Itt a magyar megoldás a szemétproblémára, csak senkit sem érdekel

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Egy magyar vállalkozás olyan géppel állt elő, amelybe belapátolják a kommunális hulladékot, és olyan minőségű építőanyag nyerhető ki, amiből akár házat is lehet építeni. A szerkezet és a technológia forradalmasíthatná a hulladékkezelést és -feldolgozást, még az energiatermelésben is szerepet kaphatna, ám az áttörés valamiért várat magára. A gép sorozatgyártása miatt a tervezők már évekkel ezelőtt megkeresték a kormányzatot és hulladékkezelő cégeket is, akik látszólag lelkesedtek az ötletért, mégsem történt semmi.

Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, tízéves fejlesztés eredményeként 2012-ben állt elő a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokkal, amelyek egy az egyben kommunális szemétből készülnek. Konstruált egy olyan speciális gépet, amely a beletáplált, lényegében a kukákból kiürített hulladékot (ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia) magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméter nagyságú – 2,5 centi vastag, 25 kilogramm súlyú – lapok készülnek.

Ezekből az elemekből pedig egy 20 négyzetméteres, konyhából, vécéből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat tervezett és épített, amely darus autóval bárhova letehető. „A legtöbb és legolcsóbb fel nem dolgozott nyersanyag a világon a használt műanyag. Tíz évembe és rengeteg beforgatott tőkébe – 500 millió forintba – került, de kijelenthetem: sikerült megoldani ennek a nyersanyagnak a gazdaságos felhasználását.”

A szemetet általában nem lehet egy az egyben feldolgozni, az újrafeldolgozáshoz válogatni kell. Nyugat-európai országokban már régóta vannak erre szakosodott vállalatok, de Magyarországon is akad rá példa. „Egy 100 méter hosszú futószalag mellett állva kapkodják le a különböző fajtájú szemetet, a fémet, papírt, a rongyot, ami hasznosítható. A végén, ami visszamarad, az leginkább műanyag, mert ugyan a műanyag is újrahasznosítható, de csak homogén, egyöntetű formában. A műanyagok különböző formáit nem lehet összekeverni, legalábbis így már nem lehet belőlük »finom« anyagokat előállítani.

Ez igaz még egy PET-palack esetében is, más-más műanyagból van a palack, a kupak és a címke is. Ahhoz, hogy a műanyag hulladékból újra PET-palack lehessen, meg kell tisztítani az egyéb műanyagoktól, különben csak olyan kevésbé kimunkált dolgokat lehet belőle gyártani, mint például virágládák, amik jó eséllyel foltosak lesznek, és nem egyformák. A polietilén és a polisztirol nem barátok” – magyarázza Szilvássy.


szemet.jpg
 

dianapat

Állandó Tag
Nem tudom, hogy létezett-e valaha is olyan magyar találmány amit itt Magyarországon a magyarok fogadtak el. Általában mind külföldön ért célba.
 

hombárfej

Állandó Tag
A felhasználás esete többrétegű.
1 Sok olyan cég van, aki újabb és újabb technológiákat fejlesztenek a lakóházépítés céljára alkalmas anyagokra. Ezekkel is meg kell küzdeni.
2 Időről időre tervpályázatokat írnak ki egyszerűen és gyorsan felépíthető házak tervezésére, gyártására, különös tekintettel az egyszerű szállíthatóságra és telepíthetőségre. Szükség is van rájuk a természeti katasztrófák esetén.
Amennyiben nincs rájuk már szükség, az elbontásuknak is olcsónak és megvalósíthatónak kellene lenniük.
Az eddigi tapasztalatok szerint erre a célra a legjobb a sátor és nem véletlenül.
3 Hajléktalanok hajlékhoz segítése. Ld. a 2 pont. Ezzel az a probléma, hogy ehhez a projekthez a hajléktalanoknak maguknak is akarniuk kellene. Igen ám, de a hajléktalanná váláshoz általában hosszú út vezet: előbb a munkanélküliség, állástalanság, pénztelenség és végül a hajléktalanság. Na most a hosszú munkanélküliség kiöli az emberekből az előbbre jutás igényét, egyik napról a másikra élnek. Tapasztalatuk szerint minden mulandó, a vagyon, a lakás, az élet.
Ahhoz, hogy lakásbérlethez, sőt talán tulajdonhoz jussanak, ahhoz jó tapasztalatok és akarat kell. Sokszor a jó tapasztalatok hiányoznak.
Ha a ház ingyen van, akkor "semmit nem ér" és nem törődnek vele, ami a ház halálát, romba dőlését jelenti.
Ha a házért valami minimálisat fizetni kell, kiküszöbölendő az előzőt, akkor meg már nem kell.
Amíg ez meg nem oldódik, addig a hulladékból gyártott lap erre a célra nem használható, még ha utánuk dobják, akkor sem - még csak el sem égethető!
4 Kerti házak, szerszámtárolók, WC-k. Sok ilyen van, egyik jobb, mint a másik. Ez a piac sem biztos.
5 Benn maradó zsaluzatok. Ebből is sok van. Akkor nyerhetne, ha a felülete szép és tartós lehetne, vagy pl. időjárásálló festékkel kezelhető lenne.

