Végre a kanadai sajtó is elkezdett foglalkozni a Munkácsy képekkel kapcsolatos furcsaságokkal. A Hamilton Spectator megkereste a hamiltoni múzeumot, és beszéltek a debreceniekkel is. (Itt olvasható)
A cikkből az derül ki, hogy jelenleg nem tárgyalnak a magyarok a kanadaiakkal Munkácsy Krisztus Pilátus előtt c. képének megvásárlásának ügyében. Kósa Lajos, debreceni polgármester elmondta, hogy ugyan szeretné megvásárolni a képet, de neki referenciaárként a hamiltoni múzeum 5.4 millió dolláros biztosítási értéke (kb 1.1 milliárt Ft) nem mérvadó. Ő már tudja mennyit ajánlana a képért, de azt nem árulja el.
Nem tudom milyen művészettörténeti, vagy értékbecsüsi képzettsége van Kósa úrnak, de felelős politikusként azt állítani, hogy neki már van egy ajánlat a tarsolyában – enyhén szólva meglepő. Szerintem okos dolog volt visszaküldeni a képet Kanadába, azt bármikor meg fogja ott találni, nem tolonganak a vevők. A festmény most éppen egy torontói raktárban csücsül, de a hamiltoni újság néhány régebbi fényképet is csatolt a cikkhez, azokból úgy tűnik, hogy azt egy kiállitásra készítik elő. Ez bizony megtévesztő.
Az 1.1 milliárd Ft-os eladási ár irreális, valószínüleg sokszorosa a valós értéknek.
Munkácsy ládában.
De Kósa úr is blöfföl egy picit. Ugyanis már korábban illett volna tudatni a publikummal, hogy az adófizetői pénzek kidobása lenne, ha a mostani jólszervezett árfelhajtó médiahadjárat hatására elhamarkodottan bármilyen ajánlatot tenne Debrecen.
A hamiltoni múzeum (Art Gallery of Hamilton - AGH) vezetője, Louise Dompierre, is nyilatkozott. Ő szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy a festmény eladása nehéz lépés, mert a “múzeum nem foglalkozik műtárgyak eladásával.”
Hogy nem szakadt le a csillár?
A hamiltoni múzeumnak egy egész részlege mást sem csinál, csak műtárgyakat kölcsönöz és árul. A múzeum ingatlancégekkel dolgozik akiknek műtárgyakat köcsönöz annak reményében, hogy a lakások vásárlói az ott elhelyezett műtárgyakat is megveszik.
És aztán itt van Pákh Imre, aki természetesen nyilatkozott. Állítólag ő a tulajdonosa a jelenleg még a Déri Múzeumban levő Golgota c. képnek, és szerinte viszonyítási alapul az szolgál, hogy „az eredeti tulajdonos 1886-ban megvásárolta a két képet, a Golgotáért 175 000, a Krisztus Pilátus előtt címűért pedig körülbelül 150 000 dollárt fizetett. Mindez mai pénzben 40–50 millió dollárnak felelne meg". Magyarul a “viszonyítási alap” képenként 8-10 milliárt Ft, hiszen ennyi 40–50 millió dollár.
8-10 milliárt forint a Munkácsy képért? Hát mindenki elveszítette a józan eszét?
Pákh másik történetét pedig csak az igen fejlett fantáziával rendelkezőknek ajánlom. Szerinte egy evangélikus egyházhoz közeli befektető társaság körbevinné a képeket Amerikában, hogy azokat – az adóból leírható – belépőjegyért nézhessék meg a hívők. Csak Amerikában több tízmillió tagja van az egyházuknak rövid idő alatt megtérülne a kép ára. (Itt olvasható)
Az ilyesmi működött 1880-ban, de manapság ez elképzelhetetlen.
De azért én a „puha blöffölés” csúcsának a Hamilton Spectator cikkét tartom. Ugyanis Paul Benton főszerkesztő éppenséggel a hamiltoni múzeum kutatóriumában ül, és ő is azon dolgozik (nagyon diszkréten) hogy a kép eladási árát felverje.
Ha már viszonyitási alapot keresünk arra, hogy mennyit is ér a piacon a Krisztus Pilátus előtt?
Munkácsy egy kisebb, de nagyon jó állapotban képe a Sotheby 2012-es aukcióján 212 ezer dollárért kelt el. Az kb. 45 millió Ft! (Itt látható)
Szó sincs itt forint milliárdokról, még százmilliókról sem, sőt, a nagyméretű képek az aukciókon gyakorlatilag eladhatatlanok.
Munkácsy bitumenes képei amúgy is sötétülnek és szétporladnak. És aztán ott van az antiszemitizmus kényelmetlen vádja. Egyre többen kérdezik, hogy vajon Munkácsy művei kacérkodtak-e az antiszemitizmussal is. (Itt olvasható)
Lázár György (Kalifornia)
KMH.
