IZRAELBE AKAR ELJUTNI NOÉ BÁRKÁJA MÁSOLATÁVAL A HOLLAND HAJÓÉPÍTŐ

A holland keresztény férfi 4 év alatt 7 ember segítségével készítette el a monstrumot, és szerinte ez azt bizonyítja, hogy a bibliai időkben is képes lehetett egy ember arra, hogy a bárkát megépítse. A férfi többek között a globális felmelegedés miatt veszélybe kerülő hollandok helyzetére kívánja felhívni a figyelmet.

Az elmúlt két évben rengeteg turista csodálhatta meg Noé bárkájának egyetlen olyan életnagyságú másolatát a holland Maas-folyónál, amely tengerre is tud szállni.

A hajót a Biblia leírása alapján építette meg egy holland keresztény hajóépítő ács, Johan Huibers. A hajó 119 méter hosszú, 23 méter magas, és 12000 fa felhasználásával készült el 4 év alatt 2012-re.

A bárka már nemzetközi turista látványosság lett Hollandiában, ám a tulajdonos, Huibers nem éri be ennyivel. Szeretne a hajó-óriással eljutni Izraelbe, abba az országba, amelynek problémái és sikerei elmondása szerint állandóan foglalkoztatják.

bow.jpg


Izrael állam és a zsidó nép iránti szeretet vezérelte abban is, hogy közel 5 millió dollárból megépítette a bárkát.

„Talán furcsán hangzik, de én szóról szóra hiszem, ami ebben a könyvben áll”, mutat a héber Bibliára. „Ez a bárka Isten hajójának mása. Csak úgy nyer a munkám értelmet, ha Isten földjére viszem.”

Huibers a bárka megépítése után nem sokkal akarta a hajót Izraelbe vinni, de az izraeli belháborúk miatt ez az út meghiúsult. Most viszont már nincs meg az ehhez szükséges 1.3 millió dollárja (a bárkának nincs motorja, ezért vontatóhajókat kell bérelni az útra).

Huibers, aki egyébként rakodó terek építéséből gazdagodott meg, azt mondja, azért építette a hajót, hogy megmutassa, Isten létezik. 4 év alatt 7 ember segítségével készítette el a monstrumot, és szerinte ez azt bizonyítja, hogy a bibliai időkben is képes lehetett egy ember arra, hogy ugyanezt megépítse.

„Azt szeretném, hogy az idelátogató gyerekek érezzék a fa anyagát, lássák a szögeket és értsék meg, hogy ami a könyvben áll, igaz.”






Huibers nem az egyetlen, aki a bárka megépítésével akarja bizonyítani a biblia történet valódiságát. 2016-ban egy Ark Encounter nevű vidámpark nyílt Kentucky-ban, ahol szintén látható a Noé bárkája egyik másolata. De Huiber munkájával ellentétben ez a szárazföldön van, és nem lehet vízre bocsátani. Ráadásul a Kentucky vidámpark bárkája 3-szor annyiba került, mint a holland másolat.

Huiber állítása szerint az építőcsapat amatőr ácsokból állt, akiknek nem volt szakmai előképzettségük. „Hentes, fodrász és egy tanár is dolgozott közöttünk”, meséli.

A hajó jelenleg nem látogatható, de amikor korábban nyitva volt, akkor egy állatsimogató működött benne, amelyből mára csak egy kis madárház maradt. Huibers nem akar élő állatokat telepíteni a bárkába, csak azt akarja megmutatni, hogy az állatok elférnének a hajón.

A bárka megépítésének azonban vannak mélyebb okai is. „Közeledünk az idők végezetéhez”, mondja. „Persze az emberek ennek nincsenek tudatában, de ez mindig így volt.”

Huibers egy olyan országban nőtt fel, amely a tengerszint alatt fekszik. A holland nép mindig küzdött a vízzel az elmúlt 1000 évben. Huibers 5 évvel született az Északi-tenger 1959-es áradása után, amelynek során 2000 ember halt meg. A holland férfit azonban nem a saját családja megmentése motiválta.

