Hidak a vilagbol....

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Ez a híd úgy köti össze Dániát Svédországgal, hogy hirtelen vízalatti alagúttá válik

Az Öresund híd teljesen elképesztő módon köti össze Koppenhágát Malmővel, vagyis Dániát Svédországgal, vagyis Skandináviát Közép- és Nyugat-Európával.


Maga a híd mintegy 8 km hosszú, ám a felénél vízalatti alagúttá válik, így az autósok 4 km-en keresztül a víz alatt haladnak.

A hidat a dán Gerige K. S. Rotne tervezte, és kilenc év alatt épült meg.

2000. július 1-én II. Margit dán királynő és XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át az akkor 30.1 milliárd dán koronába kerülő fantasztikus hidat.
autósok 4 km-en keresztül a víz alatt haladnak.

upload_2016-5-3_23-55-39.jpeg

upload_2016-5-3_23-56-3.jpeg

upload_2016-5-3_23-56-20.jpeg
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Hosszában építettek hidat egy kínai folyón


A világ egyik csodájának tartják azt az 500 méter hosszú hidat, amelyet Kínában a Shiziguan folyóra építettek.
A palánkokból álló híd a megszokottól eltérően nem keresztben, hanem hosszában épült fel.

48a6b2e3e61a99517caf6c327e6a79c2.jpeg


A különleges hídon át így akár gyalog is felsétálhatunk a folyó folyásának irányával ellentétesen lévő helyekre. Olyan területeket is láthatunk, ahová csak hajóval vagy úszva juthatnánk el.

86acad4bb9a4f72f2c4e1a67744789fe.jpeg


Az embereknek május 1-jén mutatták meg az elkészült hidat, az első turisták és a helyiek akkor próbálhatták ki először.

A híd állítólag olyan élményt jelent, mintha az ember a folyó vizén sétálna- számolt be róla a People’s Daily Online.

c3ae6bd1a4edef05eb7a682a1d42260d.jpeg


A híd páratlanságát az is nyújtja, hogy körülöleli a hegyet a palánkokból épült út.

f4732d907b52f23bd3ac6607a77c85e9.jpeg


blikk
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Megnyílt a Rákóczi híd gyomra

Szombaton rendezték meg a hidak és hídépítők napját, Budapesten ebből az alkalomból a látogatók bemászhattak a Rákóczi híd belsejébe, és fellátogathattak a Clark Ádám úszódaru hajójára is.

image.aspx

A Rákóczi híd szervizjárdáján
© MTI / Szigetváry Zsolt
image.aspx

A Rákóczi híd szervizjárdáján
© MTI / Szigetváry Zsolt
image.aspx

A Clark Ádám úszódaru a Szabadság hídnál a hidak és hídépítők napján.
© MTI / Szigetváry Zsolt
image.aspx

A Rákóczi híd hídtestében.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Több tucatnyi áldozatot szedett a Brooklyn-híd

A Brooklynt Manhattannel összekötő Brooklyn-híd talán a legismertebb hidak egyike, NewYork nevezetessége. Amikor 1883. május 24-én átadták, igazi szenzációnak számított: 84 méter magas tartóoszlopai akkoriban a város legmagasabb építményei voltak, a pillérek közt a híd 486 méteren húzódott az East River felett, és ez volt a világ leghosszabb, és első acélkábeles függőhídja.

A XIX. században a zsúfolt Manhattanből komppal lehetett eljutni az akkor még igencsak gyéren lakott Brooklynba. Ez az utazóknak komoly kényelmetlenséget, sok várakozást jelentett – köztük volt a német származású mérnök, a tapasztalt hídépítő és acélkábelgyár-tulajdonos John Roebling is.

Elátkozott híd
Kompozás közben nyilván sok ideje volt ábrándozni, így született meg fejében a komp útvonalára épített állandó híd ötlete, amihez megkapta a kormány jóváhagyását, gazdasági és politikai támogatását. Létrehozták a New York Bridge Companyt, és 1869-ben megkezdődhettek az előkészületek, a következő évben pedig a valós munka. És már ekkor megtörtént az első tragédia.

