Kibővített Négyszavas

Aariella írta:

...

Az eső a monszun eljövetelét jelezte,de még jó időben vannakIgy át tudnak kelni a folyón.A folyó túlsó partján--COPANABANÁ-tól a --HÁROM FORRÁSIG..-már egyenes út...

Kattints a kibontásához...

a folyóparton mindenki fölszállt Efi hátára, majd Efi becsúszott a Maramuru folyó dús hullámai közé

//az idézetből kivettem a képet
//pedig az a madaras kép akkor is a szívem csücske

Próbálom kicsit összegezni a jelenlegi helyzetet: Fehér Toll már visszaalakult bölény formájából.....Kis hőseink épp úton vannak a Copacabanától haladva a Maramoru folyót követve a Három forrás vidéke felé.....
Csapatukat a következők alkotják: Fehér Toll,aki már teljesen felépült előző sérüléséből,Kicsi Toll és Esti Csillag.....Fehér Toll családja.....
Efi,a szökött cirkuszi elefánt,valamint Fanni,Efi társa....és nem utolsósorban Zumba,a kis elefántgyermek...
A kis csapatban még találkozhatunk Puffanccsal,kinek napok óta fáj a kis hörcsögszíve a szöszke Pöszkéért,gyermekkori szerelméért....:sad:
Mindannyian Pöszkét próbálják megtalálni és elhozni a szomorú Puffancshoz........
Hajnali Sugár és az Öreg,már előrejárnak,ők derítik fel a terepet és kis jeleket hagyva végig a folyóparton,kalauzolják Barátainkat......Tehát,a feladat adott: még a monszun előtt,az árhullám érkeztéig át kell kelniük a Maramuru folyón,ahonnan már Hajnali Sugár vacsorájának illatát hozza a mindinkább erősödő szél......:--:
Ki hol érte,ott kapaszkodott Efibe......aki lassan,óvatosan gázolt a gyors sodrású folyóba....Láncot alkottak az elefántok....elöl Efi...majd a farkába kapaszkodva Fanni,a nőstény....végül Zumba,a kölyök...Ő anyja farkához még hozzá is volt erősítve liánkötelekkel.....az emberek fenn ültek Efi széles,ringatózó hátán.......Puffancs,Fehér Toll fejdíszébe kapaszkodva,kisírt szemmel,nagyokat sóhajtva ücsörgött........Magányos volt....,állandóan Pöszkére gondolt.........Közeledett a folyó túlsó partja.......a levegő megtelt elektromossággal....a távolban villámok cikáztak...esőillat érződött a levegőben........"Csak átérünk időben....."-gondolta Efi....Lábai éppen leértek a folyómeder aljára........Még néhány yardnyi távolság és elérik a túlpartot............

Közben az Öreg és Hajnali Sugár kényelmes,száraz fekhelyeket készítettek,föléjük szágópálma leveleiből fedelet csináltak a közeledő vihar ellen.........

Efi és Fanni,erejüket megfeszítve lábaltak ki a folyó túlpartján az egyre sebesebben száguldó szennyes áradatból...... Egyszercsak vékony hangú,kétségbeesett segélykérést hallottak ......."Segííítseeteeek,...segíííítsééég....."-hallották a kiáltást.A hang az áradó folyó felől jött,egy uszadékfazátonyról.......Fehér Toll ijedten kapott a fejdíszéhez.....-"Óóhh,nagy Manitou.....elhagytam Puffancsot...."- mondta a többieknek.....Mire mindannyian megértették,hogy a kis csintalan aranyhörcsög kiabál kétségbeesetten a folyó közepéről,Zumba már belegázolt az egyre dagadó áradatba......."Kimentem a Barátomat......"-gondolta Zumba.....A kis elefántkölyök azonban nem bírt megállni a lábacskáin és elvesztette lába alól a talajt......Őt is magával ragadta a Maramuru folyó vad ősereje........és egyenesen rádobta a kölyökállatkát a zátonyra,melyen Puffancs is elakadt..... Már ketten sírtak,ríttak kétségbeesetten.....Efi tehetetlennek érezte magát.....mindjárt ideér a monszun....elered az eső.....tovább árad a folyó...elviszi őket az árvíz.....mit tegyek..?....."-gondolta reményt vesztve.Tudta,már az Ő hatalmas lábai sem állnának ellent a sodrásnak......
Ebben a pillanatban egy szirti sas éles rikoltása hallatszott......Sir Leonard,az "exszomszéd" lecsapott a zátonyra....csőrében ott kapálózott a kis rosszcsont Puffancs....
A part fölé érve,a hatalmas sas leejtette a puha lombsátorra a kis hörcsögöt,melyet Kicsi Toll azonnal a keblére ölelt.....
Sir Leonard visszafordult......Tudta,nehéz dolga lesz.....de bízott erejében és erős karmaiban........A kétségbeesett,síró-trombitáló kiselefánt fölé repült......Rárikácsolt Zumbára:
"Vigyázz,ez kicsit fájni fog....!"......-azzal karmaival elkapta Zumba lepedőnyi fülecskéit és a magasba emelkedtek.....Zumba,mint egy rongydarab,úgy lógott Sir Leonard alatt.....Sikerrel partot értek,ahol Fanni dorgálva ölelte magához csemetéjét......
Közben az eső ömleni kezdett....Hőseink a tűz mellett melegedve beszélgettek,eszegettek.....Egyszercsak Sir Leonard,aki postaszolgálatos volt a vasútépítőknél,megszólalt: -" a vasutaskolónián láttam egy Hozzád hasonló kis négylábút...-mondta Puffancsnak.-"csak az egy szőke kis aranyhörcsög volt......"-...Puffancs örömében úgy felugrott,hogy feldöntötte Fehér Toll teásbögréjét.....:-" Hiszen az az én Pöszkém....a szerelmem....!....Megvaaan!..Nyomára bukkantaaam...!...Az ééén szöszke Pöszkééémm....!"-kiabálta Puffancs boldogan....
Lassan leszállt az est...hőseink kimerülten nyugovóra tértek a száraz,meleg sátor alatt.........Kis idő múlva csak békés horkolásuk hallatszott...Puffancs álmában mosolygott.....Pöszkéjéről álmodott.....kiss