Összegezve, egy sűrű piacon kellene megélni ennek a terméknek. Az, hogy szemétből készül, senkinek semmit nem mond. A szeméttel azok a községek bíbelődnek, amik határába a szeméttelepet betelepítik, t.i. tiltakoznak ellene. És amíg a szemét úgy el nem önti a világunkat, hogy már a puszta élet fenntartása a szupergazdagoknak sem éri meg, addig itt előremozdulás nem lesz. Legfeljebb elfordítjuk a fejünket. Lásd a PET palack szigetet a Csendes-óceánban, a Kínai tenger elsivárosodását, a metropoliszok terjengő szeméttelepeit, és még sorolhatnám. Ha valakit is zavarna, már biztos lennének valami technológiák az eltüntetésükre. De senkit nem érdekel, csak a szuperszegényeket, akik megélnek belőle.
 

vaskalap66

Állandó Tag
A leírt fizikai adottságok nagyon vonzóak. Kicsit azért idegenkedek a préselt és hőkezelt szemétből előállított, a szeméthez hasonlóan csak lassan vagy emberi léptékkel soha el nem bomló építőanyagtól. Persze miért ne?
Sok reklám ,bemutató kellene hogy elfogadott építőanyag váljon belőle. A nagy cégek döntéshozói is csak emberek.

Az is megoldás lehetne,ha az újrahasznosító cégek valamit fizetnének a szétválogatott szemétért ,mint nyersanyagért a termelőknek azaz nekünk.Így mi magunk is eldönthetnénk mi legyen a szemetünk sorsa és eltűnne az illegális szemétlerakók jelentős része is.
 

vaskalap66

Állandó Tag
A felhasználás esete többrétegű.
1 Sok olyan cég van, aki újabb és újabb technológiákat fejlesztenek a lakóházépítés céljára alkalmas anyagokra. Ezekkel is meg kell küzdeni.
2 Időről időre tervpályázatokat írnak ki egyszerűen és gyorsan felépíthető házak tervezésére, gyártására, különös tekintettel az egyszerű szállíthatóságra és telepíthetőségre. Szükség is van rájuk a természeti katasztrófák esetén.
Amennyiben nincs rájuk már szükség, az elbontásuknak is olcsónak és megvalósíthatónak kellene lenniük.
Az eddigi tapasztalatok szerint erre a célra a legjobb a sátor és nem véletlenül.
3 Hajléktalanok hajlékhoz segítése. Ld. a 2 pont. Ezzel az a probléma, hogy ehhez a projekthez a hajléktalanoknak maguknak is akarniuk kellene. Igen ám, de a hajléktalanná váláshoz általában hosszú út vezet: előbb a munkanélküliség, állástalanság, pénztelenség és végül a hajléktalanság. Na most a hosszú munkanélküliség kiöli az emberekből az előbbre jutás igényét, egyik napról a másikra élnek. Tapasztalatuk szerint minden mulandó, a vagyon, a lakás, az élet.
Ahhoz, hogy lakásbérlethez, sőt talán tulajdonhoz jussanak, ahhoz jó tapasztalatok és akarat kell. Sokszor a jó tapasztalatok hiányoznak.
Ha a ház ingyen van, akkor "semmit nem ér" és nem törődnek vele, ami a ház halálát, romba dőlését jelenti.
Ha a házért valami minimálisat fizetni kell, kiküszöbölendő az előzőt, akkor meg már nem kell.
Amíg ez meg nem oldódik, addig a hulladékból gyártott lap erre a célra nem használható, még ha utánuk dobják, akkor sem - még csak el sem égethető!
4 Kerti házak, szerszámtárolók, WC-k. Sok ilyen van, egyik jobb, mint a másik. Ez a piac sem biztos.
5 Benn maradó zsaluzatok. Ebből is sok van. Akkor nyerhetne, ha a felülete szép és tartós lehetne, vagy pl. időjárásálló festékkel kezelhető lenne.

