Nem kis részben a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) szembeni ellenérzések, illetve a magas költségek miatt Oslo is kiszállt a 2022-es téli olimpia rendezéséért folyó versenyből. A norvég főváros az ötödik jelentkező, amely visszalép, mert köszöni, mégsem kér a játékokból.
Már-már úgy tűnik, hogy a 2022-es téli olimpiai játékokat senki sem akarja megrendezni: az eredi hét jelentkező városból mostanra kettő maradt - jelentette az AP. Oslo szerdán jelentette be, hogy mégsem indul a versenyben, miután a kormány visszautasította a projekt anyagi támogatását. Ennek eredményeként két jelentkező maradt: Peking és a kazahsztáni Almati.
Ha nyer, a kínai főváros lehet az első, amely nyári és téli olimpiát is rendez, Almati viszont vigasztalódhat, ugyanis lemaradt a 2014-es játékok megrendezésére jelentkező városok rövid listájáról. Korábban az ukrajnai Lviv, a lengyelországi Krakow, a svájci St. Moritz és a németországi München farolt ki a nyolc év múlva rendezendő játékok rendezéséből, részben a magas költségek, részben a NOB katasztrofálisan rossz imázsa miatt.
Jaj, de kínos!
Ami azt illeti a jelentkező városok lemorzsolódása is óriási blamázs a NOB-nak. Erna Solberg, Norvégia miniszterelnöke a többségi szavazással meghozott kormánydöntés után elmondta, hogy a rendezés ellenzői - akárcsak a közvélemény többsége - sokallják a 35 milliárd koronás (5,4 milliárd dollár, 1,324 ezer milliárd forint) költséget. Bár a kiadások jelentős része tartós, amúgy is szükséges infrastrukturális beruházásra menne el, a NOB annyit elismert, hogy nem tudta világosan elválasztani ezt részt és a játékokra fordítandó egyszeri kiadásokat.
Ezen túlmenően azonban csak egy sértődött nyilatkozatra futotta Christophe Dubitól, a sportvilágszervezet igazgatójától. Eszerint a norvégok, azon belül az oslóiak elszalasztottak egy nagy lehetőséget. Nem kaphatják meg azt 880 millió dollárt, amelyet a támogatóktól és a tévéközvetítési jogdíjakból befolyó összegből a NOB átutal a rendező városnak.
Dubi arra panaszkodott, hogy egy fontos korábbi egyeztetésen nem jelent meg sem a főváros jelentkezését benyújtó bizottság, sem a kormány befolyásos képviselője. Szerinte ezért a vezető politikusok pontatlan tájékoztatást kaptak a játékokról, és féligazságokra, pontatlan információkra alapozták elutasító döntésüket.
Kisebb arc is elég lenne
A NOB asztalára helyezett citrom azonban nagyon savanyú lehet, hiszen Norvégia ideális helyszín lett volna. Ennek az országnak a sportóli nyerték a legtöbb téli olimpiai érmet és az ország 1952-ben és 1994-ben már rendezett olimpiát. Az utóbbit, a lillehammeri játékokat a legsikeresebb rendezések között tartják számon.
A lakosság hangulatában két körülmény idézhetett elő gyökeres fordulatot. Mindkettő az oroszországi Szocsiban idén rendezett téli olimpiához kapcsolódik. Az első a játékok riasztó, 51 milliárd dolláros gigászi költsége, ami természetesen utólag derült ki. A másik egy incidens néhány norvég sportoló és a NOB között. Az emberek rossz néven vették, hogy NOB a ruházattal kapcsolatos előírások betartására figyelmeztette norvég tagszervezetét, miután három sífutó egyikük testvérére emlékezve, aki a versenyek előtt halt meg, fekete karszalagot viselt.
Jó városokat vesztettünk el, mert rossz a NOB megítélése, rossz véleménnyel vannak az emberek arról, ahogy a világszervezet gondolkodik az olimpiai eszméről - ismerte el Gilbert Felli, a NOB egyik korábbi tisztviselője. A szervezet elnöke, Thomas Bach ennek jegyében vezette elő egy sor reform tervét. Kezdeményezi például a rendezés rugalmassá tételét - azaz elszakítását a NOB elvárásaitól - és a költségek csökkentését.
