Ismerd Meg Magyarországot....

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Bozsok...(Vas megye)

BOZSOK


Régi képeslapok Bozsokról

*

Bozsok község az 1279. évben szerepel először okiratokban Bosuk néven. A királyi kegy leghosszabb ideig a Batthyány és Sibrik családoknak juttatta Bozsokot. Így a község meghatározó két legfontosabb műemléke is ezen családokhoz tartozott. A falu északi részén felépített Sibrik kastély, mely jelenleg idegenforgalmi célokat szolgál, a Savaria Tourist kezében, valamint a falu déli részén elterülő Batthyány kastélyrom. Mindkét műemlék kastély Kincstári tulajdonban van. Az utóbbihoz a Szent József Kápolna, az előbbihez a Szent Anna templom tartozott, melyek jelenleg is megtalálhatók régi helyükön. Bozsokon a XX. Század elején még három nyelven beszéltek: hortvátul, németül és magyarul. 1920-ig Rohonc volt az utolsó postája. Területe 23 négyzetkilométer, nagyrészt erdő művelési ágú, szőlő és szántóföldi kultúra jellemzi. Településünket szívesen látogatják az üdülővendégek. A vendéglátó helyek igényesek, túrázási, lovaglási lehetőségek szolgálják az idelátogatót. Az Írottkő Natúrpark tagja, kerékpárútja van, mely összeköti a környező településekkel és Ausztriával is. Sportolási lehetőségek a kerékpározás és lovaglás mellett a labdajátékok a sportpályán, vagy teniszezés a Kastélyszálló pályáján.
Bozsok lakóinak száma 420 fő, képviselőtestülete a polgármesterrel együtt 6 fő. A település legnagyobb társadalmi rendezvénye a Szent Anna templom búcsúja július 26-a utáni vasárnapon, majd a Bozsoki Szüret szeptember harmadik szombatján. Minden évben advent előtti szombaton van idősek napja, március 8-án nőnap, az óvodával közösen rendezzük meg a gyereknapot. Tavasszal szemétgyűjtési napot szervezünk és több alkalommal társadalmi munkát a település érdekében. A faluban dalárda, sportegyesület és tűzoltó egyesület működik. Testvértelepülésünk a Székelyföldi Zetelaka.
Szeretettel köszöntök a honlapunkon minden bozsokit, innen elszármazottat, minden Bozsokra látogatót, köszöntöm a határainkon kívül élő magyarokat és a tengeren túl letelepedett bozsoki polgárokat. Várjuk haza őket is, minél többször látogassák meg szülőhelyüket.
Őszinte tisztelettel:
(Sziklai Edéné polgármester)​




szuret_2006_03_a_mini.jpg
szuret_2006_08_a_mini.jpg
szuret_2006_07_a_mini.jpg
szuret_2006_02_a_mini.jpg
szuret_2006_49_mini.jpg
szuret_2006_26_mini.jpg
szuret_2006_13_mini.jpg
szuret_2006_25_mini.jpg
szuret_2006_14_mini.jpg



Szüreti felvonulás Bozsokon

Bozsok az Alpok lábánál lévő kis település.

Már az 1200-as évekből írásos emlékek lelhetők a faluról. A település jelenlegi arculatát a Batthyányiak idejében nyerte el. Az északi részen a lakott terület zárásaként a Sibrik-kastély, a déli oldalon a Batthyány-kastélyrom található. Mindkét kastély közelében egy-egy templom épült. A falu határában fellelhető a római kori vízvezeték maradványa.
Határmenti település Bozsok-Rohonc határátkelővel. Vendéglátóhelyek és üzemeltetőik kiválóak, sportolási, túrázási lehetőségekkel, hegyi pincékkel, szőlőkkel tarkított üdülőhely. Panzióval, kastélyszállóval, lovardával szolgálják az idelátogatók kényelmét.​




21n.jpg
 

Csatolások

  • br_5_800.jpg
    br_5_800.jpg
    64.6 KB · Olvasás: 5
  • br_7_774.jpg
    br_7_774.jpg
    41.1 KB · Olvasás: 5
  • br_12_724.jpg
    br_12_724.jpg
    70.7 KB · Olvasás: 5
  • osz_2.jpg
    osz_2.jpg
    134.9 KB · Olvasás: 4

Genovese33

Állandó Tag
Állandó Tag
Csongrád megye - Szeged

Hősök Kapuja
Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba - Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között. (Forrás: www.szegedvaros.hu)
 

