Jókai out?

A miniszterelnök második kedvenc napilapjában Jókait már a magyar irodalomból való kirekesztéstől óvják, az ügyben még véletlenül sem illetékes államtitkár szerint Jókairól nincs vita, holott dehogy nincs, meg lesz is, amíg emberek olvasnak magyar nyelven, egyrészt a szövegekhez értők körében, másrészt a szülők között, akik egymás között beszélik meg, hogy mit kezdjenek az aktuális kötelező felett idegeskedő gyerekeikkel. A gyerekek talán nem sokat vitáznak ezen, én sem olvastam el, te sem olvastad el, jól van, menjünk focizni.

A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? - teszi fel a nagy kérdést Jókai, mi pedig tegyük fel azt a kérdést, hogy tízből vajon hány tizenhat éves jut el ebben a könyvben a szerző nőképéig, vagy akár csak a tizedik oldalig.


Pedig tizenhat éves korukra már bőven túl vannak azon, hogy „kicsiny diák koromban szép diszkant hangom volt; aztán három humaniorum classisnak énekszóval kellett kísérni felekezetünk minden halottját”, azaz dehogy vannak túl, A kőszívű ember fiait sem olvassa el már senki, illetve az önök gyerekei vagy unokái biztosan, de rajtuk kívül senki, a szabályt erősítő kivételek száma is minden bizonnyal folyamatosan csökken.

Meg általában az olvasó embereké is.

Utóbbitól talán nem független, hogy az internet egyik fele menten lincselésbe kezd, ha kedvenc szerzőjüket vagy az ő nőképét támadás éri, holott írókról, meg műveikről véleménye éppen bárkinek lehet. A miniszterelnök második kedvenc napilapjában Jókait már a magyar irodalomból való kirekesztéstől óvják, az ügyben még véletlenül sem illetékes államtitkár szerint Jókairól nincs vita, holott dehogy nincs, meg lesz is, amíg emberek olvasnak magyar nyelven, egyrészt a szövegekhez értők körében, másrészt a szülők között, akik egymás között beszélik meg, hogy mit kezdjenek az aktuális kötelező felett idegeskedő gyerekeikkel. A gyerekek talán nem sokat vitáznak ezen, én sem olvastam el, te sem olvastad el, jól van, menjünk focizni.

Vitatkozni egyébként sokat lehetne, például Jókai nőképén is, hiszen nem szükségszerű, hogy a Jókait olvasó lányok feleség korukban majd engedelmesen szolgálják a férjüket, éppen arra vannak egyébként a pedagógusok, hogy a szöveg ne csak úgy lebegjen a diákok fejében, hanem együtt értelmezzék, és megbeszéljék például, hogy az anyukájuk miért nem úgy viselkedik, mint azok a nők a könyvben. A vita és a gondolkodás megúszása, ha ehelyett inkább egyszerűen csak nem olvasnánk valamit, és ezért sem tragédia egyébként, ha a kormány beleerőlteti rossz ízlésű minisztere kedvenc szerzőit a tananyagba; értő tanárokkal meg lehet azt is beszélni, hogy ha valaki nem jó író, viszont ostobaságokat gondolt a világról. A gyerekek sem hülyék egyébként, senki sem megy majd karddal az udvari szünetre, mert Petőfi sem akart ágyban, párnák közt meghalni.

A vitát viszont akkor sem szabadna megúszni – nem is lehet, csak eltolni évekkel és megutáltatni az olvasást még néhány generációnyi diákkal –, amikor arról kéne beszélni, hogy egy mai gyerek mást akar és mást tud olvasni, mint egy tíz-húsz-harminc évvel ezelőtti kortársa, sőt a mai gyerekek és mai gyerekek között is van különbség, ezért nyugodtan ki lehet húzni a kötelezők közül még az apukák meg a miniszter kedvencét is, meg ki lehet hagyni a Bánk Bánt is, meg Az arany embert is, ha a tanár úgy látja, hogy a gyerekeket nem érdekli.

Olvassanak mást, olvassanak tényleg bármit.

