Találtam egy oldalt, ahol érdemes szétnézni, sonka-ügyben
http://tor.grocceni.com/sonka.html#sonka232:
http://tor.grocceni.com/sonka.html#sonka232:
Husvét,- és minden ami vele kapcsolatos.
- Téma inditó Spanky
- Kezdés dátuma
Mint tudjátok a Passi-ról film is készült, most eóaktuális megnézni újra, aki teheti...
A passió
(The Passion of Christ)
Főszereplők: Jim Caviezel, Monica Bellucci, Maia Morgenstern
Forgatókönyv: Benedict Fitzgerald, Mel Gibson
Rendezte: Mel Gibson
Icon Productions
Newmarket Films
Budapest Film
Újra a mozikban 2005. március 24-től!
Megvásárolható DVD-n és VHS-en: 2004.szeptember 28-tól
Extrák a DVD-n:
Nyelv: arámi és latin 5.1, dts
Feliratok: magyar
- Interaktív menük
- Közvetlen jelenetválasztás
A passió Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik.
Jézust Pilátus, Palesztina római kormányzója elé vezetik, aki meghallgatja a farizeusok ellene szóló vádjait. Felismervén, hogy politikai konfliktussal került szembe, Pilátus Heródesnek engedi át az ügyet. Heródes visszaküldi Jézust Pilátushoz, aki Jézus vagy Barabás, a bűnöző közötti választás elé állítja a tömeget. A tömeg Barabás szabadulása és Jézus elitélése mellett dönt.
Jézust átadják a római katonáknak, akik megkorbácsolják őt. A felismerhetetlenné vált Jézust ismét Pilátus elé vezetik, aki bemutatja őt a tömegnek mintha azt mondaná: "ennyi nem volt elég?” Nem. Pilátus az egész kérdéssel kapcsolatban mossa kezeit és megparancsolja embereinek, hogy teljesítsék a tömeg óhaját.
Jézusnak átadják a keresztet és utasítják, hogy vigye végig Jeruzsálem utcáin, fel a Golgotára. A Golgota hegyén Jézust a keresztre szegezik és szembesülnie kell az utolsó kísértéssel: a félelemmel, hogy Atyja elhagyta. Sikerül leküzdenie a félelmet, Máriára, Szent Anyjára tekint és kimondja a szavakat, amelyeket csak ő érthet meg egészen: "Elvégeztetett.” Aztán meghal: "A kezedbe ajánlom lelkemet.” - hangzik el.
Halálának pillanatában a természet is gyászol: "a föld megindul, a kősziklák repedeznek”.
INFÓ
A Newmarket Films az Egyesült Államokban 2004. február 25-én, Hamvazószerda napján mutatta be a filmet 3006 mozi 4643 termében. A produkció az első két napon 26,6 millió dolláros kiemelkedő bevételt hozott, az első hétvége után pedig az első öt nap bevétele meghaladta a 117 millió dollárt. A legtöbb európai országban március eleje és április közepe közötti, húsvét előtt időszakra tűzték ki a filmpremierjét.
A passió forgatókönyvét Mel Gibson rendező-producer készítette Benedict Fritzgeralddal együttműködésben. A film Krisztus életének utolsó tizenkét óráját mutatja be a Szentírás Máté, Márk, Lukács és János Evangéliumai alapján.
A film minden szereplője azon a nyelven beszél, amelyet a cselekmény idejében valóban beszéltek: a zsidók, köztük maga Jézus és a tanítványok is arámi nyelven, a rómaiak pedig a latin nyelven. A görög, amelyen a kor értelmisége többnyire beszélt nem volt lényeges a történet szempontjából.
A filmet teljes egészében Olaszországban forgatták, két fő helyszínen: Materán és Rómában, a Cinecittá Stúdióban. A keresztre feszítés jeleneteit Dél-Olaszország Basilicata tartományában, a gyönyörű Matera városában forgatták, közel ahhoz a helyhez, ahol Pier Paolo Pasolini forgatta a Máté evangéliuma (Il Secondo Vangelo di Matteo) című filmjét 1965-ben. Jeruzsálem egyetlen hatalmas díszletét a híres Cinecittá Stúdióban, Róma külterületén építette fel Francesco Frigeri látványtervező és Carlo Gervasi díszlet építész.
Ez az egyetlen terjedelmes épületegyüttes magában foglalja a Templomot, ahol Krisztus tárgyalása az egyházi bíróság előtt lezajlik, a Pilátus palotája előtti udvart, ahol a kihallgatások folytak, valamint azt az elkerített udvart, ahol Krisztust ütlegelik és megkorbácsolják.
A passió
(The Passion of Christ)
Főszereplők: Jim Caviezel, Monica Bellucci, Maia Morgenstern
Forgatókönyv: Benedict Fitzgerald, Mel Gibson
Rendezte: Mel Gibson
Icon Productions
Newmarket Films
Budapest Film
Újra a mozikban 2005. március 24-től!
Megvásárolható DVD-n és VHS-en: 2004.szeptember 28-tól
Extrák a DVD-n:
Nyelv: arámi és latin 5.1, dts
Feliratok: magyar
- Interaktív menük
- Közvetlen jelenetválasztás
A passió Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik.
Jézust Pilátus, Palesztina római kormányzója elé vezetik, aki meghallgatja a farizeusok ellene szóló vádjait. Felismervén, hogy politikai konfliktussal került szembe, Pilátus Heródesnek engedi át az ügyet. Heródes visszaküldi Jézust Pilátushoz, aki Jézus vagy Barabás, a bűnöző közötti választás elé állítja a tömeget. A tömeg Barabás szabadulása és Jézus elitélése mellett dönt.
Jézust átadják a római katonáknak, akik megkorbácsolják őt. A felismerhetetlenné vált Jézust ismét Pilátus elé vezetik, aki bemutatja őt a tömegnek mintha azt mondaná: "ennyi nem volt elég?” Nem. Pilátus az egész kérdéssel kapcsolatban mossa kezeit és megparancsolja embereinek, hogy teljesítsék a tömeg óhaját.
Jézusnak átadják a keresztet és utasítják, hogy vigye végig Jeruzsálem utcáin, fel a Golgotára. A Golgota hegyén Jézust a keresztre szegezik és szembesülnie kell az utolsó kísértéssel: a félelemmel, hogy Atyja elhagyta. Sikerül leküzdenie a félelmet, Máriára, Szent Anyjára tekint és kimondja a szavakat, amelyeket csak ő érthet meg egészen: "Elvégeztetett.” Aztán meghal: "A kezedbe ajánlom lelkemet.” - hangzik el.
Halálának pillanatában a természet is gyászol: "a föld megindul, a kősziklák repedeznek”.
