Kezdő vagyok

FLAMINGO

A KERESŐ (általában) MŰKÖDIK!
Fórumvezető
Kormányos
A böngészők

Ma már olyan hétköznapinak tekintjük az Internethez kapcsolódáshoz, mint a távvezérlőt a tv-nél. A web böngészők (web - windows electronic browser) azonban a karakteres böngészők őséből alakultak át, még akkor amikor nem is létezett a windows igazán (a '90-es évek eleje).

Karakteres böngészők

A karakteres böngészők konzolos felületen futnak, csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat – vagy egyéb nem szöveges tartalmakat – lementsenek illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük általában nagyobb, mint grafikus társaiké, mert a grafikai elemeket nem – és így a reklámokat sem – töltik le, ez egyes esetekben (például kutatómunkáknál) rendkívül hasznos lehet. Ezekkel az eszközökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az Interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható kimondott szavakká vagy Braille-írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszerre megtalálhatóak.


  • ELinks
  • Links
  • Lynx
  • w3m

Böngésző programok összehasonlítása, biztonságossága, megismerése, alternatív lehetőségek, internetes letöltése, kockázati tényezők:


Amikor az interneten, vagy akár zárt hálózaton böngészünk, egy másik géptől megkapjuk a kért állományokat, feltéve, ha jogosultságunk van rá. Szabványos HTML (Hyper-Text Markup Language) állományokon kívül sokfélék lehetnek: képek, animációk, flash és egyéb médiafájlok, JavaScript programok, és sok egyéb fájltípus.
A gépünk, ezeket elhelyezi egy (ideiglenes) mappába, majd böngésző programunk a szükséges úgynevezett beépülő pluginok segítségével, vagy egyeseket anélkül is képes értelmezni, futtatni. Olyan állományokat, melyeket böngészőnk nem tud értelmezni (futtatni), felajánlja (kezdeményezi) letöltési lehetőségét, ha a gépünkre telepített programok között létezik alkalmas, felajánlja azon keresztül, annak megnyitását. Nagyrészt magunk választhatjuk ki a célkönyvtárat az adott böngészőből.
A fentiek ismeretében, elképzelhető mennyi minden kerülhet gépünkre, ha ellenőrizetlenül böngésszük a világhálót. Sok web-hely a legfurfangosabb módon igyekszik kellemetlenségek sokaságát zúdítani az odatévedt látogatóra. Hasonló, káros tartalom áldozatai lehetünk, a honlaptulajdonos ártó szándéka nélkül is, csupán az ő tájékozatlanságból, vagy tudatlanságból fakadóan.
Sokan, némelyik böngészőt biztonságosabbnak ítélik, ebben lényegében, csak fél igazság van. Az internet sötét alakjai rendkívül találékonyak. Bármilyen böngésző használata esetén, használjunk tűzfalat, vírusvédelmet, frissítsük rendszeresen! Biztonságilag fordítottan arányos a böngésző bővítmények és kiegészítések mohó használata.
Egyes böngésző programok, gyártótól és verziószámtól függően különböző módon mutatják be a kívánt oldalakat. Ez a böngésző programok fejlesztőinek hozzáállása mellett, visszavezethető a honlap-fejlesztők ismerethiányára, munkájuk alaposságának igénytelensége, ilyenkor, frappáns megoldásnak vélve, a következőhöz hasonló üzenettel szokták a látogatóra átruházni trehányságukat: Legjobb megjelenés X böngészővel, XxY felbontásban!
Operációs rendszerünk védelmében, érdemes megismerni kedvenc böngészőnk képességeit, gyenge pontjait! Az alábbiakban, essen szó néhány, leghasználatosabb böngésző tulajdonságairól.

Microsoft Internet Explorer



A Microsoft cég, néhány éve teljesen integrálta operációs rendszereibe, üzleti előnyszerzés reményében, másodlagos dolognak tekintve a rendszer stabilitást. Ez utóbbit, a folyamatosan felfedezett biztonsági rések, befoltozásával pótolja, frissítő programok letöltésén keresztül. A frissítő programok letöltése, csak Internet Exploreren keresztül lehetséges, ha licenc feltételeknek eleget téve regisztráltuk Windowsunkat. Eltávolítására tett kísérlet, rendszerösszeomláshoz vezet! Ezen Microsoft oldalak, különleges programozás miatt, más böngésző programokkal leginkább, használhatatlanok.
A Microsoft által készített alkalmazásokkal fejlesztett weblapok helytelenül jelennek meg más böngészőkkel, ha a lap szerkesztője mit sem sejtve, nem avatkozik be a generált lap forráskódjába. Az így elkészített lapok sok mindenben eltérnek még az általánosan elfogadott webes szabványoktól is, nehezítve a honlap-fejlesztők munkáját, közvetve kellemetlenséget okozva a más böngészőket használó internetezőknek.
Bár egyes verziói ingyenesen letölthetőek, mégsem ingyenes termékről van szó. A ma már nem elérhető Unix verzión kívül, az operációs rendszerbe integrált mivolta miatt Windows licenc feltételekhez kötött. Linux rendszereken csak windows-emulátoron keresztül futtatható, azonban a fejlesztők nem ajánlják.
Minden rosszat és jót összevetve, használatának mellőzése nagyon sokszor, inkább kárunkra válik, mintsem előnyünkre. Példának okáért, a Microsoft és Microsoft technológiára alapuló termékek súgó rendszerei az Internet Exploreren keresztül, nagyon sok online dokumentációs háttéranyagot szolgáltatnak.
A 6-os verziót követően, biztonságilag és más szempontokból is pozitívan értékelhető változások következtek be. Támogatja az RSS híroldalak olvasását, a webes szabványok támogatásában is történtek előrelépések. A cégnek sokkal inkább fontosabb a Webes érdekeltségei regressziójának kezelése, mintsem a saját köntösét arra rávarrni.
Firefox