Selmeci János

Jokai.jpg
 
Nagyon rég talán 40 éve akkor jókais korszakom volt. Rá lehet kapni ha sokat olvasol tőle. Sajnos a műre már nem emlékszem.
Elgondolkodtam ezen a kijelentéseden hogy mit értene meg belőle a diák.
Arra jutottam hogy például van a matematika benne olyan függvények és egyebek amiknek talán soha nem fogjuk a hasznát venni és még is tanuljuk.
Vannak irodalomból is ókori művek azokkal miért nincs probléma?
A lényeg azért van ott a tanár hogy elmagyarázza hogy amit olvasunk az mit is jelent. persze szerintem is eléggé unalmas a kőszívű ember fiai ha nincs segítség meg sem fogja érteni az olvasó.
Ha valaki szórakoztató irodalmat akar olvasni megteheti óriási a kínálat de, van más is mint puhacukor.
Számomra Jókai mindig a legkedvesebb magyar író lesz...
A diákoknak az a problémája, hogy a könyvek többségét felnőtteknek írják, és ez az Irodalom.
Jókai szórakoztató irodalom, csak nem ennek az évszázadnak az irodalma.
Azért kérdeztem A szerelem bolondjait, mert a moly.hu-n ennek a legpozitívabb az értékelése az összes Jókai közül.
Olvastam is pár éve (itt úgy látszik senki, de ez nem baj), 2 dolog ragadott meg:
1. a szegényeket megkárosító hatalmi "bűnszövetkezet" felgöngyölítése (lásd. ok betiltásra)
2. az aszály leírása... szerintem ez nagyon ijesztő.
 
Szerinted a mai fiatalok mit értenek meg a Kincskereső kisködmönből? Vagy "Csoszogi bácsi" (a cipész) cselekedetéből? (Mondjuk sokuknak szerintem már a cipész mesterségről sincs fogalmuk.)
Semmit. Ez az oktatás hibája.
Nem a valakik szerinti nagy műveket kéne beleverni a diákok fejébe.
Hanem megszerettetni velük az olvasást.
Vannak gyerekkönyvek. Miért nem lehet az a kötelező olvasmány? Pl. a régi Delfin könyv sorozat.
Számomra Mándy Iván: Robin Hood-ja volt az első könyv melyen önként és élvezettel olvastam, úgy 9 évesen.
 
Olyat olvasott valaki, hogy És mégis mozog a Föld?
Kiadták a Diákkönyvtár sorozatban. Ahol én tanultam, nem volt kötelező olvasmány. Akkoriban annyit nem is értettem volna meg belőle... Pedig mi minden van benne...
Pl. a "Te" szócska jelentése...
 
Ezt viccnek írtad?
Mert Rónay György - Esti gyors műve arról szól hogy a lelkiismeret hogy őrli fel egy ember lelkét és hajszolja a ....
Természetesen (csak nem illett oda a szmájli a téma miatt).
Feltételezem, hogy 100 emberből 99 csak az Egon keresztnevű műsorvezetőt ismeri...
 
Igen ez is elég sok 19 századi műben van így ábrázolva a NŐ otthon főz takarít , melyik ma lánynak tetszik ez??,
Beülni a gazdag férfi mellé és szórakozni. Ez a cél ami érthető is. Másra ott a bankkártya.
Vagy.
Legyél gazdag és befolyásos magad. Vállalkozz illetve tanulj.
Verne írásaiban még ennél is árnyaltabbak a női szereplők.
Nem is kell csodálkozni hogy a mai írók eléggé nagy része nő illetve hogy a fantasyt is kisajátították.
Nem hiszem, hogy a párodtól azt várnád el, főzzön, mosson, takarítson, Ne legyen önálló véleménye, JA és egyéb dolgokban is járjon kedvedre! Hsz-eid alapján nem így gondolom, de én is tévedhetek(tévedek) időnként.

És miért baj az, ha egy nő jól forgatja a tollát, és még képzelőereje is van?

Vállalkozz és tanulj?!!!! Elég a NER-listára bekerülni. (rokonynak lenni sem kátrány!)

Én azon csodálkozok, hogy a jó 'stenbe nem tartják semmibe a NŐKET, ÉDESANYÁKAT, SZERETŐ HITVESEKET.
Ennyi egót Bud Spencer pofonokkal kellene jutalmazni! Előfordulhat, a hozzászólásodban (poszt?) félreértettem valamit, szokásomhoz híven most nem támadni akarok(akarlak), csak egyes dolgokat nem tudtam a helyükre rakni, pedig 99,9%-ban nem a szittya nyelvet beszélem, és még ernoe(bocs a beidézésért) német magyarsága is jobban érthető számomra.