Összegezve, egy sűrű piacon kellene megélni ennek a terméknek. Az, hogy szemétből készül, senkinek semmit nem mond. A szeméttel azok a községek bíbelődnek, amik határába a szeméttelepet betelepítik, t.i. tiltakoznak ellene. És amíg a szemét úgy el nem önti a világunkat, hogy már a puszta élet fenntartása a szupergazdagoknak sem éri meg, addig itt előremozdulás nem lesz. Legfeljebb elfordítjuk a fejünket. Lásd a PET palack szigetet a Csendes-óceánban, a Kínai tenger elsivárosodását, a metropoliszok terjengő szeméttelepeit, és még sorolhatnám. Ha valakit is zavarna, már biztos lennének valami technológiák az eltüntetésükre. De senkit nem érdekel, csak a szuperszegényeket, akik megélnek belőle.

Mekkora lehet az újonnan előállított és az újrahasznosított műanyag árkülönbsége?
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Ez mindaddig nem fog érdekelni senkit, amíg külföldön sikerre nem viszik. Azután lesz belőle Hungarikum és nemzeti büszkeség.
Pontosan-mint például a bontás nélküli csatornabélelés közmüveknél.Magyar emberek találták ki,de itthon nem kellett...s majd svájciak ezt a technologiát használva segitették az egyik megyeszékhely közmü rekonstrukcióját itthon .
 

attimenyfreemail.com

Állandó Tag
Egy magyar vállalkozás olyan géppel állt elő, amelybe belapátolják a kommunális hulladékot, és olyan minőségű építőanyag nyerhető ki, amiből akár házat is lehet építeni. A szerkezet és a technológia forradalmasíthatná a hulladékkezelést és -feldolgozást, még az energiatermelésben is szerepet kaphatna, ám az áttörés valamiért várat magára. A gép sorozatgyártása miatt a tervezők már évekkel ezelőtt megkeresték a kormányzatot és hulladékkezelő cégeket is, akik látszólag lelkesedtek az ötletért, mégsem történt semmi.

Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, tízéves fejlesztés eredményeként 2012-ben állt elő a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokkal, amelyek egy az egyben kommunális szemétből készülnek. Konstruált egy olyan speciális gépet, amely a beletáplált, lényegében a kukákból kiürített hulladékot (ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia) magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméter nagyságú – 2,5 centi vastag, 25 kilogramm súlyú – lapok készülnek.

Ezekből az elemekből pedig egy 20 négyzetméteres, konyhából, vécéből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat tervezett és épített, amely darus autóval bárhova letehető. „A legtöbb és legolcsóbb fel nem dolgozott nyersanyag a világon a használt műanyag. Tíz évembe és rengeteg beforgatott tőkébe – 500 millió forintba – került, de kijelenthetem: sikerült megoldani ennek a nyersanyagnak a gazdaságos felhasználását.”

A szemetet általában nem lehet egy az egyben feldolgozni, az újrafeldolgozáshoz válogatni kell. Nyugat-európai országokban már régóta vannak erre szakosodott vállalatok, de Magyarországon is akad rá példa. „Egy 100 méter hosszú futószalag mellett állva kapkodják le a különböző fajtájú szemetet, a fémet, papírt, a rongyot, ami hasznosítható. A végén, ami visszamarad, az leginkább műanyag, mert ugyan a műanyag is újrahasznosítható, de csak homogén, egyöntetű formában. A műanyagok különböző formáit nem lehet összekeverni, legalábbis így már nem lehet belőlük »finom« anyagokat előállítani.

Ez igaz még egy PET-palack esetében is, más-más műanyagból van a palack, a kupak és a címke is. Ahhoz, hogy a műanyag hulladékból újra PET-palack lehessen, meg kell tisztítani az egyéb műanyagoktól, különben csak olyan kevésbé kimunkált dolgokat lehet belőle gyártani, mint például virágládák, amik jó eséllyel foltosak lesznek, és nem egyformák. A polietilén és a polisztirol nem barátok” – magyarázza Szilvássy.


Csatolás megtekintése 1215019
Mint annyi minden itthon nem érdekli a fejeseket :p
 

aghirua

Állandó Tag
A cég honlapján minősítésre való utalást nem találtam.

Szilvássy úr egy sajtóban megjelent (a cége honlapján olvasható) nyilatkozata szerint kb. 500 milliót költött a termékére. Az is benne van egy másik kérdésre adott válaszban, hogy a termék minősítése vizsgálatonként kb. másfél millió Ft lenne. Ezek szerint NINCS minősítése. (Magyar Szabvány, építőanyag esetén ÉME vagy uniós minősítés, gyártói megfelelőségi nyilatkozat, stb.)
Ennek hiánya miatt építőipai anyagként egyetlen mérnök sem tervezheti be semmilyen tervébe az így gyakorlatilag nem is létező terméket.

Ha ez nem a szokásos holdkóros kamu, akkor talán meg kellene kockáztatni azt a párszor másfél milliót, ha valóban bízik a termékében. (Vagy a fentebb idézett nyilatkozata hiteltelen az összegek arányában.)
 

szocske42

Állandó Tag
Ha ez nem a szokásos holdkóros kamu, akkor talán meg kellene kockáztatni azt a párszor másfél milliót, ha valóban bízik a termékében. (Vagy a fentebb idézett nyilatkozata hiteltelen az összegek arányában.)

