Hidak a vilagbol....

Melitta témája a 'Építészet' fórumban , 2016 Május 4.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Ez a híd úgy köti össze Dániát Svédországgal, hogy hirtelen vízalatti alagúttá válik

    Az Öresund híd teljesen elképesztő módon köti össze Koppenhágát Malmővel, vagyis Dániát Svédországgal, vagyis Skandináviát Közép- és Nyugat-Európával.


    Maga a híd mintegy 8 km hosszú, ám a felénél vízalatti alagúttá válik, így az autósok 4 km-en keresztül a víz alatt haladnak.

    A hidat a dán Gerige K. S. Rotne tervezte, és kilenc év alatt épült meg.

    2000. július 1-én II. Margit dán királynő és XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át az akkor 30.1 milliárd dán koronába kerülő fantasztikus hidat.
    autósok 4 km-en keresztül a víz alatt haladnak.

    upload_2016-5-3_23-55-39.jpeg

    upload_2016-5-3_23-56-3.jpeg

    upload_2016-5-3_23-56-20.jpeg
     
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Hosszában építettek hidat egy kínai folyón


    A világ egyik csodájának tartják azt az 500 méter hosszú hidat, amelyet Kínában a Shiziguan folyóra építettek.
    A palánkokból álló híd a megszokottól eltérően nem keresztben, hanem hosszában épült fel.

    [​IMG]

    A különleges hídon át így akár gyalog is felsétálhatunk a folyó folyásának irányával ellentétesen lévő helyekre. Olyan területeket is láthatunk, ahová csak hajóval vagy úszva juthatnánk el.

    [​IMG]

    Az embereknek május 1-jén mutatták meg az elkészült hidat, az első turisták és a helyiek akkor próbálhatták ki először.

    A híd állítólag olyan élményt jelent, mintha az ember a folyó vizén sétálna- számolt be róla a People’s Daily Online.

    [​IMG]

    A híd páratlanságát az is nyújtja, hogy körülöleli a hegyet a palánkokból épült út.

    [​IMG]

    blikk
     
  3. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Megnyílt a Rákóczi híd gyomra

    Szombaton rendezték meg a hidak és hídépítők napját, Budapesten ebből az alkalomból a látogatók bemászhattak a Rákóczi híd belsejébe, és fellátogathattak a Clark Ádám úszódaru hajójára is.

    [​IMG]
    A Rákóczi híd szervizjárdáján
    © MTI / Szigetváry Zsolt
    [​IMG]
    A Rákóczi híd szervizjárdáján
    © MTI / Szigetváry Zsolt
    [​IMG]
    A Clark Ádám úszódaru a Szabadság hídnál a hidak és hídépítők napján.
    © MTI / Szigetváry Zsolt
    [​IMG]
    A Rákóczi híd hídtestében.
     
    Szabó István Bence kedveli ezt.
  4. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Több tucatnyi áldozatot szedett a Brooklyn-híd

    A Brooklynt Manhattannel összekötő Brooklyn-híd talán a legismertebb hidak egyike, NewYork nevezetessége. Amikor 1883. május 24-én átadták, igazi szenzációnak számított: 84 méter magas tartóoszlopai akkoriban a város legmagasabb építményei voltak, a pillérek közt a híd 486 méteren húzódott az East River felett, és ez volt a világ leghosszabb, és első acélkábeles függőhídja.

    A XIX. században a zsúfolt Manhattanből komppal lehetett eljutni az akkor még igencsak gyéren lakott Brooklynba. Ez az utazóknak komoly kényelmetlenséget, sok várakozást jelentett – köztük volt a német származású mérnök, a tapasztalt hídépítő és acélkábelgyár-tulajdonos John Roebling is.

    Elátkozott híd
    Kompozás közben nyilván sok ideje volt ábrándozni, így született meg fejében a komp útvonalára épített állandó híd ötlete, amihez megkapta a kormány jóváhagyását, gazdasági és politikai támogatását. Létrehozták a New York Bridge Companyt, és 1869-ben megkezdődhettek az előkészületek, a következő évben pedig a valós munka. És már ekkor megtörtént az első tragédia.

    Roebling főmérnökként a helyszíni méréseket végezte, amikor – rögtön az elején – olyan szerencsétlenül szállt ki a “gyűlölt” kompból, hogy lábát a hajótest a rakpart falához nyomta. Nem volt végzetes sérülés, de a seb elfertőződött, a mérnök pedig 1869 nyarán tetanuszban meghalt.

    A tervekkel viszont ekkorra már elkészült, a helyébe lépő fia, Washington Roebling így ezeket felhasználva folytatta a munkát. Ekkor már kezdett úgy tűnni, ez a híd mintha el lenne átkozva. A munkát a legnehezebb feladattal kellet kezdeni: a gránitból készült hídoszlopokat kellett lerakni az East River fenekére.