Későn olvastam e bejegyzést, e miatt a késői reagálásom is.

Tisztelettel, 1961
 
Nem is értem, hogy miért nem tiltják be Az arany embert. Szerintem itt a lényeg:

- Hát ide hallgass. A jövő héten kezdődik a szokott évi hadsereg-összpontosítás itt Komárom alatt. Valami húszezer ember tart hadműveleteket három hétig. A kenyérszállításra árlejtő csőd van kihirdetve. Nagy összegek fizettetnek, s okos ember szépen takaríthat meg rajtuk valamit. Minden írásbeli ajánlat az én kezemen megy keresztül, s előre meg tudom mondani, hogy ki kapja meg a vállalatot; mert az, nem attól függ, ami írva van, hanem attól, ami nincs írva. Eddigelé Brazovicsnak az ajánlata a legkevesebb. Ő ígérkezik a kenyérszállítást elvállalni száznegyvenezer forintért, s az "illető" személyzetnek ígér húszezer forintot.
- Patvar! Az illető személyzetnek?
- No hát természetes. Ilyen nagy vállalatnál, aki azt megkapja, illő, hogy valamit adjon annak, aki neki megszerzi. Ez, amióta a világ áll, mindig így volt. Hát miből élnénk? Tudod te azt jól.
- Tudom. De magam javára nem próbáltam.
- Hát hisz ez a bolondság. Te másnak a kedvéért feketíted be a körmeidet, holott egyúttal magad számára kaparhatnád ki a gesztenyét, ha már az útját tudod. Adj be te most egy offertet, amelyben vállald el a kenyérszállítást százharmincezer forintért, s ígérj az "illetőknek" harmincezer forint nyereményosztalékot.
- Azt én több oknál fogva nem tehetem. Először nincs bánatpénzem, amit ajánlatomhoz mellékeljek, sem tőkém, amin annyi gabonát, lisztet vásároljak, sem kedvem a vesztegetéshez, sem eléggé rossz számító nem vagyok, hogy százharmincezer forintból a felvállalt szállítást és a harmincezer forintnyi barátságos osztalékot is fedezni hihessem.
Kacsuka úr nevette azt a dolgot.
- Jaj, Miska, milyen rossz kereskedő lesz belőled! Nem megy az minálunk másképpen. Nyomorúság itt úgy akarni kereskedni, hogy az ember a maga forintján az egy garasát megnyerje. Ez csak szatócskodás. Protekció a fődolog, s ez neked lesz. Arról jótállok én. Jó pajtások voltunk iskolás diák korunktól fogva. Bízd rám magadat. Hogyne volna bánatpénzed? Mellékeld a nyugtádat a Brazovicsnál letett tízezer forintodról. Az biztosítékul elfogadtatik. Azután megmondom, hogy mit csinálj. Nyargalj vissza Almásra, s árverezz magad az elsüllyedt hajó gabonájára. Az a százezer forint értékű búza bizonyosan rajtad marad tízezer forintban. Akkor van tízezer mérő búzád. Brazovicsot kifizeted azzal a saját letartóztatott tízezer forintoddal, s ezzel perpatvar nélkül quitteltél vele. Akkor dupla vámot ígérsz az almási, neszmélyi, füzitői, izsai molnároknak, hogy a búzádat siessenek megőrölni rögtön. Azalatt kemencéket állíttatsz fel, amikben a lisztet azonnal prófuntnak sütik. Három hét alatt elfogyott az egész, ha itt-ott egy-egy csomó selejtesebb lesz a többi között, azt elsimítani a jó barátok dolga. S három hét múlva hetvenezer forint tiszta nyereséged marad legalább a vállalaton. Hidd el, hogy ha ezt a főnöködnek mondanám el, hát két kézzel kapna rajta. Csodálom, hogy magától odáig nem terjed az esze.