...Álmában Pöszkéjét ölelte....kézenfogva sétáltak a mezei virágokkal borított faluszéli kaszálón.....Meleg volt és nyár...a Napocska tüzesen hevítette Puffancs vérét....Szerelmes volt és ez a csodálatos érzés boldoggá tette..........egyben aggódott is Pöszkéért...."annyira kicsike és esendő...védelemre ,támaszra szoruló.....Nem baj..! Tanácsaimmal és jelenlétemmel segítem,hisz nagyon szeretem.......Sosem hagyom el...."-álmodta magát elképzelt világába Puffancs,a kis csintalan aranyhörcsög. Tovább jöttek az álomképek.....virágot és vadszamócát szedett kedvesének....Pöszke viszonozta érzelmeit......Megpihentek egy öreg tölgy tövében és a jövőt tervezgették.....nyüzsgő hörcsögcsaládot....kis,rosszalkodó hörcsögfiókok hancúrozását...Megpuszilta kissszerelme szőrös kis arcocskáját.....
Puffancs csodás álmát átélve boldogan felnevetett és Pöszkéje nevét dünnyögte.........
Szerető szívében békesség és remény költözött....hitt a jövőben és kis Pöszkéje megtalálásában.......

Eljött a reggel...Hőseink kipihenten ébredtek a száraz,lombokkal fedett pihenőhelyen....Puffancs,amint a szem kipattant,azonnal indult volna Sir Leonard hátán Pöszkéjét megkeresni....
Ám Fehér Toll és az Öreg türelemre intette:-"még zuhog az eső,nem mentek sehova....meg kell várni,míg eláll ....ami a monszunnál esetleg hetekig tarthat....."- mondta Fehér Toll Puffancsnak.Sir Leonard bólogatott,neki sem volt kedve szétáztatni tollazatát.......Kicsi Toll,Zumba...Fanni...mind vígasztalni akarták Puffancsot.....Ám a kicsi hörcsög szerelmes szíve boldogtalan volt....szerette volna szöszke Pöszkéjét megtalálni....,látni hogy néz ki....?....A két asszony,Hajnali Sugár és Esti Csillag elkészítették a finom reggelit....Az evés kicsit jobb kedvre hangolta Puffancsot,hasát telirakta pirított feketedióval,jóllakott.......Ám gondolatai ismét Pöszke körül keringtek....Elhatározta,hogy amint leszáll az éj,Ő bizony megszökik és elindul a hörcsögleányt megkeresni.....Sürgette vágya és szerelme iránti olthatatlan epekedés.......
A szakadó eső miatt semmit nem tudtak csinálni ,egyedül Efi szedett össze némi elemózsiát az erdőből.Gombákat,magvakat,fakérget......és sikerült neki néhány halat is fognia......Ez a napjuk a pihenésnek lesz szentelve.....
Puffancs kicsiny csomagba rakta útravalóját és várta az éjjelt..........Míg a többiek beszélgettek,nevetgéltek.....az Ő kis szíve szomorúsággal volt eltelve.........

