Iszlam kultura, szokasok

Melitta témája a 'Élni és élni hagyni!( zsidók, cigányok, melegek...' fórumban , 2015 Május 10.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Iszlám kultúra

    Hogyan tárgyaljunk és milyen legyen a magatartásunk az iszlám országokból érkező vendégekkel, üzleti partnerekkel?


    Az arab kultúra az iszlám kultúrát jelenti, mely különbözik az európai kultúrától. Az arab világban az iszlámot nem egységesen értelmezik, differenciált régióktól, országoktól, vagyis a különböző érdekektől függően más és más oldala kerül előtérbe, vagy szorul háttérbe. Mindenesetre még sokáig meghatározó aktív, befolyásoló tényező marad. De az, hogy az arab országok egymástól eltérő gazdasági-társadalmi típusuk ellenére mégis egy sajátos, specifikus törvényszerűségekkel és jellegzetességekkel bíró egységet alkotnak, az iszlám erejének köszönhető.

    Amit a Koránról tudni illik:

    A Korán nem csupán egy vallásos szent könyv, hanem egyben az emberi magatartást, a társadalmi együttélést, az egyénnek más egyénekkel és a közösséggel szemben kötelességeit, illetve jogait szabályozó törvénykönyv.

    Az iszlám vallás megalapítója Mohamed próféta, aki 571-ben Mekkában született, mely a karavánutak fontos állomása, a hithű arabok zarándokhelye volt, ahol a Kábakőnek nevezett meteoritot imádták.

    Mohamed elrendelte, hogy Mekka felé fordulva kell imádkozni, azóta a világ minden táján félmilliárd muzulmán fordul naponta ötször arccal Mekka felé. Le kell teríteni egy imaszőnyeget, ha nincs, egy kendőt, törülközőt vagy gyékényt.


    Melyek a tőlünk eltérő legfontosabb szokások:

    A hivatalos program összeállításakor nekünk a napi ötszöri imaidőt nem kell figyelembe vennünk. Ha igényt tartanak rá, akkor legyünk udvariasak és teremtsük meg ennek lehetőségét.

    Kezet fogni, ételhez nyúlni, illetve bármit átnyújtani csak jobb kézzel szabad.

    Fontos tudni: a jobb kezes szemlélet miatt a fővendég helye a vendéglátó jobb oldalán van.

    Az arab férfiak szeretik a közvetlen testi kontaktust, előfordul, hogy kézen fogva mennek, és közben beszélgetnek. Ezt a szokást nem szabad félreérteni.

    Ajánlatos megtanulni néhány dolgot a testbeszédből is. Az arab vendégek a partner szemébe néznek, ezt várják el a partnerüktől is.

    Az arabok vendéglátáskor, hivatalos rendezvényeken kimértek, bár kézfejjel ugyan gesztikulálnak, de tartózkodnak a hangoskodástól.

    Ciccegés: nemtetszést jelent, ehhez még gyakran az állát is megpöccinti a tárgyaló fél.

    Biszmilah! Allah nevében! Az araboknál minden komoly dolog ezzel a köszöntéssel kezdődik, a tárgyalás, a tanítás, az étkezés.

    Kedvelik a kedves, meleg fogadtatást és a harmónia megteremtését a találkozások alkalmával.

    Az arab tárgyaló partnerek bőbeszédűek, sok kérdést tesznek fel.
    Köszönéskor hosszan üdvözlik egymást.

    iszlam.jpg
     
    Jaszladany és Beka Holt kedveli ezt.
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Az arab kultúra terjedése:


    [​IMG] Az arabok szerepe a görög tudományok átmentésében, továbbfejlesztésében.