Genovese33

Állandó Tag
Állandó Tag
Csongrád megye - Óföldeák

Erődtemplom
A középkori Földeák arról a Philippus diaconusról lett elnevezve, akit segítõül 1035-ben Gellért püspök hívott a szervezés alatt álló csanádi egyházmegyébe. A falura vonatkoztatható elsõ okleveles adat meglehetõsen késõi, 1332-bõl való.
A török uralom alóli felszabadító hadjárat idején a falut elhagyták lakói és csak 1723-ra népesítik be ismét.
Az Árpád- és középkori Földeákot, a mai Óföldeákot, 1845. május 28-án árvíz sodorta el.
Lázár deák 1528 körüli Magyarországról készült térképén látható a földeáki templom rajza, valamint az azt körülvevõ árok. Figyelembe véve, hogy a török aligha egyezett volna bele, saját fennhatósága alatti területen ellene is felhasználható erõsség kiépítésébe, feltételezhetjük, hogy a XVI. század elsõ harmadában már meg kellett épülnie a tornyokkal is ellátott védõfalnak. Ennek építése az 1520-30 körüli évekre keltezhetõ.
A zömében máig fennmaradt, ma is álló templomépület középkori magja a XV. század második felében épülhetett. Annyi bizonyos, hogy 1429-ben már állt itt egy templom. A templom gótikus boltozatai elpusztultak és a XVI. század elején a templomot síkfödémmel fedték be. Az 1528 táján még sík födémû hajót még beboltozták, majd ennek leomlása után a XVIII. században kazettás famennyezettel fedték be. A templomot 1874-ben hosszirányban bõvítették. (Forrás: http://mars.elte.hu/varak/ofoldeakte/ofoldeaktortenet.htm)

 

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Balaton


Nevének eredete

Magyar elnevezése a szláv "blato", mocsár, sár szóból ered.

Fekvése

A Balaton a Dunántúl közepén fekszik, a Bakony, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között.

Méretei

* Hossz: 79 km
* Szélesség: 7,7 km (átlagos)
o legnagyobb szélesség: 12,7 km (Balatonaliga és Balatonalmádi között)
o legkisebb szélesség: 1,3 km (a Tihanyi-félszigetnél)
* Mélység: 3,0–3,6 m (átlagos)
o Legmélyebb: 12,5 m (Tihanynál)
o Legsekélyebb: 0,5–0,8 m (a déli parton, 300-500 méterre a parttól), 1,2–2,0 m (északon, pár méterre a parttól)
* Terület: 594 km²
* Partszakasz hossza: 195 km
* Vízmennyiség: 1,9 milliárd m³

(forrás:vikipedia)
 

Csatolások

  • Map_of_Balaton.png
    Map_of_Balaton.png
    45.2 KB · Olvasás: 5

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Balaton...

Zala_rzeka.jpg

A Zala folyó
A Zala 138 km hosszú, átlagos vízhozama 6 m³/min. Ezzel Magyarország kisebb folyói közé tartozik, de a Balatonba ez szállítja a legtöbb vizet. A Zala észak felől folyik a Kis-Balatonba, ahol vize oxigéndússá válik és megtisztul, majd kelet felé hagyja el a Kis-Balatont, hogy Keszthelytől délre a Balatonba folyjon.
Sió
A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, ami a Balaton vizét a Dunába vezeti.

 

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Badacsony

21.jpg


Badacsony

...a Balaton "Bazaltkoszorús Királya" .....

Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén. Mindenből ízelítőt kapunk, tengerből, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, dalos szőlős déli lankákból. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, labdázó óriások, Vulcanus fiai, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.

E nagyszerű tájban a hasonlók közt is legnagyobb, legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony. Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban, kőszákokban folytatódjék. A tomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá. Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

30.jpg

Szegedy Róza-ház

A barokk stílusú egykori prés- és lakóházban élt a neves költő, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza. A két fiatal a szüreten ismerkedett meg.
<!--rightpic -->
<!--kape -->

<!--tb -->Ahogy a költő írta: "Édes, kínos emlékezet, / Ah, Badacsony szürete! Mulatságos gyülekezet, / Te rabságom kezdete! Ott tudtam meg, ki légyen ő, / S mi légyen a szerelem!"
A ház ma emlékmúzeum.
(forrás: B.F.N.Park)
 

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Siófok...