„A cél az oktatás, és az, hogy emlékezzünk, a világ változik és a globális felmelegedés következtében a tengerszint emelkedik”, teszi hozzá.
 
Ebben az országban (Magyarországon) talán nem is véletlen olyan leszek mint Móricka.. Mindenről ugyanaz jut az eszembe.. A világ boldogabbik felén az álmaiért élve saját zsebből hajót épít, hogy hitét igazolja, ami ráadásul még alkalmas is arra amire szánják, míg errefelé közpénzből stadionokat építenek egy lila köd kergető fantazmagóriáinak kielégítésére, amelyek ugye semmire sem alkalmasak, s még fenntartani sem tudják. S ugyanúgy válnak az enyészetté, mint a magyar footbal dicsősége, s nem a "vízből" való jövőbeni kiemelkedést, hanem a még mélyebbre süllyedést eredményezik....
 
Mindig van egy réteg amit meg kell célozni...keresztekkel a vallásosokat, a stadionokkal a sportbarátokat (hisz ki merne tiltakozni hogy Egerszegi Krisztinának 3szorosára emelték a juttatását) a dicső múlt iránti rajongóknak meg Attila szobor (74 millió)
 
Mindig van egy réteg amit meg kell célozni...keresztekkel a vallásosokat, a stadionokkal a sportbarátokat (hisz ki merne tiltakozni hogy Egerszegi Krisztinának 3szorosára emelték a juttatását) a dicső múlt iránti rajongóknak meg Attila szobor (74 millió)

Ideje lenne az átlag magyart is megcélozni, akik a felmérések szerint az ország lakosságának 34%-át jelentik, s a hivatalosan számított létminimum alatt élnek... Vagy azt a több mint 500 ezer embert aki elérte a nyugdíj korhatárt, s semmilyen nyugdíj jogosultsága nincsen....
 
Gyönyörű az építmény,engem lenyűgözött.(mindenféle ideológiától függetlenül!)
-
"A hajót a Biblia leírása alapján építette meg egy holland keresztény hajóépítő ács, Johan Huibers.
A hajó 119 méter hosszú, 23 méter magas, és 12000 fa felhasználásával készült el 4 év alatt 2012-re.
"
-
Úgy emlékszem, hogy beszélgettünk már erről az istent létét apologetizálni akaró kísérletről.
-
Továbbra is azt tartom, hogy a fa, tutaj és csónak építéshez kiváló de tengeri hajó építéshez a lehető leg rosszabb anyag.
A cikk írója, valószínűleg a vallásos legenda kedvéért, elhallgatja, hogy a hajó váza, alul vasból van különben szétesne.
Szerencsére azt eltakarja a viz. :):)
-
Nem akarom senkinek elvenni a hitét. Csak az klikkel-jen a linkre akiben nem dől össze a világ ha meglátja a vas vázakat. :)
A fa alkotmány annyira nem vízálló, hogy a réseken át látni a hajó utasokat. :)
-
https://upload.wikimedia.org/wikipe...-2013_04_11_Arche_in_Harburg_DSCI2794_p_k.JPG
 
Utoljára módosítva:
-

-
Továbbra is azt tartom, hogy a fa, tutaj és csónak építéshez kiváló de tengeri hajó építéshez a lehető leg rosszabb anyag. A cikk írója, valószínűleg a vallásos legenda kedvéért, elhallgatja, hogy a hajó váza, alul vasból van különben szétesne. Szerencsére azt eltakarja a viz. :):)
-

Furi
Marmint amit irsz!
Vagy sokezer eve faboll epitenek hajokat.
Annak ellenere, hogy szerinted hajo epitesere a legrosszabb anyag.
Ebbol epultek a hires viking drakanok, abrigek, caravellak, az amerikat felfedezo Kolombusz vezerhajoja a Santa Maria szinten fabol epult, a 19 sz. leendas vitorlas hajoi a clipperrek szinten fabol, ahogyan ez a barka is.

