖSSZEJÖNNI!

Aki ugyanis kimegy és újonc, az első időkben be kell tanuljon. Ez egy-két hét. Ezalatt vagy egyáltalán nem kap fizetést, vagy kevesebbet egy órára, mondván nem ér annyit még a munkája. (ez amúgy még igaz is lehet). De ha ugyanannyi is netán az órabére, eleinte akkor se fogják 8 vagy 10 órában foglalkoztatni!

Továbbá, akik régebbóta ott vannak, maguk is keresni akarnak, amikor tehát kevesebb a munka, azt ők maguk végzik majd el, az újoncoknak meg kevesebb jut vagy épp semmi. És mert a legtöbben tavasszal mennek ki, s többségük szezonális munkába, az első 1-2 hónapban a szezon még csak indulóban van, ilyenkor a munka kevesebb! Tapasztalataim szerint az első hónapban boldog lehet az, aki 1000 dollárt összekeres.

Később amikor a szezon beindul, s több a munka, még akkor se biztos hogy meglesz a havi 2000. Ugyanis olyan normát állítanak majd fel a főnökök, hogy te azt tutibiztosan ne legyél képes 100 százalékra teljesíteni, holott akkor is teljesítménybérben leszel fizetve, ha még Magyarországon neked a közvetítő órabért ígér. Ha emiatt reklamálsz, azt a választ kapod majd hogy az igenis órabér, de természetesen feltételezte hogy aki kimegy dolgozni akar, és becsületesen elvégzi legalább a minimálisan szükséges munkát, azaz a normát... Már ha egyáltalán válaszol bármit is a reklamálásodra.

Ebből következik, könnyen lehet hogy te nem napi 8 vagy 10 de akár 12 órában is dolgozol majd minden áldott nap, mégse fogsz 2000 dollárt keresni akkor se csak 1500-at vagy kevesebbet. Lesznek persze akik sokkal többet is keresnek, a csókosok, akik a könnyű munkákat kapják!

Olyan is biztos lesz hogy amíg ott vagy, születésnapja vagy névnapja lesz valaki rég ott dolgozónak akit marhára nem is ismersz, semmi közöd hozzá, de elvárják hogy beadj 10-20 vagy még több dollárt valami ajándékvételre, vagy valami zabálós ünnepséget szervezni a tiszteletére, és muszáj leszel befizetni, nem mered hogy meg ne tedd mert nem akarod hogy emiatt kibasszanak veled! Ettől még persze igenis kibasznak majd veled, és te is tudod hogy ki lesz baszva veled mert eddig is megtették úgyis, de nem akarod hogy még annál is jobban...

Mindezt figyelembe véve, aki 3 hónap után hazajön, szinte biztos hogy semmi hasznot nem visz majd haza, sőt örülhet de nagyon ám, ha kijön nullára, azaz veszteség nélkül! Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy még ez se fog összejönni neki.

És akkor még nem is beszéltem arról, aki kimegy, attól azonnal megkövetelik hogy a saját pénzén valami szabványos „egyenruhát” vegyen magának, mittudomén lakkcipőt meg sötét nadrágot, de még telefont is előfizetéssel hogy a Főnök hívni tudja... meg még rengeteg mindenféle más kiadás is lehet. Hát még ha valaki beteg lesz!

Szóval, reálisan nézve 6 hónap kell ahhoz hogy az ember egyáltalán nullára kijöjjön. 6 hónap alatt azonban a szezon épp végetér. Épp kezdenél kis haszonra szert tenni, látod, erre kiderül hogy vége megint mindennek, mert épp most a munka már sokkal kevesebb! Sokan ekkor úgy elkedvetlenednek hogy azt mondják: basszahalál, veszteségem már nincs, megyek inkább haza, mert nem éri meg!

S valóban. Télen olyan kevés a munka többnyire, hogy szintén nem tudsz félretenni pénzt, csak alig valamit. Már ha egyáltalán... Igazán beindulni a jövedelemszerzésed csak a következő szezonban fog! De ahhoz addig ki kell tartanod...

Na erre nem sokan képesek.

Remélem világossá tettem mindenki előtt hogy mik a lehetőségek.

