Könyv születik- Irj Te is egy sort hozzá!

Lazave és ő egykor ezért a nőért harcoltak.
-De aprópó, honnan tudhatja a mobiljának számát, hiszen évek óta le van titkosítva és csak a legközelebbi családtagok ismerik, meg 1-2 barát, akik viszont nem ismerik a szóban forgó nőt...

Ujabb rejtély!!Napok óta olyan dolgok történnek vele,amire nincs magyarázat.

Egyben azonban biztos volt, és már a gondolattól is a szíve egyre jobban vert mert napok óta figyelte a szekrény polcán fekvő revolverét.

Maga sem tudta mit akar,de egyre jobban nyugtalanította az eset,érezte ennek a történetnek nincs vége,de hogyan tovább?

Felemelte telefonját, mintha attól várna segítséget. Amikor az a nő hívta egyszerűen képtelen volt bármi értelmeset mondani neki, így egyszerűen kinyomta, most mégis az újra tárcsázást nyomta, de legnagyobb meglepetésére régi barátja, Lazave szólt a telefonba...

-Te?? Vagyis, bocsánat azt hiszem félre nyomtam...-szólt bele kicsit meglepetten, szinte már dadogva.
-Ne!Ne rakd le, kérlek! Én mondtam a feleségemnek, hogy hívjon fel téged, nem mertem annyi év után beszélni veled. Édesapádtól tudom a számod. Ne haragudj, hogy akkor úgy eltávolodtunk - szólt Lazave.

Uristen!mi van? a felesége?--nem tudott megszólalni,-------a vonal másik végén sürgetően:halo!halo,itt vagy?-----miért nem felelsz?

-Bocs,bocsanat...csak a postas volt-igy probalt egy keves idot nyerni,hogy gondolatait osszeszedve ertelmeset tudjon valaszolni es baratja nehogy eszrevegye hangjan ,hogy mennyire meg van dobbenve.

A döbbenetet azonban felváltotta az íszonyú düh amely egyre jobban elhatalmasodott rajta, majd fejében gonosz terv kezdett kialakulni..

De aztan elhessentette,igy is eleg furcsa tortenetbe csoppent.Miert hagy itt nyomokat Lazave?Honnan hivja ot?Miert nem lep elo egyszeruen? -tolultak fel a kerdesek.Elhatarozta, hogy inkabb hallgat, es megprobalja kifurkeszni a valaszt.

A válasz egyszerűnek tünt számára az a nő lett a felesége akit egykor a legjobban
szeretett és újra gyilkos érzés fogta el..

Nem tudta kire haragudjon jobban, a düh szétáradt minden porcikájában, és nemes egyszerűséggel megnyomta a beszélgetést megszakító gombot.
Ekkor a vonalas telefonja kezdett el csöngeni. Ereje nem volt felvenni, így megvárta míg az üzenetrögzítő felveszi az alkalmatlankodó hangját: -...hagyjon üzenetet. Bíííp. Szia öregem, Lavave vagyok, azt hiszem valami probléma van a mobiloddal, megszakadtunk az előbb ott...

Nem mozdult,nem szabad elhamarkodottan cselekednem:Gondoljuk csak végig mi történt-----10 éve semmit nem tudok egyikről sem,mit akarnak ,honnan kerültek ide,s mi ez az eset a pisztollyal?:mrgreen::mrgreen::mrgreen:

Az egész történet hirtelen összeállt a fejében amire rádöbbent az ő magát is meglepte
ezek ketten többet tudnak róla mint ahogy azt valaha is képzelte volna...

Tennem kell valamit mielőtt olyan történik ami visszafordíthatatlan,nem tudom mire készülnek,de az elmúlt napok rejtélyes dolgai,semmi jót nem igérnek!!!

Felvette a mobiltelefonját az asztalról és a noteszéből kikereste mindkettőjük telefonszámát majd azon fohászkodott csak ne hogy más legyen a számuk mint régen volt először a nőét tárcsázta mobilja hosszan csenget ki....

...Kozben Ildiko lepett a szobaba...Hiszen, ne felejtsuk el, alig feloraja meg egyutt voltak lent a kertben, egyutt fedeztek fel Lazave tavcsovet, es egyutt probaltak megfejteni a titokzatos esemenyek sorat. Es mi tortent Matricaval, akie a lakas? ...Es az ujonnan felfedezett gyermekkori barattal, Kordilkoval? Nekik is itt kell lenniuk valahol....Adam vegre raebredt a helyzetere, es elhatarozta, hogy kibogozza a szalakat, hatarozott mozdulattal kinyomta a telefonjat.

Azonban rájött az ügy olyan szövevényessé kezd válni hogy lehet ő egyedül már nem fogja tudni kibogozni...

Segítséget kell kérnem döntötte el,meg kell keresnem őket-gondolta,s már azt is tudta hogy Ildikóval fogja megoldani a keresést!

Sokszor megálmodta már ezt a jelenetet, de fölébredve csak ritkán tudta felidézni fekete-fehér álomképei részleteit; a képek fakók és elmosódottak voltak, csak a hangulatra emlékezett, és még éberen is érezni vélte a kancsó nyakának hidegét...