Nevnapomra kaptam egy kepeslapot a baratnomtol. Nem tudom eldonteni, hogy hova kuldjem ot - egy pszichologus kenyelmes szofajara vagy megis inkabb a holdra.
Marcsival a kozepiskolaban ismerkedtem meg, de a baratsag inkabb a suli utan kezdodott. Egyutt dolgoztunk, egyutt szorakoztunk. Aztan en kijottem Nemetorszagba dolgozni, s neki is szereztem munkat. Honvagya volt, a munka se tetszett neki, igy 3 honap mulva hazament. De a baratsag maradt, leveleztunk, telefonalgattunk es ha hazamentem, mindig kiruccantunk valahova.
Stefannal, a ferjem legjobb baratjaval az eskuvonkon ismerkedett meg. Ket evig leveleztek, aztan valahogy tobb lett belole. Igaz sokszor nem talalkoztak, mert Marcsi egyetemre jart, Stefan pedig dolgozott. A ferjemnek nagyon tetszett a dolog. Mar kiszinezte, hogy a kozelunkbe fognak lakni, negyesbe fogunk ide-oda jarni es milyen jo, hogy a ket legjobb baratno meg barat egyutt lehet. Stefannal meg egy magyar tanfolyamra is beiratkoztak, hogy a kedvunkbe jarjanak. Nekem ez a dolog kevesbe tetszett, valahogy nem illettek ossze, hogy miert, azt magam sem tudtam. Nem szoltam semmit, mert a szerelem sokszor kulon utakon jar, amit senki mas nem erthet, csak a foszereplok.
A nyari szunetben a baratnom kijott 3 honapra "probaegyuttelesre". Kezdodtek a nagy veszekedesek es a meg nagyobb kibekulesek. Volt, hogy Marcsi panaszait hallgattam hosszan, letette a telefont, s egy percre ra meg Stefan hivott, hogy a masik oldalt is hallgassam meg. Meghallgattam. Egy baratnak ez a dolga.
Kovetkezo evben tavasszal megtartottak az eljegyzesuket. Marcsi befejezte ez egyetemet, mernokno lett belole. Egyszeribe teljesen megvaltozott. Volt neki par nagyon rossz huzasa, amivel azt akarta jelezni - sot egyszer ki is mondta, hogy en mernokno vagyok, te meg egy nagy senki, orulhetsz, ha meg szoba allok veled. Egyszeruen nem ismertem ra, ez nagyon nem o volt. Azert meg annyit kipreseltem magambol, hogy en nem eroltetem magam ra senkire. Par honapig csend volt, aztan kezdett telefonalgatni. Bocsanatot kert, nem igy gondolta, stb. Megint gyakrabban osszejartunk, de ez mar nem olyan volt, mint regen, a tuske megmaradt.
Telen elkezdtek tervezni a nyari eskuvot. Marcsi tavasszal vegleg kikoltozott Nemetorszagba. Beiratkozott Wurzburgba az egyetemre, mert talan rajott, hogy az otthoni diplomaja itt nem sokat er. A nagy veszekedesek es kibekulesek kozott egyre kevesebb ido telt el. Aztan egy juniusi kora reggelen megcsorrent a telefon. Marcsi volt. Elege van, kikeszult, tegnap Stefan pofon vagta, most kutat a holmija kozott, talalt egy levelet, lehet, hogy megcsalja, lehet, hogy gyereke lesz, meg akarja olni magat, de haza is akar menni, de azt meg ma...
Te jo eg! Hadart, sirt, beszelt ossze-vissza, a negyedet nem ertettem. Szerencsere szabadnapom volt, mondtam maradjon nyugton, jovok, legkesobb egy ora mulva ott leszek. Gyorsan beugrottam meg a gyogyszertarba egy terhessegi tesztert, aztan 180-nal szaguldottam az autopalyan, nehogy valami hulyeseget csinaljon, mig odaerek.