INFÓ
A Newmarket Films az Egyesült Államokban 2004. február 25-én, Hamvazószerda napján mutatta be a filmet 3006 mozi 4643 termében. A produkció az első két napon 26,6 millió dolláros kiemelkedő bevételt hozott, az első hétvége után pedig az első öt nap bevétele meghaladta a 117 millió dollárt. A legtöbb európai országban március eleje és április közepe közötti, húsvét előtt időszakra tűzték ki a filmpremierjét.
A passió forgatókönyvét Mel Gibson rendező-producer készítette Benedict Fritzgeralddal együttműködésben. A film Krisztus életének utolsó tizenkét óráját mutatja be a Szentírás Máté, Márk, Lukács és János Evangéliumai alapján.
A film minden szereplője azon a nyelven beszél, amelyet a cselekmény idejében valóban beszéltek: a zsidók, köztük maga Jézus és a tanítványok is arámi nyelven, a rómaiak pedig a latin nyelven. A görög, amelyen a kor értelmisége többnyire beszélt nem volt lényeges a történet szempontjából.
A filmet teljes egészében Olaszországban forgatták, két fő helyszínen: Materán és Rómában, a Cinecittá Stúdióban. A keresztre feszítés jeleneteit Dél-Olaszország Basilicata tartományában, a gyönyörű Matera városában forgatták, közel ahhoz a helyhez, ahol Pier Paolo Pasolini forgatta a Máté evangéliuma (Il Secondo Vangelo di Matteo) című filmjét 1965-ben. Jeruzsálem egyetlen hatalmas díszletét a híres Cinecittá Stúdióban, Róma külterületén építette fel Francesco Frigeri látványtervező és Carlo Gervasi díszlet építész.
Ez az egyetlen terjedelmes épületegyüttes magában foglalja a Templomot, ahol Krisztus tárgyalása az egyházi bíróság előtt lezajlik, a Pilátus palotája előtti udvart, ahol a kihallgatások folytak, valamint azt az elkerített udvart, ahol Krisztust ütlegelik és megkorbácsolják.
Húsvéti népszokások
A "támadás", "feltámadás", "kikerülés" ünnepe. Krisztus feltámadásának a napja. Lészpeden a feltámadási szertartásról hazaérkezve, az ünnepi asztalnál a családtagok e képen szólnak egymáshoz: "Feltámadt Krisztus!" Felelet: "Higgyünk valóban." A feltámadási körmenet közben a négy világtáj irányában, szentségi áldásban szokták részesíteni a papok a körmenet térdeplo résztvevoit. Szeged-alsóváros vallásos népe áldás közben ezeket mondja: "Jézus, Jézus, Jézus, Mária, Mária, Mária!" - panaszos, éneklo hangon.
Kárpát Magyarország számos vidékén, különösképpen az "orzo" peremeken máig él a húsvéti határkerülés. Húsvét magasztos virradatán a régi ember hírül vitte a "rábízottnak", a földnek is az Úr nagy gyozelmét, a feltámadást, hogy az ártani akaró rosszat, a természeti csapásokat, a fényes ruhás Krisztus hatalmával a határtól elrettentse.
Az elmúlt század derekán a székelyföldi legények és fiatal házasemberek Nagyszombaton vacsora után a templomot környezo temetoben gyülekeztek, s ott megválasztották elöljáróikat: "a fokirálybírót", a "dúló"-kat, a "bíró"-kat, a "pap"-ot, az "énekvezeto"-t és másokat. Aztán zsoltárokat zengedezve templomot kerültek, majd az alkalmi pap imádságot rögtönzött, áldást kért, könyörgött a veszedelmek elhárításáért. Imádság után végigvonultak a falun imádkozva és énekelve az utcákon is. Végül a határba látogattak el. Ott kitakarították a mezei forrásokat, hogy bo és jó ivóvizet adjanak, megigazították a határcövekeket. Rossz ido esetén csupán a búzatáblákat járták végig; onnan visszatértek a templomba, imádkoztak, majd a pap áldásával és a fokirálybíró intelmeivel szétoszlottak.
Ekkor már hajnalodott, a legények fenyoágakat törtek, színes szalaggal, cifra pirossal, hímes tojással öltöztették, és kedvesük kapujára tuzték. A fiatal házasok pedig "dideregtek": az ablakok alatt fázósan bebocsátásukat kérték; eláldották a házbelieket és tréfásan kibeszélték a fiatalok titkát; játékukért jutalmat kaptak.
Határjáráskor a szomszédfalvak "kerüloivel" is találkoztak. Több falu embere várta együtt a húsvét hajnalon feltámadó Napot, s tuz mellett együtt könyörgött békességért, áldásért. Némely helyen a határjárás után "hajnaloztak". A lányos és fiatal menyecskés házak kapujára barkaágat tuztek. Ahol a kapuról reggelre levették az ágat, oda másnap nem mentek locsolni. (Zalaegerszegen a határjárókat a pap és a hívek egész a falu végéig elkísérték.)
A karancsalji palóc lányok és menyecskék húsvétkor tiszta fehérbe öltöznek. A bánáti bolgárok új ruhájukat húsvétkor veszik föl; valamikor országos szokás volt ez.
A húsvéti ételszentelést egyes vidékeken "ételáldás"-nak nevezik. A megszentelt húsvéti eledel megvédte a híveket hosszú böjt után a mértéktelenségtol. A többféle ételnek jelképes szerepe volt. A húsvéti ételek jellegzetes régi neve "kókonya" (kalács, sonka, bárány, tojás, só), keleti eredetu nevén pedig "páska".
A századfordulón Göcsejben sonkát, kalácsot, tojást, tormát küldtek szentelésre egy kengyeles kosárban. A családban mindahányan eloször a tormából ettek, hogy Krisztus "keseruségét" idézzék meg magukban.
Aki a húst nem küldte szentelésre, az nagyszombat este a kosárba helyezett ételeket az "elso ház" ablakába tette, s az Úr angyala ott megáldotta. Evéskor a szentelt tojásból megkínálták egymást. Nagyon megjegyezték, hogy kivel ették, mert ha az erdoben eltévedtek, csak az illetore kellett gondolniuk és nyomban eligazodtak.
Zalában a század elején azok az uradalmi cselédek, pásztorok, akik távol éltek a templomtól, húsvét hajnali eledelüket tarisznyában, kosárban kiakasztották a fákra. Ilyenkor a világot szentelo pápa megáldotta az o ételeiket is.
Kethelyen régen úgy vélekedtek, hogy ahány darabka szentelt hús esik a földre, annyi iccével kevesebb zsírja adódik a disznajuknak, s ahány szem morzsa lehull a kalácsból, annyival kevesebb búzájuk terem.
Felsoberkifaluban a "szentuttet" eloször a méhekhez vitték; keresztet vetettek vele a kasokra.
Tojást, sonkát, kenyeret, bort szenteltettek a zamárdiak, s azt tartották, aki az áldott piros tojásból eszik, nem fog szentség nélkül meghalni.
