Horváth-Szabó Katalin:Bűntudat - bűnbánat
A bűntudat és a lelkiismeret összefüggéseinek feltárásához szükség van a morális érzelmek, a bűntudat és a bűnbánat megértésére.
A megkülönböztetés szempontja: az érzelmi és értelmi összetevők aránya.Számít van-e annyi értelem,hogy felfogjam a súlyát a tettnek.
Bűntudat,lelkiismeretfurdalás,Szégyen,Pszichológiai bűntudat, Empátiás bűntudat,Morális bűntudat,Bűnbakképzés, Bűntudati feszültség
Minél több normát szeg valaki ,annál mélyebbre kerül hiszen viselkedése nem felel meg az önmagáról kialakított ideális, másoknak bemutatni kívánt képnek, az én-ideálnak.
Ilyenek a hazugságok,ígéretek megszegése,titkolózás,-gyötrő, fájdalmas, nyugtalanító érzelem.
A bűntudat , amelyek kiemelik az embert az állati létből, sajátos személyi méltósággal ruházzák fel, és lehetővé teszik önmaga meghaladását.
A bűntudat komplex érzelem.
Ahhoz, hogy a fejlődő ember bűntudatot éljen át, a személyiség olyan összetevőinek bizonyos szintű fejlettségére van szükség.
Több elkülöníthető bűntudati forma különböztethető meg. Meghatározza az érzelmi és értelmi összetevők aránya is.
Pszichológiai bűntudat :Az ideális ént és a lelkiismeretet, amelyek a szégyen és a bűntudat kiváltásában jelentős szerepet játszanak.
A szégyen és a bűntudat egyaránt gyötrő, fájdalmas, nyugtalanító érzelem.
-A szégyenérzet akkor merül fel, amikor az ember viselkedése nem felel meg az önmagáról kialakított ideális, másoknak bemutatni kívánt képnek, az én-ideálnak.
A szégyenérzet kiváltódásánál nagy szerepe van a tanúknak.Más is tud róla.
A pszichológiai bűntudat megéléséhez sokszor még az „áldozat” szenvedésének látványa sem szükséges, elég a másik szenvedésének tudata is
Pszichológiai bűntudat viszont akkor váltódik ki, amikor az ember megszegi az emberi együttélésre vonatkozó szabályokat, megsért valakit, testi vagy lelki fájdalmat okoz valakinek, elmulaszt megtenni valamit, megszegi az ígéretét, elfelejt valamit, ami a másiknak fontos..
A felelősség is különböző mértékben jelenik meg a bűntudatban és a szégyenben.
A bűntudat, akár mulasztás, akár bántás, sérülés okozása következtében merül fel, elfogadott felelősséggel jár.
A szégyenérzet pedig független a felelősségtől.
Bűntudat és a szégyen az én, az önmagamról való tudás kialakulásához kötött.
A szégyen azonban inkább a felszínesebb külső viselkedésbeli jellemzőkre vonatkozik (illem, modor, ),
A bűntudat inkább pszichológia jellemzőkhöz kötődik (felelősség, az emberi kapcsolatokra vonatkozó szabályok fontosságának megértése, a másik ember iránti fejlettebb empátia).
Empátiás bűntudat akkor jelenik meg, amikor a személy úgy véli, hogy valamiképpen a másik ember szenvedésének okozója.
Elég annak tudata, hogy egy aktuális cselekvés vagy mulasztás másik embernek fájdalmat okoz.
A morális bűntudat gyötrő érzelme ráébreszti az embert arra, hogy letért vagy letérni szándékozik arról az útról, amelyet a maga számára helyesnek ismer el.
Akkor éli meg az ember, ha morális törvényeket szeg meg, ha morális értékekkel ellentétesen viselkedik, ha morális bűnt követ el.
A lelkiismeret morális bűntudat kiváltódásának további fontos feltétele az önreflexió, az önmegítélés folyamatának és a megítélés mércéjének, a lelkiismeretnek a működése.
Saját emberi természetünk, saját küldetésünk átélésére épül.
Lelkiismeret az erkölcsi szabályok, értékek , érzelmi tartalmát a morális érzelmek (bűntudat, bűnbánat) jelentik, a szabályozó funkciót pedig a felelősségtudat .
A bűntudat fókuszában a személy felelősségérzete van.
Az önmagára vonatkoztatható , de háríthatja is a felelősséget.
A bűntudat negatív érzelemhez harag, szégyen.
A morális bűntudat esetében egyetemes, szinte minden emberi közösségre érvényes,
Esetleg csak két ember kapcsolatára vonatkoznak. Ezek a szabályok elsősorban az emberi együttélés módjára vonatkoznak és a viselkedés egységesítésére törekszenek.
Megszegésük elsődlegesen az közvetlen személyes kapcsolatokra hat.
Másik ember jó közérzetéért, pszichés állapotáért érzett felelősség kapcsolódik hozzá.
Bűnbakképzés folyamata, amikor a felelősségét egy másik emberre hárítjuk és haragszunk rá.Legsúlyosabb és leginkább romboló hatású feszültségoldási mód a lelkiismeret hangjának elnémítása
/-Cserélnél-e a bűnbakoddal ,ha megtehetnéd? Próbáld letölteni néhány percre az ö sors-ingét Milyen ember válna-válhatna ekként belőled? / Csomagban kell nézni,azt is ahonnan ő jött.
A feszültség csökkenéséhez nem a hibáztatáson keresztül vezet az út, hanem a saját cselekedetekért való felelősség felvállalásán.
A szégyen bevallása a másiknak lehetőséget ad nagylelkű, empatikus reakcióra, a szégyent megélő fél pedig megértheti, hogy kudarcaival együtt elfogadják, hogy nem kell sem viselkedésben, sem intellektuális területen „tökéletesnek” lennie ahhoz, hogy szeressék.
Bűntudat feloldásának legtermészetesebb útja a bocsánatkérés és a kiengesztelés.
A rutinból származó vagy a pro-forma bocsánatkérés azonban nem oszlatja el a megbántott másik rossz érzéseit.
A bocsánatkérésnek őszintének kell lennie, tartalmaznia kell a megélt bűntudati feszültség jeleit, a jóvátétel valamilyen formáját és annak az ígéretét, hogy bántó viselkedés többé nem fordul elő.
A bocsánatkérés-megbocsátás a sok szálból szövődő emberi kapcsolatok szövedékében egy-egy szilárdságot erősítő csomópont, amely egymásban egymás fontosságának tudatát erősíti meg.
A bűntudati feszültség azonban a megbántott személy, illetve a hozzá fűződő kapcsolat jelentőségének leértékelésével,
A másik túlérzékenységének kárhoztatásával, a kapcsolatot szabályozó rejtett vagy nyílt előírások fontosságának csökkentésével is.
Megállapíthatjuk, a szégyen érzelme arról tájékoztat bennünket, hogy „nem olyanok vagyunk, amilyenek lenni szeretnénk”,
/Horváth-Szabó Katalin: Bűntudat - bűnbánat/