Bementem, s megallt bennem az uto. A helyzet rosszabb volt, mint gondoltam. Ilyen latvanyra nem voltam felkeszulve. Marcsi a foldon ult, eszeveszetten orditott a kezeben egy revolverrel. Hogy honnan szedte, fogalmam sincs. Mindent mondtam, ami csak az eszembe jutott, hogy ra tudjam beszelni, tegye le azt a fortelmet. Eltartott egy ideig, de azert sikerult. Eloszedte azokat a bizonyos leveleket. Elolvastam az egyiket. Ebben nincs semmi, ilyet haveroknak szoktam irni. Olvasd a masikat. Ebbol meg csak az derult ki, hogy talan regen volt valami. Az alairast nezd. Leesett a tantusz. Egy fiu volt es egy korhazbol irt. Draga baratnom egyem a fantaziajat, egybol kombinalt. Megint elkezdett jajveszekelni, hogy nem eleg, hogy lehet, hogy ettol a szemettol gyereke lesz, de meg az is lehet, hogy megfertozte ot HIV virussal, mert a srac biztos azert fekszik a korhazban. Azt hittem ilyen dolgok csak a filmekben vannak...Marcsi teljesen kikeszult, idegosszeomlast kapott. Hiaba mondogattam, hogy ez a level meg nem jelent semmit, hajthatatlan volt. Persze az is lehet, hogy mar addig is tortent par dolog, amirol en nem tudtam, s ezert volt olyan biztos a dolgaban. Mindenesetre kijelentette, hogy haza akar menni, de ilyen sok km-t most keptelen levezetni. Felhivtam a batyjat, aki azt mondta, azonnal repulore ul. Elkezdtunk pakolni, aztan megint beindult. Felhivta Stefan anyjat es kipakolt neki, de rendesen. Szegeny asszony, azt se tudta, mirol van szo. Igazi nemet, konzervativ es hivo katolikus. Nem akarta elhinni, hogy a fianak inkabb a fiuk tetszenek. Valamikor reges regen a ferjem emlitette, hogy Stefan egyszer beszelt neki errol, de akkor meg o maga se volt biztos a dolgaban. S mivel azota mindig baratnovel lattuk, ez az egesz mar valahogy el is felejtelodott. Marcsi miutan kiontotte a szivet majdnem anyosanak, kicsit megnyugodott. Elmentunk az egyetemre, segitettem neki kijelentkezni, mindent elintezni. Aztan rohantunk vissza es gyorsan pakolni kezdtuk az autot. Mar csak az utolso taskaert mentunk vissza, mikor Stefan beallitott. Ot percig olyan szidalmazasnak, karomkodasnak voltam a tanuja, amit eletemben nem hallottam. Sikerult Marcsit nagy nehezen kihuznom a lakasbol. Visszamegy, mondta, ad Stefannak egy pofont, enelkul nem tud elmenni. Kintrol csak azt hallottam, hogy oriasit csattan es Marcsi kiabal, segits, mert megol. Rohantam be, mint egy orult, Stefan fojtogatta. Aztan valahogy kicibaltam ot es vegre mentunk haza hozzank. Ejjel elautoztunk meg a batyjaert a repuloterre es masnap hazamentek.
En meg napokig kaba voltam, tul sok esemeny volt ez egy napra. Marcsi nap, mint nap felhivott, sirdogalt, varta a tesztek eredmenyeit. Kiderult, hogy nem lesz gyereke es a HIV teszt is negativ. Tovabbra is sirankozott, miert pont vele tortenik mindez., mivel erdemelte ezt ki. Aztan az egesz atment ilyen "bosszut akarok allni" - ba. Mindenfele faxokat kuldozgetett Stefan baratainak. Mondtam, hogy ennek a vilagon semmi ertelme. Inkabb probaljon meg orulni, hogy most lett vege, nem ot ev mulva. Gyerekkel valni, homoszexualis apatol...Aztan szeptemberbe eszebe jutott, hogy meg eleg sok holmija ott maradt Stefannal, nem mennek -e el erte. Elmentem, hazavittem a szuleimhez. Kesobb mondta, hogy mar kezd kigyogyulni az egeszbol, de a panaszkodas csak ment tovabb. S ugye ezalatt a fel ev alatt eszebe se jutott, hogy megkerdezze, vajon en, hogy vagyok. Jott egy level..." Nem voltam meg a szuleidnel, csavarogtam, beteg voltam. Nekem per pillanat, nem olyan fontosak azok a cuccok ( persze en is csak 200km-t autoztam miattuk), a fo, hogy nem annal a buzi hazudozonal vannak. Mi van vele, el meg?" - irja o, aki ugye mar nem is gondol a volt jegyesere.