Siófok
a Balaton déli partján fekszik és Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városa.
Joggal birtokolja a Balaton fővárosa nevet, mivel 15 km hosszú strandokkal övezett partjaszakasza van. évente több százezer turista látogat el Siófokra. Nemcsak külföldi, de magyarok által is közkedvelt, hiszen országos szinten már régóta nyugati színvonalt biztosít mind külcsínyében, mind színvonalas szolgálatásaiban, programjaiban.
Képeslapok:
 

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Balatonfüred

Kedves Vendégünk!


Sok szeretettel köszöntöm Önt Balatonfüreden, a Balaton északi partjának történelmi hangulatot árasztó kisvárosában. Településünk több mint kétezer éves múltra tekint vissza, már a római korban lakott település volt. Igazán jelentőssé azonban a XIX. században vált, ekkor a hazai kulturális és társadalmi élet egyik legjelentősebb központjaként tartották számon. Híres költők, írók, politikusok töltötték itt a nyarat, lelték gyógyulásukat. Vonzereje gyönyörű fekvésében, szénsavas forrásainak gyógyhatásában, a felvidéken termő zamatos, jó boraiban, de legfőképpen az itt élő emberek vendégszeretetében rejlik. Történelmi, kulturális hagyományaink, évtizedekre visszatekintő rendezvényeink és természeti kincseink minden évszakban városunkba csábítják az érdeklődőket.
Balatonfüreden járva tegyen egy sétát a városban, tekintse meg műemlékeinket, látnivalóinkat, barangoljon a bennünket körülölelő változatos hegyekben és csodálja meg a tó vizében tükröződő naplementét.
Bízom benne, hogy az itt eltöltött idő maradandó élményt jelent az Ön számára, nekünk pedig hamarosan abban a szerencsében lesz részünk, hogy ismételten felkeresi városunkat, és mi ismerősként, barátként köszönthetjük Önt Balatonfüreden.


(Dr. Bóka István polgármester)


balatonfured_15.jpg



Keresztury Dezső:
Füred


A Bakony zúzmarás lehelletétől
tömzsi hegyek karéja védi meg;
szőlős lejtőire arany-zöld fény dől,
barack virul ott s mandula-liget.

Ezüst párában sirályok: vitorlák
suhannak karcsún habos víz felett;
bronz fürdőzök mögött mint azúr korlát
leng délibábosan a félsziget.

A kút körül a park lombsátorából
hűs árny hull, zsongó, lassú suttogás szól:
százados múltból derűs üzenet.

S szél sóhajtása, hullámok verése,
napok mosolya, éjek csendessége
bepólyálja a hajszolt szíveket.

 

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Balatonfüred

Érdekesség
(Az első Anna-bált 1825. július 26-án - Anna-napkor - rendezték Füreden, a Horváth-házban, a házigazda Szentgyörgyi Horváth Fülöp János Anna lánya tiszteletére. Ezen a bálon ismerkedett meg Horváth Fülöp Anna a későbbi férjével, Kiss Ernő huszárkapitánnyal, aki 24 évvel később honvéd tábornokként, aradi vértanúként halt meg.)​

Füredi Annabál

A 182. Anna-bált rendezik meg július 28-án este Balatonfüreden, a megújult Anna Grand Hotel dísztermében és kertjében - mondta a város polgármestere a rendezvény sajtótájékoztatóján. A nevezetes bálra mintegy 300 vendéget, köztük számos ismert művészt és közéleti személyiséget várnak. Bóka István, Balatonfüred polgármestere... hangsúlyozta: különlegességnek számít, hogy a nyitótáncot - a palotást és a keringőt - a Magyar Állami Operaház balettművészei mutatják be, sőt éjfél előtt még balettbemutatót is tartanak.
A hagyományoktól eltérően idén már 23 óra 45 perckor kihirdetik a bálkirálynő-választás eredményét, és megkoronázzák a szépségkirálynőt. A legszebb hölgy ezúttal is megkapja az aranyalmát és egy Viktória-mintás herendi vázát, de a két udvarhölgy is - a második és harmadik helyezett - herendit vehet át, ezek összértéke eléri a 400 ezer forintot. Az Anna-bálon adják át a Kiss Ernő-díjat annak a személyiségnek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért; ennek a porcelánszobornak szintén 400 ezer forint az értéke.

Az idei Anna-bál különlegessége az is, hogy azt egyenes adásban közvetíti a Duna Televízió - jelentette be a polgármester, rámutatva, hogy éppen az élő tévéközvetítés miatt "jön előre" több mint egy órával a szépségkirálynő megválasztása.

