Hunok, magyarok

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
rovasiras_130019.jpg

Klaus Dona szerint preszanszkrit írásjeleket tartalmaz.
(kolumbiai lelet)



milyen sok hasonlóság fedezhető fel a tatárlakai korongon is látható jellel.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Nem tudom ki a Klaus Dona..? Az írás viszont rovásírás, nem preszanszkrit jeltömeg. A rovásbetűk nagy azonosságot mutatnak a kievi rovásírás sajátosságaival. Márpedig Kievben mindenféle Arvisura másolás folyt pl Vazul fiainak idejében. Ezeket meg is találták később és egy szovjet akadémikus az MTA-nak adta, ez az ember azután Szibériában gondolkozhatott a további sorsán...Itt pedig azóta sem találják az írásokat, az MTA-nál biztosan befűtöttek ezekkel. Lehetséges, hogy alaposabban kellene az íráshordozót nézegetni, Klausnak, de akkor sem "preszanszkrit" -ok a betűk..hanem rovásíráshoz tartozóak. Hozzávetőlegesen a betűk 80-85%-a azonnal meg is fejthető a hun-magyar rovásokkal. A többi pedig szintén nem lehet akadály a rovásírás kutatók számára. Mindenestre érdekes lenne a közelebbi megtalálási helyük is. Ugylehet Klaus Dona nem ismeri a rovásjeleket, azonban mégis jellemzi az írást---hibásan. Mert van, aki mindent tud..
Az írás nagyon régi lehet, miután valóban hasonlít két betűje a tatárlaki korongon lévőkhöz.
Külön érdekessége a témának -nem először tapasztalom- hogy az idegenek, azaz a nem magyarok képtelenek felismerni a rovásírásos betűket és mindenféle zöldséget beszélnek, ha ezeket látják.. Még az sem jut eszükbe: a hun rovásírás a világon az első írás volt, hatalmas előnnyel! Ez a probléma velük: sohasem hallottak rovásírásról.
Olyan elképzeléssel is találkoztam már az előbbiektől, hogy egy sírfeltáráskor talált rovásfeliratok....szóval díszítések lehetnek..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A Keve törzs...
A Keve (Kö) törzs építési munkákkal, és kőfaragással, kitermeléssel foglalkozott. Ők vándor törzs voltak, a nagyobb építkezéseknél dolgoztak (piramisok, később templomok, várak..). Éltek Szudánban is, a Nílus közeli kőbányában dolgozva.
A Nílus szudáni szakaszán a 3. és 4. vízesés között létezik egy település ma is, a neve: Kürt. Általában az ókorban, kora középkorban a Kürt név fejedelmek neveként jelent meg. Nem követhetőek ők ugyanis elégé nyomon, csak időnként bukkannak fel, az Arvisura tehát így ír róluk.
Az országban ők a honfoglalás közeli időkben Csepel legdélibb részén éltek, letelepedési helyük Ráckeve és környéke volt. A keve szó pedig régen a követ jelentette. Kiev neve is Kevevára volt, mert nagy épületei kőből épültek.
A Keve törzsbeliek egy várat is építettek maguknak később, Kevevára ott volt, ahol a Tisza a Dunába ömlik, a Tisza jobbparja mellett.
Érdekes vándortörzs voltak ők, a leírások szerint a Kheopszot is ők építették, köveit ők faragták. Biztosan megfelelő helyi "létszámbővítéssel" történhetett meg ez.
Utolsó felbukkanásuk akkor volt, amikor IV. Béla -a mongoljárást követően- elkezdett várakat építeni az országban.
A Keve törzs története sehol sincsen leírva, pláne dokumentálva. Sajnos az építési technikájuk is ismeretlen, nyílván nem is szerették volna, ha ezek ismertté válnak.
Mindez csak egy említés volt a Keve törzsről, akik nem tartoztak a honfoglalók közé és nem is lehet tudni mi történt velük IV. Béla várépítései után.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
" A multat végképp eltöröljük..." kiváló mozgalmi induló volt ez is...ha szabadna kérdezni: de miért törölgetjük el? És csak a magyarokét?
Már az ókorban élő hun fejedelmek esetében is fennmaradt a mondásuk, később a magyar királyok némelyike is ismételte: ha nincs multad, akkor nincs jövőd sem..Te vagy a massza, az arctalan tömeg, akikkel bármit lehet csinálni.
Néhány példa következik alább, a magyarok multjának eltörlési kísérletére.
Koppány halálakor 907-ben égett Veszprém, mert felgyújtották az idegenek (Gizella katonái) és ezzel rengeteg itt őrzött írás megsemmisűlt...három napig égett a város. Ez a város nagyon ősi alapítású hely, emlékeim szerint ie. 738-ban alapította Veszperém-Veszprém, aki Ordoszból sámánként tért haza vepsze feleségével..Veszprém Pannon fejedelem unokája volt és az első fősámán (főpap) lett a róla elnevezett helyen. Nem véletlenűl azután -sokkal később- Veszprém a királynők városaként regnált.. Ellehet képzelni, hogy mennyi relikvia gyűlt itt össze Koppányig...
Megvan a másolata annak a rendeletnek, melyben Vajk István elrendelte a rovásírásos anyagok begyűjtését...ezekért még fizettek is a beszolgáltóknak. Ezeket persze elégették...Mellesleg a rovásírást is Vajk István tiltotta be, idegen papjai kérésére, mert a nép is megtudhatta ekkor: ördögtől valók..
Még egy régebbi példát írnék a dologról: Bethlen Gábor barátját, Rákóczi Zsigmiondot megmérgezték. Történészét és a levéltárosát, Bojti Veres Gáspárt is eltették láb alól és 28 évnyi (történészi) munkáját is tűzbe vetették, hogy a rovásoknak még az emlékét is eltöröljék. Természetesen a leírtak pótolhatatlan információkat tartalmaztak. Sok érdekes és fontos információ létezhet még különben Kőrösi Csomától is, mellyek valahol lapulnak, vagy már véglegesen eltüntek.
Vámbéry Ármin a "sánta dervis" és keletkutató lakását halála utáni napon kirabolták (1913-ban). BÁR Ő TÉVEDETT A MAGYAROK ŐSEINEK A TEKINTETÉBEN, AZONBAN VOLTAK BIZTOSAN ÉRTÉKES MÁS KELETI INFORMÁCIÓI.
Zajti Ferenc vallástörténész -és keletkutató- lakását pedig halála napján kirabolták (1961-ben).
Úgygondolom a leírtakhoz nem szükséges kommentár, sem további felsorolás..
,
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A nagyszentmiklósi kincsről.
Huszonhárom különböző formáju aranyedényt találtak Nagyszentmiklóson 1799.-ben. Ezek "természetesen" egy bécsi muzeum foglyai azóta is..Volt idő, amikor sokan megakarták fejteni az edényekre írtakat és ezen évekig vitáztak, pl László Gyula is.
A rovások megfejtésével mamár nagyon terjedelmes- alig áttekinthető- irodalom foglalkozik..erre nem is szeretnék kitérni.
Élt egy igen elismert békéscsabai rovásfejtő, Pataky László aki mérnök volt. Ő megtalálta és megfejtette az aranykincsek egyikén található nevet: Ilona Gyijó-t. Igen régen pl Atilla korában a viasakát nyert egyén használhatta csak a Gyijó (Győztes) nevet, azaz felvehette. Az Ilona Gyijó név különben Tündér Ilonát rejtette, ez is kiderűlt Ilona-vagy Lona- ifjú korában Kolozsváron is élt, ahol ötvösséget tanult, így két edényt ő készített el a kincseiből.
Lona üzent is édesanyjának (Majsának) és kishugának, Idukának ...az egyik aranykorsóra írt szövegével.
Lona férje Zsolt volt. Apja pedig Szanka sámán, aki Atilla rokonságához tartozott. Zsolt Csabának -Atilla fiának- volt az unokája. Lona Pusztaszeren győzőtt egy nagyobb viasakán, nagyon jó lovas volt. Ezen a környéken is élt később, méghozzá a Fehér tónál lévő palotában, amely a születési helye is volt. Lona -Zsolt halála utáűn- az ittmaradt Atilla-nép fejedelme lett, nagyon népszerű volt. Lona 535-ben halt meg. A kincset valószínű utódaira hagyta, a kincs későbbi útja azonban nem követhető innen..1799-ig.
 