Városdombon a szentelésre egész "ebédösvéka" ételt vittek a fejükön a menyecskék. Az ételeskosarat hímzett terítovel takarták le, ezeket máskor csak a "poszita", az újszülött anyjához vitt ételhez vették elo.
A templomban aztán a félig kibontott kosarakat a pad mellé helyezték, szertartás után letakarták; siettek haza, szóba nem álltak senkivel. A szenteltet húsvét reggelén kezdték meg.
Számos vidéken a gazda két falatot készített, az egyiket a tuzbe, a másikat, pedig a kútba vetette. A pölöskeiek egy patkó kalácsot, egy jó szelet sonkát és kolbászt szentelés után a templom lépcsojén várakozó szegényeknek adták. A szentelttel háromszor "megkerítették" a házat Bátya asszonyai. Ipoly felsovidékén az újasszony legelso teendoje a húsvéti abrosz hímzése; a lakodalmas kalácsot is ebben vitték a lakodalmas házhoz. Régebben a vetoabroszt is megáldották a templomban, délben az
ebédnél ezt terítették föl az asztalra. Szilhalom asszonyai a megszentelendo ételek mellé gyolcszacskóban kukorica- és árpaszemeket tettek; s a jószág ünnepi takarmányába szórták. Isten segítsen kokonyát (húsvéti kalácsot), piros tojást, sonkát, szalonnát, kolbászt, tormát, fokhagymát, sót szenteltettek a napkelti misén. Éhomra ették a gyerekek is; az ételt a családfo osztotta szét. A gyónást sokan hagyták húsvét napjára, hogy áldozás után a szenteltbol a kegyelem frissességében egyenek.
A "pászka": sonka, tojás, túró, vaj, bárány, torma és bor a szabolcsi görög katolikusoknál. Az ünnepélyes szentelés után valósággal menekülnek vele otthonukba; azt tartják ugyanis, hogy, aki leghátul marad, még abban az esztendoben meghal.
Az ópályi lányok a szentelt pászkát a fejük fölé szokták emelni, s mondogatták: híres legyek, mint a pászka! Anarcson a szentelésbol hazavitt pászkát körülhordozzák a házban, hogy a gonosz meg a férgek messze kerüljenek onnan.
A gazdaasszony Cséken a pászka tetejére tésztából formált öt szentsebet és a kínzáseszközöket teszi.
Egészbe sütötték meg a húsvéti bárányt Budaörs németjei.
A tojás is az osi húsvéti eledelekhez tartozik. A tojás, az életnek, az átváltozásnak, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból élet kel, éppúgy támad föl Krisztus is a sírjából.
A keresztszülok húsvétkor a feltámadást jelento tojást elküldték keresztgyermekeiknek. Városdombón a kereszt- és bérmakomák, komaasszonyok korozsmával tisztelték meg egymást: szép fehér abroszba fogott hímes tojással, almával, süteménnyel. A meglátogatott hasonlóval viszonozza.
A komalátogatás a keresztgyermek menyegzojéig tart.
Konyár református faluban az elso meghúzott barázdába helyezett tojást beszántották. Másutt a vetozsákba tették, s arról vetettek. Sövényházán, amikor eloször viszik valahova az újszülöttet, a vendéglátó háziasszony egy pirosra sült cipóval megkeríti a gyermek arcát, mondván: "ilyen szép lögyél, ilyen jó lögyél, mint ez a cipó." A cipót késobb koldusnak adják.
A gyermek egy tojást is kap, amelyet édesanyja otthon megfoz és egy csipetnyit a magzat szájába tesz, hogy hamarabb megtanuljon beszélni, az Urat dicsérni. Az egykori Istensegíts hívei a szentsír elé fektetett feszülethez piros tojást tettek. A húsvéti tojással összefüggo "elnyeros" játék a tojássütés, koccintás, kókányolás; Istensegítsen kosolás, a moldvai csángóknál csokkantás, Magyarózdon töröközés. Két tojást összeütnek, akié összetörik, veszít.
A húsvéti sonkát sok helyen úgy eszik, hogy csontot nem törnek benne. Evése az algyoiek szerint megvédi az embert, hogy kígyó ne másszék a szájába ebéd utáni pihenon, nyáron kint a földön. A tormának, hagymának, sónak osi gonoszuzo szerepe van, csakúgy, mint a fokhagymának. A szentelt sóból a gazdaasszony némely vidéken dagasztáskor a tésztába tesz; de e szentelménybol az állatok eledelébe is kerül.
Göcsejben, Sióagárdon a sonka egy darabka csontját a kémény füstjárójára szokták tenni, hogy a tuzvész távol maradjon. Lesenceújfaluban a rosszul termo fára akasztják ugyanezt.
A sonkacsont velojébol készítették a betegségrol való kenocsöt Homokmégy asszonyai.
Vámosmiskén, Zalavégen, Búcsúszentlászlón egy szentelt piros tojást pohárban a tisztaszoba szekrényének tetejére tesznek. Versed sokácai húsvét napján egy megáldott piros tojást hozzátartozójuk sírjára visznek. Egy szentelt tojást a kútba dobtak régen a nagysimonyiak. Kisáron az elso kihajtáskor tojáson át ment ki a portáról a jószág.
A szentelt étel maradványait is megbecsülték. Cséccsekefalván a tüzes sebet megégetett szentelt morzsa füstjével orvosolták; nyáron, pedig verébkár ellen hintették a gabonaföldekre. Máshol tuzbe vetették, hogy ne kerüljön oktalan állat szájába.
Az istálló gerendájára kötözik a sonka csontját Csíkszentkirályon, hogy a "szépasszonyok" ne bogozzák össze a lovak farkát és sörényét.
A szegedi tájon a szentelt tojáshéjat a kerti vetemények "kapják meg' és az aprójószággal etetik meg, van ahol a szolo négy sarkába ássák.
Húsvét a rokonság látogatásának, a haragosok fölkeresésének alkalmát is hozta.
A kiben-kiben föltámadt Krisztus kért bocsánatot ilyenkor a másiktól, s o volt a megbocsátó is.
(Molnár V. József: Kalendárium c. könyve alapján)
A "támadás", "feltámadás", "kikerülés" ünnepe. Krisztus feltámadásának a napja. Lészpeden a feltámadási szertartásról hazaérkezve, az ünnepi asztalnál a családtagok e képen szólnak egymáshoz: "Feltámadt Krisztus!" Felelet: "Higgyünk valóban." A feltámadási körmenet közben a négy világtáj irányában, szentségi áldásban szokták részesíteni a papok a körmenet térdeplo résztvevoit. Szeged-alsóváros vallásos népe áldás közben ezeket mondja: "Jézus, Jézus, Jézus, Mária, Mária, Mária!" - panaszos, éneklo hangon.