Timár elgondolkozott a dolgon.
Ez bizony kecsegtető egy ajánlat.
Három hét alatt hatvan-hetvenezer forintot nyerni, nagy fáradság nélkül, egész biztonsággal. Az első héten egy kicsit édesebb volna a prófunt íze, mint a szokotté, a másodikon egy kicsit keserűbb, a harmadikon egy kicsit dohosabb; de hát ki veszi azt olyan szigorúan a katonáknál? Hozzá vannak azok már ahhoz szokva.
Mégiscsak összerázkódott ettől a keserű pohártól.
- Óh, Imre - szólt, kezét hajdani iskolatársa kezére téve. - Hol tanultad te ezt a tudományt?
- Hm! - szólt az elkomolyodva - ott, ahol tanítják. Csudálkozol rajtam, ugye? Én már mindent természetesnek találok. Mikor a katonai pályára léptem, tele voltam ábrándos illúziókkal. Azoknak most hamva sincs már. Azt hittem, hogy a hőstettek, a lovagiasság pályája az, ami lelkemet fölhevíté; s aztán láttam, hogy csupa spekulációból áll a világ, s minden országos dolgot valami magányérdek mozgat. A mérnökkarnál végeztem tanulmányaimat, fényes, kitűnő sikerrel. Mikor Komáromba áttettek, a keblem dagadt a büszkeségtől, minő tere fog itt nyílni hadépítészeti tudományomnak. Az ám: a spekulációnak. A legelső tervemet, melyet az erődítésre nézve felterjesztettem, a szakértők remekműnek mondták, hanem azért nem az lett elfogadva, hanem tudtomra adatott, hogy készítsek olyat, mely a város egyes utcáinak kisajátítását igényli. Hát én azt is elkészítettem. Emlékezhetel arra a városrészre, amelyiknek a helyén nagy puszta tér van. Az egy félmillióba került. Főnöködnek is voltak ott rozzant házai, miket úgy adott el, mintha paloták lettek volna. S ezt nevezik fortificatiónak! Ezért tanultam én a hadmérnökséget! Az ember lassan kiábrándul, s hozzászokik a helyzetéhez. Talán hallottad már azt az adomát, közszájon forog, hogy mikor a múlt évben őfensége Ferdinánd trónörökös meglátogatott bennünket, azt mondá a várkormányzónak: "Én azt hittem, hogy ez a vár fekete!" - "Miért kellene ennek a várnak feketének lennie, fenség?" - "Azért, mert a fortificatio költségvetésében évenkint tízezer forint van föltéve - tintára. Én azt hittem, hogy tintával meszelik a várfalakat!" - Nevetett mindenki. Ez a vége a dolognak. Ha ki nem sül, hallgatnak róla; ha kisül, nevetnek rajta. - Hát miért ne nevetnék én is? - Nevess te is! - Vagy jobb szereted szidni a világot a szatócsbolt ajtajából s taplót árulni két krajcár nyereségért naponkint? Én már megjöttem az ábrándok világából. Eredj, pajtás, Almásra, s vedd meg az elsüllyedt búzát. Holnap este tíz óráig ráérsz beadni a vállalat iránti ajánlatodat. No, a gyorsparaszt pattog, készülj, eredj. S aztán siess vissza.​
frappáns válasz
 