Roebling főmérnökként a helyszíni méréseket végezte, amikor – rögtön az elején – olyan szerencsétlenül szállt ki a “gyűlölt” kompból, hogy lábát a hajótest a rakpart falához nyomta. Nem volt végzetes sérülés, de a seb elfertőződött, a mérnök pedig 1869 nyarán tetanuszban meghalt.

A tervekkel viszont ekkorra már elkészült, a helyébe lépő fia, Washington Roebling így ezeket felhasználva folytatta a munkát. Ekkor már kezdett úgy tűnni, ez a híd mintha el lenne átkozva. A munkát a legnehezebb feladattal kellet kezdeni: a gránitból készült hídoszlopokat kellett lerakni az East River fenekére.

Óriási harangokat engedte 14-24 méteres mélységbe, ahol munkások borzalmas körülmények között kezdték meg a munkát a folyó fenekén. Nem voltak tisztában ekkor még a keszonbetegséggel, ráadásul robbantásokat is végeztek, a halálos kamrákban többször pusztított tűz.

Már ekkor többen meghaltak, és ifjabb Roebling is a keszonbetegség áldozatává vált. Túlélte, de lebénult, ám a munkát ekkor sem adta fel: ettől kezdve felesége, aki ugyancsak magáénak érezte a híd ügyét segített, ő vitte a mérnök utasításait, és intézkedett a helyszínen. Az ünnepélyes avatáson Emily Roebling ment át elsőként a hídon egy győzelmet szimbolizáló kakassal a kezében.

A Brooklyn-híd volt ekkor a világ leghosszabb függőhídja, a világ nyolcadik csodájaként emlegették. Megvolt az ára: John Roeblinggel együtt az építkezés 27 ember életébe került. És még nem volt vége.


Tömeghisztéria
Hiába haladt át a hídon 250 ezer ember egy nap alatt, hamar elterjedt a rémhír, hogy bármelyik pillanatban leszakadhat – taláMeghn szokatlan méretei rémítették meg az embereket. 1883. május 30-án aztán, amikor egy nagyobb szél picit megmozdította a hidat, tömegpánik tört ki. A menekülők 12 embert tapostak halálra.

Pedig Becslések alapján Roeblingék az acél tartókábelek segítségével a szükségesnél négy-hatszor erősebbre tervezték a Brooklyn-hidat, és esztétikai okokból további 250 átlós kábellel is megerősítették az építményt.


Robert Odlum végzetes ugrása (Wikipedia)
Végül a Barnum Cirkusz tulajdonosa elefántjaival vonult át a hídon, amivel sikerült végleg megnyugtatni a kedélyeket.

Persze hamar megjelentek az önjelölt hősök is, akik a legsikeresebb ugró címéért versengtek – a hídról a folyóba. Mint Robert E. Odlum, aki ugyan teljesítette a feladatot, de nem élte túl.

Mindezektől eltekintve az építmény hosszú távon rohamos fejlődést hozott a parti városok számára, és lehetővé tette 1898-as egyesítését.
 

Omaha C. Duncan

Állandó Tag
Az eltemetett somlyóbányai völgyhíd

A somlyóbányai viadukt építőmesterei több mint egy évszázaddal ezelőtt talán maguk sem gondolták, hogy – a Kőröshegyi völgyhíd átadásáig – Közép-Európa legnagyobb vasbeton hídját építik fel Salgótarján kertvárosában.

56195_20141214_164254.jpg


A viadukt helyenként harminc méter magasan, s hét ívével kétszáz méter hosszan szelt át egy völgyet a nógrádi szénmedencében. Kétszer akkora volt, mint a veszprémi.

15522_20100501_171746.jpg


Megdöbbentően precíz munkát végeztek 1911-12-ben a somlyóbányai viadukt építői, akik közt külföldi mesterek is lehettek. A kőszénbányák építésekor ugyanis több olasz mester is dolgozott Salgótarjánban és környékén. A Grünwald Gyula és Mitis István által tervezett, s a Nicholson Gépgyár által megépített hídra botrányok árnyéka nem vetült. Ma már ez is meghökkentő, miként az is, hogy ezt a hidat "élve eltemették". A Teréz-tárót ugyanis - ahová vezetett - 50 millió mázsa szén kitermelése után, 1929-ben bezárták. Ezt követően meddőhányóval töltötték fel a Teréz-táró felé vezető völgyet, így az ötvenes évekre gyakorlatilag eltűnt a híd is. Amit a föld nem takart el, arra az egyre vastagabb avarréteg terített takarót. Előbb csak a völgy lett egyre kisebb, majd a fák birtokba vették a híd közvetlen környékét is.

