Az európai szemeszter tavaszi csomagja szakpolitikai iránymutatást ad az Európai Unió versenyképességének és ellenállóképességének javításához, a rendezett államháztartás fenntartásához, valamint az EU stratégiai autonómiájának megerősítéséhez - közölte a kereskedelempolitikáért felelős biztos szerdán.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság által közzétett, európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor közölte, a szemeszter keretében közreadott országjelentések elemzik a gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi fejleményeket az egyes tagállamokban, és számba veszik a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő tervek (RRF) és a kohéziós politikai programok végrehajtását.
Meghatározzák a legfontosabb kihívásokat is, különös tekintettel a versenyképességre, valamint a kiemelt reformokra és beruházásokra. Az elemzés alapján javasolt országspecifikus ajánlások iránymutatást nyújtanak a tagállamoknak azon kulcsfontosságú kihívások kezeléséhez, amelyekkel a tagállami helyreállítási tervek nem, vagy csak részben foglalkoznak.
Kiemelte, a legtöbb tagállam előrelépést tett a nemzeti helyreállítási tervének és a kohéziós politikai programjának megvalósítása terén. Egyes tagállamoknak azonban sürgősen foglalkozniuk kell a késedelmekkel és strukturális kihívásokkal, hogy biztosítsák a terveikben szereplő beruházások és reformok időben megvalósuló végrehajtását.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta: az európai szemeszter tavaszi csomagja felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek szakpolitikai intézkedéseket a versenyképesség előmozdítására és a termelékenység növelésére. A tagállamoknak versenyképességet támogató üzleti környezetet kell biztosítaniuk, teljes mértékben kihasználva az egységes piac adta lehetőségeket, különös figyelemmel a kis- és közepes vállalatokra.
Javítaniuk kell az oktatási eredményeket és támogatniuk a készségfejlesztést a korszerűsített tanterven alapuló, magas színvonalú képzést, mivel a munkaerő- és szakképzettségi hiány kezelése elengedhetetlen az EU jólétének biztosításához - mondta.
Meg kell könnyíteniük a finanszírozáshoz való hozzáférést egyebek mellett a tőkefinanszírozás javításával, különösen a kkv-k számára. Segíteniük kell a zöld és a digitális átállás felgyorsítását, elő kell mozdítaniuk az EU nettó nulla kibocsátású iparának autonómiáját, ellenállóképességének és versenyképességének növelését.
Az uniós bizottság azt javasolja továbbá Magyarországnak, hogy a kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálata kapcsán továbbra is az elfogadott prioritásokat helyezze a középpontba, valamint az energiaszegénységre és a legkevésbé fejlett térségekre és településekre összpontosítva tegyen intézkedéseket a szegénység jobb kezelése érdekében. Az ajánlások szerint Magyarországnak javítania szükséges a szabályozási keretet és fokoznia a versenyt az áruk és a szolgáltatások piacán azáltal, hogy kerüli az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és az egyes vállalkozások számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt jelentő, testre szabott jogszabályok szelektív alkalmazását.
Javítania kell a szociális ellátórendszer megfelelőségét, az iskolázottsági szintet, valamint az eredményes aktív munkaerőpiaci intézkedések hozzáférhetőségét, és biztosítania kell az eredményes szociális párbeszédet. Magyarországnak továbbá csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőségét, gyorsítania a gázellátás diverzifikálását az Oroszországon kívüli források fokozottabb igénybevételével, és intézkedéseket kell hoznia a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatások megszüntetése érdekében.
Az Európai Bizottság 12 tagállam - Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország - esetében jelentést készített annak értékeléséről, hogy megfelelnek-e a az uniós szerződésben foglalt hiánykritériumnak. A jelentésben foglaltakra tekintettel az uniós bizottság szerint hét tagállam - Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia - esetében indokolt a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása.
Az Európai Bizottság az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben részletes vizsgálatra kiválasztott 12 tagállam esetében értékelte a makrogazdasági egyensúlyhiány fennállását. A megállapítások szerint a 2022-es külkereskedelmi ingadozások után a makrogazdasági egyensúlyhiány a legtöbb tagállamban enyhült, Magyarországon továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható - írták. A brüsszeli testület most felkéri az eurocsoportot és az Európai Unió Tanácsát, hogy vitassák meg a csomagot, és hagyják jóvá az előterjesztett iránymutatásokat - tájékoztattak.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság által közzétett, európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor közölte, a szemeszter keretében közreadott országjelentések elemzik a gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi fejleményeket az egyes tagállamokban, és számba veszik a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő tervek (RRF) és a kohéziós politikai programok végrehajtását.