Ingyenes, számos rendszeren (Windows, Linux és Mac OS X) használható, grafikus, nyílt forráskódú, több nyelven elérhető web-böngésző program. Fejlesztését az Internet Explorerrel vívott hajdani böngészőháborúban alulmaradt Netscape kezdeményezte ellenlépésként a Mozilla projekten keresztül. A nyílt forráskód ellenére, könnyen kezelhető, testre-szabható. Biztonságilag felülmúlja az Internet Explorert, az Operával vetekszik.
Gyors működésű, kisméretű program. Szintén maximálisan támogatja a legtöbb web-szabványt. Érdemes alaposan átbogarászni menüsorát. A webfejlesztők kedvencévé vált széleskörű sokoldalúsága révén. Kiegészítők letöltésével funkciókészlete tovább növelhető, de valamely hibás kiterjesztés következtében működésképtelenné is tehető.
Magyar változata is ingyenesen letölthető, valamint a Thunderbird levelezőprogram, mint a Firefox társa. Mindkét program több nyelven elérhető, választani lehet tetszés szerint.
Egyes bővítmények lassuláshoz, de akár összeomláshoz is vezethetnek, mint ahogy Linux alatt bizonyos témák használata esetén is. Mindazonáltal, nem alaptalanul vált a felhasználók legkedveltebb böngészőjévé, különösképp az USA-n kívüliek számára. 2011-ben a 4-es főverzió elhúzódó megjelenése után népszerűsége csökkenni látszik.
Platform:Windows, GNU/Linux, Unix, Mac OS X
Magyar nyelv:igen
Letöltés:http://www.mozilla-europe.org/hu/firefox/
Kiegészítők:https://addons.mozilla.org/hu/firefox/
Opera


Ingyenes, zárt forráskódú, kisméretű, a legtöbb rendszeren használható internetes programcsomag. Elsősorban webböngésző, de tartalmaz beépített levelező klienst, hírolvasó klienst, címjegyzéket, IRC alapú csevegő klienst, RSS és Atom hírolvasót, webeszközöket, valamint letöltésvezérlőt. Más böngészőkkel összevetve, a legkiválóbb biztonsági eredményeket érte el. A felfedezett hibákat leggyorsabban kijavítják. Maximálisan támogatja a legtöbb web-szabványt. A világ leggyorsabb böngészőjeként szokták emlegetni.
Gazdag funkciókészletének köszönhetően, nincs szükség külső beépülő kiterjesztések hozzáadására. Jól átgondolt fejlesztéssel megtartották a kis méretet, sikerült megőrizni a gyorsaságot, kényelmes használatot. Telepítés után súgójából tájékoztat hasznos rejtett funkcióiról, amelyek csak első használat után lépnek életbe. Habár zárt forráskódú szoftverről lévén szó, asztali (desktop) változatának letöltése, használata ingyenes. Magyar nyelven is elérhető.
A 9-es változattól az Opera honlapjáról letölthetőek apró külső webösszetevők is, úgynevezett widgetek.
Presto elnevezésű motorját több nagyobb kereskedelmi partner is használja. Az utóbbi időben a cég harcos hozzáállása felrázta a többi résztvevőt a böngésző piacon, az addig domináns irányvonalak változásokon mennek át. A Linux filozófiával ellentétes, zárt forráskód ellenére ezen a rendszeren is sokak kedvencévé vált.
Az Opera honlapjáról automatikusan a használt operációs rendszer nyelvéhez igazodó változatot lehet letölteni.
Platform:Windows, GNU/Linux, Unix, Mac OS X
Magyar nyelv:igen
Letöltés:http://www.opera.com/
Kiegészítők:http://widgets.opera.com/
Konqueror


A Konqueror egy fejlett, független böngésző. A KDE (Kool Desktop Environment) következő-generációs web-böngészője, fájlkezelője, és dokumentum megjelenítője. Unix és Unix-szerű (mint pl.: Linux) operációs rendszerekre fejlesztették. Linux rendszereken a KDE grafikus felületet választva automatikusan megkapjuk. Több nyelvre lefordították, köztük magyarra. Az összes fontosabb internetes szabványt támogatja. Windows rendszereken nem használható.
Felhasználói felülete emlékeztet az Internet Explorerére, viszont jóval testre-szabhatóbb, a menük között könnyen navigálhatunk. Könnyen alakítható kétpaneles fájlkezelővé, vagy akár a Windows Intézőhöz szokott felhasználók is kényelmesen használhatják.
Ha valaki csak kipróbálni szeretné, de nem akar alkalmas operációs rendszert telepíteni, valamely Linux disztribúció KDE változatának letöltésével egy un. LiveCD-ről indítva a számítógépet, megteheti.
Platform:GNU/Linux, Unix
Magyar nyelv:igen
Letöltés:KDE csomag része, önmagában nem telepíthető
Honlap:http://konqueror.kde.org/
Safari


A Safari webböngészőt, az Apple fejleszti a Mac OS X operációs rendszeréhez és újabban a Microsoft Windows operációs rendszerekhez. Jellemzői: a privát böngészés, a többablakos megjelenítés, a beépített letöltésvezérlő, a kereső, a többféle beállítható blokkolás, valamint az RSS támogatás. Az Apple szerint böngészője mutatja meg a leggyorsabban a weboldalakat, többszörös sebességet nyújtva a riválisokhoz képest, észre sem vesszük hogy használjuk. Ebben van is némi igazság.
Megjelenésében nem alkalmazkodik a Windows épp aktuális témájához, meg kell szokni az egyszerű szürkeségét. Hazai szempontból negatívum, hogy magyar verzió nem létezik, ennek következtében a közeljövőben nehezen elképzelhető, hogy mindenféle előnyös tulajdonságai ellenére is a hazai dobogó legfelsőbb szintjein helyezkedhessen el.
Platform:Windows, Mac OS X
Magyar nyelv:nincs
Letöltés:http://www.apple.com/safari/
Google Chrome