Semmit. Ez az oktatás hibája.
Nem a valakik szerinti nagy műveket kéne beleverni a diákok fejébe.
Hanem megszerettetni velük az olvasást.
Vannak gyerekkönyvek. Miért nem lehet az a kötelező olvasmány? Pl. a régi Delfin könyv sorozat.
Számomra Mándy Iván: Robin Hood-ja volt az első könyv melyen önként és élvezettel olvastam, úgy 9 évesen.
Pontosan, ifjúsági regények sokkal alkalmasabbak lennének az olvasás megszerettetésére. Mert oké hogy a kötelezők a hazai v. világirodalom gyöngszemei, de nem még élettapasztalat és történelmi ismeret nélküli gyerekeknek valók. És Leginkább azért, mert a mai kötelező olvasmányok tán mindegyikét anno az akkori idők FELNŐTTEINEK írták, nem 10-14 éves, a kort és a hátteret nemritkán semennyire nem értő gyerekeknek.
 
Jókait olvasni, feltételez egy klasszikus műveltséget az olvasóról. Legalább nagyon alapszintű latin tudást például. Ma a funkcionális analfabéták és szakbarbárok korában, nos tartok tőle, nem Jókai lesz a befutó.
Legyünk őszinték, 10-14 éves gyerekektől mégis hogy lehetne elvárás alapszintű latintudás?? NE vicceljünk már ... a németet ráadásul ki is hagytad, az is sűrűn előfordul. És akkor a rengeteg, ma már csak olvasott könyvmolyok által ismert régies, elavult vagy a mai nyelvből egyenesen kikopott szavak, kifejezések tömkelegére. A történelmi háttér ismeretének hiánya csak újabb ellenérv.
A romantikára jellemző borzasztó terjengős, túlírt és csapongó stlusról nem is beszélve. Egy szó mint 100, Jókait gimnázium 3-4. évfolyamánál előbb olvastatni manapság butaság, és ott is inkább csak irodalomból felvételizők számára lenne racionális választás. Másoknál túlnyomó többségben csak olvasástól való elriszatásra alkalmas.

csak egy példa, pár éve nevelt lányom hisztizett és nyűglődött, hogy ő márpedig nem olvassa el a "Szegény gazdagok"-at, mert nem érti. Megmondtuk, hogy olyan nincs, és mivel korábban volt enyhe diszlexiája, elmagyaráztuk újra, hogy olvasson, mire ügyeljen stb. Feleségem meg megmondta, egy óra múlva jöjjön újra, átbeszéljük közösen.
1 óra múlva kijött, azt mondta 3 oldalt el bírt olvasni, de nem ért most se semmit. Na erre én lettem ideges, ez mégis sok, mi az hogy nem érti és elvettem a könyvet, de hamar megértettem szegényt :).
Mindent még én se értettem, pedig régi értelemben vett könyvmolyként anno elkésztő mennyiségű könyvet kiolvastam, ráadásul nem csak irodalmat, de történelmet, mitológiát, földrajzot és rengeteg népszerűsítő tudományos könyvet az evolúciótól a kozmológiáig, kb. mindent. De a szegény gazdagok első 3 oldalához ez kellett is, tele volt, latin, német, régies, obskúrus szavakkal és kifejezésekkel, számos utalás mindenféle történelmi vagy mitológiai eseményekre v. alakokra, amelyeket ma egy 12. éves gyerek nem ismerhet. Visszagondolva, még én se ismertem volna mindet 12 évesen, nemhogy egy mai gyerek.
Komolyan mondom, nem értem miféle meggondolásból olvastta ezt a tanárnő 6. gyerekekkel, komoly összegbe mernék fogadni, a szülők 2/3-a kb. ugyanúgy nem értette volna mint a gyereke ...
 
Szerinted Galgóczi Erzsébet műveiből értenének valamit??
Rónay Györgytől az Esti gyors-ot ?
Nem tudom olvastad-e Galgóczitól a Tizenegy több mint a három , című elbeszélést?
Van belőle tv játék is...egy erkölcsi dilemmáról szól.
A Tizenegy több mint hármat szerintem értenék. alighanem még általános iskolások is, de ezt csak gimnáziumba adnám. Viszont pont az a lényeg, mire kell a kötelező olvasmány? Mi a szerepe? Ha ez le lenne egyértelműen tisztázva És ez elfogadható is lenne konszenzusosan, akkor lehetne akövetkező kör, mely művek felelnek meg ezen célnak.
 
Nem hiszem, hogy a párodtól azt várnád el, főzzön, mosson, takarítson, Ne legyen önálló véleménye, JA és egyéb dolgokban is járjon kedvedre! Hsz-eid alapján nem így gondolom, de én is tévedhetek(tévedek) időnként.

És miért baj az, ha egy nő jól forgatja a tollát, és még képzelőereje is van?

Vállalkozz és tanulj?!!!! Elég a NER-listára bekerülni. (rokonynak lenni sem kátrány!)

Én azon csodálkozok, hogy a jó 'stenbe nem tartják semmibe a NŐKET, ÉDESANYÁKAT, SZERETŐ HITVESEKET.
Ennyi egót Bud Spencer pofonokkal kellene jutalmazni! Előfordulhat, a hozzászólásodban (poszt?) félreértettem valamit, szokásomhoz híven most nem támadni akarok(akarlak), csak egyes dolgokat nem tudtam a helyükre rakni, pedig 99,9%-ban nem a szittya nyelvet beszélem, és még ernoe(bocs a beidézésért) német magyarsága is jobban érthető számomra.