A cikkből az derül ki, hogy jelenleg nem tárgyalnak a magyarok a kanadaiakkal Munkácsy Krisztus Pilátus előtt c. képének megvásárlásának ügyében. Kósa Lajos, debreceni polgármester elmondta, hogy ugyan szeretné megvásárolni a képet, de neki referenciaárként a hamiltoni múzeum 5.4 millió dolláros biztosítási értéke (kb 1.1 milliárt Ft) nem mérvadó. Ő már tudja mennyit ajánlana a képért, de azt nem árulja el.
Nem tudom milyen művészettörténeti, vagy értékbecsüsi képzettsége van Kósa úrnak, de felelős politikusként azt állítani, hogy neki már van egy ajánlat a tarsolyában – enyhén szólva meglepő. Szerintem okos dolog volt visszaküldeni a képet Kanadába, azt bármikor meg fogja ott találni, nem tolonganak a vevők. A festmény most éppen egy torontói raktárban csücsül, de a hamiltoni újság néhány régebbi fényképet is csatolt a cikkhez, azokból úgy tűnik, hogy azt egy kiállitásra készítik elő. Ez bizony megtévesztő.
Az 1.1 milliárd Ft-os eladási ár irreális, valószínüleg sokszorosa a valós értéknek.
Munkácsy ládában.
De Kósa úr is blöfföl egy picit. Ugyanis már korábban illett volna tudatni a publikummal, hogy az adófizetői pénzek kidobása lenne, ha a mostani jólszervezett árfelhajtó médiahadjárat hatására elhamarkodottan bármilyen ajánlatot tenne Debrecen.
A hamiltoni múzeum (Art Gallery of Hamilton - AGH) vezetője, Louise Dompierre, is nyilatkozott. Ő szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy a festmény eladása nehéz lépés, mert a “múzeum nem foglalkozik műtárgyak eladásával.”
Hogy nem szakadt le a csillár?
A hamiltoni múzeumnak egy egész részlege mást sem csinál, csak műtárgyakat kölcsönöz és árul. A múzeum ingatlancégekkel dolgozik akiknek műtárgyakat köcsönöz annak reményében, hogy a lakások vásárlói az ott elhelyezett műtárgyakat is megveszik.
És aztán itt van Pákh Imre, aki természetesen nyilatkozott. Állítólag ő a tulajdonosa a jelenleg még a Déri Múzeumban levő Golgota c. képnek, és szerinte viszonyítási alapul az szolgál, hogy „az eredeti tulajdonos 1886-ban megvásárolta a két képet, a Golgotáért 175 000, a Krisztus Pilátus előtt címűért pedig körülbelül 150 000 dollárt fizetett. Mindez mai pénzben 40–50 millió dollárnak felelne meg". Magyarul a “viszonyítási alap” képenként 8-10 milliárt Ft, hiszen ennyi 40–50 millió dollár.
8-10 milliárt forint a Munkácsy képért? Hát mindenki elveszítette a józan eszét?
Pákh másik történetét pedig csak az igen fejlett fantáziával rendelkezőknek ajánlom. Szerinte egy evangélikus egyházhoz közeli befektető társaság körbevinné a képeket Amerikában, hogy azokat – az adóból leírható – belépőjegyért nézhessék meg a hívők. Csak Amerikában több tízmillió tagja van az egyházuknak rövid idő alatt megtérülne a kép ára. (Itt olvasható)
Az ilyesmi működött 1880-ban, de manapság ez elképzelhetetlen.
De azért én a „puha blöffölés” csúcsának a Hamilton Spectator cikkét tartom. Ugyanis Paul Benton főszerkesztő éppenséggel a hamiltoni múzeum kutatóriumában ül, és ő is azon dolgozik (nagyon diszkréten) hogy a kép eladási árát felverje.
Ha már viszonyitási alapot keresünk arra, hogy mennyit is ér a piacon a Krisztus Pilátus előtt?
Munkácsy egy kisebb, de nagyon jó állapotban képe a Sotheby 2012-es aukcióján 212 ezer dollárért kelt el. Az kb. 45 millió Ft! (Itt látható)
Szó sincs itt forint milliárdokról, még százmilliókról sem, sőt, a nagyméretű képek az aukciókon gyakorlatilag eladhatatlanok.
Munkácsy bitumenes képei amúgy is sötétülnek és szétporladnak. És aztán ott van az antiszemitizmus kényelmetlen vádja. Egyre többen kérdezik, hogy vajon Munkácsy művei kacérkodtak-e az antiszemitizmussal is. (Itt olvasható)
Lázár György (Kalifornia)
KMH.