A szakadó monszunban hamar besötétedett....Puffancs megvárta,míg mindenki elcsendesedik.....Kis idő elteltével csak az alvók neszezése hallatszott...
A kicsiny hörcsög kidugta orrocskáját...érezte,hogy az eső kezd alábbhagyni....Magára terítette kis köpenyét és elindult a megáradt folyót követve a bányásztelepülések felé.....
Ő ugyan nem vette észre,de egy szirti sas éles szeme minden lépését követte............Sir Leonard felsóhajtott:-"a fene essék ebbe a kis teremtésbe.....csak nem tud nyugton maradni..........."-motyogta és kibújt vackából......
Az eső közben elállt.A megvadult Maramuru folyó vadul száguldott medrében....Helyenként ki-kicsapott a parti fövenyre is,ilyenkor Puffancsnak félre kellett ugrania,de így is csurom vizes lett köpenye.....Már kezdte megbánni,hogy egyedül útnak indult,amikor a magasból éhes szirti sas rikoltását vélte hallani.......Nagyon megijedt........
Ekkor csapott le Sir Leonard a fák magasából és a hörcsögöt felkapva,a magasba szárnyalt......."Ne félj semmit,kis Barátom.....Mire a Nap a fák hegyét eléri,mi már a bányászkolónián leszünk......."-rikoltotta és nyílsebesen repülni kezdett,hátán a kis csintalan aranyhörcsöggel..........

Köszönöm Sir Leonard! Nélküled sosem találnám meg Pöszkémet.
Mondd csak, neked nincs szíved választottja?

...kíváncsiskodott a kis rosszaság...-"De bizony van......Fent lakik a Három Forrás vidékének bércein......Úgy nevezik az indiánok a csúcsot,"A kék mennydörgés orma"......Magas szirtjei a felhők fölé nyúlnak.....Ott lakik kedvesem,aki már vár haza....a neve....Éjféli Suhanás.......Ő a legszebb szirtisasleány messze földön...."-dicsekedett Sir Leonárd...Közben feltűntek a bányászkolónia faházai a völgyben......Történetünk idején számos szerencsevadász próbálkozott az aranybányászattal....Amely ígért gyors meggazdagodást, ám ugyanolyan gyors halált is........ Történetünk hősei egy ilyen település postájára tartottak,ahol Sir Leonárd volt a küldönc.
Puffancs bízott barátja helyismeretében és abban,hogy nyomára bukkannak hamarosan Pöszkének........
Sir Leonárd némi tiszteletkör és hangos rikoltozás után ereszkedni kezdett a kis postaépület teteje felé......
Puffancs,nem is lenne Puffancs,ha kicsiny gyomra nem jelezné az idő múlását és a feledésbe merült távoli vacsora képét....Nagyon éhes volt.....

Muszály megkajálnom mielőtt meglát Pöszke. Nem lehetek ilyen nyápic abban a pillanatban, amikor rám tekint! Sir Leonard hol tudnék magamhoz venni 20 deka magot?

Vagy a szemközti Natúra bioboltban vagy pedig kicsit lejjebb nagyobb tételt is vásárolhatsz a takarmányboltban.

Sir Leonard,Puffancs kifejezett ösztökélésére /ugyanis a kis hörcsögöcske cimbálni kezdte a sas faroktollait,így nógatva a landolásra../tett egy kört a település felett és megcélozta a szélső házak egyikét,ahol takarmányt is lehetett kapni....
A boltos,egy kövér szakállas behemót,hátbaveregetéssel üdvözölte a postást és ennivalót tett eléjük....Puffancsnak becsomagolt 20 deka feketedió örleményt is.
A sas gyorsan befalt 15-20 sózott heringet,míg Puffancs minden magvat végigkóstolt,ami csak a vegyesboltban volt....Jóllakva,ellustult.....Sir Leonárd is elgyötört volt a hosszú repülőúttól.....A boltos lószőr pokrócokat terített le neki egy sarokban,ahol hamarosan elszenderedtek..:--:..
Közben a megvadult Maramuru folyó partján........Efi felébredt a hömpölygő víz morajára....Ijedten látta,hogy Sir Leonárd,a szirtisas és a kis hörcsög eltűntek.....Aztán megnyugodott,mert tudta,a sas vigyázni fog kis barátjára.....Felébresztette a többieket és az indiánokkal tanácskoztak.....Mikor és hogyan tovább a Három Forrás vidékéhez?......