Egy új, nyílt forrású, nagyon gyors böngésző, melyet a Google teljesen a nulláról kezdve épített fel, az internet mai viszonyaihoz igazítva. Az interaktív weboldalak, webes alkalmazások és a JavaScript gyorsabb futtatását célozza meg. A formát illetően: egy lecsupaszított, egyszerűen lényegretörő, a saját beépített keresőjével ellátott gyors böngésző eszköz. Többek között felhasználták az Apple WebKit és a Mozilla Firefox egyes komponenseit, cserébe elérhetővé téve az összes forráskódot.
Az internetes keresés és böngészés alap funkciókon kívül, ki-ki tetszés szerinti kiegészítőkkel bővítheti, vagy éppen a Google eszközeit használva maga is készíthet hasonlókat – így, azonban egyes ellenőrizetlen kiegészítések veszélyesek is lehetnek.
Platform:Windows, GNU/Linux, Mac OS X
Magyar nyelv:igen
Letöltés:http://www.google.com/chrome
Kiegészítők:https://chrome.google.com/extensions
Halott és egyéb böngészők


A Mozilla egy ingyenes, nyílt forráskódú internetes programcsomag volt. Tartalmazott web-böngészőt, levelező-programot, címjegyzéket, weblap-szerkesztőt, és chat-klienst. Létrejöttét a Netscape kezdeményezte szintén a Mozilla projekten keresztül. Mára már csak történelem, fejlesztését megszüntették.
Használata nem javasolt, mert nem fog több biztonsági frissítés megjelenni hozzá! Fejlesztése SeaMonkey néven folytatódik. A projekt célja a korábbi Mozilla Application Suite-ként ismert programcsomag kódbázisának továbbfejlesztése, és ebből a forrásból stabil kiadások megjelentetése.

A Netscape (Netscape Communicator) ma már nem azonos a hajdanában szebb napokat megért első számú böngészővel. Hanyatlását az Internet Explorer, a Microsoft cég operációs rendszereibe való integrációja indította. Ma az AOL (America Online) tulajdonában lévő Netscape fejlesztette.
Használata, szintén nem javasolt. A Netscape bejelentette: 2008 márciusától megszünteti a tovább fejlesztéseket, a létező verziókra sem nyújt támogatást. Letöltése ma már nem elérhető hivatalosan.
Érdemes megemlíteni, még több tucat további böngésző látott napvilágot, némelyike kereskedelmi célzattal, mások speciális használatra és még lehetne találgatni az okokat. Valamennyit az interneten fel lehet kutatni. Bármelyik mellett döntünk az óvatosságot nem ajánlatos hanyagolni!
 

ryuqe787

Új tag
A DOS sosem használt ilyen karaktereket fájlnevekben: ! # $ % & ' ( ) - @ ^ _ ` { } ~
Maximum VALAMI
~1.ASD
Ez a karakterhossz korlát miatt van, ha hosszabb akkor így néz ki rövidítve..
 

szocske42

Állandó Tag
Alahuzast sem engedett?
Arra emlekszem, hogy a kis- es nagybetuket nem kulonboztette meg filenevekben.

Mindegy, regen volt, maig hato kovetkezmenyekkel:
http://bitquabit.com/post/zombie-operating-systems-and-aspnet-mvc/

Ja, es a bongeszos cikkbe en belevennem, hogy ma mar telefonon, tablet-en is szokott lenni bongeszo, Androidon tobbfele is.

A karakteres bongeszos fejezet pedig legelso helyrol a "halott es egyeb" cim ala kerulhetne. Aki nalam tobb karakteres alkalmazast hasznal, az hazudik, es a bongeszom meg nekem is grafikus :) (kiveve a wget meg a jmeter, de az mas teszta :) )
 

FLAMINGO

A KERESŐ (általában) MŰKÖDIK!
Fórumvezető
Kormányos
De bizony használt aláhúzás jelet.;)
A sok pascal program verzióit is általában így különböztették meg a programírók - legalábbis az én környezetemben (prog_01.pas, prog_02.pas...).

Ami a böngészős részt illeti, maga az egész téma egyfajta történeti (és többé-kevésbé időrendi) áttekintés, amit azért indítottam, mert a 300000 tag 90%-a nagyon távol áll az informatikától és nem igazán van tisztában a mai helyzet kialakulásával.
 

cfish

Állandó Tag
! # $ % & ' ( ) - @ ^ _ ` { } ~ Ezek mind legális karakterek DOS fájlnévben.
Ezek viszont nem:
" * / : < > ? \ [ ] |




Az internet sötét alakjai ellen tényleg kell a tűzfal meg a vírusvédelem. Még az is jó, ha az egyszerű júzer nem rendszergazdaként ügyködik. Ezt a Win7 szerencsére már megoldotta.
Ja, és nem kell mindenhova kattintgatni. Csak, ha tudjuk mit csinálunk.
:D

"Legjobb megjelenés X böngészővel, XxY felbontásban!"
Azért ez mégis jobb, mintha ki se írnák. Van olyan, hogy tényleg a webböngésző nem kompatibilis.
 

stratega

Állandó Tag
[h=2]A monitorok főbb paraméterei [szerkesztés][/h]