Kárpát Magyarország számos vidékén, különösképpen az "orzo" peremeken máig él a húsvéti határkerülés. Húsvét magasztos virradatán a régi ember hírül vitte a "rábízottnak", a földnek is az Úr nagy gyozelmét, a feltámadást, hogy az ártani akaró rosszat, a természeti csapásokat, a fényes ruhás Krisztus hatalmával a határtól elrettentse.
Az elmúlt század derekán a székelyföldi legények és fiatal házasemberek Nagyszombaton vacsora után a templomot környezo temetoben gyülekeztek, s ott megválasztották elöljáróikat: "a fokirálybírót", a "dúló"-kat, a "bíró"-kat, a "pap"-ot, az "énekvezeto"-t és másokat. Aztán zsoltárokat zengedezve templomot kerültek, majd az alkalmi pap imádságot rögtönzött, áldást kért, könyörgött a veszedelmek elhárításáért. Imádság után végigvonultak a falun imádkozva és énekelve az utcákon is. Végül a határba látogattak el. Ott kitakarították a mezei forrásokat, hogy bo és jó ivóvizet adjanak, megigazították a határcövekeket. Rossz ido esetén csupán a búzatáblákat járták végig; onnan visszatértek a templomba, imádkoztak, majd a pap áldásával és a fokirálybíró intelmeivel szétoszlottak.
Ekkor már hajnalodott, a legények fenyoágakat törtek, színes szalaggal, cifra pirossal, hímes tojással öltöztették, és kedvesük kapujára tuzték. A fiatal házasok pedig "dideregtek": az ablakok alatt fázósan bebocsátásukat kérték; eláldották a házbelieket és tréfásan kibeszélték a fiatalok titkát; játékukért jutalmat kaptak.
Határjáráskor a szomszédfalvak "kerüloivel" is találkoztak. Több falu embere várta együtt a húsvét hajnalon feltámadó Napot, s tuz mellett együtt könyörgött békességért, áldásért. Némely helyen a határjárás után "hajnaloztak". A lányos és fiatal menyecskés házak kapujára barkaágat tuztek. Ahol a kapuról reggelre levették az ágat, oda másnap nem mentek locsolni. (Zalaegerszegen a határjárókat a pap és a hívek egész a falu végéig elkísérték.)
A karancsalji palóc lányok és menyecskék húsvétkor tiszta fehérbe öltöznek. A bánáti bolgárok új ruhájukat húsvétkor veszik föl; valamikor országos szokás volt ez.
A húsvéti ételszentelést egyes vidékeken "ételáldás"-nak nevezik. A megszentelt húsvéti eledel megvédte a híveket hosszú böjt után a mértéktelenségtol. A többféle ételnek jelképes szerepe volt. A húsvéti ételek jellegzetes régi neve "kókonya" (kalács, sonka, bárány, tojás, só), keleti eredetu nevén pedig "páska".
A századfordulón Göcsejben sonkát, kalácsot, tojást, tormát küldtek szentelésre egy kengyeles kosárban. A családban mindahányan eloször a tormából ettek, hogy Krisztus "keseruségét" idézzék meg magukban.
Aki a húst nem küldte szentelésre, az nagyszombat este a kosárba helyezett ételeket az "elso ház" ablakába tette, s az Úr angyala ott megáldotta. Evéskor a szentelt tojásból megkínálták egymást. Nagyon megjegyezték, hogy kivel ették, mert ha az erdoben eltévedtek, csak az illetore kellett gondolniuk és nyomban eligazodtak.
Zalában a század elején azok az uradalmi cselédek, pásztorok, akik távol éltek a templomtól, húsvét hajnali eledelüket tarisznyában, kosárban kiakasztották a fákra. Ilyenkor a világot szentelo pápa megáldotta az o ételeiket is.
Kethelyen régen úgy vélekedtek, hogy ahány darabka szentelt hús esik a földre, annyi iccével kevesebb zsírja adódik a disznajuknak, s ahány szem morzsa lehull a kalácsból, annyival kevesebb búzájuk terem.
Felsoberkifaluban a "szentuttet" eloször a méhekhez vitték; keresztet vetettek vele a kasokra.
Tojást, sonkát, kenyeret, bort szenteltettek a zamárdiak, s azt tartották, aki az áldott piros tojásból eszik, nem fog szentség nélkül meghalni.
Városdombon a szentelésre egész "ebédösvéka" ételt vittek a fejükön a menyecskék. Az ételeskosarat hímzett terítovel takarták le, ezeket máskor csak a "poszita", az újszülött anyjához vitt ételhez vették elo.
A templomban aztán a félig kibontott kosarakat a pad mellé helyezték, szertartás után letakarták; siettek haza, szóba nem álltak senkivel. A szenteltet húsvét reggelén kezdték meg.
Számos vidéken a gazda két falatot készített, az egyiket a tuzbe, a másikat, pedig a kútba vetette. A pölöskeiek egy patkó kalácsot, egy jó szelet sonkát és kolbászt szentelés után a templom lépcsojén várakozó szegényeknek adták. A szentelttel háromszor "megkerítették" a házat Bátya asszonyai. Ipoly felsovidékén az újasszony legelso teendoje a húsvéti abrosz hímzése; a lakodalmas kalácsot is ebben vitték a lakodalmas házhoz. Régebben a vetoabroszt is megáldották a templomban, délben az
ebédnél ezt terítették föl az asztalra. Szilhalom asszonyai a megszentelendo ételek mellé gyolcszacskóban kukorica- és árpaszemeket tettek; s a jószág ünnepi takarmányába szórták. Isten segítsen kokonyát (húsvéti kalácsot), piros tojást, sonkát, szalonnát, kolbászt, tormát, fokhagymát, sót szenteltettek a napkelti misén. Éhomra ették a gyerekek is; az ételt a családfo osztotta szét. A gyónást sokan hagyták húsvét napjára, hogy áldozás után a szenteltbol a kegyelem frissességében egyenek.
A "pászka": sonka, tojás, túró, vaj, bárány, torma és bor a szabolcsi görög katolikusoknál. Az ünnepélyes szentelés után valósággal menekülnek vele otthonukba; azt tartják ugyanis, hogy, aki leghátul marad, még abban az esztendoben meghal.
Az ópályi lányok a szentelt pászkát a fejük fölé szokták emelni, s mondogatták: híres legyek, mint a pászka! Anarcson a szentelésbol hazavitt pászkát körülhordozzák a házban, hogy a gonosz meg a férgek messze kerüljenek onnan.
A gazdaasszony Cséken a pászka tetejére tésztából formált öt szentsebet és a kínzáseszközöket teszi.
Egészbe sütötték meg a húsvéti bárányt Budaörs németjei.
A tojás is az osi húsvéti eledelekhez tartozik. A tojás, az életnek, az átváltozásnak, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból élet kel, éppúgy támad föl Krisztus is a sírjából.