Egyebbkent amit te a vabol keszult aljanak hittel, az egyszeru dokk. Ha olvastad a barka tortenetet, hosszu eveken keresztul vontattak az egyik kikotobol a masikba, ahol muzeumkent uzemeltveken keresztul vontattak az egyik kikotobol a masikba, ahol muzeumkent uzemelt.

Nem tudom hol olvastad azokat a dolgokat amit leirtal, de teljesen teves
 
Ugyan kedves Ernő az nem a váz, hanem a trailer.... S majd induláskor vízre bocsájtják.. S ne feledd, de Noah szárazföldről indult, ahol a vízben semmilyen kártevő nem volt, ami a gófer(szurkozott) fát kikezdhette volna..
Most pedig a tengeren várja az "Új Bárka" a ki tudja mikori indulást... Amerikai testvére "száraz dokkban" várja a vízözönt... ( Na de az is lehet nem akart Johan Huibers semmit a véletlenre bízni, ha mégis holland embertársait kellene a fedélzetre vennie egy tengerár miatt (oroszlánok és zsiráfok helyett) a Holland Tengerészeti Hívatal tengeri személyszállatásra vonatkozó szigorú előírásait is figyelembe vette.. Nehogy már első útján megbírságolják...;)
 
Furi
Marmint amit irsz!
Vagy sokezer eve faboll epitenek hajokat.
Annak ellenere, hogy szerinted hajo epitesere a legrosszabb anyag.
Ebbol epultek a hires viking drakanok, abrigek, caravellak, az amerikat felfedezo Kolombusz vezerhajoja a Santa Maria szinten fabol epult, a 19 sz. leendas vitorlas hajoi a clipperrek szinten fabol, ahogyan ez a barka is.

Egyebbkent amit te a vabol keszult aljanak hittel, az egyszeru dokk. Ha olvastad a barka tortenetet, hosszu eveken keresztul vontattak az egyik kikotobol a masikba, ahol muzeumkent uzemeltveken keresztul vontattak az egyik kikotobol a masikba, ahol muzeumkent uzemelt.

Nem tudom hol olvastad azokat a dolgokat amit leirtal, de teljesen teves

upload_2018-11-27_13-6-12.png

-
Azért 23,6 méter és 119,0 méter között van még pár centiméter.
-
https://de.wikipedia.org/wiki/Johans_Arche#/media/File:Arche_Noah_Bug_Kiel.JPG
-
A fényképen nem látszik vizállonak a hajo.
-
Noah hajojának a technikai adatai (1. Mozes 6:15):
134m x 22m x 13m ez kb. 40.000 köbméter.
Összehasonlításul ez megfelel a tengeri orjás Titanic méreteinek. :)
-
schiffe.jpg

-
A világ legnagyobb fa-hajója a Wyoming, komposit-épitési technikával készült.
90 "vas-diagonál-szalaggal" volt minden oldala megerősítve, épp ugy mind a tőkesúly is vassal volt megerősítve.
 