    Óriási harangokat engedte 14-24 méteres mélységbe, ahol munkások borzalmas körülmények között kezdték meg a munkát a folyó fenekén. Nem voltak tisztában ekkor még a keszonbetegséggel, ráadásul robbantásokat is végeztek, a halálos kamrákban többször pusztított tűz.

    Már ekkor többen meghaltak, és ifjabb Roebling is a keszonbetegség áldozatává vált. Túlélte, de lebénult, ám a munkát ekkor sem adta fel: ettől kezdve felesége, aki ugyancsak magáénak érezte a híd ügyét segített, ő vitte a mérnök utasításait, és intézkedett a helyszínen. Az ünnepélyes avatáson Emily Roebling ment át elsőként a hídon egy győzelmet szimbolizáló kakassal a kezében.

    A Brooklyn-híd volt ekkor a világ leghosszabb függőhídja, a világ nyolcadik csodájaként emlegették. Megvolt az ára: John Roeblinggel együtt az építkezés 27 ember életébe került. És még nem volt vége.



    Tömeghisztéria
    Hiába haladt át a hídon 250 ezer ember egy nap alatt, hamar elterjedt a rémhír, hogy bármelyik pillanatban leszakadhat – taláMeghn szokatlan méretei rémítették meg az embereket. 1883. május 30-án aztán, amikor egy nagyobb szél picit megmozdította a hidat, tömegpánik tört ki. A menekülők 12 embert tapostak halálra.

    Pedig Becslések alapján Roeblingék az acél tartókábelek segítségével a szükségesnél négy-hatszor erősebbre tervezték a Brooklyn-hidat, és esztétikai okokból további 250 átlós kábellel is megerősítették az építményt.

    [​IMG]
    Robert Odlum végzetes ugrása (Wikipedia)
    Végül a Barnum Cirkusz tulajdonosa elefántjaival vonult át a hídon, amivel sikerült végleg megnyugtatni a kedélyeket.

    Persze hamar megjelentek az önjelölt hősök is, akik a legsikeresebb ugró címéért versengtek – a hídról a folyóba. Mint Robert E. Odlum, aki ugyan teljesítette a feladatot, de nem élte túl.

    Mindezektől eltekintve az építmény hosszú távon rohamos fejlődést hozott a parti városok számára, és lehetővé tette 1898-as egyesítését.
     
    tornando kedveli ezt.
  5. stalkerwalker

    stalkerwalker Állandó Tag

    elképesztő , hogy mennyi híd fajta létezik
     
  6. Inimma

    Inimma Állandó Tag

  7. Omaha C. Duncan

    Omaha C. Duncan Állandó Tag

    Az eltemetett somlyóbányai völgyhíd

    A somlyóbányai viadukt építőmesterei több mint egy évszázaddal ezelőtt talán maguk sem gondolták, hogy – a Kőröshegyi völgyhíd átadásáig – Közép-Európa legnagyobb vasbeton hídját építik fel Salgótarján kertvárosában.

    [​IMG]

    A viadukt helyenként harminc méter magasan, s hét ívével kétszáz méter hosszan szelt át egy völgyet a nógrádi szénmedencében. Kétszer akkora volt, mint a veszprémi.

    [​IMG]

    Megdöbbentően precíz munkát végeztek 1911-12-ben a somlyóbányai viadukt építői, akik közt külföldi mesterek is lehettek. A kőszénbányák építésekor ugyanis több olasz mester is dolgozott Salgótarjánban és környékén. A Grünwald Gyula és Mitis István által tervezett, s a Nicholson Gépgyár által megépített hídra botrányok árnyéka nem vetült. Ma már ez is meghökkentő, miként az is, hogy ezt a hidat "élve eltemették". A Teréz-tárót ugyanis - ahová vezetett - 50 millió mázsa szén kitermelése után, 1929-ben bezárták. Ezt követően meddőhányóval töltötték fel a Teréz-táró felé vezető völgyet, így az ötvenes évekre gyakorlatilag eltűnt a híd is. Amit a föld nem takart el, arra az egyre vastagabb avarréteg terített takarót. Előbb csak a völgy lett egyre kisebb, majd a fák birtokba vették a híd közvetlen környékét is.

    [​IMG]

    A helytörténetírók azonban most joggal remélhetik, hogy nem csupán olvasmányt készítettek, de feladatot is adtak a munkájukkal. Például azt, hogy a somlyói viadukt egy darabját kiássák, és legalább turistalátványosságként a nagyközönség elé tárják az arra illetékesek.