tsz

Állandó Tag
Állandó Tag
ugyebar, a kozolt evszamokbol le kell vonni 297et, amit a biborbanszuletett es tettestarsai loptak bele a tortenelembe, hogy a letezo kontinuitasokat eltuntessek, nem letezoket krealhassanak.
Ha Heribert Illignek es Pap Gabornak igaza van, nehany dolgot, evszamot ujra kell gondolni.
Pl. nem volt frank birodalom, se nem volt Karolus Magnus, az avar az nem egy hun nemzet, hanem a hunok masik neve, stb. Igy van? (keress a youtube on "Kitalalt kozepkor")
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Mindössze egy szakállas ostobaság Heribert Illig könyve. Csak egy példát mondanék erre tsz a számodra: ha igaz lenne és elloptak 297 évet Európa multjából, akkor nem lettek volna itt jelen az avarok és Nagy Károly sem létezett volna. Nem szeretném hosszabban ezt a témát fejtegetni ha lehet. Nagy Károly pedig a pápával egyeztetve magakarta semmisíteni az avarokat és ezért több ilyen háborút is generált...erről persze Heribert nem ír...micsoda véletlen ez is.
Heribert könyvét tokostól vonóstól javasolom, felejtsd el. Sok egyéb zöldség és zagyvaság között a helye. Viszont kellően megtéveszett sok embert.
A könyvet a megjenése után mindjárt elolvastam.
A hunok egy összefoglaló fogalomkör, ősi népnév, mely sok rokonnépből létezik. Az avar is hun, a tatár, a török, a manysi, a kabar. a palóc, a jász, a vepsze, a baskír, a bolgár, a kazah, a székely és a szkíta, a kun, a besenyő stb...ezt kb most írom le negyvenedszer, egyébként Paál Zoltán könyvét ajánlanám ehhez a témához is. Nincsennek "másik hunok" ez nem is értelmezhető hadova..bárki írja, mondja.
Először tisztában kell lenni az érdeklődőnek azzal, kik a hunok és az sem árt, ha tudja kik a magyarok? Ez az első lépés..
 

furrier75

Kitiltott (BANned)
Mindössze egy szakállas ostobaság Heribert Illig könyve. Csak egy példát mondanék erre tsz a számodra: ha igaz lenne és elloptak 297 évet Európa multjából, akkor nem lettek volna itt jelen az avarok és Nagy Károly sem létezett volna. Nem szeretném hosszabban ezt a témát fejtegetni ha lehet. Nagy Károly pedig a pápával egyeztetve magakarta semmisíteni az avarokat és ezért több ilyen háborút is generált...erről persze Heribert nem ír...micsoda véletlen ez is.