    A nyugat-európai egyetemek közvetlen elõdeinek az arab mecsetek mellett mûködõ iskolákból kinövõ oktatási intézmények tekinthetõk. Nyugaton is megfigyelhetõ egy, az arab fejlõdéshez hasonló vonal. Az arabok már a IX. század közepe táján megismerkedtek arab fordításban az egész görög tudományos hagyatékkal. Külön ki kell emelnünk azt az érdekes tényt
    - amit általában figyelmen kívül szoktak hagyni - , hogy az arabokat a görög kultúrkincsnek kizárólag a tudományra vonatkozó része érdekelte.
    A világ meghódításának nekilendülõ arabok elsõ találkozása a hellén kultúra hagyatékával 641-ben történt, amikor is Omar kalifa elfoglalta Alexandriát, és ennek könyvtárát halálra ítélte híressé vált kijelentésével: ,,Vagy olyasmiket tartalmaznak ezek a könyvek, amik benne vannak a Koránban, és akkor feleslegesek; vagy ellenkeznek azzal, amit a Korán mond, és akkor károsak. Mindenképpen tûzrevalók. "
    Az arabok a görög mûvekkel elõször szír fordításban ismerkedtek meg. Szíriában ugyanis nesztoriánus keresztények éltek, akik élénk tudományos, és hittérítõ tevékenységet fejtettek ki. Õk a maguk nyelvére, az arabbal rokon szír nyelvre fordították a görög mûveket. A bagdadi uralkodók külön fordítóirodákat létesítettek ezen munkák lefordítására.
    Volt még egy közvetlenebb kapcsolat is: a Jundishapurban található perzsa-görög tudományos centrumokat már csak tovább kellett fejleszteniük, mikor elfoglalták azokat.
    Európa számára fontos volt az arabok közvetítõ szerpe Szicílián át, hogy megismerkedhessenek a görög, antik tudományokkal. A legfontosabb közvetítõ terület azonban Spanyolország volt, ahol a híres arab egyetemek mûködtek, így Toledóban, Segoviában, Salamancában. Igen sokan jártak ezekre az egyetemekre a keresztény országokból is. Voltak, akik életcélul tûzték ki, hogy a keresztény hívek számára is hozzáférhetõvé tegyék a görög tudományt. Így például a XII. század elején Bath-i Adelard (1116 - 1142) latinra fordította többek között a teljes Eukleidészt, vagy Gherardo de Cremona (1114 - 1187), aki latinra fordította Avicennának Arisztotelész mûveihez írt több, mint 80 kommentárját.
    Ha a mai fizikának, és szellemi eszközének, a matematikának gyökereit keressük, akkor elég summásan lehet elintéznünk mind a hindu, mind az arab matematikát, illetõleg fizikát. A hinduk kizárólag matematikai vonalon hatottak termékenyítõleg Nyugatra, szemben az arabokkal, akik mind a matematika, mind a fizika területén elõbbre léptek.
    Az arabok szerpe az algebra továbbfejlesztésében már a nyelvész számára is megmutatkozik. Amíg a tudomány mûszavait többnyire a görög és ritkábban a latin nyelvbõl veszi, a jog szakkifejezései latin eredetûek, addig az algebra, algoritmus szavak az iszlám tudomány hegemóniáját mutatják ezen a téren. Még a számjegy (Ziffer, chiffre) szó is a sifr arab szóból ered, amely üreset jelent, és eredetileg a nulla megjelölésére szolgált. [​IMG]Maga az algebra szó Mohamed ibn Musa al-Khwarizmi (meghalt 850-ben) egyik könyvének címébõl származik: Hiszab al-dzsebr w'al mukabalah. Ez a könyv latin fordításban, Ludus algebrae almucgrabalaeque címen jelent meg, és Európa rajta keresztül ismerte meg a hindu jelölést és számrendszert, és ezért nevezzük ezeket a számjegyeket tévesen arab számoknak. Jelentõs hatással volt még a középkori, nyugati világra Ibn Szina (Avicenna 980 - 1037), aki az orvostudományban és Ibn Rosd (Averroes 1126 - 1198), aki a költészetben alkotott nagyot.
    Az arab matematika és fizika fejlõdésének csúcspontját a XV. században érte el, ekkor mindkét területen több részletkérdésben Nyugat elé vágott. Ilyen volt pl.: Al-Kashi, aki 1450-ben a "pí" értékét 17 jegy pontosságig megadta.
    Fizikában elsõsorban az optika területén haladtak túl a görög ismereteken, pl.: Ibn al-Haitham (Alhazen 956 - 1039), aki megreformálta Ptolemaiosz törési törvényét.
    Habár az arab tudósok jelentõs elõrelépést tettek a tudományok terén, legfontosabb szerepük azonban mégiscsak az antik örökség közvetítése volt.
    A csillagászat terén is fontos közvetítõ szerepet játszottak:
    [​IMG] Arab csillagászok. Egyik nélkülözhetetlen eszközük az [​IMG]asztrolábium volt.
    Világhírûek voltak az arab földrajztudósok is. Leírásaik, útibeszámolóik a legfontosabb történeti források közé tartoznak. Az általuk készített térképeket évszázadokon keresztül használták. Egy példa a sok közül, Al-Idríszi világtérképe a 12. sz-ból:
    [​IMG]

    Az arab orvostudomány szabadon fejlõdhetett, mert nem kötötték valláûsi elõírások, másrészt a hódítások során megismerték a keleti (kínai, hindu) és az egyiptomi stb. orvoslás rejtelmeit.
    [​IMG]