S most itt a nevnapi kepeslapom: Ha feladod az almaidat meghalsz, elve halsz meg. Almaid valora valtasahoz erot egeszseget es igaz szeretet kivanok. Igerem en is megprobalom, de ezek utan hinni valakinek nagon nehez. Mit mondjak? Igy meg nem koszontott fel senki. Tudom, hogy nehez neki, tudom, hogy nagyon faj, tudom, hogy csunyan elbantak az erzeseivel...de valahogy az elet megy tovabb. Az en tudomanyomnak itt vege. Ide mar egy pszichologus kell.
Nem kellett.
Eltelt het ev. Marcsi ferjhez ment Magyarorszagon. Ferjevel epitettek egy gyonyoru hazat es ott nevelik ket csodaszep gyermekuket.
Stefan, miota az egesz vilag elott bevallotta, hogy homoszexualis, teljesen kivirult. volt egy 4 eves kapcsolata, de miota az veget ert, keresi a nagy ot.
Volt ferjem a valasunk utan elkoltozott az orszag masik vegebe. Egy evvel kesobb felesegul vett egy szuletese ota tolokocsiban ulo not. Allitolag nagyon beteg, de dusgazdag szulok egyetlen csemeteje. A villajukat mar odaadtak nekik, mert ugye abban, minden ugy volt berendezve, hogy a lanyuk tudjon kozlekedni.
En tavay keresztul-kasul beutaztam az USA-t, most meg itt vagok Kanada legkiabranditobb varosaban, Windsorban es azon tunodom, vajon mit fog hozni a kovektezo het ev.
Marcsival a kozepiskolaban ismerkedtem meg, de a baratsag inkabb a suli utan kezdodott. Egyutt dolgoztunk, egyutt szorakoztunk. Aztan en kijottem Nemetorszagba dolgozni, s neki is szereztem munkat. Honvagya volt, a munka se tetszett neki, igy 3 honap mulva hazament. De a baratsag maradt, leveleztunk, telefonalgattunk es ha hazamentem, mindig kiruccantunk valahova.
Stefannal, a ferjem legjobb baratjaval az eskuvonkon ismerkedett meg. Ket evig leveleztek, aztan valahogy tobb lett belole. Igaz sokszor nem talalkoztak, mert Marcsi egyetemre jart, Stefan pedig dolgozott. A ferjemnek nagyon tetszett a dolog. Mar kiszinezte, hogy a kozelunkbe fognak lakni, negyesbe fogunk ide-oda jarni es milyen jo, hogy a ket legjobb baratno meg barat egyutt lehet. Stefannal meg egy magyar tanfolyamra is beiratkoztak, hogy a kedvunkbe jarjanak. Nekem ez a dolog kevesbe tetszett, valahogy nem illettek ossze, hogy miert, azt magam sem tudtam. Nem szoltam semmit, mert a szerelem sokszor kulon utakon jar, amit senki mas nem erthet, csak a foszereplok.
A nyari szunetben a baratnom kijott 3 honapra "probaegyuttelesre". Kezdodtek a nagy veszekedesek es a meg nagyobb kibekulesek. Volt, hogy Marcsi panaszait hallgattam hosszan, letette a telefont, s egy percre ra meg Stefan hivott, hogy a masik oldalt is hallgassam meg. Meghallgattam. Egy baratnak ez a dolga.