Akkor olvasd el a Képes Krónikát, és egyéb gestáinkat, mert azok bizony Illig teóriáját támasztják alá, és nem Paál Zoltán könyvét... ;)
De ha nincs kedved/időd olvasgatni, nézd meg ezeket:
Pap Gábor: Kitalált középkor 1. rész
Pap Gábor: Kitalált középkor 2. rész

A képen Nagy Károly megkoronázása látható... :D:D:D
Nagy Károly megkoronázása.jpg

Na de mit keress ott a magyar Szent Korona...? :confused:
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Két fegyvernek tűnő akármi létezik, ha valakit cáfolni szeretnének. Az egyik a hívatkozás..olyan dolgokra, mellyek ugyan érintik a témát, de negatívan.Ezek nem igazak természetesen, de úgy vannak tálalva. Pédául ha -Illignél maradva- leírom, hogyha Illig hazugságokat mondd, és cáfolom, akkor is előkerűlhet olyan bódító anyag melyet igaznak láttatnak.
Aki cáfol, annak persze először az eredeti anyagra, írásra kellene válaszolnia. Ezt azonban nem teszi meg valamiért...? Ha Illig hazudozására azt írom, hogyha ighazak lennének aznállításai akkor nem lettek volna -nem léteztek volna- avarok. Márpedig történelmi tény, hogy éppen az elveszett időben ITT VOLTAK. PONT iTT A KÁRPÁT-MEDENCÉLBEN...BIZONY. Nade ezt nem érti mindenki...
A cáfoló tehát nem az előbbi tényre válaszol-ez is ravszkodás- hanem valami olyan hadovát húz elő mely nem igaz.
Namost, aki nem elégé tájékozott, az nem tudja mit higyjen? Kinek higyjen? Ezért fontos a tájékozottséág, mert nígy nincs esélye a félrevezetésnek. Ekkor sem győz a kmunkásosztály, de legalább tudja mi az igazság..
Még egy apróság, ha igaz lenne Illig ostobasága, akkor ehhez mit szólnának a csillagászok? Ki olvasta, hogy tiltakoztak és elmondták, a földről látható égitestek helyzetében mekkora változásokat jelent 300 év? A csillagászok ezt nem vették észre? Nahát..
Mi a helyzet az általam felhozott avarokkal kapcsolatban? nem is voltak sohasem,,? Akkor kik is hívták be ide Álmosékat?De ha megnézzük a pápák felsorolását, ebben a listában vannak ekkor hiányok?
 

furrier75

Kitiltott (BANned)
Két fegyvernek tűnő akármi létezik, ha valakit cáfolni szeretnének. Az egyik a hívatkozás..olyan dolgokra, mellyek ugyan érintik a témát, de negatívan.Ezek nem igazak természetesen, de úgy vannak tálalva. Pédául ha -Illignél maradva- leírom, hogyha Illig hazugságokat mondd, és cáfolom, akkor is előkerűlhet olyan bódító anyag melyet igaznak láttatnak.
Aki cáfol, annak persze először az eredeti anyagra, írásra kellene válaszolnia. Ezt azonban nem teszi meg valamiért...? Ha Illig hazudozására azt írom, hogyha ighazak lennének aznállításai akkor nem lettek volna -nem léteztek volna- avarok. Márpedig történelmi tény, hogy éppen az elveszett időben ITT VOLTAK. PONT iTT A KÁRPÁT-MEDENCÉLBEN...BIZONY. Nade ezt nem érti mindenki...
A cáfoló tehát nem az előbbi tényre válaszol-ez is ravszkodás- hanem valami olyan hadovát húz elő mely nem igaz.
Namost, aki nem elégé tájékozott, az nem tudja mit higyjen? Kinek higyjen? Ezért fontos a tájékozottséág, mert nígy nincs esélye a félrevezetésnek. Ekkor sem győz a kmunkásosztály, de legalább tudja mi az igazság..
Még egy apróság, ha igaz lenne Illig ostobasága, akkor ehhez mit szólnának a csillagászok? Ki olvasta, hogy tiltakoztak és elmondták, a földről látható égitestek helyzetében mekkora változásokat jelent 300 év? A csillagászok ezt nem vették észre? Nahát..
Mi a helyzet az általam felhozott avarokkal kapcsolatban? nem is voltak sohasem,,? Akkor kik is hívták be ide Álmosékat?De ha megnézzük a pápák felsorolását, ebben a listában vannak ekkor hiányok?

Nos kedves Bihar...Zsolt vagyok, Árpád fia...talán nem véletlenül...;)
Sok teória van egy bizonyos hármas honfoglalásról...
Attila a hun király, az avarok, és Álmos nagy-királyunk fiával Árpáddal...
De nézzük a Képes Krónikát...
Csak két bejövetelt említ...!
Vajon melyik hiányzik...?
Még szép hogy az avar-honfoglalás...

Becsülöm az ilyen embereket mint amilyen Te is vagy, akik a magyar nemzet igazi múltját szeretnék helyreállítani,
ami ebből a sok emberből itt a Kárpát-medencében, melyet az agymosás néppé tett, újra egy nemzetet csinálna...
Viszont azt látom te úgy vagy az Arvisurával, mint Jászladány a Bibliával...
 

furrier75

Kitiltott (BANned)
„Az Úr megtestesülése utáni hatszázhetvenedik évben, száz évvel Attila halála után, a nép nyelvén magyarok vagy hunok, latinul pedig hungarusok, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében ismét benyomultak Pannóniába.” - Képes Krónika

A magyar krónikák még olyan részletekről is beszámolnak, miszerint Edömén, Ede a testvére, aki Csaba fia, tehát Attilának az unokája, még megérte a magyar honfoglalást, és házanépével együtt is visszatért Pannóniába! Hogyan volna mindez lehetséges, ha Attila halála és a magyar honfoglalás között nem 100 vagy 104, hanem 442 (!) esztendő telt volna el, amint az a hivatalos kronológiából következik?! Nyilvánvaló, hogy sehogy sem! A következtetés tehát kézenfekvő: Vagy a magyar krónikák állítanak valótlanságot, vagy meghamisították az időszámításunkat, mint ahogy azt Heribert Illig feltételezi!”

