Kósa Lajos szerint a munkavállalók érdeke, hogy a kormány 250-ről 400 órára növelje a kivethető túlórák számát.
Hétfőn derül ki, hogy Parlament elé kerülhet-e a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által benyújtott törvénymódosítás, ami alapjaiban változtatná meg a munkásokat érintő rendelkezéseket. A változtatások szerint ugyanis a jelenleg 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét.
A túlórák ilyen mértékű növelése ellen a szakszervezetek nagyon hevesen tiltakoznak, és már rabszolgatörvényként emlegetik a javaslatot. A munkaerőhiány miatt a vállalatok ugyanis az utóbbi időben nagyon túlfeszítették a túlóráztatást, az Index épp nemrég írt arról részletesen, hogy vannak cégek, amelyek inkább bevállalják a bírságot, és a megengedettnél többet túlóráztatják a munkásokat, de gyakoriak a csalások is.
A Népszava pénteki cikke szerint másfél éve egy kísértetiesen hasonló módosítási javaslat már fennakadt a gazdasági bizottságon, és akkor a fideszes képviselők sem támogatták a bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik által benyújtott javaslatot, melyhez hasonlót Kósáék most újra benyújtottak,
A most benyújtott módosítás nemcsak a túlórák számát tolná ki, de a javaslat a felhasznált és fel nem használt munkaórákra vonatkozó időkeret kialakítását a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé,
azaz a munkáltatóknak három éven belül kellene elszámolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé.
Kósa Lajos szerint amúgy a szakszervezetek félreértik a szándékát. A Magyar Időknek a fideszes politikus elmondta:
„Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során.”
Kósa szerint a tervezet azt az irányt képviseli, amely szerint, ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, akkor ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá. Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti.
Kósa kitért arra is, hogy ha a munkaadó ezt be szeretné vezetni, akkor a dolgozóknak lehetőségük lesz cserébe olyan körülményeket kialkudni, amely számukra kedvezőbb helyzetet, a bértárgyalásokhoz előnyösebb alapot teremthet.
„Nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” - mondta a fideszes politikus a törvénytervezetről, ami hétfőn már a gazdasági bizottság előtt lesz.
Kitért arra is, hogy több európai országban, például Szlovákiában is alkalmazzák a rugalmasabb munkaidő-szervezést, ami szerinte csupán lehetőséget ad, nem pedig kiszolgáltat ez a rendelkezés. A munkavállalók felháborodott képviselőinek nem a törvényalkotókkal kell harcolniuk, hanem a cégekkel, a dolgozók érdekében – tette még hozzá.
444
Hétfőn derül ki, hogy Parlament elé kerülhet-e a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által benyújtott törvénymódosítás, ami alapjaiban változtatná meg a munkásokat érintő rendelkezéseket. A változtatások szerint ugyanis a jelenleg 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét.
A túlórák ilyen mértékű növelése ellen a szakszervezetek nagyon hevesen tiltakoznak, és már rabszolgatörvényként emlegetik a javaslatot. A munkaerőhiány miatt a vállalatok ugyanis az utóbbi időben nagyon túlfeszítették a túlóráztatást, az Index épp nemrég írt arról részletesen, hogy vannak cégek, amelyek inkább bevállalják a bírságot, és a megengedettnél többet túlóráztatják a munkásokat, de gyakoriak a csalások is.
A Népszava pénteki cikke szerint másfél éve egy kísértetiesen hasonló módosítási javaslat már fennakadt a gazdasági bizottságon, és akkor a fideszes képviselők sem támogatták a bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik által benyújtott javaslatot, melyhez hasonlót Kósáék most újra benyújtottak,
A most benyújtott módosítás nemcsak a túlórák számát tolná ki, de a javaslat a felhasznált és fel nem használt munkaórákra vonatkozó időkeret kialakítását a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé,
azaz a munkáltatóknak három éven belül kellene elszámolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé.
Kósa Lajos szerint amúgy a szakszervezetek félreértik a szándékát. A Magyar Időknek a fideszes politikus elmondta:
„Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során.”
Kósa szerint a tervezet azt az irányt képviseli, amely szerint, ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, akkor ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá. Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti.
Kósa kitért arra is, hogy ha a munkaadó ezt be szeretné vezetni, akkor a dolgozóknak lehetőségük lesz cserébe olyan körülményeket kialkudni, amely számukra kedvezőbb helyzetet, a bértárgyalásokhoz előnyösebb alapot teremthet.
„Nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” - mondta a fideszes politikus a törvénytervezetről, ami hétfőn már a gazdasági bizottság előtt lesz.
Kitért arra is, hogy több európai országban, például Szlovákiában is alkalmazzák a rugalmasabb munkaidő-szervezést, ami szerinte csupán lehetőséget ad, nem pedig kiszolgáltat ez a rendelkezés. A munkavállalók felháborodott képviselőinek nem a törvényalkotókkal kell harcolniuk, hanem a cégekkel, a dolgozók érdekében – tette még hozzá.
444
