GALGAMÁCSAI GYERMEKLAKODALMAS
Egyik gyerek elkiáltja magát: "Jáccunk lakodalmast!"
TÖBBIEK: "Jáccunk!"
VŐLEGÉNYNEK VALÓ: /megsimogat egy kislányt/ Erzsi legyél a menyasszonyom!
ERZSI: "Mit?, hogy én legyek a menyasszony? - az már nem leszek!
Édesanyám megtiltotta nékem,
Hogy a legény szemembe nézzen,
Koszorút se tegyek a fejemre,
Majd eljön még annak az ideje."
VŐLEGÉNYNEK VALÓ /kéri/ - Erzsi, legyél a menyasszonyom, én is azért lettem ám vőlegény!
MENYASSZONY: "Nem érted, hogy nem kellesz, te trücske?!"
VŐLEGÉNY: /megvakarja a fejét/
Hinnye aztán a nemjóját,
De megjártam véle,
Azt hiszi, hogy ő a legszebb,
A lányok eleje.
Figyeljék meg, ezek után olyan viccet teszek:
Ha megnövök, feleségnek csak menyecskét veszek.
Nini, itt a Marcsa, ez a kicsi, jó lesz ez én nékem,
Leszel is menyasszonyom, igérjed meg nékem.
MARCSA: Leszek.
Énekel: "Kerek az én szoknyám alja, de csuhajla,
Édesanyám kerekíti, de csuhajla,
Én vagyok a legszebb lánya,
Galgamácsé rózsaszálja, de csuhajla."
/felöltöztetik a menyasszonyt/
VŐLEGÉNY: /Hívogat/
Azért jöttem kék lajbiba,
Hogy jöjjenek a lagziba,
Kanalat, villát hozzatok,
Hogy éhen ne maradjatok.
/mindenki együtt mondja/ "Elmegyünk, ott leszünk, ahogy mondtad úgy teszünk."
/Hangosan kurjongatnak/
Aki miránk bámészkodik,
Az miközénk kívánkozik ijjújújújújú...
Aki minket kicsúfol,
Pokolba hason csússzon, ijjújújújújú...
Aki minket legyaláz,
Pokolba legyen kanász, ijjújújújújú...
Aki minket kinevet,
Egye meg az egeret!
/Elővezetik a menyasszonyt, hogy elbúcsúzzon az anyjától. Énekel a menyasszony/
Köszönöm anyám, hogy felneveltél,
Értem annyi könnyet kiejtettél,
De én aztat vissza nem szolgálom,
Áldjon meg az Isten, azt kívánom.
/Megöleli a menyasszony az anyját és idul a menet az esküvőre/
/A vőlegény bemutetkozik a násznépnek/
Hogy én eztet elvállaltam, megmondom az okát,
nagyapám is a libáknál szerezte a párját.
Mindig a jó nagymama volt az ő menyasszonya,
akárhányszor felhangzott a gyermeklagzi zaja.
Így került az én nagyapám a nagy kelepcébe,
hogy gyermekkorába lépett egy felnőtt cipőbe.
Ha feltörte is a lábát, menni kellett benne,
addig, míg oda nem ért az oltár elibe.
Ott azután, jó nagyapám mindenre bizonyított ám,
olyan hűséget esküdött, hogy még mindíg alatta nyög.
Biztatom én, az unokája, ennek a kicsi lagzinak
legyek én az áldozata.
EGYÜTT kiáltják: "Réztepsibe sül a rántás,
A vőlegény, jaj de csámpás, ijjújújújújú..."
/Páros tánc következik csárdással - ének közben/
/Együtt kiáltják/ Arany alma gurulóba,
Most vagyunk az indulóba!
/Vőlegény verset mond indulás előtt./
Nagy nap van ma minálunk, dicső lakodalom,
nagyapám ilyenkor berúgott ám nagyon.
Őszült fején félrevágta a pörge kalapot,
Fehér gatyájában meghúzta a madzagot.
Sarkantyúját büszkén, nótára pörgette
Elfedé minden búját bánatát,
amikor a cigány elhúzta a nótáját.
E hagyományos, jókedvre serkenté szívünket,
ne rontsa sok bú a mi jókedvünket.
EGYÜTT: Ijjújújújújú...
Arany bárány, arany kos,
Esküvőre megyünk most.
/Énekelnek menet közben. Az ének befejezése után egy kislány felkiált./ "Na, itt van a templom, esküdjetek meg."
EGYÜTT: "De nincs papunk."
EGYIK FIÚ: Majd én vállalom a papságot! /Egy bő szoknyát tesznek a nyakába, mint a pap reverendát./
PAP: "Térdeljetek elibém!" - áldásra emeli a kezét.
PAP: Pistike, szereted Erzsikét?
PISTI: Szeretm hát.
PAP: Nem vered meg őt?
PISTI: Ha jó lesz, akkor nem.
PAP: Adsz neki sóra pénzt?
PISTI: Adok hát.
PAP: Erzsike, szereted Pistikét?
ERZSI: Szeretm hát.
PAP: Főzöl neki jó ebédet?
ERZSZI: Főzök hát.
PAP: Teszel a levesibe egy kanál sót?
ERZSI: Teszek biz én, még hattal is.
PAP: Akkor én megáldalak benneteket.
Legyetek boldogok, ijjújújújújú...
EGYÜTT: Sárgarépa, petrezselyem
A menysszony végig selyem, ijjújújújújú...
/Visszaindulnak a lakodalmas házhoz, de ismét kört alkotnak a színen és énekelnek/ Zörög a kocsi,
Pattog a Jancsi,
Talán értem jönnek,
Jaj édesanyám, szerelmes dajkám,
De hamar elvisznek.
EGYÜTT: Hazaérünk vacsorára
Apró piros pogácsára, ijjújújújújú...
/Fogadja őket a gazdasszony apróra vágott kenyérrel, majd újból táncolnak, csárdás énekre./
"Káposzta, káposzta, téli, nyári káposzta."
Vantóné Dudás Juli