Újdonság az is, hogy az Anna-bál szépét ezúttal öt kontinens magyarsága választhatja meg - mondta Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A bál tíz legszebb hölgyét zsűri választja ki, majd a Duna Televízió nézői - itthon és szerte a világban - szavazhatnak a legszebbre.

Kísérőrendezvényekben sem lesz hiány, a Villa Alba parkszínpadán már 27-én este megkezdődnek a műsorok, 28-án pedig szívhalászaton lehet részt venni, de a bált követő napon is a bálkirálynő és udvarhölgyei sétakocsikázására is több ezer érdeklődőt várnak.

Az Anna Grand Hotel séfje a sajtótájékoztatón ismertette a báli menüt: pezsgőkoktélt kínálnak az érkezőknek, az előétel pedig aszpikos lazac lesz kaviárral, olaszos öntettel és sajttortával, levesként tyúkhúsesszenciát (lúdgégetésztával) szolgálnak fel, főételként grillezett szarvasgerincet adnak vargányamártással, erdei gyümölccsel és rösztiburgonyával, édességként pedig Anna-báli desszertvariációkkal lepik meg a vendégsereget.
[deluxe.hu]
 

Genovese33

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagybörzsöny - Pest megye

Szent István templom
Az egyhajós, félköríves szentélyű templom a XIII. században épült, 2 periódusban. A XIII. század első harmadában készült a hajó és a szentély, mely a tatárjárás idején megrongálódott. Így a második periódus a tatárjárás utánra tehető, melyben a megrongálódott templomot újjáépítették. Ekkor keletkezett a díszes főpárkány, és a torony is.
A főpárkányon 19 bajuszos emberfej látható. A legenda szerint a településre érkező tatárokat örökítették meg, ahol 20 félköríves részben 19 mongoloid típusú fejforma található, a huszadik fülke üres. A huszadik tatárról azt tartják, hogy sikerült megmenekülnie, ezért nem tudtak róla "portrét" készíteni.
A kapufelirat szerint a falat 1632-ben Pop Zakariás készítette, de a templom köré valószínüleg már a XV. században kerítőfalat húztak, amire a bejárati kapu gótikus szárköve utal. Feltehetően ekkor csak a fal felújítására került sor.
A néphagyomány Szent Istvánnak tulajdonítja a mostani templom elődjének építését, de erről nin-
<TABLE width=600 align=center><TBODY><TR><TD>csenek okleveles adatok. Esztergomi levéltári feljegyzések szerint több mint kétszáz évvel ezelőtt találtak egy faragott követ, amelyen MV, azaz 1005 volt olvasható. - Az erős patrónus védte az aranyat, ezüstöt, ólmot bányászó börzsönyieket és templomukat, s annak falai is védték, őrizték a híveket a középkor századain át. Pedig sokszor dúlták, rabolták, fosztogatták, de a templom állta az idők viszontagságait. Mivel sem jövedelme, sem felszerelése nem volt, 1779-ben le akarták bontani, ám a király és a püspök adománya megmentette Börzsöny ékességét. Akkorra márcsak temetőkápolnaként látta el feladatát, mert időközben, a német telepesek bejövetele után a település központja a völgyben a bányásztemplom körül alakult ki.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE width=600 align=center><TBODY><TR><TD vAlign=top width=350> Az Árpád-kori templomot öt-hatszáz éven át temető övezte. A sírok küllőalakban helyezkedtek el, mert minden halottat arccal a templom felé fordulva temettek el.
A templomot az 1960-as években helyreállították, Erdei Ferenc, Ybl-díjas építész tervei alapján. Évente egyszer augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén, a templom udvarán celebrálják a misét. A templomot többször keresték fel filmforgatás céljából is.
Legutóbb 1990-ben fenyegette az összeomlás veszélye, mert a falak erős sülylyedése miatt repedés keletkezett az apszis keleti ablaka fölött, s a diadalív záróköve kiesett. A csapadékvíz elvezetésével megállították a falak további süllyedését, s a templom puritán szépségével továbbra is kifejezheti a megszentelt hely üzenetét, hirdetheti a hit megtartó erejét. (Forrás: www.nagyborzsony.hu)</TD></TR></TBODY></TABLE>
 