Vagy ha annyira elfogyott a penze, osszekalapozhatja egy kickstarterrel.
 

setni

Állandó Tag
Most olvasom hogy a miniszterelnök nyilatkozott ˝ahol magas a profit ott több adót kell fizetni˝lassan egyen árak lesznek . Így lehet bátran vállalkozni hisz majd eldöntik hogy a profitod az magas vagy sem......Nem csoda hogy elég sokan inkább tervezhetőbb helyekre mennek vagy viszik ki az ötletüket.
 

Gilgames2011

Állandó Tag
Nagyon tetszik, hogy végre van egy olyan megoldás, amikor a sok kidobált hulladékból nem a szeméthegyeket lehet növelni, hanem végre valami használható dolgot lehet előállítani. Most igazán lehetne a ....-ból várat építeni de attól félek én is, hogy a jól beégetett "szokás" megint erősebb lesz, mint a haladó gondolat, mert vagy az van döntési helyzetben aki nem ért hozzá és becsméreli vagy tudja, hogy jó, de mivel nincs belőle haszna és az illető nem az ő cimbije így ejti a témát. Vannak emberek, akik új megoldásokat találnak ki, a többiek azonban akkor kinevetik de évek múlva már nem is emlékeznek erre annyira természetes számukra az, amit eleinte el sem akartak hinni, ami ellen kézzel és lábbal tiltakoztak. Csak az a baj, hogy ez rengeteg fölösleges energiát elvesz, amit hasznosabb dolgokra is fordíthatnánk (esetleg pozitívabb gondolkodásra)!
Olyan ez mint az Illúziókban:
"Volt egyszer, hogy egy kristálytiszta vizű, hatalmas folyó fenekén különös lények éltek.
A folyó csendesen hömpölygött mindannyiuk - fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, jók és gonoszok - fölött, a víz folyt, ahogyan folynia kellett, a víz csupán kristálytiszta önmagát ismerte.
A lények mindegyike görcsösen kapaszkodott a folyómeder mélyén heverő ágakba meg kövekbe, mert életük volt a kapaszkodás, az, hogy ellenálljanak a sodró áramlásnak, ezt tanulták születésük pillanatától..."

Mindenki azt lát amit akar
Octavio Ocampo2.jpg
:
Octavio Ocampo.jpg
(Octavio Ocampo képei)
 

toncsi64

Állandó Tag
Én azért egy kicsit szkeptikus vagyok az anyag felhasználhatóságát illetően. Ha a szemét nincs válogatva akkor az tartalmaz olyan anyagokat is amik elbomlanak, akár gyorsan is. Márpedig ha akár csak egy része is bomlani kezd pl. egy háznak akkor az jó eséllyel előbb-utóbb összedől.
Szerintem...
 

Yvy85

Állandó Tag
Néhány éve olvastam a NatGeo-ban egy olyan magyar tervezőről, aki napelemként is működő tetőcserepet állított elő. Egyesével szerelhető fel, így ha bármelyik meghibásodik, csak azt kell kicserélni. Nem is volt nagyon drága. De probléma volt a tömegtermeléssel, mert nem volt rá anyagi kerete. Vajon kapkodtak érte?
 

duplasuzy

Állandó Tag
Néhány éve olvastam a NatGeo-ban egy olyan magyar tervezőről, aki napelemként is működő tetőcserepet állított elő. Egyesével szerelhető fel, így ha bármelyik meghibásodik, csak azt kell kicserélni. Nem is volt nagyon drága. De probléma volt a tömegtermeléssel, mert nem volt rá anyagi kerete. Vajon kapkodtak érte?
Én meg azóta is várom, hogy vehessek a napelemes tetőcserépből, de még mindig nem gyártják.
A feltatáló elhallgatott, pedig tudtommal a gyártóüzem megépült.
 

Gyöngyösi Szilvia

Állandó Tag
Ha a vállalkozó oldaláról nézem a kérdést, nem értem a problémát. Ha volt 500 millió Ft-ja arra, hogy kifejlessze a termékét, biztos akad még a minősítésre is. Ha ennyit áldozott rá, biztos fontos lenne az eredmény, akár itthon, akár külföldön. Nem ez lenne az első találmány, ami nem Magyarországon fut be, és ezzel együtt a fejlesztőt soha nem látott ismertségbe és nem utolsó sorban anyagi befektetéseinek megtérülése irányába viszi. Mellesleg ismerjük a mondást is: Isten malmai lassan őrölnek ... Néha még attól is tovább.
 
Oldal tetejére