Ki kellett nyitni az ítéletnapi tárolót, ahol -18 Celsius-fokon 1000 éven át őrzik a magmintákat

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
A héten megérkezett az egymilliomodik faj a Norvégiában található globális "ítéletnapi vetőmagraktárba".

Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten 2008-ban épült magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint például egy nukleáris háború. A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tárolóban" (Svalbard Global Seed Vault) mínusz 18 Celsius-fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió darab vetőmagminta.

A magtárolót évente csak néhány alkalommal nyitják ki, hogy új mintákat helyezzenek el benne. Ez történt kedden is, amikor 30 génbank helyezte el magmintáit, Indiából, Maliból, Peruból is érkeztek felajánlások. A kew-i brit Királyi Botanikus Kertek olyan mintát küldött, amit Károly herceg highgrove-i birtokán arattak.

A világraktár az új változatok nemesítőinek is hátteret biztosít. A világon hajdan mintegy hétezer különböző növényt termesztettek, szakemberek szerint azonban jelenleg a kalóriák nagyjából 60 százaléka három fő gabonaféléből, a kukoricából, a búzából és a rizsből származik, így ha a klímaváltozás miatt rossz a termés ezekből, veszélybe kerül a világ élelemellátása.

Utoljára októberben nyitották ki a magtár kapuit. A keddi új mintákkal együtt a bank már egymillió különböző fajtát tartalmaz, a világ szinte minden országából.

A kutatók először 2015-ben vettek ki mintákat a tárolóból, amikor a szíriai háborúban megrongálódott aleppói tárba kellett szállítani a magokból. Azóta elültették őket, arattak, és 2017-ben a minták visszakerültek a norvég tárolóba.

 

Csatolások

  • magok.jpg
    magok.jpg
    13.6 KB · Olvasás: 12

ladybug7spots

Állandó Tag
Értem én, dícséretes a szándék, csak azt nem értem, hogy pl. egy nukleáris háború esetén hová vetnék el a magokat ?
 

victorvacendak

Állandó Tag
Értem én, dícséretes a szándék, csak azt nem értem, hogy pl. egy nukleáris háború esetén hová vetnék el a magokat ?
Induljunk ki abból, hogy nem a Föld teljes területére dobálnak bombákat (mert minek?). Hanem célpontokra, mint a két japán város anno. Ahol már rég nem mérhető semmilyen sugárzás. Tehát marad elég termőföld, ami nem lesz jobban fertőzőtt, mint manapság a reaktorbalesetek miatt légkörbe jutott szarok miatt. Persze ez csak a hagyományos (felszín közelében detonált - nem pedig légköri robbanásról vagy vízfelszín közelében történő robbanásról) atomfegyverekre igaz, ha "dirty bomb"-ról van szó, az más tészta. De az nem nukleáris fegyver, csak radioaktív anyagok szétszórása a célja.
 

deciso

Őstag
Ezüst támogató
A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tárolóban" (Svalbard Global Seed Vault) mínusz 18 Celsius-fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió darab vetőmagminta.
Kitől kaptam általános ismeretterjesztőt erről a témáról regény formájában?
Frei Tamás Agrárbárók.Jobb úgy olvasni róla mint cikkben.
Sőt a gén-manipilátorok szándékát is jól bemutatja.
Miként teszik tönkre szándékosan az ősi fajok termesztőit.
 
Oldal tetejére