Hunyadi Mátyás

Hunyadi Mátyás kiemelkedő történelmi személyisége igen sok írót, képzőművészt, zenészt ihletett meg. Igen sok gyönyörű népmesénk főszereplője, s ezáltal gyermeink kedvelt mesealakja.
Szeretném, ha ide gyűjtenénk össze mindent, ami Mátyás királlyal kapcsolatos.

Élt egyszer egy király

Hunyadi Mátyás (1458 - 1490)Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án. Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére, anyja pedig Szilágyi Erzsébet. 1458 és 1490 között I. Mátyás néven magyar király, 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt.

A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt.

A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, édesanyja egy holló segítségével levelezett vele. (Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.)

Mátyást hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, ezért előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, később pedig Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra is; olvasmányait Vitéz János válogatta meg számára.

Bátyja, Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi párt zászlajára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulását. Szilágyi Mihály támadásai következtében zürzavar támadt az országban, s a király hatalma és népszerűsége egyre csökkent. Szilágyi Bécsbe, majd Prágába vonult, s túszként magával vitte Hunyadi Mátyást is. V. László bosszút esküdött, de az esküvöjére készülő királyt váratlanul elragadta a halál.

Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba Vitéz János vezetésével, hogy Budára kísérje az addig raboskodó Mátyást. Az előre kialkudott váltságdíj kifizetése után a díszes csapat Esztergomnál kelt át a Duna repedező jegén, majd 1458. február 15-én érkezett a fővárosba.

1458. január 24-én Budán, a Duna jegén a főpapok és a főurak királlyá választották, de kiskorúsága miatt Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá nevezték ki.

Mátyásnak néhány évvel trónra kerülése után sikerült megszilárdítania hatalmát. Miután felszámolta az elégedetlen főurak lázadását (1459), Jilska felvidéki uralma is összeomlott.

1463-ban Mátyás a bécsújhelyi megállapodás értelmében 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerezte Frigyestől a Szentkoronát. Az egyezség része volt az is, hogy a törökök ellen közösen harcolnak, valamint lefektették, hogy amennyiben Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Mátyás 1464. március 29-én Székesfehérváron koronáztatta meg magát.

Mátyás uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete sereg képezte. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül.

Fokozta a már korábban felállított állami hivatalok, a kancellária, a kincstartóság, a személyes jelenlét bírósága szerepét. Csillagvizsgálót állíttatott fel Budán.

Költségeinek növekedését az adórendszer 1467-es újjászervezésével fedezte. A főkincstartó pozícióját, aki az ország pénzügyeit felügyelte (napjainkban pénzügyminiszter), ezután nem nemesek töltötték be; a főkincstartó civil foglalkozássá vált. A pozíciót innentől egy budai polgár, Ernuszt János töltötte be. A kapuadó helyett a füstadót vezette be, mivel korábban előfordult, hogy több házhoz csak egyetlen kapu tartozott.

Emellett a háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó). A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott.
Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincadvámot. A távolsági kereskedelem új behozatali és kiviteli vámját, a koronavámot minden kereskedéssel foglalkozó embernek fizetnie kellett. A névváltozással elérték, hogy a korábban szerzett vámfizetés alóli mentesség megszűnt.

A pénzügyi reformoknak köszönhetően Mátyás évi bevétele 500 ezer és 700 ezer Forint körül alakult, mellyel alig maradt el a legnagyobb európai államoktól.

Mátyás bevételeinek növekedésével párhuzamosan fejlesztette a hadsereget. Az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma a bevételektől függően akár 15-20 ezer fő is lehetett. A sereg 4 fegyvernemre oszlott: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Egy lovaskatona havi zsoldja 3, egy gyalogosé 2 Forint volt.

Mátyás – apjával ellentétben – nem erőltette a törökellenes támadó hadjáratokat, hanem aktív védelemre rendezkedett be. Kialakította a második déli védővonalat, mely Karánsebestől, a Szerémségen keresztül az Adria irányába húzódott. Hagyta, hogy a törökök megszállják a Balkán félszigetet, de azt már nem akarta, hogy ellenőrzésük alá vonják a délnyugati határvidéket, ezért 1463-ban visszafoglalta Jajca várát. Emelett Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi István rendszeres portyákat vezetett a törökök által megszállt Szerbiába és Havasalföldre.

Mátyás udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult; pártfogását sok magyar humanista, többek között Báthori Miklós, Janus Pannonius és Váradi Péter is élvezte. Mátyás gyorsan felismerte a nyomtatás jelentőségét. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt; a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat. Budán és Visegrádon reneszánsz stílusban építkezett, elsőrangú olasz művészeket foglalkoztatva.

A feudális szétdaraboltság megszüntetése kedvezően hatott a fejlődő árutermelésre; megszilárdult a városok ipara és kereskedelme, s növekedett a mezővárosok gazdasági jelentősége is.