Kálti Márk a magyar honfoglalást a Krisztus utáni 677-es évre rögzítette. Logikájából azonban levezethető egy másik honfoglalás-dátum is! Ha Attila halálának Képes Krónika szerinti dátumához, vagyis 445-höz hozzáadjuk azt a 104 évet, ami Attila halála és a magyarok második bejövetele között szerinte eltelt, akkor eredményként az 549-es dátumot kapjuk! (445 + 104 = 549) Kézai Simon 1272-ben írt krónikájában a magyar honfoglalást már jóval későbbre, a Krisztus utáni 872-es esztendőre rögzíti! Felmerül a kérdés: Van-e a kapcsolat a két dátum között? Nos, e két dátum tulajdonképpen egy és ugyanaz, csak az egyiket (549) a Krisztus születése óta eltelt években kell érteni, míg a másikat (872) a Nagy Sándor halála óta eltelt években! Nagy Sándor ugyanis Kr.e. 323-ban halt meg, s tudjuk, hogy a halála évétől útnak indult egy időszámítási rendszer. Ha valaki a középkor során következetesen a Nagy Sándor halála óta eltelt években gondolkodott, akkor pontosan 323 évvel nagyobb dátumokat használt, mint azok, akik már Krisztus születésétől számították az időt!

Tehát:
445 - Ekkor halt meg Attila a Képes Krónika szerint. 104 - Ennyi év telt el Attila halála és a magyar honfoglalás között a Képes Krónika szerint. 323 - Ennyi év a különbség a Nagy Sándor halála utáni időszámítás és a keresztény időszámítás között. 872 (445 + 104 + 323) - Kézai szerint ekkor volt a magyar honfoglalás!!!
Könnyen elképzelhető tehát, hogy a középkorban szándékosan vagy véletlenül összetévesztették e két párhuzamosan futó időszámítási rendszert! Még tudták, hogy mi az éppen aktuális évszám, de hogy ezt Krisztus születésétől kell-e érteni, vagy Nagy Sándor halálától, az már nem volt világos! A kereszténység terjedésével általánossá vált a keresztény időszámítás, de úgy, hogy a régi Nagy Sándor-féle dátumok megmaradtak, csak a továbbiakban keresztény dátumokként értelmeződtek!
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A hunok, magyarok topik az Arvisura alapján, ennek szellemiségében működik. Azok számára, akik másként gondolják a magyarok történelmét -valamiért- még sok más lehetőség áll rendelkezésre.
Ez az előbbi -itteni- szellemiség egyfajta szellemi homogenitást is biztosít azoknak, akik ezt igénylik, elfogadják. Másfajta beleszólásokra, írásokra tehát máshol kell forumot keresnie azoknak, akik másságukat ide képzelik, mert zavarkeltőek lehetnek... Bőven vannak ilyen más helyek.
Vagyis ennek a topiknak más a szemlélete -esetenként is- mint a bevett és szokásosaknak. Éppen azért,,mert a magyarok, hunok története itt magyarul jelenik meg, azaz magyar "kiadásban".
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Tündér Ilona.
Egyeltalán nem ismeri a magyarnak mondott történelemírás Tündér Ilonát. Azt gondolják róla, hogy egy szép ősi mese szeretett lénye...Nem csak az.
Itt már írtam Róla, most a teljesebb képért ezt befejezem.
Atilla unokahuga Deédes (később: Dédes) volt, aki anyjával, Bősárkánnyal és apjával, Jákó fősámánnal indult el Ordoszból 430-ban, amikora jólszervezett közösségük, nagy csapatuk onnan eljött. Ennek okáról most nem írok. A Volgai átkelésnél Jákó úgy megsérűlt - a gerince- hogy lábai megbénultak, ezért vissza vitték -kívánságára- Ordoszba. Atilla fősámánja ekkor Buda lett, Atilla bátyja. Jákó ordoszi dolgait elrendezve itt öngyilkos lett.
A Volgánál rendezett nagysűánon viszont Deédes nyert -Atilla lova elbukott- akinek a kívánsága az volt, hogy 3 férje lehessen. (meg is szünt ez a lehetőség hamarosan) Dédesről tuni kell: hamar kezdett lovagolni és fiútestvér hijján őt mintegy "fiusitotta" az apja, Jákó..
Deédes férjei Maros, Eszék és Nekese lettek, akik közűl az első kettő MEGHALT A NAGYCSATÁBAN, NEKESE VISZONT TÚLÉLTE ŐT.
Dédes és Maros lánya volt Torockó, akinek egy Pécs nevű vitéz lett a férje. Az egyik gyermekük volt Szanka, Dédes apja. Dédes anyja pedig Majsa volt, a kunok fejedelmének lánya.( Megjegyzés:tévhit, hogy kunok ide csak IV. Bélától telepszenek le)
Tündér Ilona szülei tehát Szanka és Majsa voltak. Ilona férje Zsolt, az ittmaradó hunok fejedelmének, Csabának volt az unokája, mint említettem. Ugyanis nem mindenki ment vissza keletre Atilla halála után. Csaba is ittmaradt anyjával, Rékával, aki a daha fejedelemlehez ment feleségűl özvegyként. A dák-dahák története hosszú, megkell itt azzal elégedni, hogy Atilla segédcsapatai voltak (a gótokkal). Mindenesetre semmiképpen nem a románok ősei a dák-dahák.
Mivel Zsolt elég hamar meghalt, egy szerencsétlen vadászaton, így Ilona egyedűl nevelte gyermekeiket: Tordát, Bendét, Máriát..ILONA halála után (535) pedig Torda lett a fejedelem. (Délvidéken egy település, Erdélyben is egy város örzi a Torda nevet)
Mint már KORÁBBAN írtam, Ilona tulajdona volt a nagyszentmiklósi aranykincs, melyből vagy két edényt ő készített, mert ötvösséget is tanult. Ilona különben dédanyja palotájában született a Fehér tónál (Szeged). Itt is élt amikor tehette. Budára hívatalos ügyeit intézni lovagolt el időnként, 3 nap alatt ért oda.
Ilona uralkodása a béke jegyében telt és népe igen szerette, ezért kapta a Tündér Ilona nevet. Tájékozott volt vallási kérdésekben is és a béke érdekében ő is katolizát -titokban- a nyugati határon lévő papja segítségével.
Ilona példaképe dédanyja, Dédes volt. Dédes sem enegedte vissza keletre a népét és komoly életet, vasgyártást szervezett Ózd környékére, férjével, Nekesével, aki Buda halála után fősámán lett. Sok gyermeke született.
Ilona után a béke megszünt, a dahák birtokba vették a Jász sikságot (Duna-Tisza köze) és a gótok is próbálkoztak a területszerzésekkel, a rómaiak is visszaakartak jönni..rengeteg nyugati betörés is volt.