    Az arab orvoslás
    Az õsarab orvoslás az indiai, perzsa, babiloni, szír, egyiptomi, zsidó és keresztény ismeretek gyûjtõmedencéje volt. Az elsõ orvosi fõiskolát Dzsondiszaparban hozták létre. Kezdetben fõként az indiai orvoslás volt a meghatározó, az Ajur-Véda és a szüléssel kapcsolatos ismeretek. Késõbb elterjednek a görög mûvek is, mégpedig szír nyelvrõl arabra fordítottak. Amikor pedig az Omajjádok a székhelyüket Damaszkuszba tették át, egyre közvetlenebbé vált a bizánci görög hatás. Theodokosz (708) görög orvos az arabok kedvelt tanítómestere lett. A kalifák a birodalom minden nagyobb városában iskolákat hoztak létre, pl. a leghíresebbek a bagdadi és a cordobai voltak, de képeztek orvosokat Kúfában, Szamarkandban, Alexandriában, Fezben, Marokkóban, Palermoban, Sevillaban, Toledoban stb. is. (Európában egészen az újkorig nem tudták ezt a színvonalat elérni!)
    A fellendülésnek azonban bizonyos mértékig gátat szabott a Korán, mivel a leghaladóbb elmék is e szent könyvhöz igazították tanaikat. Vallási tilalom alá került idõvel az anatómia, az antropológia; a vértõl és a "tisztátalan" nõtõl való irtózásuk pedig a sebészet és a szülészet háttérbe kerülését eredményezte. Idõvel elhanyagolták az antik orvostudományok kutatását is. Elõtérbe helyezték viszont az orvoslás gyakorlatias részeit: pulzus, vizelet vizsgálata, érvágások, hashajtószerek alkalmazása, a diétával, testkultúrával és kozmetikával kapcsolatos ismereteik még a középkor végén is hatottak. Megfigyelték és leírták a járványokat, bõrbajokat (rendkívül alapos ismereteik voltak a himlõrõl és a kanyaróról). Kiterjedt birodalmuk lehetõséget biztosított a növény-, állat- és ásványtani megfigyelésekre, mely a gyógyszertan fejlõdését segítette, annál is inkább, mivel a Korán ezt nem tiltotta. Elsõ neves arab alkimista Abu Mussza Dzsafir El-Tarzufi (699-765) volt, aki A vegytan mûvészetérõl, Az aranykészítésrõl, A bölcsek kövérõl írt értekezéseket, melyben már különbözõ kémiai eljárásokat is ismertet, pl. a desztillálást és a szublimálást. Ezen ismeretek révén terjedtek el a cukor és a szörpök, ekkor születtek meg a világon elõször a patikák és a drogériák.
    A legjelesebb arab orvostudósok: Rhazes (850-923) Katab allib (Az orvostudomány könyve) c. írása enciklopédikusan tekinti át a korabeli orvosi ismereteket, El-Havi c. mûvében pedig a gyakorlati orvoslás tudnivalóit tárja fel. Ibn El Dsezar (1006) a pestis okait kutatta, Abdul Hasszan Garib a nõgyógyászatról értekezett. Haly Abbasz gyógyszertani könyvében az állatkísérletek szükségességére hívta fel a figyelmet.
    Az arab orvostudomány virágkorát Avicenna korában (980-1037) élte. Kánon c. mûvében képes volt meghaladni az antik orvostudományt, bár az anatómiában és a sebészet terén nem tud újat hozni. A ficamok gyógyítását viszont õ terjeszti el, a gyógyszerészeti ismereteket is rendszerezi, s feltárja a kamilla, a kámfor, az aloe, a rebarbara és az ópium alkalmazásának fortélyait. (Egyéb narkotikumokat egyébként már mérgeknek tartottak az arabok is.)
    A XI-XII. sz. kiváló orvosai, tudósai voltak még: a gyógyszerek és fürdõk szakértõje, Ibn Vafid El-Lakmi, az alkohol nevét alõször használó Ali Ben Isa, a sebész Abulkasim Kalaf ben Abbasz el Zahravi, valamint Ibn Zohr, Averroes (Ibn Rosd, 1198), Maimonides (Rambam, 1135-1204).
    A XI. sz. az arab orvostudomány hanyatlásának kezdete is egyben, hiszen akkor már újat nem tudtak felmutatni, csak a régebbi szerzõk mûveit értelmezték.
    A szórakoztatásban is elengedhetetlen érdemeket vívtak ki az arabok amint azt a mellékelt ábra is mutatja:

    [​IMG]

    Mecsetek, vallási épületek: 1. Az Omajjádok által emelt mecset, melyet al-Valid kalifa építtetett706-714 között:
    [​IMG]
    2. A tunéziai kairouáni Nagymecset, mely a 9. sz-ban épült.
    [​IMG]
    3.
    [​IMG]A kairói Ahmad ibn Túlún dzsámi minaretje. Eredetileg szögletes volt, késõbb alakult ki a karcsú, kör alakú forma. 879-ben építették
    4.
    [​IMG] A jazdi Nagymecset 1316-ból.
    5. [​IMG] Mohamed próféta mecsetje Medinában.

