Kínos!
Kínos! - De talán szobrot fognak emelni neki.
Ha már a palóc/tót nagyapámnál tartunk akkor van elég sok kínos esete. Itt most a másik.
Aki nemélte át a második világháborút az bizonyára nem tudja felfogni ezt. Nálunk Acsán a front csak egy éjszaka tartott. Este beásták magukat a németek és reggel már ott voltak az oroszok. Persze nem az úton jöttek ahol várták ôket hanem az erdôn keresztül.
A történethez tartozik hogy az oroszok akkor nem gyüjtötték össze a német foglyokat, amelyek megdták magukat, hanem egyszerüen végeztek velük. Rengeteg volt a halott ott köröttünk ahol éltünk.
Nemtudom hogy mi okból de a János nagyapám kiment a közeli határba és onnan hazajövet talált egy német katonasapkát amit a fejére helyezett. Jó jött neki mert szegények voltunk - gondolom és tél is volt.
Az oroszok amikor meglátták azt hitték hogy egy átöltözött német katonáról van szó aki magánfelejtette a sapkáját.Nagyon kínos!!! Nem volt mese agyonakarták lôni a nagyapámat. Már fel is állították ott valahol a falu végén - ahol a szobra áll(?) - amikor meglátták némelyek és igy végül megakadályozhatták hogy az oroszok végezzenek vele.
Azt mondják hogy sokan gyültek ott össze a kivégzés elött, és eléggé erélyeseknek is kellet lenniük, amig az oroszok feladták a dolgot. A nagyapám ijedtében szólni sem tudott pedig jól tudot tótul is. Németül pedig egy szót sem. - Persze hogy ártatlansága miatt a falu höse lett. - Szeretem a palócokat!
De voltak ott kivülállók akik tudták tótul és igy megtudták menteni a János nagyapámat. A tótot ugyanis megértették az oroszok is. Igy lett ekkor nagy szerencséje a nagyapának hogy megmenekülhetett egy nagyon kínos helyzetböl.
De nemcsak ennyi volt. Annyira megijesztették ôt akkor - mert majdnem elpuffant - hogy sokáig reszketett amikor egy orosz katona ment el a házunk elött az utcán.
Kérdezösködjetek efelöl ha az Acsán jártok.
netkobzos
Kínos! - De talán szobrot fognak emelni neki.
Ha már a palóc/tót nagyapámnál tartunk akkor van elég sok kínos esete. Itt most a másik.
Aki nemélte át a második világháborút az bizonyára nem tudja felfogni ezt. Nálunk Acsán a front csak egy éjszaka tartott. Este beásták magukat a németek és reggel már ott voltak az oroszok. Persze nem az úton jöttek ahol várták ôket hanem az erdôn keresztül.
A történethez tartozik hogy az oroszok akkor nem gyüjtötték össze a német foglyokat, amelyek megdták magukat, hanem egyszerüen végeztek velük. Rengeteg volt a halott ott köröttünk ahol éltünk.
Nemtudom hogy mi okból de a János nagyapám kiment a közeli határba és onnan hazajövet talált egy német katonasapkát amit a fejére helyezett. Jó jött neki mert szegények voltunk - gondolom és tél is volt.
Az oroszok amikor meglátták azt hitték hogy egy átöltözött német katonáról van szó aki magánfelejtette a sapkáját.Nagyon kínos!!! Nem volt mese agyonakarták lôni a nagyapámat. Már fel is állították ott valahol a falu végén - ahol a szobra áll(?) - amikor meglátták némelyek és igy végül megakadályozhatták hogy az oroszok végezzenek vele.
Azt mondják hogy sokan gyültek ott össze a kivégzés elött, és eléggé erélyeseknek is kellet lenniük, amig az oroszok feladták a dolgot. A nagyapám ijedtében szólni sem tudott pedig jól tudot tótul is. Németül pedig egy szót sem. - Persze hogy ártatlansága miatt a falu höse lett. - Szeretem a palócokat!
De voltak ott kivülállók akik tudták tótul és igy megtudták menteni a János nagyapámat. A tótot ugyanis megértették az oroszok is. Igy lett ekkor nagy szerencséje a nagyapának hogy megmenekülhetett egy nagyon kínos helyzetböl.
De nemcsak ennyi volt. Annyira megijesztették ôt akkor - mert majdnem elpuffant - hogy sokáig reszketett amikor egy orosz katona ment el a házunk elött az utcán.
Kérdezösködjetek efelöl ha az Acsán jártok.
netkobzos