Szanka sámán és felesége idősebben egy nyugodt helyre költözött, a kabarokhoz, Abaujvárra. Ehhez a késöbbi kegyhelyhez kötődik el azután kb 530 év multával Álmos temetése is..aki valószínűleg ma itt nyugszik. Az ő története sem hétköznapi.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Atilla halála.
Atilla mindenáron feleségűl szerette volna venni a császárlányt, Honoriát. Ám a ravaszkodó itáliaiak -bár hitegették- mégsem adták hozzá.
Végűl a nagycsatából, majd a római kalandozásából visszatérve a gót segédcsapat főemberei rábeszélték, hogy vegye feleségűl Krimhildát. Természetesen Réka ezt sem tűrte és sokat veszekedett Attillával, aki külön is élt ekkor már.
A Krimhildával az esküvőre érkező gótok a lakodalmi vacsorán megmérgezték Atillát. A testőre -Daróc- a lakoma végefelé elaludt, amikor felébredt Atilla megfeddte az unokaöccsét...majd tovább itatta. Amikor Daróc - Dédes fia- újra felébredt, Atilla (412-452) már halott volt.
A vendégsereg gót tagjait és Krimhildát ezután lenyilazták.
A hármas koporsó igaz, de ezeket össze is kellett szedni. Az ezüst Eszéké volt, az arany Marosé. Ők mindketten meghaltak a nagycsatában. Tehát nem volt szükségük a koporsóikra. A harmadik -az acél- pedig Nekese fősámáné volt, aki vaskészítéssel is foglalkozoztt Ózd környékén. Ezért tehát hosszabb utat kellett megtenni, mjd leúsztatták a Sajón és a Tiszán Pusztaszer környékére.
Megemlítem még, hogy Nekese dobsinai ércből készítette el az acél koporsóját, mely mai kifejezéssel koracélnak mondható. Ahol a Maros a Tiszába ömlik e fölött, egy ezzel párhuzamos csatorna volt már akkor is: a Szárazér.
Atillát a Szárazérbe temették el, pár km-re a Tiszától. A temetést végző foglyokat pedig lenyilazták. Mindez 452-ben történt. A koporsók árát Réka fizette ki. A temetés helyét pedig Szanka sámán jelölte ki, trigonometriai ábrával, van is egy ezzel kapcsolatos vázlat Paál Zoltán könyvében. Az ábra -úgytűnik- megfejthetetlen.
Érdekes, de Szárazér nevű kisvízfolyás ma is található a leírt helyen. Atillát azonban hiába keresnék benne, mert már jó régen -az avar honfoglalás után- elszállították ezt keletre...Ugyanis már az avarok is keresték Atillát, azonban itt rendszeresen egy őrség működött, mely az avarokat innen elzavarta, köztük Szekeszárd avar fősámánt is, aki meg is sérűlt..Ezután vitték el messze keletre egy rejtekhelyre a koporsókat...Atilla mellé temetéskor a koporsójába egy pergőt helyeztek, hogy ez mérje a végtelen időt...írja a könyv.
A koporsók közűl az ezüst van legbeljebb, az arany kijebb, az acél pedig a külső, mert így fértek el egymásban.
Búcsúztatót Dédes és Nekese mondott és pár szóval Réka is búcsúztatta férjét, a hunok királyát.
Vannak még kérdések, nemcsak a végső nyughely körűl, azonban ezekre sohasem kapunk választ..
Atilla édesanyja -Szilsárkány- és nagynénje -Bősárkány- a mai Bősárkányban (Győr m.) van eltemetve. Bagamér -Atilla apja- temetési helye ismeretlen. Dédes elhamvasztatta magát az Ózd környéki Bálványoson és a hajnali pirkadatkor a máglyája körűl eljárta az ifjuság a "hajnaltűztáncot" kívánsága, végakarata szerint...
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Az úzok.
Az úzok a Hun Törzsszövetség ordoszi székhelyén és ennek tágabb környezetében éltek, laktak a Törzsszövetség megalakulása (ie. 4040) idejétől kezdve. Fővárosuk itt Úzd volt. Innen ők több hullámban nyugatra távoztak, az utolsó nagyobb csoportjuk még 430-ban jött el innen , akkor, amikor Atilla és népei, rokonai elhagyták Ordoszt.
Ők a Kárpát-medencébe több hullámban érkeztek, jelentős népcsoportjaik azonban keleten maradtak, vagy pl Itáliában jelentek meg az etruszk közösségnél..ahol szövetségben éltek a többi rokonnéppel ("etruszkokkal") az avarokkal, szkítákkal, széki hunokkal, sumériaiakkal, kabarokkal stb..
A Kárpát-medencébe már korán megjelentek első kisebb csoportjaik , ie. 4000 után. Ez azonban ekkor még nem jelentett sok embert, alkalmanként egy-két tucatnyi sámánra kell gondolnunk. A kalandozók ugyanis főként sámánokból verbuválódtak, rájuk volt szükség a felederítéshez is.
Első jelentősebb csoportjuk Vadnával érkezett ide (kb Jézus korában) Hetény, Ladány, Kisfalud...stb nevű településeket alapítva. Ezután Atilla idejében, Dédessel érkeztek (435-ben) ide uzok, méghozzá a marúzok Erdély és Székelyföld határán telepedtek le -Uzdon- a Maros mellett, A daragúzok pedig Eszék környékén és a mai Ózd környékén, a palúzok (palócok) pedig Ózdtól kezdődően innen nyugatra foglalnak hazát.
A Magyar Törtzsszövetség honfoglalásakor is érkeznek ide úzok, méghozzá Barkó tárkányfejedelemmel, ők Bolyok, Uraj stb borsodi községekben telepszenek le. Ugyanekkor még egy közösségük a mai Tolna megyében megalapítja Úzd községet.
Nagyjából ennyit érdemes annak megtudni, aki érdeklődik a téma iránt.
Az úz névhez kiegészítésként hozzátoldottak pedig (mar-úz, pal-úz, og-úz...) vagy a rájuk jellemző foglalkozást jelüli vagy földrajzi meghatározást jelöl (pal-úz jelentése pl: hegyekből érkezett úz).
Az országhatárokon kívűli úzokról is sok letelepedési hely lenne említhető. Pl a gara-úzok (grúzok) a Kaukázus alatt élnek..Umma sumér városban úzok laktak..ők részben Sajószentpéterre települtek, az őskorban pedig (ie. 3500-tól)-egy csoportjuk- Esztergom környékén élt..
Az Ózdon (Úzd) élő uzok pedig Dédes korától főként vasgyártással foglakoztak, ők lassan átvették a Pannon Vasvár szerepét is, ahol a sok nyugati betörés miatt a vasgyártást nem volt könnyű folytatni (Szombathely, azaz Vas megye környékéről van szó) és a vasércbeszerzés is nehéz lett, az elvesztett avar területek (Salzburg, Klágenfurt...) miatt.
Még említhetők a tungúzok is, akik állattenyésztő úzok és ők nem hagyták el Szibériát..
a felsoroltakon kívűl még Észak-Mezopotámiában is éltek uzok Gandás idején is (ie. kb 1700).