Későn olvastam e bejegyzést, e miatt a késői reagálásom is.

Tisztelettel, 1961
Ez egy válasz volt az Aranyembert érő kritikákra.
Amiben a női szerep nem egyezik meg azzal ami most van
Semmi bajom azzal a női énképpel amiben most vannak. De, ez az irodalomban is követhető arra írtam hogy a nők aktívabbak ebben is.
Azért nem árt tanulni sem. A kapcsolatok meg vagy jönnek vagy nem.
A fantasyt meg azért írtam mert rengeteg a női szerző ebben a zsánerben.......
 
A Tizenegy több mint hármat szerintem értenék. alighanem még általános iskolások is, de ezt csak gimnáziumba adnám. Viszont pont az a lényeg, mire kell a kötelező olvasmány? Mi a szerepe? Ha ez le lenne egyértelműen tisztázva És ez elfogadható is lenne konszenzusosan, akkor lehetne akövetkező kör, mely művek felelnek meg ezen célnak.
Igen a mostani kötelező olvasmányokat meg KELL tanulni olvasni.
Olyan mint egy történelem vagy más tantárgy nem foglalkoznak azzal hogy szükség van-e rá.
 
"

Vitatkozni egyébként sokat lehetne, például Jókai nőképén is, hiszen nem szükségszerű, hogy a Jókait olvasó lányok feleség korukban majd engedelmesen szolgálják a férjüket,...."

Kár hogy a cikk szerzője néhány kötelező olvasmányon kivul nem olvasott Jókait! Sok regény főhősnőjet letene bemutatni, akik messze nem felelnek meg ennek a dolognak! Az erdély tröténetek női hadseregátők kezdve a politikai divatok szinésznő feleségéig sok és sokféle nő sok és sokféle szerepben!
 
Egyébként meg Mikszáth Jókai élete és kora cimü regényében van egy mondat, amivel száz százalékig egyet tudok érten: "Jókait nem kritizálni kell, henem olvasni..."
 
Egy utolso idezet Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora cimu regényéből. Ma is elgondolkodtato sorok. 1848 marciusw 15-ről ir, amikor a forradalom kirobbantói a Helytartótanács ülésére mentek:
"
Pedig csak a kaput kellett volna bezáratnia és el van fogva az egész forradalom vezetőivel és kezdeményezőivel együtt.«[43] De amily észrevétlenül válik a nép akarata hatalommá, éppen oly észrevétlenül válik a hatalom semmivé. Egy ismeretlen erő, melynek oszlopai többnyire csak látszatok. A hatalom, bárhogyan abszorbeálja is az egyik fél, örök időkig a sokaságok és a trónok közt lesz megoszolva. S minél jobban eltávolodnak egymástól, annál félelmetesebbnek mutatkozik a távolból a másik ereje. Néha e szepegést okozó fallácia tartja fenn a rendet és a legkorhadtabb állapotokat. Népek és trónok viszályai többnyire elhibázott taktikával kezeltetnek. Mert a szemmérték sehol se hibázik annyit, mint ezeknek az erőknek megítélésénél. Ha a királyok tudnák, hogy a népnek akarata mennyire széthúzó és mennyire tökéletlen, másképp csinálnák dolgaikat, de ha viszont a népek is tudnák, hogy milyen törékeny puha fából van némely trónus, - hát mégiscsak minden a régiben maradna.

Zichy Ferenc kétségkívül a kényszernek engedett. Ő az udvaron zajongó sokaság mögött egy háborgó várost s amögött egy háborgó országot látott és semmi kedve se volt magát feláldozni, míg Bécsből napok múlva parancsot kap. Örült, hogy semmi instrukciója nincs s így engedhet. Megnyittatta a börtönt. Már akkor beállt az esti szürkület is, s jó Táncsics kituszkoltatván cellájából, nagy szemeket meresztett, midőn a börtönajtóban az alispánok alispánja, a hatalmas Nyáry Pál fogadja dikcióval, a »tavasz első virágának« nevezve őt. A tavasznak ez a torzonborz elhanyagolt virága, zavartan mereszté rá szemét - hogy álmot lát-e?..."​
 