Megjelenítési szabványok diagramja​


  • megjelenítő típusa: LCD, CRT, OLED, PDP
  • képátló: A monitor egyik sarkától a szemközti sarkáig terjedő távolság, hüvelykben (inch = 2,54 cm) mérik.
  • képarány: A kijelző oldalhosszúságainak aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:10-hez vagy mostanság a 16:9-hez arány.
  • kontraszt: A részletgazdagságot jellemző tulajdonság (250–1000 : 1). Értéke a legfényesebb és a legsötétebb pixel fényerejének hányadosa.
  • válaszidő: LCD-paneles monitorok jellemzője, ezredmásodpercben (ms) mért időegység. Azt az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont fényereje megváltozzon. A lassú válaszidő (12 ms-nál hosszabb) akkor lehet zavaró, ha a monitoron gyors változásokat kell megjeleníteni.
  • fényerő: A monitor fényességét jellemzi. (Milyen fényes az elektronok felvillanása (CRT), milyen erős, fényes a háttérvilágítás (LCD).) (Például: 250 cd/m²)
  • maximális felbontás: Maximálisan mekkora felbontásra állítható. TN, IPS, xVA panelekknél a pixelek darabszáma, pl.: 1920x1080 esetén 2 Mpixel (2073600).
  • megjeleníthető színek száma: Megjeleníthető színárnyalatok száma. Általában 16,7 millió (2[SUP]24[/SUP]) színt tud megjeleníteni egy monitor, de gyakran „csak” 16,2 milliót
  • látószög: Az a paraméter mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható. Általában két adattal jellemzik, az első a horizontális (vízszintes), második a vertikális (függőleges) adat. Például: H:160°/ V:150°
  • optimális felbontás: Szintén LCD-panellel szerelt monitorok tulajdonsága. A LCD-panel fizikailag kialakított felbontását jelöli. Többnyire ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is.
 

stratega

Állandó Tag
[h=2]Processzorgyártók, mai processzortípusok [szerkesztés][/h]

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont.


AMD X2 3600 processzor​

Manapság két nagy processzorgyártó vetekszik egymással, az Intel és az AMD. Az Intel a nagyobb, belőle vált ki az AMD. Mind a két processzorgyártónak nagy részesedése van a videokártyák piacán is. Rajtuk kívül vannak még processzorgyártók ugyan (IBM, Cyrix), de piaci részesedésük a mikroprocesszorok terén igen csekély. Mai processzorfajták:
Intel:

  • Core i7 - A jelenlegi csúcskategória, LGA1366-os foglalatba illeszkedik.
  • Core i5 - 2 magos/4 szálas, 4 magos Intel CPU, LGA1156-os és LGA 1155-ös foglalatba illeszkedik.
  • Core i3 - Két magos.
  • Xeon – szerverprocesszor, LGA771, illetve Socket 603 foglalatba illeszkednek.
  • Quad-Core Xeon – négymagos processzor, csak kevés alkalmazás tudja kihasználni a négy magban rejlő előnyt, LGA1366/LGA775/LGA771foglalatba illeszkednek
  • Core 2 Duo – kétmagos, rendkívül jó ár/érték mutatójú, nagy teljesítményű processzor, LGA775 foglalatba illeszkednek.
  • Core 2 Quad – Otthoni gépekbe szánt négymagos processzor, LGA775 foglalatba illeszkedik.
  • Pentium 4, Pentium D – Az Intel előző architektúrára épülő processzorcsaládja, van kétmagos is belőle, a Pentium 4-esek első verziói (Willamette) S423 foglalatba illeszkedtek, második verziói (NorthWood, Prescott 1M) S478 foglalatba illeszkednek, és a Pentium 4-esek legutolsó verziói (Prescott 1M, Prescott 2M és Cedar Mill) LGA775 foglalatba illeszkednek. A Pentium D-k (Pressler) kizárólag LGA775 foglalatba illeszkednek.
  • Celeron – mérsékelt árú és teljesítményű processzor, Willamette magosok S478, NorthWood magosok S478, és Prescott magosak pedig S478 illetve LGA 775 foglalatba illeszkednek.
    • Pentium M (Mobile), Celeron M, Core Solo, Core Duo, Core 2 Duo, mobil gépekbe szánt mérsékelt fogyasztású és hőleadású processzorok.
AMD:

  • Opteron – szerverprocesszor, S940 foglalatba illeszkednek vagy az újabbak Socket F(S1207) foglalatba. (Az egyutas változatok S939 és AM2 foglalatot használnak.)
  • Quad-Core Opteron – négymagos processzor, Socket F(S1207) foglalatba illeszkednek.
  • Athlon FX – Csökkentett teljesítményű Opteron processzorok, az FX5x széria egymagos processzor volt, az FX6x széria pedig kétmagos. Az AMD 2007-ben vezette be az AMD 4x4-et, mellyel 4 magos rendszert lehet létrehozni úgy, hogy egy alaplapon 2db processzorfoglalat van. Egyelőre csak az nVidia gyárt hozzá chipsetet, és csak Socket F(S1207) foglalatban működnek.
  • Phenom X6 - natív hatmagos processzor
  • Phenom X4 - natív négymagos processzor
  • Phenom X3 - hárommagos processzor, ami egy olyan Phenom X4-es, aminek a négy magja közül csak három működik, a negyedik mag a gyártás során le lett tiltva, vagy elromlott.
  • Athlon X2 – Az AMD kétmagos processzora, S939 illetve Socket AM2 foglalatba illeszkednek.
  • Athlon64 – Az AMD híres egymagos processzorcsaládja, S754,S939, Socket AM2 foglalatba illeszkednek
  • Sempron – mérsékelt árú és teljesítményű processzorok, S754, S939 és Socket AM2 foglalatba illeszkednek.
  • Turion – Az AMD mobil processzora
    • Turion64, Turion64 X2 – 64 bites; illetve kétmagos mobil processzorok
 

stratega

Állandó Tag
A merevlemez főbb tulajdonságai [szerkesztés]