Genovese33

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagybörzsöny - Pest megye

Bányász templom

<CENTER><TABLE cellSpacing=0 width=600 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=center>A tájházzal szemben, meredek lépcső végén, hatalmas hársfa koronája alatt áll a keletelt Bányász-templom.
A Nagybörzsönybe betelepített német bányászok építették a XIII. század első felében ezt a kistemplomot, melyet a XV. században bővítettek ki mai formájára. Eredetileg egy kisebb hajóból és egyenes záródású szentélyből állt. Ez utóbbit elbontották, és nagyobb, sokszögzáródású csillagboltozatot emeltek helyére, amelyhez sekrestye kapcsolódik. A XV-XVI. században további átépítések történtek, amit a déli oldalá-

</TD></TR><TR><TD vAlign=center>ba beépített reneszánsz ablak maradványai tanúsítanak. A templomot a protestáns vallású németek használták a reformáció után, mivel a település esztergomi érseki uradalom volt az ellenreformációs törekvések hatására katolikus kézre került. Mind a mai napig miséznek benne. Orgonája a XVII. századból származik, s ezzel az ország legidősebb orgonáját találhatjuk itt. A XVIII. században a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel.
</TD></TR></TBODY></TABLE></CENTER>

<CENTER><TABLE cellSpacing=0 width=600 border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top>A főhomlokzat csúcsíves bejárata felett egy 1417-ből származó kőből faragott bányászcímer látható.
Az 1960-as években Sedlmayerné Beck Zsuzsa tervei alapján a templomot helyreállították. Ekkor készült az új harangláb is, mely a korábban meg- semmisült három haranggal felszerelt építményt pótolta.

</TD></TR></TBODY></TABLE></CENTER>
 

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Szentgotthárd... (Vas megye)

Szentgotthárd története:

[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif] Szentgotthárdot 1183-ban alapította III. Béla király, francia cisztercita szerzeteseket telepítve a helyre, akik a monostor védőszentjének Szent Gotthárd hildesheimi püspököt tették meg. Innen hát a távolabb lakóknak a kissé furán, idegenül csengő név. A három kultúra – magyar, szlovén, osztrák – kereszteződésében álló városban aztán virágzó feudális élet zajlott néhány évszázadig, a kettős hódoltságig és az ezzel járó kettős adózásig. A hely leginkább az 1664-os eseménnyel írta be magát a magyar illetve az európai történelembe: itt csaptak össze az osztrákok és a Bécs ellen vonuló törökök. Az osztrák győzelmet a vasvári béke követte, sajnos kevés előnnyel Magyarország számára.

Szentgotthárd fénykora – ahogy általában a nyugat-magyarországi városoké – nagyjából a kiegyezéstől az első világháborúig tartott. Az apró belvárosban ücsörögve vagy az utcákon bandukolva még ma is ennek az időszaknak a kipárolgását szívhatjuk magunkba. Ekkor épültek a település gyárai, üzemei, no meg irigylésre méltó ipari, oktatási és szociális infrastruktúrája.

Aztán először Trianon tett keresztbe a fejlődésnek, majd a szocializmus. Ez utóbbinak köszönhetően az ellenséges határtól néhány méterre levő Szentgotthárd már majdnem maga is ellenséges területnek számított, így a vasfüggöny kivételével semmi nem épült, ami volt, az is sorvadt. Zárójelbe jegyeznénk meg, könnyen lehet, hogy ez a több évtizedes súlyos mellőzöttség, forráselvonás és hátrányos megkülönböztetés az oka, hogy a nyugati határszél megyéiben még ma is sokan gyanakvással figyelnek a baloldalra. Jellemző, hogy csak 1983-ben kapott városi rangot a település.

A rendszerváltással Szentgotthárd ismét elemében érezte magát, felújultak a szlovén és osztrák kapcsolatok, áramlott a tőke és a bevásárló-turizmus, létrejött a határon átnyúló ipari park, hogy aztán később a város elsők között érezze a megváltozott helyzetet is: a bevásárló-turisták elapadását, a tőke továbbállását. Szentgotthárd igazából most sem panaszkodhat, inkább azt lehet mondani: keresi útját. Azért érdemes figyelni rá, mert ami itt történik, nagy valószínűségben az fog történni pár év csúszással az ország többi részén is.