Kovetkezo evben tavasszal megtartottak az eljegyzesuket. Marcsi befejezte ez egyetemet, mernokno lett belole. Egyszeribe teljesen megvaltozott. Volt neki par nagyon rossz huzasa, amivel azt akarta jelezni - sot egyszer ki is mondta, hogy en mernokno vagyok, te meg egy nagy senki, orulhetsz, ha meg szoba allok veled. Egyszeruen nem ismertem ra, ez nagyon nem o volt. Azert meg annyit kipreseltem magambol, hogy en nem eroltetem magam ra senkire. Par honapig csend volt, aztan kezdett telefonalgatni. Bocsanatot kert, nem igy gondolta, stb. Megint gyakrabban osszejartunk, de ez mar nem olyan volt, mint regen, a tuske megmaradt.
Telen elkezdtek tervezni a nyari eskuvot. Marcsi tavasszal vegleg kikoltozott Nemetorszagba. Beiratkozott Wurzburgba az egyetemre, mert talan rajott, hogy az otthoni diplomaja itt nem sokat er. A nagy veszekedesek es kibekulesek kozott egyre kevesebb ido telt el. Aztan egy juniusi kora reggelen megcsorrent a telefon. Marcsi volt. Elege van, kikeszult, tegnap Stefan pofon vagta, most kutat a holmija kozott, talalt egy levelet, lehet, hogy megcsalja, lehet, hogy gyereke lesz, meg akarja olni magat, de haza is akar menni, de azt meg ma...
Te jo eg! Hadart, sirt, beszelt ossze-vissza, a negyedet nem ertettem. Szerencsere szabadnapom volt, mondtam maradjon nyugton, jovok, legkesobb egy ora mulva ott leszek. Gyorsan beugrottam meg a gyogyszertarba egy terhessegi tesztert, aztan 180-nal szaguldottam az autopalyan, nehogy valami hulyeseget csinaljon, mig odaerek.
Bementem, s megallt bennem az uto. A helyzet rosszabb volt, mint gondoltam. Ilyen latvanyra nem voltam felkeszulve. Marcsi a foldon ult, eszeveszetten orditott a kezeben egy revolverrel. Hogy honnan szedte, fogalmam sincs. Mindent mondtam, ami csak az eszembe jutott, hogy ra tudjam beszelni, tegye le azt a fortelmet. Eltartott egy ideig, de azert sikerult. Eloszedte azokat a bizonyos leveleket. Elolvastam az egyiket. Ebben nincs semmi, ilyet haveroknak szoktam irni. Olvasd a masikat. Ebbol meg csak az derult ki, hogy talan regen volt valami. Az alairast nezd. Leesett a tantusz. Egy fiu volt es egy korhazbol irt. Draga baratnom egyem a fantaziajat, egybol kombinalt. Megint elkezdett jajveszekelni, hogy nem eleg, hogy lehet, hogy ettol a szemettol gyereke lesz, de meg az is lehet, hogy megfertozte ot HIV virussal, mert a srac biztos azert fekszik a korhazban. Azt hittem ilyen dolgok csak a filmekben vannak...Marcsi teljesen kikeszult, idegosszeomlast kapott. Hiaba mondogattam, hogy ez a level meg nem jelent semmit, hajthatatlan volt. Persze az is lehet, hogy mar addig is tortent par dolog, amirol en nem tudtam, s ezert volt olyan biztos a dolgaban. Mindenesetre kijelentette, hogy haza akar menni, de ilyen sok km-t most keptelen levezetni. Felhivtam a batyjat, aki azt mondta, azonnal repulore ul. Elkezdtunk pakolni, aztan megint beindult. Felhivta Stefan anyjat es kipakolt neki, de rendesen. Szegeny asszony, azt se tudta, mirol van szo. Igazi nemet, konzervativ es hivo katolikus. Nem akarta elhinni, hogy a fianak inkabb a fiuk tetszenek. Valamikor reges regen a ferjem emlitette, hogy Stefan egyszer beszelt neki errol, de akkor meg o maga se volt biztos a dolgaban. S mivel azota mindig baratnovel lattuk, ez az egesz mar valahogy el is felejtelodott. Marcsi miutan kiontotte a szivet majdnem anyosanak, kicsit megnyugodott. Elmentunk az egyetemre, segitettem neki kijelentkezni, mindent elintezni. Aztan rohantunk vissza es gyorsan pakolni kezdtuk az autot. Mar csak az utolso taskaert mentunk vissza, mikor Stefan beallitott. Ot percig olyan szidalmazasnak, karomkodasnak voltam a tanuja, amit eletemben nem hallottam. Sikerult Marcsit nagy nehezen kihuznom a lakasbol. Visszamegy, mondta, ad Stefannak egy pofont, enelkul nem tud elmenni. Kintrol csak azt hallottam, hogy oriasit csattan es Marcsi kiabal, segits, mert megol. Rohantam be, mint egy orult, Stefan fojtogatta. Aztan valahogy kicibaltam ot es vegre mentunk haza hozzank. Ejjel elautoztunk meg a batyjaert a repuloterre es masnap hazamentek.