    Arab építészeti emlékek Hispániában 1. Oroszlános udvar az Alhambrában:
    [​IMG]
    2. A cordobai Nagymecset imacsarnokának oszlopai. 785-ben kezdte el építtetni I.Abd ar-Rahman emír.
    [​IMG]



    A sousse-i ribát, 780 táján épült, eredetileg erõd volt, illetve a menekülõk számára mecsetként is szolgált.
    [​IMG]

    Arab szõnyeg egy részlete, ornamentális díszítéssel.
    [​IMG] [​IMG]
     
  3. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Iszlám kiképzőtábor budapesti elitgimnazistáknak

    "Mohamed prófétasága kötelez": Muszlim hittételeket tanultak a Radnóti Gimnázium tanulói

    [​IMG]

    Muszlim fejkendőbe öltözött diáklányok
    népesítették be a nagyvisnyói Boróka tábort augusztus közepén - számolt be meglepő élményéről egyik olvasónk. Mint leírta, a budapesti Radnóti Gimnázium nemzeti ünnepünk idejére 10 napos tematikus muszlim nyári tábort szervezett 170 diákja számára. A programot az iszlám köré szervezték: hittételeket függesztettek ki az étkezőben, muszlim vallási zenével hívták gyülekezőre a diákokat, akik öltözködésükkel is alkalmazkodtak a tematikához. A Radnóti Gimnázium legutóbb július végén szerepelt a hírekben, amikor az iskola honlapját az Iszlám Állam hackerei feltörték. Helyszíni beszámoló, fotókkal és videóval.

    Az arab kultúrával és az iszlámmal ismerkednek ezen a héten Budapest egyik elit gimnáziumának tanulói az iskola legnagyobb létszámú, 170 fős (!) nyári táborában. A radnótisok 10 napon át tanulják a téma csínját-bínját különböző feladatokon keresztül.

    [​IMG]

    A Bükkben, Nagyvisnyón táboroztunk diákjainkkal augusztus közepén, elutazásunkat megelőző napon egy másik csoport is érkezett a Boróka táborba Budapestről, a Radnóti Miklós Gimnáziumból. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a tábort a gimnázium tanárai szervezik és vezetik felsőbb éves ifik bevonásával.

    Napközben a jelentős létszámnövekedés nem járt semmiféle súrlódással diákjaink és a másik tábor lakói között. Este a vacsoránk elfogyasztása közben viszont megdöbbenve vettük észre az alábbi vallási feliratokat a közösen használt ebédlőben.[​IMG]

    Egy az isten, Allah, és Mohamed az ő prófétája - írja a felirat a diákétkező falán, valamint:

    Mohamed prófétasága kötelez, hogy példamutató életet éljünk

    Más feliratokon a napi ötszöri imádkozásról, a ramadáni böjtről és a vallási adakozásról szerepeltek információk.

    [​IMG]

    A tábor vezetése kérésünk ellenére sem távolította el a feliratokat! (Levélírónk egy debreceni keresztény iskola csoportjával táborozott Nagyvisnyón, ugyanazon a helyszínen - a szerk.)

    [​IMG]

    Ezen sokkoló élmények után másnap miközben a pályán fociztunk, a hangszórókból teljes hangerőn kezdett szólni az iszlám zene, mellyel a fiatalokat megbeszélésre hívták, mint ezen a videón hallható.

    A kis alsós diákjainknak nem győztünk magyarázkodni, akiket megdöbbentett, amit tapasztaltak. Miközben a táborban sétáltunk, felfigyeltünk az ajtókon levő arab feliratokra is, melyek szintén nyugtalanságot keltettek bennünk.

    [​IMG]

    A budapesti fiatalok láthatóan jól érezték magukat ebben a közegben, örömmel öltötték magukra a jellegzetes arab viseletet is. Szemlátomást jó poénnak tartják az „iszlámosdit”, de vajon tényleg ilyen ideológiákra van szüksége a felnövekvő generációnak? Vajon a kritika nélküli muszlim propaganda mellett volt-e szó az iszlám államokban zajló keresztényüldözésekről?

