Kínába készül Kanada miniszterelnöke – Vajon számon kéri a kínai rezsimen az emberi jogok tiprását?

Első hivatalos kínai útjára készül Justin Trudeau kanadai liberális kormányfő és sokakban felmerül a kérdés: lesz-e a miniszterelnökben annyi kurázsi, hogy némiképpen számonkéri, vagy legalább felveti kínai partnereinél az emberi jogok kérdését, azok eltiprását az egypárt rendszer által?

Kényes kérdés, mivel annyi már biztos, hogy egy ilyen viziten a kormányfő nem mehet neki teljeserővel vendéglátójának és tárgyalópartnerének. Ugyanakkor az sem lenne elfogadható idehaza Kanadában, ha úgy tenni mint ahogy külügyminisztere - Stéphane Dion - tett, amikor némán figyelte, miközben az Ottawába látogató kínai külügyminiszter durván kioktatta az emberi jogi kérdéseket firtató kanadai újságírót.

Mégis, a legtöbb diplomata és szakértő szerint módja és lehetősége van Justin Trudeau-nak szóvá tenni a kínai rezsim visszaéléseit az emberi jogok területén, de kulcsfontosságú, hogy ezt visszafogottan és ultimátumok nélkül tegye. Trudeau elsősorban azért utazik Kínába, hogy hazánk gazdasági kapcsolatait fejlessze az ázsiai szuperhatalommal. David Mulroney, korábbi kanadai nagykövet Kínában pedig azt mondta a CBC közszolgálati televíziónak, hogy a mindenkori kanadai kormányfő elsődleges célja az, hogy a gazdasági érdekek mellett úgy fogalmazzon meg kényes kérdéseket, hogy a válasz a kínai fél részéről ne azonnal egy határozott és a témát egyből lezáró "nem" legyen.

"Azt hiszik az emberek, hogy a kormányfőnk feladata az lenne, hogy mérgesen az asztalra csapjon és egyértelművé tegye véleményét. Ez valóban nagyon kielégítő lenne körülbelül két percig. Aztán észrevennénk, hogy ránk csapták az ajtót és már nincs további lehetőségünk beszélni"--mondta a volt nagykövet.

"Azt kell elérnünk, hogy óvatosan és fokozatosan jó irányba, pozitív konklúzió felé mozdíthassuk el az ügyet"--tette hozzá David Mulroney.

Bevallottan nehéz és delikát feladat, hiszen sokszor éppen arról van szó, hogy miképpen tudja kormányunk elérni azt, hogy kiszabadítsanak autoriter rendszerek és országok fegyházaiban igazságtalanul bebörtönzött kanadaiakat. Az idő gyakran sürget és az érzelem is szerepet kap. Mulroney elmesélt a CBC-nek egy esetet még nagyköveti idejéből. Egy kanadai nőnek a kínai férjét bebörtönözték Kínában és a kanadai külügy feltételezte, hogy fogvatartói verték és kínozták. A probléma viszont az volt, hogy a kanadai nő élettársa nem volt kanadai állampolgár, így hogyan tudna Kanada jogosan fellépni ezügyben? Kína szinte bizonyosan azt mondta volna Kanadában, hogy ne avatkozzon bele, nem rá tartozik az ügy. Mulroney - nagyköveti kapacitásban - azt javasolta az éppen Kínába látogató akkori kanadai egészségügyi miniszternek - Leona Aglukkaq-nak -, hogy óvatosan hozza fel a kérdést privátilag kínai tárgyalópartnernével, de abban a kontextusban, hogy esetleg a bebörtönzött férfinek orvosi ellátásra és kezelésre lenne szüksége és hogy nem-e tudna esetleg ennek utánajárni a kínai egészségügyi miniszter. A privát beszélgetés megtörtént és hamarosan rá kiengedték a bebörtönzött férfit. A nagykövet szerint éppen ez az óvatos, diplomatikus kanadai intervenció tette ezt lehetővé.

Gar Pardy korábbi kanadai nagykövet elmondta, hogy általában nem a magasrangú kétoldalú miniszterelnöki találkozók és a kívülről érkező nyomásgyakorlás miatt mozdulnak el pozitív irányba azok a rezsimek, amelyek tiporják az emberi jogokat. Pardy azt javasolja, hogy Kanada térjen vissza ahhoz a hagyományhoz, hogy bizonyos rendszerességgel tart háttérbeszélgetéseket és tárgyalásokat a kínai féllel - zárt ajtók mögött - ahol fel lehet vetni a kényes kérdéseket is.

Mindenesetre, a kanadaiak elvárják, hogy a kormányfő némiképpen Kínában is képviseli majd azokat a liberális és demokratikus elveket, amelyeket itthon felkarol. Csak az a kérdés: hogy ez vajon arra szolgál, hogy minket - kanadaiakat - nyugtasson meg és nekünk kedvezzen, vagy tényleg pozitív hatást gyakorolhat az ilyen kritika és fellépés a kínai egypárt rendszerre?

A kérdésre eddig egyértelmű válasz nem született.

Christopher Adam

trudeau4.jpg
 
A kérdés tényleg kényes.
Ezeknél a csavaros eszű kinaiaknál a felelet is az lehet.
Richard Nixon a hetvenes évek elejei történelmi látogatásán, szintén feltett egy kínos kérdést Mao Ce-tungnak.
Nagyon udvariasan, a kínaik külföldi utazási szabadságárol érdeklődött.
Mao csak annyit kérdezett tőle, hogy tíz vagy húsz millió kinait szeretne New Yorkba.
Nixon nem feszegette tovább a a dolgot.:rohog:

Csatolás megtekintése 1483507


Most nem volt ilyen konfliktus. Szerették a kínaiak Justin Trudeaut. Nyolc napos kínai látogatása után a "kedveskedő krumplicska” becenévvel ruházták fel vendéglátói. ;)

GLOBAL NEWS
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,095
Üzenet
4,794,958
Tagok
615,342
Legújabb tagunk
Kovács Lászlóné13
Oldal tetejére