En meg napokig kaba voltam, tul sok esemeny volt ez egy napra. Marcsi nap, mint nap felhivott, sirdogalt, varta a tesztek eredmenyeit. Kiderult, hogy nem lesz gyereke es a HIV teszt is negativ. Tovabbra is sirankozott, miert pont vele tortenik mindez., mivel erdemelte ezt ki. Aztan az egesz atment ilyen "bosszut akarok allni" - ba. Mindenfele faxokat kuldozgetett Stefan baratainak. Mondtam, hogy ennek a vilagon semmi ertelme. Inkabb probaljon meg orulni, hogy most lett vege, nem ot ev mulva. Gyerekkel valni, homoszexualis apatol...Aztan szeptemberbe eszebe jutott, hogy meg eleg sok holmija ott maradt Stefannal, nem mennek -e el erte. Elmentem, hazavittem a szuleimhez. Kesobb mondta, hogy mar kezd kigyogyulni az egeszbol, de a panaszkodas csak ment tovabb. S ugye ezalatt a fel ev alatt eszebe se jutott, hogy megkerdezze, vajon en, hogy vagyok. Jott egy level..." Nem voltam meg a szuleidnel, csavarogtam, beteg voltam. Nekem per pillanat, nem olyan fontosak azok a cuccok ( persze en is csak 200km-t autoztam miattuk), a fo, hogy nem annal a buzi hazudozonal vannak. Mi van vele, el meg?" - irja o, aki ugye mar nem is gondol a volt jegyesere.
S most itt a nevnapi kepeslapom: Ha feladod az almaidat meghalsz, elve halsz meg. Almaid valora valtasahoz erot egeszseget es igaz szeretet kivanok. Igerem en is megprobalom, de ezek utan hinni valakinek nagon nehez. Mit mondjak? Igy meg nem koszontott fel senki. Tudom, hogy nehez neki, tudom, hogy nagyon faj, tudom, hogy csunyan elbantak az erzeseivel...de valahogy az elet megy tovabb. Az en tudomanyomnak itt vege. Ide mar egy pszichologus kell.
Nem kellett.
Eltelt het ev. Marcsi ferjhez ment Magyarorszagon. Ferjevel epitettek egy gyonyoru hazat es ott nevelik ket csodaszep gyermekuket.
Stefan, miota az egesz vilag elott bevallotta, hogy homoszexualis, teljesen kivirult. volt egy 4 eves kapcsolata, de miota az veget ert, keresi a nagy ot.
Volt ferjem a valasunk utan elkoltozott az orszag masik vegebe. Egy evvel kesobb felesegul vett egy szuletese ota tolokocsiban ulo not. Allitolag nagyon beteg, de dusgazdag szulok egyetlen csemeteje. A villajukat mar odaadtak nekik, mert ugye abban, minden ugy volt berendezve, hogy a lanyuk tudjon kozlekedni.
En tavay keresztul-kasul beutaztam az USA-t, most meg itt vagok Kanada legkiabranditobb varosaban, Windsorban es azon tunodom, vajon mit fog hozni a kovektezo het ev.