  • Tárolókapacitás: ez jellemzi a winchestert abból a szempontból, hogy mennyi adat fér rá: kezdetekben csak pár megabájt volt, manapság már 40 GB – 8 TB között mozog.
  • Írási és olvasási sebesség: ezt nagyban befolyásolja a lemez forgási sebessége, amely jellemzően 5400, 7200, 10 000 vagy 15 000 fordulat/perc (rpm). A merevlemez átviteli sebességének növelésének érdekében beépítenek egy gyorsítótárat (cache-t). Mivel általában szekvenciális írásról és olvasásról van szó, a merevlemez elektronikája a gyorsítótárba gyűjtögeti a kiírandó adatokat, majd ha elegendő összegyűlt, egyszerre kiírja a lemezre. Olvasásnál a lemezről többet beolvas, mint amennyire szükség van az adott pillanatban, arra a statisztikai tényre építve, hogy „úgyis kérni fogjuk az utána lévő adatokat” (előreolvasás). Nem kevésbé fontos szerepe még, hogy a csatolófelület felé szakaszosan is, de állandó sebességgel küldje és fogadja az adatokat. A gyorsítótárnak köszönhetően a HDD elérési ideje lényegesen lecsökken. A gyorsítótár lehetőségeinek kihasználása érdekében a nagyobb adatsűrűségű tárolókhoz nagyobb méretű szokott lenni. Régebben 2, 4, 8 MiB-os, manapság a nagyobb kapacitású HDD-k mellé 16, 32 vagy 64 MiB-os gyorsítótárat szoktak rakni.
  • Csatolófelület: ezen keresztül történik az adatátvitel, több fajta létezik: ATA (PATA), SATA (SATA I, SATA II, SATA III), SCSI, SAS (Serial Attached SCSI), FC (Fiber Channel).
Egyéb kapcsolódó fogalmak [szerkesztés]

Particionálás: a merevlemezt particionálással több logikai meghajtóra oszthatjuk fel. Ezek a partíciók fizikailag egy lemezen vannak, ám az operációs rendszer több meghajtóként érzékeli és kezeli őket. Tehát a partíció a merevlemez egy logikailag különálló darabja, melyet az adatok szervezésére használunk. A particionálás műveletét a rendszerprogram telepítése kezdetén szokták végrehajtani.
Formattálás: ahhoz, hogy a mágneslemezeken lévő mágneses réteg alkalmas legyen adatok tárolására, létre kell hozni a tároláshoz szükséges rendszert. Ezt formattálásnak nevezzük. Formattáláskor jönnek létre a sávok, szektorok. A formattálást egy bizonyos partícióra hajtjuk végre. Formattáláskor az adott partíción lévő fájlok törlődnek, bár egyes technikákkal visszaállíthatóak.
Fájlrendszer: ahhoz, hogy fájlokat tároljunk egy merevlemezen, a PC-nek fájlrendszerre van szüksége, amely megadja a fájl nevét, helyét. Hasonlít egy katalógusra. Minden partíciónak megvan a saját személyi katalógusa, az állománykiosztási tábla (File Allocation Table, FAT vagy Master File Table, (MFT)). A PC-ken a legkorábbi fájlrendszer a FAT16 volt, még DOSoperációs rendszer alá. Ezt követte a FAT32, ez a Windows 95, Windows 98 fájlrendszere volt, ezt pedig az NTFS (New Technology File System) követte. Ez a Windows NT-alapú rendszerek fájlrendszere: a Windows 2000-é, a Windows XP-é, a Windows Server 2003-é, illetve a Windows Vistáé. Unix és Linux operációs rendszerek alatt ettől eltérő fájlrendszereket használnak. A FAT fájlrendszerek hátránya az NTFS-szel szemben, hogy egy fájl mérete maximum 4 GB lehet.
Töredezettség: a HDD-n lévő fájlok egy idő után logikailag töredezetté válnak. Oka az, hogy a merevlemez nem tud egy szektornál kisebb egységet címezni, így amikor ír egy fájlt, és az nem tölti be teljesen a szektort, kihasználatlan hely keletkezik. A merevlemez lassulását az okozza, hogy amikor ír egy adott információt, de a következő szektor foglalt, akkor ettől a szektortól egy távolabbi üres szektorba kell raknia a fájl további részét – az író/olvasó fejnek mozognia kell, hogy elérje – és ez lassabb elérési időt okoz. Ezt az állapotot töredezettségnek vagy fragmentáltságnak nevezzük. Ezt különböző szoftverek segítségével, töredezettségmentesítő, defragmentáló programokkal könnyen lehet orvosolni.
Több merevlemez használata: ha több merevlemezünk is van egy csatornán, akkor be kell állítani, hogy melyik legyen az elsődleges (master), és melyik legyen a másodlagos (slave, azaz a kiszolgáló). Jellemzően a masteren van a boot szektor, az a szektor, ami az operációs rendszer betöltését szolgálja.
Merevlemez mobilitása: a merevlemez mobilitását több módon próbálták elérni:

  • Egyfajta megoldás a külső merevlemez, melynek kulturált külső borítása van, valamint a számítógép általános célú interfészei közül valamelyikre csatlakoztatható (eSATA, USB,párhuzamos port, SCSI-port, FireWire port). A külső merevlemez valamivel drágább, és csatlakozástól függően általában lassabb is, mint a belső. A merevlemezek közül már gyártanak strapabíróbbakat is: gumiburkolattal, és ezek kisebb ütődéseket is kibírnak.
  • A másik megoldás a mobilrack: ekkor a merevlemez könnyen kihúzható a gépből, és átvihető másikba, és sebességbeli csökkenés sincs. Ez notebookoknál nem alkalmazható.
Biztonság: a merevlemez ugyan viszonylag hosszú élettartamú eszköz, ám meghibásodások itt is előfordulhatnak: a biztonságra megoldás a HDD-k RAID-be szervezése. Az adatvesztés előrejelzésére több technikát is kifejlesztettek: egy ilyen például a SMART is.
Alkalmazásuk: az 5400 fordulatos merevlemez jellemzően 2,5 hüvelykes méretben kerül piacra, és általában notebookokban alkalmazzák alacsony fogyasztása miatt, illetve külső rackekben csekély fizikai mérete és elhanyagolható tömege miatt. A 7200 rpm-es lemezek általában 3,5 colos méretben képviseltetik magukat az asztali gépekben, illetve merevlemezes DVD-írókban. A 10 000 fordulatos HDD-k többsége SCSI vagy Fibre Channel csatolóval kapható, szintén 3,5 colos méretben. Gyorsasága, megbízhatósága és nem utolsósorban ára miatt leginkább a szerverpiacon alkalmazzák, valamint nagy adatbiztonságot igénylő rendszerekben (leginkább RAID tömbként). A merevlemezek ATA, SATA, SCSI, SAS vagy Fibre Channel csatlakozó porttal készülnek.
 

tyutyukam

Állandó Tag
Sajnos kitöröltem a gépemről Mozilla Thunderbird
levélcimem és nem tudom vissza hozni ujat kinálfel
Kérlek segits hogy vissza tudjam hozni a régit.
Köszönöm
Zsuzsa
 

safranek

Állandó Tag
Sajnos kitöröltem a gépemről Mozilla Thunderbird

levélcimem és nem tudom vissza hozni ujat kinálfel

Kérlek segits hogy vissza tudjam hozni a régit.

Köszönöm

Zsuzsa
Félreértés van a kérdezőnél
Mozilla Thundenbird levélcím nem is létezik
Mivel a Thunderbird levelezőkliens
A másutt regisztrált e-mail címedet levelezőklienssel le lehet tölteni
 

tyutyukam

Állandó Tag
I gen – igen kedves safranek nálad az igazság
Ugy van nem adtam meg semmit csak azt, hogy hova küldöm a fájl-t vagy dvd-t
Kérlek, ha van idöd segiteni segitenél, hogy hogy tudom vissza állítani .
A gépem ujra kell instalálni és a rajta lévő anyagokat menteném.
Ez a levelezo program tökéletes volt, hogy átküldjem magamnak a dolgaimat.
Remélem érheto voltam.
Skypon elérheto vagyok. Cimem KIMODERÁLVA

Köszönöm Zsuzsa

Félreértés van a kérdezőnél
Mozilla Thundenbird levélcím nem is létezik
Mivel a Thunderbird levelezőkliens
A másutt regisztrált e-mail címedet levelezőklienssel le lehet tölteni
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

anoto

Állandó Tag
Kicsit én is beszállok a témába, mivel az előbbi hozzászólásokhoz van néhány segítő tippem.

Mivel nekem is előfordul, hogy újra kell telepítenem a számítógépem operációs rendszerét, illetve ismerőseim gépeit is szoktam istápolni. Ezért már érdemes az ilyen esetekre felkészülve, a telepítést megelőzve, a merevlemezt érdemes több részre particionálni.
(Az előzőekben már volt róla szó ezért nem megyek bele a részletekbe - http://hu.wikipedia.org/wiki/Partíció)
A lényeg az, hogy ha a Windows(ok) telepítése során a hozzáértő, vagy speciális módot válasszuk ki a telepítés elején akkor lehetőségünk van telepítéskor a merevlemez particionálására, a telepítőbe beépített szoftver segítségével. Ilyenkor érdemes minimum 2 részre (partícióra) osztani a merevlemezt. Ezen részek optimális méretei függnek a használni kívánt oprendszer verzióitól illetve a számítógép felhasználási tartományától. Gondolok itt egy irodai munkára és játékra (stb) használt gép követelménykülönbségeire.
Egy irodai gép esetében azt a partíciót amelyre magát az operációs rendszert és jelen esetben az irodai szoftvereket telepítjük, nem szükséges "hatalmasra" méreteznünk. Elegendő az oprendszer és használni kívánt szoftverek tárhelyigényét figyelembe véve meghatározni.
Igaz érdemes még hozzávenni a lapozófájlok, és egyéb útközben létrejövő (frissítések, gyorsítótárfájlok stb.) fájlok méretét, a RAM memória méretét a lapozófájl miatt, de ebbe főleg ne menjünk bele mert ez is egy külön témakört érdemelne. :D
Én egy egyszerű az évek alatt bevált szabályt alkalmaztam: A szoftverek tárhelyigényének minimum a kétszeresét.

Tehát pl.:
Windows Xp oprendszer 1.5 GB
MS Office 2007 : 3 GB http://office.microsoft.com/hu-hu/h...er-rendszerkovetelmenyei-HA010166865.aspx#BM8
(Egyéb Office programok igényei: http://office.microsoft.com/hu-hu/products/az-office-rendszerkovetelmenyei-FX102921529.aspx)

Azaz Win Xp esetén: 4.5 GB kétszerese 9 GB, de érdemes 15-20 GB-ot lefoglalni részükre.

Na jól elkalandoztunk és a lényeget még el sem kezdtem írni.

A lényeg az, hogy az oprendszerek telepítés közben automatikusan az első szabad partícióra települnek, a többit békében hagyják. Ezért érdemes a dokumentumainkat munkáinkat ezeken tárolni.

Egy játékra (is) használt gép esetén figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi játékok akár több 10 GB-ot is igényelnek.
Ha pedig egy házi videó stúdiót akarunk otthon üzemeltetni akkor a munka könyvtár mérete lehet hatalmas.