    [​IMG]

    Ürmössy Ákos, a Magyar Közút Kht. Nógrád megyei igazgatója hídmérnök munkatársaival kezdett hozzá a somlyóbányai völgyhíd vizsgálatához. Mint mondja, a pályaszerkezet a kutatás első eredményei szerint meglepően jó állapotban van, miként az általuk feltárt vasbeton tartószerkezet is. Irdatlan mennyiségű földet kellene azonban elhordani, hogy látványosságot produkáljanak. Viszont minden bizonynyal megérné a fáradságot, ha legalább egy ívet bemutatnának, járhatóvá tennék a pályatestet, és kerékpárútként hoznák rendbe a Zagyva-rakodó felé vezető bányavasúti nyomvonalat, amely a híd után a hegy gyomrában, egy ugyancsak meglévő, feltárható alagúton keresztül vezet.

    [​IMG]

    Ha még nem is tudja megmutatni az egykor Közép-Európa legnagyobb völgyhídjának valódi szépségét Pócsa Sándor, a somlyóbányai "élve eltemetett" viaduktnak, legalább az 1:45-ös, méretarányos makettjével szemléltetheti azt. A lokálpatrióta vállalkozó két hónap alatt készítette el Salgótarján egyik legjelentősebb ipartörténeti emlékének mását, melyet a Bányamúzeum udvarán lehet megtekinteni.

    [​IMG]

    Forrás: nool.hu, geocaching.hu
     
    Beka Holt kedveli ezt.
  8. Omaha C. Duncan

    Omaha C. Duncan Állandó Tag

    Élő gyökérhidak Indiában

    Az indiai Meghalaya-ban találhatók ezek a különleges hidak, amelyek legfőbb érdekessége, hogy több száz láb hosszúak, legalább 50 embert elbírnak és gumifák gyökereiből állnak.

    [​IMG]

    A mesterséges anyagok híján „felépített” hidak létrehozásához az itt lakók véleménye szerint leginkább türelemre volt szükség: a csapadékos vidéken gyorsan nőnek a fák, ám még így is évek kellettek egy-egy rövidebb híd kialakításához.

    [​IMG]

    A gyökereket kidőlt bételdió törzsek segítségével irányították, amíg azok elérték a szemközti partot. A relatíve gyorsan erősödő gyökerekből ezután alakultak ki ezek az erős hidak, amelyek lehetővé tették a lakosok számára a falvak közötti könnyebb mozgást.

    [​IMG]

    Ezek a hidak élnek, és az idők folyamán mind erősebek lesznek különösebb emberi beavatkozás nélkül is.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    Forrás: hvg.hu, inhabitat.com, origo.hu
     
    vacsildi és Beka Holt kedveli ezt.
  9. Omaha C. Duncan

    Omaha C. Duncan Állandó Tag

    A legnagyobb boltíves kőhíd

    A Solkan-híd (szlovén nyelven: Solkanski most, olaszul: Ponte di Salcano) 219,7 méter hosszú ívhíd (a vasúti terminológiában viaduktnak hívják) Nyugat-Szlovéniában, az Isonzó folyó fölött, Nova Gorica közelében. Központi ívének szélessége 85 méter.

    [​IMG]

    A Solkan-híd a világ leghosszabb kőhídja és a világ leghosszabb vasúti kőhídja. A híd annak ellenére is tartja rekordját, hogy a későbbiek során már vasbeton szerkezetű hidakat építettek. A híd eredetileg a Velencei szecesszió idején épült 1900 és 1905 között és 1906-ban adták át.

    [​IMG]

    A hidat Rudolf Jaussner építész és Leopold Örley mérnök tervezték, eredetileg 80 méter széles központi ívvel. A hidat a velencei Brüder Redlich und Berger építővállalat építette 1904 és 1905 közt.

    [​IMG]

    1904 tavaszán az építők felismerték, hogy túl laza a talaj az építkezés adott pontján, ezért a híd ívét 85 méteresre bővítették. A híd 4533 betontömbből épült.

    [​IMG]

    1906. július 19-én nyílt meg a vasútvonal Jesenice és Gorizia között, amikor is az itt áthaladó első vonaton ült Ferenc Ferdinánd.

    [​IMG]

    1916 augusztusában osztrák katonák felrobbantották (930 kg ekrazit segítségével) a hidat, mikor visszavonultak Solkanból, hogy megelőzzék azt, hogy a támadó csapatok használhassák a hidat. A háborút követően az olaszok egy fémszerkezetet építettek a híd helyére, majd egy új kőhidat kezdtek el építeni 1925 áprilisában, amely 1927-re lett kész. Az új kőhíd nagy mértékben hasonlított az eredeti kőhídra, ugyanakkor az eredeti öt alpillér helyett csupán négy alpillért tartalmazott.

    [​IMG]

    A második világháború alatt a híd csak minimális károkat szenvedett a bombázások során. 1944. augusztus 10-én a bombázás nem találta el a hidat, míg 1945. március 15-én bombatalálat érte a hidat, ám a robbanóeszköz nem robbant fel.

    [​IMG]

    Forrás: erdekesvilag.hu, hu.wikipedia.org, kamra.si
     

Megosztás