Egyébként meg Mikszáth Jókai élete és kora cimü regényében van egy mondat, amivel száz százalékig egyet tudok érten: "Jókait nem kritizálni kell, henem olvasni..."
igen, de nem gyerekeknek, kamaszoknak, két okból sem:
- Jókai a műveit felnőtteknek írta, nem pedig gyerekeknek,
- a műveinek egy jó része alapos háttérismeret nélkül a levegőben lóg, aki nem ismeri a kort amiről ír, úgy a mondandó egy jelentős részét a kontextus ismerete hiján elveszti. A nyelvezete se a mai kor gyerekeinek való, az az igazság, sok felnőtt sem érti azt a rengeteg mitológiai, történelmi utalást amit alkalmaz, a rengeteg, mára a nyelvből kikopott régies kifejezésről, szóról nem is beszélve.
Fentebb írtam, egyetem előtt csak irodalomból felvételizőkkel kellene (lenne szabad) Jókait olvastatni.
 
igen, de nem gyerekeknek, kamaszoknak, két okból sem:
- Jókai a műveit felnőtteknek írta, nem pedig gyerekeknek,
- a műveinek egy jó része alapos háttérismeret nélkül a levegőben lóg, aki nem ismeri a kort amiről ír, úgy a mondandó egy jelentős részét a kontextus ismerete hiján elveszti. A nyelvezete se a mai kor gyerekeinek való, az az igazság, sok felnőtt sem érti azt a rengeteg mitológiai, történelmi utalást amit alkalmaz, a rengeteg, mára a nyelvből kikopott régies kifejezésről, szóról nem is beszélve.
Fentebb írtam, egyetem előtt csak irodalomból felvételizőkkel kellene (lenne szabad) Jókait olvastatni.
Ezt irodalmi sznobizmusnak tartom :)
Jókai munkáinak nyelvezete felujitott! Nem a 100 éve kiadott koteteket kell lapozni, és akkor már érthető!
Nem azt irom hogy CSAK Jókait kell olvasni, de Jókait nem olvasni müveletlenség!
 
Ezt irodalmi sznobizmusnak tartom :)
Jókai munkáinak nyelvezete felujitott! Nem a 100 éve kiadott koteteket kell lapozni, és akkor már érthető!
Nem azt irom hogy CSAK Jókait kell olvasni, de Jókait nem olvasni müveletlenség!
hm, nem értünk egyet, pont az sznobizmus, hogy azért mert anno 120, 70 meg 30 éve ő volt a "Nagy Író", ma is azt kell olvasni és odalenni érte. Ha az élet más területein is ilyen konzervativizmus és haladásképtelenség volna, akkor nemhogy nem diskurálnánk erről virtuális térben, de tán még rádió sem létezne. És ami a műveletlenséget illeti, szerintem Jókai nem-olvasásánál jóval nagyobb műveletlenség az, hogy emberek tömegei oltásellenesek - csak ez épp nem a jól megszokott és konzervatívan értelmezett, kizárólag bölcsészszempontból értelmezett műveletlenség, hanem a (természet)tudományos-műszaki műveletlenség.
 
igen, de nem gyerekeknek, kamaszoknak, két okból sem:
- Jókai a műveit felnőtteknek írta, nem pedig gyerekeknek,
- a műveinek egy jó része alapos háttérismeret nélkül a levegőben lóg, aki nem ismeri a kort amiről ír, úgy a mondandó egy jelentős részét a kontextus ismerete hiján elveszti. A nyelvezete se a mai kor gyerekeinek való, az az igazság, sok felnőtt sem érti azt a rengeteg mitológiai, történelmi utalást amit alkalmaz, a rengeteg, mára a nyelvből kikopott régies kifejezésről, szóról nem is beszélve.
Fentebb írtam, egyetem előtt csak irodalomból felvételizőkkel kellene (lenne szabad) Jókait olvastatni.
Akkor szerinted mit kellene olvasni?
(matematikát is tanítanak és azt sem lehet megérteni előzmények tudása nélkül akár történelemmel is ez van)
Ha nem értik akkor kérdezzenek, olvassanak nézzenek utána. Ott van a kezükben az okos telefon.
Persze meg lehet ragadni az 1+1=2 nél is....
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,753
Tagok
615,333
Legújabb tagunk
canoon
Oldal tetejére