Opel, sose kop el

<table align="right" border="0" cellpadding="4" cellspacing="0" width="250"> <tbody><tr> <td> </td> </tr> <tr> <td class="pictext"> Szentgotthárd, az Opel-gyár </td> </tr> </tbody></table>Ha a 8-as főúton érkezünk, a határ előtt pár száz méterrel kell balra fordulni, s máris célegyenesbe vagyunk. Ha egy megállást nem is, egy pillantást megér az előttünk levő szimbolikus látvány, amely a legtöbb ember fejében összefoglalja a mai Szentgotthárdot. Előtérben a General Motors fehér gyárcsarnoka, hátrébb, kiemelkedve a városból, a barokk templomtorony.

Nos, hiába híresebb az előbbi, sok szót nem érdemes rá vesztegetni, főként hogy különösebb nem látszik kívülről. Az 1991-ben idetelepedett cég kezdte gyártani a legendás Opel Astrákat, az első modern magyar gépkocsit, amiből 1998-ig 90 ezret gyártottak le. Ezután a gyár átalakult, s a motorgyártás mellett ráálltak a sokkal kevésbé izgalmasabban hangzó sebességváltókra. Információink szerint az itt dolgozó szűk 800 ember motorból évi 600 ezret, sebességváltóból több mint 80 ezret gyárt le, évi több mint 600 millió eurós nettó árbevétellel, ami önmagában alaposan felkozmetikázza Vas megye GDP-jét. Azt is hozzá kell tenni, nem mindenki rajong a cég stílusáért.

[/FONT][FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]A néhány évvel ezelőtt rendbe tett főtér a régi polgári házaival, apró üzleteivel, szökőkútjával, virágjaival, padon ücsörgő öregjeivel, apró körforgalmaival és padkamentesített kereszteződéseivel sokkal inkább hajazik az osztrák mintára, mint magyar társaira, amihez még hozzá kell számítani a megannyi sógort, akik autóval, motorral, biciklivel átugranak egy esti sörre vagy fagyira, és akik miatt még osztrák népviselet is kínálnak a ruhaboltok.

Aki az apróságokra is kíváncsi, persze bóklászhat egy kicsit a mellékutcákban, de ami igazán kihagyhatatlan, az a főtér egyik végében álló ciszteri templom és környéke. Az 1748 és 1764 között - a hajdani vár területén - elkészült épület előtt gondozott, kedves kis park áll, virágokkal és nyugodalmas, bölcs fákkal. Ezt a hangulatot árasztja az ország harmadik legnagyobb barokk temploma is, nem annyira a 60 méteres magasságával, hanem szokatlan, homorú homlokzatával.

A templom – tipikusan barokkos belseje - hasonló bizalmat és szívélyességet sugároz, amin az sem változtat, hogy a hatalmas méretű kupolafreskón Dorfmeister István a szentgotthárdi csata véres jeleneteit örökítette meg. A berendezés faragásai is figyelmet érdemelnek: itt a pácolt tölgyből készült, intarziás padokra hívnánk fel a figyelmet: Schrezenmayer Gáspár ciszteri barátnak 40 év kellett, hogy kifaragja őket. Érdekes, hogy korábban mennyi idő volt mindenre.
belulrol1.jpg

[/FONT]​
 

Kinszi

Állandó Tag
Állandó Tag
Szentgotthárd... (Vas megye)

A határ másik oldalán...Mogesdorf

mogersdorf_00052.jpg



Szentgotthárd

A közeli határátkelő miatt sokan elhaladnak a város mellett, pedig érdemes megállni: megnézni a cisztercita templomot, a kötényes haranglábat, a szlovén nemzetiségi múzeumot.
Szentgotthárddal mára összeépült Rábakethely. Az 1980-as évek elején több falut is Szentgotthárdhoz csatoltak: Rábafüzesen (Raabfidisch) és Jakabházán (Jakobshof) németek laktak, 1946-ban túlnyomó többségüket kitelepítették; a Felsőszölnök felé vezető út mellett találjuk a szlovén/vend lakosságú Rábatótfalut (Slovenska Ves). Szentgotthárdhoz csatolták Máriaújfalut és Farkasfát is. Máriaújfalu eredetileg két község volt: Rábakisfalud és Talapatka. Az 1800-as évek végén az egyesítéskor kapta mai nevét. A város neve pedig ma is több nyelven szerepel a helységnévtáblán, a Szentgotthárd mellett ott áll a Sankt Gotthard és a Monoster is.


szetngotthard_spa_kulso2_800_600.jpg

szentgotthard_spa_kulso_800_600.jpg

 
Oldal tetejére