Ma az országban a legnagyobb úz csoport Kaznicbarcika-Ózd térségétől nyugatra, Komárom környékéig található, Felvidékre is átnyulva..
A palócok keleti szomszédai a kabarok, akik Munkács felé népesítették be a területet.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Újabb gyöngyszemek..a magyarokról.
Erről nagyon hosszan lehetne írni...Történelmünk tudatlannak mondható ferdítői sokan vannak.
K. Gyula prof., akadémikus úr írt egy könyvet a honfoglalástól az 1301. évi dátumok közötti uralkodóinkról. Ennek ismertetése hosszú lenne, elég belőle pár magvas gondolat..
Kiderűl az uralkodóink ismertetése alapján, hohy pl Géza felesége Sarolt volt...Nem is tudom, hogy ezt micsoda nagy munkával sikerűlt kibogoznia K. Gyulának. Azt már nem tartalmazta a leírás, hogy Sarolt eredeti neve Csantavér (ez "pogány név" volt) és Sarolt- Csantavér bizony nem az első felesége Gézának...akinek az első neje Söpte Szavárdi volt és korán meghalt. Bizony Saroltnak sem az első férje volt Géza..Ha ezt nem tudja K. akadémikus úr, akkor ezt sem ismeri, hogy Gézának Söptétől -aki besenyő volt amúgy- született egyik fia bizony VAZUL volt. Ő bizony az a bizonyos megvakított és megsüketített..méghozzá féltestvére, Vajk jóvoltából. Nem sikerűlt azt sem megismernie így K. úrnak, hogy Vazul fiai: Ebndre, Béla és Levente voltak, az első kettőből bizony király is lett.
Nem folytatnám ezt a komoly családfát, ennyi talán rámutat az ismeretek komolyságára, mellyekre ugyebár akár hívatkozni is lehet már egy újabb irásban más történészeknek. Így azután mehet akár a köztudatba is...
Vizsgálta K. Úr a Vajk korabeli településneveinket is. Azért, hogy ne terheljem sok statisztikával azt aki olvassa ezt az írást, a lényegét írom le: ebben az említett korban a Kárpát-medencében a településnevek 45%-a -szerinte- szláv volt. Ez nagyszerű, bár alapvetően eltér attól mellyet tudni vélek ezzel kapcsolatban. Még a Kossuth Rádió is mondott olyanokat nem régen, hogy pl egy kis nógrádi falu -Egyházasdengeleg- neve szláv...Gondolom a dengeleg régi névadásból származik, ma döngölegnek mondanánk...azaz végűl: olyan kis településről van szó. melynek a neve Egyházasdöngöleg lenne ma. Döngöleg, mert vertfalúak a házai de/és azért egyháza, temploma is van.
A Csongrád is szláv szerintük. Kicsit megtévesztő ez a.. grád..viszont ez a név is szerepel az ősi hun Féran (férfi-nő) névadóban, így nem lehet szláv. Nem folytatom, ill. még annyi névvel kellene foglalkozni,úgy a magyarok honfoglalása előtti, majd ezutáni településneveivel melynek döntő többsége a Féranból való és fősámáni (főtáltosi) jóváhagyással kapta ezeket a település. Nem találtam korábban jómagam semmiféle szláv nevű települést a régi országban, nem hogy K. úr statisztikaja szerinti számban...?
A Féranról korábban már írtam pár mondatot, ez a névadó ösidők óta létezett. Így a K. úr által említett Duna név sem szláv, hanem Duna asszony neve (Atilla bátyjának volt a felesége) a Tisza név sem szláv,mint állítja K. úr, hanem Tisza jaku sámánról kapta a folyó, akinek a fia Szöged volt..stb .és bizony évezredekkel a magyarok előtt itt élt rokonnép fia volt Tisza sámán. Nem folyatom..Mert úgylehet sohasem lehet tisztázni a dolgokat ...Vajk papjai elégették multinkat, FÉRANUNKAT..Persze ez a dolog makacs, újra felbukkant.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Néhány ősi településünkről.
Előbb a legrégebbiekből kiemelném Debrecent. Erről -mivel semmit sem tud- mélyen hallgat K. Mihály prof. úr.
Debrecen alapítása nagyon távoli időkben történt, még akkor, amikor kb 100 évenként kisebb csoportok érkeztek ide, akik rokonnépek voltak akkor és ma is azok.
Egy expedíciót -kalandozást- például Balog vezetett ide, ők ie. 3775 körűl érkeztek meg a Sajó környékére. Ahol azután több embere le is telepedett pl Tapolc, aki Pereces anyó lányát vette feleségűl. Tapolc azonban később elköltözött nagynyelvű anyósa közeléből a Dunántúlra..Ezidőben már korábban érkező rokonnépek laktak itt, akik még Kerkával, Gyula pateszivel jöttek ide. Hosszabban erről most nem lehetséges ide ismertetést írni.
Balog egyik emberének, Tímárnak -a ki a Tisza közelében élt- egy kisfia született a megérkezést követően és őt Debrecennek nevezték el a FÉRAN szerint a sámánok. Hamarosan meg is alapítottak egy települést, egy un századosfalut, melynek a Debrecen (Deb-Re-Cen) nevet adta az illetékes sámán. Innen tehát Debrecen neve...amely város alapítása tehát
5787 éve történt. Csaknem ilyen idős pl Jászberény is..és Szöged is..Székelyföldön pedig a legősibb alapítású hely Parajd, melyet szintén Debrecennel azonos időben alapítottak.
Ezek csak példák, hosszabb értékelés nem férne ide...De még a Dunántúlra átmennék.
Jellemzően a legősibb települések a Dunántúlon- azaz Pannoniában- Pannon vezérhez köthetőek, aki rokonnépeivel (szkíták, avarok, kabarok stb..) ie. 800-ban érkezett ide keletről, a Káspitól, Ordosz parancsára.
Nagyon sok települést alapítottak Pannonék ill. leszármazottaik. Földrajzi nevei között található a Mecsek is, aki az öccse volt Pannonnak. Pannon Almágy nevű lánya Zalatnához ment feleségűl, aki szabír ötvös volt. Almágyék egyik fiának a neve Pentele volt (szü.:ie. 743). Pentele alapítási éve: ie. 725 volt.
Pannon Csanak nevű egyik fiának Horpács, Veszprém és Pomógy voltak az utódai. Veszprém Ordoszba ment sámánságot tanulni és innen vepsze feleséggel és vepsze lovasokkal érkezett vissza (2 év alatt!) , ezután ie. 728-ban megalapította fősámáni székhelyet, Veszprémet. Így tehát hiába mondja K. Mihály úr, hogy Veszprém szláv név, nem találta el, mert vepsze, azaz rokonépeink egyikének nevét viseli. Vepsze név még a Balaton is, Vác is..
Veszprém fia különben Pét volt, Pomógy fiai közűl említhetem Lébényt, Bajánszernyét, Arácsot..