A keresztszülok húsvétkor a feltámadást jelento tojást elküldték keresztgyermekeiknek. Városdombón a kereszt- és bérmakomák, komaasszonyok korozsmával tisztelték meg egymást: szép fehér abroszba fogott hímes tojással, almával, süteménnyel. A meglátogatott hasonlóval viszonozza.
A komalátogatás a keresztgyermek menyegzojéig tart.
Konyár református faluban az elso meghúzott barázdába helyezett tojást beszántották. Másutt a vetozsákba tették, s arról vetettek. Sövényházán, amikor eloször viszik valahova az újszülöttet, a vendéglátó háziasszony egy pirosra sült cipóval megkeríti a gyermek arcát, mondván: "ilyen szép lögyél, ilyen jó lögyél, mint ez a cipó." A cipót késobb koldusnak adják.
A gyermek egy tojást is kap, amelyet édesanyja otthon megfoz és egy csipetnyit a magzat szájába tesz, hogy hamarabb megtanuljon beszélni, az Urat dicsérni. Az egykori Istensegíts hívei a szentsír elé fektetett feszülethez piros tojást tettek. A húsvéti tojással összefüggo "elnyeros" játék a tojássütés, koccintás, kókányolás; Istensegítsen kosolás, a moldvai csángóknál csokkantás, Magyarózdon töröközés. Két tojást összeütnek, akié összetörik, veszít.
A húsvéti sonkát sok helyen úgy eszik, hogy csontot nem törnek benne. Evése az algyoiek szerint megvédi az embert, hogy kígyó ne másszék a szájába ebéd utáni pihenon, nyáron kint a földön. A tormának, hagymának, sónak osi gonoszuzo szerepe van, csakúgy, mint a fokhagymának. A szentelt sóból a gazdaasszony némely vidéken dagasztáskor a tésztába tesz; de e szentelménybol az állatok eledelébe is kerül.
Göcsejben, Sióagárdon a sonka egy darabka csontját a kémény füstjárójára szokták tenni, hogy a tuzvész távol maradjon. Lesenceújfaluban a rosszul termo fára akasztják ugyanezt.
A sonkacsont velojébol készítették a betegségrol való kenocsöt Homokmégy asszonyai.
Vámosmiskén, Zalavégen, Búcsúszentlászlón egy szentelt piros tojást pohárban a tisztaszoba szekrényének tetejére tesznek. Versed sokácai húsvét napján egy megáldott piros tojást hozzátartozójuk sírjára visznek. Egy szentelt tojást a kútba dobtak régen a nagysimonyiak. Kisáron az elso kihajtáskor tojáson át ment ki a portáról a jószág.
A szentelt étel maradványait is megbecsülték. Cséccsekefalván a tüzes sebet megégetett szentelt morzsa füstjével orvosolták; nyáron, pedig verébkár ellen hintették a gabonaföldekre. Máshol tuzbe vetették, hogy ne kerüljön oktalan állat szájába.
Az istálló gerendájára kötözik a sonka csontját Csíkszentkirályon, hogy a "szépasszonyok" ne bogozzák össze a lovak farkát és sörényét.
A szegedi tájon a szentelt tojáshéjat a kerti vetemények "kapják meg' és az aprójószággal etetik meg, van ahol a szolo négy sarkába ássák.
Húsvét a rokonság látogatásának, a haragosok fölkeresésének alkalmát is hozta.
A kiben-kiben föltámadt Krisztus kért bocsánatot ilyenkor a másiktól, s o volt a megbocsátó is.
(Molnár V. József: Kalendárium c. könyve alapján)
Kritika a filmről
A passió
Nehéz úgy beszélni A passióról (The Passion of the Christ), hogy az embert ne befolyásolja a szenvedélyeknek az elmúlt hat hónapban támadt vihara, valamint a film kapcsán megfogalmazott számos kérdés. Elkövetett-e Mel Gibson valami pimaszságot? Antiszemtizmusról van-e szó? Egy veszedelmes eszközhöz nyúlt, hogy gyűlöletet szítson? Vagy talán politikailag érzékeny korunk ítélkezésében mutatkozik óriási tévedés? Nos, végül is itt a film, s nekünk azt kell megítélnünk - mint filmet - és a (földi) örömhír az, hogy Gibson egy zseniálisan döbbenetes és traumatikus látomást tár elénk Krisztus életének utolsó 12 órájáról, s mindezt olyan rendezői lendülettel és magabiztos irányítással teszi, amit A rettenthetetlen című filmjénél még nem tapasztaltunk.
Nagyon egyértelműen viszi a filmvászonra Gibson a témát. Csak egészen futó pillantásokban mutatja be Krisztus életét és tanításait az elárultatásáig a Gecsemáné-kertben, ahol a film kezdődik. Ami valójában elénk tárul, az Krisztus gyötrelmes és előre elrendelt fizikai szenvedése és megaláztatása a kereszt felé vezető úton és a kereszten. És ezt mutatja meg Gibson: a gyötrelmes szenvedést.
Már az első sajtóvetítések megosztották a közönséget és nem annyira a hit miatt, hanem hogy ki bírja gyomorral az erőszakot és ki nem. És ez az a pont, ami a filmről a legújabb vitákat kiváltja, nevezetesen, hogy a hívők seregei fizetnek azért Észak-Amerika-szerte, hogy mindezt ezen a héten lássák.
A Krisztussal szemben alkalmazott könyörtelen erőszak révén jelentkezik a filmben az az ősi erő, ami mostanában ritkán látható a moziban. Gibson célját - ami az volt, hogy bemutassa azt a mérhetetlen kegyetlenséget, amit Krisztus elviselt az emberekért - nem kevés sikerrel éri el és időnként feledteti azokat a tiszteletreméltó Passió-változatokat, amelyeket eddig filmre vittek.
Egysíkú a mű? Ki tudja. Sok terjedelmes jelenetben a film majdhogynem monoton, jellemábrázolásra alig vállalkozik, az evangéliumot követi, merjük kimondani, vallásosan. Valami mégis arra kényszerít, hogy nézzük Krisztus agóniáját, mint a nyilvános kivégzéseket a régi időkben, már csak azért is, mert az ember tudja, hogy a vége jó lesz. Ha Krisztus végül feltámad a halálából, miért ne lenne elviselhető brutális megkorbácsolásának és kegyetlen meggyilkolásának végignézése?
Feltételezve, hogy a film magával ragadja a hívőket, jelentős forgalmazási siker lesz. Még ha a szülők óvni akarják is majd a gyerekeiket a zsigerekig hatoló tapasztalattól, magával ragadja őket ez a film, mert minden egyes képkockában benne van Gibson őszinte hite abban, amit csinált.