56195_20141214_164336.jpg


A helytörténetírók azonban most joggal remélhetik, hogy nem csupán olvasmányt készítettek, de feladatot is adtak a munkájukkal. Például azt, hogy a somlyói viadukt egy darabját kiássák, és legalább turistalátványosságként a nagyközönség elé tárják az arra illetékesek.

15522_20100501_171809.jpg


Ürmössy Ákos, a Magyar Közút Kht. Nógrád megyei igazgatója hídmérnök munkatársaival kezdett hozzá a somlyóbányai völgyhíd vizsgálatához. Mint mondja, a pályaszerkezet a kutatás első eredményei szerint meglepően jó állapotban van, miként az általuk feltárt vasbeton tartószerkezet is. Irdatlan mennyiségű földet kellene azonban elhordani, hogy látványosságot produkáljanak. Viszont minden bizonynyal megérné a fáradságot, ha legalább egy ívet bemutatnának, járhatóvá tennék a pályatestet, és kerékpárútként hoznák rendbe a Zagyva-rakodó felé vezető bányavasúti nyomvonalat, amely a híd után a hegy gyomrában, egy ugyancsak meglévő, feltárható alagúton keresztül vezet.

15522_20100501_171719.jpg


Ha még nem is tudja megmutatni az egykor Közép-Európa legnagyobb völgyhídjának valódi szépségét Pócsa Sándor, a somlyóbányai "élve eltemetett" viaduktnak, legalább az 1:45-ös, méretarányos makettjével szemléltetheti azt. A lokálpatrióta vállalkozó két hónap alatt készítette el Salgótarján egyik legjelentősebb ipartörténeti emlékének mását, melyet a Bányamúzeum udvarán lehet megtekinteni.

56195_20140703_200741.jpg


Forrás: nool.hu, geocaching.hu
 

Omaha C. Duncan

Állandó Tag
Élő gyökérhidak Indiában

Az indiai Meghalaya-ban találhatók ezek a különleges hidak, amelyek legfőbb érdekessége, hogy több száz láb hosszúak, legalább 50 embert elbírnak és gumifák gyökereiből állnak.

20191121gyokerhid.jpg


A mesterséges anyagok híján „felépített” hidak létrehozásához az itt lakók véleménye szerint leginkább türelemre volt szükség: a csapadékos vidéken gyorsan nőnek a fák, ám még így is évek kellettek egy-egy rövidebb híd kialakításához.

20191121gyokerhid5.jpg


A gyökereket kidőlt bételdió törzsek segítségével irányították, amíg azok elérték a szemközti partot. A relatíve gyorsan erősödő gyökerekből ezután alakultak ki ezek az erős hidak, amelyek lehetővé tették a lakosok számára a falvak közötti könnyebb mozgást.

20191121gyokerhid6.jpg


Ezek a hidak élnek, és az idők folyamán mind erősebek lesznek különösebb emberi beavatkozás nélkül is.

20191121gyokerhid14.jpg


20191121gyokerhid2.jpg


20191121gyokerhid15.jpg


Forrás: hvg.hu, inhabitat.com, origo.hu
 

Omaha C. Duncan

Állandó Tag
A legnagyobb boltíves kőhíd

A Solkan-híd (szlovén nyelven: Solkanski most, olaszul: Ponte di Salcano) 219,7 méter hosszú ívhíd (a vasúti terminológiában viaduktnak hívják) Nyugat-Szlovéniában, az Isonzó folyó fölött, Nova Gorica közelében. Központi ívének szélessége 85 méter.

1.jpg


A Solkan-híd a világ leghosszabb kőhídja és a világ leghosszabb vasúti kőhídja. A híd annak ellenére is tartja rekordját, hogy a későbbiek során már vasbeton szerkezetű hidakat építettek. A híd eredetileg a Velencei szecesszió idején épült 1900 és 1905 között és 1906-ban adták át.

2.jpg


A hidat Rudolf Jaussner építész és Leopold Örley mérnök tervezték, eredetileg 80 méter széles központi ívvel. A hidat a velencei Brüder Redlich und Berger építővállalat építette 1904 és 1905 közt.