Meghatározzák a legfontosabb kihívásokat is, különös tekintettel a versenyképességre, valamint a kiemelt reformokra és beruházásokra. Az elemzés alapján javasolt országspecifikus ajánlások iránymutatást nyújtanak a tagállamoknak azon kulcsfontosságú kihívások kezeléséhez, amelyekkel a tagállami helyreállítási tervek nem, vagy csak részben foglalkoznak.
Kiemelte, a legtöbb tagállam előrelépést tett a nemzeti helyreállítási tervének és a kohéziós politikai programjának megvalósítása terén. Egyes tagállamoknak azonban sürgősen foglalkozniuk kell a késedelmekkel és strukturális kihívásokkal, hogy biztosítsák a terveikben szereplő beruházások és reformok időben megvalósuló végrehajtását.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta: az európai szemeszter tavaszi csomagja felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek szakpolitikai intézkedéseket a versenyképesség előmozdítására és a termelékenység növelésére. A tagállamoknak versenyképességet támogató üzleti környezetet kell biztosítaniuk, teljes mértékben kihasználva az egységes piac adta lehetőségeket, különös figyelemmel a kis- és közepes vállalatokra.
Javítaniuk kell az oktatási eredményeket és támogatniuk a készségfejlesztést a korszerűsített tanterven alapuló, magas színvonalú képzést, mivel a munkaerő- és szakképzettségi hiány kezelése elengedhetetlen az EU jólétének biztosításához - mondta.
Meg kell könnyíteniük a finanszírozáshoz való hozzáférést egyebek mellett a tőkefinanszírozás javításával, különösen a kkv-k számára. Segíteniük kell a zöld és a digitális átállás felgyorsítását, elő kell mozdítaniuk az EU nettó nulla kibocsátású iparának autonómiáját, ellenállóképességének és versenyképességének növelését.
Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ár- és kamatplafonokat. Hajtson végre célzottan az alacsony jövedelmű háztartásokat támogató intézkedéseket a lakásszektorban. Az elhúzódó késedelmekre tekintettel jelentősen gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok, valamint a gazdasági megerősödést szolgáló REPowerEU-programmal kiegészített helyreállítási terv megvalósítását, az unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló intézkedések haladéktalan végrehajtása révén, biztosítva, hogy a reformok és beruházások 2026 augusztusáig lezáruljanak.Az Európai Bizottság Magyarországnak egyebek mellett azt javasolta, hogy új intézkedések meghozatalával 2025-ben korlátozza olyan mértékűre a nettó kiadások növekedési rátáját, ami biztosítja, hogy az államadósság középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, és hogy az államháztartási hiány közelítsen a GDP 3 százalékához. A 2024-2025-ös fűtési szezon kezdete előtt vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
Az uniós bizottság azt javasolja továbbá Magyarországnak, hogy a kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálata kapcsán továbbra is az elfogadott prioritásokat helyezze a középpontba, valamint az energiaszegénységre és a legkevésbé fejlett térségekre és településekre összpontosítva tegyen intézkedéseket a szegénység jobb kezelése érdekében. Az ajánlások szerint Magyarországnak javítania szükséges a szabályozási keretet és fokoznia a versenyt az áruk és a szolgáltatások piacán azáltal, hogy kerüli az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és az egyes vállalkozások számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt jelentő, testre szabott jogszabályok szelektív alkalmazását.
Javítania kell a szociális ellátórendszer megfelelőségét, az iskolázottsági szintet, valamint az eredményes aktív munkaerőpiaci intézkedések hozzáférhetőségét, és biztosítania kell az eredményes szociális párbeszédet. Magyarországnak továbbá csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőségét, gyorsítania a gázellátás diverzifikálását az Oroszországon kívüli források fokozottabb igénybevételével, és intézkedéseket kell hoznia a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatások megszüntetése érdekében.
Az Európai Bizottság 12 tagállam - Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország - esetében jelentést készített annak értékeléséről, hogy megfelelnek-e a az uniós szerződésben foglalt hiánykritériumnak. A jelentésben foglaltakra tekintettel az uniós bizottság szerint hét tagállam - Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia - esetében indokolt a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása.
Az Európai Bizottság az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben részletes vizsgálatra kiválasztott 12 tagállam esetében értékelte a makrogazdasági egyensúlyhiány fennállását. A megállapítások szerint a 2022-es külkereskedelmi ingadozások után a makrogazdasági egyensúlyhiány a legtöbb tagállamban enyhült, Magyarországon továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható - írták. A brüsszeli testület most felkéri az eurocsoportot és az Európai Unió Tanácsát, hogy vitassák meg a csomagot, és hagyják jóvá az előterjesztett iránymutatásokat - tájékoztattak.