Szombat este jelentek meg a részletek a Magyar Közlönyben, így kiderült, mennyit von el a kormány a kiskereskedőktől, bankoktól, biztosítóktól, telekommunikációs cégektől, és gyógyszerforgalmazóktól.
Orbán Viktor május 25-én jelentette be, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.
Június 4-én a kormány el is fogadta a különadók kivetéséről szóló rendelkezéseket, azóta meg is jelent a rendelet, amelyből a bank360.hu készített egy összefoglalót.
Többek között azt írják, hogy a július 1-től élő repülőjegyadóra, amit a kormány légitársaságok hozzájárulásának hív, két tarifa van.
Ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna, akkor utasonként 3900 forintot kell fizetni. Ha más ország a végső úti cél, akkor pedig 9750 forintot kell fizetni a repülőtéri földi kiszolgálást végző cégeknek.
A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben.
2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.
A banki különadót a helyi adó adólapját az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározó nettó árbevétel alapján kell fizetni. Ennek mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban pedig 8 százalék.
A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak, mértéke 2022-ben magasabb, a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék.
A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
A távközlési pótadót is a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni a cégeknek. Az adó mértéke az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, a 100 milliárd forint feletti része után pedig 7 százalék.
Az energiapiacon a különadó alapja az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az adó mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. Ezen felül nő a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is.
Mindezek mellett
emelkedik a dohánytermékek, a szeszes italok jövedéki adója, valamint az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érintő népegészségügyi adó mértéke is.
Lényegében megduplázódik a cégautóadó: 50 kW-s teljesítményig a jelenlegi havi 7700-16500 forint helyet júliustól 14000-30500 forintot kell fizetni, 120 kW felett pedig 22000-44000 forint helyet 41000-81000 forintot - környezetvédelmi besorolástól függően.
Orbán Viktor május 25-én jelentette be, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.
Június 4-én a kormány el is fogadta a különadók kivetéséről szóló rendelkezéseket, azóta meg is jelent a rendelet, amelyből a bank360.hu készített egy összefoglalót.
Többek között azt írják, hogy a július 1-től élő repülőjegyadóra, amit a kormány légitársaságok hozzájárulásának hív, két tarifa van.
Ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna, akkor utasonként 3900 forintot kell fizetni. Ha más ország a végső úti cél, akkor pedig 9750 forintot kell fizetni a repülőtéri földi kiszolgálást végző cégeknek.
A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben.
2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.
A banki különadót a helyi adó adólapját az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározó nettó árbevétel alapján kell fizetni. Ennek mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban pedig 8 százalék.
A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak, mértéke 2022-ben magasabb, a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék.
A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
A távközlési pótadót is a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni a cégeknek. Az adó mértéke az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, a 100 milliárd forint feletti része után pedig 7 százalék.
Az energiapiacon a különadó alapja az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az adó mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. Ezen felül nő a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is.
Mindezek mellett
emelkedik a dohánytermékek, a szeszes italok jövedéki adója, valamint az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érintő népegészségügyi adó mértéke is.
Lényegében megduplázódik a cégautóadó: 50 kW-s teljesítményig a jelenlegi havi 7700-16500 forint helyet júliustól 14000-30500 forintot kell fizetni, 120 kW felett pedig 22000-44000 forint helyet 41000-81000 forintot - környezetvédelmi besorolástól függően.