1097_Solkan_93fbc4740bb1b09d81d47bcc7a9a30a7.jpg


1904 tavaszán az építők felismerték, hogy túl laza a talaj az építkezés adott pontján, ezért a híd ívét 85 méteresre bővítették. A híd 4533 betontömbből épült.

4.jpg


1906. július 19-én nyílt meg a vasútvonal Jesenice és Gorizia között, amikor is az itt áthaladó első vonaton ült Ferenc Ferdinánd.

5.jpg


1916 augusztusában osztrák katonák felrobbantották (930 kg ekrazit segítségével) a hidat, mikor visszavonultak Solkanból, hogy megelőzzék azt, hogy a támadó csapatok használhassák a hidat. A háborút követően az olaszok egy fémszerkezetet építettek a híd helyére, majd egy új kőhidat kezdtek el építeni 1925 áprilisában, amely 1927-re lett kész. Az új kőhíd nagy mértékben hasonlított az eredeti kőhídra, ugyanakkor az eredeti öt alpillér helyett csupán négy alpillért tartalmazott.

8.jpg


A második világháború alatt a híd csak minimális károkat szenvedett a bombázások során. 1944. augusztus 10-én a bombázás nem találta el a hidat, míg 1945. március 15-én bombatalálat érte a hidat, ám a robbanóeszköz nem robbant fel.

3.jpg


Forrás: erdekesvilag.hu, hu.wikipedia.org, kamra.si
 

Omaha C. Duncan

Állandó Tag
Függőhíd építése a perui Apurimac folyó felett

Az egyedi technológiával készült, keskeny és ingatag függőhidak nélkülözhetetlen szerepet töltöttek be a hatalmas inka birodalom életében: a spanyol hódítás előtt több száz kötélhíd segítségével oldották meg az egyébként áthatolhatatlan hegyek közötti közlekedést.

3.jpg


Az Andok égbe törő ormain napjainkban egyedülálló módon őrzik az ősi hagyományokat, és rituális szertartás keretében évente újjáépítik a perui Apurimac folyó két partját összekötő szent hidat.

4.jpg


A Keswachaca újjáépítésének napján, az évszázados hagyománynak megfelelően már pirkadat előtt kis csoportokban gyülekeznek a környező falvakban élő indiánok a folyó partján magasodó sziklákon.

9.jpg


Minden család hosszú növényi rostköteleket visz magával, amelyekből előző éjszaka már összefonták a híd gerincét alkotó „kábeleket”.

11.jpg


Az egymás mellé fektetett, kellő hosszúságú fonatokból öt derékvastagságú kötelet csavarnak, azután néhány férfi átkel a folyón, és erőteljes mozdulatokkal a sziklákhoz vagy erős karókhoz rögzíti a kenderkötél segítségével átvontatott fonatokat.

7.jpg


A hatalmas Földanyának szánt áldozat a 4800 méteres magasságban, a ritka levegő miatt elképesztő erőfeszítést igényel. Az emberek három napig nagyon keményen dolgoznak, akár 12 órát is naponta, hogy időben elkészüljön a harminc méter hosszú függőhíd.

20.jpg


22.jpg



Forrás: erdekesvilag.hu
 

Omaha C. Duncan

Állandó Tag
A világ leghosszabb hídjai

A világ leghosszabb hídja díjat többféle kategóriában is ki lehet osztani, attól függően, hogy tengeri hídról, gyalogos hídról vagy éppen egy-egy nagyobb természetes szakadékot összekötő építményről van szó. Szerkezetük szerint is meg tudunk különböztetni: függőhidakat, gerendahidakat, konzolos hidakat, ívelt hidakat vagy esetleg ferdekábeles híd típusokat. Anyaguk szerint is változó méretű és típusú hidakat lehet építeni tehát fából, kőből, vasbetonból, acélból illetve e kettő keverékéből készítenek, sőt Japánban elterjedtek a növényi indákból készített hidak.