Utoljára módosítva:
Csatolás megtekintése 1635848
-
Azért 23,6 méter és 119,0 méter között van még pár centiméter.
-
https://de.wikipedia.org/wiki/Johans_Arche#/media/File:Arche_Noah_Bug_Kiel.JPG
-
A fényképen nem látszik vizállonak a hajo.
-
Noah hajojának a technikai adatai (1. Mozes 6:15):
134m x 22m x 13m ez kb. 40.000 köbméter.
Összehasonlításul ez megfelel a tengeri orjás Titanic méreteinek. :)
-
schiffe.jpg
Nem tudom it probalsz ezzel bizonyitani.
Ha meretekrol beszeelunk az 1700-1800-as evek legnagyobbhadiegysegei a sorhajok voltak. Akkor ezek feleltek meg a mai csatahajoknak. 3-4 agyusorral tobb mint 100 agyuval rendelkeztek.
A Vvictory peldaul ami Nelson vezerhajoja volt Trafalgarnal kozel 70 m hosszu volt. A vizvonal alatti resze 9 m, mig a szelessege 17m korul volt. 850 ember szolgallt rajta. A hajo nem vasbol(a korroziv tengervizbe akkoriban szo sem lehetett ilyenrol) hanm zomeben tolgyfabol keszult.
Femboritasa ekkoriban a fregattoknak volt, de foleg a vizvonal alatt, es nem amiatt, hogy szet ne essen, hanem a sebesseg fokozasa miatt boritottak a vizvonal alatti feluleteket rezlemezekkel(ezen sokkal nehezebben tapadtak meg a kagylok, es egyeb tengeri elolenyek amik ccsokkentettek a hajo sebesseget)

A viz behatolasat szinten nem femmel oldottak meg.
Nezz utanna mit jelent hajoszsargonban a dugarozas.
A deszkak osszeillesztesenel katranyos kocot, mohat, es ehhez hasonlo anyagokat hasznaltak, amit a legenyseg a resekbe tomott. Akkoriban egyebkent is elfogadott volt, hogy a hajo gyomraban viz van, amit kezdetleges szivattyukkal, korabban kulonnfele vizmero eszkozokkel tavolitottak el.

Gondolkodtam, mibol kovetkeztettel ara, hogy a fa alkalmatlan hajoepitesre.
Egyedul a vita jutott eszembe, amit Heyerdahl folytatott torteneszekkel amerika benepesedese kapcsan. Sokan azt mondtak, hogy a polinez szigetvilagbol mentek oda emberek. Heyerdahl azt allitotta, hogy pont forditva, a del-amerikai kontinesrol mentek a szigetekre. Akkor erveltek azzal a "szakertok" hogy del amerika partmenti teruletein zommel balsafa no, ami konnyu ugyan de megszivja magat vizzel, mivel porrozus.
Ekkor epitett meg He4yerdahl a kon-tikit es hajozott vele a polinez szigetekre.

De itt hangsulyozottan a balsafarol, es nem altalaban a farool volt szo

HMS Victory

H
 
Utoljára módosítva:
Nem tudom it probalsz ezzel bizonyitani.
Ha meretekrol beszeelunk az 1700-1800-as evek legnagyobbhadiegysegei a sorhajok voltak. Akkor ezek feleltek meg a mai csatahajoknak. 3-4 agyusorral tobb mint 100 agyuval rendelkeztek.
A Vvictory peldaul ami Nelson vezerhajoja volt Trafalgarnal kozel 70 m hosszu volt. A vizvonal alatti resze 9 m, mig a szelessege 17m korul volt. 850 ember szolgallt rajta. A hajo nem vasbol(a korroziv tengervizbe akkoriban szo sem lehetett ilyenrol) hanm zomeben tolgyfabol keszult.
Femboritasa ekkoriban a fregattoknak volt, de foleg a vizvonal alatt, es nem amiatt, hogy szet ne essen, hanem a sebesseg fokozasa miatt boritottak a vizvonal alatti feluleteket rezlemezekkel(ezen sokkal nehezebben tapadtak meg a kagylok, es egyeb tengeri elolenyek amik ccsokkentettek a hajo sebesseget)

A viz behatolasat szinten nem femmel oldottak meg.
Nezz utanna mit jelent hajoszsargonban a dugarozas.
A deszkak osszeillesztesenel katranyos kocot, mohat, es ehhez hasonlo anyagokat hasznaltak, amit a legenyseg a resekbe tomott. Akkoriban egyebkent is elfogadott volt, hogy a hajo gyomraban viz van, amit kezdetleges szivattyukkal, korabban kulonnfele vizmero eszkozokkel tavolitottak el.