Amerika tényleg csodálatos hely, óriási lehetőségekkel, imádom, de mindenki tartsa észben hogy ez egy rém meredek kaland, és iszonyatos kitartás, elszántság kell hozzá... mondhatnám, az USA a bátrak hazája, akik tényleg akarják Őt, ezt a Hazát mindenáron, és képesek érte mindenre, minden nehézség leküzdésére... Aki hamari és olcsó, gyors sikerre vágyik, biztos is hogy hamar fog csalódni is aztán visszamegy.
 
Németországban. Az USA-ban sosem jártam, csak Angliában, ott dolgoztam. Azt nem állítom, hogy hibátlan kiejtéssel és tökéletesen beszélem a nyelvet, de megértem, megértetem magam, és nekem sokkal könnyebb volt, mint a német.

Oké, én nem kétlem hogy igazat mondasz, elképzelhető hogy vannak akár jelentős egyéni különbségek is abban, kinek miféle típusú nyelv fekszik jobban, melyiket könnyebb megtanulnia... Úgy tűnik, eszerint nekem a ragozó nyelvek, úgy értve amelyek „szabad szórendűek”, jobban fekszenek, akkor is ha emiatt holmi ragozásokkal kell bennük kínlódni. Emlékszem, kínaiul se tudtam megtanulni, de nem az írása miatt, hanem mert nem bírtam a hangsúlyokat megjegyezni, továbbá megintcsak az volt ott is, hogy a szórend... Ellenben például nyelvvizsgám van eszperantóból is. Egy időben úgy tudtam hogy azon a nyelven álmodtam, sőt mesét is írtam azon a nyelven. Igaz hogy ezt eleve könnyűnek tervezték, de egy kis ragozás azért abban is van, például a tárgyeset.

Nekem az angol nagyon nehéz, ez van. Vagy lehet hogy neked abban volt nagyobb szerencséd, hogy többet beszélgethettél angol emberekkel. Nekem még az orosz is sokkal könnyebb volt, abból ugyan nincs nyelvvizsgám, de egy időben tudtam annyira, hogy a „lengyel piacon” a kofákkal folyékonyan alkudoztam, és meggyőződésük volt hogy nem magyar vagyok, hanem lengyel vagy bolgár vagy szlovák, szóval nem orosz az igaz, de valami másik szláv nyelv az anyanyelvem.
 
a feketemunka valosagarol
a kepzest nem igenylo munkakban ki is merul ugymint az epitkezes ,hotelmunka -takaritas -mosodai -konyhai
funyiras kertapolas medencetakaritas ect.
ezek kozvetitok altal kik mar bedolgoztak magukat es most honfitarsaik rabszolgatartasan zsirosodnak
mig fenn nem akadnak es ahogy vannak ugy toloncoljak ki oket
DE manapsag jonnek a nagytudasu kepzett okos fiatalok
kiknek a nyelv mar a szajukban ezer papir pedig a zsebukben tudasuk a fejukben
nem oly reg gardiroztam egy ifjut ,orom volt foglalkozni vele
olyan fejvadaszok kerestek szinte azonnal es adtak cegeknek
kiknek a bianko PR kallodott a fiokban
csak egy kis utmutas es kezdoloket es mar sinen van
nem kallodsik putriba es a fizetese kozel a havi 6ezerhez igaz meg igen alul van fizetve
mert a hasonlo tudasu canadai a duplajat keresi
nem is ertem miert megy MA valaki is amerikaba mindazt felvallalni
ami leirodott
mindez a korai 2000 es evek divatja volt mikor a dollar verte a 300 Ft-ot

Miszter, ha figyelmesen elolvasod amit írtam, rájössz hogy körülbelül azzal kezdődik az egész, hogy NYELVTUDÁS NÉLKÜL. Te meg erre úgy írod a magadét mintha meg akarnál cáfolni engem, holott a te szöveged totál másról szól, mert azzal jössz hogy „a nyelv a szájukban”, ami gondolom nem azzal azonos amit én írtam hogy NYELVTUDÁS NÉLKÜL!