A világ leghosszabb hídja, hol máshol épült volna, mint a fejlődő Kínában, a Tanjang–Kunsan vasúti híd immáron 2011 óta tartja a Guinness Rekordok Könyve szerinti 164,8 km hosszával a leghosszabb híd címet. Az építményt 2006-ban kezdték el építeni és 2010-re lett kész az átadására 2011 júniusában került sor. Több, mint tízezer ember dolgozott 4 éven keresztül a híd építésén, érdekessége, hogy az egyik 9 km-es része áthalad a Yangcheng tó felett is. A vasúti hídon a Peking–Sanghaj nagysebességű vonatai haladnak át rendszeresen.

longest-bridges-danyang-kunshan-horizontal-large-gallery-1.jpg


A világ leghosszabb tengeri hídja szintén Kínában készült, Az 55 kilométer hosszú hidat 2010-ben kezdték építeni és 2017 év végén nyitották meg a forgalom előtt. A világ leghosszabb tenger felett átívelő hídja, amely Kína déli Kuangtung tartományát köti össze Hongkonggal és Makaóval két fő szerkezeti részből áll: híd fő szerkezete 29,6 kilométer hosszú, egy része 6,7 kilométer hosszan föld alatti alagútban fut tovább. A híd használatával az eddig három óráról mindössze fél órára csökken a Honkong és Zsuhaj közötti távolság megtételének ideje, és a Gyöngy-folyó deltájában lévő városoknak is jobb lesz a közlekedési kapcsolata.

makao-hid.jpg


A világ leghosszabb gyalogos hídja “Charles Kuonen” Svájcban található Zermatt közelében, ráadásul függőhíd amelynek hossza 496 méter és egy 85 méter mély szakadék fölött ível át. Érdekessége, hogy a 2017-ben elkészült gyalogos híd valójában egy 2010-ben épült hasonló átjárót pótol, amelyet alig két hónapnyi működés után le kellett bontani, mert kőomlásban megsérült. Az új híd pilléreit 200 méterrel odébb, egy kőomlásveszélytől mentes helyen rögzítették. Maga a híd a Grächen és Zermatt közti kétnapos gyalogtúra-útvonalat, az úgynevezett Európa-utat teszi járhatóbbá a Grabengufer-szakadék áthidalásával.

leghosszabb-gyalogoshid-a-vilagon.jpg


Bár ugye a világ leghosszabb hídja közel 165 km mégis a legnagyobb mérnöki mutatványnak a híd pilléreinek úgy nevezett támaszközeinek távolságának maximális hossza határozza meg, hiszen a cölöpökön álló hidat csak “le kell gyártani” és egymás mellé helyezni az elemeket, addig a legnagyobb támaszköz elérése a fizikai határait súrolja így a hídépítő mérnökök legnagyobb kihívása ez. A leghosszabb támaszközű híd rekordjával pedig a Japánban Kobe tartományban található 1998-ban épült Akasi Kaikjó híd rendelkezik.

Akashi_Big_Bridge.jpg


Forrás: https://erdekes.cafeblog.hu
 

Omaha C. Duncan

Állandó Tag
45 évnyi építkezés 3 percben: így készült el a középkorban a prágai Károly-híd

Mindenféle mérnöki képesítés nélkül is bizton állítható: középkori elődeink kisebb csodákat értek el, amikor tornyokat, kastélyokat és hidakat építettek modern eszközök segítsége nélkül.

Közel fél évszázadnyi építkezés folyamatát sűrítették abba a mindössze 3 perces videóba, amely Prága egyik legfontosabb helyszínét, a Károly-híd elkészültét mutatja. A felvétel azért különleges, mert modern köntösben, mai szemmel igyekszik bemutatni azokat a munkafolyamatokat, melyeknek hála a híd elkészülhetett.

A Károly-hidat nem mai munkagépekkel állították fel, hiszen eleve nagyon régi építményről van szó: a munkálatok 1357-ben kezdődtek, és egészen 1402-ig tartottak – írja visszatekintő cikkében az Open Culture.


Fennállása alatt több alkalommal is javítani kellett a Károly-hidat: egyszer a harmincéves háború, máskor az évszázadokkal később jött árvizek okoztak rajta sérüléseket. Az építmény alapjait viszont soha nem cserélték, ami remekül mutatja, milyen jó munkát végeztek az akkori szakemberek.

A Praha Archeologicka csatornáján megosztott felvételen azok a folyamatok is láthatók, melyeknek csakis a régi idők emberei lehettek szemtanúi.

Forrás: hvg.hu
 
Oldal tetejére