Hozzá kell tennünk, kevés olyan nem-hívő lesz, akiket még nem ért el az ármánykodás, hogy mit kell Gibsonnak mondania erről a témáról, különösen a világszerte teljes címlapokat is kitevő sajtóvisszhang fényében. A másodlagos médiumokban azonban a filmnek hosszútávon gigantikus potenciális értéke van: ez egy időtlen mű, mely az eljövendő években sokáig felhasználható lesz vallási és oktatási célokra.
A filmben azok a nyelvek szólalnak meg, amelyeket annak idején hallhattunk volna - az arámi, a latin és a görög, a terjesztőknek azonban emiatt nem kell aggódniuk. Itt nem a dialógusoké az elsőbbség, és aki valamelyest is ismeri a történetet, már ismeri is a filmben elhangzó szavakat. Sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogyan ítélik majd meg a filmet, ha az év végén eljön a díjazások ideje: idegen nyelvű filmként nevezik majd? Netán létrehoznak egy új kategóriát a holt nyelven beszélő filmek számára?
A passió rendezői film, és míg a három főszereplő - Jim Caviezel (Jézus), Maia Morgenstern (Mária) és Monica Bellucci (Mária Magdolna) - remekel, mégis másodlagosak a film szívében dobogó vallásos szenvedélyhez képest. Ezért van az, hogy a testet érő szadista támadások képeinek miriádja jobban belevésődik az emlékezetbe, mint az egyéni alakítások.
Gibson ezeket a bántalmazásokat olyan gonddal és hitelességgel koreografálta meg, hogy azok a jeleneteknek barbár szépséget kölcsönöznek, és ami egy film esetében kellemetlen, szokatlan, a tényleges fizikai fájdalom kínját váltják ki.
A 27 millió dolláros film, melyet a dél-olaszországi Materában, valamint a római Cinecittá Stúdió műtermeiben forgattak, tökéletesen megfelel a várakozásnak, köszönhetően a díszlettervező Francesco Frigerinek és az operatőr Caleb Deschanelnek, aki az iszapos barna markáns színárnyalataival dolgozik, amelybe belevegyül a kiontott vér vöröse. John Debney zenéjének lüktető közel-keleti hangulata van, s ezzel Peter Gabriel zenéjére emlékeztet a Krisztus utolsó megkísértése című filmből, bár ebben megszólal a hagyományosabb hangzású mennyei kórus.
Mike Goodridge, a Screen amerikai szerkesztője (Los Angeles)
(Screen Daily 2004. február 23., Fordítás-forrás: Budapest Film)
(forrás- (előbbi is) -PremierPark)
A passió
Nehéz úgy beszélni A passióról (The Passion of the Christ), hogy az embert ne befolyásolja a szenvedélyeknek az elmúlt hat hónapban támadt vihara, valamint a film kapcsán megfogalmazott számos kérdés. Elkövetett-e Mel Gibson valami pimaszságot? Antiszemtizmusról van-e szó? Egy veszedelmes eszközhöz nyúlt, hogy gyűlöletet szítson? Vagy talán politikailag érzékeny korunk ítélkezésében mutatkozik óriási tévedés? Nos, végül is itt a film, s nekünk azt kell megítélnünk - mint filmet - és a (földi) örömhír az, hogy Gibson egy zseniálisan döbbenetes és traumatikus látomást tár elénk Krisztus életének utolsó 12 órájáról, s mindezt olyan rendezői lendülettel és magabiztos irányítással teszi, amit A rettenthetetlen című filmjénél még nem tapasztaltunk.
Nagyon egyértelműen viszi a filmvászonra Gibson a témát. Csak egészen futó pillantásokban mutatja be Krisztus életét és tanításait az elárultatásáig a Gecsemáné-kertben, ahol a film kezdődik. Ami valójában elénk tárul, az Krisztus gyötrelmes és előre elrendelt fizikai szenvedése és megaláztatása a kereszt felé vezető úton és a kereszten. És ezt mutatja meg Gibson: a gyötrelmes szenvedést.
Már az első sajtóvetítések megosztották a közönséget és nem annyira a hit miatt, hanem hogy ki bírja gyomorral az erőszakot és ki nem. És ez az a pont, ami a filmről a legújabb vitákat kiváltja, nevezetesen, hogy a hívők seregei fizetnek azért Észak-Amerika-szerte, hogy mindezt ezen a héten lássák.
A Krisztussal szemben alkalmazott könyörtelen erőszak révén jelentkezik a filmben az az ősi erő, ami mostanában ritkán látható a moziban. Gibson célját - ami az volt, hogy bemutassa azt a mérhetetlen kegyetlenséget, amit Krisztus elviselt az emberekért - nem kevés sikerrel éri el és időnként feledteti azokat a tiszteletreméltó Passió-változatokat, amelyeket eddig filmre vittek.
Egysíkú a mű? Ki tudja. Sok terjedelmes jelenetben a film majdhogynem monoton, jellemábrázolásra alig vállalkozik, az evangéliumot követi, merjük kimondani, vallásosan. Valami mégis arra kényszerít, hogy nézzük Krisztus agóniáját, mint a nyilvános kivégzéseket a régi időkben, már csak azért is, mert az ember tudja, hogy a vége jó lesz. Ha Krisztus végül feltámad a halálából, miért ne lenne elviselhető brutális megkorbácsolásának és kegyetlen meggyilkolásának végignézése?
Feltételezve, hogy a film magával ragadja a hívőket, jelentős forgalmazási siker lesz. Még ha a szülők óvni akarják is majd a gyerekeiket a zsigerekig hatoló tapasztalattól, magával ragadja őket ez a film, mert minden egyes képkockában benne van Gibson őszinte hite abban, amit csinált.
Hozzá kell tennünk, kevés olyan nem-hívő lesz, akiket még nem ért el az ármánykodás, hogy mit kell Gibsonnak mondania erről a témáról, különösen a világszerte teljes címlapokat is kitevő sajtóvisszhang fényében. A másodlagos médiumokban azonban a filmnek hosszútávon gigantikus potenciális értéke van: ez egy időtlen mű, mely az eljövendő években sokáig felhasználható lesz vallási és oktatási célokra.
A filmben azok a nyelvek szólalnak meg, amelyeket annak idején hallhattunk volna - az arámi, a latin és a görög, a terjesztőknek azonban emiatt nem kell aggódniuk. Itt nem a dialógusoké az elsőbbség, és aki valamelyest is ismeri a történetet, már ismeri is a filmben elhangzó szavakat. Sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogyan ítélik majd meg a filmet, ha az év végén eljön a díjazások ideje: idegen nyelvű filmként nevezik majd? Netán létrehoznak egy új kategóriát a holt nyelven beszélő filmek számára?