Egy 500 GB-os merevlemezt érdemes 100/200/300 GB-os particiókra osztani, így az első (C: ) partícióra kerül az oprendszer és a felhasználói programok, a másik két partícióra (D:,E: ) pedig a Dokumentum és munkakönyvtárak.

Egy érdekesség még amit a Windows Xp-től bevezettek, hogy az asztalon található "Dokumentumok" könyvtárat át lehet helyezni másik könyvtárba (partícióra). Ezáltal csökkent az adatvesztés lehetősége, egy meghibásodás, vagy újratelepítés esetén.
Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy:
- egy másik partíción létrehozunk egy könyvtárat (Pl.: Dokumentumok)
- az asztalon (vagy a startmenüben)a "Dokumentumok" ikonra jobb gombbal kattintva az előugró helyi menüből kiválasztjuk a Tulajdonságokat, ahol is át tudjuk helyezni az értékes tartalmat.
Találtam erre egy videót is: http://videosmart.hu/video/hogyan-helyezzuk-at-my-documents-mappankat

Na és itt jön egy Még fontosabb biztonsági fokozat! :D
Ezt kombinálhatjuk egy úgynevezett felhőtárhellyel is. Az előzőekben leírt, Dokumentumok mappánk áthelyezését kombinálhatjuk egy felhőtárhely szinkronizációval.

Például a Gmail e-mail címünk létrehozásakor kapunk sok érdekes lehetőséget, többek között egy 15 GB-os felhő tárhelyet. ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Drive )
Ha letöltjük a kliensprogramot és telepítése után a program első indításakor, az e-mailcímünk/Jelszavunk párossal belépve, beállítjuk a Dokumentumok mappánkat mint szinkronizálandó mappa, akkor adataink, munkáink folyamatosan szinkronizálva vannak egy biztonságos helyen is.

Ezen fájlok megtekinthetőek és menedzselhetőek a webes felületen is. Ráadásul, a szinkronizáció oda-vissza működik. Ha például egyik ismerősünknél feltöltünk egy fájlt a webes felületen a tárhelyünkre, akkor otthon bekapcsolva a gépet, szinkronizálja a merevlemezünk tartalmát, a felhőtárhellyel, így a feltöltött fájllal már a saját gépünk is rendelkezik.

További megbízható ingyenes felhőtárhelyek és paramétereik:

Microsoft SkyDrive : 7 GB (SkyDrive)
Google Drive : 15 GB (GoogleDrive)
MEGA: 50 GB

forrás: http://itcafe.hu/cikk/felho_tarhely_teszt_skydrive_google_drive_dropbox/bevezeto_skydrive.html
A táblázat a MEGA-nál nem jelez kliensprogramot, de már van nekik Androidos alkalmazásuk (is).

Remélem hasznos információkkal szolgáltam és nézzétek el a témákban történő kalandozásaimat. :D
 

szocske42

Állandó Tag
Nagyon jo iras!
En mindezekmellett nagyon melegen ajanlom mindenkinek egy kulso, USBs merevlemez beszerzeset is.
Erre hetente ki lehet irni mindent, ami fontos, es sajnalnak, ha elveszne:
fotokat, filmeket, sajat dokumentumokat.

Fontos, hogy a mentes idejen kivul kihuzva taroljuk, mondjuk egy fiokban.

Igy villamcsapast, lopast, felrekattintast, szoval eleg sokmindent tulel.
Ha a nagyieknal tartjuk, akkor tuzveszt, arvizet is, es ok is orulnek, hogy gyakran latogatjuk oket :)
(ehhez erdemesebb kettot venni, es cserelgetni a ket "telephely" kozott.)
 

anoto

Állandó Tag
THX!

Csak a nagyiéknak nehogy az jusson az eszébe, hogy a "kisunokám egy kíberterrorista". :D :D

Én tavaly 2 db 500 Gigás winyót vesztettem, elektronika hibával mindkettőt.

Tudom még javasolni, ha valaki a vinyót szállít, vagy tárol, az első amit megtesz, hogy egy antisztatikus zacsiba rakja be először....
 

FLAMINGO

A KERESŐ (általában) MŰKÖDIK!
Fórumvezető
Kormányos
THX!

Csak a nagyiéknak nehogy az jusson az eszébe, hogy a "kisunokám egy kíberterrorista". :D :D

Én tavaly 2 db 500 Gigás winyót vesztettem, elektronika hibával mindkettőt.

Tudom még javasolni, ha valaki a vinyót szállít, vagy tárol, az első amit megtesz, hogy egy antisztatikus zacsiba rakja be először....
Ma már 2-3 ezer Ftért lehet kapni 2,5"-s fém tokokat, amik kifejezetten WD tároláshoz lettek készítve.
 

anoto

Állandó Tag
Sőt már 1400-ért is van 2,5"-os. Épp most néztem rá. ( http://www.argep.hu/trend/KULS/Kuelsoe-hdd-haz-2-5-usb-3.html )

Az én winyóim viszont, sajnos fix belső 7200 fordulatszámú, 3,5"-osak voltak. Meghibásodásuk legfőképpen az intenzív használat következményére vezethetők vissza.
Viszont az újabb vinyók már az "InteliPower" szolgáltatást is tudják. Ez egy energiatakarékossági és az eszköz kímélése szempontjából hasznos dolog.

Mi micsoda, ha merevlemezről van szó:

Alap jelölésük:
-HDD (Hard Disc Drive) azaz, Merevlemez, Vincseszter, Vinyó, stb..
-SSD (Solid State Drive)

Méretjelölések:
-1.8"
-2.5"
-3.5"
A merevlemezek méretét fejezi ki colban kifejezve.