Mecsek -Pannon öccse- fia Eplény és Devecser voltak. Devecser egyik fiának neve Halimba.
Sopron szkíta alapítású város, a Pannon időből, ugyancsak Pannon időkben alapították Kanizsát (egy vitéz neve ez), Pozsonyt, sőt Detrekő várát is. lehetne folytatni a pannonkori neveket..akár Péccsel is, aki egy tórem neve, a tóremhitű Pannon-szkítáktól..akik ide nagy bazilikát is építettek.
Eszék Atilla unokahúgának, Dédesnek a férje volt, a róla elnevezett település ma a horvátoknál található. Maros szintén Atilla egyik vitéze volt. Szabadka viszont Jazig jász törzsi fejedelem feleségének volt a neve, ők kb iu. 15-20-ban költöztek ide, keletről. A jászok -bármennyire iráni népnek próbálják öket nevezni- bizony rokonnépeink, azaz hunfajúak. Utánnuk pár évvel érkeztett az első kun "hullám" a kun előnevű településeket -sok van- kihagynám.
A Pest név az ősi kohászat kohóinak -pestjeinek- nevére utal és ezek nyomán a vasművelés a Duna partján -Pestnél- Atilla idejében terjedt el, Ózd irányából..
Buda fősámán Atilla bátyja volt.
Pilis egy nagyon ősi időkben élt sámán FÉRAN neve, ő még Kerka idejében (ie. 3970) települt ide, keletről, a fiának Dömös volt a neve.
Gyöngyös, Eger szkíta nevek, kb Jézus idejéből.
Aki részletesebben elemzi a település és földrajzi neveinket az láthatja, hogy viszonylag kevés van a magyar honfoglalás idejéből, a legtöbb ennél korábbi de esetenként különböző időkből származik. Ennek okai vannak, azaz a magyar honfoglalás előtt is éltek itt korábbi rokon honfoglalók..A nevek kivétel nélkűl a FÉRANBÓL származnak és fősámáni jóváhagyással történtek a névadások. A FÉRAN ugyanis sokezer éves, az ataiszi FÉRAN akár 8-9000 éves is lehet, bármilyen hihetetlen ez.
K. Mihály prof. szerint a honfoglaláskori neveink 45%-a szláv...ekkora ostobaságot régen volt alkalmam olvasni. Ilyet csak olyan valaki írhat, akinek nincs fogalma az időben is sokrétegű hun-magyar névadási gyakorlatról. A szlávokkal érintkező északi településneveink mint FÉRAN nevek (Pozsony, Ipoly.., Balassagyarmat, Rima-vidék...,Zemplén, Murány, Tiszolc, Munkács, Ungvár...) . Pl Ungika Kubiláj anyja volt, mert Dzsingisz kán legifjabb fiának, Tolujnak a felesége lett, az egyik fiuk volt Kubiláj a mangol-kínai császár, a mongoljárást követően. Az Ung, Ungika is FÉRAN név, erre akartam itt csak utalni..
A leírtak természetesen példák, nem lehet többezer település és földrajzi névvel itt bővenbben foglalkozni.
Ma például a Kossuth Rádió délben a harangszót Mosonóvárról közvetítette (mai neve: Magyaróvár). A Rádió szerint a Moson szó szláv...milyen érdekes, hogy egy száv szóhoz magyart (óvár) ragasztottak...kuriózum. Persze a Moson név szerepel a FÉRANBAN (névnapja a Mosonoknak: febr. 6) így a Rádió megint eltérítési kísérletet hajtott végre...de örűlne ennek K. Mihály úr!
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Eger-Eged hegye.
Jézus idejében foglalták el a Dunántúlt -Pannoniát- a római légiók. Közöttük több etruszk légió is volt, akikkel a lakosság beszélgetni is tudott. Most nem írnám le kik pontosabban az etruszkoknak (tévesen) nevezettek, akik Észak-Itáliában éltek főként, mert ez igen hosszú történet, de rokonnépeink voltak. Alinelli a mai kutatójuk, rovásaikat már felismeri mostanában..Persze erről itthon néma csend..
A rómaiak megjelenésekor sokan átköltöztek Pannoniából a Dunától keletre eső térségekbe..így pl a szkíta Gyöngyös vezér is ezt tette. (van Gyöngyös patak nevű víz ma is Nyugat-Dunántúlon, itt élt..)
Mivel a Hun Törzsszövetség nagyon levolt kötve keleten, ezért ekkor nem tudott a rómaiakkal vívott csatákban segíteni. A csaták 40 évig tartottak és iu. 6.-ban fejeződtek be. A római megszállás után azonban megjelent itt KÖVESD fejedelem Ordosz irányából és Augustussal, a római császárral egy szerződést kötött, Zágráb környékén. Ennek lényege, hogy a Dunántúlon lévő veszprémi fősámáni központot tiszteletben tartják, továbbá a lakoss
ágot nem háborgatják munkájában, illetve leírták,milyen feltételekkel szedhetnek katonákat közülük, . Továbbá kikötötte, hogy Szombathely, mint a letelepedett hunfajú népek fejedelmi központja megmarad...Még valami: a Selyemut karbantartásához ehhez Róma is hozzájárul, ugyani az ő kereskedőik is használták ezt az utat.
Kövesd idejében azután az országban kállságokat szerveztek. Kövesdből mára Mezőkövesd lett...
A következő száz évben a szerződéssel kapcsolatban az Ordoszból érkező "hossazbbítók" megallapították, hogy Róma nem tartja be a szerződés minden pontját, ugyanis az erdélyi aranybányákat elfoglalta 110-120 között...( a dák-dahákat ekkor a légiók leigázták Erdélyben)
A nyugati szkíták (Kövesd is szkíta volt) fejedelme ekkor Kövesd öccse Eged volt. A számára székvárost alapítottak a mai Egert. Szeretném megjegyezni, hogy Eger mellett ma is létezik egy hegy, melynek E g e d h e gy a neve..Kövesd persze hamar eltávozott innen, keleten volt a székhelye, Ordoszban és sok tennivalója is. Ő hamarosan nemcsak ordoszi fejedelemként, hanem kínai császárként is regnált. A büszke kínaiak szeretik elfelejteni, hogy Matyótól (náluk: Mao Tun) kezdve -aki ie. 200 körűl élt- legalább HAT kínai császárt a Hun Törzsszövetség adott..közülük az utolsó Hangun volt, Atilla dédapja, akinek két ismert ikerfia is volt: Hunor és Magor..
Volt szerencsém már olyan régi íráshoz, amely Hangun császárt emlegette..
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Leletek tömkelege hányódik és kallódik el a kezekben.
A Klaus Dona féle írásról csak mi magyarok feltételezzük, hogy köze lehet a mi rovásunkhoz, de ehhez bizony kicsit többet kellene tudni róla.
Érdekes azonban, ez az "arameus nyelvű "felirat (?)koponya ami műkereskedelem útján került szemelé. Bár lehetne többet tudni róla.
 