Mátyás hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte, hogy a törökök ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, amihez a Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amihez császárrá kellett választatnia magát.
Sikeres csehországi hadjáratát követően Brünnben, 1469. május 13-án cseh elenkirállyá koronáztatta magát, hogy így választófejedelem lehessen. Podjebrád György csehországi uralmát azonban nem tudta felszámolni, akinek örökébe a lengyel Jagelló Ulászló lépett. Úgy tűnt, hogy a háborúnak sohasem lesz vége, 1479-ben mégis békét kötöttek. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, s Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz.

Mátyás Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixszal kötött házasságot, hogy megoldja a törvényes utód kérdését, de sikertelenül.

Külpolitikáját maga irányította, az ország kormányzásában pedig titkárára és tanácsosaira hagyatkozott. A növekvő hadikiadások előteremtésében Nagylucsei Orbán volt segítségére.
Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet.

Mátyás tovább folytatatta a háborút azért, hogy egy bécsi asszonytól született fia, Corvin János érdekében az 1463-as szerződés érvényét veszítse.1483-ban elfoglalta tehát Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben váratlanul meghalt.

Kolozsvári szülőház

Mátyás király szülőháza
Kolozsvár legrégibb lakóházában született a magyarok legnagyobb királya 1443. február 23-án. Két vagy három épület összevonásával keletkezett a mai emlékház. Közbülső része a tulajdonképpeni gótikus egység, mely már születésekor is állt, a másik két rész vagy száz évvel fiatalabb, ezek reneszánsz stílusúak. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet, Mátyás édesanyja, Kolozsvárt. A házat 1467. szeptember 28.-án Mátyás király minden adó alól felmentette, ami egy olyan kiváltság volt, amely rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. A Mátyás szobor felállítására készülve a város a századfordulón egy budapesti műépítész tervei szerint, majd az 1940-es évek elején Kós Károly tervei szerint rekonstruáltatta a házat, ekkor kapta a mai puritánabb jellegét. A házon két emléktábla van elhelyezve: amely arra figyelmeztet, hogy ebben a házban született Corvin Mátyás.

Mátyás király aranyszőrű báránya

Mátyás király aranyszőrű báránya
Pürkerec (Brassó megye)


Elment a burkus király Mátyás királyhoz. Mint pajtások köszöntötték egymást. Mondja a burkus király, hogy:
– Úgy hallottam, hogy egy aranyszőrű báránya van.
– Igaz – azt mondja –, nekem van a juhaim közt egy aranyszőrű bárányom, és oan csobánom van, hogy sosem hazudott.
A burkus király azt mondta:
– Én megmutatom, hogy hazud.
– De – azt mondja Mátyás király – a nem hazud, oan nincs!
– De én megmutatom, hogy hazud, mert én megcsalom, hogy muszáj, hogy hazudjon.
Azt mondja Mátyás király, hogy:
– Én es fogadok akármibe, hogy nem hazud. Fele országomat odaadom.
Azt mondja a burkus király:
– Én es odaadom fele országomat, ha nem hazud.
Jó, mán kezet fognak, avval jóccokát mond a burkus király, és elmenen onnat más szállására. Ott felöltözött a burkus király ilyen parasztgúnyába, és elment ki a tanyára. Köszönti a csobánt. Fogadja a csobán.
– Isten hozta, király uram!
– Honnét üsmersz te engemet, hogy én király vagyok?
Azt mondja a csobán:
– Üsmerem én a szován, hogy maga király.
Azt mondja a burkus király:
– Adok én neked sok pénzt és hat lovat és hintót, add nekem az aranyszőrű bárányt!
– Jaj – azt mondja –, a világért se adnám, mert felakasztana Mátyás király.
Sok pénzt ígért neki, nem, egyként se egyezett belé.
Hazamegyen nagy búsan a szállására, és ott búsul, és ott volt a leánya es. Azt mondja:
– Ne búsuljon, mert elmenyek én egy csomó színarannyal és megcsalom én.
Vitt egy ládácska színaranyat és egy üveg bort jó mézesen, hogy a csobánt megcsalja. De azt mondja a csobán, hogy neki nem szűkös a pénz, Mátyás király felakasztatja, ha kérdi, hogy hova lett az aranyszőrű bárány. Addig mondott a leány, addig incselkedett, hogy megitták a bort, de a leánynak kellett elébb innia belőlle, hogy lássa, nem tett-é valami étetőt beléje. Oan kedve kerekedett aztán a csobánnak, hogy azt mondja: odaadja, ha hagyja, hogy vélle háljon, de pénz nem néki nem kell, mert pénz néki elég van.
Sokat nem szokotálódott a leány, hagyta, hogy vélle háljon. No, azután azt mondja a leány a csobánnak, hogy:
– Nyúzd meg a bárányt, és a húst edd meg, mert nékem a húsa nem kell, csak a bőre.
Hazavitte nagy örömmel az apjának az aranyszőrű báránynak a bőrét. No, örvendezett az apja es, hogy a leánya meg tudta csalni a csobánt.
De reggel lett, és búsult a csobán, hogy mit mondjon ő most Mátyás királynak, hogy az aranyszőrű bárány elveszett. Jött haza a csobán, hogy a királynak mondja meg, ha mit tud hazudni. Útközben bészúrta a botját egy féreglikba, és a kalapját reatette. Elhátrált tőlle, még nekiment, köszöntötte király uramnak. Mondta a király:
– Mi újság a tanyán? – Mán a kalapja.
Mondja újra a csobán:
– Ott bizon nincs más, az aranyszőrű bárány elveszett, a farkas megette.
Mikor azt kimondta, megéjedett.
– Hazudsz, mert akkor a többit es megette volna!
Avval kivette a botját, és hazament esmég a király felé. Esmég talált egy féreglikat, és esmég beletette a pálcáját, rea a kalapját, és köszöntötte király uramnak:
– Mi hír van a tanyán?
– Nincs egyéb, csak az aranyszőrű bárány bédöglött a kútba.
– Hazudsz – azt mondja a király –, mert a többi es bédöglött volna!
Esmént kivette a pálcát, és ment hazafelé. Harmadszor es talált egy féreglikat, belétette a pálcáját, rea a kalapját, és köszöntötte király uramnak:
– Mi újság a tanyán?
– Ellopták az aranyszőrű bárányt.
– Te, hazudsz – mondta a király –, mert a többit es ellopták volna!
Kivette a kalapját, és továbbindult Mátyás király palotájába, és ott a burkus király a leányával az asztalnál ültek. No, osztán bémenen, és köszönti a két királyt és a leányt es. De mán a bőrt odavitte volt Mátyás királynak a burkus király, és most várták, hogy hazud-é, mert ha hazudott volna, Mátyás király elvesztette volna a fele királyságát. Kérdi Mátyás király:
– Mi újság a tanyán?
– Nincs egyéb semmi, mint az aranyszőrű bárányt egy szép fekete báránnyal felcseréltem.
De volt-é Mátyás királynak öröme! De azt mondja:
– Hát hozd bé a bárányt!
De azt mondja a csobán:
– Ott középhelyt ül a két király közt.
– Bravó – mondta Mátyás király a csobánnak –, hogy nem hazudtál, má most néked adom a burkus királynak a fél országát, amit tőlle elnyertem.
– No – mondja a burkus király –, én es odaadom a leányom, úgyes megkóstolták egymást.
És úgy lett a csobánból burkus király.