A passió rendezői film, és míg a három főszereplő - Jim Caviezel (Jézus), Maia Morgenstern (Mária) és Monica Bellucci (Mária Magdolna) - remekel, mégis másodlagosak a film szívében dobogó vallásos szenvedélyhez képest. Ezért van az, hogy a testet érő szadista támadások képeinek miriádja jobban belevésődik az emlékezetbe, mint az egyéni alakítások.
Gibson ezeket a bántalmazásokat olyan gonddal és hitelességgel koreografálta meg, hogy azok a jeleneteknek barbár szépséget kölcsönöznek, és ami egy film esetében kellemetlen, szokatlan, a tényleges fizikai fájdalom kínját váltják ki.
A 27 millió dolláros film, melyet a dél-olaszországi Materában, valamint a római Cinecittá Stúdió műtermeiben forgattak, tökéletesen megfelel a várakozásnak, köszönhetően a díszlettervező Francesco Frigerinek és az operatőr Caleb Deschanelnek, aki az iszapos barna markáns színárnyalataival dolgozik, amelybe belevegyül a kiontott vér vöröse. John Debney zenéjének lüktető közel-keleti hangulata van, s ezzel Peter Gabriel zenéjére emlékeztet a Krisztus utolsó megkísértése című filmből, bár ebben megszólal a hagyományosabb hangzású mennyei kórus.
Mike Goodridge, a Screen amerikai szerkesztője (Los Angeles)
(Screen Daily 2004. február 23., Fordítás-forrás: Budapest Film)
(forrás- (előbbi is) -PremierPark)
Szia Kinszi! Gratulálok a topikhoz, gazdag és eredeti.
Köszönjük, hogy általa teljesedhet a tudásunk.
Pár tojás a kosárkába.
Wass Albert: Nagypénteki sirató
Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Judás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
judáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.
Reményik Sándor: A kereszt fogantatása
A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
A Libanonra szállott.
A Libanon csúcsán egy cédrus állott.
Törzse obeliszk, feje korona.
A Szentlélek ráharsogott: Te fa!
Máriától, a Szuztol most jövök,
Csirázik immár az Isten fia,
És áldott o az asszonyok között.
Most rajtad a sor: ím, vihar-kezemmel
Megáldalak: légy terhes a kereszttel!
Légy te is áldott minden fák között,
Érezd, hogy no benned a feszület,
Éveid: a Megváltó évei,
Míg utatok egykor összevezet.
Rajtad csorogjon végig Krisztus vére,
Kidöntve majd magányod vadonából
Állítsanak a világ közepébe.
Ott állj majd minden árva faluvégen,
Ott függj a cellák kietlen falán,
Os-fádnak ezer apró másaképen.
Forgácsolódj szét millió darabra,
A Szabadító tekintsen le rólad
Millió megbilincselt életrabra,
A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
Tovazúgott a Libanon felett,
Zúgásában ezer fa reszketett,
Ordító erdon ment harsogva át,
Csak egy fa értette meg a szavát, -
Lehajlott óriási koronája:
Kereszt-sorsának megadta magát.
Kolozsvár, 1928 március 1
A húsvéti készülődéshez jól használható ez a recept. Hosszadalmas elkészítése ellenére érdemes kipróbálni, meghozza a várt elismerést.
Húsvéti foszlós kalács
Hozzávalók:
12 szelethez:
3.5 - 4 dl tej
1 kockacukor
3 dkg élesztő
50 dkg simaliszt
10 dkg vaj
5 dkg cukor
2+1 tojássárga
só
5 dkg mazsola
Elkészítése:
1 dl langyos tejbe beletesszük a kockacukrot, az élesztőt, s meleg helyen megkelesztjük. A lisztbe beleöntjük a kovászt, és galuska lágyságú tésztát készítünk. Konyharuhával letakarjuk s kétszeresére kelesztjük. A maradék langyos tejbe beletesszük a sót a cukrot , és 2 tojás sárgáját. Apránként a liszthez adjuk, majd kétszerre, háromszorra hozzáadjuk az 5dkg felolvasztott vajat, s jól kidolgozzuk. Akkor jó, ha a tészta hólyagos. A tetejét megszórjuk liszttel és megint hagyjuk kelni. Ha ismét a kétszerese, kiborítjuk egy lisztezett deszkára, és beledolgozzuk a mazsolát. /előzőleg langyos vízben áztatjuk / Három cipót formálunk, majd hengerré formáljuk, és befonjuk. Vajjal kikent formába tesszük, és letakarva langyos helyen addig kelesztjük míg el nem éri a forma tetejét. Megkenjük tojássárgájával, és előmelegített sütőben 200 fokon sütjük. / kb.: 40- 50 percig / A formában hagyjuk kihűlni.
Húsvéti foszlós kalács
Hozzávalók:
12 szelethez:
3.5 - 4 dl tej
1 kockacukor
3 dkg élesztő
50 dkg simaliszt
10 dkg vaj
5 dkg cukor
2+1 tojássárga
só
5 dkg mazsola
Elkészítése:
1 dl langyos tejbe beletesszük a kockacukrot, az élesztőt, s meleg helyen megkelesztjük. A lisztbe beleöntjük a kovászt, és galuska lágyságú tésztát készítünk. Konyharuhával letakarjuk s kétszeresére kelesztjük. A maradék langyos tejbe beletesszük a sót a cukrot , és 2 tojás sárgáját. Apránként a liszthez adjuk, majd kétszerre, háromszorra hozzáadjuk az 5dkg felolvasztott vajat, s jól kidolgozzuk. Akkor jó, ha a tészta hólyagos. A tetejét megszórjuk liszttel és megint hagyjuk kelni. Ha ismét a kétszerese, kiborítjuk egy lisztezett deszkára, és beledolgozzuk a mazsolát. /előzőleg langyos vízben áztatjuk / Három cipót formálunk, majd hengerré formáljuk, és befonjuk. Vajjal kikent formába tesszük, és letakarva langyos helyen addig kelesztjük míg el nem éri a forma tetejét. Megkenjük tojássárgájával, és előmelegített sütőben 200 fokon sütjük. / kb.: 40- 50 percig / A formában hagyjuk kihűlni.
Fonott kalács
Hozzávalók:
50 deka liszt
3 evökanál vaníliás cukor (bourbon vaníliával, saját készítésü)
2 tojássárgája
1 mokkáskanál só
6 deka olvasztott vaj
3-4 dl meleg tej (ez a mennyíség a liszt minöségétöl függ, lehet bele kevesebbet is tenni, a tészta semmiképp ne legyen túl puha, inkább félkemény-ruganyos!)
