A rabok utolsó napja szigorú szabályok szerint zajlik, és minden meg van tervezve az elejétől a végéig. Találkozhatnak a hozzátartozóikkal és a vacsorájukat is megválaszthatják, ám ezenkívül másba nincs beleszólásuk.
Az amerikai börtönökben a halálraítéltek utolsó napja szinte percről percre meg van szervezve. Egy nappal előtte a rabot átszállítják a kivégzés helyszínére, ennek is megvannak a szigorú szabályai, nehogy útközben megszöktessék. Előző éjjel a legtöbben aludni sem tudnak, ami nem is csoda, tudván mi vár rájuk másnap, sokan öngyilkosságot kísérelnek meg.
Másnap 4:30-kor kezdődik a nap, közben a rab ügyvédei, és jogi képviselői megpróbálnak mindent megtenni, hogy eltolják a kivégzést, ez azonban többnyire nem sikerül.
Az elítélthez ezen a napon reggel bemehetnek a hozzátartozói, illetve beszélhet a börtön káplánjával, aki feloldozást adhat neki. A rabnak van lehetősége telefonhívást is indítani.
Ez reggel 8-ig befejeződik, ezután már nem érintkezhet a külvilággal. Közben a háttérben tesztelik a kivégzős eszközöket.
A fogvatartott 10:30-kor megkapja az utolsó ebédjét, amit kivételesen egyedül ehet meg, nyugalomban.
Ha villamosszék általi kivégzésre ítélik, akkor leborotválják a fejét. A rab 15:30-kor lezuhanyozik és felöltözik abba az egyenruhába, amit minden halálraítélt kap.
Az utolsó vacsorára 16 órakor kerül sor, hogy mi a kívánsága erre, azt egy héttel előtte leadhatja. Ennek azért van egy költséghatára, az USA-ban 15 dollár. Ted Bundy például nem kért semmi, így ő a szokásos menüt kapta, ami ilyenkor jár: közepesen átsütött steak tojással, pirítóssal, vajjal és lekvárral.
Timothy McVeigh az oklahoma-i robbantó mentás csokifagyit evett. Victor Feugernek pedig egyetlen olívabogyó volt a kívánsága.
A kivégzésre tanúk is érkezhetnek, akik lehetnek családtagok, újságírók vagy akár idegenek is.
20 órakor a rab utolsó sétájára indul a kivégzés helyszínére. Az utolsó szó jogán még mondhat valamit. Ezt követően megtörténik a kivégzés. Amikor az illető már halott, a káplán megérinti, és átengedi a túlvilágra.
Nuus
Az amerikai börtönökben a halálraítéltek utolsó napja szinte percről percre meg van szervezve. Egy nappal előtte a rabot átszállítják a kivégzés helyszínére, ennek is megvannak a szigorú szabályai, nehogy útközben megszöktessék. Előző éjjel a legtöbben aludni sem tudnak, ami nem is csoda, tudván mi vár rájuk másnap, sokan öngyilkosságot kísérelnek meg.
Másnap 4:30-kor kezdődik a nap, közben a rab ügyvédei, és jogi képviselői megpróbálnak mindent megtenni, hogy eltolják a kivégzést, ez azonban többnyire nem sikerül.
Az elítélthez ezen a napon reggel bemehetnek a hozzátartozói, illetve beszélhet a börtön káplánjával, aki feloldozást adhat neki. A rabnak van lehetősége telefonhívást is indítani.
Ez reggel 8-ig befejeződik, ezután már nem érintkezhet a külvilággal. Közben a háttérben tesztelik a kivégzős eszközöket.
A fogvatartott 10:30-kor megkapja az utolsó ebédjét, amit kivételesen egyedül ehet meg, nyugalomban.
Ha villamosszék általi kivégzésre ítélik, akkor leborotválják a fejét. A rab 15:30-kor lezuhanyozik és felöltözik abba az egyenruhába, amit minden halálraítélt kap.
Az utolsó vacsorára 16 órakor kerül sor, hogy mi a kívánsága erre, azt egy héttel előtte leadhatja. Ennek azért van egy költséghatára, az USA-ban 15 dollár. Ted Bundy például nem kért semmi, így ő a szokásos menüt kapta, ami ilyenkor jár: közepesen átsütött steak tojással, pirítóssal, vajjal és lekvárral.
Timothy McVeigh az oklahoma-i robbantó mentás csokifagyit evett. Victor Feugernek pedig egyetlen olívabogyó volt a kívánsága.
A kivégzésre tanúk is érkezhetnek, akik lehetnek családtagok, újságírók vagy akár idegenek is.
20 órakor a rab utolsó sétájára indul a kivégzés helyszínére. Az utolsó szó jogán még mondhat valamit. Ezt követően megtörténik a kivégzés. Amikor az illető már halott, a káplán megérinti, és átengedi a túlvilágra.
Nuus