    A menekültáradattal jövő iszlám fenyegetettség idején nem lenne szabad ilyen eszmékkel játszani. Fontosabb lenne Gárdonyi remekművében, az Egri csillagokban a szabadságért életüket áldozó egri hősöket történelmi példaként állítani a fiatalok elé.

    A Radnóti Gimnáziumról egyébként legutóbb július 28-án hallhattunk a médiában, amikor az Iszlám Állam egyik szimpatizánsa meghackelte a gimnázium honlapját.


    vigyazo
     
    Istarea kedveli ezt.
  4. setni

    setni Állandó Tag

    Az hogy ismerkednek egy vallással azzal semmi baj de belebújni a gunyájukba és úgy élniük ha csak pár napig is nos ez már kétséges.
    Hisz mindig vannak olyanok akiknek a keresztény vagy ateista felfogásuk kialakulóban van azok könnyen befolyásolhatók (látsd az önkéntesek tömege akik kimennek harcolni egy ideológiáért) Mivel fiatalok lelkesebbek, és eszembe jut egy skandináv (ember) rémtette egy táborban.
     
    Istarea és Jaszladany kedveli ezt.
  5. tornando

    tornando Őstag Ezüst támogató

    Bizony szó esik itt a "jó buli iszlámosait játszani"
    De ez tényleg nem játék.
    Más oldala is van.
    Nehogy bármelyiknek eszébe jusson kiköltözve,ottani valódi környezetbe kerülni,elveszett emberré válik.Lehet ISIS eszköz is belőle
    Most ez neki olyan mint egy mozi
    Az író tippadása nem elég: Nem az egri hősökről beszélek.Hiszen az országvédelem volt
    Példaképként jó a Gárdonyi egri hősei
    De iszlamizálódásra nem példa.
    Hiszen 150 éves török uralommal sem lett törökké a magyar.
    Sem iszlámhívővé.
    Inkább a török lett csökkent elkötelezetté szokásaiban
    (kolbász, bor, egynejűség)
    El nem tudom képzelni olyan messze a gyökereitől, Európában, meg tudjon maradni jelentősen az iszlám.
    Annyi csábító dolog van itt.Egy szigorú, merev szokásrendszer nem tud meggyökerezni, sem ateista sem szabadelvű környezetben.
    Hitet meg nem ad sokkal többet.A tetsző hagyományaik,életszemléletük nem hatnak hosszútávon a a konzervatív rétegre, kortól függetlenül.
    A kapitalizmusból kiábrándultaknak sem tud mást mutatni

    A kulturális hatásra idézet:
    http://www.zemplenimuzsa.hu/04_2/koncz.htm
    http://www.inco.hu/inco0401/hagyo/cikk0h.htm
     
    Utoljára módosítva: 2015 Augusztus 22
    Jaszladany kedveli ezt.
  6. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Öngyilkos terroristának is kiképez a tábor játszásiból?
     
    pitti kedveli ezt.
  7. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Az iszlám hasznos, ma is aktuális tanácsa:

    [​IMG]
     
  8. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Erre sem árt Allah szerint odafigyelnünk! Fontos!

    [​IMG]
     
    Utoljára módosítva: 2015 Augusztus 22
  9. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Akit esetleg még érdekelnek ehhez hasonló, (és sok más) bölcs életvezetési törvények és tanácsok, ez a könyv hasznos olvasnivaló, különösen napjainkban, mivel közeledik az idő, hogy nekünk is ezek alapján kell majd élnünk:

    Bill Warner: A saria törvény nem muzulmánoknak

    Csak hogy lássunk néhány alaptézist, hogy miről is van szó:
    A saría törvény szerint:
    • nincs vallásszabadság; • nincs szólásszabadság; • nincs szabad véleményalkotás; • nincs művészi szabadság; • nincs sajtószabadság; • nincs egyenlőség – a nem muszlimok, azaz a kafírok, soha nem egyenlők a muzulmánokkal; • a saría törvény szerint a különböző embercsoportokat nem illeti meg egyenlő védelem. Az igazságszolgáltatás kettős, más jogszabály vonatkozik a muszlim férfiakra és más a nőkre, illetve a nem muszlimokra; • nincs női egyenjogúság; • a nők megverhetők; • csak a muszlimok viselhetnek fegyvert; • nincs demokrácia, mivel a demokrácia azt jelentené, hogy egy nem muszlim egyenlő egy muszlimmal; • az alkotmányunk a tudatlanság korának – dzsáhilijja – ember által teremtett dokumentuma, amelyet alá kell vetni a saríának; • a nem muszlimok dhimmik, harmadosztályú állampolgárok; • minden kormánynak a saría törvények alapján kell működnie; • eltérően a jogrendszerünktől, a saría nem magyarázható és megmásíthatatlan; • nincs aranyszabály.
    (Részletesen lásd a könyvben!)