1 csomag szárított élesztö
a kenéshez 1 tojássárgája és kevés tej
A tojások sárgáját a cukorral, az olvasztott vajjal, sóval és 2 dl tejjel simára keverem. A lisztet elvegyítem az élesztöporral, és hozzáadom a cukros-vajas tejet. Elkezdem összeállítani a tésztát, és közben annyi meleg tejet öntök még hozzá apránként amennyit felvesz. Sima rugalmas tésztát dagasztok, majd letakarva egy óráig langyos helyen kelesztem. Amikor a duplájára kelt a tészta, újra összegyúrom, és 4 egyenlö részre osztom. Kb. 40 cm hosszú rudakat sodrok a tésztanegyedekböl, és négyesfonással összefonom. Újra letakarom és jó fél órát kelesztem. 1 tojássárgáját 2 tk. tejjel elkeverek, és lekenem vele a megkelt kalácsot. 175 foknál aranysárgára sütöm. (45 per alatt, sütötöl függöen)
Hogy szépen megtartsa a formáját a kalács, és ne "folyjon" szét, a sütöpapír 4 sarkát egyenként erösen összecsavarom.
Hozzávalók:
50 deka liszt
3 evökanál vaníliás cukor (bourbon vaníliával, saját készítésü)
2 tojássárgája
1 mokkáskanál só
6 deka olvasztott vaj
3-4 dl meleg tej (ez a mennyíség a liszt minöségétöl függ, lehet bele kevesebbet is tenni, a tészta semmiképp ne legyen túl puha, inkább félkemény-ruganyos!)
1 csomag szárított élesztö
a kenéshez 1 tojássárgája és kevés tej
A tojások sárgáját a cukorral, az olvasztott vajjal, sóval és 2 dl tejjel simára keverem. A lisztet elvegyítem az élesztöporral, és hozzáadom a cukros-vajas tejet. Elkezdem összeállítani a tésztát, és közben annyi meleg tejet öntök még hozzá apránként amennyit felvesz. Sima rugalmas tésztát dagasztok, majd letakarva egy óráig langyos helyen kelesztem. Amikor a duplájára kelt a tészta, újra összegyúrom, és 4 egyenlö részre osztom. Kb. 40 cm hosszú rudakat sodrok a tésztanegyedekböl, és négyesfonással összefonom. Újra letakarom és jó fél órát kelesztem. 1 tojássárgáját 2 tk. tejjel elkeverek, és lekenem vele a megkelt kalácsot. 175 foknál aranysárgára sütöm. (45 per alatt, sütötöl függöen)
Hogy szépen megtartsa a formáját a kalács, és ne "folyjon" szét, a sütöpapír 4 sarkát egyenként erösen összecsavarom.
http://www.torzsasztal.com/videos/frankosagok/ff2_baranykotlett.wmv
Bárány kotlett- videó recept
BÁRÁNY KOTLETT ROZMARINGOS PULISZKÁVAL
A hozzávalók: bárány kotlett, cukkíni, padlizsán, paprika, újhagyma, paradicsom, olívabogyó, vöröshagyma. A puliszka fele tej, fele víz hozzáadásával készül, teszünk hozzá egy evőkanál vajat, és reszelt parmezánt. A bárány kotlettet forró serpenyőbe helyezzük, mindkét oldalát megsütjük, fűszerezzük. Közben elkészítjük a Provence-i lecsót. A vöröshagymát finomra vágjuk, a cukkínit kockára daraboljuk. A vöröshagymát megpirítjuk, teszünk hozzá új hagymát, kockára vágott paprikát. Beletesszük a cukkínit, a fokhagymát, és miután a zöldség majdnem elkészült, egy kis vörösborral felöntjük. Teljesen visszaforraljuk, rozmaringot, fűszerkeveréket (kakukkfű, bazsalikom, oregánó) adunk hozzá. A paradicsomot és az olívabogyót a végén tesszük az eddigi zöldségekhez. A tálalást a lecsóval kezdjük, a puliszkát gombócszerűen rakjuk a tetejére, majd a hús következik, melyet a zöldségekkel medszórunk.
***
http://www.torzsasztal.com/videos/frankosagok/szegedihalaszle.wmv
Szegedi halászlé- videó recept
A Szegedi bográcsos halászlé alapja vöröshagyma, só, bors, szegedi paprika, átpasszírozott halhús, melyet összefőzzünk, és ebbe fogjuk a fűszerezett, felszeletelt halpatkókat megfőzni. Ahhoz, hogy még ízletesebb legyen a halászlevünk, egy kis zöldpaprikát, paradicsomot darabolunk hozzá. Amikor felfórt az alaplevünk, először a halszeleteket, majd a paradicsomot és a paprikát hozzáadjuk és a híres szegedi őrölt paprikával megszórjuk. Az utóbbi műveletet ne vigyük túlzásba, hiszen a túl sok őrölt paprika által keserűvé válhat az ételünk. Megvárjuk, amíg felfór, ekkor megkóstoljuk, és ízlés szerint utóízesítjük. Ezáltal el is készült az igazi Szegedi bográcsos halászlevünk.
Letölthető videó receptek
NYÚLGERINC KARAMELLIZÁLT GYÜMÖLCSÖKKEL
Egy olyan étel bemutatása következik, amely a Húsvéti asztal, fő menüjeként is megállja a helyét. Ez nem más, mint a Pácolt nyúlgerinc karamellizált gyümölcsökkel. A nyúlgerincet előre lepácoljuk: megkenjük mézzel, snidling hagymával, zöld fűszerekkel befűszerezzük, és olajjal megöntözzük. Köretként karamellizált gyümölcsöket készítünk. Először a bepácolt húsokat enyhén megsózzuk, egy serpenyőbe olajat öntünk, majd belehelyezzük a nyúlgerincet. Elősütjük, hogy az ízek, aromák jobban érezhetőek legyenek. Elősütés után egy tűzálló tálban, vagy tepsiben a sütőbe tesszük, kb. 15-20 perc alatt készre sütjük. Közben elkészítjük a gyümölcs köretet. Ha lehet minél színesebb, és változatosabb gyümölcsöket használjunk. Tehetünk bele almát, őszibarackot, nektarint, szilvát, szőlőt, áfonyát, ribizlit, körtét és sárgadinnyét is. Használhatunk befőtteket is, de a friss gyümölcs legalkalmasabb. A nagyobb gyümölcsöt, mint például az almát és az őszibarackot szeletekre vágjuk, míg a szőlőt, a ribizli, az áfonyát egészben hagyjuk. A serpenyőbe egy kis cukrot teszünk, egy kis olajjal megöntözzük, és friss mentával fokozhatjuk az ízhatást. Miután a cukor karamellizálódni kezd az előkészített vegyes gyümölcsöket a serpenyőbe halmozzuk. Folyamatos kevergetés mellett addig pirítjuk, hogy még roppanós maradjon. Ízlés szerint akár gyümölcslikőrrel is megöntözhetjük. Tálalásnál a gyümölcsöket a tányér közepére halmozzuk, a jól átsült nyúlgerincet a tetejére helyezzük, ananászlevéllel, citromfűvel díszíthetjük.
forrás: margit2