Csatolótípus jelölések:
-IDE, PATA (Parallel ATA) UDMA(Ultra DMA ATA 33/66/100/130)
-SATA (SATA I/II/III)
-SCSI (Small Computer System Interface)
-stb (ST-506 · ESDI · SMD · Parallel ATA · DMA · SSA · HIPPI · USB MSC · FireWire · eSATA · Parallel SCSI · Serial Attached SCSI · Fibre Channel · iSCSI)


Fordulatszám jelölések:
- 5400 rpm : Fix 5400 fordulat percenként
- 7200 rpm : Fix 7200 fordulat percenként
- 10000 rpm: Fix 10000 fordulat percenként
- 15000 rpm: Fix 15000 fordulat percenként
- 5400-7200 rpm : igénybevételtől függő aktív fordulatszám-szabályzás.
(Az SSD meghajtóknál nincs jelölve, mivel nincs mozgó alkatrész.)

A hagyományos működésű HDD és az SSD közötti különbség:
Kezdjük akkor az elején, hogy hogyan is működik egy merevlemez (HDD).
A legegyszerűbb (és általánosan alkalmazott) hasonlatra levezetve, hasonlóan mint egy lemezjátszó, csak a bakelit lemeztől eltérően nem csigavonalban elhelyezett barázdák, hanem a korong felületén elhelyezett hordozó réteg, mágneses tulajdonságai hordozzák az adatokat.


Az SSD meghajtóknál viszont a tárolást nem mágneses korongok, hanem memória chip-ek tárolják az adatokat, hasonlóan mint egy PenDrive, csak a csatolófelületet az USB-ről átalakították SATA-ra. (vagy PATA-ra, PCI-E-re, stb.)

Gyorsítótár méretek:
Régebben 2, 4, 8 MiB-os, manapság a nagyobb kapacitású HDD-k mellé 16, 32 vagy 64 MiB-os gyorsítótárat szoktak rakni.

Ez arra szolgál, hogy a korongokról történő adatolvasás (írás) sebességének ingadozásait kiegyenlítse.

Írási és olvasási sebesség:
A csatolófelületek már mutatják a maximális adatátviteli sebességet, de pontos értékeket a leírásban, vagy méréssel tudunk megállapítani.

IDE (PATA, UDMA):
- Ultra DMA ATA 33: 264 Mbit/s -33 MB/s
- Ultra DMA ATA 66: 528 Mbit/s -66 MB/s
- Ultra DMA ATA 100: 800 Mbit/s -100 MB/s
- Ultra DMA ATA 130: 1064 Mbit/s -133 MB/s

SATA
- SATA 1 (SATA 150, SATA 1,5 Gbit/s) 1,5 Gbit/s, 150 MB/s átviteli sebesség.
- SATA 2 (SATA 300, SATA 3 Gbit/s) 3 Gbit/s, 300 MB/s átviteli sebesség.
- SATA 3 (SATA 600, SATA 6 Gbit/s) 6 Gbit/s, 600 MB/s átviteli sebesség. (SATA revision 3.0 - 6 Gbit/s - 600 MB/s)

- SATA revision 3.1 6 Gbit/s, 600 MB/s átviteli sebesség.
- SATA revision 3.2 Akár 16 Gbit/s


SCSI
- Ultra2 Wide SCSI 80 MB/s
- Ultra3 SCSI 160 MB/s
- Ultra-320 SCSI 320 MB/s
- Ultra-640 SCSI 640 MB/s


Az SSD meghajtók:
Előnyök a merevlemezzel szemben




    • rövid indulási idő, nincs felpörgés, Power On - Ready átmenet 1 s
    • mozgó alkatrészek teljes hiánya
    • olvasási várakozási idő 12.5 μs (mikroszekundum) (merevlemezeknél 5,5~12 milliszekundum)
    • írási várakozási idő 33 μs (merevlemezeknél 5,5~12 milliszekundum)
    • olvasási sebesség 520 MB/s (felsőbb árkategória)
    • írási sebesség 320 MB/s (felsőbb árkategória)
    • alacsony áramfelvétel
    • zaj teljes hiánya (nincsenek mozgó alkatrészek, például motor vagy fej)
    • mechanikai megbízhatóság — képes elviselni szélsőséges ütést, vibrációt, nyomást, hőmérsékletet
    • széles hőmérsékleti tartományban képes működni — tipikus merevlemez 5-55 °C között, míg a flash SSD -40-85 °C között is működőképes
    • viszonylagosan állandó olvasási és írási teljesítmény
    • kis fizikai méret és tömeg

Az SSD hátrányai




    • magas ár: 1 GB 1 USD-tól
    • az újraírások száma korlátozott: átlagos flash-memória 3 000...10 000 -szer írható, drágább memóriáknál ez akár az 5 milliót is elérheti.
-------------------------------------------------------------------------------
Nos ez is olyan téma amelyről napokig napokig lehetne foglalkozni, de megpróbáltam azon jellemzők és jelöléseket kiemelni, amely egy vásárláskor, gépösszeállításkor figyelembe veendő.


Még egy érdekes és fontos dolgot szeretnék a kezdő kollégák figyelmébe ajánlani. Mégpedig a merevlemezek kapacitására vonatkozóan, amikor az ember vesz egy merevlemezt, pl vegyünk alapul egy 80 GB-os példányt, akkor észreveheti, hogy a 80 GB-os merevlemezt az operációs rendszer "csak" 74,5 GB-os merevlemeznek látja. Miért is van ez? Nos a dolog azért érdekes, mert a gyártók a 1000-es váltású prefixumokkal adják meg a kapacitást, míg a rendszerünk a számítástechnikában alkalmazott 1024-es váltószámú prefixumokat alkalmazza. Ez a Bináris prefixum.

Névtelen-1.jpg
 
Oldal tetejére