Gondolkodtam, mibol kovetkeztettel ara, hogy a fa alkalmatlan hajoepitesre.
Egyedul a vita jutott eszembe, amit Heyerdahl folytatott torteneszekkel amerika benepesedese kapcsan. Sokan azt mondtak, hogy a polinez szigetvilagbol mentek oda emberek. Heyerdahl azt allitotta, hogy pont forditva, a del-amerikai kontinesrol mentek a szigetekre. Akkor erveltek azzal a "szakertok" hogy del amerika partmenti teruletein zommel balsafa no, ami konnyu ugyan de megszivja magat vizzel, mivel porrozus.
Ekkor epitett meg He4yerdahl a kon-tikit es hajozott vele a polinez szigetekre.

De itt hangsulyozottan a balsafarol, es nem altalaban a farool volt szo

HMS Victory

H

Semmi kétség afelől, hogy a Földközi Tenger környékén a hajóépítők irtották ki az erdőket,
és végül a szegény disznók lettek az áldozatok, azóta nevezik tisztátalan állatnak a malacokat.
-
De, hogy ne kalandozzunk el a témától: milyen erőket kell kibírjon egy hajótest?
-
170px-Unfertiges_Fass_9105.jpg

-
Igen a fa mind ahogy a kö is, ellenálló nyomással szemben, viszont húzóereje nincsen.
Ezért néznek ki úgy a piramisok és a templomok ahogy kinéznek.
-
( összehasonlítás, a zsinórt nehéz szétszakítani de kőnyű összenyomni)
-
A 18-19. században már ismert volt a vas (az ágyuk is abból voltak) így lehetett a kettőt kombinálni.
A vas tette lehetővé nagy hangárok és felhőkarcolók építését.
-
image-870159-860_poster_16x9-jmwp-870159.jpg

-
 
Na jo Ernoe en hhulyesegeken nem vitazom.
A fa enelottem tovabbra is hajoepito alapanyag, es a rekonstrualt Noe barka abbol keszul. Az aljan pedig ahhol Te vvasat lattal nem a barka vasbol levo vaza van, hanem az egy uszo dock amiben kulonfele kiikotok kozott vontattak a barkat.
 
Na jo Ernoe en hhulyesegeken nem vitazom.
A fa enelottem tovabbra is hajoepito alapanyag, es a rekonstrualt Noe barka abbol keszul. Az aljan pedig ahhol Te vvasat lattal nem a barka vasbol levo vaza van, hanem az egy uszo dock amiben kulonfele kiikotok kozott vontattak a barkat.
-
Tehát a bárka nem tud magától úszni. Ugy is néz ki. Erről van szó.
-
Nem versengésből mondom amit mondok. A fa önmagában nem alkalmas nagy hajok épitésére.
Ehhez elég egy kis anyagismeret, vagy ha megsaccolod a fellepő erőket.
-
Söt később, amikor már vasból épültek a hajók, sokan azt gondolták a fedélzeten a padlót fából kell csinálni mert annak a fajsúlya kisebb, "nem olyan nehéz" mind a vasból készült padló.
-
Bakfütty, a fa nem terhelhető meg úgy mind vas.
Ugyan olyan megterheléshez a fa hajó 3-szór mélyebbre süllyed.
-
Találtam igazán jo, működő Noha-bárkákat.
Aki még mindig azt képzeli, hogy nem tudunk olyan "hatalmasat" épiteni mind a piramisok azok nyissák ki a szemüket.
-
Az elsö helye áll egy hajó, ami még nincs egészen kész de 50.000 ember lakik a fedélzetén.
Elárulom, nem fából van.
-
 
-
Tehát a bárka nem tud magától úszni. Ugy is néz ki. Erről van szó.
-
Nem versengésből mondom amit mondok. A fa önmagában nem alkalmas nagy hajok épitésére.
Ehhez elég egy kis anyagismeret, vagy ha megsaccolod a fellepő erőket.
-
1. A barka amirol szo van valoban nem tud magatol haladni, mert sem vitorlaja sem motorja nincs. De ez nem egyenlo azzal, hogy nem tud uszni. Tud, de azzal sosem jutna az illeto izraelbe ha egy helyben lebegne, azert kell votato!