"Milyen állapotban van a mokaszinetek?" kérdezte Efi az indiánokat
"Az enyém eléggé

....viseltes"-felelte Fehér Toll.Az Öreg csak hümmögve felmutatta meztelen talpait.....Kicsi Toll vidáman futkosott körülöttük...ő nemrégen kapott születésnapjára új vidrabőr lábbelit édesanyjától,Esti Csillagtól...... Hajnali Sugár és Esti Csillag vigyáztak ruházatukra,így ők nem szóltak semmit.......
Efi tudta,hogy a Három Forrás vidéke legalább 6-7 napi járóföldre van innen....Nehéz útjuk lesz,mert sokáig a megáradt folyót kell követniük....és a veszélyes,szennyes,hordalékos lé sokféle veszéllyel fenyegethet....Nem beszélve az áradat nyomában járó dögevő ragadozókról,akik jókat lakmároznak a kiöntésekben partravetett elhullott állatok tetemeiből...
Ezek az undorító "romeltakarítók",főleg a hiénák az emberekre is veszélyt jelenthettek.....
Efi megvakarta ormányával a hátsó fertályát...és gondolkodott...."bőröket...vagy növényi részeket kell találnunk és lábbelit készítenünk......"
Az asszonyokhoz fordult..:"menjetek és nézzetek szét az erdőben hickoryfa kérgéért....az a legjobb mokaszinnek...."
Ő maga pedig lement a folyóhoz és próbált valami friss állattetemet kihúzni,hogy annak bőrét felhasználhassák.....

A fáradt Efi szeme felcsillant amikor meglátott két iguana tetemet.
"Nagyot fogunk flancolni az új lábbelinkben!" gondolta. Büszkén vitte őket a táborba.

Kár volt a hátára dobnia őket, mert olyan büdös lett tőlük, hogy a táborban ...

mindenki szanaszét szaladt

...Hajnali Sugár,Esti Csillag,Kicsi Toll kezét fogva,feliramodtak a dombtetőre,ahol a friss szellő elterelte a mindinkább terjengő borzalmas bűzt.........A két harcos,Fehér Toll és az Öreg,egy-egy lábszárvédőt tekertek arcuk elé és egy magas mammutfenyő széljárta ágai között találtak menedékre a penetráns szagok elől.......
Zumba,a kicsi buta elefántgyermek,egy víztárolásra használt agyagkorsóba dugta ormányát........"Hátha így kevésbé érzem a szagorkánt...."-gondolta......
Efi és Fanni csodálkozva nézték a többieket,nem értették,hogy mi az,ami így megzavarta őket.....?!
Ugyanis,Ők nem érezték a bomló iguanák erjedő szagát.......
Tudnunk kell,hogy Efiék napok óta erős megfázással küszködtek,melyet a Maramuru folyó hideg vizében szedtek össze....Ez a kór kifejezetten orrnyílásaik eldugulásában jelentkezett........Ezért nem érezték a környezetük illat-és szaghatásait......
Zumba,ormányával az agyagkorsóban már alig kapott levegőt........Tüsszentés kínozta....érezte,nem sokáig bírja már és kirobban belőle a felszabadító légáram.......
Nem vette észre,hogy a korsó alján egy megriadt csörgőkígyó támadásra készen zörgeti farkának szarugyűrűit............

Zumba tüsszentésétől az agyagkorsó felrepült a mammutfenyőre, a csörgőkígyó pedig fél méterre landolt Fehér Toll és az Öreg mellett. Két indián nézett farkasszemet egy kígyóval.

Az agyagkorsó pont közéjük esett a mamutfenyőről. Mindhárman megijedtek és elszaladtak ill. elsiklottak.

Fehér Toll nagyot huppanva fogott talajt a magasból.....Az Öreg..éppen Fehér Toll nyakában landolt.....Az agyagkorsó persze az eséstől széttört.....A riadt csörgőkígyónak már híre,hamva sem volt.....Fehér Toll,azt hívén,hogy valami fentről megtámadta,felugrott és hatalmas vetődéssel eltűnt a bozótosban....
Az Öreg,ősei csatakiáltását hallatva,hősiesen bebújt egy közeli odvas fába.....
A kis Zumba,az egészből mit sem értve,elégedetten törölgette kicsiny ormányának végét.....A tüsszentéssel kiengedte magából a bűz okozta undort és hányingere is elmúlt.......Apja és Anyja után nézett,hol lehetnek vajon?......

Puffancs álma miazmás és nyugtalan volt....Annyira belakott a boltos csemegéiből,hogy össze-vissza álmodott mindent.....Szörnyű nagy hörcsögök kergették....Szirtisas verte csőrével kis fejecskéjét..:sad:..Megvadult elefántok tapostak kicsiny mancsaira.......Felriadt álmából.....megnyugodva látta,hogy a bolt meleg zugában fekszik...mellette horkolt Sir Leonárd......Még a hajnal sugarai még nem látszottak.....sötét volt kinn...Puffancs visszatért az álmok birodalmába,remélve,hogy ijesztő rémálmai már nem térnek vissza.......