    Csupán ezektől az apróságoktól kell eltekintenünk ahhoz, hogy felhőtlenül csodálni tudjuk az iszlám kultúrát!
     
    Utoljára módosítva: 2015 Augusztus 22
  10. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    És mindenképpen figyeljünk oda az iszlám néhai vezetőjének, Allah megbízottjának a szavaira is, hogy pontosabb képet alkothassunk az Európában is egyre nagyobb teret nyerő iszlám felfogásról:

    "Allah did not create man so that he could have fun. The aim of creation was for mankind to be put to the test through hardship and prayer. An Islamic regime must be serious in every field. There are no jokes in Islam. There is no humor in Islam. There is no fun in Islam. There can be no fun and joy in whatever is serious."
    (Allah nem arra teremtette az embert, hogy jól érezze magát. A teremtés célja, hogy az emberiséget próba elé állítsa nehézségek és ima által. Egy iszlám uralomnak minden területen komolynak kell lennie. Nincsenek viccek az iszlámban. Nincs humor az iszlámban. Nincs mulatság az iszlámban. Nem lehet móka és öröm abban, ami komoly.)

    Ayatollah Khomeini

    [​IMG]

    Mondjuk az iszlám dolgait figyelve nem is nagyon van kedvünk nevetni!
     
    gödipista, pitti és setni kedveli ezt.
  11. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Európa maga nyit kaput az iszlámnak a liberalizmusával és a demokratizmusával. És az iszlám ezen be is sétál, sőt, betódul.
    Még terroristákra sincs szüksége ehhez. A demokráciának köszönhetően nincs más dolga, mint többségbe kerülni az adott demokratikus államban. Onnantól kezdve az lesz hatalmon, akit ők választanak, és az olyan törvényeket hoz, amilyeneket ők akarnak. Kezükben lesz a rendőrség, a hadsereg, meg amit akarsz. Amit eddig soha nem sikerült elérniük fegyverrel, elérik a demográfia, és a demokrácia eszközeivel. Aztán eltörlik a demokráciát.
    Ezt nem én találtam ki, ők maguk kommunikálják ezt.
    Mondanám, hogy ne legyen igazam, de ez nem jóslat, a tendencia már zajlik.
    Ne aggódj, majd ők megoldják, hogy a "csábító dolgok" senkit se térítsenek el Allahtól. Ezért van a saria-törvény.
    (Lásd fentebb!)
     
    Lipen, pitti és setni kedveli ezt.
  12. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Amúgy senki vallási érzékenységét nem akarom megsérteni, és mivel képtelen vagyok iszlámról bármi pozitívat írni, Mohameddel kapcsolatban pedig nálam már az kiveri a biztit, hogy egy hatéves kislánnyal fajtalankodott, kilencévesen megerőszakolta, a többi perverz, szadista dolgairól nem is szólva, úgyhogy mivel ettől a pedofil őrülttől nekem felfordul a gyomrom, sajnos az egész általa teremtett "kultúra" sem vonzó a számomra, tehát jobb, ha kiszállok a témából.

    Őszintén szólva, én ki vagyok akadva azon is, hogy a muszlim férfiak, akiknek van anyjuk, feleségük, lánygyermekük, akiket (vagy legalább némelyiket) szeretnek, hogy bírják elnézni az iszlám vérlázító elnyomását és jogfosztását a nőkkel a szemben!!! Nekik kellene legjobban küzdeniük azért, hogy a törvény az általuk szeretett és becsült (?) nőket is emberi lényeknek, és ne tulajdonnak vagy háziállatnak tekintse! Egy muszlim férfi képes elnézni, hogy az apja megverheti az anyját? Férjhez tudja adni úgy a lányát, hogy tudja, a férj akár meg is ölheti?
    Hát mi van a muszlim férfiakkal? Férfiak egyáltalán?

    Na jó, szóval inkább megyek!!!
     