2. A fa onmagaban alkalmas nagy hajok epitesere. Olyannyra, hogy korabban nem is nagyon voltak fem alkatreszei. A vas, mivel egy konnyen korrodalo elem, meg szegek es egyeb szerelvenyek keszitesere sem volt laklamas. Zomeben a tengeri hajok szamara rezbol keszultek a szerelvenyek. Az nem korrodalt. De a hajootest eres a vitorlak, korabban az evezok fabol keszultek(a vvitorlak vavszonbol, az arbocok fabol)
A viking hajok pl igy keszultek:

A hajóépítés a vikingeknél eleinte közösségi munka volt, amelyben a család összes férfi tagja részt vett. Később, a városiasodás korában, már fizetett mesterek végezték ezt a munkát. A források szerint a hajóépítés menetét részegységekre bontották, és minden munkafolyamatnak (hajógerinc, bordák készítése, palánk faragása stb.) megvolt a saját mestere. Erről árulkodik a bayeux-i faliszőnyeg egyik jelenete is.

A hajók építését az egyetlen fatörzsből kifaragott gerinccel kezdték, amelyhez hozzáerősítették a két vagy három részből álló orr- és fartőkét, amely erősen felfelé görbült, és végét általában meghajlították vagy faragott állatfejekkel ékesítették. Ezután a palánksor összeszegecselése következett, amikor az illesztési helyeket kóccal tömték ki, a szegecselés folyamán ez a kóc szorosan összepréselődött, és szinte vízhatlanná tette a hajó alját.

A palánksor összeszerelése után következett a bordák beillesztése és rugalmas vesszőkkel való kötözése. Bár ez a munka tovább tartott, és vesződségesebb volt, mintha szegelték volna, de a hajótestnek nagyfokú rugalmasságot biztosított. A bordák távolságát az határozta meg, mennyi helyre volt szüksége az evezősöknek. Az evezőnyílások két-három palánksorral a szegély alatt voltak. A felső szegélyt vastag pallóval erősítették meg, amely alá szegélylécet raktak, amelyre a pajzsokat erősíthették. A pajzsoknak a védelem mellett elsősorban az volt a szerepük, hogy magasítsák a hajó oldalát.

Szegeken, szegecseken kivul nem, hasznaltak femet.
Az elv ugyan ez volt egeszen a 19. sz-ig a hajok epitesere.
Meg egyszerÍ: a vas rozsdasodik! Nem lehetett megfelelo korroziovedelem nelkul ezt alkalmazniÍÍ!í A rez es az olom johetett volna meg szoba, de ezek tul keplekenyek, es foleg nehezek voltak
 
1. A barka amirol szo van valoban nem tud magatol haladni, mert sem vitorlaja sem motorja nincs. De ez nem egyenlo azzal, hogy nem tud uszni. Tud, de azzal sosem jutna az illeto izraelbe ha egy helyben lebegne, azert kell votato!

2. A fa onmagaban alkalmas nagy hajok epitesere. Olyannyra, hogy korabban nem is nagyon voltak fem alkatreszei. A vas, mivel egy konnyen korrodalo elem, meg szegek es egyeb szerelvenyek keszitesere sem volt laklamas. Zomeben a tengeri hajok szamara rezbol keszultek a szerelvenyek. Az nem korrodalt. De a hajootest eres a vitorlak, korabban az evezok fabol keszultek(a vvitorlak vavszonbol, az arbocok fabol)
A viking hajok pl igy keszultek:

A hajóépítés a vikingeknél eleinte közösségi munka volt, amelyben a család összes férfi tagja részt vett. Később, a városiasodás korában, már fizetett mesterek végezték ezt a munkát. A források szerint a hajóépítés menetét részegységekre bontották, és minden munkafolyamatnak (hajógerinc, bordák készítése, palánk faragása stb.) megvolt a saját mestere. Erről árulkodik a bayeux-i faliszőnyeg egyik jelenete is.