Közlöm veled az én iskolás koromban még oroszul kellett tanulnom, még németet tanulni is alig volt hol, angolt meg aztán pláne nem. Legalábbis ha az apukád nem egy miniszter volt mert az biztos megoldotta. És ez a generáció, meg az én utánam jövő legalább néhány másik is még, JELENLEG IS ÉL, és sokan szeretnének maguk is egy kissé jobban élni de hiába, mert nincs a „szájukban a nyelv” ahogy írtad!

Aztán meg azt is hagyjuk hogy jól képzett. Hülyeség. Nagyon kevés olyan szakma van még a mai fiatalok körében is amit elfogadnak az USA-ban, mármint azokat a papírokat amik azt a végzettséget igazolják. Van persze néhány ilyen top szakma meg top egyetem, na aki oda bejut annak persze hogy a szájában a nyelv, szerencsés családba születtek, basszahalál mit gondolsz a magyar lakosság hány százaléka tartozik ebbe bele?!

De nem csak belőlük áll a magyar népesség, ember! És én RÓLUK BESZÉLTEM!
 
computer szakembereket barmilyen teruletu
orommel veszik mert olcsobbak mint az itteniek
a tudasuk kicsit hianyos de van tanulasi rutinjuk es kepezhetok
az illegalis feketemunkanak letunt az ideje
a ketezres evek elejen elarasztottak a lengyelek -magyarok -oroszok amerikat
mara aki megvetette labat az maradt a tobbit kideportaltak
nem tudom merre dekkolsz de mindazt siman mar otthon is megtalalod
Miért is fúj akkor Trump annyira az illegálisokra ha úgy van ahogy írtad és mindet kideportálták?

Mert szerintem valamit nagyon benéztél ha így hiszed. Keress csak rá az interneten valami olyasmi szöveggel hogy "usa munka nyelvtudás nélkül", vagy bármi hasonló keresés megteszi, lesz találatod azt hiszem. Amúgy ez persze nem csak a magyarokra igaz, van ez más országokból is.

Ezt egyszerűen kitermeli az, hogy a mai korban már mindenki látja a tévén és az interneten mások hogyan élnek, és ő is vágyik rá, a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyok, olyan mázlija meg nincs mindenkinek hogy a legkeresettebb top 10 szakmában legyen bent, s még a nyelvet is tudja.
 
mint mindenutt a kapitalista vilagban
te illegalis feketemunkaskent azon hasonszoru emberekkel vagy kizarolag kapcsolatban
az illegalis let ideig oraig tarthato fenn
tokeletesen tudom mi tortenik odaat ott IS eletszeruen tartozkodom a sajat hazamban
van dolgom illegalissal az takaritja a hazamat nyirja fuvemet es pucolja a medencet
az europaiaknak itt kizarolag kelet europairol beszelunk lealdozott az idejuk
a philippin mindenhol megveti labat es nincs meg egy olyan nacio amely oly olcson kepes munkat vallalni mint ok
a mexicoiak hozzajuk kepest tularazottak

Nézd édes öregem, nekem semmi érdekem nem fűződik hozzá hogy meggyőzzelek... Én leírtam hogy mi hogy van, mit hogy láttam, szíved joga hogy ne hidd el, vagy akármi. Amúgy meg nem is neked írtam, légy vele boldog hogy te másképp élsz. Én azoknak írtam, akik kacérkodnak a gondolattal hogy kijönnének. Így pontosan tudják, mire számíthatnak.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Sziasztok! Régen jártam erre, kérdezném, hogy lehet-e írást felrakni, és ha igen, akkor hogyan?
Köszönöm!
alexinho04 wrote on MEVA72's profile.
Szia! Köszönöm szépen hogy feltöltötted az Agota Kristof: Trilógia könyvet!
GyulusH45 wrote on szeged's profile.
Helló! -egy régi számra : "Ölelj ölelj "c. megtudnád szerezni a stílust pa600-ig-és feltöltenéd ? Üdv :Gyulus
Midi dalok, zenészek!
Kobudera wrote on Boglarka Veres's profile.
Szervusz! Nekem megvan a Jurrasic Parts nevű játék.:)

Statisztikák

Témák
36,978
Üzenet
4,511,199
Tagok
597,403
Legújabb tagunk
eszti.szaszi87
Oldal tetejére