Csatolások

  • arameus.JPG
    arameus.JPG
    78.1 KB · Olvasás: 7

Bihar

Kitiltott (BANned)
Az avar leletek..
Elősorban az avar erődítményekre gondolok itt. Több avar földvár is előkerűlt az utóbbi években, Tolnában, Zalában.... Ezek leírását meglehet keresni a neten is. Az avarok tíz földvárat építettek a határvédelmük számára. Ezek eléggé nagyméretűek voltak, mint pl a szabolcsi földvár. Hallgatnak persze arról, hogy ezek mikor készülhettek és miért . De nemcsak határőrízeti földváraik voltak az avaroknak, hanem néhány más rendeltetésű váruk is létezett. Ezeket korántsem találták még meg, vagy nem tárták fel. Az utóbbi belsőföldvárak az avar tyumenyek -katonai egységek- elhelyezésére és kiképzésére szolgáltak. Az avarkor előtt létesűlt hosszú Csörsz árok is a kiképzést (a lovast) szolgálta ekkor is. A Csörsz árok építése még Jézus korában kezdődőtt, a Kövesd féle szkíták kezdték, az északi betörések ellen, de később meghosszabbították a Tiszától (Tiszakeszitől) Aradig..Erről olvastam már olyan kiváló (?) szakmai véleményt is, hogy a rómaiak kezdik építeni...(az Alföld fölött???). Hihetelen butaságokkal lehet néha találkozni..
Az avar korban háború követett háborút, különösen a 700-as évek végefelé, de még 800 után is. Ez Nagy Károlynak és Rómának "köszönhető". Mindenáron megakarta gyilkolni -vagy elüzni- az avarokat Nagy Károly. Mintahogy a magyar honfoglalás bekövetkezténél is volt szerepe az avarok kérésének...
Nagyon szerencsétlen időben érkeztek ide az avarok, nagy népmozgások jellemzik ekkor Európát és erősödik a katolicizmus is. Ráadásul túl nagy területet akartak bírtokolni az avarok, mellyet nem tudtak igazán védeni, Salzburgtól (Sóvártól) a Dunáig és a Donig..ez hatalmas távolság.
A leleteket tekintve úgygondolom elég van ebből a korból. Mivel a leletek nem beszélnek, így inkább az értelmezésük körűl vannak problémák és kitalációk. Az avar kor nem eléggé ismert az országban. Úgy kezelik őket ráadásul mintha valami égből jött nép lennének, holott igencsak rokonnépeink, még az ősvallásunk -az uruki- is azonos volt az övékével.
 
Oldal tetejére