Hogyan került a holló Mátyás király címerébe?

Hogyan került a holló Mátyás király címerébe?



Mátyás ifjú korától igen nagy vitéz volt. Sokat csatázott mindenféle ellenséggel. Egyszer, hogy, hogy nem a poroszok fogságába került. A porosz vezér úgy gyűlölte, annyira haragudott rá, hogy megparancsolta a katonáinak:
– Mátyást mindennap fogjátok eke elé! Hadd szántsa a hegyoldalakat, bánja meg azt is, hogy a világra jött!
Így szenvedett Mátyás, nehéz rabságban, porosz földön. Egyszer az édesanyja, Szilágyi Erzsébet, meghallotta, hogy az ő egyetlen fia micsoda nyomorúságban sínylődik. Előhívatta az egész háza népét, szolgákat s katonákat. Megkérdezte tőlük:
– Melyiktek vinné el hamarabb ezt a levelet a fiamnak?
– Én viszem, én viszem! – versengtek a szolgák.
Akkor csak lereppent egy nagy, fekete holló, s kikapta a levelet Szilágyi Erzsébet kezéből, s elszállt.
Mátyás még azon az estén megkapta az édesanyja levelét, s választ is küldött a hollóval.
Megírta, hol szenved, hogy szenved, s hogy eke elé fogják mindennap.
Mikor Szilágyi Erzsébet ezt elolvasta, a szíve szinte meghasadt a gyermekéért. Nagy szándékot tett fel magában, s üzenetet küldött Mátyásnak:
– Apád helyett apád leszek!
Ebből Mátyás megtudta, hogy hamarosan kiszabadul.
Szilágyi Erzsébet akkora csapatot gyűjtött, hogy Mátyást ki tudták szabadítani a rabságból. Az asszony is ott harcolt a katonákkal, mint egykor Mátyás apja, Hunyadi János.
Amikor Mátyást királlyá választották, a címerébe hollót tetetett, mert a holló vitt neki hírt a nehéz rabságba.

Mátyás király

Nagyon jónak találom a Mátyás királyos történeteket. Nemcsak az iskolások, hanem már az ovisok figyelmét is leköti. Óvodánk egyik projektjének záró műsoraként az Egyszer volt Budán kutyavásár c. mesét adtul elő. Nagyon élvezték !...
Csephy

Nagyon hasznos dolgok

Lezárom ezt a topickot mert az Irodalom fórumban több tobb topickban is fellelhető, ezért duplikát is.