A hajók építését az egyetlen fatörzsből kifaragott gerinccel kezdték, amelyhez hozzáerősítették a két vagy három részből álló orr- és fartőkét, amely erősen felfelé görbült, és végét általában meghajlították vagy faragott állatfejekkel ékesítették. Ezután a palánksor összeszegecselése következett, amikor az illesztési helyeket kóccal tömték ki, a szegecselés folyamán ez a kóc szorosan összepréselődött, és szinte vízhatlanná tette a hajó alját.

A palánksor összeszerelése után következett a bordák beillesztése és rugalmas vesszőkkel való kötözése. Bár ez a munka tovább tartott, és vesződségesebb volt, mintha szegelték volna, de a hajótestnek nagyfokú rugalmasságot biztosított. A bordák távolságát az határozta meg, mennyi helyre volt szüksége az evezősöknek. Az evezőnyílások két-három palánksorral a szegély alatt voltak. A felső szegélyt vastag pallóval erősítették meg, amely alá szegélylécet raktak, amelyre a pajzsokat erősíthették. A pajzsoknak a védelem mellett elsősorban az volt a szerepük, hogy magasítsák a hajó oldalát.

Szegeken, szegecseken kivul nem, hasznaltak femet.
Az elv ugyan ez volt egeszen a 19. sz-ig a hajok epitesere.
Meg egyszerÍ: a vas rozsdasodik! Nem lehetett megfelelo korroziovedelem nelkul ezt alkalmazniÍÍ!í A rez es az olom johetett volna meg szoba, de ezek tul keplekenyek, es foleg nehezek voltak

A hajók építését az egyetlen fatörzsből kifaragott gerinccel kezdték,
-
és ezzel már meg is volt határozva a hajó hossza.
Hogy fogsz egy fatörzset meghosszabbítani? Itt kezdődik a probléma.
Egy gyerek képes egy fát széthasítani ha a helyes irányba teszi. A fa anizotrop.
-
Egy bizonyos méreten felül a fából készült hajó háromszor olyan mélyre süllyed mind egy vasból.
A vitát egyszerű számításokkal ellehet dönteni.
Menyi fa kell ahhoz, hogy a kötés (meghosszabbítás) olyan erős legyen mind a vas?
Annyi, hogy a fa súlya meghaladja a vas súlyát.
-
Egy tisztességes boroshordót nem tudsz csinálni vas (abroncsok) nélkül.
-
Nézd meg ezt a hordót. Mi tartja össze? A vas-abroncs.
-
craft-beer-holzfass-Gro%C3%9Ffass.jpg

-
A holland bárka, nem tud úszni az alatta levő ponton nélkül mert belefolyik a viz.
A holland "bárka" nem más mind egy úszó pontonra helyezett "kulisse".
-
Igaza van Prominornak, az elsö nagyobb hullám alatt még igy is összedűlne.
-
Egy "vízözönt" ahogy a Biblia irja, egyáltalán nem bírna ki, mert a zuhogó eső a víz alá nyomná.
-
 
Az elsö helye áll egy hajó, ami még nincs egészen kész de 50.000 ember lakik a fedélzetén.
Elárulom, nem fából van.
Akkor nézd meg ezeket a középkori kínai hajókat....
cseng_ho.jpg

Alatta Kolumbusz hajója látható....A nagyobb hajókon akár félezer ember is lakott....
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,905
Tagok
615,340
Legújabb tagunk
Torda Bernadett
Oldal tetejére