Az iráni sajtó vasárnapi beszámolói szerint immár közel húsz iráni városban tiltják a kutyasétáltatást közterületen. A városi hatóságok higiéniai és közbiztonsági okokra hivatkozva vezették be a korlátozást.
A legfrissebb érintett települések között szerepel több nagyváros is, így például a közép-iráni Iszfahán és Jazd, a déli fekvésű Kermán, valamint a nyugati Ilam. A reformpárti Etemád című lap szerint Ilamban a szabály megsértése eljárást vonhat maga után, bár a szankciók részleteiről egyelőre nem közöltek információt.
Abbász Nadzsafi, Hamedán város ügyésze a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a kutyasétáltatás „nemcsak közegészségügyi kockázatokat rejt magában, hanem a köznyugalmat és a jólétet is megzavarhatja”.
Noha Teheránban már 2019 óta érvényben van hasonló tiltás, annak betartását a hatóságok csak korlátozottan ellenőrzik. A főváros elegánsabb kerületeiben továbbra is gyakori látvány a kutyáját sétáltató lakos a parkokban és utcákon.
Iránban a kutyatartás nem tilos, és sokan élnek is a lehetőséggel. Ugyanakkor a kutyák vallási megítélése megosztó: számos muszlim hittudós – köztük a síita klérus tagjai – a vallási szabályokra hivatkozva tisztátalannak tartja a kutyákat, különösen a velük való testi érintkezést, például a simogatást vagy a nyállal való kontaktust. Emellett politikai és vallási vezetők is gyakran bírálják a kutyatartást, nyugati hatásként értékelve annak népszerűségét.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah 2017-ben „kifogásolhatónak” nevezte a kutyatartást, amennyiben annak célja nem pásztorkodás, vadászat vagy őrzés. Különösen elutasítóan nyilatkozott az olyan esetekről, amikor a kutya jelenléte zavarja a környezet nyugalmát. Korábban, 2016-ban Sahínsahr városvezetése egyenesen arra adott utasítást, hogy a kutyákat gyűjtsék be, ezt a lépést akkor a „piszkos nyugati kultúra elleni harc” részének minősítették.
A mostani tiltások egy olyan társadalmi jelenség részeként értelmezhetők, amelyben a vallási és kulturális normák, valamint a modern életvitel közötti feszültségek továbbra is élesen megmutatkoznak Iránban.
A legfrissebb érintett települések között szerepel több nagyváros is, így például a közép-iráni Iszfahán és Jazd, a déli fekvésű Kermán, valamint a nyugati Ilam. A reformpárti Etemád című lap szerint Ilamban a szabály megsértése eljárást vonhat maga után, bár a szankciók részleteiről egyelőre nem közöltek információt.
Abbász Nadzsafi, Hamedán város ügyésze a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a kutyasétáltatás „nemcsak közegészségügyi kockázatokat rejt magában, hanem a köznyugalmat és a jólétet is megzavarhatja”.
Noha Teheránban már 2019 óta érvényben van hasonló tiltás, annak betartását a hatóságok csak korlátozottan ellenőrzik. A főváros elegánsabb kerületeiben továbbra is gyakori látvány a kutyáját sétáltató lakos a parkokban és utcákon.
Iránban a kutyatartás nem tilos, és sokan élnek is a lehetőséggel. Ugyanakkor a kutyák vallási megítélése megosztó: számos muszlim hittudós – köztük a síita klérus tagjai – a vallási szabályokra hivatkozva tisztátalannak tartja a kutyákat, különösen a velük való testi érintkezést, például a simogatást vagy a nyállal való kontaktust. Emellett politikai és vallási vezetők is gyakran bírálják a kutyatartást, nyugati hatásként értékelve annak népszerűségét.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah 2017-ben „kifogásolhatónak” nevezte a kutyatartást, amennyiben annak célja nem pásztorkodás, vadászat vagy őrzés. Különösen elutasítóan nyilatkozott az olyan esetekről, amikor a kutya jelenléte zavarja a környezet nyugalmát. Korábban, 2016-ban Sahínsahr városvezetése egyenesen arra adott utasítást, hogy a kutyákat gyűjtsék be, ezt a lépést akkor a „piszkos nyugati kultúra elleni harc” részének minősítették.
A mostani tiltások egy olyan társadalmi jelenség részeként értelmezhetők, amelyben a vallási és kulturális normák, valamint a modern életvitel közötti feszültségek továbbra is élesen megmutatkoznak Iránban.