Már-már úgy tűnik, hogy a 2022-es téli olimpiai játékokat senki sem akarja megrendezni: az eredi hét jelentkező városból mostanra kettő maradt - jelentette az AP. Oslo szerdán jelentette be, hogy mégsem indul a versenyben, miután a kormány visszautasította a projekt anyagi támogatását. Ennek eredményeként két jelentkező maradt: Peking és a kazahsztáni Almati.
Ha nyer, a kínai főváros lehet az első, amely nyári és téli olimpiát is rendez, Almati viszont vigasztalódhat, ugyanis lemaradt a 2014-es játékok megrendezésére jelentkező városok rövid listájáról. Korábban az ukrajnai Lviv, a lengyelországi Krakow, a svájci St. Moritz és a németországi München farolt ki a nyolc év múlva rendezendő játékok rendezéséből, részben a magas költségek, részben a NOB katasztrofálisan rossz imázsa miatt.
Jaj, de kínos!
Ami azt illeti a jelentkező városok lemorzsolódása is óriási blamázs a NOB-nak. Erna Solberg, Norvégia miniszterelnöke a többségi szavazással meghozott kormánydöntés után elmondta, hogy a rendezés ellenzői - akárcsak a közvélemény többsége - sokallják a 35 milliárd koronás (5,4 milliárd dollár, 1,324 ezer milliárd forint) költséget. Bár a kiadások jelentős része tartós, amúgy is szükséges infrastrukturális beruházásra menne el, a NOB annyit elismert, hogy nem tudta világosan elválasztani ezt részt és a játékokra fordítandó egyszeri kiadásokat.
Ezen túlmenően azonban csak egy sértődött nyilatkozatra futotta Christophe Dubitól, a sportvilágszervezet igazgatójától. Eszerint a norvégok, azon belül az oslóiak elszalasztottak egy nagy lehetőséget. Nem kaphatják meg azt 880 millió dollárt, amelyet a támogatóktól és a tévéközvetítési jogdíjakból befolyó összegből a NOB átutal a rendező városnak.
Dubi arra panaszkodott, hogy egy fontos korábbi egyeztetésen nem jelent meg sem a főváros jelentkezését benyújtó bizottság, sem a kormány befolyásos képviselője. Szerinte ezért a vezető politikusok pontatlan tájékoztatást kaptak a játékokról, és féligazságokra, pontatlan információkra alapozták elutasító döntésüket.
Kisebb arc is elég lenne
A NOB asztalára helyezett citrom azonban nagyon savanyú lehet, hiszen Norvégia ideális helyszín lett volna. Ennek az országnak a sportóli nyerték a legtöbb téli olimpiai érmet és az ország 1952-ben és 1994-ben már rendezett olimpiát. Az utóbbit, a lillehammeri játékokat a legsikeresebb rendezések között tartják számon.
A lakosság hangulatában két körülmény idézhetett elő gyökeres fordulatot. Mindkettő az oroszországi Szocsiban idén rendezett téli olimpiához kapcsolódik. Az első a játékok riasztó, 51 milliárd dolláros gigászi költsége, ami természetesen utólag derült ki. A másik egy incidens néhány norvég sportoló és a NOB között. Az emberek rossz néven vették, hogy NOB a ruházattal kapcsolatos előírások betartására figyelmeztette norvég tagszervezetét, miután három sífutó egyikük testvérére emlékezve, aki a versenyek előtt halt meg, fekete karszalagot viselt.
Jó városokat vesztettünk el, mert rossz a NOB megítélése, rossz véleménnyel vannak az emberek arról, ahogy a világszervezet gondolkodik az olimpiai eszméről - ismerte el Gilbert Felli, a NOB egyik korábbi tisztviselője. A szervezet elnöke, Thomas Bach ennek jegyében vezette elő egy sor reform tervét. Kezdeményezi például a rendezés rugalmassá tételét - azaz elszakítását a NOB elvárásaitól - és a költségek csökkentését.