    Utoljára módosítva: 2015 Augusztus 22
    Lipen és pitti kedveli ezt.
  13. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Valamikor viragzo kultura volt az arab, ma puszitatnak mindent amit ernek, felakasztjak a hires regesz tudost, es semmi tisztelet oseiknek, akik hiresse tettek az arab kulturat.
    Ezt a vallast meg megreformalni se lehet, hisz melyik ferfi kivan lemondani a 4 asszony jogairol, vagy hogy egyenjogunak tartsa a not.
    Nincs kovetendo muszlim csoport aki elfogadhatova tenne es mintaul szolgalna a tobbinek,hogy mas ember es vallashoz joga van az embereknek ha igenyuk van ra.
    A vallasokat eroszakkal tettek az embreknek kotelezove, de eljott egy ido amikor rajottek ezt nem lehet igy folytatni , de naluk is biztos egyszer eljon az az ido, de nem mostanaban lesz az biztos.
     
  14. tornando

    tornando Őstag Ezüst támogató

    Helyes
     
  15. tornando

    tornando Őstag Ezüst támogató

    A demográfia az úgy fenyeget ahogy mondod
    Hát más nem tud szülni?Kihalásra ítéltek?
    Amit írsz látszólag józan,mégis erősen beleélően túlzó
    Szinte remegnek a falak, megáll a fecske röpte a levegőben,elsötétül a nap, meghasad a tenger
    No és amit írtam a 150 éves török uralom arra nem figyeltél
    Mindaz kezükben volt
    Mégsem lett iszlámmá a magyar,egyetlen falu sem
    Ma még nehezebb dolguk lenne,ilyen máshoz szokott ifjakkal.
    Soha nem adnák fel szabadosságukat,tömegesen.
    Hacsak nincsen válságban az eszmei világuk,ennek pedig okai lennének,keresd az okokat
    Tudod mit jelent a bigott?
    Én nem,csak következtettem: nagyanyámon
    Nagyanyám szeme előtt sem lebegett más mint a Biblia.
    Olyan mélységig elkezdte gyűlölni az addig kedvenc unokáját amikor azzal jött, hogy nincsen isten
    Aztán keresett más unokát engem
     
    Utoljára módosítva: 2015 Augusztus 22
    gödipista kedveli ezt.
  16. tornando

    tornando Őstag Ezüst támogató

    Megint elveted a sulykot
     
  17. kalmanbio

    kalmanbio Tag

    A másik szemléletmódjának megismeréséről és az alapján értett elfogadásáról vagy elutasításáról szól az iskola tábora. Egy nyílt, megtanulható viszonyulásról. Hogy miért lehet szeretni, vagy elutasítani valamit.
    Nem többről.
     
    Beka Holt kedveli ezt.
  18. tornando

    tornando Őstag Ezüst támogató

    Lehet így is nézni a hír nem erről szól
    Másként állítja be.
    Te ezt máshonnét olvastad ki.
    Talán saját tapasztalatod?
    Vagy gondolatodat írtad le?
     
    Jaszladany kedveli ezt.
  19. Jaszladany

    Jaszladany Állandó Tag

    Nem hiszem, hogy bármiféle sulykot elvetettem, a sulykot Te veted el azzal, ha folyton a Bibliával jössz. Amiket írtam, annak semmi köze nincs a Bibliához, sem a bigottsághoz, annak ahhoz a folyamathoz van köze, ami e pillanatban zajlik Európában.

    A török uralom meg az oszmán hódítás azért nem jó példád, mert akkor az iszlám fegyverrel támadott. Fegyverrel most sem érne el Európában semmit. Te nem figyelsz arra, ami mondok. Most az iszlám nem kívülről, hanem belülről jön. Ha demokratikuson is hatalomra juthat, minek lövöldözzön?

    És semmi túlzás nincs abban, amit a demográfiáról írtam. A francia elnök hatalomra kerülése is a muzulmán bevándorlók szavazatainak köszönhető. Szerinted mennyi idő kell ahhoz, hogy a franciáknál és bárhol az EU-ban muzulmán miniszterelnök-jelölt is induljon a szavazáson?
    A demográfiai arányokat pedig nem csak a szülések tudják befolyásolni, hanem a bevándorlás is. De ami a szüléseket illeti, az európai átlag nem csak abban marad jóval alatta a muszlim bevándorlókénak, hanem átlagéletkorban is.

    Bécs: több a muszlim az általános iskolákban, mint katolikus
    A Mohamed a legelterjedtebb fiú név Angliában
    Londonban minden hetedik ember muzulmán
    Franciaország lakosságának mintegy 6-8%-a muszlim, második legnagyobb városában, Marseille-ben ez az arány 30-40%. "A kikötőváros ráadásul jó úton halad afelé, hogy Franciaország első muszlim többségű városa legyen."

    "Nem jobb a helyzet Franciaországban sem, ahol már 2011-ben 751 „szenzitív városi zónát” számoltak össze – a teljes lista a francia kormány honlapján található, ahol térképeken utcákra lebontva látható, hol nemkívánatos a francia polgárok jelenléte – becslések szerint 5 millió muszlim él ezeken a területeken...

