Jelenléti iv

...5...

4:d

bbbbbb

cccccccccccccccccccccccccc

ccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccc

ssssssssssssssssssssssssssssss

Melitta írta:

Aki gyorsan szeretne a 20 hozzaszolast osszedni,
Aki csak be szeretne koszoni.
Itt a lehetoseg

Kattints a kibontásához...

Nagyon jó ez az oldal

Melitta írta:

Aki gyorsan szeretne a 20 hozzaszolast osszedni,
Aki csak be szeretne koszoni.
Itt a lehetoseg

Kattints a kibontásához...

szia Melitta üdvözlet Ujpeströl

1

A konzervdoboz általában élelmiszert tartalmazó, bádogból (fehérbádogból, ónozott acéllemezből) készült tárolóedény, amit a megtöltésük után forrasztással vagy hajlítással hermetikusan lezárnak. Kinyitás után nem zárhatók le újra.

2

Élelmiszerek légmentes tartóedényekben történő tartósításának ötlete Nicolas Appert (1749-1841) párizsi cukrászmestertől származik.

3

Nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor jutott el az emberiség számára oly hasznosnak bizonyuló ötlethez, de a döntő gondolat valamikor 1789 és 1795 között születhetett meg.

4

Az ötlet lényege az volt, hogy „szorosan ledugaszolt, vastag falú üvegpalackokba rakott különféle élelmiszereket hosszabb-rövidebb ideig forrásban lévő vízfürdőben tartott".

5

Appert bizonyítani nem tudta, csupán feltételezte, hogy a hevítés elpusztítja vagy megváltoztatja „a romlást okozó fermenteket” vagyis az enzimeket (Louis Pasteur csak az 1860-as évek elején bizonyította, hogy a romlást mikroorganizmusok okozzák, amelyek hő hatására elpusztulnak, az edény lezárása pedig megakadályozza új szennyeződések bekerülését.)

6

Appert kísérleteinek nagy lendületet adott a francia belügyminisztérium 1795-ös pályázata: ez 12 ezer frankot ígért annak, aki megoldja a francia hadsereg élelmiszer-ellátási problémáit.

7

.................

(Sok francia katona éhenhalt és sokan betegedtek meg a C-vitamin hiánya miatt kialakult skorbutban.) Appert 1802 őszén a Párizshoz közeli Massyba költözött, ahol kisebb üzemet nyitott termékei előállítására és forgalmazására.

A francia haditengerészek 1807-ben már rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztották Appert tartós ételeit. Amikor egy több mint négy hónapos hajóút után kibontották a korábban gondosan lezárt üvegeket Appert így lelkesedett: „Amikor kinyitottuk az edényeket, és megkóstoltuk a bennük lévő 18 különféle tartósított élelmiszert, kiderült, hogy mindegyik megőrizte eredeti frissességét, és a tengeri út során a legkevésbé sem romlottak meg”.

1810-ben a feltaláló személyesen - az 1812-es oroszországi hadjáratára készülő - Napóleontól vehette át a tekintélyes pénzdíjat és az Emberiség Jótevője megtisztelő címet.

Appert nem szabadalmaztatta találmányát, csupán egy könyvet írt Valamennyi állati és növényi eredetű anyag több éven át való eltartásának művészete címmel. A francia konzervmester által kitalált módszert egy angol vállalkozó, Peter Durand szabadalmaztatta hazájában 1810. április 25-én. Durand konzervedényként már nemcsak üvegpalackot jelölt meg, hanem cserépedényt és fémdobozt is.

A szabadalmat továbbadta két vállalkozónak, Bryan Donkinnak és John Hallnak, akik 1813-ban megnyitották a történelem első komoly, a mai konzervekhez már hasonlító dobozokat gyártó üzemüket. Előállításuk akkoriban még elég nehézkesen történt: a konzervdobozokat ónozott vaslemezből gyártották és egy képzett dolgozó is csak hat darabot tudott összeforrasztani óránként.