    A muszlimok először a 9. században foglalták el a várost, leigázva és rabszolgává téve az ott lakókat. És mivel az egyszer már elfoglalt területekre az iszlám „jog szerint” számot tart, Marseille-be a muszlimok saját hitük szerint csak „visszatértek”. A városban mintegy 60 mecset áll – némelyik föld alatti –, a szaúdi pénzből épülő, 1989 óta folyamatos vita tárgyát képező nagymecset pedig, ha elkészül, kiváló központot jelent majd a muszlim igények érvényesítésére.

    Belgiumból megy a legtöbb dzsihádista a Közel-Keletre Európából, Svájc lakosságának pedig 5 %-a muszlim.
    "Az előbbiekhez hasonlóan vesztésre áll saját földjén Belgium, ahol a főváros, Brüsszel lakosságának 20 százaléka muszlim vallású, és több, bevándorlók lakta negyed számít „no-go” zónának. Brüsszel Kuregem negyedébe, amely leginkább háborús zónához hasonlít, a járőrautók is párosával járnak: az egyik járőrözik, míg a másik fedezi. A Molenbeek-Saint-Jean negyedben a rendőröknek tilos nyilvánosan kávézniuk vagy szendvicset enniük a ramadán idején, nehogy felbőszítsék a muszlimokat.

    Szintén hasonló a helyzet Németországban, ahol Bernhard Witthaut osnabrücki rendőrfőkapitány már 2011-ben azt nyilatkozta a Der Westen című lapnak, hogy a német városokban riasztó gyorsasággal nő a „no-go” zónák száma – például a Ruhr-vidéken –, amelyeket a rendőrség már nem tud ellenőrzése alatt tartani.
    ...Ami még rosszabb: ezeken a helyeken a bűntényeknek nincsenek következményei. Az államhatalom teljesen kikerült a képből ezeken a helyeken” – nyilatkozta Witthaut.

    Nem sokkal jobb a helyzet Hollandiában és Olaszországban sem, ahol a híres római Piazza Veneziát foglalják le a pénteki imára érkezők, Bolognában pedig rendszeres bombafenyegetések érik a San Petronio bazilikát, amelyben egy 600 éves freskó Dante Poklát ábrázolja, a benne szenvedő Mohameddel."

    Nem sorolom, úgyis változnak ezek az arányok a mostani bevándorlással is.
    Nem a bevándorlással van a probléma. Hanem azzal, hogy az iszlám nem tud, és nem is akar integrálódni az európai közegbe. Európa nagyvárosaiban gombamód szaporodnak a muszlim "no go" zónák, afféle mini-kalifátusok, ahol a muszlimok bevezették a saira-törvényt, és ahová még a rendőrök sem merik betenni a lábukat, nemhogy a helyi lakosság. Svédországban pl. 55 ilyen régió van.

    Azzal, hogy azokat, akik ezekről a tényekről beszélnek, bigottaknak, gyűlölködőknek meg mit tudom én minek nevezzük, attól ezek még tények maradnak.
    És igen, mások is szülnek. Csak nem ugyanannyit. De bízzunk benne, hogy a katolikusoknak van igazuk, és a muszlimok között is van "istenfélő csendes többség". Mondjuk azt nem tudom, hogy ők most a Közel-Keleten hol vannak, de más reményünk úgysincs.
     
    Lipen, gödipista, setni és 1 másik tag kedveli ezt.
  20. tornando

    tornando Őstag Ezüst támogató

    A demográfiára vonatkozó már általam is írt nézeteinket
    Nem cáfoltam
    A Bibliát te forgatod és torz fordításokat hozol a Khomini-től (ezért bigott)
    utána néztem az idézeted nincsen meg magyarul.
    Google-ból lemagyarítottad saját szád íze szerint
    Aki magára is a legmélyebb aszkézist követte.Ezt magyar Wikipédia írta
    Önmegtartóztatás, vágyak visszaszorítása a lélek tökéletesedésének reményében
    Engem annyit se érdekel az iszlám mint egy sóhaj.
    De nem féltem a keresztényeket
    A vallásodat félted ezért kelsz ki túlzó módon
    Az irgalmasság a könyörület,vagy gyakorlati önfeláldozó és tevőleges embertársi segítséget nem nyújtasz migránsnak vagy romának,bárkinek aki nincs a vallásodon
    Mitől keresztény akkor?
     
    Utoljára módosítva: 2015 Augusztus 22

Megosztás